Egy hivatalos hadüzenet Ukrajnának nem kedvező Oroszország számára – jelentette ki szerdán egy, a Moszkovszkij Komszomolec orosz portál által megkérdezett politikai elemző, reagálva Moszkva visszafogott álláspontjára a kurszki régió határ menti területei ellen indított ukrán támadásra.
Korábban Jurij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő azt jósolta, hogy a Kreml az ukrán erők támadására válaszul várhatóan hadat üzen Ukrajnának. Dmitro Rogozin zaporizzsjai politikus azt javasolta, hogy a támadást minősítsék inváziónak, annak minden következményével együtt. Vlagyimir Putyin azonban a miniszteri kabinettel tartott ülésén a helyzet értékelésére szorítkozott, és a támadást Kijev „nagyszabású provokációjának” nevezte.
A politikai elemző szerint Ukrajna célja az volt, hogy megmutassa a „nyugati kezelőinek”, hogy a pénzt nem költötték hiába.
Ezeknek az embereknek le kell higgadniuk és tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Már régen ki lehetett volna hirdetni a háborút. De a háború a nemzetközi szerződések értelmében bizonyos következményekkel jár. Ezért találták ki az olyan jogi formát, mint a különleges katonai művelet
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a jogi struktúra „felszabadít minket, nem kötelez arra, hogy válaszoljunk néhány számunkra kényelmetlen kérdésre”. Hangsúlyozta, hogy a proxyakciók szabványai a világ minden táján megismétlődnek, a „hadviselés régi szabályai elavultak, sem az USA, sem Irán, sem mi nem tartjuk be őket”.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Az Európai Unió azon az állásponton van, hogy Ukrajna törvényes védelmi háborút folytat az illegális agresszió ellen, és a törvényes önvédelemhez való jog keretében Ukrajna jogosult arra, hogy ott mérjen csapást az ellenségre, ahol azt szükségesnek tartja a saját területén, de az ellenség területén is − jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön Brüsszelben.
A szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy az Európai Unió szerint a jogos önvédelem része-e, hogy Ukrajna betörési kísérletet hajtott végre a héten az orosz határ menti Kurszk régióban.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió megváltoztatná-e az Ukrajna segítésére irányuló katonai támogatást, amennyiben Ukrajna „stratégiát változtatna”, Peter Stano megerősítette: az Európai Unió továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát az agresszióval szembeni jogos önvédelemben, ami magában foglalja a politikai, pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai segítségnyújtást.
„Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy visszaállítsa területi integritását és szuverenitását, és hogy visszaszorítsa Oroszország illegális agresszióját” − jelentette ki az uniós szóvivő.
Oroszország indította el a háborút, ezért neki is éreznie kell annak következményeit − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön. Erről az államfő esti videóüzenetében szólt, miközben az ukrán erők harmadik napja hajtanak végre katonai műveleteket az oroszországi Kurszki területen − írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Ma már három jelentés érkezett Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól: pontosan olyanok, amelyekre államunknak most szüksége van” − mondta Zelenszkij. „Hálás vagyok minden harcosnak, minden katonának és parancsnoknak, aki biztosítja állásaink védelmét és védelmi feladataink teljesítését. Az ukránok tudják, hogyan érjék el céljaikat” − fogalmazott.
Az elnök leszögezte, hogy nem az ukránok választották céljaik eléréséhez a háborút. „Oroszország háborút hozott a földünkre, és éreznie kell a következményeit annak, amit tett” − mondta. Szavai szerint minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál hamarabb lesz béke. „Igazságos béke jogos erő alkalmazásával” − tette hozzá.
Zelenszkij tájékoztatott arról, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter jelentését is meghallgatta az ukrán hadsereg fegyver- és felszerelésellátásáról, valamint Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke is beszámolt neki a szolgálat munkatársainak az orosz szabotázsok és az országon belüli merényletkísérletek elleni fellépésükről.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint Oroszországnak „kifejezetten extraterritoriálissá” kell tennie különleges katonai műveletét – írja a TASZSZ.
Ettől a pillanattól kezdve a különleges katonai műveletnek kifejezetten extraterritoriálisnak kell lennie. Ez már nem egy olyan művelet, amelynek célja a földjeink visszaszerzése és a nácik megbüntetése. Mélyebbre lehet és kell hatolnunk a még létező Ukrajnában, Odessza, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev felé és azon túl
– írta a Telegramon.
Medvegyev szerint „az Ukrán Reich” határai tekintetében nem szabadna, hogy legyenek olyan határok, amelyeket egyesek elismernek”. „A banderisták által végrehajtott terrorakciónak minden tabut le kell vetnie erről a témáról” – mutatott rá Medvegyev, hozzátéve, hogy csak akkor fognak leállni, amikor azt megfelelőnek és hasznosnak tartják.
Ukrajna ellenőrzése alá került a szudzsai gázátadó állomást, amely körülbelül tíz kilométerre található orosz területen belül – írja az Ekonomicsna Pravda.
A lap szerint a hírt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója közölte névtelensége megőrzése mellett a The Washington Posttal.
A lap elemzői szerint Kijev célja az lehet, hogy elvágja az Európába irányuló orosz gázszállításokat, és ezt használja fel nyomásgyakorlásra.
Csütörtökön még továbbra is folyt a gázáramlás a szudzsai gázvezetéken keresztül, amely az utolsó működő átviteli pontja annak a vezetéknek, amely Ukrajnán keresztül szállít orosz földgázt Európába.
„Miután Ukrajna megkapja a nyugati fegyvereket, azok ukránokká válnak. Ez a szabály a német Leopard 2 harckocsikra is vonatkozik” – jelentette ki Marcus Faber, a német parlament védelmi bizottságának elnöke.
Az RBC-Ukraine összefoglalója szerint Faber kijelentette, hogy nem lát problémát abban, ha Ukrajna a Németország által biztosított fegyvereit orosz területen használja fel. Marcus Faber szerint a fegyverek az Ukrajnába történő átszállítással már ukrán fegyvereknek minősülnek, ami a Leopard 2 harckocsira is vonatkozik. Hozzátette, hogy az ukrajnai háborúban mindkét ország harci övezetté vált.
Ismét az életével fizetett egy kárpátaljai férfi az Ukrajnáért folytatott harcban – írja a Kárpáti Igaz Szó. A gyászhírt a munkácsi járási katonai közigazgatás közölte.
Vitalij Hliba 1983-ban született a Munkácsi járásban található Ilkó (Ilkivci) faluban. A katona harc közben hunyt el Donyeck megyében. A gyászhírt a munkácsi járási katonai közigazgatás Facebook-oldalán közölte.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnöke kijelentette, hogy ha az agresszor Oroszország elbukik az Ukrajna elleni háborúban, akkor annak az összes FÁK-országra nézve súlyos következményei lesznek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy bármelyikünk (A FÁK országai – szerk.) nem lesz képes nélkülözni ezt az egységet. És ha ezt ma nem értjük meg, akkor külön-külön fognak velünk foglalkozni. De ha Oroszország elbukik, akkor mindannyiunkat belerántanak ebbe a szakadékba
– fogalmazott Belarusz elnöke.
Felidézte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és kifogásolta, hogy emiatt egyes országok megpróbálnak eltávolodni a „szovjet időkben kialakult fejlődési iránytól”, hogy ne kerüljenek szankciók alá, ahogy az agresszor Oroszország is.
„Az utóbbi időben olyan helyzet alakult ki, többek között a különleges katonai művelet ukrajnai magatartásával kapcsolatban, hogy sokan – vezetők és hatóságok egyaránt, aminek nem szabadna így lennie – elkezdtek valamilyen hasznot keresni maguknak. Tudjátok, srácok, a tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy az élet most annyira viharos és nagyon változékony. Sokan keresik a hasznot, különösen a szovjet időkben kialakult általános fejlődési irányvonalunktól való eltávolodással. Néhányan eképp gondolkodnak: »Távol maradunk Oroszországtól, szankciók alatt áll. Valahogy félünk attól, hogy mi is azok alá kerülünk, és így tovább...« A saját hasznunkat keressük. Ne csináljátok ezt” – elmélkedett Lukasenka.
Megjegyezte azt is, hogy senki sem tudja, mi fog történni „holnap velünk, államainkkal, és hogy kell-e Oroszországhoz fordulnunk segítségért”. „Össze kell tartanunk” – zárta mondandóját a beloruszelnök.
Vlagyimir Putyin orosz államfő videóbeszélgetést folytatott Alekszej Szmirnovval, a Kurszki terület ideiglenes kormányzójával, és kijelentette, hogy a régióban kialakult helyzet bátorságot és koncentrációt igényel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az élet rendkívüli, kihívást jelentő feladatok elé állít, hogy segítsünk az embereken. A szakmai tudás, a készségek és a tapasztalat, amelyekkel bizonyára rendelkezik, nem elegendőek. A mai helyzetben ez bizonyos bátorságot, higgadtságot követel meg Öntől...
– mondta az elnök a kormányzónak.
Putyin azt is elmondta, hogy a térségben kialakult helyzetet „általában ismeri”, de szeretne további részleteket hallani Szmirnovtól. Putyin emellett arra kérte a megbízott kormányzót, hogy becsülje fel, mekkora károkat okoztak a térségnek a harcok.
Szmirnov elmondása szerint állítólag minden rendben van, az operatív parancsnokság működik, a lakosság evakuálása folyamatban van, a kórházakban pedig megnövelték a férőhelyek számát.
A Szumi járásbeli falu Mohricia két lakója, köztük egy gyermek meghalt a falu egyik iskoláját ért orosz légicsapás következtében csütörtökön – közölte Volodimir Artiukh, a Szumi területi katonai közigazgatás vezetője.
Sajnos vannak áldozataink. Az imént egy légitámadás után Mohricia falut egy irányított légibomba találat érte, melynek következtében két ember, köztük egy gyermek meghalt. Egy testvérpár, egy 22 éves és testvére egy hatéves kislány. Annak az iskolának az udvarán voltak, amelyet ez a légicsapás lerombolt
– mondta Artiukh a távirati irodában.
Elmondása szerint a megszállók az elmúlt napon 56 irányított légibombát dobtak le Szumi terület négy határ menti járásának településeire.
A területi közigazgatás vezetője elmondta – „Szumi régió még soha nem látott ilyen bombázást egy nap alatt. Ezért tegnap előre meghozták a döntést: az emberek életének megmentése érdekében öt községet és 23 települést jelöltek ki, ahonnan el kell hagyniuk az embereknek. Sajnos a ma elhunyt emberek családja tegnap nem volt hajlandó elhagyni a veszélyeztetett települést” – írja az interfax.
Oroszország azt állítja, hogy csütörtökön sikeresen megállította a területére történő ukrán behatolást, de a legfrissebb helyszíni adatok szerint a harcok még mindig folytatódnak a Kurszki területen – írja a CNN.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint erői „északi” csoportjának egységei az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együtt „továbbra is folytatják az Ukrán Fegyveres Erők alakulatainak megsemmisítését a kurszki terület Szudzsenszkij és Korenevszkij járásában, amelyek közvetlenül az orosz-ukrán határral szomszédosak”.
Ukrajna hivatalosan nem erősítette meg, hogy erői szárazföldi műveletet hajtottak végre Oroszország területén. Sem az ukrán hadsereg, sem a kijevi kormány nem kommentálta a műveletet.
Oroszország kedden azzal vádolta meg az ukrán csapatokat, hogy átlépték a határt a Kurszki területen, azt állítva, hogy az ukrán erők „masszív támadást” indítottak, és megpróbálták áttörni az orosz védelmet. A támadás mértéke, beleértve azt, hogy az ukrán csapatok elfoglaltak-e településeket, vagy kárt okoztak-e stratégiai célpontokban, továbbra sem világos.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség csütörtökön az orosz egészségügyi minisztériumra hivatkozva arról írt, hogy a Kurszki területet ért bombázásban 34 sebesült „fekvőbeteg-ellátásban részesül”, kilenc embert pedig Moszkvába szállítottak kezelésre.
A CNN geolokációs videofelvételt készített egy autó belsejéből, amely gyorsan halad a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa város kihalt és megrongálódott utcáin. A videón néhány roncsolt jármű is látható, ahogy az autó észak felé halad kifelé a városból. Nem világos, hogy a videó szerdán vagy csütörtökön készült.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy „az egyes [ukrán] egységek próbálkozásait, hogy mélyen a területre törjenek be Kurszk irányában, meghiúsítják”. Azt állították, hogy az ukránok „400 katonát és 32 páncélozott járművet, köztük egy harckocsit, négy páncélozott harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és 24 Kozak páncélozott harcjárművet vesztettek”. A minisztérium állításait azonban nem lehet ellenőrizni.
Az orosz katonai bloggerek nehéznek minősítették a helyzetet, a kommunikáció megakadt. Egy prominens blogger súlyosan megsérült szerdán, amikor lecsaptak a járművére.
Mick Ryan, a Futura Doctrina blog szerzője és az ukrajnai háború elemzője csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „minőségi alakulatokat vetett be. Úgy tűnik, hogy a 2023-as déli ellentámadással ellentétben, ahol friss dandárokat alkalmaztak, az ukránok ehhez a támadáshoz tapasztalt alakulatokat osztottak be. Ez már most kifizetődni látszik az ukrán behatolás eddigi mélységével”.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War konfliktusfigyelő csoport csütörtöki értékelésében azt írta, hogy „az ukrán erők szerdán megerősített, akár 10 kilométeres előrenyomulást hajtottak végre” Kurszk térségében.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere telefonbeszélgetést folytatott norvég kollégájával, Espen Bart Eidével, és az F–16-os vadászrepülőgépek szállításának kiterjesztéséről is tárgyaltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán miniszter köszönetet mondott Norvégiának, amiért részt vett abban a koalícióban, amelyen keresztül F–16-osokat szállítottak Ukrajnának.
Megbeszéltük a kezdeményezés kiterjesztését
– tette hozzá.
I spoke with Norwegian Foreign Minister @EspenBarthEide to coordinate the next steps in bringing new countries into the Peace Formula implementation process.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) August 8, 2024
I thanked Norway for its participation in the F-16s coalition. We discussed expanding this initiative.
I also appreciate…
A felek arról is tárgyaltak, hogy új országokat vonnának be a „békeformula” végrehajtásának folyamatába.
Kuleba külön hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Norvégia erőfeszítéseit „az Ukrajnának nyújtott segélyek növelésére, valamint azt a döntését, hogy további lépéseket tesz energiarendszerünk megerősítéséért”.
Az oroszországi Kurszki terület közelében lévő Szudzsa ellenőrzőpontnál mintegy 50 orosz katona adta meg magát.
A felvételeket a 14. SSF-ezred Nakhtigal zászlóalja tette közzé. Ez a zászlóalj volt az, amely a 80. Különleges Légitámadó Dandárral együtt elfogta az oroszokat.
A fehér zászlót az orosz határőrök húzták fel – írja a Telegraf.
Őrizetbe vettek egy ukrán képviselőt Kárpátalján, a szlovák határ közelében. A politikus megpróbált elmenekülni az országból – írja a Kárpátalja.ma az állami határőrszolgálat beszámolója alapján.
A csapi különítmény határőrei tartóztatták fel az ukrán állampolgárt, aki illegálisan próbálta átlépni az ukrán–szlovák határt. A férfit az államhatártól néhány száz méterre, járőrözés közben fedezték fel.
Kiderült, hogy az őrizetbe vett személy Cserkaszi megye egyik városi tanácsának képviselője, akit ráadásul azzal is vádolnak, hogy egyetért az Ukrajna elleni orosz agresszió jogszerűségével.
„Bosszantja” Ukrajnát, hogy Niger megszakította vele a diplomáciai kapcsolatait, miután tuareg felkelők Maliban orosz katonákat fogtak el – ezzel kifejezve támogatásukat a támadás alatt álló ország felé.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint Niger nem vizsgálta meg kellően a mali incidenst, és nem szolgáltattak elég bizonyítékot döntésük okaira. Elutasítanak minden vádat azzal kapcsolatban, hogy támogatnák a nemzetközi terrorizmus bármely formáját az ENSZ Alapokmányának megsértésével. Burkoltan azt is kijelentették, hogy a mali kormány a terrorista Oroszország felé közeledik.
Egy ilyen döntés a szolidaritás gesztusa azokkal, akik a terrorállamhoz, az Orosz Föderációhoz való közeledés útját választották
– írja a Strana. Mali augusztus 5-én szakította meg a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával.
Kurszkban szükségállapotot hirdettek, miután az ukrán hadsereg behatolt a régióba augusztus 6-án, kedden, és az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek.
Az ukrán hadsereg egyre beljebb nyomul az orosz területre, és a Bild szerint
német tankok is részt vesznek az offenzívában.
Az oroszok drónokkal támadják az előrenyomuló csapatokat. Az ukránok elfoglalták az első orosz várost, Szudzsát, „súlyos veszteségeket” okozva az oroszoknak, és számos katonát fogságba ejtve – írja a Bild.
Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő állítása szerint Ukrajna külföldi támogatói azt szorgalmazzák, hogy a 18 és 25 év közötti fiatalokat is sorozzák be. Volodimir Zelenszkij elnök korábbi parlamenti megbízottja azonban azt ígérte, hogy nem tervezik behívni ezt a korosztályt, erről pedig törvényt is szeretne elfogadni az ukrán parlament.
A mobilizációs törvény 27 évről 25 évre csökkentette a mozgósítás alsó korhatárát. 25 év alattiakat csak abban az esetben hívnak be, hogyha már letudták kötelező sorkatonai szolgálatukat. Emellett, bár nincs általános mozgósítás 25 év alatt, a 18 év felettieket nem engedik ki az országból, sok szülő ezért középiskola után kimenekíti fiait külföldre – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A támadás alatt álló ország nemzetközi partnerei szerint a fiatalok sokkal hatékonyabbak, fizikailag és mentálisan is jobban felkészültek, mint a 40-50 évesek.
Az ukrajnai háborúban zajló harcok miatt jelenleg mintegy 487 települést teljesen vagy részben áramtalanítottak – írja az Ukrenergo jelentése alapján az ukrán Interfax.
Jelenleg Donyeck, Harkiv és Herszon régiókban jelentettek áramkimaradásokat.
Az energiaügyi minisztérium szerint a Donyecki területen lezajlott harcok következtében több alállomást is le kellett állítani.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Rendőrség őrizetbe vett egy 16 éves fiút Kijevben, akit katonai járművek felgyújtásával gyanúsítanak – írja a Sztrana.
A jelentések szerint a fiatalt az oroszok szervezték be, az akciókért pedig pénzt ajánlottak neki. A nyomozás során derült ki, hogy utasításai szerint bármilyen katonai kinézetű autót felgyújthatott, nem kellett megbizonyosodnia arról, hogy az ukrán hadsereghez tartozik. Két járművet hatástalanított, azonban az értük járó pénzt nem sikerült megszereznie.
A fiút 12 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
Az Ukroboronprom először került be a világ 50 legjobb védelmi vállalata közé, a 49. lett a sorban. Az ukrán stratégiai iparért felelős miniszter, Olekszandr Kamisin közölte, hogy tavaly az Ukroboronprom még csupán a 65. helyet szerezte meg.
Az RBK Ukrajine arról ír, hogy a világ száz legnagyobb védelmi vállalata közül az Ukroboronprom növekszik a leggyorsabban – bevétele 2023-ban 72 százalékkal, 2,2 milliárd dollárra nőtt. A miniszter elmondta, hogy a gyors fejlődést „sajnos a kritikus igény okozza”.
Kamisin ugyanakkor megjegyezte, hogy az egész ukrán védelmi ipar célja ugyanaz – a modernizáció bevezetésével minél több és a leggyorsabban jó minőségű fegyvert gyártani a honvédség számára.
Az Ukroboronprom és a Rheinmetall a közelmúltban megnyitotta az első páncélozott járművek javítását és gyártását végző műhelyt.
Ukrajna felszólította Mexikót, hogy tartóztassa le Vlagyimir Putyint, ha elfogadja meghívását az ország új elnökének, Claudia Sheinbaumnak a beiktatására – közölte Ukrajna mexikói nagykövetsége.
Claudia Sheinbaum hivatalosan 2024. október 1-jén lép hivatalba, beiktatására Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták. Mexikó elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
Reméljük, hogy a mexikói kormány elismeri, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös. Reméljük, hogy a mexikói kormány tiszteletben tartja a nemzetközi elfogatóparancsot, és a fent említett személyt átadja az igazságügyi hatóságnak
– áll a levélben.
Tavaly márciusban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen – közölte a Sztrana.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Mauritiusra utazott, hogy találkozzon a kelet-afrikai szigetország miniszterelnökével, Pravind Kumar Jugnauthszal. A két vezető arról tárgyalt, hogyan tudnák megerősíteni az együttműködést országaik között, főként a kereskedelemben és a befektetésekben, valamint az Ukrajna–Afrika-kapcsolatok elmélyítéséről tárgyaltak.
Mindkettőnk országa nagy becsben tartja az ENSZ Alapokmányának értékeit, mint a szuverenitás és a területi integritás. Hálás vagyok Mauritiusnak, hogy támogatják Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, valamint hogy csatlakoztak a békecsúcs közösségéhez
– olvasható Kuleba posztjában. A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Mauritius segédkezni fog Ukrajna helyreállításában, amivel kapcsolatban már dolgoznak a kétoldalú megállapodásokon.
Today in Port-Luis, I was honoured to be received by Prime Minister @KumarJugnauth. This is the first visit by a Ukrainian Foreign Minister to the Republic of Mauritius.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) August 8, 2024
Both of our countries place a high value on protecting fundamental UN Charter principles such as sovereignty… pic.twitter.com/fcxApQnIjk
A bolgár minisztertanács szerdai ülésén engedélyezte az ország fegyveres erőinek, hogy részt vegyenek az ukrán katonák biztonsági és segítségnyújtási kiképzéséről szóló NATO-misszióban (NSATU) – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Ezzel a döntéssel országunk egyértelműen megmutatja elkötelezettségét Ukrajna támogatása és az euroatlanti értékek fenntartása mellett, valamint megerősíti szolidaritását a szövetségeseivel a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös erőfeszítésekben
– olvasható a közleményben.
A bolgár kormány hozzátette, hogy az orosz invázió közelsége miatt a háború hatalmas jelentőségű számukra. Egyelőre nem közölték, hány katona vesz majd részt az NSATU-ban, azonban korábban 50 fegyverest küldtek az EU EUMAM-missziójába, amely szintén az ukrán katonák képzésével foglalkozott.
A NATO július 9-én induló washingtoni csúcstalálkozóján állapodott meg arról, hogy egy új, hosszú távú küldetést indítanak Ukrajna megsegítésére, valamint növelik a jelenlétüket a támadás alatt álló országban.
Volodimir Zelenszkij országához intézett esti videóbeszédében arról számolt be, hogy hamarosan elindul az Army+ alkalmazás, amely nagyban megkönnyítheti az ukrán hadsereg parancsnokainak munkáját.
Az applikáció fejlesztését áprilisban jelentették be, amiben számos szolgáltatást kombinálnak. Például két kattintással lehet bejelentéseket tenni, valamint az appal könnyebb lesz bemutatni a katonai igazolványokat, sőt még lőszert is tudnak rendelni az illetékesek.
A megjelenést eredetileg nyárra tervezték – írja a Pravda.
Illja Ponomarenko ukrán haditudósító és biztonsági szakértő bejegyzést tett közzé az X-en egy orosz Szu–34-es repülőgépről, amely megsemmisült egy ukrán támadásban az oroszországi Morozovszk légibázison.
Képzeljék el a reakciójukat (az oroszokét – a szerk.), ha valaki 2022. február 24-én azt mondta volna, hogy 895 nap múlva Ukrajna megrohamozza az orosz Kurszki területet és orosz légibázisokat továbbá olajfinomítókat semmisít meg, és ünnepli a nyugatiak által biztosított F–16-osok beszerzését
– írta bejegyzésében.
A Szu–34 kéthajtóműves, negyedik generációs, nagy hatótávolságú, nehéz vadászbombázó repülőgép, melyet a kilencvenes évek elejére fejlesztettek ki a Szovjetunióban, a Szu–24 vadászbombázók leváltására, mélységi csapásmérésre.
Mint ismert, Ukrajna nagyszabású hadműveletet hajtott végre Oroszországban, betörtek a Kurszki területre.
So here's a Russian Sukhoi Su-34 jet destroyed in a Ukrainian attack at Russia's Morozovsk airbase.
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) August 6, 2024
Yes, imagine your reaction if someone had told you on February 24, 2022, that 895 days on, Ukraine would be raiding Russia's Kursk Oblast (although we have a lot of questions),… pic.twitter.com/AQehfOh5Eb
Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság elnöke Telegram-csatornáján közölte, hogy minden segítséget készek megadni a megtámadott kurszki régiónak.
Mindenekelőtt minden krími nevében szeretném kifejezni támogatásomat az ukrán terroristák által megtámadott kurszki területek lakosainak. Veletek vagyunk, barátaim! A Krím kész minden szükséges segítséget megadni testvérrégiójának
– olvasható Akszjonov posztjában.
Az ukrán hadsereg kedd reggel tört be Kurszk területére. Az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján Ukrajna 315 embert vesztett, ebből 100 halott és 215 sebesült. A támadásra reagálva Alekszej Szmirnov területi kormányzó szükségállapotot vezetett be. A harcok azóta is dúlnak az orosz és ukrán csapatok között – írja a Ria Novosztyi.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2018-ban beszélt először egy Pereszvet nevű lézerfegyverrendszer gyártásáról. Akkor azt állította, hogy az új fegyverrendszerek nem sértik a meglévő fegyverzetkorlátozási egyezményeket, és az új eszközök jellemzőit Moszkva a szerződések értelmében meg fogja osztani a Nyugattal.
Most újabb részletek derültek ki a Pereszvetről. A Defence Blog szerint az elsődleges feladata, hogy megvakítsa az orosz atomrakéták után kutató műholdakat. Az Infostart által idézett portál szerint a fegyver a 130–180 kilométeres körzetben, a 200–1100 kilométer magasan repülő felderítőholdak ellen lehet hatékony.
Nevét Alekszandr Pereszvetről kapta, aki egy ortodox szerzetes volt, és az 1380-as kulikovói csatát megelőzően egy tatárral, Temür bejjel párbajozott, de az összecsapásban mindketten meghaltak.
Az oroszok állítása szerint a fegyvert már bevetették Ukrajnában, de ezt Washington és Kijev is fenntartásokkal fogadta. A Pentagon szerint nincs bizonyíték a hadieszköz létezésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, az orosz lézerágyú olyan, mint a nácik soha nem létezett csodafegyvere.
Az ukrán offenzívát követően rendkívüli helyzetet vezettek be Kurszkban, közölte Alekszej Szmirnov megbízott kormányzó posztja alapján a Ria Novosztyi.
Az ellenséges erők a régió területére való behatolásának következményében augusztus 7-től a szükséghelyzet bevezetéséről döntöttem
– írta Szmirnov közleménye.
A határ menti régiót ért támadást követően a kormányzó megígérte, hogy személyesen fogja koordinálni a hatóságokat. Azt mondta, az operatív állomány éjjel-nappal dolgozik. A szükséghelyzet azután került bevezetésre, miután ukrán csapatok augusztus 6-án reggel megtámadták a térséget, és megpróbáltak elfoglalni egy területet a Szujani járásban.
Az orosz közlemények alapján az ukránok 315 embert – ebből 100 halott és 215 sebesült –, valamint 54 páncélozott járművet, köztük két tankot vesztettek. Szvetlana Petrenko, az orosz hírszerzés szóvivője szerint több tucat civil, köztük gyerekek sebesültek meg. Az oroszok büntetőeljárást indítottak a támadók ellen.
Alekszander Koc orosz haditudósító a közösségi oldalán osztotta meg véleményét arról, hogy miben különbözik a mostani kurszki támadás az ukránok korábbi, orosz területre való betörési kísérleteihez képest.
Az mk.ru szerint a tudósító úgy fogalmazott, hogy „ez már nem egy TikTok-os sétagalopp”,
és szerinte most az ukránok nemcsak rövid időre akarnak orosz területeket elfoglalni, hanem hosszabb távon is megőriznék azokat.
Koc hangsúlyozta, hogy a Kurszki terület elleni jelenlegi támadás jellegében különbözik az orosz határ menti területeken tapasztalt korábbi kísérletektől. Mint írta, különbséget jelent az is, hogy míg korábban az Orosz Önkéntes Hadtest (és a többi ukránpárti orosz szabadcsapat) egységei törtek be, hogy az ukrán hadsereg saját csapatai hatoltak be Oroszország területére.
A haditudósító szerint Kijev céljai is megváltoztak. Mint írta, most már nem csak egy egyszerű „PR-kampányról” van szó, amikor szabotőrök átlépik a határt, fényképeket készítenek és elfutnak, hanem a határ menti városok és falvak tartós elfoglalása lehet a cél,
valószínűleg azért, hogy ezeket később az oroszok által elfoglalt ukrajnai területekre cseréljék el.
A haditudósító megjegyezte, hogy korábban látott egy elzsákmányolt ukrán táblagépet olyan térképekkel, amelyen a belgorodi régióban lévő Grajvoron település melletti területet olyan szektorokra osztották, amelyek mindegyike az Ukrán Fegyveres Erők egy-egy meghatározott egységének felelősségi területét jelentette. Szerinte az ukránoknak most hasonló céljaik lehetnek Kurszkban is.
Mint írta, még korai lenne egy Oroszország elleni „teljes körű invázióról” beszélni az egész határ mentén, de már nem is lehet ezt közönséges határ menti „lövöldözésnek” nevezni. Ukrajna ezúttal lényegesen komolyabb és nagyobb létszámú erőket vetett be, amit szerinte az orosz védelmi minisztérium adatai is megerősítenek.
Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott orosz ezredes közölte: véleménye szerint az oroszországi Kurszki terület elleni ukrán támadás után újabb régiók kerülhetnek célkeresztbe.
Mint mondta, a mostani támadás egyfajta lakmuszpapír volt, és sikertelennek bizonyult az ukránok akciója amiatt, hogy az orosz határőrség és katonai tartalékok fel voltak készülve (ennek ellentmondhat, hogy szerdán még olyan jelentéseket lehetett olvasni orosz oldalról is, melyek szerint Ukrajna jelentős területeket foglalhatott el).
„Ez valójában nem más, mint Zelenszkij téveszméje, aki egy lejárt hatáskörű elnök. Úgy döntött, hogy bebizonyítja nyugati szponzorainak, ugyanakkor környezetének és Ukrajna lakosságának is, hogy még mindig tud valamit csinálni” – idézte az mk.ru Matvijcsukot.
Az orosz ezredes azt is hozzátette, hogy szerinte „az ukrán fegyveres erők parancsnokságának ezen lépésének nincs se értelme”, valamint az ukrán hadseregnek nincs „se eszköze, se terve ennek az offenzívának a végrehajtására, hogy mélyen Oroszország területére nyomuljon előre”.
Arról, hogy mi a jelentősége ennek a támadásnak, azt mondta: „Ez egyfajta hencegés. Egy PR-kampány, amelyet hazai fogyasztásra szántak. És ez egy jelzés a Nyugatnak is: azt mondják, nézzétek: élünk és harcolunk, előrenyomulunk Oroszország felé. Adjatok még több pénzt és fegyvert!” Majd egy kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy szerinte újabb régiók is célpontok lehetnek.
Igen. Úgy gondolom, hogy legközelebb talán megint a kurszki régió lesz az, vagy talán a belgorodi vagy a brjanszki régió. Nem lazíthatunk
– mondta erről.