Súlyos csapás érte az Oroszországba betörő ukrán katonákat, Putyin megpróbálja kifüstölni őket

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• „Vészhelyzet alakulhat ki” – a zaporizzsjai atomerőmű környékét bombázták az oroszok,
• Egy ukrán politikus elárulta, mi az, ami végképp elképzelhetetlen Zelenszkij esetében,
• Lemondott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter,
• Nagyszabású tervet eszelt ki Kijev, ez lehet az előny a háborúban?,
• Napvilágot látott Moszkva titkos terve, Washington bekeményített,
• Zelenszkij tisztogatást rendezett a kormányban, kiderült, mi állhat a háttérben,
• Súlyos csapás érte az Oroszországba betörő ukrán katonákat, Putyin megpróbálja kifüstölni őket,
• Poltavai és lembergi katonai célpontok elleni támadásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Moszkva azzal vádolja az ukránokat, hogy a Kurszki területre való behatolásuk egyik célja, hogy elfoglalják vagy megtámadják az ott található atomerőművet. Ehhez az ukránoknak sem ereje, sem indítéka nincsen, viszont a téma az orosz dezinformáció számára hasznos muníciót jelent.

Részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztere az elnöki hivatal szociálpolitikai helyettes vezetője lehet, miután lemondott, amire szerdán nem volt elég szavazat a Verhovna Rada (ukrán parlament) ülésén – írja a Strana.

Verescsuk az elnöki hivatalban Julia Szokolovszka helyére kerülhet, aki viszont diplomáciai munkára megy.

„A CMU személyi állományának több mint 50 százalékában változások történnek. Csütörtökön az elbocsátások napja vár ránk, holnapután pedig a kinevezések napja” – írta Arahamia a Telegram-csatornáján.

Az Enerhoatom tagadja a dél-ukrajnai atomerőműben történt balesetről szóló információkat, megerősíti azonban az egyik erőműegység teljesítményének csökkentését – számolt be a vállalat sajtószolgálata.

„A dél-ukrajnai atomerőműben nem történt baleset. Az erőmű egyik blokkjának működésében problémát észleltek, és kapacitását 33 százalékkal csökkentették” – áll a jelentésben.

A jelentés szerint ez a helyzet nem a javításokkal függ össze, hanem az Ukrenerho infrastruktúrájának bombázása miatt bekövetkezett „komplex átmeneti állapotok” következtében alakult ki, és „jelentős ingadozásokkal jártak a hálózat paramétereiben (frekvencia, feszültség, áram)” – közölte a Sztrana.

Bemutatták Andreas Moskin ukrán divattervező legújabb kollekcióját, amelyet Jurij Iljenko Fekete tollú fehér madár című filmjének jelmezei ihlettek – tették közzé az Ukrinform X-oldalán.

A film arról szól, hogy három fiútestvér ugyanabba a lányba szeret bele, de ez a szerelem egyiküknek sem hoz boldogságot. A második világháború kitörésével a testvérek kénytelenek egymás ellen harcolni. A film 1972-ben Ezüst Szirén-díjat nyert a Sorrentói Filmfesztiválon.

Több szereplő például olyan ruhát kapott, ami kifejezetten felhívja a figyelmet a műlábára, azaz térdnadrágot viselt.

Olaf Scholz bejelentette, hogy 17 különböző konfigurációjú rendszert szereznek be Ukrajna számára. Hét közepes és további három rövid hatótávolságú rendszerről van szó. Hét ilyen fegyver már Ukrajnában van – írja az Ukrajinszka Pravda.

A német kancellár elmondta, hogy ezek a rendszerek mintegy 250 orosz rakéta, drón lelövésében, és sok ember életének megmentésében segítettek. „Ez azt mutatja, hogy az Ukrajnának nyújtott német támogatást nem függesztik fel” – tette hozzá Scholz.

Egy amerikai szakértő, a CIA volt elemzője, Peter Schroeder szerint csupán egyetlen út mutatkozik az orosz–ukrán konfliktus lezárására, ez pedig nem más, mint „kivárni Putyint”. Véleménye szerint a Nyugat azon módszere, hogy megpróbálja térdre kényszeríteni Oroszországot a szankciókkal és Ukrajna támogatásával, nem fog működni, viszont mindkettőt fenn kell tartani, csak teljesen más aspektusból kell megközelíteni a dolgokat.

A témával bővebben ebben a cikkben foglalkozunk.

A mai napon kétoldalú biztonsági megállapodást írtunk alá Ukrajna és Írország között, ami lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az országaink közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket, valamint partnereinkkel a biztonsági megállapodások teljes keretén belül – írta Volodimir Zelenszkij az X-en.

Az elnök közölte: a megállapodás biztosítja a humanitárius és infrastrukturális szükségleteik folyamatos támogatását is, erre az évre mintegy 170 millió eurót különítettek el. Ez 10 éves kötelezettségvállalás.

Külön hálámat fejezem ki Írországnak a területeink aknamentesítésében tett közös erőfeszítésért, amellyel számtalan életet mentettünk meg

– írta Zelenszkij, aki azt is leszögezte, hogy  továbbra is együtt fognak dolgozni Ukrajna, Írország és egész Európa ellenálló képességének erősítése érdekében, többek között olyan területeken is, mint a kiberbiztonság.

„Egy vérből valók vagyunk!” címmel rendeztek Ballószögön jótékonysági futóversenyt, amelyen Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is részt vett. A politikus Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy több száz ballószögi kisiskolással közösen kísérték azokat az ultrafutókat, akik a következő napokban több mint 400 kilométert tesznek meg Kárpátaljáig.

Minden erőnkkel, Kárpát-medencei kulturális programokkal, a felsőoktatás, a szakképzés magyar modelljének bevezetésével, a Köldökzsinór program kiszélesítésével erősítjük nemzetünk összetartozását, mert egy vérből valók vagyunk

– írta a miniszter.

Ukrajna arra készül, hogy „győzelmi terve” részeként meghatározatlan ideig ellenőrzése alatt tartja azokat a területeket, amelyeket Oroszországban foglaltak el az ukrán erők augusztusban − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

„Mi nem akarjuk az ő területüket, a mi célunk az, hogy helyreállítsuk a saját területi integritásunkat. Azért ejtettünk orosz hadifoglyokat, hogy ukrán foglyokra tudjuk majd kicserélni őket” − mondta Zelenszkij az interjúban.

„Nem akarjuk az elfoglalt orosz térségekben elterjeszteni az ukrán életmódot. Azt a területet egyelőre tartani fogjuk a győzelmi tervünk részeként, hogy lezárjuk a háborút” − fogalmazott az NBC honlapján közölt leirat szerint, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan ismertetik nemzetközi partnereikkel. A riporter kérdésére válaszolva leszögezte: nincs szükségük orosz területekre, azokat egyelőre „elméleti szinten” tartják ukrán ellenőrzés alatt.

Ukrán csapatok augusztus elején meglepetésszerűen betörtek az oroszországi Kurszk megyébe. Kijev azt állítja, hogy csaknem 500 négyzetkilométernyi orosz területet tart ellenőrzése alatt, és több száz orosz hadifoglyot ejtett. Zelenszkij azt mondta, a kurszki akció „megelőző csapás” volt annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ütközőzónát alakíthasson ki az ukrán határ mentén.

Az ukrán elnök szerint a washingtoni vezetésnek nem volt tudomása az oroszországi betörés tervéről, amit még Ukrajnán belül is gondosan titokban tartottak. „Valóban senkit nem tájékoztattunk erről, és ez nem bizalmatlanság kérdése” − mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a tavaly nyári ukrán ellentámadás sok tekintetben azért vallott kudarcot, mert olyan sokat reklámozták és beszéltek róla, és ezzel lehetőséget adtak az oroszoknak, hogy felkészüljenek.

„Ezúttal még az ukrán hírszerzés sem volt beavatva, csak a legszűkebb kör tudott róla, és azt hiszem, ez volt a siker egyik kulcsa” − jelentette ki az ukrán elnök. Az interjúban Zelenszkij azt is kijelentette, arról nem beszélhet, hogy Ukrajna készül-e további orosz területek megszerzésére.

Az ukrán parlament szerdán megszavazta Alekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter lemondását, az indítványt 243 törvényhozó támogatta – írja a The Kyiv Independent. A hír hátterében az áll, hogy több magas rangú miniszter, köztük Dmitro Kuleba külügyminiszter is benyújtotta lemondólevelét a kabinet jelentős átalakítása végett.

A parlament nem tudott elegendő szavazatot gyűjteni Vitalij Koval, az Állami Vagyonalap vezetőjének és Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és reintegrációs miniszter lemondásához.

Jaroszlav Zhelezniak törvényhozó szerint Koval lemondására 225, Verescsuk lemondására pedig 214 törvényhozó szavazott, ami a jelen lévő képviselők többségét jelentette, ám ez nem volt elég a szavazáshoz.

Megkezdi a tárgyalásokat az ukrán hatóságokkal az 1,1 milliárd dolláros kibővített alapfinanszírozási program felülvizsgálatáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Gavin Gray vezette IMF-misszió ma megkezdi a megbeszéléseket az ukrán hatóságokkal a Kiterjesztett Alapeszköz (EFF) ötödik felülvizsgálatának keretében

– áll az IMF közleményében.

Simon Harris ír miniszterelnök szerdán Kijevbe érkezett, ahol kétoldalú megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij elnökkel – írja a The Kyiv Independent.

Az ír kormány sajtóközleménye szerint a két vezető várhatóan aláírja az Írország és Ukrajna közötti támogatási és együttműködési megállapodást.

A Donyecki területen nyomult előre az orosz haderő, és sikerült elfoglalnia Precsisztovka falut − jelentették a DeepState elemzői az Unian híradása szerint. Információik szerint az Ugledar város közelében fekvő Vodjanoje falu közelében is folytatódtak az orosz támadások.

A DeepState friss térképet is mellékelt a harcokról, ami az ellenség előrenyomulásának irányait ábrázolja. Ezen látható, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Donyecki területen lévő Precsisztovka falut.

Oroszország 620 350 katonát vesztett az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.

Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1390 fős veszteségét, akiket az elmúlt napon, szombaton veszítettek el – írták.

A jelentés szerint Oroszország emellett 8618 harckocsit, 16 848 páncélozott harcjárművet, 24 007 járművet és üzemanyagtartályt, 17 694 tüzérségi rendszert, 1177 többszörös rakétaindító rendszert, 940 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 14 573 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

A Poltava ellen elkövetett orosz támadás halálos áldozatainak száma 53-ra emelkedett, miután egy újabb holttestet találtak a romok között – írja a The Kyiv Independent.

Oroszország kedden két ballisztikus rakétát indított a város ellen, amik eltalálták a Katonai Távközlési Intézetet és egy szomszédos egészségügyi létesítményt. Az oktatási intézmény épülete részben megsemmisült.

A mentők egész éjjel dolgoztak műszakokba szerveződve

– mondta Olekszandr Khoruzsnij, az Állami Sürgősségi Szolgálat szóvivője.

Makszim Rizsenkov belorusz külügyminiszter elmondta, hogy néhány uniós ország minisztereit várják az „illegális migráció elleni küzdelemről” szóló nemzetközi konferenciára, amelyet 2024 novemberében rendeznek Minszkben – számolt be az Eurointegration a BelTa belorusz állami hírügynökségre hivatkozva.

A külügyminiszter szerint a minszki konferenciára „Belarusz szomszédainak”, valamint más uniós és a Független Államok Közössége (FÁK) államainak képviselőit is meg akarja hívni. „Az Európai Unió több minisztere már megerősítette részvételét a konferencia potenciális résztvevői között” − tette hozzá.

A szóban forgó konferencia a Belarusz által az illegális migráció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről szól. Aljakszandr Lukasenka 2021 óta egyenesen azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy zsarolja a migránsokat. A hírforrás megjegyzi, hogy egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter járt Belaruszban az elmúlt években.

Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatot tett közzé a Poltavát ért orosz rakétatámadásról, amelyben 51 ember meghalt, valamint 271-en megsebesültek.

Biden megjegyezte, hogy az ukrajnai katonai kiképzőközpontot és kórházat eltaláló orosz rakéták több mint 50 embert megöltek, és többtucatnyian megsebesültek.

Ez a támadás tragikusan emlékeztet Putyin folyamatos és felháborító kísérleteire, hogy megtörje egy szabad nép akaratát. De Ukrajna népe két és fél éve kitart. Az Egyesült Államok pedig továbbra is kiáll mellettük – többek között azzal, hogy biztosítja a légvédelmi rendszereket, amelyekre szükségük van országuk védelméhez

– idézi az Ukrajinszka Pravda az amerikai elnököt. 

„Félreértés ne essék, Oroszország nem fogja megnyerni ezt a háborút. Ukrajna népe fog győzni. És ezen a tragikus napon és mindennap az Egyesült Államok mellettük áll” – jegyezte meg Joe Biden.

Négyre nőtt azoknak a halottaknak a száma, akik az oroszok szerda délelőtti rakétatámadásában vesztették életüket Lvivben, a sebesültek száma már 35 – idézi az Interfax Andrij Szadovit, a város polgármesterét.

Adatai szerint reggel 8 óra 5 perckor 35-en – köztük 5 gyermek – fordultak orvoshoz, több mint 50 ház megrongálódott, továbbá két iskola és két egészségügyi intézmény épülete is megsérült.

„A békéért dolgozni kell, először tűzszünetre van szükség, csak ez után lehet kidolgozni a konfliktust lezáró béketervet. Aki ezt nem fogadja el, az nincs tisztában a békekötés tudományával” – adta hírül az MTI a miniszterelnök politikai igazgatójának Mandineren megjelent véleménycikkét. 

Orbán Balázs többek között arról írt, hogy a békekötés folyamatának tudományos alapjai is vannak, és a múltbéli háborúk adatainak elemzése azt mutatja, hogy egy fegyveres konfliktus első 30 napja után folyamatosan romlik a békekötés esélye, ráadásul ha az államközi háborúk egy évnél tovább húzódnak, akkor jellemzően több mint egy évtizedig is eltarthatnak. Vagyis minél régebb óta zajlik egy háború, annál nehezebb befejezni – fejtette ki Orbán Balázs.

Mint írta, kifejezetten üdvös, ha a háború résztvevői már az első pillanatban hallgatnak a magyar kormány békefelhívására, vagy legalább folytatják a 2022 márciusában megkezdett törökországi tárgyalásokat. Ez a felismerés tovább növeli a béketárgyalások megkezdésének mielőbbi szükségességét, és ez újfent a magyar kormány béke iránti elkötelezettségét igazolja – hangsúlyozta a szerző.

Orbán Balázs azzal zárta véleménycikkét, hogy a magyar álláspont nemcsak érdekeink szerint való, hanem helyes is. A békéhez előbb tűzszünetre van szükség, s csak ez után lehet elkezdeni a konkrét béketerv kidolgozását.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből kiderült, hogy Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5945 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7796 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.