Ez a harmadik világháborút jelenti – ijesztő jövőképet vizionál Putyin bizalmasa

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egyre nagyobb a nyomás, Zelenszkij békére kényszerülhet Oroszországgal;
• Kijev és Moszkva lakosai is megszólaltak a nyugati fegyverkorlátozás feloldásáról
• Mostantól nukleáris fegyvereket vethet be Oroszország, ha Ukrajna nyugati, nagy hatótávolságú rakétákat használ ellenük;
• Az orosz védelmi tárca szerint Ukrajna bevetette az amerikai rakétákat;
• Ez a harmadik világháborút jelenti – ijesztő jövőképet vizionál Putyin bizalmasa.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította az ukrán hadiipari komplexumot, hogy a jövő évben legalább háromezer manőverező robotrepülőgépet és drónrakétát, valamint 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő. Ezt az államfő kedden, az Ukrajna elleni orosz háború ezredik napján elmondott parlamenti beszédében hozta nyilvánosságra.

Jövőre Ukrajna legalább harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását tervezi, és legalább háromezer robotrepülőgép és drónrakéta előállítását is feladatul tűztük ki. Ami a rakétaprogramunkat illeti: sokan – különösen az oroszok – megjegyezték maguknak a mi Neptun rakétánkat

– fűzte hozzá Zelenszkij. Arról is beszámolt, hogy 2024-ben Ukrajna több mint 2,5 millió aknagránátot, valamint 60 és 155 milliméter közötti kaliberű tüzérségi lövedéket lőtt ki.

Az elnök közölte, hogy az orosz hadsereg már több mint ezer támadást hajtott végre Ukrajna energetikai létesítményei ellen. „Ebből 900 célzott orosz támadás volt transzformátorok és villanyvezetékek, több mint 220 pedig erőművek ellen” – részletezte. Szavai szerint a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország mintegy 18 gigawatt energiakapacitást vett el Ukrajnától.

Az ukrán parlament elfogadta az ország 2025-ös költségvetését – közölte Denisz Smihal miniszterelnök kedden. 

Jövőre az állampolgárok és a vállalkozások minden adója hazánk védelmére és biztonságára irányul

– fogalmazott a miniszterelnök a Telegramon a The Kyiv Independent cikke szerint. Smihal hangsúlyozta, hogy a most elfogadott költségvetés egyértelműen meghatározza a prioritásokat, amelyek jelenleg a védelem, a biztonság, az emberek védelme és az ország helyreállítása.

A 2025-ös költségvetés 2,2 billió hrivnyát (nagyjából 20 billió forintot) irányoz elő Ukrajna védelmére, ami az ország tervezett bruttó hazai termékének (GDP) 26,3 százaléka. Ez az összeg 3,5 milliárd hrivnyával több, mint 2024-ben.

Dánia 130 millió eurót (jelenlegi árfolyamon nagyjából 56 milliárd forintot) különít el az ukrán védelmi ipar fejlesztésére – jelentette be Mette Frederiksen dán miniszterelnök november 19-én a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón. A The Kyiv Independent közlése szerint Frederiksen meglepetésszerűen érkezett Kijevbe a háború kitörésének ezredik napján.

„A több mint 137 millió dolláros új dán hozzájárulás közvetlenül Ukrajna védelmi iparát célozza. Talán furcsának tűnhet, hogy itt ünnepeljük a beruházásainkat, de hadd legyek világos: a béke Európában csak akkor lehetséges, ha meg tudjuk védeni magunkat” – mondta Frederiksen. 

Dánia a háború kitörése óta az egyik legjelentősebb támogatója Ukrajnának. Legutóbb októberben jelentették be, hogy 350 millió dollár értékű katonai segélycsomagot küldenek a háborúban álló országnak.  

Csak a diplomáciai megoldás létezhet a háború lezárására, mert a katonai megoldás nem működik − jelentette ki kedden a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, Magyarországot továbbra is támadják békepárti álláspontja miatt. A magyar álláspont a béke álláspontja, amely hangsúlyozza: azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség. A háború lezárása érdekében a diplomácia útján kell haladni − húzta alá a honvédelmi miniszter az MTI tájékoztatása szerint.

Meg kell erősíteni a NATO európai pillérét, az Európai Unió (EU) addig „mutatja fel erejét”, amíg Európában teljességgel vissza nem áll a béke − jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Varsóban, a lengyel–német–francia–olasz külügyminiszteri találkozón.

A megbeszélésen részt vett Kaja Kallas, az Európai Unió leendő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Távolról csatlakozott be José Manuel Albares spanyol, valamint David Lammy brit külügyminiszter − közölte az MTI. 

A találkozót követő közös sajtókonferencián Baerbock felidézte, hogy keddre esik Ukrajna megtámadásának ezredik napja. Úgy vélte, ez az időszak „az európai szabadság és az európai béke” ellen irányuló támadás ezer napja is.

A varsói megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy országaik biztonságának megőrzése érdekében „tovább kell erősíteni a NATO európai pillérét” – közölte a német miniszter.

Arról van szó, hogy milyen jeleket küldünk a diktátoroknak szerte a világon. A szabad világ erős, nem gyenge […], ezt az erőt továbbra is mindennap meg fogjuk mutatni, amíg Európában teljességgel vissza nem áll a béke

– fogalmazott.

A harmadik háborús tél felé közeledve jelentősen nő az Ausztriába érkezett ukrán menekültek száma, havonta mintegy kétezren érkeznek az országba − jelentette ki Andreas Achrainer menekültügyi koordinátor kedden az osztrák parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.

Jelenleg 76 ezer ukrán tartózkodik Ausztriában, de egyelőre csoportjuknak csak kevesebb mint a fele (37 ezer) részesül az alapvető szolgáltatásokban − mondta Achrainer.

Hangsúlyozta a menekültek társadalmi integrációjának fontosságát, és hozzátette, hogy a jól képzett menekültek hatalmas lehetőséget jelentenek az osztrák munkaerőpiac számára − közölte az MTI.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársai és az ukrán hatóságok megegyeztek arról, hogy a washingtoni székhelyű intézet mintegy 1,1 milliárd dollárt szabadít fel egy tavaly létrehozott hitelcsomagból – közölte az IMF kedden. Hozzátette: a végső döntést az igazgatótanács hozza meg a következő hetekben.

Jóváhagyás esetén a tavaly elfogadott, csaknem 16 milliárd dolláros hitelcsomagból folyósított összeg 9,8 milliárd dollárra emelkedne – áll az IMF közleményében.

A Nemzetközi Valutaalap szakértői szerint „a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, Oroszország ukrajnai háborúja továbbra is súlyosan megviseli Ukrajna népét, gazdaságát és infrastruktúráját”. Rámutattak: az ezer napja tartó háború okozta pusztítás ellenére a gazdaság továbbra is ellenállóképességet mutat.

Az IMF munkatársai, akik november 11. és 18. között egyeztettek ukrán tisztviselőkkel, azt mondták, hogy Ukrajna reál-GDP-növekedése 4 százalék lesz az idén, jövőre azonban 2,5-3,5 százalékra lassul a bővülés az energiainfrastruktúrában keletkezett komoly károk és a munkaerőhiány miatt − írja az MTI. 

Csehország augusztus végéig 20,7 milliárd korona (331,2 milliárd forint) értékű humanitárius segélyt fizetett ki az országba érkező ukrajnai menekülteknek – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a munkaügyi és népjóléti minisztérium bocsátott a CTK hírügynökség rendelkezésére.

A prágai belügyminisztérium hivatalos nyilvántartása szerint jelenleg 383 300 ukrajnai menekült él Csehországban ideiglenes védelmi státussal. Az ország lakosságának számához viszonyítva ez a legnagyobb számú menekültsereg egész Európában.

A minisztérium kimutatásaiból kitűnik, hogy jelenleg már több mint 100 ezer ukrajnai menekült munkaviszonyban van. Az általuk befizetett biztosítások és adók a tavalyi év harmadik negyedétől kezdve már egyre inkább meghaladják a humanitárius támogatásként az ukrán menekülteknek kifizetett összeget – mutat rá a tárca.

Szakértők és munkaügyi szervezetek azonban ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Csehország még mindig nem képes megfelelő módon kihasználni a menekültek szakértelmét és tudását. Nagy részük továbbra is képzettségén aluli állásokban, és alacsonyabb fizetésért dolgozik. A cégek gyakran ukránokkal töltik be a korábban hosszú ideig betöltetlen állásokat. Továbbra is probléma a cseh nyelv ismeretének hiánya, valamint az ukrán diplomák elismerése és honosítása.

Ukrán gyermekek oroszországi kényszeráttelepítéséért felelős orosz illetékesek és intézmények ellen jelentett be szankciókat kedden a brit kormány. A londoni külügyminisztérium által idézett adatok szerint meghaladja a 19 500-at azoknak az ukrán gyerekeknek a száma, akiket Oroszországba vagy „Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire” toloncoltak át – számolt be az MTI.

A tárca ismertetésében szereplő becslések szerint közülük hatezret átnevelőtáborokban helyeztek el, ahol

Ebből a célból az orosz hatóságok olyan tanterv alapján oktatják az ukrán gyerekeket, amely átírja Oroszország és Ukrajna történelmét, dicsőíti az orosz katonai akciókat, Oroszország iránti hűségre neveli a gyerekeket, sőt nem egyszer katonai kiképzésnek is alávetik őket – áll a brit szankciók bejelentéséhez fűzött indoklásban.

A szankciókkal sújtott szervezetek közé tartozik az Összoroszországi Ifjúsági Hadsereg Katonai Hazafias Társadalmi Mozgalma (Junarmija) nevű csoport. A brit külügyminisztérium szerint ez egy félkatonai szerveződés, amely központi szerepet tölt be az ukrajnai fiatalok kényszeráttelepítésében és agymosásszerű átnevelésében.

A munkáspárti brit kormány emellett szankciókat rendelt el gyermekotthonok és iskolák vezetői ellen is, akiknek tevőleges szerepük volt ukrajnai gyerekek oroszországi áttelepítésében. Az egyik ilyen intézmény vezetője fogyatékosságokkal élő gyerekek áttoloncolásában is részt vett

– áll a londoni külügyminisztérium keddi ismertetésében.

A tárca megfogalmazása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperializmusának” árát az orosz nép fizeti meg, mivel az orosz hadsereg katonái közül már 700 ezernél több esett el vagy sebesült meg az ukrajnai hadszíntéren, és Oroszország naponta elszenvedett katonai veszteségei soha nem voltak olyan nagyok, mint jelenleg.

Mindemellett a háború költségei miatt az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) mércéjén mérve Oroszország ma már szegényebb az Európai Unió összes tagországánál – hangsúlyozza keddi állásfoglalásában a brit külügyminisztérium.

Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő a Facebookon írta meg, hogy Ukrajna 1000 napja harcol Oroszország ellen, amely mindent elkövet, hogy Ukrajnát független államként megszüntesse. A szakértő megjegyzi, hogy jelen állás szerint még sok háborús nap következik, és nem hiszi, hogy hamar béke lenne.

Nem akarja Oroszország politikai vezetése, sőt személyesen Vlagyimir Putyin sem, hiszen a háború elindulása óta Moszkva egyetlen célját sem érte el, amit 2022. február 24-én megfogalmazott, […] Moszkva nem tudott sikeres villámháborút végrehajtani

– írta a szakértő, majd hozzátette, hogy az oroszok komoly veszteségeket szenvedtek el, és a nyugati szankciók egy része működött is Oroszország ellen.

Szerinte az egész háború legfontosabb felvetése, hogy Európában sikeres lehet-e egy szuverén ország elleni hódító támadás, és ha a válasz igen, akkor Európa élete és sorsa végérvényesen megváltozik.

Mint megjegyzi, a háború tétje nem lett kisebb, sőt Észak-Korea, Irán, Kína Oroszországot segítő tevékenysége még nyugtalanítóbb helyzetet eredményezett.

És a Nyugat minden segítsége, támogatása ellenére sem kezeli háborúként a háborút… A hezitálás, lassúság mögött időnként feltűnik a kényelmesség ukrán morált őrlő átgondolt átgondolatlansága, amelyben nem baj, ha ukrán szenvedésen keresztül gyengül Moszkva és irányító pozícióban marad a Nyugat…

– fogalmazta Tarjányi Péter.

„A demokráciáknak kötelessége taktikázás nélkül, inváziók ellen segíteni minden más demokráciát! (...) Ez világunk egyik alappillére, (...) ez az alap ideológiánk” – tette hozzá a szakértő.

Az ukrajnai háború kitörésének 1000. napja alkalmából rendezett rendkívüli plenáris ülésen szólalt fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Beszédében megköszönte az Európai Parlament eddigi támogatását, valamint a további segítség, illetve az igazságos és tisztességes béke mellett érvelt.

Az ukrán elnök szerint együtt Ukrajna, egész Európa, Amerika és globális partnereik sikeresek voltak abban, hogy megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin elfoglalja Ukrajnát, még úgy is, hogy azóta az orosz hadsereget immáron észak-koreai katonák is segítik.

Vlagyimir Putyin még Kim Dzsongunnal az oldalán is kisebb, mint Ukrajna és Európa együtt

– fogalmazott az ukrán elnök, akinek beszédéről itt írtunk bővebben.

Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóján nyilatkozott arról, hogy az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden amerikai elnök döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra – írja az Infostart. 

Jon Finer szerint az Egyesült Államok változatlanul a konfliktus fejleményeihez igazítva hozza meg döntéseit,

ide értve azt is, hogy az elmúlt napokban és hetekben jelentős orosz eszkaláció történt harmadik ország erőinek bevetésére saját területén.

Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban saját készleteiből 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára. 

Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik, és a hírek szerint az engedély jelenleg a Kurszki régió területére terjed ki.

Csapást mért az orosz hadsereg az éjjel a szumi megyei történelmi városra, Hluhivra. A támadásnak 8 halálos áldozata van, 5 ember még a romok alatt lehet – idézi a Kárpáti Igaz Szó a helyi katasztrófaelhárítást. 

A halálos áldozatok között van egy 8 éves kisfiú is. A megyei közigazgatás szerint 12 lakos sérült meg, köztük két gyermek, akik 10 és 11 évesek. A támadásban továbbá két lakóépület és egy kórház is megrongálódott.

Az orosz hadsereg ezenkívül két Sahíd drónnal támadást hajtott végre Hluhiv egyik oktatási intézményének diákszállója ellen is. 

Oroszország 724 050 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 19-én.

Ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt napban elszenvedett 1610 fős élőerő-vesztesége is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 9382 harckocsit, 19 092 páncélozott harcjárművet, 29 548 járművet és üzemanyagtartályt, 20 632 tüzérségi rendszert, 1252 rakéta-sorozatvető rendszert, 999 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 111 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – összegzi a jelentést a The Kyiv Independent. 

„Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, amellyel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, világos célja van: a béketárgyalások ellehetetlenítése vagy elodázása” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök egy, a közösségi médiában közzétett videófelvételen hétfőn.

Az Aki Joe Biden döntését támogatja, a harmadik világháború kitörését támogatja című videóban Robert Fico élesen elítélte Joe Biden vonatkozó döntését.

A szlovák miniszterelnök a „feszültség példátlan mértékű eszkalációjának” minősítette Biden döntését, amely – mint fogalmazott – semmissé tesz bármiféle, a béketárgyalások megkezdésébe és a kölcsönös vérontás beszüntetésébe fektetett reményt. Elmondta, hogy egyértelmű utasítást adott kormánya külügyminiszterének és a védelmi miniszternek is, hogy semmiféle fórumon, semmiféle módon ne támogassák ezt az amerikai döntést.

Meglepő, hogy az Európai Unió egyes tagállamai milyen gyorsasággal üdvözölték az Egyesült Államoknak ezt a militáns lépését. Ez csak annak bizonyítéka, hogy az EU nem képes arra, hogy önállóan megfogalmazza külpolitikai álláspontjait, és annak is, hogy a Nyugat mindenáron az Ukrajnában zajló háború folytatását akarja

– jelentette ki Robert Fico. Megjegyezte, hogy a távozó amerikai elnök döntése leendő utóda, Donald Trump azzal kapcsolatos terveit is befolyásolni fogja, hogy az kinyilvánítsa, tárgyalni akar az ukrajnai háború befejezéséről.

Robert Fico leszögezte, hogy Szlovákiának elemi létérdeke, hogy Ukrajnában béke legyen, aki pedig a háború folytatását akarja, az szembemegy a nemzeti érdekkel. Felszólította a szlovákiai ellenzék képviselőit, hogy ahelyett, hogy „a tereken üvöltözve követelik a kormány bebörtönzését”, foglaljanak egyértelműen állást, utasítsák el Joe Biden döntését, és álljanak a béke oldalára.

Mint az előző nap írtuk, elég nagy kommunikációs zűrzavar alakult ki annak következtében, hogy a Le Figaro vasárnap azt írta, hogy a francia és a brit vezetés Joe Biden amerikai elnök döntése után jóváhagyta, hogy Ukrajna az ő nagy hatótávolságú rakétáikat (Storm Shadow/SCALP EG) is felhasználja Oroszország területe elleni csapásokra. 

A francia lap utóbb megmásította a közlését ezzel kapcsolatban, törölték cikkükből az erről szóló mondatot, és a sajtónak nyilatkozó politikusok sem voltak hajlandóak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy történt-e változás a fegyverkorlátozásokat illetően.

Azóta viszont megszólalt egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő is, aki (névtelenséget kérve) azt mondta az RBK Ukrajina hírportálnak:

ugyanis ahogy Joe Biden, úgy ők is csak egy régióban hagyták jóvá az általuk szállított fegyverek használatát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még szeptemberben húzott egy vonalat, amikor arra figyelmeztetett: ha Ukrajnának engedélyezik a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország területe ellen, akkor az a NATO-országok „közvetlen részvételét” jelentené az ukrajnai háborúban – emlékeztetett a BBC.

Ugyanakkor azt is megjegyezték: az orosz elnök több alkalommal is húzott már efféle vonalat, és a Nyugat ezek egy részét később figyelmen kívül hagyta, amire aztán az oroszok nem reagáltak érdemben (a fenyegetőzéseken kívül).

A téma azért lett aktuális, mert Joe Biden végül az előző hét végén meglépte ezt – bár utólag kiderült, hogy egyelőre csak Oroszország egyetlen régiója, a Kurszki terület elleni csapásokra kapott Ukrajna engedélyt. 

A BBC emlékeztetett arra, hogy még 2022 februárjában – amikor Oroszország megkezdte invázióját Ukrajnában – Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy „azok, akik esetleg kísértésbe esnek, hogy kívülről beavatkozzanak”, olyan következményekkel fognak szembenézni, „amilyeneket még soha nem láttak az egész történelmükben”.

Ennek ellenére a nyugati országok jelentős támogatást nyújtottak Ukrajnának az utóbbi években, és a brit Challenger 2-es harckocsikat Ukrajna még a kurszki betöréshez is felhasználta, vagyis még közvetlenül Oroszország területén is alkalmazták az eszközöket.

Justin Bronk professzor, a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet munkatársa (szintén a BBC szerint) megjegyezte Joe Biden lépésével kapcsolatban, hogy a megtorlásról szóló orosz fenyegetések nem valószínű, hogy „jelentős” elrettentő erőt képviselnének a brit kormány szemében. 

Oroszország a háború során többször is, minden egyes szakaszban szörnyű következményekkel fenyegetőzött, amikor nyugati felszerelést szállítottak  

– mondta Bronk, majd hozzátette: e fenyegetések dacára egyetlen esetben sem érkezett „jelentős” orosz válaszlépés akkor, „amikor a fegyvereket ténylegesen elküldték”. Megjegyezte azt is, hogy szerinte Joe Biden lépésének következtében végül a britek is engedélyezni fogják a Storm Shadow rakéták használatát Ukrajnának. 

Négyezer csúcstechnológiájú drónt szállít Ukrajnának Németország – jelentette be hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter az MTI beszámolója szerint.

Mesterséges intelligenciával vezérelt drónokról van szó, amelyek képesek üzemen kívül helyezni elektronikus védelmi rendszereket és ellenséges drónokat

– hangoztatta a tárcavezető újságíróknak nyilatkozva. Kijelentette, hogy „a négyezer egység, amely igen gyorsan leszállítható, képes lesz orosz területen 30-40 kilométeres hatótávolságon belül működésbe lépni, harci állásokat, logisztikai csomópontokat és más célpontokat támadni”.

Berlin már júniusban bejelentette, hogy több ezer drónt szállít Ukrajnának, de nem tért ki a műszaki jellemzőikre. A csúcstechnológiával készült eszközöket a védelmi célú mesterséges intelligenciára szakosodott európai vállalat, a német Helsing gyártja, amely szeptemberben kötött szerződést az ukrán védelmi tárcával.

A védelmi tárca ezúttal is elutasította az összehasonlítást. A drónok korlátozott hatótávolságú harcászati eszközök, és semmi közük a Taurushoz – közölte Natalie Jenning, a tárca egyik szóvivője. Olaf Scholz német kancellár korábban az Oroszország és a Nyugat közötti esetleges eszkaláció veszélyére hivatkozva utasította el a Taurus rakéták szállítását. Szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a kancellár álláspontja azután sem változik, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetését Oroszország ellen.

Magyarország területére 2024. november 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 4033 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3262 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki képviselő – Joe Biden fegyverhasználati döntésére reagálva – közölte: itt az ideje, hogy a nyugati országok eggyel tovább lépjenek, és elkezdjék megvitatni a katonák Ukrajnába küldését.

Úgy gondolom, hogy a következő vita a csapatok Ukrajnába küldéséről kellene hogy szóljon

– fogalmazott a BBC szerint Honcsarenko újságíróknak nyilatkozva. 

A törvényhozó arra hivatkozott, hogy nemrég Oroszország szövetségese, Észak-Korea is beküldte a saját katonáit a konfliktusba, majd megkérdezte: miért ne tehetnék meg ugyanezt Ukrajna szövetségesei? Ugyanakkor megjegyezte, hogy elképzelése szerint a szövetséges katonákat „nem a frontvonalra”, hanem Ukrajna többi területére küldhetnék. Elmondása szerint ezzel „ukrán katonák ezreit szabadítanák fel” azoknak a területeknek a biztosítása alól, akik így mehetnének a frontra harcolni. 

Ha az Egyesült Királyság és Franciaország megadná ezt a segítséget, akkor véleménye  szerint a külföldi katonák az ukránok kiképzésében, a légvédelemben vagy a kiberbiztonságban is segíthetnének nekik – fejtette ki.