Szilveszter
EUR 411,23 Ft USD 395,31 Ft GBP 495,89 Ft BUX 79 327 OTP 21 690 Ft MOL 2 730 Ft
-4 °C
-1 °C

Kimondták az oroszok – az ukrajnai válság nem ér véget 2025-ben, évtizedekig eltarthat

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-2191004226

A legfontosabbak

december 29., 20:00
Kimondták az oroszok – az ukrajnai válság nem ér véget 2025-ben, évtizedekig eltarthat
december 29., 18:13
Az azeri elnök felszólította Oroszországot, hogy ismerje be az azeri repülőgép lelövését, és kártérítést is követel
december 29., 17:34
Rakétadiplomácia: az orosz külügyminiszter ellenintézkedésekkel fenyegette meg a NATO-t
december 29., 16:20
Ismét megszólalt az azeri elnök a karácsonyi repülőgép-katasztrófáról, keményen beleállt Oroszországba
december 29., 14:00
Ukrajnában idén kilenc hónap alatt több gyermek halt meg, mint tavaly egész évben
december 29., 12:30
Magas kockázattal járó orosz szabotázsakcióktól tart a NATO
december 29., 12:00
Oroszország fokozhatja a hibrid hadviselést a NATO-határok közelében
december 29., 09:00
Szergej Lavrov mindenhonnan kitiltatná Zelenszkijt a ruhája miatt
december 29., 06:30
NATO-források szerint Oroszország meg fogja támadni Finnországot
december 29., 06:00
Magas rangú tisztviselők szerint bajba került az ukrán hadsereg
Index
2024.12.29. 22:15
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következőek voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

  • Bereznay István

    December 30-án, hétfőn várhatóan több helyen leáll az áramszolgáltatás kilenc órára – írja az ePravda ukrán portál.

    Mint közölték, reggel 8 és délután 17 óra közt kell leállásokra számítaniuk a háztartásoknak. Az ipari létesítményeknél viszont ennél valamivel hosszabb lesz az áramszünet: náluk csak 19 óra után állhat helyre a szolgáltatás.

    „A korlátozások bevezetésére az energetikai létesítményekben a december 25-i masszív rakéta- és dróntámadás következtében bekövetkezett károk” miatt lesz szükség – áll az Ukrenergo állami energetikai vállalat közleményében. Megjegyezték azt is, hogy az áramszünetek ideje és kiterjedtsége az adott nap közben még változhat.

  • Bereznay István

    „Évtizedekig tartó, alacsony intenzitású konfliktus áll előttünk”, az ukrajnai válság nem ér véget 2025-ben, az Ukrajnáról szóló tárgyalások pedig „hosszúak és fájdalmasak” lesznek  – ezeket mondta Timofej Bordascsev professzor, a nemzetközi kapcsolatok szakértője az mk.ru orosz portálnak.

    Az interjúban kifejtette: érzelmi hátterét és intenzitását tekintve 2024 egy egészen más év volt az előzőkhez képest, de úgy véli, hogy Oroszország számára pozitív módon zárult, miután most mindenki a tárgyalások megkezdését várja.

    Mint mondta, 2025-ben jóval nagyobb az esély arra, hogy politikai megoldás szülessen az „ukrajnai problémára”, mint az utóbbi években volt, 

    de szerinte wz nem jelenti azt, hogy tartós megbékélésről lehetne beszélni.

    Mint mondta, a következő hónapokban intenzív tárgyalások jöhetnek, de az oroszok végső soron nem tudnak majd megegyezni egy tartós rendezésről Ukrajnában a Nyugattal. 

    Ezért, lássuk be, a tárgyalások és még valamiféle megállapodás sem jelenti azt, hogy eljött a győzelem napja, és mindennek vége, a hősök hazatérnek a családjukhoz, és békés életet kezdenek. Ez nem fog megtörténni. Évtizedekig tartó, alacsony intenzitású konfliktus előtt állunk, amely időszakosan eszkalálódni fog

    – fogalmazott Bordascsev.

    A professzor az interjú későbbi részében úgy vélekedett, végső soron Oroszország döntheti majd el, hogy milyen megegyezés születik Ukrajnában, és Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök is ennek tükrében hirdethet majd valamilyen győzelmet, ha sikerül lezárnia az aktív konfliktust. 

  • Bereznay István

    Ilham Alijev azeri elnök vasárnapi interjújában arra szólította fel Moszkvát, hogy ismerje el „teljes felelősségét” az Azerbaijan Airlines gépének tragédiája miatt – számolt be az MTI. 

    Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap bocsánatot kért az incidens miatt, bár a szó szoros értelmében nem ismerte el, hogy ők lőtték le a gépet. Alijev azóta egy tévécsatornának adott interjúban beszélt arról, hogy az oroszok megpróbálták eltussolni az ügyet, és kritizálta Moszkvát azon lépések miatt, amelyeket közvetlenül az incidens után elmulasztottak megtenni.

    Az MTI beszámolója szerint Alijev a vasárnapi interjúban azt is kifejtette, hogy a gépet nemcsak lövések érték orosz területről, hanem hogy a pilóta Groznij közelében „a működésben lévő katonai rendszerek elektronikus zavarása miatt” veszítette el először az uralmat a repülőgép felett, és ezután érték a lövések. Az államfő úgy fogalmazott: 

    Oroszországnak bocsánatot kell kérnie, el kell ismernie a felelősségét, meg kell büntetnie a vétkeseket, és kártérítést kell fizetnie Azerbajdzsánnak és a szerencsétlenség áldozatainak. Az első már teljesült szombaton [Putyin bocsánatkérésével – a szerk.], remélem, hogy a többi feltételt is elfogadják.

    Orosz hírügynökségi jelentések szerint Alijev és Putyin vasárnap ismét beszéltek egymással – tette hozzá az MTI.

    Elbúcsúztattak a gép személyzetének több tagját, kitüntetésben részesültek 

    Beszámolójukban arra is kitértek, hogy vasárnap ünnepélyes keretek között vettek búcsút Igor Ksnyakin pilótától és Alekszander Kaljanyinov másodpilótától (mindketten orosz nemzetiségű azeri állampolgárok), valamint Hokuma Alijeva légiutas-kísérőtől Bakuban.

    A szertartáson részt vett Ilham Alijev és felesége, Mehriban Alijeva is. Az államfő méltatta a pilóták önfeláldozását, akik a biztos haláluk tudatában a gép orrát tették le, hogy minél több utast meg tudjanak menteni. Az azeri elnök posztumusz ki is tüntette hármójukat. 

  • Bereznay István

    Mint korábban megírtuk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA hírügynökségnek adott, vasárnap megjelent interjúban azt mondta: Oroszország el fogja vetni a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére javasolt moratóriumot, mivel az Egyesült Államok megkezdte az ilyen fegyverek telepítését. A tárcavezető ugyanebben az interjúban ellenintézkedésekkel is megfenyegette a NATO-t, abban az esetben, „ha új rakétafenyegetések történnek”. 

    Az interjúban Lavrov kifejtette: „Ma már világos, hogy a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumunk gyakorlatilag nem tartható fenn, és fel kell hagynunk vele; az Egyesült Államok arrogáns módon figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit, és hozzáfogott a világ különböző régióiban az ilyen osztályba tartozó fegyverek telepítéséhez.”

    Az orosz külügyminiszter az MTI szemléje szerint ugyanebben az interjúban azt is leszögezte:  az Egyesült Államok és a NATO határozott válaszlépésekkel, köztük katonai-technikai ellenintézkedésekkel számolhat, ha újabb rakétákkal fenyegetné Oroszországot.

    Minden forgatókönyvre felkészültünk. Ha új rakétafenyegetések történnek, ellenfeleink határozott válaszlépésekkel fognak szembesülni, katonai-technikai ellenintézkedések formájában. Ugyanakkor fontolóra veszünk hipotetikus lépéseket is, hogy elfogadható feltételeket teremtsünk a méltányos párbeszédhez

    – fogalmazott Szergej Lavrov.

    A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország elsősorban a konfliktuspotenciál csökkentésének átfogó megközelítésében érdekelt, és az alapvető biztonsági ellentétek kiváltó okainak kezelésére összpontosít. „A NATO évek óta tartó keleti terjeszkedése továbbra is az ukrán válság egyik jelentős mozgatórugója, és továbbra is fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – mondta.

    „Fegyverzetellenőrzési kérdésekről elméletileg lehetne tárgyalni, de csak egy szélesebb napirend részeként” – tette hozzá, miközben kiemelte Oroszország legújabb, közepes hatótávolságú hiperszonikus rendszerének, az Oresnyiknek a közelmúltbeli, harci körülmények közötti tesztelését is, ami szavai szerint „meggyőzően bizonyította képességeinket és eltökéltségünket ellenintézkedések végrehajtására”.

    Washington 2019-ben lépett ki a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, Oroszország pedig közölte, hogy nem fog ilyen fegyvereket telepíteni, amennyiben Washington sem teszi ezt.

  • Bereznay István

    Ferenc pápa egy műsorban közölte: nem szabad borúlátóan és lemondással várni a jövőt, akkor sem, ha nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. Az egyházfő a háborúkra is kitért.

    Az MTI beszámolója szerint a katolikus egyházfő szombaton, a BBC brit közszolgálati rádió naponta jelentkező vallási műsorában (Thought for the Day) adott interjút, amelyben egyházi vezetők fejtik ki napi gondolataikat. Úgy fogalmazott: a háborúk, a társadalmi igazságtalanságok, a napi rendszerességgel tapasztalt, számos formát öltő erőszakcselekmények sem adnak okot a csüggedésre, mert „mi a szeretetet választjuk, és a szeretet reménnyel tölti el szívünket”. Hozzátette, hogy akikben szeretet él, mindig szelíd reménységgel tekintenek a világra, még akkor is, ha bizonytalan helyzetben találják magukat. 

    Ferenc pápa azt is megjegyezte, hogy a kedvesség nem „diplomáciai stratégia”, és még csak nem is olyan szabálygyűjtemény, amelynek célja a társadalmi harmónia vagy egyéb előnyök elnyerése. A kedvesség is a szeretet egy formája, ami nyitottá teszi az emberek szívét az elfogadásra, és szerénységre tanítja őket – hangsúlyozta az egyházfő.

    Hozzátette: a szerénység fontossága abban rejlik, hogy elősegíti a párbeszédet, a félreértések elkerülését, és hálássá teszi az embereket. Az egyházfő azzal zárta gondolatait, hogy a remény – hittel és jótékonysággal ötvözve – teológiai erény, és ő abban reménykedik, hogy a jelenlegi szentévben az emberek a szeretet megnyilvánulásaként tanúsítanak majd kedvességet, így teremtve kapcsolatokat másokkal.

    A katolikus egyház vezetője végül, a fentiek jegyében kifejezte azt a reményét is, hogy az újév elhozza a békét a világba.

  • Bereznay István

    Ilham Alijev azeri elnök vasárnap egy interjúban azt mondta: az Azerbaijan Airlines gépe szerdán Oroszországból „a földről leadott lövések miatt” zuhant le a kazahsztáni Aktauban.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap bocsánatot kért az incidens miatt, bár a szó szoros értelmében nem ismerte el, hogy ők lőtték le a gépet. Alijev viszont most egy azeri tévécsatornának adott interjújában kimondta, hogy ez történt. 

    A Sky News beszámolója szerint Alijev azt is hozzátette: 

    „egyes körök” Oroszországban megpróbálták eltussolni a repülőgép lezuhanásának valódi okait.

    „Más szóval, ez egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz fél el akarta tussolni az ügyet” – mondta Azerbajdzsán elnöke, aki arra utalhatott, hogy az orosz fél eleinte madarakat és más tényezőket emlegetett a baleset lehetséges okaként. Az interjú egy másik részében az azeri elnök úgy fogalmazott: „Sajnos az első három napban – néhány abszurd elméleten kívül – semmit sem hallottunk Oroszországtól.”

    Ilham Alijev hozzátette, hogy az incidens „természetesen” a véletlen műve volt, de szerinte Oroszországnak akkor sem így kellett volna kezelni a helyzetet

    Ez esetben nem beszélhetünk szándékos terrorcselekményről. Ezért a bűnösség beismerése, a baráti országnak tekintett Azerbajdzsántól időben történő bocsánatkérés és a közvélemény tájékoztatása – mindezek olyan intézkedések és lépések, amelyeket meg kellett volna tenni

    – fogalmazott.

  • Bereznay István

    A brit kormány pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának a háborús bűncselekmények kivizsgálásához – számolt be az MTI. 

    A londoni védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a külügyi tárca közös vasárnapi tájékoztatása szerint az Egyesült Királyság

    4,5 millió font (átszámítva kb. 2,25 milliárd forint) támogatást ad Kijevnek erre a célra.

    A finanszírozási csomagot Ukrajna az orosz invázió óta elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálására, kivizsgálására és a büntetőeljárások megindítására használhatja. A támogatást az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia által 2022-ben létrehozott, elsősorban a nemzetközi büntetőjogba ütköző bűncselekmények kivizsgálásához tanácsokkal szolgáló testület (Atrocity Crimes Advisory Group – ACA) tevékenységének kiegészítéseként folyósítja a brit kormány.

    Az ACA mindenekelőtt az ukrán főügyészség háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős ügyosztályának munkájához nyújt segítséget. London már korábban bejelentette, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket vezényelt Ukrajnába, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.

    A brit kormány vasárnapi tájékoztatása szerint a háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán lelt menedékre az országukban. Az ismertetésben szerepel az is, hogy 2025. február 4-től a jogosult ukrán állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási engedélyük 18 havi meghosszabbítását kérvényezhetik a londoni belügyminisztériumtól.

    Az ukrán állampolgároknak kiadott első brit menekültvízumok jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért Nagy-Britanniában.

  • Molnár Gergő

    A gyermekáldozatok száma Ukrajnában 2024 első kilenc hónapjában meghaladta a 2023-as évi adatot, rávilágítva a háború gyermekekre gyakorolt pusztító hatására – közölte az ENSZ gyermekeket segítő humanitárius szervezete (UNICEF) pénteken.

    Ukrajna adatbázisa szerint Oroszország 2022-es ukrajnai háborújának kezdete óta közel 20 ezer ukrán gyermeket raboltak el az oroszok által megszállt területekről, és telepítettek át más, Oroszország által ellenőrzött területekre, vagy Oroszországba.

    Az UNICEF jelentése szerint 2024 volt az egyik legrosszabb év a konfliktusövezetekben élő gyermekek számára világszerte. 2023 óta rekordszámú, 32 900 súlyos jogsértést erősítettek meg 22 500 gyermek ellen – ez a legmagasabb szám azóta, hogy az ENSZ közel 20 évvel ezelőtt megkezdte e jogsértések nyomon követését.

    A Yale School of Public Health december 3-án közzétett tanulmánya szerint Oroszország „szisztematikus, szándékos és széles körben elterjedt” programot folytat a deportált ukrán gyermekek kényszer-örökbefogadására és „oroszosítására”. Információik szerint az ukrán gyerekeket Oroszország legalább 21 régiójába küldték, oroszbarát átnevelésnek vetették alá, és orosz családokba helyezték őket.

    A háború az ukrán adatbázis szerint mintegy 600 ukrán gyermek életét követelte, és az UNICEF 2025-re a gyermekáldozatok további növekedését jósolja, ha a konfliktus változatlanul folytatódik. „Ez nem lehet az új normális állapot. Nem engedhetjük meg, hogy gyermekek egy generációja váljon a világ ellenőrizetlen háborúinak járulékos kárává” – fogalmazott Catherine Russell, a szervezet ügyvezető igazgatója.

  • zsom

    Oroszország fokozta légitámadásait Ukrajna ellen. Több mint 280 KAB irányított légibombát, közel 370 támadódrónt és több mint 80 rakétát lőtt ki az elmúlt héten – idézte Volodimir Zelenszkij elnök december 29-ei szavait a The Kyiv Independent.

    Városainkat és közösségeinket folyamatos orosz támadások érik. Oroszország még karácsony éjszakáján is hatalmas légitámadást szervezett

    – írta Zelenszkij elnök a Telegramon, megosztva az Ukrajna-szerte történt pusztításról készült felvételeket.

    December 25-én Oroszország nagyszabású támadást hajtott végre, 78 rakétát és 106 drónnal támadva több várost, köztük Harkivot, melyet ballisztikus rakéták tömegével vett tűz alá. A támadás következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. Ugyanezen támadásban egy orosz rakéta Moldova légterébe is behatolt – erősítette meg Maia Sandu moldovai elnök.

    Meg nem erősített információk szerint a román légtérben is hasonló incidens történt, bár a román védelmi minisztérium e jogsértést nem erősítette meg. A lengyel hadműveleti parancsnokság ugyanakkor harci repülőgépekkel történő légtérellenőrzéssel reagált a nyugat-ukrajnai rakétaveszélyre.

    Hálás vagyok mindazon védekezésben résztvevőknek, akik a napi támadások közepette is emberi életeket mentenek, és azoknak a szövetségeseknek is, akik – az igazságos béke megteremtése érdekében – megértik az időben történő légvédelem fontosságát

    – mondta Zelenszkij.

    Az elnök kiemelte a kollektív fellépés szükségességét, mondván: „A terrort csak közös erőfeszítésekkel lehet megállítani.”

  • Molnár Gergő

    Ukrajna NATO-csatlakozása továbbra is napirenden van, de a diplomáciai erőfeszítések jelenleg az erős biztonsági garanciák megszerzésére összpontosítanak – mondta Andrij Melnyik, Ukrajna újonnan kinevezett ENSZ-megbízottja a német Berliner Morgenpostnak december 27-én.

    Andrij Melnyik hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg inkább arra összpontosít, hogy szilárd garanciákat biztosítson a védelmére, mintsem hogy a NATO-tagságra törekedjen a közeljövőben.

    Ez nyilvánvaló retorikai változást jelent az ukrán tisztviselőknél, miután a külügyminisztérium december elején elutasított minden olyan biztonsági garanciát, amely a szövetség teljes jogú tagságát helyettesítené.

    „Partnereinknek gondosan le kellene írniuk, hogy milyen katonai eszközökkel fogják megvédeni Ukrajnát, ha Oroszország ismét támad” – mondta Ukrajna ENSZ-megbízottja, kiemelve, hogy a Budapesti Memorandumhoz hasonló „pusztán politikai ígéreteken” túlmutató garanciákra van szükség.

    A korábban Németországban és Brazíliában nagyköveti tisztséget betöltő tisztviselő azt mondta, hogy ezek a garanciák az EU-val és a NATO-országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodások formáját ölthetnék, és egy Oroszországgal kötendő szélesebb körű békeszerződés részévé is válhatnának.

  • Molnár Gergő

    Valóban fennáll annak a lehetősége, hogy egy nem hagyományos orosz támadás a NATO ellen, például szabotázs vagy gyújtogatás, jelentős veszteségeket okozhat – közölte James Appathurai, a NATO innovációs, hibrid és kibernetikai főtitkárhelyettese a Sky Newsnak adott, vasárnap megjelent interjújában.

    A védelmi szövetség tisztviselője kijelentette, hogy a tagállamoknak mind egymással, mind Oroszországgal szemben tisztában kell lenniük a „szürke zónás ellenségeskedés küszöbértékével”, amely szövetséges válaszlépést váltana ki, esetleg katonai erővel.

    Elmondta, hogy az orosz hibrid támadások Európa-szerte, az Egyesült Államokban és Kanadában megközelítik azt a szintet, amely öt évvel ezelőtt „teljesen elfogadhatatlan” lett volna a szervezet részéről.

    Hangsúlyozta, hogy a „kinetikusabb” akciók – megemlítve létfontosságú tenger alatti kábelek elvágását, az épületek elleni szabotázsakciókat és gyújtószerkezetek elhelyezését repülőgépek rakományában – száma megnőtt, különösen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. „Határozottan több tucattal tudunk számolni. Akár százzal is biztosan. De aztán van egy csomó meghiúsított terv” – jegyezte meg Appathurai.

    Arra a kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy egy esetleges orosz hibrid támadás átléphetné-e a NATO 5. cikkelye szerinti kollektív válaszlépés küszöbét – amely az egyik tag elleni támadást az összes tag elleni támadásnak tekinti –, és háborúhoz vezethetne Oroszországgal, Appathurai így válaszolt:

    Ami igazán aggaszt, az az, hogy az egyik ilyen támadás nagymértékben áttöri a határt. Tehát valós kilátás van arra, hogy az egyik ilyen támadás jelentős számú áldozatot vagy nagyon jelentős gazdasági kárt okoz.

    Titkársága jelenleg felülvizsgálja a NATO stratégiáját, hogy jobban megértse, elrettentse és ellensúlyozza a hibrid hadviselést. A tervet utoljára 2015-ben változtatták meg, amikor a fenyegetettségi helyzet jelentősen megváltozott.

  • Molnár Gergő

    Oroszország az európai infrastruktúra szabotálásán túlmenően tovább fokozhatja hibrid hadviselési taktikáját, és esetleg provokációkhoz folyamodhat a NATO határainál – figyelmeztetett Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője december 29-i Telegram-bejegyzésében.

    „Amikor arról beszélünk, hogy az európai és NATO-országoknak mire kellene gondolniuk, figyelembe kell vennünk a hibrid fenyegetések kockázatát a határaikon. A kábeleket szabotáló árnyékflotta nem feltétlenül az egyetlen ilyen fenyegetés Oroszországból” – írta az ukrán tisztviselő.

    Észak-Korea orosz egyenruhába öltözött hadseregének vagy iráni megbízottaknak a megjelenése a NATO-országok határain igencsak reális, ha Oroszországot most nem állítják meg. Észak-Korea hadserege már most is harcol Európában. Ki gondolta volna ezt korábban?

    – fogalmazott Andrij Jermak, hangsúlyozva, hogy a „büntetlenség engedékenységet szül”. „Ez az a pillanat, amely határozott döntéseket és határozott fellépést igényel” – tette hozzá.

    Az északi országok magas fokú riadókészültségben vannak az európai hírszerző ügynökségek figyelmeztetései miatt, amelyek szerint Oroszország szabotázst követhet el az áramkábelekkel, szélturbinákkal és gázvezetékekkel szemben. December 25-én a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink 2 áramkábel súlyosan megrongálódott egy olyan incidensben, amelyet lehetséges szabotázsnak minősítettek.

  • Molnár Gergő

    Oroszország erői több támadást indítottak Ukrajna-szerte, két civil meghalt és 14 megsebesült – jelentették a regionális hatóságok december 29-én a The Kyiv Independent tájékoztatása szerint.

    Az éjszaka folyamán Oroszország 10 drónt lőtt ki a Krímből és hat S-300/S-400-as rakétát az oroszországi belgorodi területről, célba véve a kurszki és a szumi területet – jelentette az ukrán légierő. Az ukrán védelem kilenc drónt lőtt le a Mikolajivi terület felett.

    Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó közölte, a térség egyik falujában egy civil meghalt egy drón által ledobott robbanóanyag miatt. A donyecki régiót az orosz erők hatszor támadták, melynek következtében egy ember vesztette életét.

    Orosz tüzérség csapás érte a herszoni területet is, ahol 13 ember, köztük két gyermek sebesült meg. A mikolajivi régióban lezuhant drónok törmelékei okoztak tüzet egy üdülőövezetben. A támadások Csornomorszk községet is elérték, ahol egy energetikai létesítmény adminisztratív épülete gyulladt ki, egy 49 éves munkás megsérült.

  • Molnár Gergő

    Az FSZB hazaárulás gyanúja miatt őrizetbe vett egy oroszt, aki a moszkvai régióban található üzemanyag- és energiakomplexumokról készült fényképeket továbbította az ukrán katonai hírszerzésnek – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség az FSZB beszámolója alapján. A feltételezett elkövető ellen büntetőeljárás indult.

    A jelentés szerint a kémkedéssel gyanúsított orosz állampolgár 1983-ban született. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselőjével a Telegramon keresztül vette fel a kapcsolatot, majd pénzjutalom fejében információkat gyűjtött és továbbított egy moszkvai üzemanyag- és energiakomplexumról.

  • Molnár Gergő

    Németország csak Oroszország beleegyezésével mérlegelheti egy ukrajnai békefenntartó misszióhoz való csatlakozás lehetőségét – jelentette ki Friedrich Merz, a német ellenzéki CDU/CSU szövetség kancellárjelöltje december 28-án a Die Zeit szerint.

    A német politikus megjegyzése azt követően hangzott el, hogy Nagy-Britannia és Franciaország a hírek szerint arról tárgyal, hogy csapatokat küldjenek egy lehetséges ukrajnai tűzszünet megfigyelésére, és állítólag hasonló javaslatok szerepelnek Donald Trump megválasztott amerikai elnök béketervében is.

    Friedrich Merz megjegyezte, hogy Németország békefenntartó műveletekben való részvételéhez a nemzetközi jog értelmében egyértelmű mandátumra van szükség, és hangsúlyozta, hogy Oroszország beleegyezése elengedhetetlen.

    „Ha létrejön egy békemegállapodás, és Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, akkor erről csak akkor beszélhetünk, ha a nemzetközi jog alapján egyértelmű mandátum áll rendelkezésre. Jelenleg nem látom ezt. Szeretném, ha egy ilyen mandátumot Oroszországgal konszenzusban adnának, nem pedig konfliktusban” – fogalmazott a német politikus.

    December 4-én Friedrich Merz „felelőtlenségnek” nevezte a német csapatok ukrajnai békefenntartó missziójáról szóló vitákat. Olaf Scholz német kancellár az Annalena Baerbock külügyminiszterrel és Boris Pistorius védelmi miniszterrel kötött megállapodásra hivatkozva szintén kizárta, hogy „ebben a szakaszban” német csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. A védelmi tárcavezető ezzel szemben nyitva hagyta az ajtót az esetleges jövőbeli békefenntartó műveletek előtt, mondván, „még túl sok az ismeretlen”.

  • Kuli Orsolya

    Az ukrán-magyar határszakaszon 6738-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5923-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

    A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

  • Kovács Ferenc

    A finn hatóságok december 26-án lefoglalták a Finn-öbölben a Szentpétervárról Egyiptomba tartó, orosz tulajdonú Eagle S nyersolaj-tankert december 26-án, mert felmerült a gyanú, hogy a hajónak köze lehetett az Észtország és Finnország között villamos energiát szállító Estlink 2 villamosenergia-kábel, valamint több más, Finnország, Észtország és Németország közötti távközlési kábel megrongálásához december 25-én − áll a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) napi jelentésében. 

    Petteri Orpo finn miniszterelnök december 25-én bejelentette, hogy Finnország vizsgálatot indított a kábel kapacitását jelentősen csökkentő kár okának feltárására.

    Orpo december 26-án kijelentette, hogy a vizsgálat túl korai lenne arra következtetni, hogy Oroszország áll a kábel megszakadása mögött.

    Kristen Michal észt miniszterelnök december 26-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kábel javítása hónapokat vesz igénybe.

    Hanno Pevkur észt védelmi miniszter december 27-én bejelentette, hogy Észtország tengerészeti járőröket telepített az Estlink 1 tenger alatti kábel védelmére, és hogy Észtország konzultálni fog a NATO katonai tisztviselőivel.

    Mark Rutte NATO-főtitkár december 27-én Alex Stubb finn elnökkel beszélt a folyamatban lévő vizsgálatról, amely a tenger alatti kábel esetleges szabotázsát vizsgálja.

  • Ferentzi András

    Kitiltatná Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a diplomáciai eseményekről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután nem tartja be az öltözködési előírásokat. Lavrov erről a Kommerszant című lapnak beszélt. A RIA Novosztyi hírportálnak pedig interjút adott, amelyben ismertette, milyen feltételekkel ülnének tárgyalóasztalhoz Kijevvel. Ezekről itt írtunk részletesebben. 

  • Kozics Júlia

    John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságírók előtt annyit mondott, hogy napokon belül újabb jelentős katonai segítséget jelentenek be Ukrajnának.

    A tervezett csomag tartalmaz majd további légvédelmi képességeket, amelyek segítik Ukrajnát a karácsonykor történt orosz rakéta- és dróntámadásokhoz hasonló légicsapások elleni védekezésben. Az amerikai segítség kifejezett célja az is, hogy az ukrán erők képesek legyenek visszaverni az oroszországi Kurszk térségében indított orosz ellentámadást, amelyben – orosz oldalon – észak-koreai katonák is részt vesznek.

    John Kirby elmondta, hogy amerikai értékelés szerint a Kurszk körzetébe vezényelt észak-koreai katonák nagy létszámban hajtanak végre gyalogsági támadást az ukrán állások ellen, és ezekben csak az elmúlt egy héten mintegy ezer észak-koreai katona halt vagy sebesült meg. 

    Az orosz-ukrán háborúban közvetítőként felmerült szlovák szerepvállalással kapcsolatban az amerikai vezető tisztségviselő azt mondta, hogy Washington mindig is azon az állásponton volt, hogy „semmit Ukrajnáról az ukránok nélkül, és Ukrajnának kell központi szerepet játszania, bármilyen tárgyalásról legyen is szó” – fogalmazott. Hozzátette, hogy bármely országnak, amely segítséget akar nyújtani, a megegyezésről szóló tárgyalásokban teljes mértékben összhangban kell lennie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán emberekkel.

    John Kirby egyben kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem az az ember, akinek a szavait komolyan lehet venni, amikor arról beszél, hogy készen áll egy tárgyalásos rendezésre – írta az MTI.

  • Kiss Márton Balázs

    2024-ben 19-szeresére nőttek az Ukrajnába irányuló drónszállítások, jelentette be Kijev katonai főnöke.

    Olekszandr Szirszkij tábornok egy év végi értekezletet követően rendkívül fontosnak nevezte a drónok fokozott harci alkalmazását alkalmazását a fronton.

    Nemrég írtunk arról, hogy egy, a közösségi médiában megosztott videó szerint a kelet-ukrajnai Donyecki területen egy ukrán drón olvadt égi termittel borított be egy orosz lövészárkot.

  • Kiss Márton Balázs

    Görögország 24 darab Sea Sparrow légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának, jelentette szombat este a The Kyiv Independent egy görög újságra hivatkozva.

    Ezek olyan amerikai gyártmányú, rövid hatótávolságú rakéták, amelyeket eredetileg hajók elleni rakéták ellen, valamint légvédelmi célokra fejlesztették ki. Ukrajna 2023 januárjában kapta meg az első Sea Sparrow rakétáit az Egyesült Államoktól.

    Athén korábban elutasította Kijev kéréseit bizonyos légvédelmi rendszerekre vonatkozóan. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök 2024 áprilisában azt mondta, hogy Görögország a saját védelmi szükségletei miatt nem küld Ukrajnának sem Patriots, sem SZ-300-as rakétarendszereket.

  • Kiss Márton Balázs

    December 28-án Herszon megyét ágyúzta az orosz hadsereg, a támadásban 8 ember, köztük 2 tinédzser sérült meg.

    Oroszország december 28-án tüzérséggel támadott egy települést Herszon megyében, aminek következtében nyolc ember, köztük két tinédzser megsebesült, jelentette Olekszandr Prokudin, a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője.

    A jelentések szerint az elmúlt napokban megszaporodtak a támadások Herszon megyében, miközben az orosz csapatok megpróbálják megvetni a lábukat a térségben.

  • Budai Balázs

    A finn Iltalehti Journal nevű portál NATO-ból származó forrásokból úgy értesült, hogy Oroszország meg fogja támadni Finnországot, valamint több másik, a NATO keleti szélén található országot.

    A lap szerint Oroszország egy összefüggő pufferzónát szeretne létrehozni Európában az Északi-sarkvidéktől a Balti-tengerig és a Fekete-tengertől a Földközi-tengerig. A NATO fenyegetettségi értékelése szerint az orosz rakétatámadások célpontja Helsinki lenne, az orosz offenzíva fő iránya pedig a balti államokban lesz.

    Ennek értelmében nem csak Finnország, hanem Észtország, Lettország és Litvánia is veszélyben van.

    Putyin korábban már utalt arra a finn lap szerint, hogy visszaállítsa Oroszország 1743-as turkui szerződésben rögzített határait. Ebben az esetben egy esetleges orosz támadás a Szentpétervár közelében lévő Kymijoki folyót venné célba, északabbra pedig Puumalansalmi felé törnének be.

  • Kiss Márton Balázs

    Magas rangú amerikai tisztviselők szerint Ukrajna készletei az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú Atacms rakétákból apadóban vannak, írja a The Telegraph című brit újság.

    Joe Biden leköszönő amerikai elnök egy hónappal ezelőtt állítólag engedélyt adott Kijevnek arra, hogy az Atacms rakétákkal – amelyek hatótávolsága eléri a 300 kilométert – orosz területeket támadjon. Ukrajna arzenáljában az akkori becslések szerint 50 ilyen típusú rakéta maradt.

    Ukrajna ezután rakétacsapások sorozatát indította, a támadások után pedig Oroszország azt állította, hogy Ukrajna legalább 31 Atacms rakétát lőtt ki.

    Hivatalos személyek most azt sugallták, hogy Kijev azért kezdte el korlátozni ezeket a támadásokat, mert a készletek fogynak, és mert félnek az amerikai politika változásától.

    Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke nyilvánosan kijelentette, hogy nagy hiba volt engedélyezni a nagy hatótávolságú rakéták alkalmazását Kijevnek. Hozzátette, egyáltalán nem ért egyet a döntéssel.

    A New York Timesnak névtelenséget kérve két amerikai tisztviselő is azt mondta, hogy Ukrajna valószínűleg nem lesz képes feltölteni a rakétakészleteit.

  • Kiss Márton Balázs

    Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!