A júniusi jelöltállító gyűlésen szavazó delegáltak közül 36-ot osztanak ki Nevadában, ebből kilencet Sanders már biztosan megnyert a CNN szerint. További 27 delegált sorsa még kérdés, hiszen az adatok feldolgozása Iowa-lassúságú. Mindenesetre a delegáltak állása a fenti kilenc figyelembevételével jelenleg
Az elnökjelöltsége elnyeréséhez 1991 delegáltra van szükség, ez biztosítja a minimális többséget. A verseny tehát az elején van. A szuperkedd 14 államában viszont a 3979 delegált harmadát osztják ki. (Csak Kalifornia 415, Texas 225 delegáltat ad.)
A CNN szerint a körzetek 3 százaléka jelentett. Ez alapján
A végén majd az lesz fontos, hogy a megyei delegáltak számában melyik jelölt, hogyan végez.
A CNN entrance polljából még néhány érdekesség. A szavazók életkori megoszlása így alakult:
A 65 év felettiek között:
A fiatalok, a 17-29 évesek között viszont tarolt a 78 éves vermonti szenátor:
A bejövő eredmények alapján Sanders győzelme eléggé valószínű ahhoz, hogy támogatói már készüljenek győzelme megünneplésére. Már csak azért is, mert a felmérések alapján a kaukuszon részt vevők számára az egyik legfontosabb kérdés a társadalombiztosítás ügye, és a megkérdezettek jelentős része az állami támogatásból fenntartott társadalombiztosítást látná szívesen – éppúgy, ahogy Sanders –, ellentétben a magánalapúval.
De hát a Culinary Union pont az ellenkezőjét támogatja, ezért is utasítja el Sanderst!
Ez igaz, de azért, mert a szakszervezet által kínált társadalombiztosítás egy általános, állami hátterű – Európában jellemző – társadalombiztosítás esetén kevésbé lenne vonzó, így talán kevésbé lenne vonzó a szakszervezeti tagság is. Magyarán, Sanders javaslatát valójában a szakszervezeti vezetés utasítja el, nem feltétlenül az egyes szakszervezeti tag.
Távolabb nézve, billegő államként Nevada azért is fontos, mert 1976 és 2016 kivételével mindig a nyertes jelölt mellé állt az elnökválasztáson, vagyis mindkét pártnak fontos itt a korai mozgósítás már az előválasztások alatt is. Donald Trump volt az első republikánus száz éve, aki megnyerte az elnökválasztást, miközben Nevadát elbukta.
Egy Donald Trumpot támogató csoport engedett el egy csomó, Make America Great Again sapkás madarat, meg egy olyat, amin egy Trump által inspirált paróka van.
A Pigeons United To Interfere Now (P.U.T.I.N.) névre hallgató szerveződés állítólag azért engedte szabadon még kedden a különféle betegségek után rehabilitált galambokat, hogy kifejezzék a támogatásukat a városban pénteken beszédet tartó elnök mellett. Meg azért, hogy így tiltakozzanak a szerda este megtartott demokrata vita előtt.
A Bellagio Hotelben tartott jelölőgyűlés eredményével bőven elégedett lenne egész Nevada szintjén Joe Biden: itt 36,6 százalékot kapott, ezzel stabilan második lett a 61,8 százalékkal győztes Sanders mögött. Külön jó Bidennek, hogy a többi jelölt tehát itt nem rúgott labdába.
Persze, állami szinten 36,6 százalékra Biden nem számíthat, de a betervezett második helyre vonatkozó reményeit erősítheti.
Sőt, a Paris Casinóban Biden az első helyre került. De a többi jelölőgyűlésről beérkező eredmények szerint jellemzően Sanders nyer.
Joe Bidentől most elég lenne egy erős második hely, Bernie Sanders győzelmét akkor még el tudja viselni Barack Obama egykori alelnöke, aki a feketék körében a legnépszerűbb. (Eddig 90 százalékban fehérek lakta és kis államok tartottak előválasztást vagy kaukuszt, így Biden joggal mondhatta, hogy az elnökjelölti csatározásnak még csak az elején vannak.)
Nevada is zömmel európai gyökerű – a 2,9 milliósé állam csaknem hatvan százalékát adják –, de a latinók aránya 26, a feketéké 10 százalék és az ázsiai amerikaiak aránya is gyorsan nő, 20 év alatt megháromszorozódva elérte a 7 százalékot.
A fehérek körében Sanders toronymagasan vezet, 30 százalék szavazna rá,
Pete Buttigiegre 19, Amy Klobucharra 14, Elizabeth Warrenre 14, Biden csak az ötödik helyen áll 12 százalékkal.
Még nagyobb Sanders fölénye a latinók körében, 54 százalékon áll.
Igaz, itt 14 százalékkal Biden a második, Buttigieg 9 százalékkal a harmadik.
A feketék körében vezet Joe Biden, viszont messze nem annyival, hogy ellensúlyozza Sanders fölényét, a második helyhez azonban elég lehet, de nem dőlhet hátra.
Biden 34 százalékával szemben Sanders 28 százaléka áll, itt Steyer a harmadik 17, a Sandershez hasonlóan balosnak tekintett Warren 12 százalékkal a negyedik a feketék körében, akik a demokrata szavazók 11 százalékát adják Nevadában.
A republikánus előválasztás lefutott, csak formalitás, de a republikánusoknak is fontos a mozgósítás. Trump pénteken kampányolt Las Vegasban, ezen dezinformációnak nevezte azokat a híreket, hogy Oroszország a 2020-as elnökválasztásba is beavatkozna. Hírszerzési tisztviselők a képviselőház egyik bizottságában arról, hogy az oroszok továbbra is beavatkoznának a folyamatba.
Sanders közleményben utasította vissza, hogy Moszkva az ő elnökjelöltségét szorgalmazná. A Washington Post pénteken névtelen hírszerzési forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a titkosszolgálatok arról tájékoztatták a kampányát, hogy Oroszország megpróbálja segíteni. „Az én üzenetem Putyinnak világos: maradjon távol az amerikai választásoktól, és elnökként én majd gondoskodni is fogok arról, hogy ez így legyen” – fogalmazott a vermonti szenátor.
Joe Biden volt alelnök amúgy is úgy néz ki, mint a nagybácsi, aki iszonyú kínos viccekkel szórakoztatja a családi ebédek alatt a rokonságot. Ezt az imázsát pedig a nevadai kaukusz előtt sem igazán törte meg, amikor a Twitterre kirakott egy fotót, amin a világhírű énekesnő, Cher mellett pózol. Nem is ez a rossz vicc, hanem a szöveg, amit a képhez írt:
Do you believe in life after Trump? pic.twitter.com/azZ1qZCqFW
— Joe Biden (Text Join to 30330) (@JoeBiden) February 22, 2020
Do you believe in life after Trump, vagyis hiszel-e a Trump utáni életben, amivel Cher 1998-as Believe című slágerére utal, aminek az a refrénje, hogy „hiszel-e a szerelem utáni életben”. Angolul rímel. Ettől még valószínűleg ezen is csak Biden nevetett.
Sanders eddigi jó szereplésében kulcsfontosságú szerepe van a rengeteg önkéntesnek, akik a nevadaihoz hasonló kaukuszokon különösen fontosak. A Politico szerint az önkéntesek és kampánycsapatának tagjai csak februárban több mint félmillió otthonba kopogtattak be személyesen a kaukusz előtt.
A FiveThirtyEight viszont azt is összeszedte,hogy tévéreklámokra mennyit költöttek a jelöltek: január 1. és február 20. között összesen 7,5 millió dollárt öltek a tévészpotokba. A legtöbb pénzt, hárommillió dollárt Tom Steyer milliárdos, míg Sanders és Warren valamivel több, mint egymillió dollárt, Biden 800 ezret fordított tévéreklámokra.
Ez Sanders kifejezetten Nevadába szánt hirdetése:
Nevadában 12 órakor kezdődött a jelölőgyűlés, ami jóval előbb van, mint más államokban szokott, Iowában vagy bármelyik másik kaukusz esetében, ami jellemzően csak késő délután indul.
Ennek praktikus oka van, Nevada leginkább Las Vegasról, így a kaszinókról szól, ahol a munkaidő csúcspontja éjszakára esik. Márpedig a regisztrált demokrata szavazók 70 százaléka Las Vegas megyében vannak, így érthető, hogy a szavazást a Las Vegas-i munkaidő-beosztáshoz kell igazítani.
A 60 ezer tagot számláló Culinary Union állásfoglalása is befolyással van a választásra: a vendéglátóipar dolgozóinak jelentős részét képviselő szakszervezet végül úgy döntött, hogy egyetlen jelölt mellett sem áll ki egyértelműen – ez leginkább Joe Bidennek fájhat, aki bízott abban, hogy ha már Bernie Sanderst a szakszervezet kifejezetten elutasítja a magát demokratikus szocialistának nevező vermonti szenátor társadalombiztosítási javaslata miatt, akkor konkrét támogatást kaphat a mérsékeltek képviselőjeként. Biden azonban csak azzal vigasztalódhatott, hogy a szakszervezet mondott róla pár elismerő szót. A kifejezett támogatás hiánya akár döntő is lehet, márpedig, ha Biden a korábbiakhoz hasonló gyenge eredménnyel fordul rá a jövő heti előválasztásra Dél-Karolinában, akkor csökkennek az esélyei arra, hogy ott győzzön és megerősödve menjen neki a március eleji szuperkeddnek, amikor egyszerre 14 államban lesz előválasztás.
A New Hampshire-i előválasztás előtti vita segített Amy Klobuchar minnesotai szenátornak, hogy a harmadik helyen végezzen az előző államban, most sokan találgatják, hogy a héten tartott Las Vegas-i tévévita kinek kedvezhet. Az eddigi Bidenhez hasonlóan alul teljesítő Warren például eléggé támadta Michael Bloomberg milliárdost, kiderül, ez mennyire jött be a szavazóknak. Warren egyébként szombaton reggel még Las Vegasban kampányolt, de este már Seattle-ben lesz.
A kaukuszokon a szavazás sajátosságai miatt nem exit poll, hanem entrance poll van. A CNN entrance pollja alapján a szavazók kétharmada fehér, 17 százaléka latinó, 10 százalékuk fekete.
A latinók között
A feketék között
Bemutatjuk az előválasztások előtt legesélyesebb demokrata jelölteket. A többség az elnökhöz hasonlóan hetven feletti fehér férfi.
Az amerikai elnökjelölt-jelölő folyamatnak sok furcsasága van, az egyik az, hogy ha a kaukuszokon két jelöltre ugyanannyi szavazat érkezik, akkor pénzfeldobással döntik el, hogy ki nyerte az adott körzetet. Iowában ez a rendszer működik, Nevadában, amely gyakorlatilag abból él, hogy ott legális a szerencsejáték, viszont nem pénzfeldobással döntenek, hanem
igazán stílszerűen, kártyával.
A Demokrata párt nevadai szervezetének szabályai szerint szavazat-egyenlőség esetén az egyes jelöltek támogatóinak húznia kell egy-egy lapot egy, ott a helyszínen kinyitott kártyapakliból. Amelyik jelölt támogatója húzza a nagyobb lapot, az a jelölt nyert.
Nem lesz hasonló botrány Nevada állam Demokrata párti kaukuszán, mint Iowa államban volt, legalábbis ezt remélik a szervezők, ugyanis az iowai balhé miatt a helyi demokrata vezetők úgy döntöttek, inkább nem használják ugyanazt az alkalmazást, mint amivel február 3-án gond volt.
Az elnökjelölt-jelölő folyamat első állomásán, Iowa állam kaukuszán emlékezetesen óriási botrány lett abból, hogy a különböző szavazóhelyek adatainak összesítésére kifejlesztett app csütörtököt mondott, többek között ezért még napokig nem lehetett tudni, hogy végül is ki nyerte a jelölőgyűlést. Eredetileg úgy volt, hogy Nevadában is ugyanezt az alkalmazást használták volna, de a Demokrata Párt helyi szervezete úgy döntött, hogy inkább nem kockáztat.
Ehelyett egy új eszközt fejlesztettek ki a szavazóhelyek adatainak összesítésére, amit még véletlenül sem akarnak alkalmazásnak hívni, miközben valójában az, amit a szavazóhelyek megbízottjainak a párt által központilag beszerzett iPadjeire töltöttek föl.
Azt is elmagyarázzuk a videóban, hogy kik a delegáltak, és mennyit kell összegyűjteni belőlük összesen a végső győzelemhez. Nevadában összesen 36 delegáltat lehet elnyerni.
A kaukusz (jelölőgyűlés) kicsit sem hasonlít egy szokványos előválasztásra. Miután a pártok szavazói összegyűltek a kijelölt körzetekben egy nagy teremben, ott csoportokba szerveződnek aszerint, melyik jelöltet támogatják. Az egyes jelöltek támogatói csoportjainak vezetői beszédeket mondanak, megpróbálhatják meggyőzni a többiek támogatóit.
A demokratáknál az a szabály, hogy amelyik jelölt támogatói így nem érik el a 15 százalékot az első körben, azoknak vagy tartózkodniuk kell, vagy meggyőzhetik őket, hogy inkább az egyik erősebb jelölt mellett álljanak ki, esetleg egy másik kiesőnek tűnő jelölt támogatóival próbálhatják meg feltölteni a soraikat.
Végül aztán a második körben kialakul, hogy a talpon maradt jelölteket mennyien támogatják. Iowához hasonlóan közzé fogják tenni, hogy melyik jelölt hány szavazatot kapott az első körben, aztán azt is, hogy hányat a másodikban, végül pedig azt, hogy ezzel hány megyei delegáltra számíthatnak.
Az iowai káosz után sok bírálat érte önmagában a kaukuszokat, ott nem vizsgázott túl jól a három adatsort nyilvánosságra hozó új rendszer, de a nevadai demokraták próbálják elkerülni, hogy bármi hasonló fiaskó legyen. Viszont az is bonyolítja egy fokkal a szavazást Nevadában, hogy négy nap előzetes szavazást is biztosítottak a szombati kaukusz előtt, amiben nagyjából 75 ezer demokrata választó vett részt.
A demokrata jelöltek közül Bernie Sanders vermonti szenátor indulhat neki a legvidámabban a nevadai kaukusznak, aminek a FiveThirtyEight szerint egyértelmű esélyese. Sanders a legtöbb szavazatot kapta az iowai kaukuszon, még ha a delegáltak számában el is maradt Pete Buttigeig mögött, aztán megnyerte az első hagyományos előválasztást New Hampshire-ben.
A legnagyobb kérdés az lehet, hogy ki végez a második helyen. Joe Biden meglehetősen alul teljesített az eddigi két szavazáson, hamarosan kiderül, ezúttal hogyan szerepel Sanders mellett Buttigieg-hez és Elizabeth Warren massachusettsi szenátorhoz képest.
Harmadik állomásához érkezett az előválasztás szombaton, Nevadában döntenek arról, hogy melyik induló legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje. Az állam többek között azért is fontos, mert a nevadai kaukusz résztvevőinek nagyjából ötöde is latinó lehet majd, és először fog látszódni, hogyan teljesítenek az egyes jelöltek a demokratáknak kulcsfontosságú választói csoportnál.
Az elsőként szavazó Iowa és New Hampshire ugyanis főként fehérek lakta állam, de a most következő államokban sokkal magasabb a kisebbségek aránya.
Rovataink a Facebookon