Wisconsin szintén egy nagyon fontos csatatérállam. A szavazatok 50 százalékos feldolgozottságánál 49,8 százalék áll Donald Trump neve mellett, míg Kamala Harris a szavazatok 48,7 százalékát birtokolja.
Összesen 18 413 szavazat választja el a két jelöltet egymástól, egy 6 milliós államban.
Ez tökéletesen mutatja, mennyire szoros a verseny a csatatérállamokban.
Mint arról bővebben írtunk, Amerika nemcsak elnököt választ, hanem a teljes Képviselőházról, valamint a Szenátus harmadáról is döntenek.
Csak úgy mint legutóbb, a demokraták idén is megpróbálták Texas republikánus szenátorát, Ted Cruzt legyőzni, ugyanakkor immáron biztos, hogy ez a kísérlet sikertelen volt: Texas szenátora a következő hat évben továbbra is Ted Cruz lesz.
A választás előtt a demokraták voltak többségben a Szenátusban, de mint bemutattuk, a vékony, mindössze egy fős többségét valószínűleg el fogják veszíteni, mivel a republikánusoknak kedvezőbb versenyek vannak idén a törvényhozás felsőházában. Jelenleg a demokraták biztosan buktak két mandátumot, míg a republikánusok kettőt szereztek, azaz
a jelenlegi adatok szerint a Szenátusban republikánus többség lehet a választás után.
Kamala Harris megnyerte az Egyesült Államok fővárosát is magába foglaló District of Columbiát az NBC News előrejelzése szerint, és megszerezte a terület három elektori kollégiumi szavazatát.
2020-ban Biden a szavazatok 92 százalékával nyerte meg a körzetet Trump 5 százalékával szemben. 2016-ban Hillary Clinton 93 százalékot teljesített itt Trump 4 százalékával szemben.
A Howard Egyetemen a tömeg, ahol Kamala Harris a választások éjszakáján tartott partit, visszafogott, ideges és aggódott, amíg a képernyőkön nem jelent meg a CNN jelentése, miszerint Harris alelnök megnyerte Kaliforniát. „Még korai” – mondta az 59 éves Sonya Lockett, Harris egykori évfolyamtársa a Howard Egyetemen. „Nem érzem olyan nagyszerűnek a helyzetet, de még mindig optimista vagyok”.
(Forrás: The New York Times)
Trump megnyerte Észak-Karolinát, ezzel már 230 elektori szavazatot szerzett meg, míg Kamala Harris mindössze 187 darabot zsebelt eddig be. A demokrata elnökjelölt számait a nyugati parti államok dobták meg.
A Mar-a-Lagóban összegyűlt Trump-csapat ujjong. Bár még várnia kell a kék fal államaira – Pennsylvania, Michigan és Wisconsin –, Trump tanácsadói már látják a jeleket, hogy akár mind a hét csatatérállamot besöpörhetik.
Mára szinte minden államban bezárták a szavazóhelyiségeket, a nyugati parton lévő államokat is beleértve. Jelenleg már csak Hawaii és Alaszka szavazóhelyiségei vannak nyitva − írja a BBC.
Az eredmények eddig megfelelnek a várakozásoknak: Trump megőrizte befolyását a hagyományosan republikánus államokban, míg Harris a demokrata erősségű államokat szerezte meg.
A csatatérállamok közül még egyikben sem hirdettek győztest.
Wisconsin szintén egy nagyon fontos csatatérállam. A szavazatok 50 százalékos feldolgozottságánál 49,8 százalék áll Donald Trump neve mellett, míg Kamala Harris a szavazatok 48,7 százalékát birtokolja.
Összesen 18 413 szavazat választja el a két jelöltet egymástól, egy 6 milliós államban.
Ez tökéletesen mutatja, mennyire szoros a verseny a csatatérállamokban.
A Bitcoin kedd este 75 ezer dollár feletti rekordárfolyamot ért el, mivel a kriptopénz-befektetők optimizmusukat fejezték ki Trump választási esélyeivel kapcsolatban − írja a The New York Times.
A kampánykörúton Trump kriptohívőként reklámozta magát, ami reményeket ébresztett az iparágban, hogy a republikánus győzelem enyhébb szabályozáshoz vezethet.
Jelenleg Donald Trump 210 elektori szavazatot szerzett meg, míg Kamala Harris 112 darabot – a The New York Times adatai szerint. A lap – ami közel sem nevezhető Trump-pártinak – 87 százalék esélyt lát arra, hogy republikánus elnökjelölt nyeri a választást. Donald Trump ráadásul ebben a pillanatban összen négy csatatérállamban (Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Georgia) vezeti a versenyt.
A republikánusok egyre hangosabbak, ahogy Trump kilátásai egyre rózsásabbak – a The New York Times beszámolója szerint. Örömujjongástól volt hangos az óriási terem, amikor bejelentették, hogy a volt elnök csökkentette a lemaradást Pennsylvaniában (azóta már fordított is). A speciális felszerelésbe öltözött ünneplők azt kiabálják, hogy „harc”, és az egész jelenet úgy néz ki, mintha közelednének egy Trump-gyűléshez, de a volt elnöknek a helyszínen még nyoma sincs.
A The New York Times adatai szerint
Így a jelenlegi állás 198-109-re változott. Fontos: ezek közül egyik sem csatatérállam.
Boris Johnsont „kirúgták, mert a könyvét népszerűsítette”, amikor a Channel 4 amerikai választásokról szóló műsorában vendégszerepelt - a műsor társműsorvezetője, Krishnan Guru-Murthy szerint − írja a The Guardian.
A Channel 4 híradós műsorvezetője, Guru-Murthy mondta Johnsonnak, hogy „tegye el” a könyvét, majd felszólította, hogy „elég volt”, amikor a politikus kétszer is utalt új könyvére, és megpróbálta azt a kamera felé tartani. Guru-Murthy „pitiánernek” nevezte a volt miniszterelnök cselekedeteit.
A műsor hátralévő részében Johnsont Michael Cohen váltotta, aki korábban Trump elnök ügyvédjeként működött. Guru-Murthy elmondta a nézőknek:
Boris Johnsont kihajítottuk, mert kizárólag a könyvéről dumált.
Bár még közel sincs végeredmény,
Donald Trump most fordított Pennsylvaniában, de ez percenként változik.
Az egyik legfontosabb csatatérállamban átvette a vezetést a republikánus elnökjelölt, most – a The New York Times adatai szerint – mindössze 45 ezer szavazattal vezet (48 százalékos feldolgozottság mellett), pedig korábban Harris toronymagasan, 85 százalékkal vezetett.
Az északi csatatereken még mindig mindig nincs eredmény (Pennsylvania, Michigan és Wisconsin). Ezeken a helyeken még mindig nem számoltak össze rengeteg szavazatot, ugyanakkor a rendelkezésünkre álló adatok arra utalnak, hogy
mind a három államban nagyon szoros verseny várható.
A The New York Times arról ír, hogy becsléseik szerint most este először fordul elő, hogy a verseny Donald Trump felé hajlik. Szűken, de vezet Georgiában és Észak-Karolinában. Ha ezeket az államokat megnyeri, Kamala Harrisnek valószínűleg Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban kell majd győznie – „ez reális lehetőség, de nem kis feladat” – összegezték.
Kamala Harris kampányának tagjai azt sugallták: napokba telhet, mire kihirdetik az elnökválasztási verseny győztesét, de arra készülnek, hogy a jogi következmények hetekre elhúzódnak, függetlenül az eredménytől.
Egy hónapnyi pereskedés, pokoli lesz
– mondta Harris egyik kampánytanácsadója a CNN-nek.
Mivel hibahatáron belüli verseny várhatóan felveti a jogi kihívások lehetőségét – amire a republikánusok már készültek is – Harris csapata azt mondta az adományozóiknak, hogy számítsanak „négy-hat hétre, amikor mindenki mindenkit beperel” – mondta a CNN egyik forrása.
Egy másik jelentős adományozó a csatornának azt mondta: a kampány azt sugallja, hogy tőkét kell megtakarítani – vagy többet kell gyűjteni – ahhoz, hogy fedezni tudják a jogi védelmet kísérő tetemesszámlákat.
A Harris-kampány külső jogtanácsosa, Dana Remus korábban elmondta, hogy jogászaik készenlétben állnak szerte az országban azért, hogy szükség esetén eljárjanak, ha valahol probléma merül fel, és valaki megkérdőjelezi a választás eredményét. „A választást az amerikai nép dönti el, és nincs mód ezen eredmények megdöntésére. Intézményeink nem engedik, köztük a Legfelsőbb Bíróság sem" – mondta.
Az újabb frissítések szerint az alábbi államok dőltek el:
Így a jelenlegi állás a New York Times becslése szerint 177-99-re változott Fontos: ezek közül egyik sem csatatérállam.
A választást hét billegő állam dönti majd el, közülük a következő háromban lesz eredmény a leghamarabb: Michiganben, Pennsylvaniában, valamint Georgiában. A részeredmények jelenleg pedig az alábbiak:
Tehát jelenleg továbbra is megjósolhatatlan a 2024-es választás eredménye.
(Forrás: The New York Times)
Óriási fordulat zajlott le idén a latino férfiak választási preferenciában – írja a Sky News az NBC egyik exit poljára hivatkozva.
Mint írták, a felmérés szerint
idén a latino férfiak 54 százaléka Donald Trumpra szavazott, míg 44 százalék támogatta Kamala Harris.
Az eredmény azért meglepő, mert négy éve 59 százalékuk még Joe Bident támogatta, Donald Trumpra pedig 36 százalékuk szavazott.
A Sky News adatelemzéssel foglalkozó újságírója górcső alá vette azokat a megyéket, amelyekben 90 százalék feletti a feldolgozottság.
Mint írta, ezeken a helyeken már össze lehet hasonlítani a voksokat a 2020-as eredményekkel. Az látszik, hogy a 111 megye közül – amelyek 5 különböző tagállamban helyezkednek el –:
„Ez még mindig nagyon kis hányadát jelenti a teljes lakosságnak, és mindez a keleti államokból származik, de Trump számára ez egyelőre jónak tűnik” – összegezte a Sky News munkatársa.
Újabb államok dőltek el az eddig megszámolt szavazatok, illetve a becslések alapján:
Az állás a The New York Times szerint 101-71-re módosult, azonban még egy billegő állam se dőlt el. (Egyes felületeken az adatok eltérhetnek egymástól, mert más becsléseken alapulnak, de az irányadó adatok megegyeznek.)
Kalifornia szeret úgy gondolni magára, mint ahol gyorsan megvannak a választási eredmények, de a szavazatszámlálásban idén döcögős lehet a tempó.
Ha a Képviselőház irányítása Kaliforniában több billegő körzetben dől el, az amerikaiaknak újabb csúszással kell szembenézniük, mert a szoros versenyek eredményeinek megállapítása hetekig is eltarthat − írja a The New York Times.
Ennek egyik fő oka, hogy Kalifornia minden regisztrált, aktív szavazónak levélben küldi ki a szavazólapokat. Mivel a választási dolgozóknak meg kell vizsgálniuk az aláírásokat és fel kell nyitniuk a borítékokat, minden egyes szavazólap feldolgozása viszonylag sok ideig tart.
Missouriban meghalt két, a választások felügyeletében részt vevő személy, miután kedden súlyos áradások sújtották az államot.
A hírt Wright megye jegyzői hivatala jelentette be. Mint írták, a tragédia Beaver Creek környékén történt, és egy pár – egy 70 éves férfi, valamint egy 73 éves nő – vesztette életét az áradásban. Mindketten Wright megyében vettek részt a választás felügyeletében.
Elkötelezett állampolgárok voltak, akik értékelték a tisztességes és becsületes választásokat. Hiányozni fognak
– írta a jegyzői hivatal a CNN szerint.
A szintén kulcsfontosságú Georgia államban már bezártak a szavazóhelyiségek. Georgia egyike annak a hét billegő államnak, amelyek el fogják dönteni az elnökválasztást.
A 11 milliós Georgia 16 elektorral rendelkezik. 2022 nyarán Joe Biden 13 ezer voks különbséggel nyerte meg az államot.
A felmérések szerint az államban Donald Trump 56,5 százalékon, Kamala Harris pedig 43 százalékon áll a szavazatok 37 százalékos feldolgozottsága mellett.
Az Egyesült Államok napfényövezetében fekvő, hagyományosan republikánus államban az elmúlt évtizedekben politikai változások történtek a demográfiai tényezők módosulása miatt. A georgiai szavazók több mint 30 százaléka afroamerikai, amely csoport gyakran szavaz a demokratákra.
A választók számára az államban a legfontosabb kérdések a gazdaság és az abortusz, mivel az állam a terhesség hatodik hete után a legtöbb esetben tiltja a terhességmegszakítást. Az állam a Fehér Házért folyó verseny egyik legfontosabb állama.
Pennsylvaniában is elkezdték a számolást, a fő csatatérállamban öt százalékos feldolgozottságnál Kamala Harris nagyon vezet: 276 ezer szavazatot kapott, amely az összes voks 76 százaléka. Itt rekordszintű lehetett a részvétel, amely a demokrata jelöltnek kedvezhetett. Aki ezt az államot viszi, óriási lépést tesz a Fehér Ház felé.
Bár Florida korábban billegő államnak számított, Donald Trump elnökségét követően már szinte mindenki Republikánus államnak tekintette.
Ennek megfelelően most is megnyerte Donald Trump, így újabb 30 elektort zsebelhetett be.
Továbbá, Oklahomát, Mississippit, Alabamát, Tennessee-t, Dél-Karolinát is elvitte Trump, azonban Harris megnyerte Marylandet, Massachusetts-t, valamint Connecticut-ot.
Így az eredmény 95-35-re változott, Trump javára.
(Forrás: The New York Times)
Donald Trump kampánycsapata hosszú éjszakára és reggelre készül, különösen a pennsylvaniai szavazóhelyiségek meghosszabbított nyitva tartását figyelembe véve – mondta az NBC Newsnak a republikánus jelölt csapatának egyik tagja.
A tanácsadó szerint jó hangulatban vannak, és olyan államokra tartanak főként szemmel, mint Virginia, New Jersey, New Hampshire és Új-Mexikó. Mint mondta,
Ha Donald Trump ezek közül akár csak egyet is meg tud nyerni, akkor az az egész elnökválasztást is eldöntheti a javára.
Hozzátette: úgy látják, hogy a rekordközeli részvétel is nekik kedvez.
Trump a hétvégén az NBC Newsnak azt mondta, hogy szerinte van esélye megnyerni Új-Mexikót. Akkor megjegyezte, hogy egy nemrégiben tartott ottani nagygyűlésen „elképesztő tömeg” gyűlt össze.
Drága republikánusok! Rendkívül jól állunk!
− mondta az X-re posztolt videójában Donald Trump.
„Felsorakoztunk egymás mellett, és maradjunk is így! Szavazzatok! Ezt nagyon meg fogjuk nyerni!” − fogalmazott.
HI REPUBLICANS! IF YOU’RE IN LINE—STAY IN LINE… pic.twitter.com/5vEA2kXZXU
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 6, 2024
Bár még nincs hivatalos adat, Nyugat-Virginiát (+4 elektor) nagy valószínűséggel megnyerte Donald Trump.
Így jelenleg 23-3 elektor szavazattal a republikánus elnökjelölt vezet.
Trump kampánycsapatának egyik tanácsadója a BBC tudósítójának nyilatkozva kétségbe vonta azokat a nemrég közzétett korai exit pollokat, amelyek szerint a demokrácia helyzete a legfontosabb kérdés a választók számára.
Azt sugallta, hogy a demokraták és a republikánusok preferenciáinak összesítése nem előnyös módja a közvélemény-kutatások értelmezésének. Miközben azt is felvetette, hogy szerinte a demokraták megalapozatlan önbizalomról tesznek tanúbizonyságot nyilatkozataikban – annak érdekében, hogy szavazóikat lendületben tartsák azokban a nyugati államokban, ahol még nyitva vannak a szavazóhelyiségek.
Trump kampánycsapata továbbra is hisz abban, hogy övék lesz a Fehér Ház – és úgy vélik, hogy a republikánusok a képviselőház feletti ellenőrzést is megtartják, továbbá visszaveszik a szenátust.
Rovataink a Facebookon