A választás előestéjén – illetve majd a választás napján – a pártok még mindig sokat kopogtatnak a csatatérállamokban, hogy így próbálják meggyőzni potenciális szavazóikat: menjenek el szavazni.
Hétfőn Kamala Harris is beállt az aktivisták közé, hogy bekopogjon a választókhoz, erről egy rövid, 45 másodperces videót is feltöltött a közösségi oldalára.
A videóban egy középkorú nő nyit ajtót, aki megöleli az alelnököt, majd Harris azt mondja neki, reméli, kiérdemelte a szavazatát, mire a nő azt válaszolja, hogy már leszavazott rá.
Az egész esemény valószínűleg előre le volt egyeztetve, ugyanakkor a Demokrata Párt komolyan veszi a kopogtatást: a CNN-nek a kampánystáb egyik tagja elmondta, hogy percenként ezer ajtón kopogtattak be hétfőn és majd kedden, a választás napján.
Pennsylvania idén is az egyik legfontosabb csatatérállam, ahol a legutolsó kutatások szerint a két jelölt között mindössze századnyi különbség van, így még bármelyikük megnyerheti az állam 19 elektori szavazatát.
Took some time today to hear from voters in Pennsylvania and ask for their support.
— Kamala Harris (@KamalaHarris) November 5, 2024
There's still time to join us on the doors: https://t.co/ZaRpcqNdUT pic.twitter.com/J7E8ObhEjp
Az amerikai igazságügyi minisztérium közleménye szerint egy 24 éves férfit akadályoztak meg abban, hogy egy robbanóanyaggal megpakolt drónt irányítson egy áramelosztóhoz.
Skyler Philippit percekkel azelőtt tartóztatták le, hogy tettét végrehajthatta volna. A fehér felsőbbrendűséget hirdető fiatal először júniusban beszélt arról, hogy tömeggyilkosságot kellene elkövetni.
Később már azt hangoztatta, hogy az áramelosztó rendszert kellene megtámadni, és tanulmányozni kezdett korábbi, hasonló támadásokat. Szeptemberben állt elő azzal, hogy az akciót egy robbanóanyaggal megrakott drónnal fogja végrehajtani. Ehhez már C4-es robbanóanyagot is beszerzett, amit csőbombába szerelt. Szerencsére beépített FBI-ügynökök voltak a „segítőtársai”, akik a támadás napjáig vele maradtak.
Amikor Philippi szombaton (november 2-án) közölte, hogy eljött a nap, akkor társaival odahajtottak a kiszemelt Nashville melletti áramelosztóhoz, ám amikor megálltak, váratlanul megjelentek a rendőrök, és őrizetbe vették a kocsi hátsó ülésén, mellette az élesített robbanóeszközzel – számolt be a Fox News az esetről.
Amerika keleti partvidékén most múlt hajnali 5 óra, ami azt jelenti, hogy Vermont több településén is megnyíltak a szavazóhelyiségek, így
immáron hivatalosan is elkezdődött az amerikai választások napja.
A legtöbb államban reggel hét órakor nyitnak a szavazóhelyiségek, így Vermont után Connecticut, Kentucky, Maine, New Jersey, New York és Virginia lakói is elmehetnek szavazni, ha nem tették meg ezt korábban.
Több államban is egész héten készültségben áll a rendőrség, de bizonyos államokban még a Nemzeti Gárda is – írja az Axios.
Több szélsőjobboldali, Donald Trumpot támogató csoport azt tervezi, hogy felügyelik majd a szavazóköröket, és a lap szerint vitatni fogják, ha Trump számára kedvezőtlen eredmények jelennek meg – emiatt több államban is attól tartanak, hogy erőszakot szíthatnak.
A lap megjegyzi: a városokban és vidéki területeken a szavazóhelyiségek további biztonsági fejlesztéseket kapnak, esetenként betonkorlátokkal, extra kerítéssel és zárt ajtókkal.
De van olyan választói iroda, ahova golyóálló üveget, valamint pánikgombot is telepítettek,
amennyiben 2020-hoz hasonlóan ismét lennének erőszakos tüntetések.
Mint arra a cikkben emlékeztetnek, több, a választásokat lebonyolító tisztviselő kapott már halálos fenyegetést, ezért például Arizonában a választásokat felügyelő legfőbb tisztségviselő mindig golyóálló mellényt hord.
A fővárosban, Washington D. C.-ben a Fehér Ház, a Capitolium, valamint az alelnöki rezidencia köré is biztonsági kerítést telepítettek, és megerősítették a védelmüket.
Miközben Donald Trump épphogy csak befejezte kampányának utolsó beszédét, van egy település az Egyesült Államokban, ahol már a szavazás is véget ért. A legelső szavazóhelyiségek ugyanis valamivel korábban nyíltak meg a távoli, New Hampshire állambeli Dixville Notch településen – számolt be a BBC.
A közösség először november 5-én éjfélkor nyitotta meg kapuit, hogy a hagyomány szerint éjfélkor adják le szavazataikat a lakók. Addig lehetett voksolni, amíg a településen mindenki – a 2024. januári előválasztások szerint összesen hatan – le nem adta szavazatát.
Mi lett az eredmény? Hárman Harrisre és hárman Trumpra szavaztak.
Dixville Notch hasonló trendet követ az államban, amely az országban élen jár az elnöki előválasztások megtartásában. New Hampshire-t a média gyakran tesztként állítja be a választások végeredményét illetően.
Nagyon szoros verseny várható az idei amerikai választásokon, ezért a külföldi országok vezetőinek fel kell készülniük arra az esetre, ha Kamala Harris fogja irányítani a világ egyik legnagyobb hatalmú országát, de arra is, ha Donald Trump kerül ki győztesen a választásokon. Utóbbi elsősorban a baloldali és balközép vezetők számára jelentene problémát, ugyanis általában velük nem találja a közös hangot Donald Trump.
Dél-Korea korábbi liberális elnöke, az emberi jogi aktivista Mun Dzsein azonban már korábban bebizonyította, hogy nem kell mindenben egyetérteni Donald Trumppal ahhoz, hogy jó kapcsolatot alakítson ki vele egy vezető, ő ugyanis ciklusa alatt, 2017 és 2022 között Trumppal együttműködve próbálta helyreállítani a kapcsolatot az Egyesült Államok és Észak-Korea között. A tárgyalások végül kudarcba fulladtak, de Trump és Mun így is történelmet írtak együtt: Donald Trump lett az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki találkozott egy regnáló észak-koreai vezetővel.
A Politico beszámolója szerint sokan kérdezték az egykori dél-koreai vezetőt, hogy hogyan alakított ki ilyen jó kapcsolatot Trumppal, ezért Mun Dzsein elnökségét követően írt egy könyvet elsősorban a külpolitikáról, amiben többek között 5 tanácsot adott „a Donald Trumppal való bánásmód művészetéről”:
1. Fogadd el, a kapcsolat tranzakciós jellegét
„Egyesek szerint durva és agresszív, de én azért kedveltem, mert őszinte volt” – írta Mun Dzsein, aki szerint Trump sosem riad vissza attól, hogy azt kérje, amit akar, ez pedig egyszerűvé teszi a kommunikációt.
2. Ki kell használni Trump egóját
Mun Dzsein szerint Trump szeret az első és a legjobb lenni, ezek a vágyak pedig gyakran befolyásolják döntéshozatalát. Így amikor azt akarta elérni, hogy Trump beleegyezzen a Kim Dzsongunnal való találkozóba, akkor az elnök egóját táplálta azzal, hogy Trump potenciális örökségét hangoztatta.
3. Nem szabad félni attól a „keményen játéktól”
Mun Dzsein úgy tapasztalta, hogy Trump szeret Amerika nagyhatalmi pozíciójával visszaélni, de az országok vezetőinek nem szabad félniük a retorziótól, és vissza kell vágniuk Trumpnak.
4. Az amerikai hazafiságra kell apellálni
Trump szereti érezni, hogy tisztelik, Mun Dzsein szerint pedig semmi sem mutat nagyobb tiszteletet az amerikaiaknak, mint a katonaságuk és a hazafiságuk iránti csodálat ábrázolása. Ezért ő első hivatalos látogatását az Egyesült Államokban a tengerészgyalogság nemzeti múzeumában kezdte.
5. Fel kell venni egy Wharton-diplomást a csapatba
Mun Dzsein szerint nyilvánvaló, hogy Trump elfogult a Whartonon szerzett diplomájával kapcsolatban, ő pedig a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mennyire hasznosak az öregdiák-kapcsolatok, ugyanis politikai kabinetfőnöke Jang Ha-szung is a Pennsylvaniai Egyetem üzleti iskolájában végzett, és akkor javult meg leginkább a kapcsolata az akkori amerikai elnökkel, amikor ez kiderült a tárgyalások alatt.
A The Guardian összegezte Donald Trump utolsó, választások előtti nagygyűlését, amit Michiganben tartott a volt elnök. Trump arról beszélt, hogy ez volt az „utolsó nagygyűlése”, a lap értékelése szerint azonban nem sikerülhetett jól.
A tömeg ugyanis több mint fele távozott a kissé összevissza, közel kétórás beszéd alatt, amelyben Trump támadta Kamala Harrist, kritizálta Adam Schiff nyakának vastagságát, és azon elmélkedett, hogy Isten talán azért mentette meg őt egy merénylő golyójától, hogy elnök lehessen.
Kamala, ő egy nagyon alacsony IQ-jú ember, és nekünk nincs szükségünk egy nagyon alacsony IQ-jú emberre. Négy éve ez van, és az országunk lefelé megy a lejtőn
– mondta Trump a gyűlés elején.
A volt elnök majdnem kétórás késéssel érkezett a gyűlésre, és mire elkezdett arról beszélni, hogy az isteni beavatkozás megmentette őt egy merényletkísérlettől, az emberek már elkezdtek kifelé szállingózni.
Sokan azt mondják, hogy Isten azért mentett meg engem, hogy megmentse Amerikát. Ez egy gyönyörű kifejezés, és azt hiszem, igaz lehet
– mondta Trump a tömegnek.
„A világ legnagyobb bűnözői közül néhányan a mi országunkba özönlenek” – tért át Trump a migráció kérdésére, tükrözve legelső kampánygyűlését a Trump Towerben 2015. június 16-án. Amellett, hogy Harrist szidalmazta, Nancy Pelosit „őrült, szörnyű embernek” nevezte, hozzátéve, hogy „ő egy beteges őrült… ó nem… b-vel kezdődik, de nem mondom ki” – humorizált Trump.
Ezek rossz emberek. Adam Shifty Schiff. Én ceruzanyakúnak hívom őt. Egy nem túl vonzó fickó, se kívül, se belül
– mondta a kaliforniai demokratáról.
Éjjel 2 óra 10 perckor hagyta el a színpadot, miután konkrétumok nélkül kijelentette, hogy Amerika minden gondját meg fogja oldani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az FBI szerint a hétvégén Oroszország több ízben is álvideókkal próbált kételyt kelteni az amerikai választókban az elnökválasztás tisztaságát illetően. Eddig a legnagyobb figyelmet felkeltő videó a már négy éve is szoros eredményt hozó Georgiában volt, ahol egy magát haiti férfinak valló azt állította, hogy már többször szavazott az elnökválasztáson.
Most egy újabb kamuvideó jelent meg a közösségi oldalakon, ezúttal azt állítva, hogy egy másik csatatérállamban, Arizonában követnek el választási csalást.
Az FBI közleményben számolt be az esetről, amiben azt is állították, hogy a legaktívabb külföldi aktor az álhírterjesztésben Oroszország.
Ezek az erőfeszítések erőszakot szíthatnak, amik akár a választási tisztviselőket is célpontba állíthatják. Arra számítunk, hogy az orosz aktorok a választás napján, illetve a szavazás lezárását követő napokban és hetekben további tartalmakat gyártanak ilyen témákkal
– áll a közleményben.
Kentuckyban a választók arról számoltak be, hogy a szavazógépeken nem tudták Donald Trumpot választani. Többszöri próbálkozás után a gép automatikusan Kamala Harrist választotta – amint az az alábbi videón is látszik.
Ezért van szükségünk papír szavazólapokra
– írta X-en a videót feltöltő felhasználó.
A választási tisztviselők megerősítették, hogy a videó hiteles, és a gép meghibásodott, de azt mondták, hogy ez elszigetelt eset volt, és a választópolgár később szándéka szerint leadhatta a szavazatát.
Egy ilyen léptékű választáson mindig lesznek problémák
– mondta Joseph Greaney, a Ballotpedia amerikai választási weboldal szakértője.
🚨ELECTION INTERFERENCE: Voters in Kentucky are reporting not being able to select Trump on voting machines.
— Jack (@jackunheard) October 31, 2024
After multiple tries, it auto-selects Kamala.
This is why we NEED paper ballots.
pic.twitter.com/nFvIkRxQqi
Ha bevezetik Donald Trump volt elnök egyetemes vámjavaslatait, az egekbe szökhetnek a ruházati cikkek, játékok, bútorok, háztartási gépek, lábbelik és utazási cikkek árai – derül ki a National Retail Federation (NFR) új jelentéséből.
A választások napjának előestéjén közzétett tanulmány a republikánus elnökjelölt keményvonalas kereskedelmi megközelítésének inflációs hatásaira figyelmeztet – számolt be a CNBC.
Trump azt mondta, hogy minden importra 10 vagy 20 százalékos vámot vetne ki mindenütt, de azt is felvetette, hogy Kínára kifejezetten magas, 60 és 100 százalék közötti vámot vetne ki. Az NRF mindkét esetben úgy találta, hogy Trump tarifái „drámai”, két számjegyű százalékos áremelkedést jelentenének a csoport által vizsgált mind a hat kiskereskedelmi kategóriában.
Makroszinten ezek az áremelések a fogyasztói kiadásokat is erodálnák. A jelentés megállapította, hogy a drágább kiskereskedelmi áruk 46 milliárd dolláros vásárlóerő-csökkenést okoznának, ha Trump egyetemes vámokat és különösen magas kínai tarifákat is bevezetne.
A Trump által javasolt széles körű vámtételek hatalmas adóemelést jelentenek az amerikai családok számára, mivel többet fizetnek minden importért, csökkentve vásárlóerejüket, és így nagy terhet rónak a kiadásaikra és a gazdaság egészére
– mondta Mark Zandi, a Moody's közgazdásza.
A választás előestéjén – illetve majd a választás napján – a pártok még mindig sokat kopogtatnak a csatatérállamokban, hogy így próbálják meggyőzni potenciális szavazóikat: menjenek el szavazni.
Hétfőn Kamala Harris is beállt az aktivisták közé, hogy bekopogjon a választókhoz, erről egy rövid, 45 másodperces videót is feltöltött a közösségi oldalára.
A videóban egy középkorú nő nyit ajtót, aki megöleli az alelnököt, majd Harris azt mondja neki, reméli, kiérdemelte a szavazatát, mire a nő azt válaszolja, hogy már leszavazott rá.
Az egész esemény valószínűleg előre le volt egyeztetve, ugyanakkor a Demokrata Párt komolyan veszi a kopogtatást: a CNN-nek a kampánystáb egyik tagja elmondta, hogy percenként ezer ajtón kopogtattak be hétfőn és majd kedden, a választás napján.
Pennsylvania idén is az egyik legfontosabb csatatérállam, ahol a legutolsó kutatások szerint a két jelölt között mindössze századnyi különbség van, így még bármelyikük megnyerheti az állam 19 elektori szavazatát.
Took some time today to hear from voters in Pennsylvania and ask for their support.
— Kamala Harris (@KamalaHarris) November 5, 2024
There's still time to join us on the doors: https://t.co/ZaRpcqNdUT pic.twitter.com/J7E8ObhEjp
Letartóztattak hétfőn egy georgiai választási irodai alkalmazottat azzal a váddal, hogy a választási dolgozóknak bombarobbantással fenyegető levelet küldött, amit úgy írt meg, mintha az egy választótól érkezett volna.
A The Guardian arról számolt be, hogy a szövetségi ügyészek szerint a 25 éves Nicholas Wimbish október 16-án a Georgia állambeli Grayben lévő Jones megyei választási irodában volt szavazóbiztos, amikor szóbeli vitába keveredett egy szavazóval.
Másnap Wimbish egy levelet postázott a megyei választási felügyelőnek, amit úgy fogalmazott meg, mintha ugyanattól a szavazótól érkezett volna, akivel összeszólalkozott – közölték az ügyészek.
A levélben a vádirat szerint az állt, hogy Wimbish egy „zárkózott, liberális választási csaló”, aki megzavarta a szavazók figyelmét a szavazat leadásához szükséges sorban. A hatóságok szerint a levélben, amit egy „Jones megyei szavazóként” írt alá, arról írt, hogy Wimbish és mások „nézzenek a hátuk mögé”, illetve azzal fenyegetőzött, hogy az emberek „erőszakos leckét fognak kapni a választások elcsalása miatt”!
A levél végén egy utóirat volt olvasható, amelyben megjegyzésként az is szerepelt, hogy „bumm”, továbbá az, hogy
„a kanóc ég, vigyázz magadra!”
Wimbisht bombafenyegetés postázásával, bombariadóval kapcsolatos hamis információk közlésével, fenyegető levél postázásával és az FBI-nak tett hamis nyilatkozattal vádolták – tájékoztattak az ügyészek.
Georgia egyike annak a hét csatatérállamnak, amely várhatóan eldönti a keddi elnökválasztási párharc kimenetelét Donald Trump republikánus volt elnök és Kamala Harris demokrata alelnök között.
Donald Trump választás előtti utolsó napja sűrű volt: több államban, többek között Észak-Karolinában, Pennsylvaniában is járt, mielőtt idei kampányát Michiganben zárta volna.
A republikánus elnökjelölt Pennsylvaniában amerikai focis hasonlattal arról beszélt, jelenleg közel vannak a győzelemhez, viszont ez immáron nem rajta, hanem a választókon múlik.
A kettes, hármas yardvonalnál járunk, és az egyetlen módja, hogy ezt elszúrjuk, ha ti elszúrjátok. Én odaadtam a labdát nektek. El kell mennetek és szavaznotok kell
– fogalmazott beszéde egy pontján Trump a The Hill tudósítása szerint.
Trump ezenkívül beszédében a korábbi üzeneteit ismételte meg: a déli határon szerinte invázió zajlik, valamint a vámtarifák megemeléséről beszélt, miközben beleszállt Adam Schiff demokrata szenátorba, valamint néhány csatatérállam választásának lebonyolításával kapcsolatban közölt álhíreket.
A migráció témájában arról beszélt, szívesen megnézné, ha a Penn State Egyetem birkózói a migránsokkal birkóznának:
Azt akartam, hogy azok a Penn State-i srácok birkózzanak meg a migránsokkal. Ismeritek a UFC-t és Dana White-ot (az UFC elnöke – szerk.)? Mondtam Danának, hogy hozza létre a bajnoki ligáját... és egy migráns ligát. A végén azt akarom, hogy a migráns a bajnok ellen harcoljon. És úgy gondolom, hogy a migránsok valóban nyerhetnek a bajnok ellen, mert a [migráns] srácok némelyike ilyen utálatos
– fogalmazott Trump.
Donald Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance a választás előtti utolsó estén Pennsylvania egy kivárosában, Newtownban tartott kampánygyűlést.
Vance szerint a mostani versenyben csak egy alkalmas elnökjelölt van, ő pedig Donald Trump.
Holnap azt fogjuk mondani Kamala Harrisnek, hogy ki vagy rúgva, mi nem akarunk téged a Fehér Házban! Nem akarunk téged az Ovális Irodában, nem akarjuk, hogy a hatalom csarnokának a közelében legyél!
– fogalmazott beszéde egy pontján az alelnökjelölt, aki beszédét végül azzal zárta, hogy visszautalt Joe Biden egy héttel ezelőtti szavaira, aki szemétnek nevezte Trump szimpatizánsait – Vance tévesen azt állította, Harris tett így.
Kamala Harris, nem szabad szemétnek nevezni a polgárait. Nem szabad kritizálnia az embereket azért, mert kritizálni merték, amiért rossz munkát végzett. Üzenetünk pedig a vezetésnek, a Demokrata Párt elitjének, hogy Pennslyvania emberei nem szemetek, mert az Ön vezetése alatt szenvedtek. Holnap azonban a pennsylvaniaiak kiviszik a szemetet Washington DC-ben, és együtt fogjuk megtenni
– mondta Vance az ABC tudósítása szerint.
A Khao Kheow nevű thaiföldi állatkert leghíresebb lakója, az interneten világhírűvé vált vízilóbébi, Moo Deng megjósolta a 2024-es amerikai választások győztesét. A vízilóbébinek két görögdinnyetorta között kellett választania, amelyeken az elnökjelöltek, Donald Trump és Kamala Harris nevei szerepeltek.
A Chonburi tartománybeli állatkert a TikTok-oldalán közvetítette, ahogyan Moo Deng megjósolta, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Moo Deng 2024. július 10-én született, és azután lett világhírű, miután megosztottak róla egy képet, amelyen éppen fürdetik. Azóta a Khao Kheow állatkert látogatottsága jelentősen megugrott, ugyanis rengetegen utaznak el, hogy meglátogassák az internet új szenzációját.
A hétfőn kialakult trópusi vihar elsőként Jamaicát tarolhatja le, de útját a Kajmán-szigeteken már hurrikánként folytatja, és elérheti Kubát, valamint az Egyesült Államok délkeleti részét, főként Louisiana és Florida nyugati része lehet veszélyben. A hurrikánszezon egészen november végéig tart a karibi térségben, ahol a Milton hurrikán okozott óriási pusztítást.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Az egykori UFC ketrecharcos, a koronavírus-járvány óta népszerű podcaster, Joe Rogan bejelentette a választás előestjén, hogy Donald Trumpot támogatja és követőit is arra kéri, szavazzanak rá – számol be róla az Axios.
Trumpnak ez még akár sokat jelenthet, hiszen a Joe Rogan Experience podcastot több millióan hallgatják, többségében fiatal férfiak. Ez pedig egy kulcsfontosságú választói csoport a republikánusok számára.
A kampány során Trump, de még alelnökjelöltje, J.D. Vance is interjút adott Rogannak. A népszerű podcaster Harrisszel is szeretett volna interjút készíteni. Rogan állítása szerint Harris csapata nem zárkózott el, azonban végül mégsem jött össze az interjú. Harrisék azt szerették volna, ha Rogan megy a demokrata elnökjelölthöz interjút készíteni, hogy ne zavarják meg Harris kampányútját. Rogan azonban a texasi stúdiójában szerette volna felvenni a beszélgetést.
Rogan podcastja arról híres, hogy a mainstreamtől eltérő véleményeknek is teret enged, amiket nem elutasítani, hanem inkább megismerni és megérteni szeretne. Emiatt nagy népszerűségnek örvend, ugyanakkor az alternatív vélemények miatt sokszor álhírek és összeesküvés-elméletek is elhangzanak a műsorában.
A jelentések szerint rekordszámú vagyonos amerikai tervezi, hogy a választások után külföldre költözzön vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodjon. Attól tartanak ugyanis, hogy zavargások vagy akár polgárháború törhet ki az Egyesült Államokban, függetlenül attól, hogy melyik jelölt lesz a befutó. Ügyvédek és tanácsadók szerint egyre nagyobb a kereslet a második útlevelek és a hosszú távú tartózkodási engedélyek iránt – számolt be a CNBC.
Soha nem tapasztaltunk még ilyesmit
– mondta a Henley & Partners magántanácsadó cég vezetője. Hozzátette, hogy a külföldre költözni tervezők száma 30 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
Egy kutatás szerint az amerikai milliomosok 53 százaléka tervezi a költözést, ebből is inkább a fiatalabbak, a 18–29 évesek körében ez az arány 61 százalék. A legtöbben úgy nyilatkoztak, miszerint „nem akarnak egy MAGA-Amerikában élni”, mások viszont Harris azon tervét kifogásolják, hogy megadóztassa a 100 millió dollárnál nagyobb, nem realizált tőkenyereséget.
A források szerint a gazdagok a tömeges iskolai lövöldözéseket, a politikai erőszak lehetőségét, az antiszemitizmust, az iszlamofóbiát és a kormány ugrásszerű adósságait is felhozzák a távozás okaként. Ami a desztinációkat illeti, az amerikaiak elsősorban Európát keresik. Henley szerint a lakóhelyet vagy második állampolgárságot kereső amerikaiak körében a legnépszerűbb országok Portugália, Málta, Görögország, Spanyolország és Antigua. Olaszország is népszerűvé vált az utóbbi időben.
Mint arról korábban beszámoltunk, Elon Musk még pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy a Donald Trumpot támogató szervezetével a választás napjáig minden nap egymillió dollárt ad véletlenszerűen egy csatatérállamban regisztrált szavazónak, aki aláírta a petíciót, hogy szavaz majd a választáson – ezt hivatalosan úgy osztotta meg, hogy az elméletileg véletlenszerűen kiválasztott győztesek egy napig a szervezet szóvivői lettek.
Pennsylvania államügyésze már régóta le szerette volna állítani a kezdeményezést, ugyanakkor a bíróság végül november 4-én ült össze, hogy döntsön az ügyben. A bíró végül úgy határozott,
nem állítja le Musk pénzosztását.
Az ABC beszámolója szerint a bíró közel hat órán keresztül hallgatta az ügyet, ahol Musk ügyvédjei elárulták, hogy egyébként előre kiválasztották a 18 győztest, miközben a Tesla-vezér azt állította, hogy a győzteseket véletlenszerűen választják ki.
A Pennsylvania főügyészét képviselő ügyvéd szerint emiatt az elmúlt ötven év legnagyobb csalása az, amit Musk végrehajtott, és amivel a választás befolyásolása a célja. Musk ügyvédjei a szólásszabadságot védő egyes alkotmánykiegészítésre hivatkoztak.
A bíróság végül ügy döntött, nem állítja le a pénzosztást, így kedden Michiganben is átveheti majd az egymillió dollárját az utolsó győztes.
Vasárnap estig több mint 75 millió amerikai élt az előzetes szavazás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak nagyjából fele már voksolt, hiszen 2020-ban összesen 154,6 millió ember döntött a választásokon, igaz, idén rekordmagas részvételre számítanak a szakértők. A legfrissebb adatok szerint pedig már több mint 82 millióan adták le voksukat előzetesen.
Georgia államban a legnagyobb az előzetes szavazók aránya, ahol az Axios beszámolója szerint már több mint 4 millióan voksoltak, ami közel 80 százaléka az összes 2020-ban leadott szavazatnak.
Az Egyesült Államokban a szavazáshoz regisztrálni kell, amely során meg kell adniuk az embereknek, hogy függetlenek vagy pártszavazók, így lehet tudni, hogy az előzetesen leadott szavazatok 37,8 százalékát demokraták, 35,8 százalékát pedig republikánusok adták le. Azonban nem minden állam adja közzé, hogy a szavazói melyik párt színeiben regisztráltak, így ezek az adatok csak 40 millió voksra érvényesek, a maradék 40 millió szavazatról egyelőre még nem tudhatunk meg többet.
Kamala Harris a kampány során utoljára lépett színpadra Philadelphiában. Beszédében megköszönte támogatóinak, hogy „megmutatták, ki Amerika, és hogy mind együtt vagyunk” – számolt be a BBC.
Kampányunk az amerikai emberek ambícióiról, törekvéseiről és álmairól szólt. Optimisták vagyunk, és izgatottan várjuk, hogy mit tehetünk együtt
– mondta.
Véleménye szerint a választóknak esélyük van arra, hogy „új lapot nyissanak egy olyan évtizedes politikában, amelyet a félelem és a megosztottság vezérelt”.
A NATO együtt fog dolgozni az amerikai elnökválasztás győztesével, bárki legyen is az, és mindent megtesz azért, hogy egységes maradjon – ígérte hétfőn Mark Rutte, az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének főtitkára az MTI tudósítása szerint.
Együtt fogunk működni Kamala Harrisszel, együtt fogunk működni Donald Trumppal, és biztosítjuk, hogy a szövetség egységes maradjon
– jelentette ki a volt holland miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott sajtótájékoztatóján.
Efelől nincsen kétségem, mert ez a mi érdekünk, és az Egyesült Államok érdeke is
– tette hozzá Rutte, aki egy hónapja váltotta a norvég Jens Stoltenberget a szövetség élén.
Rutte szerint az Egyesült Államok továbbra is a NATO-ban marad. „Tudja, hogy ha Putyin sikerrel jár Ukrajnában, a felbátorodott Oroszország ott lesz a keleti szárnyunknál, és közvetlen fenyegetést fog jelenteni a NATO területére” – mondta Rutte.
„Azért foglalkozik (az Egyesült Államok) Ukrajnával, mert benne van a NATO-ban” – fogalmazott a főtitkár.
Összefoglalójában az MTI emlékeztetett: október 1-i hivatalba lépésekor Mark Rutte, aki előzőleg tizennégy éven át volt Hollandia miniszterelnöke, kijelentette, hogy nem aggódik az amerikai választások eredménye miatt.
A november 5-i amerikai elnökválasztás eredményének nem csupán az Egyesült Államok jövője, illetve a nemzetközi viszonyok és a geopolitikai folyamatok szempontjából van jelentősége, hanem – ahogy a korábbiakban is – meghatározza majd a magyar–amerikai kapcsolatokat. Orbán Viktor és a kormány Donald Trump győzelmére vár. Mi vezetett idáig? Balogh Máté Gergely történészt, Amerika-szakértőt és Fekete Rajmund Amerika-szakértőt, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját többek között arról kérdeztük, hogy a 2010-es kormányváltás idején honnan indultak a magyar–amerikai kapcsolatok és hova jutottak 2024-re az Orbán-kormányok alatt.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Donald Trump közösségi médiavállalatának részvényei az amerikai választások előtti napon szárnyaltak. A Truth Social anyavállalata 16 százalékkal emelkedett. Mintegy 500 millió dollárral nőtt a volt elnök vagyona − írja a Sky News.
Március után öt hét alatt megnégyszereződött az értéke, a folytatásban azonban 41 százalékkal zuhant. Kamala Harris belépése a választási versenybe csökkentette Trump részvényeinek értékét mintegy 2,4 milliárd dollárral. Azonban októberben az állomány 3,6 milliárd dollár nyereséggel zárt.
Donald Trump Pennsylvaniában nem pazarolta idejét utolsó kampánybeszédében sem, hogy Kamala Harrist támadja. Szerinte a republikánusok hatalmas előnnyel rendelkeznek a demokraták és Kamala Harris ellen a közvélemény-kutatásokban − írta meg a Sky News.
„Lenyeljük őket, lenyeljük őket holnap. Fel kell állnotok és mondanotok Kamalának, hogy elég volt” − mondta a volt elnök. Te vagy a leginkompetensebb alelnökünk. Joe Biden volt a legrosszabb elnök országunk történelmében. Kamala, ki vagy rúgva.
Donald Trump szerint holnap lesz „hazánk történelmének legfontosabb politikai eseménye”.
Kamala Harris Pennsylvaniában tartott kampánygyűlésén azzal próbálta nyugtatni támogatóit, hogy „jók vagyunk”, és azt kívánta nekik, hogy „élvezzék ezt a pillanatot” az utolsó 24 órájában − írja a The Guardian.
Hangsúlyozta, hogy „érzi az energiát”, és felszólította szavazóit, hogy menjenek és kopogtassanak be a szomszédok ajtaján, „még akkor is, ha még nem találkoztak velük”.
„ Amíg szavazunk, közösséget is építünk, koalíciókat hozunk létre és emlékeztetjük az embereket, hogy mindannyiunkban sokkal több a közös, mint ami elválaszt minket” − emelte ki a demokrata alelnök.
„Szeretjük a hazánkat, és erről szól ez a harc” − buzdított Kamala Harris. „ Csináljuk meg!”
Kamala Harris vagy Donald Trump esélyesebb-e az elnökség megnyerésére, és kivel járnának jobban a magyarok? Egyáltalán számít-e, hogy ki az Egyesül Államok elnöke – erről kérdeztük utca emberét.
Az Index videóját ezen a linken tudják megnézni.
A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros lesz az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Ugyanakkor az elektori kollégium miatt a jelöltek számára egyáltalán nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon – a jelöltek két-két módon ugorhatják át a győzelemhez szükséges 270 elektori küszöböt. Térképen ábrázoljuk, hogy milyen eredmények kellenek a két jelölt győzelméhez.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Ma már nyilvánosan is közölt dokumentumok alapján tudni lehet, hogy az előző két amerikai választást Oroszország különféle dezinformációk terjesztésével megpróbálta befolyásolni. Úgy tűnik, a mostani voksolás sem képez kivételt.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Kamala Harris kampánycsapata arra számít, hogy Georgiában, Észak-Karolinában és Michiganben már a választások éjszakáján végeredményt kaphatnak. Amennyiben mindhárom államban nyernének, akkor a demokraták adhatnának a következő amerikai elnököt − írta a Sky News.
A többi billegő állam esetében szerda előtt nem várható eredmény. Georgiai választási tisztviselők szerint már helyi idő szerint este tíz órára eldőlhet a verseny. Jen O'Malley Dillon demokrata kampányfőnök úgy véli, hogy nyugodtnak és magabiztosnak kell maradniuk, amíg teljesen le nem zárul a szavazatszámlálás, és hivatalos végeredményt nem hirdetnek.
Amennyiben Donald Trump vereséget szenvedne az elnökválasztáson, két dolog biztos: Trump először csalást kiált, utána pedig a republikánus elnökjelölt sikerességétől függően a pártban elindulna egy hosszú, kemény belső harc, amely már évek óta zajlik a trumpista és a moderált republikánusok között. Ugyanakkor egy választási vereség során az eddig Trumphoz lojális, ám maguk is elnökjelölti célokkal rendelkezők is megpróbálhatnák letaszítani az egykori elnököt a trónról.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Rovataink a Facebookon