Az Észak-Karolina nyugati részén található Fairview közösségi központban mintegy húsz ember állt sorba a szavazóhelyiségeknél helyi idő szerint reggel fél hétkor – számolt be a The New York Times.
Két körzetből is az Asheville-től néhány kilométerre fekvő központba küldték a választókat, a Helene hurrikán okozta károk miatt ugyanis nehezen lehet megközelíteni az eredetileg kijelölt szavazóhelyiségeket.
A térségben már korábban is felvetődött, hogy a hurrikán csökkentheti a részvételi arányokat az észak-karolinai megyékben. Ez a lap szerint ronthatja Donald Trump republikánus elnökjelölt esélyeit.
Trump vagy Harris? Harris vagy Trump? Elérkezett a nagy nap, amit nem csak az Egyesült Államok több mint 330 millió lakója, hanem világszerte – ha nem is 8, de – több milliárd ember régóta várt: 2024. november 5-e – Amerika választ.
Az elnök és az alelnök személye a legnagyobb kérdés a következő négy évre, de 435 képviselőházi szék és 13 szenátusi pozíció is a tét, valamint 13 állam és külterület kormányzósága szintén eldől. Az Index galériája megmutatja, hogy zajlik az USA-ban a voksolás.
A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) beszámolója szerint ismeretlenek hamis videófelvételeket és híreket terjesztettek a nevükben arról, hogy a szavazóknak el kell kerülniük a szavazóhelyiségeket a magas terrorfenyegetettség miatt.
A The New York Times azt írja, a hamis információk azután kezdtek el terjedni, hogy a tisztviselők arra figyelmeztettek:
az olyan külföldi érdekeltek, mint Oroszország és Irán, fokozhatják a félretájékoztatás ellen tett erőfeszítéseiket.
Mint arról korábban írtuk, nyilvánosan közölt dokumentumok alapján az előző két amerikai választást Oroszország különféle dezinformációk terjesztésével megpróbálta befolyásolni.
Brad Raffensperger, Georgia állam választásokért felelős hivatalának vezetője múlt héten közölte, hogy az interneten keringő „célzott dezinformáció” valószínűleg „külföldi beavatkozás eredménye, ami megpróbál viszályt és káoszt szítani”.
A hivatal, amely állami és szövetségi tisztviselőkkel együtt dolgozik a dezinformáció forrásának felderítésén, felszólította Elon Musk milliárdost, az X tulajdonosát és más közösségi médiavállalatokat, hogy távolítsák el a gyanús posztokat, mondván, azokat valószínűleg „orosz trollfarmok” terjesztik.
Beyoncé nem rejtette véka alá, hogy kit támogat az elnökválasztáson, mivel a napokban Kamala Harris oldalán tűnt fel az egyik kampányrendezvényen, illetve a közösségi oldalain is több posztot találni erről. Köztük egy kisfilmet, amelyben az énekesnő Pamela Andersonnak öltözve sarkallja szavazásra a rajongóit.
A videóhoz azt írta, Beywatch, ami egyaránt utal a nevére, illetve a Baywatch című sorozatra, amelyből Pamela Anderson szerzett hírnevet. Mindamellett, hogy a felvételen a színésznő ikonikus öltözékeiben látható, a kezében lévő kellékfegyveren olykor a Vote, azaz Szavazz felirat jelenik meg.
Törvénytelenül eltávolítottak négy republikánus választási biztost helyi idő szerint kedd reggel egy philadelphiai szavazóhelyiségből – állítja Donald Trump csapata a BBC szerint.
Ez bűncselekmény és nem történhet meg egy tisztességes és biztonságos választáson, ahogyan azt megígérték
– fogalmazott a republikánus jelölt csapata közleményükben. Majd hozzátették, hogy ami kedd reggel történt, az „a közbizalom elfogadhatatlan megsértése, amely aláássa az átláthatóságot és a philadelphiai választásokat.”
„Követeljük, hogy Larry Krasner kerületi ügyész és a választási tisztviselők azonnal cselekedjenek, és engedjék be a megfigyelőinket a szavazóhelyiségekbe” – írták végezetül.
Az eltávolított biztosok közül hárman azóta ismét részt vehetnek a szavazáson.
A hírességek egy része már állást foglalt azzal kapcsolatban, Kamala Harrist vagy Donald Trumpot szeretnék-e az ország élén látni a következő négy évben. Billie Eilish még a koncertjét is félbeszakította, hogy felhívja a figyelmet a szavazás jelentőségére.
Utóbbi egy külön kollekciót dobott piacra, amely az elnökjelölt kampányszövegét tartalmazza, azaz Make America Great Again. Stephen King pedig mindamellett, hogy kiállt Harris és a demokrácia mellett, utolsó Twitter-bejegyzésében beleszállt Muskba, aki nem kevés pénzt ölt bele a kampányszezonba.
Vermont szenátora és a Demokrata Párt korábbi progresszív előválasztási-jelöltje szerint nem kérdéses, hogy Donald Trump már azelőtt bejelenti a győzelmét, hogy a legtöbb elektort bezsebelő jelöltet egyáltalán kihirdetnék. A CNN műsorvezetője, Kaitlan Collins arra volt kiváncsi a jelenleg párton kívüli szenátortól, hogy meglátása szerint mi lenne akkor, hogyha a republikánus jelölt - 2020-hoz hasonlóan - túl korán jelentené be saját győzelmét. Sanders erre azt felelte, hogy
nem mi lenne, hanem mi lesz, legyen tisztában vele mindenki, hogy ez történik
— mondta szenátor, aki teljesen biztos, hogy Trump elhamarkodottan kiált majd győzelmet, ami után – Sanders szerint – majd azt is hangsúlyozza, hogy a republikánusok már csak abban az esetben veszíthetnek, ha választási csalás történik.
Ezért kell veszítenie, mert pontosan ilyen módszerekkel ássa alá a demokráciát: amit mondani fog, azt jelenti, hogy egy törvényes választáson nem veszíthetnének
— tette hozzá a szenátor.
Habár Bernie Sanders jelentősen balra helyezkedik el a demokraták elnökjelöltjétől, Vermont progresszív szenátora a kampányban többször is kiállt Kamala Harris mellett, és felszólalt Donald Trump ellen, aki szerinte súlyos veszélyt jelent az amerikai demokráciára.
Donald Trump a múlt hét folyamán egyre durvábban kezdte elvetni a választási csalásokról szóló republikánus narratíva magvait. Pennsylvania államot konkrétan csalással vádolta meg Truth Social elnevezésű, saját tulajdonú közösségi oldalán: „Pennsylvania csal, és lebukott, méghozzá olyan nagymértékben, amilyenre eddig még nem volt példa. Jelentse a csalást a hatóságoknak! A bűnüldöző szerveknek cselekedniük kell, most!” — állt Trump múltheti Truth Social-posztjában.
Pennsylvania a 2024-es amerikai elnökválasztás szempontjából az egyik legfontosabb hely.
Az Egyesült Államok keleti partvidékéhez közel elterülő állam 19 elektori szavazatot ér, és a jelenlegi felmérések alapján Trump csupán hibahatáron belül vezet a jelenlegi alelnökkel szemben. Amennyiben az eredmény előre jelzett módon szoros lesz, itt szinte biztosan újraszámlálásokra és jogi csatározásokra lehet számítani. A legtöbb elektort delegáló csatatérállam Donald Trumpnak és Kamala Harrisnek is kulcsfontosságú az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazat megszerzéséhez.
Donald Trump republikánus elnökjelölt alelnökjelöltje, J. D. Vance családjával együtt adta le szavazatát az Ohio állambeli Cincinnatiben.
A politikus feleségével és gyermekeivel érkezett a szavazóhelyiségbe. A BBC azt írja, a család nagyon jó hangulatban járult az urnák elé.
Mint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance a választás előtti utolsó estén Pennsylvania egy kisvárosában, Newtownban tartott kampánygyűlést.
Holnap azt fogjuk mondani Kamala Harrisnek, hogy ki vagy rúgva, mi nem akarunk téged a Fehér Házban! Nem akarunk téged az Ovális Irodában, nem akarjuk, hogy a hatalom csarnokának a közelében legyél!
– fogalmazott a beszédében. A republikánus elnökjelölt a választás éjszakáján az elnök floridai eredményváró partiján vesz részt.
Philadelphiában helyi idő szerint reggel hét órakor több tucat szavazó állt a Kensington Egészségtudományi Akadémia előtt, hogy letadja a voksát – számolt be a The New York Times. A lap azt írja:
Ahhoz, hogy Kamala Harris demokrata jelölt megnyerje Pennsylvaniát, nagyon erős részvételre lesz szüksége Philadelphiában. A városban ugyanis 2016 óta egyre kisebb a demokrata elnökjelöltek fölénye.
Néhány napja a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy engedélyezi a személyes szavazást azoknak a pennsylvaniai lakosoknak, akiknek korábban érvénytelenítették a levélszavazatát. Kamala Harris csapata üdvözölte a döntést, a The New York Times szerint ugyanis a demokrata szavazók nagy része szavazhatott korábban levélben.
Az Észak-Karolina nyugati részén található Fairview közösségi központban mintegy húsz ember állt sorba a szavazóhelyiségeknél helyi idő szerint reggel fél hétkor – számolt be a The New York Times.
Két körzetből is az Asheville-től néhány kilométerre fekvő központba küldték a választókat, a Helene hurrikán okozta károk miatt ugyanis nehezen lehet megközelíteni az eredetileg kijelölt szavazóhelyiségeket.
A térségben már korábban is felvetődött, hogy a hurrikán csökkentheti a részvételi arányokat az észak-karolinai megyékben. Ez a lap szerint ronthatja Donald Trump republikánus elnökjelölt esélyeit.
Az ABC News elemzése a 2024-es amerikai elnökválasztási folyamatot Kamala Harris szemszögéből tekintette át, onnantól kezdve, hogy júliusban Joe Biden bejelentette, nem indul újra. Biden visszalépése után a Demokrata Párt gyorsan Harris köré összpontosította támogatását. Kamala Harris jelentős támogatást kapott a párt mérsékelt és progresszív szárnyától is,
Lényeges mozzanat volt a Demokrata Pártnál az elemzés szerint, hogy figyeltek a belső viták elkerülésére, amelyek a 2016-os választások során károsnak bizonyultak Hillary Clinton számára – nyolc évvel ezelőtt is Donald Trumppal szemben. Kiemelték, hogy a progresszív vezetők, úgymint Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez, végig Biden mellett álltak, amikor felmerült, hogy lépjen vissza, ezzel akadályozva egy baloldali kihívást Harris számára.
Ugyanakkor a párton belül vannak véleménykülönbségek, különösen az izraeli és gázai konfliktus kérdésében, ami érzékeny téma a választók egy része, például a michigani muszlim közösség számára is.
Magyar idő szerint délután kettőkor további 9 amerikai államban kezdődött meg a voksolás, ezek közül kettő, Arizona és Minnesota az elnöki verseny szempontjából kulcsfontosságú csatatérállam. Előbbi 11, utóbbi 10 elektort delegál a kollégiumba. Arizonában 2020-ban Donald Trump, a republikánusok jelenlegi elnökjelöltje, míg Minnesotában Joe Biden elnök győzedelmeskedett.
A két fontos állam mellett immáron az urnákhoz járulhatnak:
Sem Kamala Harris demokrata, sem pedig Donald Trump republikánus elnökjelölt nem hozták önként nyilvánosságra, hogy kampányaikat kik támogatták a legtöbb adománnyal, amivel egy 2000-ig visszanyúló kétpárti hagyományt rúgtak fel – számol be róla a The Hill.
A jelölteket jogilag nem kötelezik, hogy nyilvánosságra hozzák a legnagyobb adományozóikat, kivéve, ha regisztrált lobbistáról van szó.
A 2000-res, George W. Bush és Al Gore közötti verseny óta legalább egy elnökjelölt nyilvánosságra hozta azt, hogy elnökválasztási kampányát kik támogatták legalább 100 ezer dollárral.
Egyébként a jogszabályok szerint az elnökválasztás során egy személy maximum 3300 dollárral, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 1,24 millió forinttal támogathat egy jelöltet, ugyanakkor a nagy donorok mozgósítják a kapcsolati hálóikat, és több százezer, néha akár pedig több millió dollárral tudják így támogatni a jelölteket.
A Joe Biden – Kamala Harris páros 2020-ban összesen több mint 800 személy nevét hozta nyilvánosságra, akik legalább százezer dollárral szálltak bele a kampányukba, ugyanakkor Trump sem 2016-ban, sem pedig 2020-ban nem tette ezt.
Hivatalosan is elstartolt a választás napja az Egyesült Államokban, miután egyre több államban nyitnak ki sorra a szavazóhelyiségek.
A kampányok még ilyenkor sem állnak le: az aktivisták kopogtatnak a csatatérállamokban, valamint ezen a napon is egész nap mennek a reklámok.
A Politico összegyűjtötte, hogy a két elnökjelölt, Donald Trump és Kamala Harris, valamint alelnökjelöltjeik, J. D. Vance és Tim Walz mivel töltik napjukat a hivatalos naptáraik szerint.
A republikánusok közül Trump Floridában fogja majd tartani eredményváró partiját, amelyen vélhetően J. D. Vance is részt vesz, mivel alelnökjelöltjének a naptárában mára nincs egy bejegyzés sem.
Ennél ugyanakkor aktívabb napot tartanak a demokraták,
Kamala Harris mind a hét csatatérállamban ad egy-egy rádiós interjút, míg alelnökjelöltje, Tim Walz még tart egy kampányrendezvényt Pennsylvaniában helyi idő szerint 11 óra 30-kor.
Ezután mindketten Harris eredményváróján vesznek majd részt, ami az alelnök egykori egyetemén, a Washington D. C.-ben található Howard Universityn lesz.
Bármi legyen is az eredmény, „történelmi nap” lesz az Egyesült Államok számára, mondja David Blevins, a Sky News washingtoni tudósítója. Amerika ugyanis vagy megválasztja első női elnökét, vagy „első alkalommal választ egy elítélt bűnözőt, és visszahelyezi a Fehér Házba” – közölte Blevins.
Ma valóban válaszút előtt áll Amerika. A republikánus oldalon sokan úgy gondolják, hogy a jövő a múltban van. Donald Trump sokat hivatkozik az amerikai álomra, arról beszél, hogy visszahozza ezt a vélt aranykorszakot. De természetesen a demokrata oldalon sokan úgy vélik, hogy az amerikai álom rémálommá vált Trump első ciklusa alatt
– fejtette ki a tudósító.
Az Egyesült Államok „mélyen megosztott nemzet”, ez a kiélezett verseny is ezt bizonyítja.
Donald Trumpnak el kéne ismernie a vereséget, és „el kellene mennie golfozni” Skóciába, ha veszít Kamala Harris ellen – mondta Nigel Farage brit reformpárti vezető, de hozzátette, hogy a demokrata jelöltnek meg kellene bocsátania Trumpnak, hogy „csillapítsa” a zavargások veszélyét.
Farage, aki Trump barátja, és korábban már felszólalt a volt elnök gyűlésein, azt mondta, reméli, hogy
Harris „nagylelkű” lesz Trumppal, ha „egyértelmű és határozott” győzelmet arat.
A Reform UK vezetője az Egyesült Államokban tartózkodik a választás miatt, de azt mondta, reméli, hogy az eredmény után nem lesznek zavargások. Trumpot 34 vádpontban ítélték el, és november végén vár rá ítélethirdetés, mert üzleti feljegyzéseket hamisított a Stormy Daniels felnőttfilmsztárnak történt hallgatási pénzek kifizetéséről napokkal a 2016-os győztes választása előtt.
Farage, aki bírálta a munkáspárti aktivistákat, amiért Harris mellett kampányolnak, azt mondta: „Ha kedden nyer Harris, remélem, megkegyelmez Trumpnak. Nagylelkűnek tűnhetne, és csillapítaná az esetleges feszültségeket.”
Ha egyértelmű és határozott lenne Harris győzelme, akkor talán ideje lenne Trumpnak elmenni Turnberrybe golfozni. Persze ez mind hipotetikus, és még mindig úgy gondolom, hogy Trump fog nyerni
– tette hozzá. Farage hétfőn részt vett Trump kampányeseményén Pennsylvaniában, egy kulcsfontosságú ingadozó államban, ahol mindkét jelölt tartott gyűlést a választás előtti napon.
A YouGov közvélemény-kutatása alapján mindössze a válaszadók 18 százaléka szeretné Nagy-Britanniában, hogy Donald Trump ismét hatalomra kerüljön. Ezzel szemben 64 százalékuk Joe Biden és utódja, Kamala Harris győzelmét látná szívesen – számolt be a Sky News.
Ez azért is fontos, mivel az amerikai elnök személye hatással van kis túlzással az egész világ történéseire, legalábbis a válaszadók szerint Nagy-Britanniára mindenképpen. A megkérdezettek 76 százaléka úgy válaszolt: nagyon is számít, hogy ki lesz az elnök, míg mindössze 17 százalék szavazott arra a lehetőségre, hogy a választás végeredménye nem lesz hatással Nagy-Britanniára.
Az Arizona állambeli Maricopa megye a 2020-as elnökválasztási összeesküvés-elméletek középpontjába került, miután Donald Trump azt állította, hogy választási csalás miatt vesztette el kevesebb mint 11 ezer szavazattal az államot.
Az elnökjelölt kijelentése után fegyveres tüntetők árasztották el az épületet, ahol a szavazatok számolása zajlott, így idén kiemelt figyelmet fordítottak Arizonában arra, hogy megvédjék a szavazatszámlálókat.
A BBC szerint az Egyesült Államok negyedik legnépesebb megyéjének szavazatszámláló központjának biztonsági rendszere olyan, mint egy repülőtér vagy egy börtön,
ugyanis a szögesdróttal megerősített fekete vaskerítésen csak egy fémdetektorokkal felszerelt és fegyveres biztonsági őrök által figyelt kapun keresztül lehet átjutni.
Emellett a helyszínen készenlétben állnak a lovasrendőrök és a hatóságok drónjai is, sőt szükség esetén mesterlövészeket is bevetnek a központ védelmére.
Úgy kezeljük ezt, mint egy nagy eseményt, mint a Super Bowlt
– mondta Russ Skinner, Maricopa megye seriffje, aki bízik abban, hogy nem kell majd bevetni a mesterlövészeket és a lovas rendőröket, de készen állnak az épület és a benne dolgozók biztonságának biztosítására.
A BBC számolt be arról, hogy Washingtonban a Fehér Ház közelében lévő üzletek bedeszkázták ablakaikat és kirakataikat, hogy felkészüljenek a választások napján vagy az azt követő napokban esetlegesen bekövetkező zavargásokra.
Teljesen nevetséges, hogy ezt kell tennünk
– mondta az abc3340.com-nak az egyik üzlet alkalmazottja, aki elárulta, hogy már két héttel ezelőtt kapott egy e-mailt az épület fenntartóitól, hogy ezt kell tenniük.
A portál szerint azonban nemcsak a fővárosban, hanem más városokban is hasonló óvintézkedéseket tesznek az üzlettulajdonosok, igaz, nem mindenki.
Olyan ember vagyok, aki hisz a tiltakozásban, olyan ember vagyok, aki hisz abban, hogy mindent meg kell tenned azért, hogy a hangodat meghallják
– nyilatkozta Katherine Morgan, egy portlandi üzlet tulajdonosa, aki nem állt be a sorba, és nem tett óvintézkedéseket kirakatának és ablakainak megóvására.
Egyébként négy évvel ezelőtt országszerte sok üzlet készült óvintézkedéssel a választások napjára.
Amerikai bírák elutasították a republikánus vezetésű Missouri és Texas államok kérését, hogy a szövetségi kormány ne küldhessen ügyvédeket a választások napján az államukba, hogy ellenőrizzék a szövetségi választójogi törvények betartását – írja a Reuters alapján a The Guardian.
Mindkét állam azon 27 között van, amelyekbe az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) munkatársakat küld a szavazóhelyiségek ellenőrzésére, ahogyan azt az országos választások során rendszeresen megteszi.
Matthew Kacsmaryk szövetségi bíró kedden kora reggel utasította a DOJ-t, hogy erősítse meg, Texasban „nem lesznek megfigyelők” a szavazóhelyiségekben, de elutasította az állam által kért korlátozó végzés kiadását.
A bíróság nem adhat ki ideiglenes korlátozó végzést a »monitorozás« és a »megfigyelés« közötti különbségtétel további tisztázása nélkül egy választás előestéjén
– mondta Kacsmaryk, aki Trump kinevezettje az ítéletben.
Ken Paxton texasi főügyész korábban azt mondta, hogy a megfigyelők küldése „sérti az államok alkotmányos jogkörét a szabad és tisztességes választások lebonyolításában”. A kereset azzal érvelt, hogy „a texasi törvények értelmében a szavazóhelyiségekben vagy a központi számlálóállomásokon jelen lévő személyek listája a szövetségi hatóságokat nem tartalmazza”.
Sarah Pitlyk missouri kerületi bíró szintén elutasította az állam ideiglenes korlátozó végzés iránti kérelmét, és tegnap késő este azt mondta: „a Missouri állam által várt károk spekulatívak”. Missouri a perben azzal vádolta a DOJ-t, hogy egy utolsó pillanatos tervet készített, amelynek célja az volt, hogy „kiszorítsa az állami választási hatóságokat”.
Míg a DOJ a választás napján figyelni fogja a hét, várhatóan a választás eldöntésében szerepet játszó állam kulcsfontosságú megyéinek szavazóhelyiségeit, más helyszínekre, például Massachusettsbe, Alaszkába, Dél-Dakotába és New Jersey megyéibe is küld megfigyelőket. Sem Missouri, sem Texas nem tartozik a hét csatatérállam közé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium közleménye szerint egy 24 éves férfit akadályoztak meg abban, hogy egy robbanóanyaggal megpakolt drónt irányítson egy áramelosztóhoz.
Skyler Philippit percekkel azelőtt tartóztatták le, hogy tettét végrehajthatta volna. A fehér felsőbbrendűséget hirdető fiatal először júniusban beszélt arról, hogy tömeggyilkosságot kellene elkövetni.
Később már azt hangoztatta, hogy az áramelosztó rendszert kellene megtámadni, és tanulmányozni kezdett korábbi, hasonló támadásokat. Szeptemberben állt elő azzal, hogy az akciót egy robbanóanyaggal megrakott drónnal fogja végrehajtani. Ehhez már C4-es robbanóanyagot is beszerzett, amit csőbombába szerelt. Szerencsére beépített FBI-ügynökök voltak a „segítőtársai”, akik a támadás napjáig vele maradtak.
Amikor Philippi szombaton (november 2-án) közölte, hogy eljött a nap, akkor társaival odahajtottak a kiszemelt Nashville melletti áramelosztóhoz, ám amikor megálltak, váratlanul megjelentek a rendőrök, és őrizetbe vették a kocsi hátsó ülésén, mellette az élesített robbanóeszközzel – számolt be a Fox News az esetről.
Amerika keleti partvidékén most múlt hajnali 5 óra, ami azt jelenti, hogy Vermont több településén is megnyíltak a szavazóhelyiségek, így
immáron hivatalosan is elkezdődött az amerikai választások napja.
A legtöbb államban reggel hét órakor nyitnak a szavazóhelyiségek, így Vermont után Connecticut, Kentucky, Maine, New Jersey, New York és Virginia lakói is elmehetnek szavazni, ha nem tették meg ezt korábban.
Több államban is egész héten készültségben áll a rendőrség, de bizonyos államokban még a Nemzeti Gárda is – írja az Axios.
Több szélsőjobboldali, Donald Trumpot támogató csoport azt tervezi, hogy felügyelik majd a szavazóköröket, és a lap szerint vitatni fogják, ha Trump számára kedvezőtlen eredmények jelennek meg – emiatt több államban is attól tartanak, hogy erőszakot szíthatnak.
A lap megjegyzi: a városokban és vidéki területeken a szavazóhelyiségek további biztonsági fejlesztéseket kapnak, esetenként betonkorlátokkal, extra kerítéssel és zárt ajtókkal.
De van olyan választói iroda, ahova golyóálló üveget, valamint pánikgombot is telepítettek,
amennyiben 2020-hoz hasonlóan ismét lennének erőszakos tüntetések.
Mint arra a cikkben emlékeztetnek, több, a választásokat lebonyolító tisztviselő kapott már halálos fenyegetést, ezért például Arizonában a választásokat felügyelő legfőbb tisztségviselő mindig golyóálló mellényt hord.
A fővárosban, Washington D. C.-ben a Fehér Ház, a Capitolium, valamint az alelnöki rezidencia köré is biztonsági kerítést telepítettek, és megerősítették a védelmüket.
Miközben Donald Trump épphogy csak befejezte kampányának utolsó beszédét, van egy település az Egyesült Államokban, ahol már a szavazás is véget ért. A legelső szavazóhelyiségek ugyanis valamivel korábban nyíltak meg a távoli, New Hampshire állambeli Dixville Notch településen – számolt be a BBC.
A közösség először november 5-én éjfélkor nyitotta meg kapuit, hogy a hagyomány szerint éjfélkor adják le szavazataikat a lakók. Addig lehetett voksolni, amíg a településen mindenki – a 2024. januári előválasztások szerint összesen hatan – le nem adta szavazatát.
Mi lett az eredmény? Hárman Harrisre és hárman Trumpra szavaztak.
Dixville Notch hasonló trendet követ az államban, amely az országban élen jár az elnöki előválasztások megtartásában. New Hampshire-t a média gyakran tesztként állítja be a választások végeredményét illetően.
Nagyon szoros verseny várható az idei amerikai választásokon, ezért a külföldi országok vezetőinek fel kell készülniük arra az esetre, ha Kamala Harris fogja irányítani a világ egyik legnagyobb hatalmú országát, de arra is, ha Donald Trump kerül ki győztesen a választásokon. Utóbbi elsősorban a baloldali és balközép vezetők számára jelentene problémát, ugyanis általában velük nem találja a közös hangot Donald Trump.
Dél-Korea korábbi liberális elnöke, az emberi jogi aktivista Mun Dzsein azonban már korábban bebizonyította, hogy nem kell mindenben egyetérteni Donald Trumppal ahhoz, hogy jó kapcsolatot alakítson ki vele egy vezető, ő ugyanis ciklusa alatt, 2017 és 2022 között Trumppal együttműködve próbálta helyreállítani a kapcsolatot az Egyesült Államok és Észak-Korea között. A tárgyalások végül kudarcba fulladtak, de Trump és Mun így is történelmet írtak együtt: Donald Trump lett az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki találkozott egy regnáló észak-koreai vezetővel.
A Politico beszámolója szerint sokan kérdezték az egykori dél-koreai vezetőt, hogy hogyan alakított ki ilyen jó kapcsolatot Trumppal, ezért Mun Dzsein elnökségét követően írt egy könyvet elsősorban a külpolitikáról, amiben többek között 5 tanácsot adott „a Donald Trumppal való bánásmód művészetéről”:
1. Fogadd el, a kapcsolat tranzakciós jellegét
„Egyesek szerint durva és agresszív, de én azért kedveltem, mert őszinte volt” – írta Mun Dzsein, aki szerint Trump sosem riad vissza attól, hogy azt kérje, amit akar, ez pedig egyszerűvé teszi a kommunikációt.
2. Ki kell használni Trump egóját
Mun Dzsein szerint Trump szeret az első és a legjobb lenni, ezek a vágyak pedig gyakran befolyásolják döntéshozatalát. Így amikor azt akarta elérni, hogy Trump beleegyezzen a Kim Dzsongunnal való találkozóba, akkor az elnök egóját táplálta azzal, hogy Trump potenciális örökségét hangoztatta.
3. Nem szabad félni attól a „keményen játéktól”
Mun Dzsein úgy tapasztalta, hogy Trump szeret Amerika nagyhatalmi pozíciójával visszaélni, de az országok vezetőinek nem szabad félniük a retorziótól, és vissza kell vágniuk Trumpnak.
4. Az amerikai hazafiságra kell apellálni
Trump szereti érezni, hogy tisztelik, Mun Dzsein szerint pedig semmi sem mutat nagyobb tiszteletet az amerikaiaknak, mint a katonaságuk és a hazafiságuk iránti csodálat ábrázolása. Ezért ő első hivatalos látogatását az Egyesült Államokban a tengerészgyalogság nemzeti múzeumában kezdte.
5. Fel kell venni egy Wharton-diplomást a csapatba
Mun Dzsein szerint nyilvánvaló, hogy Trump elfogult a Whartonon szerzett diplomájával kapcsolatban, ő pedig a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mennyire hasznosak az öregdiák-kapcsolatok, ugyanis politikai kabinetfőnöke Jang Ha-szung is a Pennsylvaniai Egyetem üzleti iskolájában végzett, és akkor javult meg leginkább a kapcsolata az akkori amerikai elnökkel, amikor ez kiderült a tárgyalások alatt.
A The Guardian összegezte Donald Trump utolsó, választások előtti nagygyűlését, amit Michiganben tartott a volt elnök. Trump arról beszélt, hogy ez volt az „utolsó nagygyűlése”, a lap értékelése szerint azonban nem sikerülhetett jól.
A tömeg ugyanis több mint fele távozott a kissé összevissza, közel kétórás beszéd alatt, amelyben Trump támadta Kamala Harrist, kritizálta Adam Schiff nyakának vastagságát, és azon elmélkedett, hogy Isten talán azért mentette meg őt egy merénylő golyójától, hogy elnök lehessen.
Kamala, ő egy nagyon alacsony IQ-jú ember, és nekünk nincs szükségünk egy nagyon alacsony IQ-jú emberre. Négy éve ez van, és az országunk lefelé megy a lejtőn
– mondta Trump a gyűlés elején.
A volt elnök majdnem kétórás késéssel érkezett a gyűlésre, és mire elkezdett arról beszélni, hogy az isteni beavatkozás megmentette őt egy merényletkísérlettől, az emberek már elkezdtek kifelé szállingózni.
Sokan azt mondják, hogy Isten azért mentett meg engem, hogy megmentse Amerikát. Ez egy gyönyörű kifejezés, és azt hiszem, igaz lehet
– mondta Trump a tömegnek.
„A világ legnagyobb bűnözői közül néhányan a mi országunkba özönlenek” – tért át Trump a migráció kérdésére, tükrözve legelső kampánygyűlését a Trump Towerben 2015. június 16-án. Amellett, hogy Harrist szidalmazta, Nancy Pelosit „őrült, szörnyű embernek” nevezte, hozzátéve, hogy „ő egy beteges őrült… ó nem… b-vel kezdődik, de nem mondom ki” – humorizált Trump.
Ezek rossz emberek. Adam Shifty Schiff. Én ceruzanyakúnak hívom őt. Egy nem túl vonzó fickó, se kívül, se belül
– mondta a kaliforniai demokratáról.
Éjjel 2 óra 10 perckor hagyta el a színpadot, miután konkrétumok nélkül kijelentette, hogy Amerika minden gondját meg fogja oldani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az FBI szerint a hétvégén Oroszország több ízben is álvideókkal próbált kételyt kelteni az amerikai választókban az elnökválasztás tisztaságát illetően. Eddig a legnagyobb figyelmet felkeltő videó a már négy éve is szoros eredményt hozó Georgiában volt, ahol egy magát haiti férfinak valló azt állította, hogy már többször szavazott az elnökválasztáson.
Most egy újabb kamuvideó jelent meg a közösségi oldalakon, ezúttal azt állítva, hogy egy másik csatatérállamban, Arizonában követnek el választási csalást.
Az FBI közleményben számolt be az esetről, amiben azt is állították, hogy a legaktívabb külföldi aktor az álhírterjesztésben Oroszország.
Ezek az erőfeszítések erőszakot szíthatnak, amik akár a választási tisztviselőket is célpontba állíthatják. Arra számítunk, hogy az orosz aktorok a választás napján, illetve a szavazás lezárását követő napokban és hetekben további tartalmakat gyártanak ilyen témákkal
– áll a közleményben.
Kentuckyban a választók arról számoltak be, hogy a szavazógépeken nem tudták Donald Trumpot választani. Többszöri próbálkozás után a gép automatikusan Kamala Harrist választotta – amint az az alábbi videón is látszik.
Ezért van szükségünk papír szavazólapokra
– írta X-en a videót feltöltő felhasználó.
A választási tisztviselők megerősítették, hogy a videó hiteles, és a gép meghibásodott, de azt mondták, hogy ez elszigetelt eset volt, és a választópolgár később szándéka szerint leadhatta a szavazatát.
Egy ilyen léptékű választáson mindig lesznek problémák
– mondta Joseph Greaney, a Ballotpedia amerikai választási weboldal szakértője.
🚨ELECTION INTERFERENCE: Voters in Kentucky are reporting not being able to select Trump on voting machines.
— Jack (@jackunheard) October 31, 2024
After multiple tries, it auto-selects Kamala.
This is why we NEED paper ballots.
pic.twitter.com/nFvIkRxQqi
Ha bevezetik Donald Trump volt elnök egyetemes vámjavaslatait, az egekbe szökhetnek a ruházati cikkek, játékok, bútorok, háztartási gépek, lábbelik és utazási cikkek árai – derül ki a National Retail Federation (NFR) új jelentéséből.
A választások napjának előestéjén közzétett tanulmány a republikánus elnökjelölt keményvonalas kereskedelmi megközelítésének inflációs hatásaira figyelmeztet – számolt be a CNBC.
Trump azt mondta, hogy minden importra 10 vagy 20 százalékos vámot vetne ki mindenütt, de azt is felvetette, hogy Kínára kifejezetten magas, 60 és 100 százalék közötti vámot vetne ki. Az NRF mindkét esetben úgy találta, hogy Trump tarifái „drámai”, két számjegyű százalékos áremelkedést jelentenének a csoport által vizsgált mind a hat kiskereskedelmi kategóriában.
Makroszinten ezek az áremelések a fogyasztói kiadásokat is erodálnák. A jelentés megállapította, hogy a drágább kiskereskedelmi áruk 46 milliárd dolláros vásárlóerő-csökkenést okoznának, ha Trump egyetemes vámokat és különösen magas kínai tarifákat is bevezetne.
A Trump által javasolt széles körű vámtételek hatalmas adóemelést jelentenek az amerikai családok számára, mivel többet fizetnek minden importért, csökkentve vásárlóerejüket, és így nagy terhet rónak a kiadásaikra és a gazdaság egészére
– mondta Mark Zandi, a Moody's közgazdásza.
A választás előestéjén – illetve majd a választás napján – a pártok még mindig sokat kopogtatnak a csatatérállamokban, hogy így próbálják meggyőzni potenciális szavazóikat: menjenek el szavazni.
Hétfőn Kamala Harris is beállt az aktivisták közé, hogy bekopogjon a választókhoz, erről egy rövid, 45 másodperces videót is feltöltött a közösségi oldalára.
A videóban egy középkorú nő nyit ajtót, aki megöleli az alelnököt, majd Harris azt mondja neki, reméli, kiérdemelte a szavazatát, mire a nő azt válaszolja, hogy már leszavazott rá.
Az egész esemény valószínűleg előre le volt egyeztetve, ugyanakkor a Demokrata Párt komolyan veszi a kopogtatást: a CNN-nek a kampánystáb egyik tagja elmondta, hogy percenként ezer ajtón kopogtattak be hétfőn és majd kedden, a választás napján.
Pennsylvania idén is az egyik legfontosabb csatatérállam, ahol a legutolsó kutatások szerint a két jelölt között mindössze századnyi különbség van, így még bármelyikük megnyerheti az állam 19 elektori szavazatát.
Took some time today to hear from voters in Pennsylvania and ask for their support.
— Kamala Harris (@KamalaHarris) November 5, 2024
There's still time to join us on the doors: https://t.co/ZaRpcqNdUT pic.twitter.com/J7E8ObhEjp
Letartóztattak hétfőn egy georgiai választási irodai alkalmazottat azzal a váddal, hogy a választási dolgozóknak bombarobbantással fenyegető levelet küldött, amit úgy írt meg, mintha az egy választótól érkezett volna.
A The Guardian arról számolt be, hogy a szövetségi ügyészek szerint a 25 éves Nicholas Wimbish október 16-án a Georgia állambeli Grayben lévő Jones megyei választási irodában volt szavazóbiztos, amikor szóbeli vitába keveredett egy szavazóval.
Másnap Wimbish egy levelet postázott a megyei választási felügyelőnek, amit úgy fogalmazott meg, mintha ugyanattól a szavazótól érkezett volna, akivel összeszólalkozott – közölték az ügyészek.
A levélben a vádirat szerint az állt, hogy Wimbish egy „zárkózott, liberális választási csaló”, aki megzavarta a szavazók figyelmét a szavazat leadásához szükséges sorban. A hatóságok szerint a levélben, amit egy „Jones megyei szavazóként” írt alá, arról írt, hogy Wimbish és mások „nézzenek a hátuk mögé”, illetve azzal fenyegetőzött, hogy az emberek „erőszakos leckét fognak kapni a választások elcsalása miatt”!
A levél végén egy utóirat volt olvasható, amelyben megjegyzésként az is szerepelt, hogy „bumm”, továbbá az, hogy
„a kanóc ég, vigyázz magadra!”
Wimbisht bombafenyegetés postázásával, bombariadóval kapcsolatos hamis információk közlésével, fenyegető levél postázásával és az FBI-nak tett hamis nyilatkozattal vádolták – tájékoztattak az ügyészek.
Georgia egyike annak a hét csatatérállamnak, amely várhatóan eldönti a keddi elnökválasztási párharc kimenetelét Donald Trump republikánus volt elnök és Kamala Harris demokrata alelnök között.
Rovataink a Facebookon