A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) minden eddiginél agresszívebb kampányba kezd: mozgó óriásplakátokat vezényel a kulcsfontosságú csataállamok utcáira a választási részvétel növelése érdekében – írta az NBC News.
A párt közleménye szerint ez az akció koronázza meg azt a 7 millió dolláros médiakampányt, amit a mostani választási ciklusban indítottak.
Az I Will Vote (Szavazni fogok) című többmilliós, multimediális kampányunk bizonyítja a demokraták elkötelezettségét, és befektetését azokba a közösségekbe, amelyek erős szavazói koalíciónkat alkotják
– nyilatkozta Jaime Harrison, a DNC elnöke. A kezdeményezés jól mutatja, hogy a demokraták minden követ megmozgatnak a választási mozgósítás érdekében, és a hagyományos kampányeszközök mellett innovatív megoldásokkal is próbálkoznak a szavazók elérésére.
Oroszország titokban Donald Trump győzelméért szorít az amerikai elnökválasztáson, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei mégis elfogadhatatlanok lehetnek az orosz vezetés számára – írta cikkében a The Washington Post. A lap szerint, bár Trump külpolitikai programja jobban megfelel a Kreml szájízének, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei még így is sem lehetnek elegendőek Vlagyimir Putyin számára.
A lap amerikai tisztviselőket idézve többek közt arról is ír,t hogy az orosz katonai hírszerzés számos dezinformációs kampányt szervezett Harris és szövetségese, Tim Walz ellen, valamint már most megkérdőjelezték a szavazás érvényességét.
Továbbá emlékeztettek, 2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik (miután Trump 2016-os megválasztása sem hozott érdemi változást a kétoldalú kapcsolatokban).
Természetesen Trumpot akarják – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem lesz sorsfordító Oroszország számára. A helyzet valóban szörnyűvé vált. Az amerikai-orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És mindenki ennek a foglya – még Putyin is
– mondta egy volt Kreml-tisztviselő a lapnak, aki még mindig kormányzati körökben dolgozik. Azt viszont megjegyezte, hogy a választások utáni esetleges belpolitikai káosz még nagy hasznára válhat Moszkvának. „Minél rosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, annál jobb” – összegezte.
Az orosz elitben mégis egyre nagyobb a várakozás, hogy Trump győzni fog, és ha ez megtörténik, akkor esély nyílik arra, hogy az Ukrajnával folytatott háborút Moszkva feltételei szerint fejezzék be, és potenciálisan átrajzolódhat a globális biztonsági térkép. Szergej Markov, egy Kreml-közeli politikai elemző azt mondta, hogy nemcsak Trump győzelmére számít, hanem arra is, hogy „november 7-én Trump várhatóan felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedések beszüntetését”.
A The Washington Post ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump győzelme kockázattal is járhat Oroszország számára,
mivel nem világos, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen, Trump által javasolt megállapodásba a háború befejezéséről, ami ellenségeskedéshez vezethet kettejük között.
Lehet, hogy lesz némi lehetőség a tárgyalásokra, „de eznagyon törékeny” – mondta Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Russia-Eurasia Center vezető munkatársa.
Az utóbbi hónapokban több javaslat is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára a békéért cserébe. E javaslatokat heves bírálatok érték, és sok elemző azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország elfogadná-e ezeket a feltételeket.
Putyin számára ez egy nagyon rossz forgatókönyv [lenne]. Putyinnak nincs szüksége területre. Neki Ukrajnára van szüksége
– foglalta össze véleményét Tatjana Sztanovaja, aki szerint valószínűsíthető, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, Ukrajnáról szóló potenciális jövőbeli találkozók és megbeszélések sorozata zsákutcába fog jutni. „Trump soha nem fogja felajánlani Putyinnak azt, amit Ukrajnában akar” – összegezte.
Tim Walz, a demokraták alelnökjelöltje vasárnap Georgia államban kampányolt.
A minnesotai kormányzó Atlanta körzetében a választókhoz szólva azt mondta, hogy két nappal a választás előtt „elég optimista”, de arra számít, hogy a verseny nagyon éles lesz − írja a BBC.
Körzetenként egy-két szavazaton múlhat a győzelmünk
– mondta.
A verseny valóban rendkívül szoros. A felmérések a hét ingadozó államban a hibahatáron belül vannak.
Miközben Michiganben kampányolt, Kamala Harrist arról kérdezték, hogy milyen záróbeszédet mondana a michigani arab-amerikai szavazóknak − akik közül sokan megdöbbentek a Biden-kormányzat gázai háborúval kapcsolatos hozzáállása miatt − írta meg a The Washington Post.
Világosan kifejtettem, hogy szörnyű, hogy ennyi ártatlan palesztin hal meg. Be kell fejeznünk a háborút, és ki kell szabadítanunk a túszokat. Az Egyesült Államok elnökeként mindent meg fogok tenni, ami tőlem telik, hogy ezt a célt elérjük
− mondta az alelnök vasárnap.
Donald Trump gyűlésein gyakran előfordulnak orvosi vészhelyzetek. Nem ritka, hogy a támogatók az arénák előtt vagy a közönség soraiban összeesnek − írja a The New Yorker.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb egészségügyi probléma a Trump színpadra lépése előtti órákban történik, de ha valaki Trump beszéde közben esik össze, akkor a volt elnök általában szünetet tart, amíg a mentősök ellátják a gyűlésen részt vevő személyt, és a tömeg néha spontán elkezdi énekelni a himnuszt, hogy kitöltse a csendet.
Október közepén Pennsylvaniában két ember fél óra után elájult, és Trump a színpadon járkált, amíg az orvosok magukhoz térítették őket.
Szeretne még valaki elájulni? Kérem, emelje fel a kezét!
− viccelődött, és felkészült a kérdések és válaszok folytatására.
Üdvözöljük olvasóinkat az amerikai elnökválasztásról szóló percről percre tudósításunkban!
Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Az eseményeket percről percre követjük a választás végéig. Tartsanak velünk ma is!
Rovataink a Facebookon