Nem szerénykedett az Európai Bizottság, amikor új energiacsomagot mutatott be szerdán.

• Megelégelték, hogy az európai épületek háromnegyede pocsékolja az energiát, ezért 2030-ig 30 százalékot kellene javítani az energiahatékonyságon, és amelyik ország nem teljesíti a felújítások ráeső részét, mehet a bíróságra.
• Elektromos autóknak való töltőpontokat szerelnének minden középületre, de még a nagyobb lakóépületekre is.
• Elintéznék, hogy mindenki termelhessen otthon áramot és azt át tudja vetetni a szolgáltatókkal.
• Szélerőműveket építsünk dögivel, mert ebből lesz a legtöbb munkahely.
• A fejlesztésekre 10 milliárd eurónyi beruházást kalapoznának össze uniós garanciával. Ez a teljes magyar éves költségvetés ötöde.

Ezek csak az uniós javastlattevő szerv ajánlásai, törvény akkor lesz belőlük, ha néhány hónap, esetleg egy-két év tárgyalás után az Európai Parlament és a tagállamok miniszterei is elfogadják.

„Javaslataink erőteljes piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházóknak, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében” – ígérte Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos.

Két évvel ezelőtt indult az Európai Unió nagyszabású beruházási terve, amit úgy harangoztak be, mint az akkor hivatalba lépő Európai Bizottság (EB) egyik nagy újítását, ami fellendíti az európai gazdaságot, és felszámolja a munkanélküliséget. Gründoltak egy európai beruházási alapot, amelyik összesen 21 milliárd euróig biztosítékot nyújt olyan projekteknek, amelyek az átlagosnál kockázatosabbak, ezért a piacról nem biztos, hogy finanszírozták volna őket.  Egy csomó mindennel lehetett pályázni: út- és hídépítés, 3D nyomtatófejlesztés, épületfelújítás, szélerőmű-építés, kórházépítés, és hasonlók.

Mostanra kiosztották a keret nagy részét. „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében jóváhagyott projektek megvalósítása során 27 tagállamban összesen 154 milliárd euró összegű beruházás kerül mozgósításra, és csaknem 380 000 kis- és középvállalkozás (kkv) részesül támogatásban” – nyilatkozta kedden Jyrki Katainan, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Országokra lebontott kimutatásokat is készítettek, amiből pedig az derül ki, hogy messze, messze a legtöbb hitelgaranciát, majdnem 17 milliárd eurót a nagy nyugat- és dél-európai országok piacaira öntötték. Magyarországra ennek az összegnek szinte pontosan az ezredrésze, 17 millió euró jutott.

Grafika: Európai Bizottság

Az EU-ban élő romák harmadának háztartásában ma sincs folyóvíz, és közel felükben nincs a lakásban mellékhelyiség és fürdőszoba – ilyen és ennél még sokkolóbb adatokkal ábrázolja Európa legnépesebb kisebbségének helyzetét az EU Alapjogi Ügynökségének friss kutatása. A 8000, magát romának valló polgárral készült interjúra épülő felmérés szerint az utóbbi években a nagy szavakon túl alig tettek bármit is a tagállamok a cigányok társadalmi helyzetének javítására.

A zöldpárti EP-képviselő arról faggatta volna Oettingert, akinek májusi útjára is Jávor írásos kérdése nyomán derült fény, hogy Mangold mennyiben érdekelt digitális ügyekben.

Az EP ipari szakbizottságának elnöke, a lengyel Jerzy Buzek, aki ugyanannak a pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, mint Oettinger, félbeszakította Jávort, mondván, tartsa magát a szakbizottság napirendjéhez.

Az Európai Unió három top vezetője közül valaki menni fog jövőre – ez látszik valószínűnek az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság elnökeinek elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján.

Martin Schulz, az EP német elnöke januárban rekord ideje trónol majd az unió választott képviselőtestülete élén. Senki nem vezette még egy huzamban három évnél tovább az intézményt, az Aachen környékéről származó könyvkereskedő viszont már az ötödik évét tapossa. Sőt, múlt hétig úgy tűnt, hogy még egy 2 és fél esztendős mandátumra megválasztják. Elsősorban nem azért, mert az EP-képviselők annyira elégedettek lennének a munkájával, habár különösebb panasz sem éri, azon kívül, hogy szereti a parlament luxusautóit, és nem sajnál költeni rájuk.

Elsősorban azért maradna, mert ő a kulcsa a konzervatív Európai Néppárt és a Szocialisták Európai Pártja közötti nagykoalíciónak, amelyik az uniót a színfalak mögött irányítja.

Az Európai Bizottság csütörtökön szabályosnak találta, hogy a paksi atomerőmű bővítésével közvetlenül az orosz energiavállalatot bízta meg a magyar kormány, és nem írt ki nyilvános közbeszerzési pályázatot.

Tavaly novemberben küldött felszólító levelet az uniós ellenőrző szerv Magyarországnak. Akkor sérelmezték, hogy átlátható eljárás és pályáztatás nélkül ítélték oda két új reaktor építését és a két meglévő reaktor felújítását az oroszoknak.

Majdnem napra pontosan egy évvel később lezárult a vizsgálat. Magyarország kielégítően bizonyította, hogy a projekt technikai és biztonsági követelményeit csak egyetlen cég képes teljesíteni, áll a hivatalos indoklásban.

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Ilyen esetben a Bizottság egytől egyig végignézi ezeket a technikai követelményeket, és Magyarországnak mindegyiknél indokolnia kell, hogy miért a Roszatom az egyetlen szóba jöhető cég. Ez a párbeszéd zajlott az elmúlt évben. „Rengeteg kérdést föltettünk, amit a magyar hatóságok megválaszoltak” – tette világossá hétfőn Lucía Caudet, az Európai Bizottság belső piaci szabályozásért felelős szóvivője.

„A reaktor mérete, a magyar elektromos hálózat természete, valamint az európai és a magyar nukleáris biztonsági szabályoknak való megfelelés” indokolták elsősorban a döntést.

A reaktorokat tehát az oroszok építik, de Magyarország „elkötelezte magát amellett, hogy a projekt többi részére átláthatóan és egyenlő feltételek mellett talál alvállalkozókat”. A szóvivő az EUrologusnak kihangsúlyozta, hogy ez „a többi rész” a teljes projektköltség nagyjából 70 százalékát teszi ki. „Szoros figyelemmel kísérjük a kivitelezést” – tette hozzá. A bővítéshez az orosz fél szolgáltatja majd a hitelt is, ezt a pénzügyi konstrukciót azonban nem vizsgálta a Bizottság.

Ha az Európai Unió egyes tagállamai falakat építenek, és csak akkor szolidárisak, amikor pénzt kapnak, akkor készen állunk megvétózni az unió költségvetését

– jelentette ki kedden Matteo Renzi olasz miniszterelnök. „Nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek” – tette hozzá.

Matteo Renzi a november 18-án tartott száznapos kormányértékelő sajtótájékoztatóján

Fotó: Andreas Solaro / AFP

Korábban többször megfenyegette azokat az országokat, akik ellenzik a menedékkérők szétosztását az EU-ban. Azt javasolta, hogy csökkenteni kellene vagy el kellene törölni a szegényebb területeket segítő kohéziós támogatásokat. Ezek az uniós költségvetés nagyjából negyven százalékát adják.

Miközben Günther Oettinger uniós biztos csütörtökön Budapestre érkezett egy digitális piacról szóló konferenciára, a nemzetközi sajtó a rendezvénysorozat első, májusi találkozójától hangos. Oettinger, az Európai Bizottság német tagja egy oroszbarát üzletember magángépén érkezett tavasszal Budapestre. A 444.hu júniusban arra utalt, hogy a két német közösen egyengethette a paksi bővítés útját.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa a budapesti Regionális Digitális Konferencián 2016. november 17-én.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Akármelyik Egyesült Királyságban dolgozó magyarral beszélt az EUrologus, egy dologban egyetértettek: nem esett nekik jól, hogy a britek egy népszavazással faképnél akarják hagyni az Európai Uniót.

Csütörtökön Budapestre érkezik az Európai Unió digitális gazdaságért felelős biztosa. Günther Oettinger legutóbb májusban járt Magyarországon, de az akkori látogatásáról egyre furcsább részletek derülnek ki.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden támogatta Kepli Lajos jobbikos képviselő javaslatát arról, hogy hazánkban a nyári időszámítást vegyék alapul, szüntessék meg az óraátállítás rendszerét.

Az Országgyűlés azonban ezt nem teheti meg, mert a nyári időszámításra minden EU-s ország egységesen átáll március utolsó vasárnapján, és visszatekerik az órákat október utolsó vasárnapján. Ezt a 2000/84/EK irányelv írja elő, amire Kepli Lajos is hivatkozik a határozati javaslatában.

Kepli Lajos

Fotó: Barakonyi Szabolcs

„A belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön”, ezért került uniós kézbe ennek az ügynek a szabályozása. „A tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt nyári időszámítási időszak március végétől október végéig tart, ezért indokolt ennek az időszaknak a fenntartása” – szól az irányelv szövege.

Az Egyesült Államok új elnöke lendületet adhat a közös uniós védelempolitikának. Donald Trump a kampányában kijelentette, hogy nem feltétlenül fogja megvédeni a többi NATO-tagot támadás esetén, ha azok nem költenek eleget a haderejükre. A transzatlanti szövetség ajánlása, hogy mindenki fordítsa a bruttó nemzeti összterméke legalább két százalékát védelmi célokra, de ennek alig néhány európai ország felel meg.

Fotó: Mandel Ngan / AFP

Finoman szólva se fogadta kitörő öröm az Európai Unióban, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Az Európai Bizottság tovább próbálkozik az állandó kvótával, közben pedig az olaszok és a görögök pénzmegvonással fenyegetnék Magyarországot. De miért erőltetik, hogy az uniós országok osszák el egymás között a menedékkérőket, amikor a gyakorlatban csak döcögve működik a 160 ezer ember áthelyező program, a miniszterek tanácsában úgy néz ki, nincs meg egy állandó rendszerhez a többség, és a testület soros elnöksége szerint ez politikailag halott? A választ Görögországban kell keresni.

Magyarország azon kevesek közé tartozik az unióban, ahol látványosan egyre többet költenek az oktatásra, áll az Európai Bizottság hétfőn közzétett Oktatási és Képzési Figyelőjében.  A februári jelentéshez képest jobb színben tűnik föl Magyarország.

Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1 százalékkal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban: Bulgáriában, Magyarországon, Lettországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában kormány több mint 5 százalékkal költ többet oktatásra, mint 2013-ban.

Ezekbe a kiadásokba beleszámolták az uniós források felhasználását. 2014–2020 között 344 millió eurót különít el a kormány a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre, és hogy növelje a kötelező oktatás színvonalát.

Frissítés 2018. február 27.: A festmény azóta is a helyén van.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Nem változik a brit uniós tagság megszüntetésének menetrendje a londoni felsőbíróság döntése miatt – jelentette ki pénteken Theresa May brit miniszterelnök és Boris Johnson külügyminiszter is, két különböző eseményen.

A londoni felsőbíróság (High Court) csütörtökön határozott róla, hogy a kilépés mellett döntő népszavazási eredmény ellenére a kormány csak a parlament jóváhagyásával kérheti az ország kilépését az Európai Unióból.

Boris Johnson azt mondta: tudomásul kell venni, hogy az uniós tagságról tartott népszavazáson a többség a kilépés mellett döntött, ezért a kormány végre is hajtja a brexitet, a londoni felsőbíróság végzése miatt pedig a legfelsőbb bírósághoz fordul.

Theresa May brit kormányfő pénteken felhívta telefonon Angela Merkel német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, és beszámolt nekik a terveiről. Bízik benne, hogy sikerrel jár a fellebbezésük a határozat ellen, mondta, és jövő tavasszal elindíthatják a kilépésről szóló tárgyalásokat, amelyek várhatóan két évig tartanak.

Theresa May szóvivője Londonban azt mondta: erőteljes jogi érvrendszerrel készülnek a fellebbviteli tárgyalásra, amelyet a brit legfelsőbb bíróság december első hetére tűzött ki. Határozat valószínűleg csak januárban születik.

Nagy vihart kavart a 2014 nyarán rohamtempóban életbe léptetett reklámadó, ami arányaiban is jóval súlyosabb terheket rótt a nagyobb forgalmú médiavállalkozásokra, mint a kisebbekre. A legdurvábban az RTL Klubot sarcolta volna a törvény, ugyanis ők voltak az egyetlenek, akik a legmagasabb adósávba kerültek. Egészen úgy tűnt, hogy őket direkt bünteti a törvény, míg a legnagyobb vetélytárs TV2-t, amely akkor még nem Andy Vajnáé volt, előnyösebb helyzetbe röpíti. Tiltakozott a média, a reklámszakma, és az RTL Klub látványosan kormánykritikus üzemmódra váltott a Híradójában. 

Majdnem egy évvel később az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított, mert gyanították, hogy a törvény sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

Fotó: Mohai Balázs

„A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak” – írta a brüsszeli testület a döntés bejelentésekor.

A kormány visszakozott: maradt a reklámadó, de egységesen 5,3 százalékra változtatták, és csak azoknak a cégeknek kell fizetnie, amelyeknek 100 millió forint fölötti a bevétele.

A brit parlamentnek szavaznia kell róla, hogy az Egyesült Királyság megkezdhesse a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióból egy brit bírósági döntés szerint. A BBC szerint ez azt jelenti, hogy a kormány csak parlamenti beleegyezéssel adhatja be a szigetország hivatalos kilépési kérelmét az EU-hoz.

Emiatt nem kizárt, hogy a brexitből nem lesz semmi, mert a népszavazás csak konzultatív volt (azaz az eredmény nem kötelezi a brit országgyűlést), és a képviselők között kialakulhat maradáspárti többség. A kormányzó konzervatívoktól sokan az uniós tagság melett kampányoltak. A legnagyobb ellenzéki Munkáspárt túlnyomó része, a skótok és a liberálisok pedig gyakorlatilag mind az EU-tagság mellett állnak. Más kérdés, hogy a képviselők szembe mernének-e menni a népszavazás eredményével.

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint ők tiszteletben tartják a brit választók döntését. Ha így lesz, bőven elég szavazatot kaphat a kilépési döntés.

Ritkán szabadkoznak politikusok azért, mert valami túl jó. A görög migrációügyi miniszter mégis szinte elnézést kérve vezette fel, hogy „mintakörülményekre” számítsunk Athén menekültfogadó központjában, Eleonaszban. Általában a rossz táborokat mutatják, hangsúlyozta Jannisz Mouzalasz, és a szigeteken sokkal vészesebb a helyzet.

Igaz, nehéz is lenne letagadni: nem sokkal korábban érkezett egy hír, hogy a török partoktól néhány kilométerre eső túlzsúfolt hotspotok egyikén gyújtogattak. A görög kormánynak nem is érdeke eltitkolni az uniós újságírócsoport előtt, milyen problémáik vannak, mert így támogatást is könnyebben kérhetnek. A cél, hogy a többi tábort is az eleonaszi szintre hozzák, mondta Jannisz Mouzalasz.

Vörös festékpatronokkal dobálták meg a végül csütörtök helyett vasárnap Brüsszelben megrendezett EU–Kanada csúcstalálkozón a helyszínül szolgáló miniszteri tanács épületét.

Néhány tüntető a rendőrkordonon és a rendőrök sorfalán átjutva kora délelőtt az épület előterébe is bejutott, ahonnan aztán lefogták és kivezették őket. A tüntetők, akik közül sokan vasárnap kora délután is az épület előtt tüntettek és zenéltek a meleg őszi napon, az ellen demonstráltak, hogy az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával.

Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapja idén a Szaharov-díjat. Az elismerést 1988 óta minden évben azoknak ítélik oda, akik az emberi jogok megsértésére irányítják rá a figyelmet.

Csökkentené vagy megvonná a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét a görög miniszterelnök. Alexisz Ciprasz kedden Athénban arról beszélt, hogy ez lenne a méltányos eljárás azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajtják végre a közös menekültügyi döntéseket.

1956 az egyik legfontosabb megmozdulás volt a szovjet diktatúra ellen, mondta Martin Schulz. Az akkori forradalom bátorsága kellett a nyolcvanas évek határnyitásához és a rendszerváltozáshoz is. Az a vágy kötötte össze a magyarokat mindkét időszakban, hogy népként újra Európához tartozzanak. Arra emlékezve küldte küldi szolidáris üzenetét Magyarországra, hogy a forradalom után sok szabadságharcos magyar férfi és nő talált menedéket más országokban.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Egy évvel ezelőtt már javában érkeztek a hírek Nagy-Britanniából, hogy az ottani kormány igyekszik megkurtítani az uniós munkavállalók jogait. Arról beszéltek, hogy szigorúbb feltételek mellett kezdhetnek dolgozni a külföldiek, és alapból nem lesznek jogosultak társadalombiztosítási támogatásra, akkor sem, ha az ország bent marad az Európai Unióban.

Tavaly augusztusban megkérdeztem három jó ideje ott élő magyar barátomat, hogy ezeket a fejleményeket hallva jelentkeznek-e a brit állampolgárságért. Kettőjüket Szegedről ismerem, a harmadikat Budapestről. A mintavételem biztosan nem fejezte ki az ottani közhangulatot, viszont mindhárman azt mondták, hogy erősen gondolkodnak az állampolgárságon. És nem azért, mert az új brit szabályoktól félnek, hanem mert a magyarországi kiszámíthatatlan törvényváltozások ellen szeretnék magukat bebiztosítani.

Fotó: Peter Macdiarmid

Közben eltelt egy év, és Nagy-Britannia szavazott róla, hogy kilép az Európai Unióból. Újból felhívtam a barátaimat, és kiderült, hogy azóta sem adták be a kérelmüket a brit útlevélért. A mindennapi ügyek: a munka és a család egyszerűen fontosabbak voltak, mint hogy erre a nem túl egyszerű és ráadásul elég drága eljárásra fordítsák az idejüket. Egyikük félig már haza is költözött Magyarországra.

Európai uniós paktumot javasol a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról az Európai Parlament. Egy kedden elfogadott kezdeményezés összefogná az EU eddig bevetett, jogvédők által messze elégtelennek tartott eszközeit az európai alapértékek védelmére.

A fő elemei:

• Az Európai Bizottság egy független szakértői testülettel konzultálva készítsen évente egy jelentést minden uniós országról, hogy a hozzáállásuk a demokráciához, a jogállamisághoz és az alapvető jogokhoz megfelel-e annak, amit az EU-s alapszerződések rögzítenek.
• A független testületben üljön egy-egy független szakértő mindegyik tagállamból. Alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági tagságra jogosult személyek, akik épp nincsenek szolgálatban. További tíz főt az Európai Parlament választana nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata javaslata alapján.
• Azt vizsgálnák elsősorban, hogy az uniós országokban mennyire valósul meg a hatalmi ágak szétválasztása, mennyire pártatlan az állam, visszafordíthatók-e a politikai döntések a választások után, hogyan működnek az intézményi fékek és ellensúlyok, szabad és sokszínű-e a média, az állam segíti-e a civil szférát és ösztönzi-e a civil párbeszédet.
• Előkerül még a feddhetetlenség és korrupciótól való mentesség, átláthatóság és elszámoltathatóság, a hatáskörrel való visszaélés megelőzése, a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, mint vizsgálandó feltételek egy működő jogállamban.
• Az egész folyamat legyen nyilvános.
• Ha valamelyik országban hiányosságot találnak, az Európai Bizottság kezdeményezzen párbeszédet az uniós szerződés hetes cikke alapján.