Tudblog

A túlsúlyos, vagy elhízott középkorúaknál alacsonyabb egy fontos agyi jelzőanyag szintje, mely az agy egészséges működéséhez szükséges, mint átlagos testalkatú társaiknál, állítják amerikai kutatók. Az eredmények azt jelzik, hogy a túlsúly felgyorsíthatja az agy öregedési folyamatát, amely az életkorral összefüggő agyi betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásának nagyobb kockázatát jelenti - mondta Stefan Gazdzinski a San Franciscó-i VA orvosi központ munkatársa.

A kutatók ötven egészséges, középkorú férfi és nő mágnesesrezonancia-felvételeit vizsgálták meg. Mérték különféle kémiai anyagok mennyiségét az agy szürke- és fehérállományában. A szürkeállomány tartalmazza az idegsejtek testét, míg a fehérállomány a sejtek közötti kapcsolódásokból áll.

A vizsgált páciensek közül öten elhízottak voltak, tizenöten túlsúlyosak, a fennmaradó harminc pedig átlagos testalkatú. Minél nagyobb volt egy ember testtömegindexe ( a testmagasság és a testsúly aránya), annál kisebb koncentrációban volt jelen az N-acetil-aszpartát elnevezésű anyag, amelynek több feladata van az agyban. A legszorosabb összefüggést a testtömegindex és az agy kémiája között az agy frontális régiójának fehérállományában találták, mely különösen érzékeny a korral járó károsodásokra, közölték a kutatók az Annals of Neurology című szakfolyóiratban.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a túlsúly felgyorsítja az agy öregedését, de az is, hogy a gyerekkori túlsúly, vagy elhízás befolyásolja az agy fejlődését. A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek annak eldöntésére, hogy az agyi rendellenességek kizárólag a túlsúlyhoz köthetőek, vagy más egészségügyi problémák, az étkezés, esetleg a lassú élettempó is közrejátszanak. (mti)

A tudósok szerdán elkezdték darabokra bontani a tavaly elfogott fél tonnás tintahalat, és máris bejelentették egy tudományos szenzációt: a szemgolyója 27 centiméteres. Ez egyébként a világ legnagyobb szemgolyója, a lencséi akkorák, mint egy narancs. A tintahalnak szüksége is volt a hatalmas szemekre, hogy az óceánok mélyén vadászás közben jól lássa az áldozatát. Az antarktiszi vizeken kifogott tintahal 10 méteres hosszával és 495 kilójával abszolút rekorder. Ez a faj, a Mesonychoteuthis hamiltoni akár 14 méteresre is megnő, a belőle készült tintahalkarikák traktorgumi méretűek lennének. A Stuff.co.nz híroldalnak videója is van a tintahal szeméről.

Igencsak elképedt nomádok érkeztek elsőként a kazah sztyeppén a Szojuz TMA-11 űrhajó rendhagyó módon földet ért űrkabinjához és segítettek a három fős személyzeten. "Már attól is meghökkenhettek, hogy tűzgömb érkezik az égből, hát még hogy belőle kikecmereg egy fehér valami" - mondta egy tévéinterjúban Ji Szo Jeon, a dél-koreai űrhajósnő. A "valami" Jurij Malencsenko orosz űrhajós volt, aki maga mászott ki az űrkabinból az április 19-i landoláskor. "A nomádok először úgy néztek ránk, mint majmokra a ketrecükben, és hamarosan már mintegy ötvenen csoportosultak körülöttünk. Aztán megértették, hogy segítségre szorulunk, és ők támogattak ki minket a kabinból" - folytatta beszámolóját a 29 éves dél-koreai nő. "Elvonszoltak minket az árnyékba, majd kérésünkre néhányan bemásztak a kabinba a műholdas telefonunkért. Azért kértük erre őket, mert alacsonyabb a testfelépítésük. Éppen összeszerelni készültünk a telefont, amikor a távolban felbukkant az értünk küldött repülő" - mondta. Az űrkabin műszaki gondok miatt 480 kilométerrel letért pályájáról és ezért landolt a kazah sztyeppén.

Lefoglalt a német rendőrség a múlt héten Münchenben egy maja, azték és inka régészeti leletekből álló, 65 millió euró (16,5 milliárd forint) értékű kollekciót, amelynek tulajdonára több latin-amerikai ország és egy Costa Rica-i gyűjtő is igényt formál. A mesés kincs a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap szerint mintegy 1100 prekolumbiánus (a Kolumbusz érkezése, Amerika felfedezése előtti idők dél-amerikai társadalmaiból való) maszkból, szoborból és drágakőből áll. A gyűjteményt a rendőrség a Costa Rica-i kormány kérésére kobozta el. A bajorországi bűnügyi rendőrség közleménye szerint a gyűjteményre Costa Rica, Peru, Kolumbia, Panama, Guatemala és Salvador is jogot formál, ezen túlmenően az a 66 éves Costa Rica-i gyűjtő is magáénak vallja, amely megszervezte a vitatott régészeti anyag elszállítását Spanyolországból Münchenbe. A guatemalai Prensa Libre című lap már a múlt héten írt a fantasztikus kincsről, megjegyezve, hogy "olyan, mintha az Indiana Jones valamelyik filmjéből került volna elő". A lap szerint a gyűjtőt Leonardo Augustus Pattersonnak hívják, valaha diplomata volt, de Latin-Amerikában csak "a kincstolvaj" néven emlegetik. A német rendőrség közleménye azonban leszögezte: nincs birtokában olyan információknak, amelyek azt bizonyítanák, hogy lopott tárgyakról van szó. A gyűjteményt 1997-ben kiállították a spanyolországi Santiago de de Compostela városban, és a müncheni ügyészség most azt igyekszik kideríteni, hogy törvényesen szállították-e át Münchenbe. A bajor tartományi székhelyen lefoglalt régészeti tárgyak azonban az 1997-ben Spanyolországban részben kiállított anyagnak feltehetően csak egy részét alkotják. A gyűjtemény másik, mintegy 1800 tárgyból álló részét decemberben a spanyol rendőrség kobozta el. A kincsre egy magánvilla páncélozott termében bukkant rá. Arról, hogy Münchenben hol, milyen körülmények között kobozták el az 1100 további prekolumbiánus tárgyat, nem közölt semmit a hatóság. (MTI)

Első alkalommal fotóztak olyan orángutánt, amely fegyverrel vadászik élelemre - írja a Daily Mail. A borneói Kaja szigeten található Gohong folyó mellett fényképezték le a főemlőst, amint egy hosszú, dárdaszerű botra próbál halakat felszúrni. Az állat nem volt elég ügyes ahhoz, hogy a szabadon úszkáló halakat zsákmányul ejtse, de a helyi bennszülöttek halászhálóiba akadt halaknál már sikerrel járt. A kép a Thinkers Of The Jungle (A dzsungel gondolkodói) című, Gerd Schuster, Willie Smits és Jay Ullal által írt könyvhöz készült illusztrációul (a fotós pontos nevét nem közölte a forrás).

Az orángutánok (nevük erdei embert jelent) viselkedésükkel korábban már többször igazolták magas intelligenciájukat: kiderült, hogy a vizet is használják eszközként, az emberekkel kommunikálva pedig hasonló módon próbálják elmutogatni mondandójukat, mint az emberek az Activity nevű társasjátékban. Fegyverhasználó majmokat egyébként már korábban is megfigyeltek: szavannákon élő csimpánzok dárdákkal próbáltak elejteni üregekben megbújó éjjeli állatokat.

Négy páciensnél volt sikeres az a génterápiás eljárás, mely egy ritkán előforduló, örökölt vakságon segíthet. A csaknem vak emberek látása javult - jelentette be két, egymástól független orvoscsoport egy floridai konferencián, valamint a New England Journal of Medicine szaklapban. Mindkét csapat a Leber-féle vakságra dolgozott ki génterápiás eljárást. Ez a kór a recehártya súlyos elkorcsosulását okozza, a retina fényérzékelő receptorai károsodnak. Általában kora gyerekkorban kezdődik és a páciens teljes vakságához vezet harmincéves korára.

Mindkét csoport közönséges náthavírust használt fel arra, hogy a sérült gén normál változatát közvetlenül a páciensek szemébe juttassa. Bár mindkét kísérlet csak az eljárás biztonságosságát kívánta tesztelni, a páciensek látásuk javulását jelezték utána. Katherine High és munkatársai a philadelphiai gyerekkórházban és a Howard Hughes Orvosi Intézetben három önkéntesen alkalmazták eljárásukat. Mindhármuk látása javult. Robin Ali, a londoni University College munkatársa elmondta, hogy az ő három önkéntesük közül egy számolt be látásjavulásról.

Mivel a páciensek felnőttek voltak már nagyon komoly látáskárosodással, és csupán kis adagban kapták a kezelést, ezért a kutatók egyáltalán nem vártak javulást. "A tény, hogy ilyen körülmények között bármilyen javulást tapasztalunk, nagy reményeket kelt a kezelés hatékonyságával kapcsolatban" - mondta Ali. A High-féle kísérlet önkéntesei 19 és 26-26 évesek, ők mindannyian jobb látásról számoltak be: érzékelik a kézmozgásokat, illetve sorokat tudnak elolvasni a szemvizsgálótábláról. Minden esetben csak az egyik szemet kezelték, hogy a másik kontrollként szolgáljon. Következő lépésként kipróbálják a módszert gyerekeken is, akiknek a szemében a betegség még nem tett akkora kárt.

(MTI)

Az őssejtkutatás legújabb eredményeinek köszönhetően a nőknek már nem kell szilikont beoperáltatniuk, ha nagyobb keblet szeretnének maguknak, a mellméret a test saját őssejtjeinek felhasználásával, zsírsejtfejlesztéssel is növelhető. Dr. Karl-Georg Heinrich a kozmetikai orvostudomány és a fiatalságmegőrzés specialistája az első Európában, aki bécsi központú klinikáján alkalmazza ezt a módszert. Az eljárás során az első lépés, hogy külön erre a célra kifejlesztett mikrokanüllel zsírszövetet vesznek a testből, majd abban kis mennyiségben koncentrálják a páciens őssejtjeit, és az így létrejött anyagot befecskendezik a mellbe. A befecskendezés helyének begyógyulása után nem marad heg. A módszerrel általában egy-két kosármérettel növelhető meg a mell. Az őssejtkoncentrátumot tartalmazó, befecskendezett zsírszövet mennyisége majdnem teljesen megmarad.

(MTI)

Dohányzás elleni oltóanyagot fejlesztettek ki Svédországban. A Niccin nevű szer feladata, hogy a nikotinmolekulákhoz tapadó antitestek termelésére serkentse az immunrendszert, és így megakadályozza, hogy az anyag eljusson az agyba és függőséget keltő hatást gyakoroljon a jutalmazó központra.

A stockholmi Karolinska Intézetben kifejlesztett oltóanyagot most kezdik tesztelni. Az egész Skandináv-félszigetre kiterjedő kísérletsorozat minimum 12 hónapig tart. Az első vizsgálat 400 fő részvételével indul.

Világszerte legalább három kutatóközpontban dolgoznak dohányzás elleni oltás kifejlesztésén, és nem tudni még, melyik fog beválni. A nikotinmolekula annyira parányi, hogy az immunrendszer nem veszi észre magától és ezért nem is termel ellenanyagot. Az ideális oltószer tehát az lesz, amelynek hatására a szervezetben megindul az antitest-kiválasztás, illetve amely a megelőzésen kívül a szenvedélybetegség kezelésére is alkalmas.

(MTI)

Egy hordozórakétával tíz műholdat bocsátottak fel sikeresen hétfő reggel a dél-indiai Szriharikota űrrepülőtérről. Az indítást az állami televízió élőben közvetítette. A PSLV-C7 (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta fedélzetén két indiai és nyolc külföldi műholdat szállít. Ezek közül a legnagyobb a 690 kilogramm súlyú, indiai Cartosat-2A, amelynek feladata a Föld felszínének fényképezése. A berendezés akár az egy méteres tárgyakat is képes észlelni, illetve arról felvételt készíteni. A másik indiai műhold 83 kilót nyom, feladata, hogy kipróbálja az új technológiákkal készített miniatürizált kísérleti rendszereket. A nyolc külföldi - dán, kanadai, német - műhold a nanotechnológia űrbeli körülmények közötti alkalmazását vizsgálja.

(MTI)

Emberi donortól származó vállizületet ültettek be egy kiöregedett olasz súlyemelő szervezetébe. A bolognai Rizzoli kórház ortopéd sebészeti osztályán ültettek át először a világon térdizületet, bokaizületet és nagylábujj-izületet, most pedig sikeresen elvégezték az első vállizület átültetést - írta a Corriere della Sera című olasz lap. A biológiai protézist apró szögekkel rögzítették a 47 éves páciens bal felkarcsontjához és kulcscsontjához. "Jól vagyok, és biztos vagyok benne, hogy nemsokára újra teniszezhetek" - mondta Gianpiero Cocchini egykori amatőr súlyemelő, akinek egy baleset miatt begyulladt a vállizülete, és a csontokat fedő porcréteg annyira elkopott, hogy minden mozdulat erős fájdalmakat okozott. A két centiméter vastag csont és porcréteg egy néhány napja elhunyt donortól származik. A természetes anyag a mechanikai protézisekkel ellentétben serkenti a vérellátást, és sokkal könnyebben integrálódik a befogadó szervezetbe. A betegnek 30 napig pihentetnie kell a karját, és utána újra használhatja, a következő ilyen műtétet pedig már hétfőn elvégzik, akkor a donor jobb vállizületét használják fel - mondta a bolognai kórház sebészprofesszora.

(MTI)

Kína felbocsátotta első adattovábbító műholdját - jelentette szombaton az Új-Kína hírügynökség. A Tianlian I műholdat pénteken éjjel lőtték fel a délnyugat-kínai Szecsuán tartománybeli űrközpontból, működésbe hozása azonban csak 2008 második felére várható, amikor a Sencsou 7 missziót útnak indítják: erre az útra tervezik kínai űrhajósok első űrsétáját. A kínai űrprogram rendkívül ambiciózussá vált, amióta 2003-ban először járt kínai állampolgár a világűrben. A program illetékesei holdkutatást, valamint űrállomás építését tervezik. Tavaly már Hold körüli pályára küldtek egy ember nélküli űrhajót.

(MTI)

Szombaton Budapestre látogat Bjørn Lomborg, a Cool it - Hidegvér című könyv szerzője, szkeptikus környezetvédő, akit a Time magazin 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott. Április 26-án szombat este hat órakor a IX. Eötvös Konferencia vendégelőadója lesz (Eötvös Collegium, 1118 Bp, Ménesi út 11-13). Vasárnap fél egykor  Betlen János és Pogonyi Szabolcs, a Metazin.hu szerkesztői beszélgetnek Lomborggal a Könyvfesztiválon a Millenáris Parkban, a Jövő Háza Supka Géza termében. (Kis Rókus utca 16-20, tolmácsolás lesz).

Talán megmenekülhetünk a nagy éhezési válságtól, a texasi Austinban ugyanis létrehoztak egy mikróbát, amely cellulózt tud előállítani. Ebből pedig etanolt lehet készíteni, tehát a fejlett országok roppant környezettudatos polgárainak végre nem kell ehető növényeket elfüstölniük az autóikkal. A cellulóz mellett az R. Malcolm Brown Jr. professzor és Dr. David Nobles Jr. által kifejelsztett cianobaktérium glükózt és szacharózt választ ki, amelyek szintén jó alapanyagok az etanolgyátáshoz, írja az egyetem weboldala. A cianobaktérium olcsó, a napfényből szerez energiát, és a szaporításához nem kell termőtalajt feláldozni. A mikróba emberi fogyasztásra alkalmas sós vízben is jól érzi magát.

Kínában bemutatták annak az önjáró szerkezetnek a prototípusát, amely néhány éven belül a Holdon fog barangolni. A robot a sanghaji űrtechnológiai akadémia szakembereinek a büszkesége. A szerdán bemutatott holdjáró annak az ambiciózus tervnek a megvalósításába illeszkedik, amely révén az ázsiai ország szakaszosan el akar jutni a Holdra. Az égitest körül tavaly ősz óta már kering egy kínai szonda, és a következő hasonló rendeltetésű űreszközt jövőre kívánják útjára indítani. Ezt követően 2013-ban jönne el a kínai holdjáró éve, vagyis a kínaiak egy olyan robotot kívánnak a Holdra juttatni, amely a homokos-poros, jókora kövekkel és sziklákkal teleszórt felszínen változtatna helyet. A következő lépcsőben pedig, 2017-ben egy olyan kínai szonda szállna le a Holdra, amely rakterét teletömi ottani talajmintával, majd visszatér bolygónkra. Ha mindez összejön, a kínaiak már fontolóra veszik azt is, hogy embert repítsenek a Holdra. Közben készül a másik oldal is. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik vezető szakembere épp a napokban vázolta, hogy nemzetközi összefogás keretében, a Nemzetközi Űrállomáson alkalmazott eljáráshoz hasonlóan 6 hónapos váltásokban dolgoznának az asztronauták a Holdon kiépített modulokban. Az amerikaiak 2020 tájékára várják ezeknek az elképzeléseknek a kivitelezését. A hatvanas években két nagyhatalom, az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok versengett a Hold meghódításáért. A küzdelmet az amerikaiak nyerték meg, de ezzel a holdutazások gondolata egy időre feledésbe is merült. Várható azonban, hogy a tízes évek ismét a Holdra eljutás-visszajövetel megszervezésének, és immár az ottani tartós emberi jelenlét megvalósításáért folytatott versengés jegyében telnek majd el. A mezőny összetétele azonban alaposan megváltozik: az egyik oldalon Amerika, Oroszország, Japán és Európa sorakozna fel, míg a másikon a konokul a maga útját járó, a nemzetközi közös űrmissziókban való részvételtől elzárkózó Kína lenne. (MTI)

Zöld utat adott a japán űrkutatási hatóság kedden ahhoz, hogy a jövőben cseresznyemagokat juttassanak a világűrbe. A kísérlet célja a súlytalanság növényre gyakorolt hatásának tanulmányozása. A japánok a cseresznyevirág szépségének lelkes csodálói. Az űrbe juttatandó magvak a legszebb, nemzeti kincsnek minősített fákról kerülnek majd októberben a Kibo (Remény) japán űrlaboratóriumba, amely a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) működik. A cseresznyefák, továbbá liliomok és violák magjait fél éven át tartják majd az ISS fedélzetén, majd 2009 áprilisában visszahozzák a Földre, hogy a magokat kikeltetve megvizsgálják, milyen hatást gyakorolt rájuk a súlytalanság. A szorosan vett tudományos célon túlmenően fel akarják hívni a figyelmet a japán űrprogramra és Japánnak a természet megőrzésében és az élővilág változatosságának megőrzésében betöltött fontos szerepére.

(MTI)

AZ EU támogatásával nyolc európai országban 400-400 önkéntest vizsgálnak meg egy tudományos programban, melynek célja a férfiak öregedési folyamatainak megismerése. A hazai kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nőgyógyászati klinikáján végzik. „Arról, hogy a női szervezetben az életkor előrehaladásával milyen hormonális, mentális változások következnek be, miként alakul a csontsűrűség vagy a szexuális szokások, viszonylag sok adatunk van, ugyanez a folyamat a férfiak esetében még kevéssé ismert” - mondta a kutatásról Bártfai György, az SZTE professzora. A programban Magyarországon kívül még egy kelet-közép-európai ország, Lengyelország vesz részt, folynak kutatások Észtországban és Svédországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, valamint Olaszországban és Spanyolországban.

A program első fázisában az önkéntesektől vért vettek, hormonális és antropometriai méréseket végeztek, majd a résztvevőkkel számos kérdőívet tölttettek ki, amellyel a táplálkozási és szexuális szokásokat és a kognitív funkciókat vizsgálták. A kutatási program második, április végén kezdődő szakaszában három év elteltével, ugyanezekkel az önkéntesekkel megismétlik a vizsgálatokat. Bártfai György elmondta, hogy a páciensekkel a vizsgálatok közötti időszakban is tartották a kapcsolatot, a családorvosok bevonásával, név nélkül gyűjtötték az adatokat arról, hogy ki hányszor betegedett meg, milyen diagnózissal került kórházba, esetleg hunyt el. A 2009-ben lezáruló program nemcsak arról ad pontosabb képet, miként zajlanak a férfiak öregedési folyamatai, hanem az is kiderül, milyen esetleges különbségek vannak az egyes országok lakói között.

(MTI)

A modern technológiák és a tudomány bűnüldözésben való felhasználásáról kötött megállapodást a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Rendőr-főkapitányság. A dokumentumot Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány írta alá kedden az akadémia székházában. A három évre szóló megállapodás keretében tudományos programok szervezésével, kutatási eredmények közzétételével és felhasználásával segítik elő a felek a "kor követelményeinek megfelelő közbiztonság és a belső rend védelmének kialakítását, megszilárdítását". A rendőrfőkapitány a megegyezés sajtótájékoztatóján kitért a Védőbástya-programra, amelynek egyik pillére a modern technológiák alkalmazása, a másik pedig a tudásmenedzsment. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy megalakult a rendőrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsa. A rendőrség 22 munkatársa vállalta, hogy a doktoranduszképzés keretében megszerzi a PhD-fokozatot.

"Fontos, hogy a doktoranduszok olyan témákat válasszanak, amelyeket a rendőrség a mindennapokban hasznosítani tud" - hangsúlyozta Bencze József az MTI-nek. Mint megjegyezte, a doktoranduszokat tudományos tanácsadóinak tekinti, akikkel nem évente egyszer szeretne találkozni, hanem folyamatosan hallani akarja a véleményüket. A rendőri munka olyan területeit célozták ugyanis meg, amelyekben nem szükséges megvárni a PhD-dolgozat megvédésének időpontját. Már a kutatási és publikációs időszakban munkájuk számos eleme hasznosítható.

 

(MTI)

 

A világ legidősebbként ismert embere, Edna Parker április 20-án betöltötte 115. évét. A Bostoni Egyetem kutatói két éve vettek vérmintát az idős nőtől, a kutatók 110 évnél idősebb emberek dns-éből tartanak fenn egy adatbázist. Mintegy száz mintát tárolnak itt - mondta Tom Perls öregedési szakértő, a program vezetője. Mindössze 75 ember (64 nő és 11 férfi) él ma világszerte, akiknek a kora igazolhatóan meghaladja a 110 évet - állítja a kaliforniai központú gerontológiai kutatócsoport.

Edna Parker 45 éves kora, férje halála óta százéves koráig egyedül élt farmján, akkor fiához költözött. Pár hónappal később unokája ájultan találta a nőt almáskertjükben a hóban. Az idős nő azonban felépült, csak néhány ujjbegyén szenvedett el fagyási sérülést. Edna Parker túlélte két fiát, Cliffordot és Earlt. Öt unokája, 13 dédunokája és 13 ükunokája él. Két lánytestvére közül Georgia 99, Opal 88 évet ért meg. A New York-i, Albert Einsteinről elnevezett öregedéskutatási orvosi intézet igazgatója, Nir Barzilai szerint csaknem minden száz év felettire érvényes, hogy családjában egy nővér, anya, vagy más rokon szintén hosszú életet élt.

Barzilai és munkatársai több olyan genetikai mutációt találtak az idősek adatbázisában, amely összefüggésben lehet a hosszú életkorral. Akár úgy, hogy lassítja az öregedési folyamatot, akár úgy, hogy növeli a kor előrehaladtával járó betegségekkel szembeni ellenállóképességet. Perls elmondta, hogy a hosszú élet titkát ma genetikai, környezeti okok és az életmód együttes hatásában látják. Nagyjából 1500, száz év fölötti emberen végzett kutatása alapján úgy látja, ezek az emberek jobban kezelik a stresszt, mint az átlagemberek.

(MTI)

A mediterrán konyha egyik kedvenc fűszere, a sáfrány a menstruáció előtti nyűgök (premenstruációs szindróma, PMS) és az enyhe depresszió hatásos ellenszere lehet - tűnik ki iráni kutatók kis mintán elvégzett vizsgálatából. A világ legdrágább fűszereként is számon tartott sáfrányt régóta használja az ember a kulináris célokon kívül másra is. Hagyományosan hasi fájdalmakra, emésztési zavarokra, sőt depresszió ellen ajánlják használatát. A fűszer az agyban lévő ingerületátvivő anyag, a szerotonin termelődésén keresztül befolyásolhatja a depressziós tüneteket. Mivel a szerotoninaktivitás változását feltételezik a PMS hátterében is, iráni kutatók megvizsgálták, enyhíti-e a sáfrány a tüneteket.

M. Agha-Hosseini és munkatársai a teheráni orvostudományi egyetemen 50 nőt vontak be tanulmányukba. A nők véletlenszerű kiválasztás alapján kaptak sáfrányt, vagy placebót tartalmazó kapszulákat naponta kétszer, két menstruációs ciklus alatt. A 20 és 45 év közötti nők valamennyien legalább hat hónapja a PMS olyan tüneteitől szenvedtek, mint a görcs, vízvisszatartás, túlérzékenység és fáradtság. A kezelés végére a sáfrányt szedő nők háromnegyede számolt be tüneteinek legalább ötven százalékos csökkenéséről, míg a placebót szedőknek csak nyolc százaléka - közölték a kutatók a British Journal of Obstetrics and Gynaecology orvosi szaklap márciusi számában. Ráadásul a sáfrányt szedő nők 60 százalékának depressziós tünetei is enyhültek ötven százalékkal, míg a placebós csoportból csupán egy nő jelezte ezt.

A kutatók szerint az övék volt az első kísérletsor, mely a sáfrány hatását vizsgálta a PMS tüneteire, véleményük szerint nagyobb mintaszámú, hosszabb távú tanulmányokra van szükség a témában.

(MTI)

Középiskolás diáklányok között végzett felmérés alapján amerikai kutatók arra a következtetére jutottak, hogy a bulimia, a koplalás, a fogyást elősegítő gyógyszerek szedése és más étkezési rendellenesség manifesztálódása csoportos jelleget mutat, azaz gyakoribb földiek között. Különösen jellemző ez diáklányok esetében. Az amerikai felnőtt női lakosságot erős szociális hatás motiválja arra, hogy mindenáron karcsúbb legyen, és e cél érdekében az érintettek semmilyen, még az egészséget károsító eszközöktől sem riadnak vissza, állítják a kutatók.

A felmérés során országosan több mint 15 ezer diák adatait elemezték. A kutatók kisfokú, ám szignifikánsan kimutatható csoportos effektust találtak. Az azonos megyéből származó diákpár tagjai esetében 4-10 százalékkal magasabb volt az étkezési rendellenesség kialakulásának valószínűsége, mint olyan párok esetében, akik különböző helyről származtak.

Koplalás, diétázás, testedzés, a fogyást elősegítő gyógyszerek szedése, valamint a fogyókúrázás és egyéb étkezési rendellenesség csoportosan jelentkezett az egyazon megyéből származók körében. Ugyanakkor nem jelentkezett a csoporteffektus a hashajtózás esetében. Ez feltehetően a purgálás intim voltával magyarázható.

A csoportosulási minták azonosak voltak vidéken, az elővárosi, valamint a városi diákság körében. A vizsgálat nem foglalkozott azzal, hogy van-e a megyék között eltérés a csoporteffektus megnyilvánulásában. Ami kialakulásának mechanizmusát illeti, a kutatók szerint leginkább a hasonulás kényszere, az információcsere, valamint az egymás utánzása játszhatja a főszerepet.

A felmérés alapján a kutatók szerint sokkal hatékonyabban lehet küzdeni az étkezési rendellenességek kialakulása ellen, ha megyékben, iskolákban csoportosan végeznek preventív munkát, mintsem ha egyes diákokat céloznak meg a felvilágosítással. (mti)

A torokfájást okozó Streptococcus pyogenes felhasználható a hasnyálmirigyrák gyógyítására. Claudia Maletzki, a Rostocki Egyetem kutatója és kollégái felfedezték, hogy sejttenyészetben a Streptococcus pyogenes súlyos károsodást okozott a daganatos sejtekben. Ennek nyomán egérmodellen próbálták ki a kórokozó hatékonyságát az agresszív hasnyálmirigyrák esetében, amely gyakorlatilag nem reagál az ismert daganatellenes szerekre.

Az egereket emberi hasnyálmirigy-daganatos sejtekkel oltották be. A továbbiakban a kifejlődő tumorba élő Streptococcus-baktériumokat fecskendeztek be. Mint kiderült, az élő baktériumok egyetlen befecskendezése a tumor teljes visszafejlődését és pusztulását váltotta ki. A közvetlen rombolóhatás mellett a kórokozó specifikus tumorellenes immunválaszt is kiváltott.

"Tekintettel arra, hogy mennyire rosszak a hasnyálmirigy-tumoros betegek életkilátásai, sürgető szükségszerűség újfajta, szokatlan beavatkozások kifejlesztése. A páciensek sokat nyerhetnek az immunrendszert stimuláló alternatív gyógymódoknak köszönhetően" - mutatott rá Claudia Maletzki. (mti)

Az osztrák környezetvédelmi hivatal hétfőn közzétett jelentése szerint Ausztria 2006-ban 15 százalékkal több szén-dioxidot bocsátott ki, mint 1990-ben. Pedig a globális felmelegedés elleni 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv szerint Ausztriának 2012-re 13 százalékkal kellene csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest.

Ezzel Ausztria utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban a Kiotói Jegyzőkönyv teljesítésében. Az osztrák szén-dioxid-kibocsátás 2006-ban meghaladta a 91 millió tonnát, holott 2012-re 69 millió tonna alá kellene szorítani. A kvóta túllépéséért Bécset súlyos pénzbüntetés fenyegeti. Tonnánként 100 eurót kell fizetnie.

A helyzet paradox, mert Ausztria vezet a megújuló energiaforrások hasznosításában. A 2005-ben itt megtermelt energia több mint 21 százaléka származott megújuló forrásból, szemben a 6,38 százalékos unós átlaggal. Az osztrákok az energia csaknem kilenc százalékát vízerőművekben állítják elő.

A bécsi kormány kétségbe esve próbál pénzt szerezni a környezetvédelmi célok megvalósításához. Az egyik elképzelés az, hogy Ausztria kilenc millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást kivált azzal, hogy fejlődő országok környezetvédelmi beruházásait finanszírozza. De még ez is kevés a kiotói célok teljesítéséhez. Ezért a bécsi kormány olyan törvényt fontolgat, amely nagyobb áldozatvállalásra kényszerítené a regionális kormányzatokat.

A politikusok szerint a fő ok, amely miatt Ausztria nem teljesíti a kiotói kötelezettségeit: a benzinturizmus. Az alacsonyabb osztrák benzinárak miatt az olaszok és a németek tömegével járnak tankolni Ausztriába. A politikusok azt állítják, hogy a benzinturizmus nélkül Ausztria teljesíteni tudná a kiotói szén-dioxid-kibocsátási előírásokat. A benzinár-emelést azonban kizárják az osztrák lakosság védelmében. Helyette dugópénz és teherautós útadó bevezetését fontolgatják. (Független hírügynökség)

A páva az evolúcióbiológusok ikonjának számít, Darwin ugyanis a páva széttárt fartollain vezette le a szexuális kiválasztódás elméletét. Ez viszont most megkérdőjeleződni látszik, ugyanis egy japán biológus, Mariko Takahasi állítása szerint a pávahölgyek egyáltalán nem a tollruha fényűző mivolta alapján választják ki párjukat - írja a Der Spiegel.

A kutatónő hét éven át 268 sikeres párzás tanúja volt, és nem talált összefüggést. Tanulmányát az Animal Behavior című szaklapban adta közre, és az menten heves reakciókat váltott ki a megrögzött, elsősorban brit darwinisták körében.

A Newcastle Egyetem kutatója, Marion Petrie a New Scientist című brit magazinban kel ki magából, miszerint "a szerzők elfelejtik, hogy a múltban három tanulmány is bizonyítani tudta az összefüggés meglétét".

Takasi erre azzal vágott vissza, hogy nem a hím nemi hormon, a tesztoszteron, hanem sokkal inkább az ösztrogének (női nemi hormonok) hiánya felelős a tolluszály növekedéséért. Ezt a tényt pedig mindeddig figyelmen kívül hagyták a tudósok. (MTI)

Legalább ötször annyi tigris él fogságban, mint szabadon. Az előbbiek között sok a fajtiszta és ezek az állatok jelenthetik a még vadon is élő fajok fennmaradásának zálogát.

1900 körül több mint 100 ezer tigris élt szabadon világszerte. Most nem lehet több háromezernél, míg az állatkertekben, cirkuszokban és a szupergazdagok magánparkjaiban 15- 20 ezer példány élhet. Dél-kínai tigrist (Panthera tigris amoyensis) például már csak rácsok mögött lehet találni - számolt be egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című amerikai folyóirat legújabb számában.

Stephen O'Brian, a Minnesota állambeli National Cancer Instiute kutatója és munkatársai 14 országban összesen 105 fogságban tartott tigris génállományát vizsgálták meg egy új módszerrel. Az úgynevezett igazolt alfaji származás (Verified Subspecies Ancestry, VSA) vizsgálat szerint a fajtiszták aránya kimagaslóan magas; 49 példány egyértelműen besorolható az öt tigrisalfaj valamelyikébe, és 56 bizonyult keveréknek.

Olyan példányok is vannak, amelyek génállománya a vadon élő tigrisekénél is gazdagabb és tisztább. Ez vélhetően a sok évtizedes tenyésztői munka eredménye. Jelenleg nagyjából ezer fogságban tartott tigrist, azaz a teljes állomány alig tíz százalékát tartják számon fajtisztaként, és csak ezeket vonják be a fajkonzerváló programokba. A VSA-alapú elemzés alapján viszont az egész populációban is jóval kedvezőbb lehet a fajtiszta-hibrid arány, így ki lehetne terjeszteni a programokat, és nagyobb eséllyel maradnának fenn a veszélyeztetett fajok - érvelnek a kutatók.

(MTI)

Megelőző riasztórendszerre, árvíztérképekre és a lakosság körében végzendő információs kampányra van szükség ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsék a károkat egy, a Földközi-tenger térségét sújtó szökőár esetén - sürgette a szakmát Stefano Tinti olasz geológus a földtani tudományok európai szövetségének bécsi közgyűlésén.

 

A két legelterjedtebb mustárnövény egyikét, az úgynevezett szareptai mustárt (Brassica juncea) vetik be a moszkvai ökológusok a gépolajokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására. A városi önkormányzat egyik illetékese elmondta: a himalájai eredetű növény arról ismert, hogy éppen olyan anyagokkal táplálkozik, amelyek a talajban szennyezésnek számítanak, s ezeket gyorsabban nyelik el, mint amilyen tempóban fel tudnak halmozódni a földben.

Egy, a műanyag csomagolóanyagokban, így a cumisüvegben is előforduló vegyszer ártalmas lehet a gyerekek idegrendszeri fejlődésére és ivarszerveire - jelentette kedden az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH).

Az evolúciós elmélet áthúzásokkal és javításokkal teletűzdelt első vázlatával, és még húszezer oldalnyi kézirattal, jegyzettel, magánlevelekkel és a Darwin-féle rizsfőzés receptjével bővül a Cambridge-i Egyetem digitális Charles Darwin-archívuma. A másfél éve indult darwin-online.org.uk oldalon megtalálható a brit természettudós összes publikációja. A könyvek és tanulmányok azonban csak a kutatómunka végtermékei. "Darwin minden egyes művéhez vastag iratcsomó tartozik. A kiadott szövegek feljegyzések, vázlatok, kivágott újságcikkek, kijegyzetelt könyvek és levelek tömege alapján formálódtak" - mondta John van Wyhe történész.