Harc a pálinkáért, a földért és a forintért

Csak telnek-múlnak a hetek Széles Gábor energiacellája nélkül, és csak egyre nehezebb az élet ingyen energia nélkül. Ez a hét megint megmutatta, hogy csak a baj van az energiacégekkel.

Például ismét csalók jelentek meg a Tigáz területén, akik a vállalat munkatársainak kiadva magukat szén-monoxid-riasztó készülékek értékesítésével próbálták megkárosítani az ügyfeleket. Az Elműre is rászállt az energiahivatal, amiért már a választások előtt osztalékot akartak fizetni, a kormány szerint pénzkimentési akció zajlik a közműcégeknél.

Megszületett viszont a megállapodás a paksi bővítés finanszírozásról: tízmilliárd eurós hitelről egyeztek meg négy kamatsávval - 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék -, fenntartva nekünk a mindenkori előtörlesztés lehetőségét. Az is kiderült, hogy ajtócsapkodás is volt Paks miatt, amibe az Alstrom is beszállna. Viszont jól ráfázhatunk a beruházásra, mert ha a jelenlegi szinten marad az EU energiafogyasztása, nehéz lesz majd vevőt találni az áramunkra. Arra meg már gondolni se merünk, hogy az államadósságra milyen hatással lesz, ami trükkösen csökkent az utóbbi fél évben.

Valaki, valamikor, valamit tehet az áfacsalás ellen

Az áfamizéria sem állt meg ezen a héten: a NAV lefülelt egy két milliárdos kárt okozó cukros céghálózatot, és az is kiderült, hogy a hazai liszt negyede áfacsalt lehet. Szorul a hurok azok körül, akiknek köztartozása van, mivel a NAV még közelebb került a betéteinkhez. Ebben 1,2 millió autós és 340 ezer vállalkozó lehet érintett.

A héten megnéztük, hogy hogyan üldözné az áfacsalókat a NAV: bár nehéz eredményt várni egy olyan adóhatóságtól, amely elnökhelyettesének családja a kínai feketézőkkel üzletel. Közben az unióban is érzik, hogy tarthatatlan a helyzet, 2018-ra meg is újulhatnak az áfára vonatkozó szabályok, de leginkább csak fokozatos változást remélhetünk.

Eddig 47 ezer online kassza működik, de 90 ezer rendelés érkezett be a NAV-hoz. Az is kiderült, hogy a kormány átvállalja az eltűnt Patkós-cassa károsultjainak befizetéseit (hétfőig lehet jelentkezni a pénzért), és jogi úton lép fel a céggel szemben. Úgy néz ki a főludast már el is kapták, viszont a visszavont engedélyű pénztárgépek károsultjait is a mi pénzünkből kárpótolják. Az is megvan, hogy ki szállíthat kasszát a Postának. Közben káosz van a számlázás körül, a könyvelők elégedetlenek, válaszokat sem kapnak a kormánytól.

Pálinkaharc, földvita

Többfrontos harcot vívtunk a héten az unióval. Úgy néz ki, bukik a szabadságharc pálinkafronton, az Európai Bíróság hamarosan elmeszeli a magyar házi pálinkafőzést. Ez azért lehet fontos, mert több mint 15 millió liter pálinka főtt tavaly a bérfőzdékben a NAV adatai alapján, adót azonban mindössze 13 ezer liter után kellett fizetni. Becslések szerint egyébként a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a „szabad otthoni pálinkafőzés” 2010-es bevezetése óta.

A másik fronton pedig az osztrák-magyar földvita kapcsán jelentkezett be az Európai Bizottság, amely hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint az új földtörvény megvédi a magyar földet, ezért támadják Brüsszelen keresztül külföldről, valamint Ausztriából a jogszabályt. A VM a héten a GMO-k ellen is harcolt egyébként.

Az uniós pénzek azért jól jönnek a szabadságharc hevében is: a kormány az év elejétől február közepéig 158 milliárd forint uniós pénzt osztott szét, ami a tervezettnél több, és szintén uniós forrásból újítunk fel 2015 végéig 314 kilométer utat.

A héten

• összeszedtük, hogy mit bukik a Mol az INA-val, 
• és hogy mire lehet számítani, ha életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.
• Utánamentünk, hogy mit várhatunk a Matolcsy-féle Pallasz Athéné Közgondolkodási Programtól,
• és hogy, hogyan nem nő 27 százalékkal a magyar GDP.
• Holoda Attilával készített interjúnkból pedig kiderült, hogy a gázügy olyan, mint a Wall Steet farkasa.

Ó, forint, merre visz az utad?

A héten tovább folytatódott a forint kálváriája. A hét elején Varga Mihály arról beszélt, hogy az ország nem küzd olyan egyensúlyi problémákkal, ami ekkora forintgyengülést indokolt volna mostanában. Banai Péter gazdasági államtitkár is ezen a véleményen volt, amikor arról beszélt, hogy nem módosítják a költségvetést a gyenge forint miatt. Az is kiderült, hogy januárban az egészségügy, a pedagógus-béremelések és az önkormányzatok miatt nőtt meg a költségvetés hiánya.

Kedden aztán jött a 0,15 százalékpontos kamatcsökkentés, amellyel a 0,05-0,10 százalékpontos csökkentést váró elemzőket meglepve 2,7 százalékra vágta a kamatot az MNB. A vártnál nagyobb kamatcsökkentés bejelentése után gyengült a forint: az euróval szembeni árfolyama a 310-es szint fölé került a kedd reggeli 308-as szintről, majd szerda délre újra elérte a 314-es kétéves mélypontot, amelyet két hete már megérintett egyszer.

Veszélyes úton járunk 

A gyengülést nagy vonalakban két dolog magyarázza: a feltörekvő piaci devizák általában is gyengültek az egyre vadabb ukrán események miatt, például a zloty és a török líra is nagyot esett.

Ugyanakkor az MNB kamatcsökkentése miatt is egyre kevesebb oka van a külföldi befektetőknek forintot. Elemzők szerint ez a kamatcsökkentés ráadásul már felesleges és veszélyes volt, a növekedést nem segíti, viszont gyengíti az árfolyamot és növeli az ország sérülékenységét. Ráadásul úgy tűnik, mintha a jegybank tudatosan gyengítené a forintot, ami egyre többet árthat az országnak, Varga Mihály se örül neki.

A kiutaztatással foglalkozó magyar utazási irodáknak a forint gyengülése tényleg nem kedvez, viszont a hazai turizmuson nem látszik a gyengébb árfolyam vonzó hatása. Viszont legalább a bevásárlóturizmus megindult.

Fent és lent

Kiderült, hogy nettó 151 100 forintot keres az átlagmagyar, amiből lapos tévét és szárítógépet vesz, bár nem attól lesz munkája, mert sokat tanult. Nyugdíja viszont nem biztos hogy lesz, mivel a következő 15 évben ugyanis várhatóan 514 ezerrel csökken a járulékfizetők száma, bár az EU szerint hibás volt a magánpénztári rendszer.

Miközben a kormány továbbra is lebegteti a devizahiteles csomagot, és a jogi helyzet tisztázására vár, a lakossági hiteleknél újabb rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya, mivel a hitelek ötödét már nem fizetjük. Az OTP-seknek rossz hír, hogy a bank szinte minden díját emeli.

	7. heti záró	8.heti záró
BUX	18 249	18 111
OTP	4210	4230
Mol	13 750	13 350
Richter	3999	4013
Magyar Telekom	332	330

Nyomulnak nálunk a multik: kiderült, hogy Soroksáron épülhet az IKEA harmadik magyarországi áruháza és a Google is Budapesten alapít tudásbázist, sőt az Amazon is kerülget minket. Viszont néhány magyar vállalkozás se panaszkodhat: a Wizz Air tovább erősödhet Ferihegyen, miközben Amerika felé nyit egy magyar hálózatkutató cég.

A múlt heti pletykákkal szemben a Deutsche Telekom szerint nincs ok a Magyar Telekom megvásárlására. A Vodafone viszont nagyot kaszálhat az állammal kötött üzleten, miközben a kutyának se kell a Malév-üdülő, a Dunamenti Erőművet pedig az offshore gázügyben elhíresült MET viheti. Érdemes résen lenni az üzletben, gyakran ellenőriz ugyanis a GVH, bár vannak, akik szembeszélben is egész pofás cégbirodalmat tudnak fenntartani.

És még mi minden történt!

Múlt héten a külföldi események közül az ukrán válságra volt a leginkább érdemes figyelni, viszont arról már kevesebb szó volt, hogy az ukrán gazdaság is pengeélen táncol, ami ránk is hatással lehet. Az ukránok elhalasztották az eurókötvények kibocsátását, viszont mások a lehetőséget látják most az ukrán kötvényekben, elég olcsóak lettek. De más is történt a szomszédban: a román adósok például lejre válthatnák a devizahitelüket.

Viszont nem csak a közelben történnek izgalmas dolgok: kiderült, hogy miért válnak tömegesen a kínaiak, és hogy hogyan lesz valaki kamionsofőrből dollármilliárdos. A republikánusok szomorkodhatnak, mert emelik az amerikai adósságplafont és a spanyolok is elkezdték összeszedni magukat. A kávé viszont nem szedi össze magát, hanem egyre csak drágul.