Folytatják, ahogy eddig: csak ne legyen szokványos

• Ezermilliárdokkal sakkozik az MNB: a jegybank legújabb húzásaival arra utazik, hogy a bankrendszer jobban szálljon be az állam finanszírozásába. Az elgondolás alapvetően rendben van, de veszélyek is vannak.
• Szorgosan dolgozunk, ha segít az állam: több a foglalkoztatott, kevesebb a munkanélküli, 2008 óta nem volt ilyen jó a helyzet. A baj, hogy a közfoglalkoztatás húz.

• A plázastop miatt is eljárást indít Brüsszel: az Európai Bizottság kivizsgálja, szegtünk-e kötelezettséget a plázastopos törvénnyel.
• Beragadhatnak az EU-millárdok: rengeteg pénzt, a teljes keret 20 százalékát veszthetjük el a pénzek túl lassú lehívásával.
• Nyakunkon az ivóvízmutyi: csak egy szűk, kormányzati kötődésű üzleti kör kap az ivóvizes 140 milliárdból.
• Rejtélyes kór gyötri a világot: valami baj van az árakkal. Az IMF vezetője szerint ez maga a félelmetes Ogre, mások szerint csak annak a tünete, hogy az átlagemberek csórók.

A GKI felmérése szerint mostanság nagyon optimisták a cégek és a fogyasztók is: a vállalkozások 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ilyen jó hangulatban. Ez a gazdasági klíma lassú javulását vetítheti előre. A cégek nyilván eladásaik felpörgését várják, ami újabb beruházásokat eredményezhet, ez tovább mérsékelheti a munkanélküliséget, ami pedig a lakossági jövedelmek és a fogyasztás élénkülését jelenti. Mindez magasabb gazdasági növekedéshez vezet. A várakozások az idei évre a két százalékos bővülés körül szóródnak.

A nagy kérdés, hogy ez mit jelent? Tényleg itt van a fordulat, ahogy azt a kormány kommunikálta az utóbbi hónapokban, vagy csupán néhány nehéz év és egy helyben toporgás után már egy kis javulás is érdeminek tűnő növekedést hoz? Szintén fontos kérdés, hogy mennyire lesz tartós a beinduló növekedés? Továbbá, hogy mekkora bővülés kell a nyugati életszínvonal megközelítéséhez?

Az esélyekről

Ami a választások után valószínűsíthető: a következő évek gazdaságpolitikája várhatóan a növekedés beindításáról szól majd, szemben az előző évek folyamatos válságkezelésével és kiigazításaival. Ennek az igyekezetnek már most is vannak erős jelei, bár az új kormány mozgástere meglehetősen szűkös lesz. Két szempontból is: a költségvetési mozgástér szűkös, és bár a tavalyinál nagyobb lehet majd az idei hiány, nem lenne szerencsés a három százalékos szint fölé menni. Adósságból pedig szintén nem akar mesterséges növekedést gerjeszteni a gazdaságpolitikai vezetés, ez az elmúlt években többször is bizonyossá vált: az adósság ennek köszönhetően nem is nőtt – igaz, a fogadkozások ellenére csökkenteni sem sikerült a rátát, részben egyébként pont a gazdasági növekedés elmaradása miatt.

A fentiek fényében rövid távon a gazdaság állami élénkítésére túl sok eszköz nem maradt:

• lehet az uniós pénzeket hatékonyabban felhasználni,
• beruházásokat, tőkét az országba vonzani, amihez befektetőbarát klíma kell
• a bankszektorral kiegyezni,
• illetve újabb unorthodox megoldásokkal előállni.

Csak így tovább, nem szokványosan

Az elmúlt hetekben sajnos a legtöbb jel arra utalt, hogy Orbánék a következő parlamenti ciklusban is a növekedésélénkítés nem szokványos megoldásait részesíthetik előnyben. Ennek egyik fontos eszköze a Magyar Nemzeti Bank lehet.

A nehezen átlátható és a korábbi pénztakarékos jegybanki gyakorlattól totálisan eltérő fura költekezésről már beszámoltunk, de ez a hét is tartogatott meglepetéseket: például, hogy kórházat vesz Kecskeméten az MNB. Az ingatlan kikiáltási ára 1,7 milliárd forint volt. Egy másik hasonló, de jóval költségesebb lépéssel az MNB megvette a pénzutalásokat kezelő GIRO-t, szóval most már mindenki utalásait látja a jegybank. A két bevásárlás csak simán szokatlan és kissé indokolatlan, de ennél nagyobb durranást is tartogatott a hét.

Kiderült ugyanis - amiről egyébként lehetett pletykákat hallani már tavaly is -, hogy az MNB átalakítja a legfontosabb jegybanki eszközt: augusztustól nem vehetnek külföldi bankok kéthetes kötvényt, ezzel lényegében külföldieket szorít ki a jegybank erről a piacról. A bankok a fölös pénzeiket ezentúl az alacsonyabb kamatozású egynapos betétben tarthatják, esetleg a másodpiacon diszkontkincstárjegyeket vehetnek, ami viszont a kéthetes kötvényhez képest drága.

A lényeg, hogy mindkét megoldás rosszabbnak tűnik banki szempontból, mint a kéthetes kötvény, így a bankközi pénzek egy része akár ki is mehet az országból.

A lépésnek egyébként van értelme: a kéthetes kötvényben parkoltatott ezermilliárdok egy része a magyar állampapírpiacra vándorolhat – eddig ez a pénz a gazdaság vérkeringésében semmilyen formában nem jelent meg, de a jegybanki alapkamatot az MNB fizette utána –, amivel tovább csökkenhet az adósságfinanszírozás átlagos költsége. A bejelentés után a hozamcsökkenés meg is kezdődött az államkötvényeknél.

A lépés másik haszna, hogy az államadósságon belül tovább csökkenhet a devizaarány, hiszen nagyobb forintkereslet zúdulhat a piacra, ez pedig az ország külső sérülékenységét mérsékelné.

Az előnyök ellenére többen mégis fanyalognak, aminek két oka van. Az egyik, hogy a kormány már megint nem egyeztetett a bankokkal a szektort érintő kicsit sem mellékes döntésről, ami a korábbi nem túl barátságos hozzáállás továbbélését vetíti előre. A másik, hogy a kéthetes kötvényekből kiűzött pénz egy része kimehet az országból, ami forintgyengülést eredményezne. Ez viszont egy olyan tényező, ami feltehetőleg a kormányt nem igazán zavarja. Sőt, a Raiffeisen elemzője szerint szándékosan gyengíti a kormány a forintot, év végére 320 forintba kerülhet egy euró.

Az indokoltnál messzebb merészkedő kamatvágások eredménye is valami hasonló lehet (gyengülő forint), Pleschinger Gyula szerint kockázatos úton jár az MNB, ő óvatosabb kamatpályát látna szívesen. Egyébként közel lehet a kamatcsökkentés vége, jövő héten egy 0,1 százalékpontos csökkenéssel 2,5 százalékra változhat az alapkamat, ezt követően a várakozások szerint megállás jöhet.

A nem szokványos intézkedések sorába tartozik az MNB hitelprogramja is, ennek azonban eddig kevés érezhető hatása van: hiába szórnák az ingyenpénzt Matolcsyék, alig kell valakinek a növekedési hitel.

A devizahitelesek ügye sem biztos, hogy nyugvópontra jutott: Rétvári Bence államtitkár szerint előfordulhat, hogy a bankok újraszámolhatják a devizahiteleket.

Hogy lesz itt fordulat? 

Márpedig bankok (akik közül Csányi Sándor OTP-vezér szerint 4-5 is elmehet az országból) és hitelezés nélkül nehéz elképzelni a szóban forgó növekedési fordulatot, illetve csupán unorthodox lépésekkel nagyjából lehetetlen lesz tartós és kimagasló gazdasági növekedést elérni.

Mégis az látszik, hogy összességében még mindig több energia ment el az elmúlt hetekben ilyesmikre, mint egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitika előkészítésére.

Persze az új kormány még meg sem alakult, ezért aztán messzemenő következtetéseket sem érdemes levonni. Ezek inkább csak amolyan első benyomások lehetnek.

Ami viszont biztos, az egyelőre a kormányzati kommunikációt támasztja alá: a foglalkoztatás és a munkanélküliség fentebb megmutatott javulása mellett jelenleg

• tényleg többet költöttünk: nagyon beindult a kiskereskedelem februárban,
• nemsokára küldjük az újabb konvergenciaprogramot az EU-nak, amit már tárgyalt is a kormány, hó végére már Brüsszelben lesz,
• ígéretes számok érkeztek a magyar gazdaságról: a Világgazdaság számításai szerint 2 százalék körül marad idén a GDP-növekedés.

Élet a céges világban 

Túl kevés a magyar informatikus, az informatikai cégek szerint 15 ezret is elbírna a gazdaság, és egy százalékkal nőne így a GDP. De a monitor előtt ülés helyett inkább az Audiban dolgozna a legtöbb magyar, és népszerű a Samsung meg a Richter is. Itt az új őrület: most majd az acéllal is csalhatják az áfát, mert megszűnik a vámellenőrzés az ukrán határon, így könnyebb lesz trükközni.

Milliárdokért csereberélik a gyógyszergyárakat: a Novartis eladja oltóanyagrészlegét a GSK-nak, de megveszi az onkológiai részt. A Mol megveszi a cseh Agip-kutakat, összesen 124-et. A tavaly 77 milliárdos veszteséget felhalmozó gigacég egyébként 60 milliárdos osztalékot fizet, és Martonyi Jánost az igazgatóságba választotta.

Egyébként törvényt sértve rejtegetik a titkaikat az állami vállalatok, túlnyomó többségük a minimális törvényi követelményeknek sem felel meg. Az OTP csoport is túl van az éves közgyűlésén, a cégnek 64 milliárd forintos nyeresége lett 2013-ban. A részvényenkénti osztalék 147 forint lesz.

A Cserpes feketén dolgoztatott: a NAV legújabb feketelistáján összesen 4780 cég van, hasonló vétségekkel. Az adóhivatal egyébként Horváth András adóellenőr kiszivárogtatása óta nagyon igyekszik: most éppen taxisokat vizsgált a hivatal, a sofőrök száz százaléka elbukott. Vajon minden taxis adócsaló? Sőt, milliárdos olajos csalókat is elkaptak: 8 milliárdot csalt el a banda, akik lengyel és osztrák, üzemanyagnak is jó olajat terítettek nálunk.

Egyébként 232 millió forintot kaszált a NAV azzal, hogy sokan nem adtak számlát vagy nyugtát az elmúlt három hónapban. Eddig egyébként 74-en éltek a legális pénzmosással, akik ezért 6,1 milliárd forintot tettek láthatóvá. És ha már NAV: a cukros ügy folytatódott Brüsszelben: az eredmény egy újabb nem a fordított áfára.

A WU2-nél hirtelen eladták a gyártási jogokat, a menedzsment eltűnt, a dolgozók meg várnak a bérükre. Megabefektetést kapott a tejsavalapú kompozit, összesen 420 milliót fektettek be a győri Meshlinbe. Túl nagyot rezsicsökkentett a Tigáz, de már nem szedik vissza a pénzt. Kiderült, hogy több gáz kell a tárolókba, 615 millió köbméterről 915 millió köbméterre emelik a készlet mennyiségét. Négyen vinnék a Kapuvári Hús vagyonát, ez már az ötödik kiírt pályázat volt.

Nem kell az új szocpol: tavaly ezren kérték, a támogatás alig haladta meg az egymilliárd forintot. Több a házasság, kevesebb a gyerek: 2014 elején kevesebben is haltak meg, mint korábban. Amúgy már nem éri meg a sírig tartó szerelem. Nem lenne sokkal jobb, ha a házasság egy pár évente megújítható szerződés lenne? Vannak közgazdászok, akik ezt javasolják. Egyáltalán: miért házasodunk, ha anélkül is jól elvagyunk? Jól elvagyunk anélkül is?

És egyébként érdekel még bárkit az alapjövedelem? Január óta nem lett kiforrottabb az alanyi jogon járó pénz koncepciója, a pártok sem tolonganak érte. Az EU viszont valami hasonlót javasol.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!