Úgy tűnik, megindult felfelé a magyar gazdaság: a GKI szerint már kozmetika nélkül is növekedésről beszélhetünk. A növekedést az ipar is húzza, amely 10,6 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ehhez viszont az kellett, hogy az EU államai is összeszedjék magukat: a márciusi kivitel 80, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország, és az export 5,1, az import 4,0 százalékkal nőtt az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest.

A fogyasztást is kezd felpörögni: márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ilyen magas növekedési ütemet utoljára 8 éve láthattunk.

A lakáspiac is lassan éledezik, a forgalom az első negyedévben átlépte a 20 ezer adásvételt, ami több mint 10 százalékkal haladja meg az a tavalyi év hasonló időszakában mért forgalmat, ráadásul egyre több külföldi vesz ingatlant nálunk. Az is újdonság, hogy már új autókat is vesznek Magyarországon, egyelőre mondjuk inkább csak a cégek, akiknek segít az alacsony forintkamat.

A költségvetési hiány 97 százaléka összejött az első négy hónapban, amire a korábbi években még nem volt példa, viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint helyrebillen majd az egyensúly. Az biztos, hogy közmunkára sokat költ a kormány: a korábban tervezett 140-160 ezer helyett havi átlagban 200 ezer fő közfoglalkoztatását tervezik.

A költségvetési hiány elszállásától az Európai Bizottság sem retteg, ami egyébként a növekedési várakozását is javította egy kicsit, viszont van egy fontos adat amivel már nem lesz minden rendben: az EB várakozása szerint idén nőni fog az államadósság.

A bankokkal még mindig csak a baj van

A héten új bankcsoport lépett a magyar piacra,  amely takarékszövetkezeti formából 2014 első negyedévében lépett a pénzintézeti piacra: a bankcsoport az Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB), a Dél-dunántúli Takarék Bank Zrt., a Buda Regionális Bank Zrt., illetve a már korábban is bankként működő Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. (DRB) együttműködésével jött létre.

Az MNB korábbi döntése értelmében április 30-ig vissza kellett fizetniük az ügyfeleknek azt az összeget, amelyet a központi bank szerint joszerűtlenül szedtek be a fogyasztók díjainak és költségeinek emelésén keresztül. A bankok viszont nem hagyják annyiban a dolgot: összesen kilenc bank indított pert az MNB ellen, mert nem érzik jogosnak a büntetést.

A Citibank kiebrudalja a túl drága ügyfeleit: vagy számlacsomagot váltanak, vagy vége. Bár a számlák lassan nem is számítanak, hiszen lassan szokunk át készpénzre. Úgy tűnik, hogy egyedül ott vesznek fel több készpénzt az ingyenes felvétel lehetőségének bevezetése óta, ahol az emberek jellemzően nem is kérték az ingyenességet.

Vannak viszont, akiknek jól jön egy speciális számla: már több mint hatmilliárd forintnyi összeget legalizáltak három hónap alatt Magyarországon a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) segítségével, ami lényegében egy állami pénzmosoda.

A héten megnéztük, hogy:

• mi lett a WU2-vel,
• hogy min dől el az MNB nagy pénztrükkje,
• szürreális élményeinket bemutatva kielemeztük a japán-magyar mangalicamanga-kapcsolatok összefüggéseit,
• és átnéztük, hogy pontosan mire megy el az a pénz, amit a magyar állam szociálpolitikára költ.

Ennek egyébként az volt a tanulsága, hogy a kormány főleg a családokat támogatja, más szociális célra kevesebb pénzt költünk.

Nagy üzletek, nagy bukták

A Forbes összeállította a világ 2000 legnagyobb cégéről szóló listát, amire a Mol és az OTP fért fel a magyar cégek közül. A Napi.hu pedig a leggazdagabb magyarokról szóló listáját hozta ki: megint Csányi Sándor lett a leggazdagabb, de van kilenc új arc is a top100-ban.

A héten nagy üzletett ütött nyélbe a Mol, megveszi az olasz Eni csehországi, szlovákiai és romániai leányvállalatait, beleértve a jelenleg Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló hálózatot. A kapuvári húsgyárat pedig egy titokzatos külföldi veszi meg. Zavaros ügylet viszont Andy Vajnáé, aki a Loki-tulajjal együtt elnyerte a kaszinójogokat. Igazából azt sem tudni, pontosan kik a tulajdonosai Vajna kaszinócégének, de az NGM-et ez nem zavarta, amikor odaadta a jogokat.

Voltak viszont csúnya bukták is a héten. Bezár például a budapesti Michelin-gyár, ami 512 ember munkahelyét jelentette.  Magyarország második legnagyobb, 1995 óta külföldi, jelenleg francia tulajdonban álló erőműve, a Dunamenti 8,5 milliárdos veszteséget könyvelt el tavaly. A Tescók kétharmadából teszik ki a trafikokat egy rendelet miatt, és a Telekom is elvesztette a sárgacsekk-pert.

A Wallis-csoport  által tulajdonolt Venturio nagyrészt uniós támogatási pénzből 560 millió forintot fektet be idén összesen húsz, Budapesti és vidéki utcai mosoda megnyitásába. Oszkó Péter a héten távozott a Portfolion éléről, és  Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke is lemondott a héten.

A budapesti tőzsde pedig elég jó hetet zárt: a nagyobb papírok mind elég nagy arányú pluszban zárták a hetet.

Jön az összeomlás?

Az Európai Bizottság hétfői előrejelzése szerint az EU-ban folytatódik a gazdasági fellendülés, és Magyarország helyzete is jobbnak tűnik az előző, téli előrejelzéshez képest, miközben ismét összeomlást jósol a rendszerint összeomlást jósoló Nouriel Roubini professzor.

Portugália teljesen elengedi az EU-IMF-EKB trojka által biztosított mentőövet, ezzel az írek tavalyi példáját követve az államot teljes mértékben a piacról fogják pénzelni. Szlovákia is megkönnyebbülhet, hiszen már júniusban kikerülhet a Brüsszel által vele szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás alól. 

Az osztrák bankoknak a jövőben tilos lesz az érintett külföldi ügyfeleiket arról tájékoztatni, hogy valamely külföldi hatóság irántuk érdeklődik, az orosz bankoknak pedig durva csapás lehet, hogy júliustól 30 százalékos adót kell fizetniük, ha nem osztják meg az amerikai adóhivatallal (IRS) az amerikai számlatulajdonosaik adatait.

Az Európai Központi Bank nem változtatott az alapkamaton, így az marad 0,25; nagy baj van viszont egy másik banknál, ami ugyan nem központi, hanem kereskedelmi: a Barclays 2014-ben 14 ezer munkatársától válik meg.

Ukrajnában még mindig elég siralmas a helyzet: bár az IMF a héten átutalta a 17 milliárd dolláros hitel 3,2 milliárdos első részletét, Ukrajna legnagyobb bankja, a Privatbank ideiglenesen bezárta fiókjait az ország keleti felében és megszüntette a készpénzügyleteket, mivel többször is megtámadták a fiókjaikat az elmúlt napokban. A Richter is megszenvedi a helyzetet, mivel az ukrán válság rendesen betesz a fő piacainak, a cég így hat százalékkal kisebb bevételt vár idénre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!