Most nem csak adta a pofonokat a kormány

A hét, amire azért fogunk emlékezni, mert

• elfogadták azt a devizahiteles mentőcsomagot, ami már egy éve a legnagyobb gazdasági és politikai gumicsont volt, és
• szintén egy évnyi szünet után újra komolyan felmerült az Európai Bizottságnál, hogy visszakerülhetünk a túlzottdeficit-eljárásba. 

De talán még ennél a két nehézsúlyú gazdasági hírnél is nagyobb feltűnést keltett az a bénázás, amit a kormány a reklámadó módosítása körül előadott. Az RTL büntetésére kitalált módosítás benyújtója, L. Simon László előbb nem értette, hogy mi van a saját javaslatában, majd tovább módosította a módosítót, hogy magának és kollégáinak, a politikusoknak nagyobb kedvezményt adjon, mint a kisvállalkozóknak. A módosítást természetesen elfogadták.

Az RTL és a kormány különös háborúja ettől függetlenül folytatódik, a tévétársaság továbbra sem áll le a kritikus hangvételű blokkjával a híradójában (persze miért tenné, korábban is ez lett volna a dolga), a NAV pedig a kormány kézivezérelt utasításainak megfelelve meg is jelent az RTL-nél. Az is igaz viszont, hogy az RTL nyereségének eltüntetése sem volt egy egyszerű történet – főleg, hogy valószínűleg annak idején a kormány is rábólintott.

Brüsszel, miért vagy ilyen szigorú? Ezért:

Mert túl nagy az államadósság, és nem csökken. A három százalékos költségvetési hiánnyal nem lesz gond, de az államadósság ellen harc bukása miatt mégis visszakerülhet Magyarország abba a túlzottdeficit-eljárásba, ahonnan tavaly nyáron nagy erőfeszítések árán kikerültünk – derült ki kedden az Európai Bizottság egy félmondatából. 

A dologról itt írtunk részletesen, a lényeg az, hogy az államadósságot az új európai szabályok szerint illene lassanként a 60 százalék irányába vinni, ehhez képest a kormány csak elég álságos módszerek segítségével trükközte be 80 százalék alá tavaly év végén. A forint gyenge, ami miatt nő az adósság értéke, a GDP növekedése pedig nem fenntartható szerkezetű, így ha jövőre nem húznak valami még vadabb trükköt, nem fog csökkenni az államadósság a GDP arányában. Mindez úgy, hogy a háromezer milliárd forintos paksi adósság még hozzá sem adódott.

A nemzetgazdasági minisztérium környékén nagy lehet most a dilemmázás, hogy könyörögjenek, trükközzenek vagy megszorítsanak. Utóbbit nehéz elképzelni az önkormányzati választások előtt. Ha viszont visszakerülünk a túlzottdeficit-eljárásba, akkor veszélybe kerülnek az EU-s pénzek.

Annyi jó hír azért van, hogy a statisztika szerint valamennyire működik a pénztárgépes gazdaságfehérítés, több az áfabevétel. Az viszont nem jó hír, hogy az NGM hogyan reagált az EB közleményére. A mesterségesen pörgetett gazdaság pedig úgy tűnik, máris lassul. 

Hatalmas pénzt kapnak a devizahitelesek

Pénteken elfogadták a devizahiteles törvény első részét. Az eredeti verzióhoz képest (amivel itt foglalkoztunk részletesebben) végül annyi változott, hogy

• a végtörlesztők mellett kikerültek a Nemzeti Eszközkezelőhöz forduló adósok is (pedig ők a végtörlesztőkkel ellentétben egyáltalán nem jártak jól: elvesztették tulajdonukat, és bérlők lettek),
• az elévülést visszatolták 2004. május 1.-ig (ami azért különös, mert az EU-csatlakozás előtt is harmonizálták már a pénzügyi joganyagot),
• a bankoknak pedig a hamarosan induló perek lezárultáig gyakorlatilag megtiltották, hogy bármilyen kamatot, díjat vagy költséget emeljenek a fogyasztói kölcsönszerződéseknél.

De a lényeg marad: visszajár az árfolyamrés, és ha a bankok nem tudja bizonyítani, hogy jogosak voltak az egyoldalú szerződésmódosítások, akkor az is. A jogi viaskodás most további, új és régi utakon folytatódik.

A Bankszövetség szerint a törvény alkotmányellenes – érthető, hogy nem örülnek, hiszen a visszatérítések mellett a jövőben kieső kamatbevételek miatt óriási veszteségeik lesznek. Nagy felháborodást keltett, hogy a CIB épp most hirdette ki, hogy kamatot emel – pedig erről már korábban megszületett a döntés.

Két bank már reagált pénzügyi oldalról is: az OTP és az osztrák Erste is profit warningot jelentett be, azaz értesítette részvényeseit a váratlanul nagy veszteségről. A legnagyobb magyar bank ráadásul még a piaci várakozásoknál is nagyobb veszteséget szenved el, nem marad profitja.

Ennek fényében nem is meglepő, hogy az OTP árfolyama nagyot zuhant, öt százalékkal ért kevesebbet most pénteken, mint egy héttel korábban. A forintnak sem volt jó hete, sőt: hétfői 309,1-es heti legerősebb árfolyamáról keddre hirtelen 312 fölé gyengült, és ott is ragadt csütörtök délutánig. Aztán az egyébként nagyon kedvező nemzetközi befektetői hangulatban is csak 310,4-ig erősödött a hétvégére.

	26. heti záró	27. heti záró
BUX	18729	18446
OTP	4442	4239
Mol	12200	11990
Richter	4298	4360
Magyar Telekom	347	347

Péntek délután jelentették be, hogy válságban van, gyakorlatilag becsődölt a legnagyobb takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke. A bank és az OBA kártalanítja a betéteseket, százezer eurós értékhatárig. Szintén pénteken elfogadták a bankszanálási törvényt, ami épp azt próbálja rendezni, hogy mit kell tennie a gazdasági szereplőknek, ha egy pénzintézet bajba kerül; az MNB-nek elég erős jogokat adnak. Az Alkotmánybíróság a héten egyébként lényegen zöld utat adott a takarékszövetkezetek integrációjára. 

Itthon a pénzügyi rezsicsökkentésnek köszönhetően több helyen már nem fogadnak el bankkártyát. Ha viszont bankpánikot szeretne látni, nem kell messzire menni: Bulgáriában maffialeszámolásokkal tarkított bankrohamok jegyében telt a hét.

Körbejártuk:

Hogyan lehetnénk olyan boldogok, mint az osztrákok? A válasz a kérdéssel foglalkozó tanulmány szerint:

• kevesebb alkohol, jobb egészség,
• több tanulás, több pénz a felsőoktatásba és a szakmunkásképzésbe, és
• egy nagy állami bérlakásszektor.

De minden a szokásos mederben

Seszták Miklós, az egykor cégek eltüntetésében jeleskedő ügyvéd, új fejlesztési miniszter jelezte egy interjúban: további államosítások, az állami cégeknél pedig fejcserék készülődnek. Most épp az E.On, az MVM maradéka, a Fővárosi Csatornázási Művek és a MÁV Bombardier kerülhet szóba. A MÁV Cargo megvétele miatt az osztrák ügyészség közben vádat emelt az osztrák vonattársasággal szemben, korrupció és hűtlen kezelés miatt.

Az útdíj-kommunikációért két, a kormány által erősen kedvelt cég indult csupán. A kormányzatilag helyzetbe hozott péntárgépes cégek hatalmasat szakítottak a céges beszámolók alapján. Az M0-st kilométerenként 3 milliárdért újítják fel.

Boldogok voltunk, hogy hírt kaptunk kedvenc kamu légitársaságunkról, a Sólyomról: a cég éves beszámolójából kiderült, hogy nem csak hogy létezik a tavaly ősszel fizetésképtelenné váló cég, hanem még nyereséges is. Dolgozóinak viszont egy fillért nem fizetett. Széles Gábor repteret vásárolna, a Wizz Air pedig lehet, hogy Győr mellől fog repülni.

A gázos gázbizniszben érdekelt MET által felvásárolt Dunamenti Erőmű újra termelni kezd. Az áram 40 százalékát viszont így is külföldről importáljuk. Gond van az ukrán helyzet miatt a gázellátással is, hiába kérleli Seszták az oroszokat.

Munkaügyekben megtudtuk, hogy milyen feltételekkel kémkedhet utánunk a főnök, és hogy milyen tulajdonságokat keresnek a munkaadók mibennünk. A brutális csokidrágulás itt a nyakunkon. Orbán Viktor pedig épp egy csokigyárban mondott érdekes dolgokat.

Eközben külföldön egészen gigantikus büntetést kapott a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas, a haláltusáját vivó GM pedig ismét többmillió autót hívott vissza. Európában maradt a negatív betéti kamat, de legalább az USA-ban jó munkanélküliségi számok kerültek ki. Németországban pedig történelmi dolog történt, megszavazták a minimálbért.