Saller után kokit kapott a magyar gazdaság

Kicsivel több mint két hét telt el azóta, hogy a Fitch befektetésre ajánlott kategóriába minősítette fel az ország adósságbesorolását (sőt, azóta magyar bankokat is felminősítettek). A felminősítést főleg a jó makrogazdasági számoknak (növekedés, munkanélküliség, stb.) köszönhettük, és pont ez az a terület, ahol a felminősítés óta sorozatban jönnek a rossz hírek.

Az egész azzal kezdődött, hogy a bruttó haza össztermék idén január és március között csak 0,9 százalékkal nőtt, amivel a legpesszimistább várakozásokat is sikerült alulmúlni, 2013 óta ez volt a legrosszabb érték. A héten viszont újabb negatív rekordot döntött a magyar gazdaság: az év első három hónapjában ugyanis 9,6 százalékkal visszaestek a beruházások. Ehhez hasonlóra 2009-ben, a válság kellős közepén volt utoljára példa.

Az uniótól függünk

A beruházások részletesebb lebontásából az is kiderül, hogy a visszaesésen belül a költségvetési szektor zuhanása az igazán látványos, viszont a visszaesés másik részét a magánberuházások 5 százalékos csökkenése teszi ki. A cégek beruházásai már hosszú ideje csökkenő pályán vannak, amiből megint csak az derült ki, hogy a magyar gazdaság durván ki van szolgáltatva az uniós pénzeknek.

Orbán Viktor még múlt héten a Figyelő szerint válságstábot hívott össze a csapnivaló gazdasági adatok miatt, és úgy tűnik, hogy megalapozott a kormány félelme, hiszen a héten a GKI 2,3 százalékról 2 százalékra rontotta a növekedési előrejelzését, majd pedig az OECD is bejelentette, hogy 2,4 helyett már csak 1,6 százalékos növekedésre számít Magyarországon idén.

Közben Magyarország két helyet javított a világ egyik vezető üzleti iskolájának számító svájci IMD versenyképességi rangsorában, de azt az IMD is kiemeli, hogy a gazdaság túlságosan függ az EU-es pénzektől és autóipartól (utóbbinak egyébként pont nagyon jól ment tavaly, ami miatt az egész gazdaságnak is elég jól ment, erről részletesebben itt írtunk).

Persze az is lehet, hogy az egész magyar gazdasági modell rossz, legalábbis emellett érveltek azok, akik részt vettek a Friedrich Ebert Stiftung és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közös szervezésű konferenciáján hétfőn Budapesten. A konferencián előkerült, hogy magasabb bérekre, képzettebb munkaerőre lenne szükség, mert az alacsony bérekre és hozzáadott értékre építő gazdasági modellel sosem fogunk felzárkózni a gazdagabb országokhoz. Kapcsolódó hír, hogy régiós összehasonlításban a válság óta Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben a reálértéken számolt nettó minimálbér. A konferenciáról itt írtunk részletesebben.

Csurrant-cseppent

A múlt héten az is kiderült, hogy egymilliárd forintba kerülhet Magyarországnak Simicska Lajos és az Orbán-rendszer szakítása, ugyanis ennyi pénzt akar visszafizettetni az Európai Bizottság az egyik uniós projekt miatt, amiből a Közbeszerzési Döntőbizottság kizárta Simicska cégét, a Közgépet.

A múlt héten kikerültek a céges beszámolók is, amiből lehet látni, hogy az Orbán-Simicska konfliktus eredményeképpen Simicska Lajos céghálója súlyos veszteségeket szenvedett el, médiavállalkozásai egy részétől már meg is szabadult. Félteni azért nem kell, a csökkenő bevételek ellenére vaskos osztalékok ütötték a markát a nagybeteg oligarchának. Simicskának a hirdetési piacon sem ment túl jól az üzlet tavaly, viszont a Közgépnél alig látszott meg a háború.

A beszámolók alapján kiderült többek között, hogy:

• az Orbán család cégeinek jól ment tavaly,
• beindultak Mészáros Lőrinc földbirtokos/ felcsúti polgármester/nagyvállalkozó cégei, amikből több mint kétszer annyi osztalékot vett ki a tulajdonosuk, mint egy évvel korábban. Szintén friss hír, hogy Mészáros végül bérelheti azokat a földeket, amikről nem beszélgettek Bitay Márton államtitkárral kávézás közben.
• 1,5 milliárdot szakítottak tavaly a kormányközeli kommunikációs ügynökségek, Rogán Antal és Szijjártó Péter barátai is jól jártak.
• Andy Vajna pedig 6 milliárdot keresett a kaszinóin.
• A család és az önhitelezés repíti Szemerey Tamás cégeit: Matolcsy György milliárdos unokatestvéréhez köthető több olyan vállalkozás is, amelyekhez papíron semmi köze, valójában vagy egy bonyolult cégháló végén kerül elő a neve, vagy csak korábbi érdekeltségekből, címazonosságokból, ingatlantulajdoni lapokról, apportlistákról derül ki, hogy egy vállalkozás az üzletember érdekeltségébe tartozhat. Matolcsy unokatestvére szerint egyébként nincs baj a rokonokkal az MNB körül, aminek az alapítványainak egy cége nemrég újra terjeszkedni kezdett, egy másik pedig Tesla-kötvényeket kezdett venni.
• Csányi Sándor agrárvállalkozásai viszont vegyesen zárták a tavalyi évet.

Átszervezik a kórházakat és cafeteriát

Két területen is nagyobb átszervezést jelentettek be a héten. Az egyik ilyen a béren kívüli juttatásokat érinti, ahol az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezen felül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató a csütörtökön beterjesztett új cafeteria-szabályozás alapján.

Más is változik: bekerülhet az adómentes juttatások közé a mobiltási célú lakhatási támogatás és a különböző egészségügyi szolgáltatások, lehetővé válna, hogy a munkáltató beszálljon a munkavállaló albérletébe, a közigazgatási határon kívülről érkezők több támogatást kapnának, és az óvodai költségek térítése is adómentes juttatás lehet 2017-ben.

A fővárosi egészségügyi intézményrendszert is teljesen átalakítanák: a tervezet szerint két kórházban, a Jánosban és a Péterfyben megszűnne az aktív ellátás, utóbbi kapacitását csak átcsoportosítanák egy új centrumba, miközben az eredeti intézmény ápolási otthonná alakulna át. A 335 milliárdos programból 200 milliárdot költenének új központokra.

Az első, a Budai Sürgősségi Centrum zöldmezős beruházásként valósulna meg: a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika aktív ágyai és betegei kerülnének ide. Hat helyszínt felmerült a célra, a súlyozás alapján a legvalószínűbb, hogy a XI. kerületi Etele tér, az Alkotás út–Déli pályaudvar térsége vagy a szintén a XI. kerületi Virágpiac helyére húznák fel.

A cafeteriához és a kórházakhoz is kapcsolódik, hogy hétszáz bírósági keresetet adott be az állami tulajdonú egri Markhot Ferenc kórház ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amiért az egészségügyi intézmény már három éve nem hajlandó kifizetni a cafeteriát 1500 dolgozójának.