Minden magyar pakkot kapott

Eseménydús hét volt a mögöttünk hagyott. Kedden nyilvánosságra hozták az Orbán-kormány reformcsomagját, aminek főbb számai – igaz, először téves értelmezésben – már hétfő este napvilágot láttak. A dokumentum 2013-ig összesen 902 milliárd forintos, részben az államosított nyugdíjpénzekből megvalósuló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

A miniszterelnökként nem túl sikeres Széll Kálmán nevét viselő terv középpontjában a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése áll. Ennek érdekében összesen huszonhat intézkedést terveznek végrehajtani 2014-ig a foglalkoztatásban, a nyugdíjrendszerben, az oktatásban, az egészségügyben, a közösségi közlekedésben, de voltak a csomagnak az adózást, a megélhetési költségeket, valamint az állam és az önkormányzatok viszonyát érintő pontja is (továbbá számos hiányossága). A csomagból összességében úgy tűnik, a kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése; van is mit, a héten napvilágot látott adatok szerint az egymillió új munkahelyet ígérő kormányzás eddigi mélypontjára süllyedt a munkában állók száma (és nagyot estek év végén a beruházások is).

A tervezetből az kiderül, hogy mikorra, de az nem, hogy hogyan szeretnék elérni a célokat – a Népszabadság úgy tudja, van egy részletesebb, 180 oldalas dokumentum is, csak titokban –, csupán néhány részlet derült ki a tervezett lépésekből. Így az, hogy miként mentenék meg a MÁV-ot, hogy csökkenhet a táppénz, kisebb lehet a nyugdíjemelés, befagyaszthatják a családtámogatásokat.

A pakk mindenesetre megszabta a héten a politikai mellett a gazdasági közbeszédet, valamint a pesti tőzsde részvényindexének az alakulását is. Utóbbit azért, mert a gyógyszerkasszával tervezett lépések valószínűleg megnyirbálják – akár mínuszba is vihetik – az Egis és a Richter eredményét, valamint azért, mert eldőlt, hogy a korábban ígérttől eltérően nem csökkentik felére a bankadót – a fájdalmat megérti Matolcsy, ám dühös volt –, ami az OTP-nek volt komoly pofon (szintén fájó pont lehet a nagyvállalatoknak, hogy az 500 milliós árbevétel fölött 19 százalékra emelt, de 10 százalékra levinni ígért társasági adó mégsem csökken); a bankcsoport vezetőinek valószínűleg a pénteken publikált tavalyi jelentés sem hozta vissza a jókedvét (Demján bankja bezzeg áttörésre készül).

	9. heti záró	8. heti záró
BUX	22 936	23 047
OTP	5575	5740
Mol	24 300	23 835
Richter	37 675	38 050
Magyar Telekom	570	558

A csomagot vegyesen, de inkább csalódással fogadták a piacok és az elemzők. A többség a célokat jónak mondta, de hiányolta a konkrétumokat, leginkább is a gazdaság élénkítését szolgáló lépéseket. Míg a tőzsde a már említett áreséssel, a forint árfolyama egy átmeneti gyengülést nem számítva érdemi változás nélkül reagált a hírre.

Ahogyan az sem rendítette meg, hogy március 1-jétől döntésképtelenné vált a jegybank monetáris tanácsa, hiszen a héttagú testület négy tagjának megbízatása lejárt, az utódlásról pedig nem döntött a sokat vitatott törvénymódosítással erre feljogosított parlamenti Fidesz-többség (ebben a helyzetben akár támadás is indulhatott volna a forint ellen). Előbb úgy volt, hogy pénteken kiderül, kik lesznek a jelöltek, ám a tervezett egyeztetés elmaradt, úgy tudni, a Fideszben még nem véglegesítették a névsort. Csak annyi biztos, hogy az új, kormánypártok által delegált tagok hamarosan már magasabb fizetést kapnak, miközben az MNB fb-jébe szintén a parlamenti többség által küldött Járai Zsigmond éppen a héten tette szóvá, milyen magasak az MNB-s fizetések.

Az élelmiszerárak tovább, újabb csúcsra nőttek a világban a héten, a cukor már olyan drága, hogy az agrárkormányzat vizsgálatot ígért, miközben beindult a cukorturizmus. Nemcsak az élelmiszer drágul, hanem világszerte az állítólag hamarosan 200 dollárba kerülő olaj és így nálunk a benzin is – előbbiből a spanyoloknál sebességkorlátozás lett –, a magyar árak már benzinturizmusra is alkalmasak, míg cukrot a szlovákoknál, üzemanyagot a románoknál érdemes venni. És ha már bevásárlás: újabb Electro World zárt be a héten, november óta ez már a harmadik becsukott üzlete a pénzügyi gondokkal küzdő láncnak.

A héten előbb úgy tűnt, hogy a kormány megmondja ezentúl, hány forintot ér a svájci frank, aztán végül kiderült, hogy mégsem. És még egy mégsem: nem kerül kínai kézbe az államadósságunk, holott korábban volt szó arról, hogy Peking beszáll a magyar állam finanszírozásába.