A piacok sírnak, a kormány harcban áll

Még soha nem került annyiba a svájci frank, mint a héten csütörtökön. A forinttal szembeni jegyzés 227,40-ig ment el. A kiugró frankerősödést és forintgyengülést Görögország csődközeli helyzete és az aggasztó világgazdaság kilátások okozzák.

Bár a görög parlament a héten bizalmat szavazott a kormánynak, így elméletileg megkezdődhet a fájdalmas kiigazítás és az ország megkaphatja a túléléshez szükséges hitelcsomag következő részletét, de az ország iránti nemzetközi bizalom ezzel együtt sem túl nagy, mert olyan súlyos megszorításokra van szükség, amit a lakosság alig-alig viselne el. Péntekre kiderült, hogy a tervezett intézkedéscsomag mind a 11 millió görög állampolgár zsebéből 700 ezer forintot venne ki.

A helyzeten a Fitch és a Moody's hitelminősítő is rontott egy keveset. Előbbi közölte, hogy a görögöket akkor is fizetésképtelennek tekintené, ha a magánhitelezők önkéntes alapon vállalnának részt az ország adósságának további finanszírozásában, utóbbi pedig Olaszország leminősítését helyezte kilátásba. Feltehetően ezektől a bejelentésektől sem függetlenül kapott szárnyra a régi-új pletyka, miszerint Németország irányításával nyugat-európai üzleti körök európai hitelminősítő alapítását fontolgatják Frankfurti központtal.

A görög válságkezeléssel kapcsolatos aggályok ellenére a nemzetközi közösség támogatásnak mégsincs igazán alternatívája, a görög csődhelyzet ugyanis az egész eurózóna stabilitását veszélyezteti. Az adósságválság a német adófizetők mellett az eurót viseli meg leginkább: a valutaövezet összeomlása napi téma gazdasági és politikai berkekben. Az euróval kapcsolatos aggályokról a soros elnöki tisztséget még néhány napig ellátó magyar kormányfő a héten annyit mondott: az euró lehangoló állapotban van, de reméli, hogy megerősödik, hogy legyen értelme bevezetni Magyarországon is. Bár Orbán Viktor szerint közös érdek az euró megmentése, a brit és a cseh kormányfők sietve bejelentették, hogy nem hajlandóak Görögország finanszírozására.

A válság egyébként szomszédainkat és bennünket sem kímél: a korábban éllovasnak tartott Szlovénia a térség egyik legkockázatosabb országává vált, a magyar kilátásokat pedig a német gazdaság leromló növekedési kilátásai sötétítik el, hiszen teljesítményünk az utóbbi időben nagyrészt a német importtól függött.

Az MNB is rontott a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásain: a jegybank szakértői szerint alacsonyabb lesz a növekedés, a kormány által bevállalt középtávú államháztartási hiánycél pedig csak akkor tartható, ha a Széll-terv és a konvergenciaprogram minden tervezett lépése megvalósul. (A növekedésünk az IMF szerint is veszélyben van, az Európai Bizottság pedig a jövő évi hiánycél kapcsán korábban közölte: az csak újabb kiigazító lépésekkel tartható.)

	25. heti záró
BUX	22 378
OTP	5620
Mol	21 400
Richter	36 400
Magyar Telekom	581

A világ sír, a kormány dolgozik

A gazdasági bajokon való kesergés helyett a kormány rendületlenül építi az új Magyarországot. Egy törvényjavalat szerint a gazdaságot és a budapesti tőzsdét is felpörgetné, ha nagyvonalú adókedvezményekkel paradicsomi állapotokat teremtenénk az ingatlanbefektetőknek. Az irány a szakértők szerint is jó, de mivel az adómentesség csak a hazai befektetések után járna, biztosan nem leszünk a régió Luxemburgja.

A kormány nem csak az ingatlanbefektetők, hanem a kínaiak tőkéjével is élénkítené a gazdaságot. A kínai miniszterelnök ide jött, és ígérte többek között, hogy vesznek magyar állampapírt és támogatják a kínai beruházásra készülő magyar cégeket. Emellett lesz kínai cargóközpont Magyarországon, bár egyelőre még nem biztos, hogy Szombathelyen, a gazdasági jellegű megállapodások összesen 12 pontot tesznek ki.

Szintén nagy reményeket fűz a kabinet a Magyar Munka Terv megvalósításához. A törvényjavaslat célja nem kevesebb, mint hogy Európa egyik legrugalmasabb munkaereje legyen a magyar. A tervezet szerint jövőre az új állások 80 százaléka közmunka lesz, feldarabolják a Munkaerőpiaci Alapot illetve adó- és járulékváltozások is jöhetnek. Elemzők szerint a megvalósítás igencsak kérdéses, a legnagyobb kockázat a növekedésben rejlik. A rugalmassá váló munkaerőpiacnak azért egy kis noszogatás is kell, ezért a kormány harmadszorra írta át az álláskeresési járadék megkurtításával kapcsolatos ötletét. Jelen állás szerint a segítség 90 napig érkezne a mostani 270 helyett, de simán lehet, hogy végül mégis a második verzió lesz a befutó és 180 lesz belőle.

A kormány a költségvetési folyamatok kapcsán sem sokkal határozottabb. A parlament először hétfőn módosította a költségvetési törvényt - amit a Mol 21,2 százalékos pakettjének állami megvásárlása tett szükségessé -, két nap elteltével azonban újabb, 182 milliárd forintos zárolást terjesztett elő a gazdasági minisztérium. Ebben azonban a hétfőn egyszer már a Mol-ügylet miatt átírt költségvetési hiányszám szerepelt, de feltehetően csupán elírás történt, amit korrigálni fognak.

A pénteki ügymenetben a parlament elé került egy másik, szintén a költségvetést érintő törvényjavaslat. A népegészségügyi termékadóról (chipsadóról) szóló elképzelés az üdítőitalok literenkénti árát (a korábban tervezett 10-15 helyett) 5 forinttal, az energiaitalokét 300 helyett 250 forinttal emelné. A csomagolt édességek és a jégkrémek kilójának 100 forint lesz az adója, a sós snackek 200, az étkezési porok kilónként 500 forinttal adóznak majd (a snackek adója 400 forint lett volna eredetileg).

A becslések szerint az államnak idén 5 milliárd forintnyi bevétele lehet az új adóból, 2012-től viszont akár évi 30 milliárdot is elérheti ez a bevétel. A piaci szereplők kevésbé optimisták: a BDO pénzügyi tanácsadó szerint a drágulás a fogyasztás csökkentésén keresztül kevesebb ÁFA-bevételt eredményezhet, és hasonlóan foglalt állást az Országos Kereskedelmi Szövetség is. A magyar cégek pedig azt mondják, diszkriminatív, rájuk nézve hátrányos a törvénytervezet, ami így gyárbezárásokat és leépítéseket eredményezhet.

Szintén módosít az állam mozgásterén, hogy október elsejétől megszünhet az üdülési csekk adókedvezménye. A törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a Széchenyi-pihenőkártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan ez a kedvezmény. Egy másik jogszabályterv a nagyteljesítményű autók adóját csökkentené.

Az utóbbinál lényegesen jelentősebb hatása lehet az új, mutyizások előtt utat nyitó közbeszerzési törvénynek (a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat a Malév átláthatatlan gazdálkodása is jelzi) és a kormánynak igen nagy mozgásteret biztosító csődtörvénynek is.

Megint harcban állunk

A kormány gazdasági szabadságharca újabb stádiumába lépett, a fő ellenség ezúttal az államadósság. A kormányfő szerint az adósság valójában nem is közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amit le kell győznünk. A háborúskodást az államosított nyugdíjvagyonból finanszírozzuk, első lépésben a GDP 81 százalékáról 77-re csökkentettük a tartozást 1345 milliárd forintból, de a Kopint-Tárki szerint az egyenlegjavulás ennél is nagyobb. A tranzakció a csődkockázati árazásban így is rögtön meglátszott, a kormányfő pedig sietve újabb adósságtörlesztést ígért be őszre, az viszont, hogy erre pontosan miből lesz fedezet, egyelőre nem világos.

Ahogy azt sem tudjuk pontosan, hogy az államosított vagyon infláció fölötti, mintegy 260 milliárd forintra rúgó részét pontosan mikor kapják meg a befizetők. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint a kasszák két hét múlva megkezdhetik az utalásokat, a pénztárak azonban türelmet kérnek, mert a lezárt ügyeket is elő kell venniük a személyre szabott számításokhoz. Az utalások feltehetően augusztusban záródnak le, a postások pedig csak 100 ezer forintig viszik ki a pénzeket. Az átlagos hozam egyébként 80 ezer forint körül alakult és azok jártak jobban, akik korábban léptek be. (A remények szerint a pénzek egy része a fogyasztást fogja élékíteni, ami a KSH szerint még áprilisban is csökkent.)

Nem csak a kormány, a Mol is háborúskodásba kezdett a héten. Egy horvát lap állítása szerint az olajtársaság elnö-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt, hogy a Mol úgy vehesse át az INA 47,26 százalékát, hogy a horvát állam leválasztja a cégről a veszteséges gázágazatot. A Mol a vádakat visszautasította, és a horvát államügyészség sem erősítette meg a lap információját.