Megint kiakasztottuk Brüsszelt

Orbán Viktor szerint szörnyű helyzetben vagyunk. A kormányfő ezt a VOSZ legutóbbi ülésén mondta. Ezzel vezette fel, hogy nem lesz béremelés a közszférában, és eljöhet a nap, amikor senkinek nem jár szociális segély, aki fizikailag képes lenne dolgozni. Orbán kifejtette azt is, hogy egy félázsiai társadalom vagyunk, ezért szerinte nem az önkéntes, hanem a kormány által kierőszakolt összefogás viheti sikerre az országot.

A VOSZ-ülésen a vállalkozók képviseletében a milliárdos Demján Sándor Orbánnak elmagyarázta, hogy nincs unortodox gazdaságpolitika, egyszerűen csak alacsony adók, egy államilag támogatott beruházási alap, és sok-sok termelő munkahely kell. Szerinte hálásak lehetünk az IMF-nek, hogy hajlandó támogatni az országot.

Hajlandó?

Erre a támogatásra szükség is lehet, akár már az idén. Egy tanulmány szerint az elsők között buknánk el a válságban: a britek és a lengyelek után harmadikként minket temetne el az eurózóna-bajok elmélyülése.

A védettséget biztosító IMF-EU-védőháló a mostani állás szerint valamikor késő ősszel vagy, ami sokkal valószínűbb, télen állhat fel – persze váratlan fordulatok bőséggel jöhetnek. Orbán is elismerte, hogy nem vagyunk könnyű eset, de szerinte az IMF sem az. A miniszterelnök úgy értékelte a megbeszéléseket, hogy vannak vitás ügyek, de kategorikus nemet semmire nem mondtunk a héten záruló budapesti tárgyalásokon.

Izzószál

A legnagyobb feszültség a felek között az MNB megadóztatása miatt van. Az Európai Központi Bank szerint a kormány megszegte a konzultációs kötelezettségét, és a jegybank függetlenségét is sérti, hogy a tranzakciós adót a központi banknak is fizetnie kell. Az adóból egyébként 239 milliárd forintot vár a költségvetés; a teher döntő részét a bank fizetik, amit az ügyfelekre háríthatnak.

Brüsszel is jelezte, hogy foglalkozik a csekkadó MNB-t érintő részével, ami szakértők szerint a pénzügyi stabilitást veszélyezteti. A magyar álláspont – legalábbis a tárgyalást vezető miniszter szavai alapján – elég rugalmas lehet, amire most nagy szükség van. Varga Mihály mondta azt, hogy a kormány átgondolhatja a csekkadót, legalábbis ami az MNB megadóztatását illeti. A miniszter később még egyértelműbben fogalmazott: eszerint visszavonhatja a kormány az MNB-adót, ha az Európai Bizottság is egyetért az EKB bírálatával.

Az uniós vita mellett az IMF-tárgyalásokat értékelő nyilatkozat szinte elsikkadt. A Valutaalap annyit közölt: fenntartható költségvetésre és stabil bankrendszerre van szükség.

A megfogalmazás szintén a tranzakciós adóval kapcsolatos kifogásokra utal, ennek módosítása viszont nehéz helyzetbe hozhatja a kormányt, hiszen ha szűkítenek az adóterhelésen, a költségvetés bevételei csökkenhetnek.

Ez azért is baj, mert a hiány már most az egész évre tervezett szint 90 százalékán, 518 milliárd forintnál áll, miközben legújabb előrejelzésében az EBRD még súlyosabb visszaesést jósol. Ha a növekedés tényleg kisebb lesz, az szintén csökkentené a költségvetési bevételeket. (Csak nehogy akkora legyen a baj, hogy már a részeg sofőrök sem mentik meg a büdzsét.)

Hátul, egyre hátrébb

A növekedési számaink sajnos nem csak az EBRD szerint és nem csak ebben az évben rosszak. Évek óta egy helyben toporgunk vagy hátralépünk, miközben a szomszédok elhúznak mellettünk. Az elmúlt két év az euróválság negatív hatásait erősítő hazai bénázások sorát hozta, ezeket egy elemzésben foglaltuk össze, amiben a bajok okát is bemutattuk.

Az egyik közülük, hogy a cégeknek nagyjából mindenből elegük van, inkább nem költenek pénzt beruházásokra és munkahelyteremtésre. Sőt, egyesek inkább hátrébb lépnének. A Sanyo 400 embert rúgna ki Dorogon, más, Kínából érkező befektetők pedig inkább elkerülik Debrecent a borzalmas adminisztrációs terhek miatt. A városnak kárpótlás lehet, hogy elindult a Pharmapolis, a gyógyszeripari tudományos park 120 kutatónak ad munkahelyet.

Részben pont a vállalkozások, építőipari cégek passzivitása miatt tovább zuhan az építőipar, és lényegében összeomlott az ingatlanpiac is. A folyamatok eredményeként tovább csökkentek a lakásárak, a lakásépítés soha nem látott gödörbe került.

A zsugorodó beruházások és a tetszhalott építőipar ellenére van pénz, csak az inkább az adóparadicsomokba menekül. Egy kutatás szerint több mint 242 milliárd dollár szökött offshore cégekbe az országból az elmúlt évtizedekben, és ezzel a teljesítménnyel ott vagyunk a világ első húsz országa között. De ennél is többet veszíthetünk a butaságunkon.

És egy keveset a dinnyekartellen is. Azért keveset, mert a rögzített árak csak egyetlen hétvégét értek meg. A politikai noszogatásra 99 forintossá tett dinnyeár azóta 85-95 forintra csökkent, de a mesterséges áremelés állítólag így is százmilliókat vett ki a vevők zsebéből.

De nem kell aggódni, nem maradunk kartell nélkül. Az agrárminiszter szerint a piaci szereplők összefogással tudják befolyásolni az árakat és a piacot, amit a tejágazatban is bevethetnek.

A mesterséges és összehangolt áremelések károsak. Már így is túl drága a magyar étel, ráadásul nálunk emelkednek a leggyorsabban az árak, miközben a fogyasztás esik. A lakosság emiatt kiemelkedően sokat költ élelmiszerekre, miközben kevesebb bútort, műszaki cikket és üzemanyagot veszünk: mindent összeadva visszaesett a fogyasztásunk.

És jövőre a cigaretta is drágul, 1000 forintig mehet fel egy doboz ára – emiatt várhatóan több lesz csempészáru, és kevesebb az állami bevétel. De még a sörünkért is nagyon meg kell dolgoznunk: a németeknél három perc munkával meg lehet keresni egy korsó árát, idehaza ehhez negyed óra kell.

Nyáluk csöpög

De ne panaszkodjunk, mert Spanyolországban állítólag már éheznek. Az országban minden negyedik ember munkanélküli, Tres Cantos lakosainak pedig a hónap végére elfogy az élelmük. A gazdaság teljesítménye tovább zsugorodott, hiába a mentőcsomag, az ország a szakadék szélére került, a hozamok az egekben járnak, és több tartomány is csődközelben van. Egyre elkerülhetetlenebbnek látszik az IMF segítsége.

A spanyol válság miatt a befektetők japán jenbe menekülnek, az euró így 11 éves mélypontra jutott. A tornyosuló problémák miatt negatívra rontotta Németország kilátását a Moody's: az indoklás szerint az euróövezeti adósságválság és a görög eurótagság esetleges megszűnése miatt vonták meg a stabil osztályzatot.

Forintcsúcsok

A görög kormányfő szerint az ellenség az EU-hivatalokban ül. Biztosan az ő hibájuk lehet, hogy idén a GDP több mint 7 százalékkal zsugorodhat. Ennél nagyobb baj, hogy a német gazdaság teljesítménye is csökkent, illetve az olimpiát rendező brit gazdaság is a vártnál jóval nagyobb recesszióban van, ami ott is leminősítést hozhat.

A bajokra megoldás lehet a pénzügyi fegyelem lazítása. A hírek szerint egyfajta európai IMF-ként mégis bankká alakulhat az Európai Stabilitási Alap, ami ezzel igen nagy, lényegében korlátlan erőt kapna a piacok megnyugtatásához.

Az Európai Központi Bank elnöke sem lehet akadály. Draghi közölte, hogy  az EKB mindent megtesz, hogy védje az eurót – ezzel jelezte, hogy az EKB az eddigieknél nagyobb engedékenységgel hajlandó részt venni a válság csillapításában, ami a német jegybankároknak egyáltalán nem tetszik.

	29. heti záró	30. heti záró
BUX	17 353	17 688
OTP	3461	3517
Mol	17 190	17 300
Richter	37 000	38 990
Magyar Telekom	423	430

Draghi nyilatkozata napokon át erősíteni tudta a forintot: egy kisebb megingástól eltekintve 285, 283 és a csúcsot jelentő 281 forint alatt is álltunk az euróval szemben.

A Big Mac-index szerint a forint alulértékelt, a folytatódó erősödés a kimutatott és eddig is nagyot csökkenő államadósságszintünk további lefaragásában is nagy segítség lenne.