A blogról
Kapitulálnak a bankok – ez a hiteleseknek fog nagyon fájni
Az infláció hosszabban és magasabb szinteken marad velünk – novemberben bizonyosan 7 százalék feletti pénzromlással számolhatunk –, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorításra készül – derült ki a Monetáris Tanács tegnapi ülését követően.
Az MNB a korábban beharangozott 15 bázispont helyett 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, ám az így 2,1 százalékra szökő mutató még nem elégítette ki a piacot, amit jól mutatott, hogy a forint a bejelentést követően röviddel átmenetileg két forintot meghaladó mértékben gyengült az euróval szemben. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor a döntés hátteréről tartott tájékoztatón jelezte: már csütörtöktől ismét elválik egymástól az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértéke, így az MNB lényegében komolyabb kamatemelést hajt majd végre. A csütörtöki döntés szerint az egyhetes betét kamata 2,5 százalék lett. Az MNB hetente tart majd tendereket egyhetes betétre, és amíg minden ajánlatot elfogad, ez lesz az irányadó kamat – csütörtökön több mint 7700 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak be. Ezzel a tényleges alapkamat-emelés nem 0,3, hanem 0,7 százalékpont lett. A forint a döntés meghozatala után a keddivel ellentétes irányba mozdult: 363 forint alá is benézett, majd 364 forint környékére gyengült vissza.
Kapitulálnak a bankok a magas kamatok előtt
A mostani emeléssel már 1,5 százalékponttal magasabb szinten jár az alapkamat, mint júniusban. A jegybank Lakáspiaci jelentésének bemutatóján Nagy Tamás, az MNB igazgatója a money.hu kérdésére arról beszélt, hogy a forrásköltségek 150-170 bázispontos emelkedésének eddig csak mintegy harmada jelent meg a piaci lakáshitelkamatokban a bankok egymás közötti versenyének köszönhetően. Ugyanakkor az elmúlt hetekben már jól látszott: miután az alapkamat-emelés még egy jó ideig nem áll meg, a bankok kénytelenek saját kamataikban is érvényesíteni a jegybanki kamatemelés hatását. A money.hu adatai szerint
Jelzáloghitelben már nem igazán versenyeznek egymással a Bankholding tagjai
A hétfői bejelentés szerint a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank 2022. március 31-ével egyesül majd. A Bankholding harmadik tagja, a Takarékbank csak további egy évvel később olvad majd be, s a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023 végéig valósul meg. A hármas fúzióból létrejövő új egységes pénzintézet végleges márkaneve és arculata a tervek szerint 2023 elején kerül bevezetésre.
Ugyanakkor a tagbankok bizonyos üzleti döntéseit már eddig is összehangolták, s ez a folyamat minden bizonnyal felgyorsul majd november 15-től, amikortól a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átvették a szakmai irányítást.
A milliós fizetés kinyírja a fiatalok motivációját
Világszerte egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a milliókat kereső profi sportolókat idejében fel kellene készíteni a civil életre. Nem pusztán pszichológiai, hanem pénzügyi szempontból is, ugyanis tucatszám tudnánk felsorolni olyan, egykoron professzionális sportolókat, akik a karrierjük befejezése után néhány évvel csődbe mentek.
A magyar példa azt mutatja, idehaza ebből a szempontból katasztrofális a helyzet, sem a szakszövetségek, sem a klubok nem foglalkoznak azzal, hogy a versenyzőket időben felkészítsék a lehetséges problémákra. A futball itthon – a fizetéseket tekintve is – más kategóriába tartozik, mint bármely másik sportág, mi két kosárlabdázóval ültünk le beszélgetni a sportolók pénzügyi tudatosságáról: Czank Tímea sokszoros válogatott magyar bajnokkal, illetve Károlyi Andrea 150-szeres válogatott, már visszavonult játékossal, aki jelenleg annak a 3×3-as kosárlabda-válogatottnak a szövetségi kapitánya, amely az elmúlt években Európa-bajnokságot, illetve világbajnoki ezüstöt is nyert.
A gyerek a varázsszó a moratóriumban
Az Erste Banknál a lakossági hitelállomány öt, a mikrocégek hiteleseinek négy százaléka maradt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek 51 százaléka azzal az indokkal folytatta a moratóriumot, hogy gyereket nevel, 15 százalékuk pedig azzal indokolta, hogy nyugdíjas.
Kevesen maradtak, azon belül is kevés az igazi rászoruló
Harmati László, a bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint azon ügyfelek aránya, akiknél jó eséllyel valóban érdemi segítséget jelent a törlesztési szünet folytatása, a bennmaradók harmadát jelenti. A moratórium folytatását kérők 21 százaléka indokolta a család csökkenő jövedelmével, miért nem akarja jövő júniusig folytatni hitele törlesztését. A moratóriumban maradást választó ügyfelek tíz százaléka munkanélküliséggel, két százalékuk pedig a közfoglalkoztatotti státusszal indokolta bejelentkezését a moratórium harmadik szakaszába.
Egyre több ember vásárol a magyarosan elnyújtott Black Friday alatt
Az amerikai szokásoktól eltérően Magyarországon nem egy kijelölt napon tartják a Black Fridayt, hanem már jó néhány éve gyakorlatilag az egész november egy óriási Black Friday. S bár a tengerentúlon ilyenkor hetven-nyolcvan százalékkal szokás leértékelni a termékeket, itthon ez közel sincs így. Az idei november furcsasága, hogy nem csak a termékeknél, a hiteleknél is Black Friday van.
A hazai kereskedők kicsit fukarabbak, ha a fekete péntekről van szó, ennek ellenére a magyar vásárlók is imádják ezeket a leértékeléseket. Olyannyira, hogy az Offerista Group kutatása szerint idén a megkérdezettek 85 százaléka készül tudatosan valamilyen vásárlásra a novemberi akciók során. Ez tavalyhoz képest mintegy harmincszázalékos emelkedést mutat a vásárlói kedvet illetően.
A maradék 15 százalék sem zárkózik el teljesen, közülük 73 százalék mondta, hogy ha szembejön valami igazán testhez álló ajánlat, nyitott a vásárlásra.
Az átlagnak ötvenezer forint a plafon
A megkérdezettek zöme (32,97 százalék) úgy tervezi, hogy húsz- és ötvenezer forint között fog költeni, de sokan nyilatkoztak úgy (20,63 százalék), hogy nincs előre eltervezett összeg, amennyiben olyan ajánlat kerül a szemük elé, amely visszautasíthatatlan, nem fognak gondolkodni. A válaszadók közel húsz százaléka azt közölte, mindenképpen kevesebbet fog költeni, mint húszezer forint, 2,44 százalék azonban akár 180 ezer feletti összeget is hajlandó kiadni álomajánlat esetén.
Idén a bankkártyával fizetők, úgy tűnik, leelőzik a készpénzes versenyzőket, valószínűleg célfotó dönt majd a végén, mivel a válaszadók 47,86 százaléka úgy tervezi, hogy kártyával egyenlíti ki az összeget, 46,03 százalék pedig készpénzes fizetés mellett tette le voksát. A banki utalást 4,56 százalék választaná.
Hatalmas kereslet az új hitelre, egymás alá licitálnak a bankok
A lakáshitel-folyósítások 15-30 százaléka lehet zöldhitel, így épp akkorra fogyhat el az MNB e célra biztosított 200 milliárdos kerete, amikortól minden új építésű lakásnak már hoznia kell a zöldkövetelményeket. Nagy kérdés tehát a folytatás, és főleg az, hogy a használt lakások energetikai felújítására mikortól lesz majd olcsó forrás. Ami a zöldhiteleket illeti: sokan nem gondoltak rá, de még az MNB által meghatározott 2,5 százalékos kamatszintnél is lejjebb mennek a bankok a versenyben.
Az előzetes várakozásokat igazolva robbant be a magyar lakáshitelpiacra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöldhitelprogramja. A money.hu és banki partnereinek tapasztalatai szerint a termék nagyon keresett volt már az indulást követő első hónapban, bankonként több milliárd forintos hiteligénylés indult el, s a hitelközvetítőnél is a százas nagyságrendben érdeklődtek az ügyfelek az új hitel iránt.
A szakértők szerint azonban a jó indulás kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az októberi keresletet jelentősen felerősítette az, hogy a nyár eleje óta ismert volt az, hogy az MNB refinanszírozásával szuperolcsó, maximum 2,5 százalékos hitelkamat mellett lehet majd korszerű új lakást vásárolni, vagy ilyen lakás építésére hitelt kapni. Éppen ezért az első hónapok adatai vélhetően felülreprezentálják majd a termék iránti valós keresletet. A várakozások szerint
a zöldhitel-folyósítás a következő hónapokban a teljes lakáshitel-volumen 15-30 százalékát is adhatja majd.
Bürokratikus akadályverseny a moratórium költségterhének lefaragása
Közel egymillió ügyfél került ki a moratóriumból a hét elején. A jogszabály értelmében nekik a moratórium alatt felgyűlt törlesztőrészleteket és kamattartozást az eredeti futamidő végét kitolva kell kifizetniük azért, hogy a visszatérést követően a törlesztőrészletük ne emelkedjen. Ez a money.hu kalkulációi szerint (a lentebb látható táblázatokban) azt jelenti, hogy egy 10 milliós, 2018 márciusában 15 éves futamidőre felvett, 6 százalékos kamatozású lakáshitelt az ügyfélnek nem 2033 márciusáig, hanem 2036. áprilisáig kellene fizetnie. Egy 3 millió forintos, 2018 novemberében 12 százalékos kamatozással 5 évre felvett személyi hitel utolsó törlesztőrészletét 2023. márciusa helyett 2025 júliusában törleszthetné az ügyfél.
Kinek van másfél milliója?
Sokak számára a legnagyobb gond az, hogy miként kezdje újra a törlesztést. Nekik a hitelcsere ajánlható, hiszen akár 30 százalékkal is mérsékelhető a havi törlesztőrészlet. Mások azonban nem kezdenének bele új hiteligénylésbe, inkább a régi hitelüket szeretnék minél hamarabb lezárni. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra szólította fel a pénzintézeteket, hogy tegyék lehetővé azoknak az ügyfeleknek, akiknek arra módja van, hogy mindenféle banki díj és költség mentesen törleszthessék a moratórium alatt felgyűlt tartozásokat.
Csakhogy a 19 hónapnyi nemfizetés miatt az érintett személyi hitel esetében közel 1,4, a lakáshitelnél pedig 1,6 millió forintot kellene egy összegben befizetni. Érthető, hogy erre kevesen vállalkoznának. Fontos ugyanakkor látni, hogy 2022. december végéig az ügyfelek bármekkora összeg előtörlesztését vállalhatják költségmentesen.
Sötétben élnek a magyarok
Nézzük, hogy az Eurostat szerint mi a jellemző az egyes nemzetekre! 2020-ban a Spanyolországban élők közel tizede tartotta túl sötétnek a lakását (10,6 százalék), ami a legmagasabb arány az EU-tagállamok között, tekintve, hogy egyedül csak ők tudhatnak magukénak kétszámjegyű adatot. A spanyoloknál ráadásul egy év alatt duplájára emelkedett a sötétben élők száma, 2019-ben még csak 5,9 százalékuk panaszkodott a körülményekre.
Második helyen Franciaország (9,5 százalék) áll – náluk is romló tendencia mutatkozik –, a harmadik lerosszabb helyzetben pedig Málta van (9,4 százalék), azonban náluk jobb a helyzet, mint egy évvel korábban.
Negyedik helyen Magyarországot találhatjuk, a lakosság 7,7 százalékának nem jut be elegendő napfény az otthonába.
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Szlovákiában (2,6 százalék), Cipruson (2,8 százalék) és Csehországban (3,1 százalék) jegyezték.
A hitelek drágulása az ingatlanpiacot is visszafoghatja
Idén május és június után minden idők harmadik legnagyobb hitelkihelyezését hozta 2021 szeptembere. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 125,4 milliárd forint lakáshitelt vettünk fel a bankoktól. Ez 56 százalékkal magasabb érték, mint 2020-ban, és 83 százalékkal haladja meg a 2019. szeptemberi értéket.
A Money.hu elemzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy hamarosan megtörhet a trend, mivel a hitelek drágulása miatt csökkenhet a hitelkereslet. Az MNB szeptemberben még csak visszafogott, 11 bázispontos kamatemelkedést mért a folyósított lakáshitelek átlagkamatában, s így 4,29 százalékon kapott kölcsönt egy átlagos adós, ám a hitel-összehasonlító oldal adatai szerint ennek októberben már leáldozott. Az MNB június óta folyamatosan emel az alapkamaton, és ez drágítja a forrásokat. Ennek következtében egyre több bank hagy fel azzal a gyakorlattal, hogy a banki verseny miatt csak szelektíven emeli hiteleinek kamatát, egyre gyakoribb az általános drágítás. Ennek köszönhetően lényegében napról napra változnak a banki kondíciók, az épp aktuális legjobb ajánlatot a Money.hu szerint csak a hitelajánlatok összehasonlításával lehet kiválasztani, amelyet akár hetente nem árt frissíteni. A változatosságot jól szemlélteti az utolsó két hét kamatváltozásainak összefoglalója.
Egymilliárd eurós számlát nyújtott be a koronavírus a globális zeneiparnak
A vártnál kisebb, 9,9 százalékos csökkenést mutatott 2020-ban a globális jogdíjak visszaesése; ez több mint egymilliárd eurós mínuszt jelent. A világ 123 országában tevékenykedő jogkezelők tavaly ősszel még 20-35 százalékos eséssel számoltak.
Világszerte Európában tapasztalták a legnagyobb zuhanást, az európai alkotók 16,9 százalékos jogdíjkieséssel szembesülhettek, a magyar piacon azonban még ennél is nagyobb, 17,7 százalékos csökkenés ment végbe – derül ki az Artisjus jelentéséből.
Százmilliárdos pocsékolás megy Magyarországon
Magyarországon az idei első félév végén 7478,6 milliárd forint volt a forgalomban lévő készpénz állománya, fél év alatt közel 150 milliárd forintos volt a növekedés. Mindez azt okozza, hogy a GDP-arányos készpénzállomány nemzetközi szinten is kimagasló szinten áll, ráadásul évtizedes összevetésben az itthoni növekedés is párját ritkítja, hiszen a 2010-es 8,6 százalékról 2020 végére 15 százalék fölé sikerült emelni a mutatót.
Költséges, ha nem forog a pénz
Ez két oldalról is probléma.
- Egyfelől az állomány fenntartása méregdrága. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a tárolás, az előállítás, a készpénz szállítása komoly kiadást jelent, s ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a készpénzes forgalom hathatósan erősíti a szürke gazdaságot is. A Pénzügyminisztérium 2019-ben – amikor még „csak” 6300-6600 milliárd forintot tett ki a készpénzállomány – a 400-450 milliárd forintra becsülte a készpénzhasználat éves társadalmi költségét.
- A másik – nagyobb – gondot ugyanakkor az jelenti, hogy a forgalomban lévő készpénz jelentős része nem vesz részt a mindennapi forgalomban vesz részt, így a parkoltatott pénzek hiányoznak a gazdaságból.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, a háztartások megtakarításairól szóló tanulmánykötete szerint a hazai lakosság pénzügyi befektetéseit tekintve általánosan konzervatív, kockázatkerülő magatartást tanúsít. A megtakarítások oroszlánrésze ezért készpénzben van, emellett a lakossági átlagügyfél a látra szóló bankbetétet és – egyetlen komolyabb megtakarítási formaként – az állampapírt preferálja.
Brutálisan több és egyre drágább hitel kell a lakásvásárláshoz
Durván drágultak a lakásárak az elmúlt években, aminek köszönhetően a vásárolni akarók egyre kisebb része képes már kigazdálkodni a vásárlást saját megtakarításaiból – az ügyletek hatvan százalékához már hitelt vesznek fel.
Nem az adósok lettek kockázatvállalóbbak
A magasabb vételár automatikusan húzza magával az átlagos hitelösszeg növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben egy új lakás megvásárlására idén már kétszer magasabb, 15,5 millió forintos hitelt vett fel egy átlagadós, mint amennyit – 7,7 milliót – 2017-ben kellett a lakás megvásárlásához. Használt lakás esetében csak hetven százalékkal, 6,4 millióról 11 millióra nőtt az átlagos hitelösszeg. Azt, hogy az emelkedést az ingatlan árának emelkedése és nem a hitelfelvevők túlzott kockázatvállalása okozta, jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakás piaci értékének hetven százalékát meghaladó mértékű hitelek aránya 2017-hez képest lényegében nem változott, 19,8 százalékról 20,2 százalékra emelkedett.
A lakásvásárlóknak a KSH által kimutatott, 7,7 milliós átlagos hitelösszeg felvételekor és a felvételkor számított átlagos, 5,82 százalékos hitelkamattal számolva 2017. júniusi hitelfelvételkor elég volt havi 54 500 forintos törlesztőrészletet vállalniuk egy tíz évre fixált törlesztéssel bíró, húszéves hitel esetében. Aki idén júniusban már 15,5 milliós átlagos összegű lakáshitelt volt kénytelen felvenni, az havonta 92 128 forintot fizet.
Egy érintéssel vehetnének le ötvenezret a kártyájáról – nem tart tőle?
Bevált a PIN-kód nélküli bankkártyás fizetés limit emelése, miután egyszerűsítette az életet – jelentette ki Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. A felügyeleti vezető szerint indokolt lenne a limitösszeget egy nagybevásárlás összegéhez, harminc–ötvenezer forinthoz kötni.
Indokolt volt a limitemelés
Való igaz, a koronavírus-járvány idején teljesen indokolt lépés volt a limit ötezer forintról tizenötezer forintra emelése, hiszen az ügyfelek számára így biztosítani lehetett azt, hogy valóban fizika kontaktus nélkül fizethessenek a járvány idején a boltokban. A plasztikhasználatba belekóstoló emberek a járványhullámok lecsengése után sem tértek vissza a készpénzhez: a kártyás vásárlások darabszáma 23, értéke harmincszázalékos növekedést mutatott az idei második negyedévben éves összevetésben. Itt nem beszélhetünk a pandémia miatti extra alacsony bázisról, mert bár a fizetések száma négy százalékkal csökkent 2020. második negyedévében, a plasztikokkal akkor is tizenegy százalékkal többet költöttünk, mint 2019 hasonló időszakában.
Felejtse el a kgfb-kampányt!
Az átlagautóst legfeljebb felbosszanthatja, ha azt látja a napokban, milyen olcsón lehet átszerződni majd a soron következő kgfb-kampányban. De az igazság az, hogy ezek a díjak köszönőviszonyban sincsenek a piaci szintekkel, ráadásul – egyelőre – idén csökkenést mutatnak a normál kgfb-díjak .
Egy évtizede a hazai biztosítási piac egyik csúcseseménye volt a november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, ám mára inkább csak arra jó a novemberi díjhirdetés, hogy a tájékozatlanabb ügyfelek a későbbiekben felháborodjanak azon, hogy biztosítójuk mekkora árat kér az évközi váltáskor.
Senkinek nem volt jó az évi egyszeri díjhirdetés
Magyarországon 2010-ig évente egyszer hirdethettek kgfb-díjat a biztosítók, így minden autónak – függetlenül attól, hogy mikor kötötték a kocsira a szerződést – januártól decemberig tartott a biztosítási év.
Ez a felosztás az autósokra nézve is méltánytalan volt, mert így a bónusz/malusz besorolás szempontjából fontos balesetmentes első év sokaknak bizony másfél évig tartott. De az is gondot okozhatott az autósoknak, hogy a biztosítóknak mintegy varázsgömbbe nézve kellett kitalálniuk a következő hónapok trendjeit, így nem volt mód arra, hogy év közben módosítsák díjaikat.
Felezhető a moratórium terhe, ha pár ezer forinttal többet törlesztünk
Bár annak az ügyfélnek, aki novembertől nem akar a hiteltörlesztési moratóriumban maradni, elvben semmi dolga nincs, a Money.hu szakértői kalkulációkkal támasztják alá, hogy a következő napokban érdemes elgondolkodniuk a folytatásról. A törlesztőrészlet kis mértékű, havi öt-tízezer forintos emelésének vállalásával ugyanis az érintettek számottevően tudják csökkenteni azokat a hónapokat, amíg tovább kell fizetniük a törlesztést az eredeti futamidőhöz képest. Ennél is komolyabb érv lehet, hogy így a moratórium okozta tehernövekedés harmadával, felével csökkenhet. Az ügyfelek törlesztési terheit ezenkívül a hitelcsere is segítheti.
Jövő vasárnapig, azaz október 31-ig jelezhetik az ügyfelek bankjuk felé szándékukat, hogy további nyolc hónapig – 2022. június végéig – élni akarnak a hiteltörlesztési moratórium adta lehetőséggel. A folytatás feltételekhez kötött, azok maradhatnak a védernyő alatt, akik
- gyermeket várnak vagy nevelnek,
- nyugdíjasok,
- közfoglalkoztatottak vagy álláskeresők,
- valamint azok is, akiknek 2020 márciusa óta tartósan csökkent a jövedelmük.
A kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség egyöntetűen jelezte, hogy az újabb hosszabbítás valóban csak azoknak az ügyfeleknek éri meg, akiknek ténylegesen gondot okozna a törlesztéshez történő visszatérés. A többiek számára ugyanis aligha lehet kifizetődő az, hogy – a Money.hu számításai szerint – azoknak az ügyfeleknek,
akik a bennmaradás mellett döntenek, nagyjából negyven százalékkal magasabb lesz a moratórium okozta teljes törlesztési teher, mint azon ügyfelek számára, akik idén novembertől visszatérnek a rendes törlesztéshez.
Ilyen olcsón jó ideig nem kap személyi hitelt
A tervektől elmaradó kihelyezések miatt a bankok eddig csak mérsékelten vezették át a jegybanki alapkamat emelésének hatását a személyi hiteleknél. Bár az emelések megindultak, ám a money.hu szakértőinek gyűjtése alapján még bőven találni 7 százalék alatti ajánlattal futó akciókat a piacon, ráadásul ezek ma már egy átlagfizetéssel is elérhetőek.
Érdekes helyzetben várja az év végét a hazai személyi hitel piac: miközben a lakáshiteleknél 2020. ősze óta rendre sikerül felülmúlni a 2019-es utolsó békeév kihelyezési szintjeit, addig a személyi kölcsön piac még mindig nem rázódott helyre.
A hitelfelvételi volumeneket ebben a szegmensben végképp nem a 2020-as évhez érdemes hasonlítani, hiszen a koronavírus járvány első hullámának megjelenésével párhuzamosan a moratórium mellett a kormány szabályozta a fogyasztási hitelek maximális kamatszintjét. A jegybanki alapkamat +5 százalékban meghúzott kamatplafon miatt a 2019-ben annyira jellemző banki személyi hitel kampányok elmaradtak, ráadásul a lakosság is óvatosabban állt a hitelfelvételhez – még akkor is, ha addig és borítékolhatóan ezt követően többé elő nem forduló rekordalacsony kamatszinten kínálták neki 2020. év végéig a személyi kölcsönöket.
Moratóriumban van? Kilenc napja maradt a döntésre
Az általános hiteltörlesztési moratórium október végén lejár, de az adósok egy része még maradhat a rendszerben, amely több ezer milliárd forint mozgásteret jelentett az érintettek számára. Sokan a még rendelkezésre álló 9 napban döntenek a folytatásról; nekik érdemes elgondolkodniuk azon, milyen extra terheket jelenthet a védernyő alatt maradás.
„Az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 18-án, szerdán. Ez volt többek között az egyik kormányzati válasz a koronavírus-járvány magyarországi megjelenésére. Az azonnal életbe lépő hiteltörlesztési moratórium fizetési halasztást jelentett az érintett adósoknak, hogy a pandémia okozta nehéz helyzetben átmenetileg ne kelljen törleszteniük. Az intézkedés bevezetése után a bankok, valamint a moratórium részleteinek kidolgozásába bevont Magyar Nemzeti Bank is jelezte, hogy
nem az adósság elengedéséről, hanem fizetési halasztásról van szó,
amellyel a hitelesek pénzügyi mozgástere könnyebbé válik a járvány okozta kedvezőtlen helyzetben. Fontos üzenet volt az is a bankok és a jegybank részéről, hogy akinek van jövedelme, fedezete a részletek fizetésére, az folytassa a törlesztést.
Ezer milliárdok, százalékok, háztartások
A hiteltörlesztési moratórium tehát fizetési haladékot jelentett, mégpedig több ezer milliárd forintnyi hitel esetében. A jegybank kalkulációi szerint csak tavaly március közepétől december végéig 1700 milliárd forintnyi mozgásteret kaptak a hitelesek – ennyi törlesztéstől szabadultak meg átmenetileg –, ami a teljes magyar GDP majdnem négy százalékának felel meg. A moratóriumban 2021 májusában a jogosult lakossági hitelállomány 49 százaléka vett részt, ami a teljes háztartási hitelállomány 35 százalékát jelentette.
Drágább lesz a lakás és a kölcsön is
Az idei rekordok után jövőre kevesebb ügyfél igényelhet majd hitelt a bankjától. A vállalatok finanszírozásában nagy döbbenetet okoz majd, ha az olcsó, támogatott hitelek helyett piaci kamatozású kölcsönből lehet majd a tervezett beruházásokat finanszírozni.
A hazai pénzügyi szektort nem rázta meg komolyan a koronavírus-válság – derült ki a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy teljesen más helyzetben érte a bankszektort a mostani válság, mint a 2008-as. Teljesen más volt akkor a bankok hitel/betét aránya, más volt a hitelek mögötti devizaarány. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a bankszektor hitelezési oldalon alig néhány hónapig járt helyben, az OTP tavaly már 10 százalékkal tudta növelni a vállalati, 14 százalékkal a lakossági kihelyezését. Simák Pál szerint ugyanakkor fontos látni, hogy
a szektorszintű 15 százalékos lakossági hitelnövekedés felét a moratórium adta, maga a nettó bővülés 7 százalék volt.
A lakossági területen fékeződést várnak a bankvezetők. Bár a CIB idén 50-60 százalékkal több lakáshitelt folyósít, mint 2020-ban, de Simák Pál szerint jövőre az ingatlanárak elszállása, az építőanyagok drámai drágulása és a másik oldalon a jegybanki kamatemelkedés hatása visszafogja majd a keresletet. De abban is biztosak lehetünk, hogy ez csak átmeneti hatás lesz, hiszen a teljes lakossági hitelállomány a bruttó nemzeti termék (GDP) 17 százaléka jelenleg Magyarországon, miközben az EU átlaga 54 százalékon áll.
Betegesek, de hasítanak a neten a nyugdíjas nagyik
Szélsebes ütemben öregszik hazánk és Európa lakossága is – ez derül ki az Eurostat felméréséből. A 2020-ig vizsgált állapotok szerint a kontinens populációjának 20,6 százaléka 65 éves vagy annál idősebb, Magyarországon ugyanez az arány 19,9 százalék.
2001-ben jóval fiatalosabb volt a kontinens, az elmúlt húsz évben mintegy öt százalékkal nőtt a 65+ korosztály aránya a társadalomban. S hogy mi lesz húsz év múlva? Az Eurostat előrejelzése szerint Európában 27,8, míg hazánkban 24,9 százalékra emelkedik majd a nyugdíjas korosztály aránya.
Kétszer több hitelt kaphat egy budapesti, mint egy szabolcsi
Hetek óta napirenden van a minimálbér emelése, a tervek szerint 2022-től kétszázezer forint lenne az összege, ez az idei 167 400 forintos összeghez képest több mint 19 százalékos emelkedést jelentene.
Az utóbbi években folyamatosan nőtt a minimálbér összege. 2017-ben még csak 127 500 forint volt, ez emelkedett 138 000, majd 149 000 forintra, hogy 2020-ban elérje a 161 000, idén pedig a már említett 167 400 forintot.
Ha valóban kétszázezer forint lesz a minimálbér 2022-ben, az 57 százalékkal haladná meg a 2017-es szintet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikái alapján egyértelmű a minimálbér-emelés hatása az átlagbérekre: a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér a 2017-es 193 000 forint után az idei első félévben már közel 285 000 forintot tett ki.
Drága a bankszámla, de magunkat is okolhatjuk érte
Sok apró kiadást a végén kifizetni, vagy előre kiadni egy komolyabb összeget, cserébe minden „ingyen” van – felmerülhet a kérdés. Például vannak éttermek, amelyekben meghatározott összegért bárki annyit ehet, amennyit akar. Vannak továbbá a mobilszolgáltatók csomagjai között is olyanok, amelyek adott díj fejében korlátlan netezést, SMS-ezést, telefonálást biztosítanak. A bankszámláknál ez a forgatókönyv lehetne a jövőben a főszereplő, jelenleg viszont még biztosan nem az.
Drága dolog
A mindennapi bankolók számára jobb lenne, ha a pénzintézetek átállnának erre a rendszerre, azaz a csomagalapú árazásra. Ehhez össze kellene állítaniuk különböző csomagokat eltérő havi díjért, amelyekbe megszabott mennyiségű utalás, készpénzfelvétel és egyéb szolgáltatás tartozik.
Ha nincs infláció, akkor is mínuszban van a vevő
Villámcsapásként érte tavaly a pandémia második hulláma során a kiskereskedelmi egységeket, amikor a kormányrendelet miatt be kellett zárni éjszakára az üzleteket. Így járt a budai Margit körút legrégebbi, legnépszerűbb nonstop üzlete is, amelynek üzletvezetőjével a vásárlási és fizetési szokások átalakulásáról és a bankkártyás fizetés térhódításáról is beszélgettünk.
„Elsőre nem különösebben pánikoltunk, alkalmazkodtunk a helyzethez. Én – mint tulajdonos – otthon maradtam, a fiam – mint másik tulajdonos – szintén otthon maradt, hogy a két alkalmazottat meg tudjuk tartani” – meséli lapunknak Gyöngyi, az üzletvezető. Hozzátette: semmiképp nem akarták elküldeni az alkalmazottakat, mert évtizedek óta náluk dolgoztak, ráadásul nem tudták, hogy meddig tart majd a boltzár, mikor lesz újra szükség rájuk.
Az éjszakai zárlat miatt meg kellett változtatni a szállításokat is. Mivel minden szállítócég tudta, hogy hogy 0–24 nyitva vannak, olykor az éjszaka közepén hozták az árut, télen ez a rendszer is felborult a rendelet miatt. Az üzletvezető szerint a boltosok és a szállítók ekkor kapacitáltak a legtöbbet régóta tartó bizalmi kapcsolataikból, a pékek például saját kulcsot kaptak az üzlethez, és éjjel vagy hajnalban lerakták az árut az boltba, amelyet aztán be is zártak. Mire reggel mentek nyitni a boltot, a friss pékáru már ott várta őket, s ki tudták helyezni a polcokra.
Tíz év alatt 109 százalékkal emelkedtek a magyar ingatlanárak
Brutálisan megugrottak az elmúlt évtizedben a hazai ingatlanárak. A magyar ingatlanpiac árnövekedésénél egész Európában csak Észtországban és Luxemburgban rosszabb a helyzet.
A bérleti díjak és a lakásárak az Európai Unióban 2021 második negyedévében folyamatosan emelkedtek, 2020 második negyedévéhez képest 1,3, illetve 7,3 százalékos növekedés tapasztalható – derül ki az Eurostat ingatlanpiaci felméréséből.
Tíz évvel ezelőtt, 2010 és 2011 második negyedéve között az EU-s lakásárak és a bérleti díjak hasonló utat jártak be, de 2011 második negyedéve óta ezek az számok jelentősen eltértek. Míg a bérleti díjak folyamatosan növekedtek a 2021 második negyedévéig tartó időszakban, a lakásárak jelentősen ingadoztak.
Az átutalások is a gazdaság fellendülését jelzik
Nemcsak szorosan vett makrogazdasági mutatók, hanem a pénzforgalmi adatok is alátámasztják azt, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal gyorsabban lépett túl a koronavírus-járvány okozta sokkon, és újra robosztus növekedési pályára állt – mondta az Indexnek Tállai András. A Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese szerint a banki átutalások számának és értékének változása is jól mutatja, hogy a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások és a lakosság is egyre erőteljesebb teljesítményre képes. Míg a koronavírus első hullámában (tavaly tavasszal) az átutalások száma és értéke is a 2019-es szint alá csúszott, addig az elmúlt év második felében már számottevően meghaladta az átutalási tranzakciók, illetve az abban szereplő érték a 2019-es korábbi csúcsév adatait. Sőt, tavaly decemberben a mindenkori csúcsot is sikerült megdönteni: az ügyfelek megbízása alapján a bankok már közel 16 ezer milliárd forintnyi átutalást bonyolítottak, a 33 milliót meghaladó átutalás pedig tíz százalékkal haladta meg a 2019. decemberi adatokat.
Tállai András szerint ennél is látványosabb eredményeket hozott az idei év. Az év első 8 hónapja soha nem látott csúcsot jelentett az online átutalásokban. Először nőtt havi 30 millió fölé az átutalási tranzakciók átlagos száma, az összesen 240,6 millió banki átutalás a Giro adatai szerint 8 százalékkal haladta meg a 2020-as teljesítményt. A gazdaság szereplőinek megerősödését az előbbinél is jobban jelzi az az adat, hogy a vállalatok és a lakosság utalásainak értéke 17,6 százalékkal nőtt, és 8 hónap alatt megközelítette 100 billió (százezer milliárd) forintot – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter-helyettes.
Európai szinten is vastag pénztárca kell a magyar tandíjakhoz
Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Többek között azt vizsgálják, hogy a világ egyes országaiban milyen tandíjjal kell számolnia annak a diáknak, aki állami egyetemre megy tanulni önköltséges alapszakon.
Az Oktatási Hivatal (OH) közleménye szerint Magyarországon 2021-ben az általános eljárásban összesen 101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 75 748-an (74 százalék) kezdhetik meg tanulmányaikat. Magyar állami ösztöndíjasként 61 529-en (81 százalék) tanulhatnak tovább, és 14 219 (19 százalék) hallgató jutott be önköltséges képzésre.
A hiteladatok azt mutatják, mindenki felújít
Több mint 848 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitelekre szerződést a bankok az év első nyolc hónapjában. Ez rekordösszeget jelent időarányosan, beszédes, hogy alig marad el a 2019 és 2020 egészére jutó 911 milliárd és 928 milliárd forinttól. Ugyanakkor havi szinten az augusztusi kevesebb mint 118 milliárd forintos lakáshitelösszeg nem jelentett idei csúcsot, a rekord közel 137 milliárddal 2021 júniusára esett.
A nyolchavi adatokból látszik az is, hogy
továbbra is a használt lakások megvásárlására igénylik a legnagyobb összeget: 598 milliárd forintra rúgott az összegük.
Ez 70 százalékos részesedést jelent a teljes lakáshitelpiacon. Az új lakóingatlanok (lakások, sor-, iker- és családi házak) vásárlására igényelt hitelek aránya 10 százalékos, csakúgy, mint az új lakóingatlanok építésére kért kölcsönöké.
Alig múlt egyéves, de 38 ezer milliárd forintnál tart
Majdnem 130 milliárd forint értékű átutalás ért célba azonnal szeptember 20-án az azonnali fizetési rendszeren, ezzel új csúcsot ünnepelt az elmúlt évek egyik legjelentősebb banki fejlesztéseként 2020. március 1-jén elindult azonnali fizetési rendszer (afr). Ez persze csak az egyik csúcs, darabszámot tekintve egy idén tavaszi nap, április 12-e a rekorder, aznap 831 ezer azonnali átutalási megbízást adtak az ügyfelek a Pénzforgalom.hu adatai szerint.
A maximum tízmilliós utalásokat legfeljebb öt másodpercen belül célba juttató azonnali fizetési rendszer forgalma fokozatosan gyarapodik. Az első – a márciusi indulás miatt csonka negyedévben – a hivatalos jegybanki adatok szerint több mint 2,1 billió forintos forgalomnak adott helyt a rendszer. A múlt év második negyedévét már 5,6 billiós eredménnyel zárta, majd a nyári negyedévben 6,3 billió, az év végén pedig 7,6 billiós forgalmat ünnepelhettünk. Az év eleje az átutalások terén is gyengébb, ez a magyarázata annak, hogy az idei első negyedév során „csak” 7,3 billió forint cserélt gazdát így, a másodikban viszont már 8,4 billió forint értékű utalás ért célba azonnal. Az afr fennállása alatt idén június végéig 37 266 milliárd, a billióknál maradva 37,3 billió forint érkezett pillanatok alatt a címzettől a jogosulthoz.
Unortodox sikert ünnepel az MNB és máris továbblép
Az elmúlt 18 hónapban 62 ezer szerződést kötöttek a bankok az NHP Hajrá program keretében, amivel az MNB és a magyar kereskedelmi bankok 40 ezer kis- és középvállalatnak segítettek a pandémiás időszakban. A rendkívül nehéz mögöttünk lévő másfél évben 3000 milliárd forintnyi pénzmennyiség került olcsó hitelként a vállalkozásokhoz – vont mérleget a teljesítményről a Monetáris Tanács ülését követően Patai Mihály, a jegybank alelnöke.
Az NHP Hajrával a 8,5 éves Növekedési Hitelprogram (NHP) is lezárult. Ennek keretében 6400 milliárd forintnyi hitelt tudtak a kereskedelmi bankoktól igen olcsón felvenni a vállalkozások, összesen 75 ezer kkv számára biztosított a jegybanki program olcsó forrást. Az MNB saját számításai szerint
a gazdaságba pumpált hitelmennyiség körülbelül öt százalékkal javította a magyar gazdaság teljesítményét,
ennyivel járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Egymásnak estek a bankok
A mai naptól, október 4-től van lehetőségük a hazai bankoknak, hogy ügyfeleik számára meghirdessék az évi maximum 2,5 százalékos kamatozás mellett elérhető zöldlakáshitel-programjukat. A szuperolcsó hitelhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai naptól bocsát a bankok rendelkezésére 0 százalékos kamatozás mellett továbbhitelezhető (refinanszírozási) pénzt.
A program részleteit nagyjából szeptember közepétől ismerhették meg a bankok is, épp ezért az MNB is arra hívta fel a figyelmet, hogy a banki termék-, informatikai és értékesítési fejlesztések miatt a különböző bankok eltérő időben indulnak majd el a termékkel.
A Balatont választották a hitelfelvevők is
A Balaton partjáról kevesen indultak vissza augusztusban lakáshitelt felvenni. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év nyolcadik hónapjában 117,8 milliárd forint értékű lakáshitelt helyeztek ki a bankok az ügyfeleiknek. Persze ezt a teljesítményt sem kell temetni, hiszen minden idők negyedik legnagyobb folyósítása történt idén augusztusban – ennél csak a megelőző hónapok teljesítménye volt impozánsabb, az abszolút csúcsot így továbbra is a 2021 júniusi 136,7 milliárd forintos kihelyezés tartja.
A három nyári hónapban 387 milliárd forintot folyósítottak lakáscélra az ügyfeleknek a pénzintézetek, ez 76 százalékkal haladja meg a 2020-as nyári adatokat – noha akkor már túl voltunk a koronavírus-válság első hullámán, és épp a gazdasági felpattanás napjait éltük.
Rovataink a Facebookon