Kedvenc karácsonyi édességünk nem mindig bejgli néven futott, és nem is mindig volt ilyen tekercselt, korábban ugyanis hajlított, patkó alakban tetszelgett az ünnepi asztalon. A német–osztrák régióból átvett édességet aztán saját képünkre formáltuk „posonyi mákos kaláts” elnevezéssel. A végül bejgliként befutott karácsonyi sztárdesszert örökzöld fogás lett a magyar háztartásokban, s mivel elkészíteni még a gyakorlott háziasszonyoknak sem sétagalopp, sokan inkább vásárlásra adják a fejüket.
Mostanra azonban olyan áron jutunk hozzá a karácsonyi bejglihez, hogy az ember kétszer is meggondolja, vegyen-e egyáltalán, és ha igen, akkor hol.
Az MNB szerint egy átlagos változó kamatozású lakáshitellel rendelkező ügyfél 4200 forinttal magasabb havi törlesztőrészletet fizethet annak köszönhetően, hogy az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebb mértékben emelkedett az alapkamat. A bankok egyelőre lassan igazítják a jegybanki kamatszinthez hiteleiket, lomhaságuk most jól jöhet a hitelfelvételt tervezőknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapításai szerint a bankok a lakáshitelek esetében a forrásköltségek változását továbbra is csak alapos késéssel árazzák át. Az MNB kimutatásai szerint az idén októberben mindössze 6 bázisponttal, 4,29 százalékról 4,35 százalékra emelkedett a lakáscélú hitelek átlagkamata. Mindez azt jelenti, hogy miközben május végétől október végéig a jegybanki alapkamat 0,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett, a lakáshitelek átlagkamata az alapkamat 120 bázispontos emelkedéséhez képest mindössze 35 bázispontos emelkedést mutatott.
A jegybank folyamatos kamatemelése nemcsak a dráguló kamatok miatt fog fájni a lakásvásárlást hitelből tervezőknek, hanem amiatt is, hogy az átlagbérből sokkal kisebb értékű hitelt lehet finanszírozni – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Ha az év végére a kedden kiszélesített kamatsáv felső szélére ér majd az irányadó kamat, és idővel a banki hitelkamatokban is megjelenik, akkor
az átlagkeresettel rendelkezők húsz százalékkal kisebb értékű lakásra tudnak majd csak alkudni.
Ez az eladóknak is fájni fog.
Az elmúlt hetekben drasztikus gyorsasággal növekszik a jegybanki irányadó kamat mértéke. A kamatemelési ciklus indulása óta 0,6 százalékról 2,9 százalékra emelkedett a mutató. A Money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a drágulás nemcsak a hitelkamatok és a törlesztőrészletek emelkedése miatt érinti érzékenyen a lakáshitel-felvevőket, hanem amiatt is, hogy jó eséllyel le kell mondaniuk álmaik lakásáról, és sokkal kisebb összegben tudnak csak lakásra alkudni.
A személyihitel-piac lényegében még nem vesz tudomást a jegybanki kamatemelésről. Bár hitelből ajándékot vásárolni nem épp pénzügyileg tudatos döntés, de a későbbiekben komoly beruházást, beszerzést tervezők karácsonyi ajándékként most több százezer forinttal alacsonyabb költségű kölcsönt rakhatnak a fa alá ahhoz képest, ha jövőre, a beruházás előtt vennék fel a kölcsönt.
A lakáshiteleknél szinte naponta drágulnak a kamatok annak köszönhetően, hogy a jegybank alaposan felgyorsította a júniusban elkezdett kamatemelési ciklusát, s a várakozások szerint e hét csütörtökön bizonyosan 3 százalék fölé emelkedik az irányadó kamat.
A magyarok több mint 37 százaléka már a karácsonyi kínálat megjelenésétől elkezdi a vásárlást, ami meglehetősen korainak tűnik, tekintve, hogy számos kereskedelmi hálózat már szeptember végén kipakolja a polcokra a karácsonyi termékeket – derül ki az Offerista felméréséből. A vásárlók 12 százaléka már a novemberi Black Friday akciók során is a karácsonyra készült, ám mintegy 7 százalék az ünnep előtti utolsó héten indul last minute túrára.
A válaszadók 62 százalékának a vásárláskor az ár-érték arány a lefontosabb, és 66 százalékuk tervezi, hogy nagyjából ugyanannyit fog költeni, mint tavaly. Ebből kitűnik, hogy a pandémiás nehezítő körülmények ellenére sem hajlandók lemondani a „gazdag Jézuska” gyakorlatról. Közel 19 százalék azonban az akciókra hajt, tehát a legfőbb szempont, hogy kedvezményes áron tudja megvásárolni a kiszemelt terméket. Nagyon kevés olyan ajándékozó van, aki a legjobb minőséget tartja szem előtt, mindössze 6,3 százalék mondta azt, hogy az ár nem számít, a piacon kapható legjobb terméket keresi.
Éveken át nem kellett foglalkozni vele, ám az idei év második felében fókuszba került az infláció. Az elmúlt öt évben, 2016-tól 2020-ig 0,4–3,4 százalékos volt az éves átlagos infláció. Az idei év első tíz hónapjában viszont már 4,6 százalékot tett ki, ami még problémásabb, hogy július óta nagy sebességgel kezdett el gyorsulni:
Az infláció felfutása betett az eddigi alacsony kamatkörnyezetnek is, az MNB júniusban megkezdte a kamatemeléseket, amelyek a hiteleknél is előbb-utóbb megjelennek. Különösen igaz ez az elmúlt napokra, amikor alig több mint egy hét alatt 1,1 százalékkal 2,9 százalékra emelkedett az irányadó kamat szintje. A money.hu szakértői már korábban is figyelmeztettek arra, hogy példa nélküli drágulás jöhet a lakáshitelpiacon , a most csütörtöki újabb, 40 bázispontos jegybanki kamatemelés után pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendkívül gyors jegybanki kamatemelés után – ha az irányadó kamat emelkedése beépül a hitelkamatokba – egy 20 millió forintos, 20 évre felvett lakáshitel törlesztőrészlete 15 százalékkal, 20 ezer forinttal is drágulhat majd ahhoz képest, ha az ügyfél a kölcsönt november elején fel tudta venni. Épp ezért a hitelközvetítő szakemberei szerint a kölcsönfelvételt tervezőknek minden egyes hét tolódás akár milliókkal is megdobhatja majd a hitel visszafizetendő teljes költségét, hiszen a hitelkamatok szinte napról napra drágulnak.
Jogszabály mondja ki, hogy 2021. januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell vásárlói felé valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget. A jelek szerint a szabályozástól megrettentek a kereskedők, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országban a kereskedőknél működő bankkártya elfogadó, POS-terminálok száma az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt, s megközelítette a 226 ezret, miközben a NAV legfrissebb adatbázisában a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak 214,5 ezer üzemelő online pénztárgép szerepel.
A hazai bankkártya szakma legnagyobb rendezvényén, az IIR bankkártya konferenciáján ugyanakkor sokan úgy vélekedtek, nem a szigor, hanem a józan kereskedői érdek az, amely miatt a kereskedők bekötik a POS-készülékeket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint ugyanis a lakosság 80 százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot, közel harmaduk, 31 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné mindig elektronikusan fizetne.
Miután a labdarúgás (az amerikainak csak soccer) népszerűsége óriásit emelkedett az Egyesült Államokban, az NBC Universalnak (NBCU) nagy tervei vannak, így megtartotta közvetítési jogait a világ legnépszerűbb futball bajnokságára.
Az NBCU és a Premier League egy heves licitharcban további hat évvel meghosszabbította a jogokról szóló megállapodását, ezzel megelőzve az olyan riválisokat, mint például az ESPN vagy a ViacomCBS. Az NBC Sports állítólag 2,6 milliárd dollárt fizetett a liga megtartásáért, bár az NBC Sports elnöke, Pete Bevacqua a sajtó felé nem hajlandó részletezni a szerződés pénzügyi feltételeit.
Drasztikus kamatemelésektől lesz majd hangos év végén a lakáshitelpiac, miután a pénzpiaci kamatok olyan jelentősen emelkedtek a jegybanki kamatemelés miatt, hogy több futamidőre jelenleg olcsóbb a hitel kamata, mint a referenciakamat szintje.
A money.hu szakértői szerint a mostani piaci környezetben az eddigieknél is hosszabb időtartamra, a 20 évre vagy a futamidő végéig fixált hitelek irányába tolódhatnak el a lakáshitel-igénylések.
Miközben a hivatalos statisztikák szerint csúcson van a lakosság megtakarítása, továbbra is a mindenkori legalacsonyabb értéknek számító negyven százalékon áll azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással – derült ki az immár évtizedes múltra visszatekintő OTP Öngondoskodási Index-felmérésből.
Beszédes a vagyonkoncentráció mértéke, hogy miközben a lakossági vagyon fele a kimutatások szerint állampapírokban van, csak a lakosság hetede rendelkezik értékpapírszámlával.
A füstmentes világnap ötlete egészen 1971-re nyúlik vissza, amikor Arthur P. Mullaney, Massachusetts állam kormányzója arra kérte a lakosságot, hogy egy teljes napig ne gyújtsanak rá, és abból a pénzből, amelyet aznap cigarettára vagy egyéb dohányárura költöttek volna, támogassanak egy helyi iskolát.
Az ötlet sikeres volt, és 1976-ban már az Amerikai Rákellenes Társaság tolta a kezdeményezés szekerét, így több mint egymillió embert sikerült rávenni egy dohányzásmentes napra. Egy évvel később már valamennyi amerikai állam csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az infláció hosszabban és magasabb szinteken marad velünk – novemberben bizonyosan 7 százalék feletti pénzromlással számolhatunk –, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorításra készül – derült ki a Monetáris Tanács tegnapi ülését követően.
Az MNB a korábban beharangozott 15 bázispont helyett 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, ám az így 2,1 százalékra szökő mutató még nem elégítette ki a piacot, amit jól mutatott, hogy a forint a bejelentést követően röviddel átmenetileg két forintot meghaladó mértékben gyengült az euróval szemben. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor a döntés hátteréről tartott tájékoztatón jelezte: már csütörtöktől ismét elválik egymástól az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértéke, így az MNB lényegében komolyabb kamatemelést hajt majd végre. A csütörtöki döntés szerint az egyhetes betét kamata 2,5 százalék lett. Az MNB hetente tart majd tendereket egyhetes betétre, és amíg minden ajánlatot elfogad, ez lesz az irányadó kamat – csütörtökön több mint 7700 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak be. Ezzel a tényleges alapkamat-emelés nem 0,3, hanem 0,7 százalékpont lett. A forint a döntés meghozatala után a keddivel ellentétes irányba mozdult: 363 forint alá is benézett, majd 364 forint környékére gyengült vissza.
A mostani emeléssel már 1,5 százalékponttal magasabb szinten jár az alapkamat, mint júniusban. A jegybank Lakáspiaci jelentésének bemutatóján Nagy Tamás, az MNB igazgatója a money.hu kérdésére arról beszélt, hogy a forrásköltségek 150-170 bázispontos emelkedésének eddig csak mintegy harmada jelent meg a piaci lakáshitelkamatokban a bankok egymás közötti versenyének köszönhetően. Ugyanakkor az elmúlt hetekben már jól látszott: miután az alapkamat-emelés még egy jó ideig nem áll meg, a bankok kénytelenek saját kamataikban is érvényesíteni a jegybanki kamatemelés hatását. A money.hu adatai szerint
A hétfői bejelentés szerint a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank 2022. március 31-ével egyesül majd. A Bankholding harmadik tagja, a Takarékbank csak további egy évvel később olvad majd be, s a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023 végéig valósul meg. A hármas fúzióból létrejövő új egységes pénzintézet végleges márkaneve és arculata a tervek szerint 2023 elején kerül bevezetésre.
Ugyanakkor a tagbankok bizonyos üzleti döntéseit már eddig is összehangolták, s ez a folyamat minden bizonnyal felgyorsul majd november 15-től, amikortól a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átvették a szakmai irányítást.
Világszerte egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a milliókat kereső profi sportolókat idejében fel kellene készíteni a civil életre. Nem pusztán pszichológiai, hanem pénzügyi szempontból is, ugyanis tucatszám tudnánk felsorolni olyan, egykoron professzionális sportolókat, akik a karrierjük befejezése után néhány évvel csődbe mentek.
A magyar példa azt mutatja, idehaza ebből a szempontból katasztrofális a helyzet, sem a szakszövetségek, sem a klubok nem foglalkoznak azzal, hogy a versenyzőket időben felkészítsék a lehetséges problémákra. A futball itthon – a fizetéseket tekintve is – más kategóriába tartozik, mint bármely másik sportág, mi két kosárlabdázóval ültünk le beszélgetni a sportolók pénzügyi tudatosságáról: Czank Tímea sokszoros válogatott magyar bajnokkal, illetve Károlyi Andrea 150-szeres válogatott, már visszavonult játékossal, aki jelenleg annak a 3×3-as kosárlabda-válogatottnak a szövetségi kapitánya, amely az elmúlt években Európa-bajnokságot, illetve világbajnoki ezüstöt is nyert.
Az Erste Banknál a lakossági hitelállomány öt, a mikrocégek hiteleseinek négy százaléka maradt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek 51 százaléka azzal az indokkal folytatta a moratóriumot, hogy gyereket nevel, 15 százalékuk pedig azzal indokolta, hogy nyugdíjas.
Harmati László, a bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint azon ügyfelek aránya, akiknél jó eséllyel valóban érdemi segítséget jelent a törlesztési szünet folytatása, a bennmaradók harmadát jelenti. A moratórium folytatását kérők 21 százaléka indokolta a család csökkenő jövedelmével, miért nem akarja jövő júniusig folytatni hitele törlesztését. A moratóriumban maradást választó ügyfelek tíz százaléka munkanélküliséggel, két százalékuk pedig a közfoglalkoztatotti státusszal indokolta bejelentkezését a moratórium harmadik szakaszába.
Az amerikai szokásoktól eltérően Magyarországon nem egy kijelölt napon tartják a Black Fridayt, hanem már jó néhány éve gyakorlatilag az egész november egy óriási Black Friday. S bár a tengerentúlon ilyenkor hetven-nyolcvan százalékkal szokás leértékelni a termékeket, itthon ez közel sincs így. Az idei november furcsasága, hogy nem csak a termékeknél, a hiteleknél is Black Friday van.
A hazai kereskedők kicsit fukarabbak, ha a fekete péntekről van szó, ennek ellenére a magyar vásárlók is imádják ezeket a leértékeléseket. Olyannyira, hogy az Offerista Group kutatása szerint idén a megkérdezettek 85 százaléka készül tudatosan valamilyen vásárlásra a novemberi akciók során. Ez tavalyhoz képest mintegy harmincszázalékos emelkedést mutat a vásárlói kedvet illetően.
A maradék 15 százalék sem zárkózik el teljesen, közülük 73 százalék mondta, hogy ha szembejön valami igazán testhez álló ajánlat, nyitott a vásárlásra.
A megkérdezettek zöme (32,97 százalék) úgy tervezi, hogy húsz- és ötvenezer forint között fog költeni, de sokan nyilatkoztak úgy (20,63 százalék), hogy nincs előre eltervezett összeg, amennyiben olyan ajánlat kerül a szemük elé, amely visszautasíthatatlan, nem fognak gondolkodni. A válaszadók közel húsz százaléka azt közölte, mindenképpen kevesebbet fog költeni, mint húszezer forint, 2,44 százalék azonban akár 180 ezer feletti összeget is hajlandó kiadni álomajánlat esetén.
Idén a bankkártyával fizetők, úgy tűnik, leelőzik a készpénzes versenyzőket, valószínűleg célfotó dönt majd a végén, mivel a válaszadók 47,86 százaléka úgy tervezi, hogy kártyával egyenlíti ki az összeget, 46,03 százalék pedig készpénzes fizetés mellett tette le voksát. A banki utalást 4,56 százalék választaná.
A lakáshitel-folyósítások 15-30 százaléka lehet zöldhitel, így épp akkorra fogyhat el az MNB e célra biztosított 200 milliárdos kerete, amikortól minden új építésű lakásnak már hoznia kell a zöldkövetelményeket. Nagy kérdés tehát a folytatás, és főleg az, hogy a használt lakások energetikai felújítására mikortól lesz majd olcsó forrás. Ami a zöldhiteleket illeti: sokan nem gondoltak rá, de még az MNB által meghatározott 2,5 százalékos kamatszintnél is lejjebb mennek a bankok a versenyben.
Az előzetes várakozásokat igazolva robbant be a magyar lakáshitelpiacra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöldhitelprogramja. A money.hu és banki partnereinek tapasztalatai szerint a termék nagyon keresett volt már az indulást követő első hónapban, bankonként több milliárd forintos hiteligénylés indult el, s a hitelközvetítőnél is a százas nagyságrendben érdeklődtek az ügyfelek az új hitel iránt.
A szakértők szerint azonban a jó indulás kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az októberi keresletet jelentősen felerősítette az, hogy a nyár eleje óta ismert volt az, hogy az MNB refinanszírozásával szuperolcsó, maximum 2,5 százalékos hitelkamat mellett lehet majd korszerű új lakást vásárolni, vagy ilyen lakás építésére hitelt kapni. Éppen ezért az első hónapok adatai vélhetően felülreprezentálják majd a termék iránti valós keresletet. A várakozások szerint
a zöldhitel-folyósítás a következő hónapokban a teljes lakáshitel-volumen 15-30 százalékát is adhatja majd.
Közel egymillió ügyfél került ki a moratóriumból a hét elején. A jogszabály értelmében nekik a moratórium alatt felgyűlt törlesztőrészleteket és kamattartozást az eredeti futamidő végét kitolva kell kifizetniük azért, hogy a visszatérést követően a törlesztőrészletük ne emelkedjen. Ez a money.hu kalkulációi szerint (a lentebb látható táblázatokban) azt jelenti, hogy egy 10 milliós, 2018 márciusában 15 éves futamidőre felvett, 6 százalékos kamatozású lakáshitelt az ügyfélnek nem 2033 márciusáig, hanem 2036. áprilisáig kellene fizetnie. Egy 3 millió forintos, 2018 novemberében 12 százalékos kamatozással 5 évre felvett személyi hitel utolsó törlesztőrészletét 2023. márciusa helyett 2025 júliusában törleszthetné az ügyfél.
Sokak számára a legnagyobb gond az, hogy miként kezdje újra a törlesztést. Nekik a hitelcsere ajánlható, hiszen akár 30 százalékkal is mérsékelhető a havi törlesztőrészlet. Mások azonban nem kezdenének bele új hiteligénylésbe, inkább a régi hitelüket szeretnék minél hamarabb lezárni. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra szólította fel a pénzintézeteket, hogy tegyék lehetővé azoknak az ügyfeleknek, akiknek arra módja van, hogy mindenféle banki díj és költség mentesen törleszthessék a moratórium alatt felgyűlt tartozásokat.
Csakhogy a 19 hónapnyi nemfizetés miatt az érintett személyi hitel esetében közel 1,4, a lakáshitelnél pedig 1,6 millió forintot kellene egy összegben befizetni. Érthető, hogy erre kevesen vállalkoznának. Fontos ugyanakkor látni, hogy 2022. december végéig az ügyfelek bármekkora összeg előtörlesztését vállalhatják költségmentesen.
Nézzük, hogy az Eurostat szerint mi a jellemző az egyes nemzetekre! 2020-ban a Spanyolországban élők közel tizede tartotta túl sötétnek a lakását (10,6 százalék), ami a legmagasabb arány az EU-tagállamok között, tekintve, hogy egyedül csak ők tudhatnak magukénak kétszámjegyű adatot. A spanyoloknál ráadásul egy év alatt duplájára emelkedett a sötétben élők száma, 2019-ben még csak 5,9 százalékuk panaszkodott a körülményekre.
Második helyen Franciaország (9,5 százalék) áll – náluk is romló tendencia mutatkozik –, a harmadik lerosszabb helyzetben pedig Málta van (9,4 százalék), azonban náluk jobb a helyzet, mint egy évvel korábban.
Negyedik helyen Magyarországot találhatjuk, a lakosság 7,7 százalékának nem jut be elegendő napfény az otthonába.
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Szlovákiában (2,6 százalék), Cipruson (2,8 százalék) és Csehországban (3,1 százalék) jegyezték.
Idén május és június után minden idők harmadik legnagyobb hitelkihelyezését hozta 2021 szeptembere. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 125,4 milliárd forint lakáshitelt vettünk fel a bankoktól. Ez 56 százalékkal magasabb érték, mint 2020-ban, és 83 százalékkal haladja meg a 2019. szeptemberi értéket.
A Money.hu elemzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy hamarosan megtörhet a trend, mivel a hitelek drágulása miatt csökkenhet a hitelkereslet. Az MNB szeptemberben még csak visszafogott, 11 bázispontos kamatemelkedést mért a folyósított lakáshitelek átlagkamatában, s így 4,29 százalékon kapott kölcsönt egy átlagos adós, ám a hitel-összehasonlító oldal adatai szerint ennek októberben már leáldozott. Az MNB június óta folyamatosan emel az alapkamaton, és ez drágítja a forrásokat. Ennek következtében egyre több bank hagy fel azzal a gyakorlattal, hogy a banki verseny miatt csak szelektíven emeli hiteleinek kamatát, egyre gyakoribb az általános drágítás. Ennek köszönhetően lényegében napról napra változnak a banki kondíciók, az épp aktuális legjobb ajánlatot a Money.hu szerint csak a hitelajánlatok összehasonlításával lehet kiválasztani, amelyet akár hetente nem árt frissíteni. A változatosságot jól szemlélteti az utolsó két hét kamatváltozásainak összefoglalója.
A vártnál kisebb, 9,9 százalékos csökkenést mutatott 2020-ban a globális jogdíjak visszaesése; ez több mint egymilliárd eurós mínuszt jelent. A világ 123 országában tevékenykedő jogkezelők tavaly ősszel még 20-35 százalékos eséssel számoltak.
Világszerte Európában tapasztalták a legnagyobb zuhanást, az európai alkotók 16,9 százalékos jogdíjkieséssel szembesülhettek, a magyar piacon azonban még ennél is nagyobb, 17,7 százalékos csökkenés ment végbe – derül ki az Artisjus jelentéséből.
Magyarországon az idei első félév végén 7478,6 milliárd forint volt a forgalomban lévő készpénz állománya, fél év alatt közel 150 milliárd forintos volt a növekedés. Mindez azt okozza, hogy a GDP-arányos készpénzállomány nemzetközi szinten is kimagasló szinten áll, ráadásul évtizedes összevetésben az itthoni növekedés is párját ritkítja, hiszen a 2010-es 8,6 százalékról 2020 végére 15 százalék fölé sikerült emelni a mutatót.
Ez két oldalról is probléma.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, a háztartások megtakarításairól szóló tanulmánykötete szerint a hazai lakosság pénzügyi befektetéseit tekintve általánosan konzervatív, kockázatkerülő magatartást tanúsít. A megtakarítások oroszlánrésze ezért készpénzben van, emellett a lakossági átlagügyfél a látra szóló bankbetétet és – egyetlen komolyabb megtakarítási formaként – az állampapírt preferálja.
Durván drágultak a lakásárak az elmúlt években, aminek köszönhetően a vásárolni akarók egyre kisebb része képes már kigazdálkodni a vásárlást saját megtakarításaiból – az ügyletek hatvan százalékához már hitelt vesznek fel.
A magasabb vételár automatikusan húzza magával az átlagos hitelösszeg növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben egy új lakás megvásárlására idén már kétszer magasabb, 15,5 millió forintos hitelt vett fel egy átlagadós, mint amennyit – 7,7 milliót – 2017-ben kellett a lakás megvásárlásához. Használt lakás esetében csak hetven százalékkal, 6,4 millióról 11 millióra nőtt az átlagos hitelösszeg. Azt, hogy az emelkedést az ingatlan árának emelkedése és nem a hitelfelvevők túlzott kockázatvállalása okozta, jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakás piaci értékének hetven százalékát meghaladó mértékű hitelek aránya 2017-hez képest lényegében nem változott, 19,8 százalékról 20,2 százalékra emelkedett.
A lakásvásárlóknak a KSH által kimutatott, 7,7 milliós átlagos hitelösszeg felvételekor és a felvételkor számított átlagos, 5,82 százalékos hitelkamattal számolva 2017. júniusi hitelfelvételkor elég volt havi 54 500 forintos törlesztőrészletet vállalniuk egy tíz évre fixált törlesztéssel bíró, húszéves hitel esetében. Aki idén júniusban már 15,5 milliós átlagos összegű lakáshitelt volt kénytelen felvenni, az havonta 92 128 forintot fizet.
Bevált a PIN-kód nélküli bankkártyás fizetés limit emelése, miután egyszerűsítette az életet – jelentette ki Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. A felügyeleti vezető szerint indokolt lenne a limitösszeget egy nagybevásárlás összegéhez, harminc–ötvenezer forinthoz kötni.
Való igaz, a koronavírus-járvány idején teljesen indokolt lépés volt a limit ötezer forintról tizenötezer forintra emelése, hiszen az ügyfelek számára így biztosítani lehetett azt, hogy valóban fizika kontaktus nélkül fizethessenek a járvány idején a boltokban. A plasztikhasználatba belekóstoló emberek a járványhullámok lecsengése után sem tértek vissza a készpénzhez: a kártyás vásárlások darabszáma 23, értéke harmincszázalékos növekedést mutatott az idei második negyedévben éves összevetésben. Itt nem beszélhetünk a pandémia miatti extra alacsony bázisról, mert bár a fizetések száma négy százalékkal csökkent 2020. második negyedévében, a plasztikokkal akkor is tizenegy százalékkal többet költöttünk, mint 2019 hasonló időszakában.
Az átlagautóst legfeljebb felbosszanthatja, ha azt látja a napokban, milyen olcsón lehet átszerződni majd a soron következő kgfb-kampányban. De az igazság az, hogy ezek a díjak köszönőviszonyban sincsenek a piaci szintekkel, ráadásul – egyelőre – idén csökkenést mutatnak a normál kgfb-díjak .
Egy évtizede a hazai biztosítási piac egyik csúcseseménye volt a november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, ám mára inkább csak arra jó a novemberi díjhirdetés, hogy a tájékozatlanabb ügyfelek a későbbiekben felháborodjanak azon, hogy biztosítójuk mekkora árat kér az évközi váltáskor.
Magyarországon 2010-ig évente egyszer hirdethettek kgfb-díjat a biztosítók, így minden autónak – függetlenül attól, hogy mikor kötötték a kocsira a szerződést – januártól decemberig tartott a biztosítási év.
Ez a felosztás az autósokra nézve is méltánytalan volt, mert így a bónusz/malusz besorolás szempontjából fontos balesetmentes első év sokaknak bizony másfél évig tartott. De az is gondot okozhatott az autósoknak, hogy a biztosítóknak mintegy varázsgömbbe nézve kellett kitalálniuk a következő hónapok trendjeit, így nem volt mód arra, hogy év közben módosítsák díjaikat.
Bár annak az ügyfélnek, aki novembertől nem akar a hiteltörlesztési moratóriumban maradni, elvben semmi dolga nincs, a Money.hu szakértői kalkulációkkal támasztják alá, hogy a következő napokban érdemes elgondolkodniuk a folytatásról. A törlesztőrészlet kis mértékű, havi öt-tízezer forintos emelésének vállalásával ugyanis az érintettek számottevően tudják csökkenteni azokat a hónapokat, amíg tovább kell fizetniük a törlesztést az eredeti futamidőhöz képest. Ennél is komolyabb érv lehet, hogy így a moratórium okozta tehernövekedés harmadával, felével csökkenhet. Az ügyfelek törlesztési terheit ezenkívül a hitelcsere is segítheti.
Jövő vasárnapig, azaz október 31-ig jelezhetik az ügyfelek bankjuk felé szándékukat, hogy további nyolc hónapig – 2022. június végéig – élni akarnak a hiteltörlesztési moratórium adta lehetőséggel. A folytatás feltételekhez kötött, azok maradhatnak a védernyő alatt, akik
A kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség egyöntetűen jelezte, hogy az újabb hosszabbítás valóban csak azoknak az ügyfeleknek éri meg, akiknek ténylegesen gondot okozna a törlesztéshez történő visszatérés. A többiek számára ugyanis aligha lehet kifizetődő az, hogy – a Money.hu számításai szerint – azoknak az ügyfeleknek,
akik a bennmaradás mellett döntenek, nagyjából negyven százalékkal magasabb lesz a moratórium okozta teljes törlesztési teher, mint azon ügyfelek számára, akik idén novembertől visszatérnek a rendes törlesztéshez.
A tervektől elmaradó kihelyezések miatt a bankok eddig csak mérsékelten vezették át a jegybanki alapkamat emelésének hatását a személyi hiteleknél. Bár az emelések megindultak, ám a money.hu szakértőinek gyűjtése alapján még bőven találni 7 százalék alatti ajánlattal futó akciókat a piacon, ráadásul ezek ma már egy átlagfizetéssel is elérhetőek.
Érdekes helyzetben várja az év végét a hazai személyi hitel piac: miközben a lakáshiteleknél 2020. ősze óta rendre sikerül felülmúlni a 2019-es utolsó békeév kihelyezési szintjeit, addig a személyi kölcsön piac még mindig nem rázódott helyre.
A hitelfelvételi volumeneket ebben a szegmensben végképp nem a 2020-as évhez érdemes hasonlítani, hiszen a koronavírus járvány első hullámának megjelenésével párhuzamosan a moratórium mellett a kormány szabályozta a fogyasztási hitelek maximális kamatszintjét. A jegybanki alapkamat +5 százalékban meghúzott kamatplafon miatt a 2019-ben annyira jellemző banki személyi hitel kampányok elmaradtak, ráadásul a lakosság is óvatosabban állt a hitelfelvételhez – még akkor is, ha addig és borítékolhatóan ezt követően többé elő nem forduló rekordalacsony kamatszinten kínálták neki 2020. év végéig a személyi kölcsönöket.
Az általános hiteltörlesztési moratórium október végén lejár, de az adósok egy része még maradhat a rendszerben, amely több ezer milliárd forint mozgásteret jelentett az érintettek számára. Sokan a még rendelkezésre álló 9 napban döntenek a folytatásról; nekik érdemes elgondolkodniuk azon, milyen extra terheket jelenthet a védernyő alatt maradás.
„Az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 18-án, szerdán. Ez volt többek között az egyik kormányzati válasz a koronavírus-járvány magyarországi megjelenésére. Az azonnal életbe lépő hiteltörlesztési moratórium fizetési halasztást jelentett az érintett adósoknak, hogy a pandémia okozta nehéz helyzetben átmenetileg ne kelljen törleszteniük. Az intézkedés bevezetése után a bankok, valamint a moratórium részleteinek kidolgozásába bevont Magyar Nemzeti Bank is jelezte, hogy
nem az adósság elengedéséről, hanem fizetési halasztásról van szó,
amellyel a hitelesek pénzügyi mozgástere könnyebbé válik a járvány okozta kedvezőtlen helyzetben. Fontos üzenet volt az is a bankok és a jegybank részéről, hogy akinek van jövedelme, fedezete a részletek fizetésére, az folytassa a törlesztést.
A hiteltörlesztési moratórium tehát fizetési haladékot jelentett, mégpedig több ezer milliárd forintnyi hitel esetében. A jegybank kalkulációi szerint csak tavaly március közepétől december végéig 1700 milliárd forintnyi mozgásteret kaptak a hitelesek – ennyi törlesztéstől szabadultak meg átmenetileg –, ami a teljes magyar GDP majdnem négy százalékának felel meg. A moratóriumban 2021 májusában a jogosult lakossági hitelállomány 49 százaléka vett részt, ami a teljes háztartási hitelállomány 35 százalékát jelentette.
Az idei rekordok után jövőre kevesebb ügyfél igényelhet majd hitelt a bankjától. A vállalatok finanszírozásában nagy döbbenetet okoz majd, ha az olcsó, támogatott hitelek helyett piaci kamatozású kölcsönből lehet majd a tervezett beruházásokat finanszírozni.
A hazai pénzügyi szektort nem rázta meg komolyan a koronavírus-válság – derült ki a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy teljesen más helyzetben érte a bankszektort a mostani válság, mint a 2008-as. Teljesen más volt akkor a bankok hitel/betét aránya, más volt a hitelek mögötti devizaarány. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a bankszektor hitelezési oldalon alig néhány hónapig járt helyben, az OTP tavaly már 10 százalékkal tudta növelni a vállalati, 14 százalékkal a lakossági kihelyezését. Simák Pál szerint ugyanakkor fontos látni, hogy
a szektorszintű 15 százalékos lakossági hitelnövekedés felét a moratórium adta, maga a nettó bővülés 7 százalék volt.
A lakossági területen fékeződést várnak a bankvezetők. Bár a CIB idén 50-60 százalékkal több lakáshitelt folyósít, mint 2020-ban, de Simák Pál szerint jövőre az ingatlanárak elszállása, az építőanyagok drámai drágulása és a másik oldalon a jegybanki kamatemelkedés hatása visszafogja majd a keresletet. De abban is biztosak lehetünk, hogy ez csak átmeneti hatás lesz, hiszen a teljes lakossági hitelállomány a bruttó nemzeti termék (GDP) 17 százaléka jelenleg Magyarországon, miközben az EU átlaga 54 százalékon áll.
Szélsebes ütemben öregszik hazánk és Európa lakossága is – ez derül ki az Eurostat felméréséből. A 2020-ig vizsgált állapotok szerint a kontinens populációjának 20,6 százaléka 65 éves vagy annál idősebb, Magyarországon ugyanez az arány 19,9 százalék.
2001-ben jóval fiatalosabb volt a kontinens, az elmúlt húsz évben mintegy öt százalékkal nőtt a 65+ korosztály aránya a társadalomban. S hogy mi lesz húsz év múlva? Az Eurostat előrejelzése szerint Európában 27,8, míg hazánkban 24,9 százalékra emelkedik majd a nyugdíjas korosztály aránya.
Rovataink a Facebookon