Az év elejével véget ért a kegyelmi állapot a személyi kölcsönök piacán. A bankok a karácsonyi hitelfelvételi hullám kiszolgálására még kitartottak a korábbi kamatajánlataik mellett, ám januártól már nincs üzleti indok arra, hogy – a lakáshitelekhez hasonlóan – miért ne lépjenek az immár 4 százalékon járó irányadó kamat után saját kondícióikban. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó kamata és a novemberi személyi hitelek átlagkamata közötti marzs a múlt év 11. hónapjában történelmi mélypontra, 8,84 százalékra csökkent. Ez fedezetlen hitelek esetében már igen kockázatos szintet jelent.
A karácsonyi hajrá után elindult a kamatemelkedés. Az OTP és az Erste már decemberben hozzányúlt a személyi hitelek kamataihoz, utóbbi januárban újból emelt, de beállt a sorba a Cofidis is. Csak idő kérdése volt, hogy a többiek mikor lépnek.
Az Európai Unió lakosságának alig több mint fele, mindössze 52,9 százaléka élt családi házban, míg 46,2 százalék lakást választott otthonául – áll az Eurostat felmérésében. Írországban egészen megdöbbentő, az emberek 91,7 százaléka rendelkezik családi házzal – persze ez összefügghet a városokban is dívó sorházas beépítéssel. Ezután viszont egy nagy szakadék következik, ugyanis a holtversenyben második Horvátország és Belgium „csak” 77,2, míg a harmadik Hollandia 75,1 százaléka él kertes házban.
Magyarország ebben a rangsorban a hatodik, az Eurostat statisztikája szerint itthon 72,9 százalék él családi házban és 26,5 százalék lakásban, a maradék 0,6 százalék pedig alternatív otthonokban, így például lakóhajóban, lakókocsiban.
Alig több mint két hónap alatt ötödével emelkedtek a korábban legkeresettebbnek számító, 10 éves kamatperiódusra kínált jelzáloghitelek topkamatai – derült ki a money.hu által gyűjtött adatokból, amelyek arra is rámutatnak, hogy soha nem volt ilyen olcsó bebiztosítani magunkat a törlesztőrészlet-változás ellen. Ugyanis az október végi 30 százalékról 10 százalékra csökkent a végig fix hitelek kamatfelára, de van már olyan konstrukció, ami olcsóbb, mint a 10 évre fixált kölcsönök.
Több mint két hónap alatt húsz százalékkal emelkedtek a korábban legfelkapottabbnak számító, 10 éves kamatperiódus mellett elérhető hitelek legjobb banki kamatai. Míg október végén használt lakásra 20 éves futamidőre felvett 20 milliós hitel esetében a 4 legjobb ajánlat 4 százalék alatti kamattal kecsegtette az ügyfelet, addig január második hetében már az UniCredit – egyedi kedvezménnyel adott – legjobb ajánlata is 4,24 százalékos kamat mellett érhető el.
Az infláció leszorítása érdekében elindult kamatemelési ciklus ellenére rekordévet zárhat a magyar lakáshitelpiac a legfrissebb, novemberi eredmények szerint. A szerződéses összeg az év első tizenegy hónapjában megközelítette az 1200 milliárd forintot, erre korábban 12 hónap alatt sem volt példa.
A csúcs felé haladó piacon az államilag támogatott konstrukciók is egyre nagyobb szerepet kapnak. Tavaly 11 hónap alatt több mint 229 milliárd forint támogatott hitelt vettek fel az emberek.
Közel másfél évnyi kihagyás után, tavaly november 8-ától ismét lehetőségük van európai turistáknak az Amerikai Egyesült Államokba utazni. Bár a koronavírus omikron-változata szigorításra késztette az USA döntéshozóit, újra nem zárták le a határokat.
„Mindössze” azt az új rendelkezést hozták, hogy 2021. december 6-ától az oltási igazoláson túl a beutazás időpontjától számítva nem 48, hanem 24 óránál nem régebbi PCR-teszt is kell a beutazás engedélyezéséhez. Az USA határőrizeti szervei ennek ellenőrzését nem bízzák a véletlenre: már a tranzitrepülőtéren sorba állítják az utazókat, és minden engedélyt tüzetesen átvizsgálnak – természetesen a vízumot, illetve az azt kiváltó ESTA-engedélyt is. A rendkívül rövid tesztelési határidőnek köszönhetően jelenleg talán a világ legbiztonságosabb járatainak számítanak az USA-ba tartó repülőgépek. Visszafelé ugyanakkor semmiféle ellenőrzés nincs – az Újhazából minden távozni szándékozót gyorsan, pusztán útlevél-ellenőrzés után elengednek.
Nem fogják megkapni a Zöld Otthon lakáshitelt azok az ügyfelek, akik olyan lakást választanak, amelyek jelenleg építés előtt/alatt állnak, és ahol az ingatlanfejlesztők adásvételi előszerződést kötnek a vásárlókkal adásvételi szerződés helyett. Az előszerződésben szereplő, jövőbeni adásvételre vonatkozó kölcsönös szándék ugyanis az NHP Zöld Otthon Hitel Program (ZOP) keretében finanszírozást nyújtó bankok által alkalmazott feltételrendszere szerint – más lakáshiteltermékekhez hasonlóan – nem elegendő a hitelszerződés létrejöttéhez – hívta fel a money.hu figyelmét a Magyar Nemzeti Bank.
Tekintettel a ZOP iránt tapasztalható jelentős érdeklődésre, valamint arra, hogy a hitel feltételeinek megfelelő ingatlanok jelentős hányada még építés alatt (vagy akár építés előtt) áll, fontos a lakásvásárlókban annak tudatosítása, hogy ha adásvételi előszerződéssel vásárolnak ingatlant, akkor számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy mire az ingatlan készültségi foka (illetve a beruházó szerződéskötési gyakorlata) lehetővé teszi a végleges adásvételi szerződés, majd a bankkal a hitelszerződés megkötését, addigra esetleg a ZOP 200 milliárd forintos keretösszege kimerül. Ebben az esetben az NHP Zöld Otthon Hitel felvételének lehetősége, illetve az állami családi otthonteremtési kamattámogatás („zöld csok”) elérhetősége is megszűnik – figyelmeztetett a jegybank.
Az Egyesült Királyságban jelenleg több mint kétszáz elektronikuspénz-kibocsátó rendelkezik engedéllyel. Csak az Egyesült Királyságban minden nap 1,4 milliárd font (1,9 milliárd dollár) értékű pénzmozgás zajlik lazán szabályozott digitális fizetési vállalkozásokon keresztül. Ez persze csak a töredéke a brit pénzáramlásnak, ám szakértők arra figyelmeztetnek, a viszonylagos szabályozatlanság könnyen kaput nyit a piszkos pénzek számára.
A fentiek miatt most komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, érdemes volt-e London fintechközpontként történő hírnévnövelése érdekében az érintett hatóságnak (FCA) könnyelműen engedélyeznie e társaságok megjelenését. A Bloomberg által átvizsgált több száz szabályozási, jogi és vállalati bejelentés nyugtalanító képet vázol fel a város új szegletéről, emellett rámutat az Egyesült Királyság pénzügyi hatóságainak felügyeleti hiányosságaira.
A magyarok több mint 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. A következő hónapokban romolhat ez az arány, ugyanis a kamatok emelkedése és a hitelek drágulása miatt csak azoknak lesz könnyebb útjuk, akik valamilyen családtámogatási termék igénylésére jogosultak, vagy energiatakarékos otthon vásárlására adják a fejüket.
Az Európai Unió tagállamaiban még minidig inkább saját lakásban szeretnek élni az emberek, mintsem albérletben, ennek következtében az uniós populáció 70 százaléka saját ingatlannal rendelkezik, 30 százalék pedig bérli a lakását – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.
Ha saját ingatlanról van szó, akkor ebben a tekintetben a románok állnak a legelöl. A szomszéd ország lakosságának 96,1 százaléka birtokol lakást, tehát egészen elenyésző, 3,9 százalék lakik bérleményben.
Az Evergrande több mint 300 milliárd dolláros adóssággal rendelkezik, és arra törekszik, hogy készpénzt szerezzen eszközök és részvények eladásával, hogy vissza tudja fizetni ezt az elképesztő tételt a beszállítóknak és a hitelezőknek.
A cég ugyanis decemberben még azt ígérte befektetőinek, hogy mintegy 1275 dollárt (413 ezer forint) törleszt havonta mindenkinek, de hamarjában kiderült, hogy ezt nem képes teljesíteni, további tőkére lenne szükség ahhoz, hogy ezt az ütemet tartani tudja. Problémát jelent, hogy külföldi kötvényeiken nem tudnak kamatot fizetni, s tovább tetőzi a bajt – amit hétfőn későn este az Evergrande meg is erősített –, hogy december 30-án utasítást kaptak a Hainan tartománybeli Danzhou város hatóságaitól, amiben felszólították őket, hogy 10 napon belül bontsák le azt a 39 épületet, amelyek az Ocean Flower Island projektje során épültek. A bontási parancs okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a helyi sajtó a hétvégén arról számolt be, hogy az épületeket illegálisan építették.
Ahogy szinte minden szektor, az autóipar is szembesült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival. Az iparágban is felléptek ellátási problémák, ezen belül leginkább a csiphiány, az alapanyag-drágulás és az infláció okoz gondot.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az első három negyedévre vonatkozó értékelésében még októberben azt írta: 2021 harmadik negyedévére világossá vált, hogy az év végére a magyar újautó-piac további néhány százalékos lassulása várható. Ennek okai az immár krónikussá vált csiphiány mellett a más alkatrészek akadozó beszállítói rendelkezésre állása okozta szállítási késedelmek, valamint a gyártás drágulása, illetve Magyarországon a forint gyengülése okozta listaárdrágulás. Emellett az új környezetvédelmi normák bevezetése is növelte az újautó-árakat.
Az újautó-piac nemcsak Magyarországon torpant meg, hanem az uniós és az amerikai piacon is. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint idén szeptemberben mindössze 719 ezer új autó talált gazdára az EU-s országokban, hasonlóan alacsony eladási számra 1995 óta nem volt példa. Az akadozó újautó-értékesítés ellenére a kereslet a járvány utáni újraindulás miatt fokozódott, emiatt sokan a használt autók felé fordultak. Az egyik mértékadó autós szaklap, a Drive szerint az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy az év utolsó heteire a használt autók iránti kereslet eredményeként 27,5 ezer dollárra, majdnem 9 millió forintos rekordszintre nőtt a használt autók átlagára.
Bár minden háztartást máshogy érint az idén novemberben 2007 óta nem látott szintre ugró infláció, a hivatalos statisztikai adatok alapján azért nagyságrendi változásokat be lehet mutatni a magyar lakosság fogyasztási adatai alapján.
Tavaly fejenként 1,37 millió forintot költöttek fogyasztásra a magyarok, szemben a 2019-es 1,33 millió forinttal. Vagyis a koronavírus-járvány évében – amikor óvatosabbá váltak az emberek, ráadásul a korlátozások idején sokan elhalasztották vásárlásaik egy részét – háromszázalékos volt a növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyébként ennél nagyobb, 3,3 százalékos fogyasztóiár-növekedést (inflációt) mutatott ki a 2020-as évre nézve. Mindez azt jelenti, hogy nem fogyasztottunk többet, az árak emelkedése vett ki többet a pénztárcánkból.
Mindennapi életünkben is sok minden történhet egy perc alatt, de ha felmérjük az egyszerre történő internetes tevékenységek mélységét, az igazán rendkívüli. Ma körülbelül ötmilliárd internetfelhasználó létezik szerte a világon, a Domo éves infografikája pedig azt rögzíti, hogy egy adott percben mekkora tevékenység zajlik. A digitális világcégek milliókat keresnek rajtunk percenként, sőt már saját pénzügyi szolgáltatásokban gondolkodnak, amivel rendszerükön belül lehetne fizetni. Ezzel ugyanakkor több gond is van.
Literszám gurítjuk le az év utolsó éjszakáján torkunkon a pezsgőt, ám kevesen tudják, hogy honnan ered ez a szokás. A réges-régi népi hagyomány szerint szilveszterkor szokás volt zajt csapni, durrogtatni, robbantgatni, hogy végleg elüldözzük az óév minden gondját, búját, bánatát, s ha ez jól sikerül, az új esztendőben elkerülnek minket a szerencsétlenségek.
Egy másik hagyomány szerint viszont azért jó az éjfélkor azonnal nekiállni a pezsgőzésnek, mert ha az év első perceiben elit italt fogyasztunk, szűkölködés helyett bőség vár ránk a következő 365 napon.
Az elszabaduló infláció – amely novemberben másfél évtizedes csúcsra, 7,4 százalékra ugrott – ellen kamatemelésekkel küzd a Magyar Nemzeti Bank. Ennek eredményét, a hitelkamatok gyors emelkedését már tapasztaljuk, ám mit csináljon az ember, ha a megtakarításait akarja védeni az inflációs hatások ellen?
A jegybanki hivatalos statisztikák szerint a júniustól meginduló kamatemeléseknek köszönhetően a folyósított lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 3,98 százalékról október végére 4,35 százalékra emelkedett, de ennél is beszédesebb, hogy december közepére már a legjobb adósok sem találnak 4 százalék alatt elérhető, piaci kamatozású lakáshitelt, a többségnek a money.hu adatai szerint inkább már 5-tel kezdődnek a banki hitelkamat-ajánlatok.
Az infláció tehát alaposan átrendezi a hitelpiacot, de mit csináljon az ember inflációs időkben, ha épp a statisztika másik oldalán áll, és megtakarítónak számít?
Első ránézésre sokan vannak így. A money.hu közlése szerint szeptember végén soha nem látott összegű, 63 804,2 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon volt a lakosságnál. Bár a válaszadók 39 százalékának kisebb, 18 százalékának nagyobb anyagi megpróbáltatást okozott a pandémia, idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban – derült ki az Erste Csoport által megrendelt kutatásból.
Naponta több mint 3,5 milliószor veszik elő a magyarok a bankkártyájukat, hogy árut vagy szolgáltatást vásároljanak – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Az adatok szerint 2021 harmadik negyedévében 322,4 millió bankkártyás tranzakció történt a hazai elfogadóhálózatban, ami 20,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, és több mint negyvenmillióval haladja meg az idei második negyedév eddigi abszolút csúcsnak bizonyuló számait.
A bankkártyák használatában furcsa, de az adott piac fejlettségét bizonyítja, ha a plasztikokkal végzett tranzakciók átlagos értéke csökken. Az idei harmadik negyedévben egy átlagos bankkártyás fizetés összege 7620 forint volt, miközben az ezt megelőző öt negyedévből négyben nyolcezer forint felett volt a bankkártyával fizetett átlagos kosárérték. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre kisebb összeget fizetünk bankkártyával, vagyis valóban a mindennapi életben válik elterjedtté az elektronikus fizetés, már egy csomag rágóért is kártyával fizetünk.
Megszámlálhatatlanul sokszor láttuk őket, mégis minden évben leülünk a tévé elé. S bár kívülről fújjuk a nagy karácsonyi slágerfilmek történeteit, újra és újra végigizguljuk ajándékcsomagolás vagy vacsora közben, hogy Kevinnek sikerül-e túljárni a betörők eszén, hogy Hugh Grant iskolai csókjelenete után mi történik és hogy ellágyul-e a Grincs szíve a film végére.
De mennyit keresnek abból a filmstúdiók, hogy alkotásaikat megnézzük a moziban vagy streameljük otthonunkban? Nagyon is sokat, ugyanis például hiába harmincéves idén a Reszkessetek, betörők!, minden egyes streamelés vagy DVD-eladás után csilingel a stúdiók és az alkotók kasszája.
Új védelmi vonalat nyit meg a kormány az infláció ellen: az üzemanyagok árát követően rögzíti a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Míg az üzemanyagár-rögzítés 3 hónapra szól, a hitelkamat-sapka 2022. június végéig él majd. A kamatplafon meghatározásának kezdő időpontja a money.hu értesülése szerint október 27. lesz – ekkor a 3 havi BUBOR szintje 2,02 százalék volt.
A money.hu számításai szerint egy októberben 6 százalékos, 3 havi BUBOR-hoz kötött változó kamatozással bíró, még 10 millió forintos tartozással bíró, januárban forduló hitel esetében az intézkedés azt jelenti, hogy az ügyfélnek 9 százalékkal kisebb törlesztést kell fizetnie. A miniszterelnöki bejelentés napján érvényes 3 havi BUBOR szintjével (3,94 százalék), mint kamatbázissal számolva ugyanis a törlesztőrészlet az októberi 111 021 forintról 120 905 forintra ugrana.
A pénzügyi szakportál közleménye szerint az első két hónap tapasztalatai alapján a bankok a vártnál is kevesebb problémával szembesültek a hiteltörlesztési moratóriumból kikerülő és újra törleszteni kezdő ügyfelekkel kapcsolatban. A money.hu körkérdésére válaszoló bankok arról számoltak be, hogy a moratóriumból kikerülő ügyfelek nagy többsége visszatért a rendes törlesztéshez, ahogy a UniCredit Banknál és az Ersténél fogalmaztak, azok aránya, akik nem tértek vissza a szerződésszerű törlesztéshez a kilépés után nem tér el jelentősen a moratóriumot megelőző időszaktól.
Míg a K&H-nál az előzetes várakozásaikat látják igazoltnak a visszatérők számával kapcsolatban, a Sberbanknál elismerik, ők több problémás ügyféllel számoltak előzetesen, számukra kellemes meglepetés a pontosan törlesztők ilyen magas aránya. Az Ersténél és a Cofidisnál ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a moratórium lejárta óta még nagyon kevés idő telt el, messzemenő következtetések még nem vonhatóak le – tudták meg a bankoktól.
Amerikában meglehetősen gyakori, hogy a házaspárok plasztikai műtétekkel ajándékozzák meg egymást karácsonykor. Magyarországon ez még ez nem annyira divat, de kétségtelen, hogy a klinikák számának növekedésével a kereslet is megindult felfelé az elmúlt években.
A beavatkozások alatt nem pusztán a nagyobb, látványosabb „attrakciókat” kell érteni, mint például a mellimplantátum behelyezése vagy a zsírleszívás, hanem olyan kisebb korrekciókat is, mint a fülplasztika vagy a ráncfeltöltés. Ezenfelül sokan genetikai vagy baleseti okokból is plasztikai sebészhez „kényszerülnek”, ezért választják általában ketté a plasztikai sebészetet a szépészeti, valamit rekonstrukciós/helyreállító beavatkozásokra.
A szakportál közleménye szerint nagyon hamar eljöhet a magyar lakáspiacon az az idő, amikor lakásvásárlásban gondolkodó s ahhoz hitelfelvételre szoruló embereknek nem lesz más alternatívája, mint hogy energiatakarékos, korszerű új lakást vásároljanak. Mindez annak köszönhető, hogy a jegybanki irányadó kamat folyamatos emelésének köszönhetően a lakossági jelzáloghitelek kamata napról napra emelkedik. Eközben az energiatakarékos, korszerű lakásokra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) refinanszírozása mellett a modern lakásokra meghirdetett hitelre továbbra is maximum 2,5 százalékos kamattal lehet szerződni.
A zöldhitel kondícióihoz hasonló 20 évre fix törlesztést kínáló konstrukciók közül a legalacsonyabb kamatozással jelenleg az UniCredit Bank ajánlata fut, amely jelenleg 4,55 százalékon érhető el. Mindez azt jelenti, hogy a Magnet Bank bekapcsolódásával immár 11 pénzintézetben kínált zöldhitel már most legalább 2 százalékos kamatelőnnyel rendelkezik. A money.hu szakértői szerint az sem felejthető el, hogy a zöldhitelben is jelentős a verseny, így a Gránit Bank 1,99 százalékos kamatajánlata mellett 20 millió forintos hitelösszeg esetében már az UniCredit is 2 százalékon kínálja a zöldhitelt 2022. január 31-ig, aki hitelfedezeti biztosítás megkötését is vállalja. Azaz a kamatelőny még jelentősebb, a 25 százalékot is meghaladja.
Nevezetes napként vonul be majd a magyar bankpiac történelmébe 2021. november 23-a: ez volt az a nap, amikor a pénzpiaci kamatszinteknél a húszéves futamidejű kamat az öt éves futamidőre kínált kamatszint alá süllyedt – hívja fel a figyelmet közleményében a money.hu. Az inflációs hatásoknak köszönhetően december közepére a húszéves BIRS 4,57 százalékos értéke már 24 bázisponttal haladja meg az ötéves BIRS kamatszintjét. Az év elején még 1,1 százalékkal magasabb volt a hosszú futamidő kamata. Nincs ilyen megdöbbentően látványos változás a 10 és a 20 éves pénzpiaci kamatokban, de a 10 éves kamatok drágulása itt is számottevően gyorsabb, mint a 20 évesé, ennek köszönhetően a két BIRS futamidő közötti különbség az év eleji 59 bázispontról 10 bázispontra csökkent.
A pénzpiaci kamatok változása novemberben és decemberben egyre gyorsabb mértékben mutatkozik meg a lakáshitel kamatokban annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ritmust váltott a kamatemelések terén. A pénzügyi szakportál számításai szerint ugyan a banki hitel ajánlatokban ma még magasabb a 20 évre fixált hitelek kamata és hitelköltsége az 5 éves kamatperiódusra kínált kölcsönökhöz képest, ám a különbözet számottevően csökkent az elmúlt két hónapban.
Nem okozott komoly gondot a bankrendszernek a régióban a koronavírus-válság. A gazdaság megtorpanásával a banki eszközök GDP-arányos növekedése komolyabb lett tavaly, meghaladta a nyolc százalékot. A kelet-közép-európai régióban a hitelállományok a pandémia alatt nagyjából fennmaradtak.
A Covid a bankok átlagos tőkeellátottságán nemhogy rontott, de javított is. Ehhez persze az emelkedő nyereség mellett az is kellett, hogy a jegybankok szinte mindenhol osztalékfizetési tilalmat vezettek be – értékelték az elmúlt hónapok eseményeit a Deloitte szakemberei.
Már 2020-ban is növekvő forgalmat mutatott a hazai játékpiac,
55 milliárd forint értékben vásároltunk tavaly játékokat,
s a piaci szereplők felmérései szerint magasan a társasjátékok kategóriája nyerte a 2020-as évet – megelőzve a kreatív játékokat és a Legót.
Már a járvány előtt megkezdődött a társasjátékok reneszánsza, de a kezdeti szigorú korlátozások adták meg az igazi nagy lökést a népszerűségük ismételt szárnyalásához. Rengetegen fedezték fel (ismét) a falak közé szorított időtöltés ezen módját, és mivel sokan újra realizálták, hogy ez egy rendkívül szórakoztató elfoglaltság, minden korosztályban óriásit nőtt a társasjátékok iránti kereslet – mondta lapunknak Szlávecz Boglárka, a Regio Játék sajtómanagere.
Egyre feljebb kapaszkodnak a lakáshitelkamatok a jegybanki kamatemelések eredményeként. A szigorítások hatását a bankok közötti verseny ugyan visszafogja, de a kamatemeléseket részben azért muszáj érvényesíteniük a bankoknak. Ez pedig új helyzetet teremt az ingatlanpiacon is.
Ha az év végére a kiszélesített kamatsáv felső széléhez, 4,1 százalékhoz ér majd az irányadó kamat és idővel az emelést a bankok is beépítik a hitelkamatokba, akkor az átlagbérből élők 20 százalékkal alacsonyabb árú lakásokra nevezhetnek be, mint azt szeptemberben tehették.
A várakozások szerint kedden ismét alapkamatot emel majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de a piac számára fontosabb üzenet lehet, hogy tovább emelkedik-e majd a kamatfolyosó jelenlegi 4,1 százalékon meghúzott felső szintje, hiszen ez a sáv az, amely meghatározhatja, meddig emelkedhet majd az immár irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. Ez utóbbi a várakozások szerint 20-30 bázisponttal ezen a héten is emelkedni fog a jelenlegi 3,3 százalékos szintről.
Az MNB négy hét alatt 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot,
ennek fényében a pénzügyi szakportál szakértői szerint akár dicséretesnek is tűnhet, hogy a kereskedelmi bankok ennek a drágulásnak csak töredékét érvényesítik továbbra is a hitelkamataikban. Ugyanakkor a helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a legjobb lakáshitel kamat ajánlatok immár 3 százalékkal vannak a KSH által novemberre jelzett 7,4 százalékos inflációs szint alatt.
Példátlan időszak zárult a magyarországi hitel-, ezen belül lakáshiteltörténelemben idén nyáron, amikor az egyre gyorsuló infláció letörése miatt a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kamatemelési – másként fogalmazva – szigorítási ciklusát, amelynek eredményeként a hitelkamatok emelkedőre kerültek . A kamatemelések megkezdéséig szuperalacsony kamatokkal lehetett lakáshiteleket és egyéb kölcsönöket igényelni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb egyhetes betéti tenderét a múlt hetinél 20 bázisponttal magasabb, 3,3 százalékos kamatszint mellett hirdette meg, így november 17-e óta, amióta az alapkamat helyett immár az egyhetes betét számít irányadó kamatnak, 1,2 százalékpontos volt az emelkedés. Ahogy az várható volt, a bankok az immár folyamatosan emelkedő piaci kamatkörnyezetben feledték korábbi szelektív kamatemelési stratégiáikat, így a lakáshitel-kamatcunami egyre teljesebb a piacon. Ráadásul új elem, hogy immár a hitelhez kapcsolódó díjak és szolgáltatások is drágulnak, az azokra adott kedvezményeket is szépen kurtítják a bankok.
A Money.hu szakértői szerint ugyanakkor egyes bankok néhány soron azért még mindig inkább a versenyt helyezik előtérbe, s mivel a kamatemelés sem egy időben történik, a hitelt tervezőknek érdemes összehasonlítaniuk több bank ajánlatát is ahhoz, hogy kiválasszák az adott pillanatban nekik leginkább megfelelő lakáshitelt. Ahogy azt korábban már jelezték, a pénzpiaci kamatok változása nyomán a következő hetekben a hosszan, akár húsz évre fix kamatozású, így azonos törlesztőrészlettel bíró lakáshitelek választása lehet a legkifizetődőbb, mivel az elmúlt évekhez képest rendkívüli mértékben összeszűkült a kamatszintek közötti különbség a hosszan fix és a csak öt–tíz évre fixált törlesztőrészlettel bíró hitelek között.
Fokozatosan gömbölyödik a múlt év márciusában elindított azonnali fizetési rendszer, amely a maximum 10 millió forintos lakossági utalásokat juttatja legfeljebb 5 másodpercen belül célba a hét minden napján, napi 24 órában. Lássuk a bizonyítványt számokban!
Miközben a bankkártyás fizetés is nagyot ugrott a pandémiás időben, az indulás óta az idei év második negyedévének végéig tartó időszakban 191 millió tranzakció történt az afr-rendszerben, s összesen több mint 37 billió forint (37 ezer milliárd forint) jutott pillanatok alatt a jogosultak számlájára.
Kedvenc karácsonyi édességünk nem mindig bejgli néven futott, és nem is mindig volt ilyen tekercselt, korábban ugyanis hajlított, patkó alakban tetszelgett az ünnepi asztalon. A német–osztrák régióból átvett édességet aztán saját képünkre formáltuk „posonyi mákos kaláts” elnevezéssel. A végül bejgliként befutott karácsonyi sztárdesszert örökzöld fogás lett a magyar háztartásokban, s mivel elkészíteni még a gyakorlott háziasszonyoknak sem sétagalopp, sokan inkább vásárlásra adják a fejüket.
Mostanra azonban olyan áron jutunk hozzá a karácsonyi bejglihez, hogy az ember kétszer is meggondolja, vegyen-e egyáltalán, és ha igen, akkor hol.
Az MNB szerint egy átlagos változó kamatozású lakáshitellel rendelkező ügyfél 4200 forinttal magasabb havi törlesztőrészletet fizethet annak köszönhetően, hogy az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebb mértékben emelkedett az alapkamat. A bankok egyelőre lassan igazítják a jegybanki kamatszinthez hiteleiket, lomhaságuk most jól jöhet a hitelfelvételt tervezőknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapításai szerint a bankok a lakáshitelek esetében a forrásköltségek változását továbbra is csak alapos késéssel árazzák át. Az MNB kimutatásai szerint az idén októberben mindössze 6 bázisponttal, 4,29 százalékról 4,35 százalékra emelkedett a lakáscélú hitelek átlagkamata. Mindez azt jelenti, hogy miközben május végétől október végéig a jegybanki alapkamat 0,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett, a lakáshitelek átlagkamata az alapkamat 120 bázispontos emelkedéséhez képest mindössze 35 bázispontos emelkedést mutatott.
Rovataink a Facebookon