Hullottak a diktátorok, meglakoltak a bűnösök

Január

Január 14. Tunéziában elűzték Ben Ali elnököt

Az arab világ forrongásait elindító Tunéziában január elején napok alatt megbukott Zinedine el-Abidine Ben Ali elnök, ez azonban nem vetett véget azonnal a tüntetéseknek. Végül kilenc hónappal később, az október 25-i választások az iszlamisták előretörését hozták, több világi pártot bevonva kezdhetnek egyéves alkotmányozásba Tunéziában.

Január 24. Merénylet a domogyedovói repülőtéren

A legnagyobb moszkvai repülőtérenelkövetett merénylet 37 halálos áldozatot követelt, több mint százan megsérültek. Később Doku Umarov csecsen terroristavezér azt állította, ő adott utasítást a merénylet elkövetésére egy húszéves ingusföldi fiatalembernek.

Február

Február 11. Lemondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök

Tizennyolc nappal a tüntetések kezdete után Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bejelentette lemondását, miután több millióan vonultak utcára Kairóban és több nagyvárosban is távozását követelve. A katonai tanács vette át az ország vezetését, azóta sem rendeződött azonban teljesen a helyzet, állandósultak a tüntetések a Tahrír téren. Mubarak ellen korrupciós ügyek és hatalommal való visszaélés miatt emeltek vádat, pere még tart.

Február 22. Földrengés Új-Zélandon

Hetvenöt ember meghalt az új-zélandi Christchurch városát megrázó, 6,3 erejű földrengésben, amely éppen ebédidőre esett. Épületek dőltek össze és utak rongálódtak meg, a városvezetés szükségállapotot rendelt el. John Key új-zélandi kormányfő szerint ez volt Új-Zéland történetének egyik legsötétebb napja.

Március

Március. Tovább terjedtek az arab forradalmak

Polgárháborús helyzet alakult ki Líbiában, tüntetések kezdődtek Szíriában, Bahreinben véres megtorlás keretében porig rombolták a tüntetések szimbolikus színhelyét, a Gyöngy teret. Jemenben polgárháborús patthelyzet alakult ki. Az ENSZ becslései szerint Szíriában ötezernél is több embert öltek meg a kormányerők december végéig, amikor az Arab Liga megfigyelői megérkeztek az országba.

Március 11. Földrengés és atomkatasztrófa Japánban

Egy 9-es erősségű földrengés cunamit indított el a japán partoknál, több mint 18 ezer ember vesztette életét. Súlyosan megrongálódott a fukusimai erőmű, ez a történelem második legsúlyosabb atomkatasztrófája. Decemberben a hatóságok bejelentették, hogy 280 nappal a cunami után a három sérült reaktorban sikerült elérni a hideg leállás állapotát. A munka oroszlánrésze azonban még hátravan.

Március 19. Az ENSZ BT elrendelte a líbiai légtérzárat

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa légtérzárat rendelt el Líbia fölött, egyben légi csapásokat is engedélyezett líbiai célpontok ellen, ha azok civileket is veszélyeztettek. Az akcióban résztvevő NATO-gépek hónapokon keresztül hajtottak végre légicsapásokat Líbiában Kadhafi erői ellen.

Április

Április 11. Véget ért a konfliktus Elefántcsontparton

Laurent Gbagbo elfogásával véget ért az öt hónapja húzódó bizonytalan helyzet Elefántcsontparton, a volt elnök a 2010 végén elvesztett elnökválasztás után nem volt hajlandó lemondani hatalmáról. Gbagbo Hágában állt bíróság elé, a decemberi parlamenti választáson Alassane Ouattara elnök pártszövetsége szerezte meg a legtöbb mandátumot.

Április 29. Vilmos herceg és Kate Middleton esküvője

Egymilliárd ember követte figyelemmel világszerte Vilmos herceg és Kate Middleton esküvőjét. Botránymentesen esküdött össze a pár, két csók, 43 ember őrizetben, megéljenzett szippantósok, kiengedett hajú menyasszony.

Május

Május 1. Megölték Oszama bin Ladent

Amerikai kommandósok 40 perces akcióban végeztek Oszama bin Ladennel, az al-Kaida elsőszámú vezetőjével a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól nem messzi Abbottabádban. A műveletet több évig tartó hírszerzési munka és előkészület előzte meg, a kommandósok fontos adathordozókat foglaltak le a házban.

Május 11. Függetlenségpártiak győzelme Skóciában

A függetlenségpárti SNP alakíthatott kormányt Skóciában. A Timesnál végül az év britjének megválasztott Alex Salmond miniszterelnök azt mondta, a ciklus második felében népszavazást tartanának a függetlenségről. Az elmúlt háromszáz évben még soha nem volt ilyen közel az esetleges elszakadás Nagy-Britanniától.

Május 15. Őrizetbe vették Dominique Strauss-Kahnt

Szexuális erőszak gyanújával őrizetbe vették Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját. Egy szobalány azt állította, hogy az IMF-vezér New York-i szállodaszobájában orális szexre kényszerítette, és megpróbálta megerőszakolni. A manhattani bíróságon végül augusztusban ejtették a vádakat, az ügyész szerint komolyan megkérdőjeleződött a szobalány szavahihetősége. A polgári peres eljárás folytatódik.

Május. Halálos hasmenésjárvány Németországban

Harmincöten meghaltak a május elején Németországban kirobbant hasmenésjárványban, nyolcszázan kerültek kórházba. Később kiderült, hogy növényi csírák terjeszthették először a fertőzést. Végül június végére visszaszorult az EHEC baktérium által okozott járvány.

Május 26. Elfogták Ratko Mladicsot

Szerbiában Lazarevo faluban letartóztatták Ratko Mladicsot, a 16 éve bujkáló, népirtással, emberiesség elleni és háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mladicsot kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Június

Június 29. Megszorításokról szavaztak Görögországban

Több ezren tüntettek Athénban, de Jéorjiosz Papandreu túlélte a bizalmi szavazást, a görög parlament pedig döntött a 28 milliárd eurós megszorító csomagról, amely nélkül az ország nem kaphatta volna meg az eurózóna mentőcsomagjának következő részletét. Papandreu novemberben bejelentette, referendumot ír ki az euróövezet válságtanácskozásán elhatározott döntésekről, majd mégis visszakozott. Végül Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank (EKB) volt alelnökének vezetésével nemzeti egységkormány állt fel.

Július

Július 9. Új ország született Dél-Szudánban

Évtizedekig tartó küzdelem, véres polgárháború és az elszakadásról szóló népszavazás után Dél-Szudán hivatalosan független állammá vált , amelynek létezését először északi szomszédja, Szudán ismerte el. Ennek ellenére még mindig maradtak problémás pontok, elsősorban több határterület hovatartozása miatt a két volt országrész között.

Július 20. Elfogták Goran Hadzsicsot

Két hónappal Ratko Mladics elfogása után őrizetbe vették Goran Hadzsicsot is. A horvátországi szerbek egykori vezetője került az igazságszolgáltatás kezére utolsóként a hágai törvényszék százhatvanegy vádlottja közül. Már ő is megjelent a Nemzetközi Törvényszék bírái előtt.

Július 22. Robbantás, tömeggyilkosság Norvégiában

A 32 éves Anders Behring Breivik robbantásos merényletet követett el a norvég fővárosban, Oslóban, majd mészárlást hajtott végre a kormányzó baloldali párt ifjúsági szekciójának nyári táborában Utøya szigetén. Összesen 77 embert ölt meg. A férfi őrizetben van, norvég orvosok december végén megkérdőjelezték annak a pszichiátriai szakvéleménynek a helytállóságát, amely szerint nem beszámítható.

Augusztus

Augusztus 7. Zavargások Londonban

Zavargások törtek ki több brit városban, miután a rendőrök lelőttek egy férfit Tottenhamban. Az első, békésnek induló tüntetés erőszakba csapott át a városban, majd Londonban is gyújtogatni és fosztogatni kezdtek az utcára vonult fiatalok. Összesen öten haltak meg a zavargásokban. Végül a brit kormány tizenhatezer rendőrt vezényelt az utcákra, és egy hét alatt lassan normalizálódott a helyzet.

Szeptember

Szeptember 11. A 9/11 tizedik évfordulója

A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett készültek Washingtonban és New Yorkban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások tizedik évfordulójára, miután néhány nappal korábban terrorfenyegetettségről kapott információkat a hírszerzés. Végül gond nélkül lebonyolították a megemlékezéseket.

Október

Október 11. Megbukott a szlovák kormány

Többször is sikerült éles konfliktusokat átvészelnie a stabilnak nehezen nevezhető négypárti szlovák kormánykoalíciónak az elmúlt másfél évben, de végül októberben nem kapott elég szavazatot az eurós mentőcsomaggal egybekötött bizalmi szavazás a parlamentben, ezért Iveta Radičova miniszterelnöknek be kellett adnia lemondását. Március 10-ére írtak ki előre hozott választásokat.

Október 18. Elengedték Gilád Salitot

A néhány nappal korábban véglegesített izraeli-palesztin fogolycsere keretében a Hamász öt év után elengedte Gilád Salit izraeli katonát. Izrael összesen 1027 palesztin foglyot enged el két lépcsőben Salitért cserébe. Az első körben a Hamásszal egyeztetett 477 rabot, köztük 280 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit engedtek el. A második csoportba tartozó 550 foglyot Izrael már saját belátása szerint választhatja ki, ők januárban szabadulhatnak.

Október 20. A líbiai felkelők megölték Moammer Kadhafit

A líbia a felkelők elfoglalták a diktátor szülővárosának, Szirtnek a nagy részét és megölték Moammer Kadhafit. Augusztus végén már elfoglalták Tripolit, ezzel lényegében megdöntötték Kadhafi rezsimét, de a diktátor még hónapokig bujkált. Novemberben az átmeneti líbiai vezetés fegyveresei őrizetbe vették Kadhafi fiát, Szeif al-Iszlámot is, akit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt körözött. A tervek szerint júniusban tartanak választásokat Líbiában.

November

November 12. Lemondott Silvio Berlusconi olasz kormányfő

Végül nem bírósági ügyeibe, hanem a gazdasági helyzetbe bukott bele Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, aki elvesztette a képviselők többségének a támogatását a parlamentben. Nem várta meg, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesszen elő, benyújtotta lemondását. Az államfő a közgazdász Mario Montit kérte fel kormányalakításra, aki fontos reformokkal kezdte kormányzását.

November 23. Száleh jemeni elnök aláírta lemondását

Ali Abdalláh Száleh jemeni elnök is hatalma feladására kényszerült, az ellene indult tüntetések nyomására aláírta lemondását. Az ország irányítását az elnökhelyettes vette át, Száleh kilencven napig még megtartja tiszteletbeli elnöki címét, utána elnökválasztást tartanak. Száleh azonban elérte, hogy sértetlenséget kapjon, így nem lehet bíróság elé állítani, ezért továbbra is sokan tüntetnek Jemenben.

December

December 6. Másfél év után megalakult a belga kormány

Másfél évvel az előrehozott választások után Elio Di Rupo vezetésével megalakult az új belga kormány. A vallon szocialisták vezetőjének előbb sikerült évtizedek óta húzódó reformokat elfogadtatnia, majd pedig nagy nehezen a költségvetésről is megállapodott a kormányban helyet kapó hat koalíciós párt, miután leminősítették az országot.

December 9. Sorsdöntő EU-csúcs

Sorsdöntő csúcstalálkozót tartottak az uniós tagországok, miután az eurózóna válsága miatt a hitelminősítők már az egész Európa Uniót is leminősítéssel fenyegették. Az Egyesült Királyság vétója miatt ugyan a lisszaboni szerződést nem módosíthatták, de kormányközi megállapodásokkal vezetnék be a francia-német csomagot . Az eurozónán kívüli tagállamok végül abban maradtak, a következő, márciusi csúcsig (amikor véglegesítik a szabályozást), saját parlamentjük megkérdezésével döntenek arról, csatlakozzanak-e az egyezséghez.

December 15. Az Egyesült Államok kivonult Irakból

Több mint kilenc év után, az elfogadott menetrendnek megfelelően az utolsó amerikai katona is kivonult Irakból, a két ország új alapokra helyezi kapcsolatait. Ugyanakkor szinte már másnap súlyos politikai válság robbant ki, amely komolyan veszélyezteti az ország stabilitását.

December 18. Meghalt Václav Havel

Súlyos egészségügyi problémák miatt 75 éves korában elhunyt a volt cseh államfő, drámaíró és neves emberi jogi harcos. Búcsúztatásán számos külföldi politikus is megjelent.

December 19. Meghalt Kim Dzsongil

Észak-Korea bejelentette, hogy – hivatalosan szívinfarktusban – meghalt Kim Dzsongil diktátor. Temetésén gyászolók százezrei siratták a Kedves Vezetőt.  Utódja egy ideje már előtérbe tolt legkisebb fia, Kim Dzsongun lett, aki többek között nagybátyja segítségével szilárdíthatja meg hatalmát, egyszemélyes helyett testületi diktatúra jöhet.