A népszavazás után sem rohan ki Nagy-Britannia az EU-ból
Brexit népszavazás után
Élő
A skót kormányt (egyben a Skót Nemzeti Pártot) Nicola Sturgeon szerint az ő beleegyezésük is kellene a britek kilépéséhez az EU-ból, amiről megszavaztatná az országrész parlamentjét. A BBC politikai elemzője, Brian Taylor szerint viszont ez nem jelentene blokkolást: a brit országgyűlés tisztelettel tudomásul venné a döntést, majd élne a felülbírálási jogával. A konzervatív párt skóciai vezetője, Ruth Davidson is jogi tanácsot kért, és az is arra jutott, hogy az országrész nem állíthatja meg a folyamatot.
Ha nem marad az Egyesült Királyság az EU-ban, Nicola Sturgeonék új függetlenségi népszavazást írnának ki Skóciában, ahol majdnem kétharmados többség támogatta az uniós tagságot.
Sorban távoznak a munkáspárti árnyékkormány miniszterei, egyre többen szólítják fel a pártelnököt a lemondásra. Jeremy Corbyn elmozdítására jó alkalom a Brexitről szóló népszavazás, amelyen a Munkáspárt az EU-tagság megőrzése mellett kampányolt. (Hasonlóan a konzervatívokat vezető David Cameronhoz, aki már pénteken bejelentette lemondását, igaz, kissé furcsán, három hónapot adva saját magának, elodázva azt is, hogy utódja megkezdje a kiválásról szóló tárgyalást Brüsszelben.)
A 67 éves Corbyn tavaly összességében nagy szavazati aránnyal, de a munkáspárti parlamenti képviselők csekély támogatása mellett nyerte el a pártelnöki széket. Az EU-pártiak népszavazási bukása jó alkalom arra, hogy elmozdítsák, bár Corbyn egyelőre kitart elnöksége mellett.
Hétfőn lemondását követelte az árnyékkormányból szintén távozó Angela Eagle.
Miközben már 3,5 millió aláírásnál jár az új népszavazást követelő aláírásgyűjtés, az elindítója elhatárolódott tőle. William Oliver Healey azt követelte, hogy ha 75 százalékosnál kisebb részvétel felett 60 százalék alatti arányban voksolnak az egyik lehetőségre, ismét referendumot írjanak ki. Csakhogy ő épp a Brexit mellett kampányolt, és a kezdeményezéssel azt akarta megnehezíteni, hogy a maradni vágyók nehezebben „láncolhassanak minket még jobban az EU-hoz”. Májusban regisztrálta a petíciót, amikor még úgy nézett ki, az EU-pártiak nyernek, de mivel épp az ellenkezője lett az eredmény, a másik oldal „eltérítette” az aláírásgyűjtést. (CNN)
A parlamentnek kötelező foglalkoznia olyan kérésekkel, amelyeket legalább 200 ezer ember támogat. Az jó kérdés, hogy ez egyáltalán eszébe jutott-e volna valakinek, ha nincs William Oliver Healey, de így most néhány Brexit-párti aláírása is ott állhat az íven, ami a maradáspártiak ügyét segíti.
A Goldman Sachs és a Bank of America Merrill Lynch (BAML) egyaránt rontotta a brit font árfolyamkilátását a dollárhoz képest rövid távon, valamivel a hétfői szint alá.
Mindketten úgy vélik azonban, hogy a múlt heti brit népszavazás eredménye által kiváltott sokk okozta fontgyengülés csak korlátozott lesz az év végéig. Miután pénteken a modern történelem legnagyobb, napon belüli veszteségét könyvelte el a font, mindkét amerikai pénzintézet rontotta a font árfolyamkilátását, a Merril Lynch például 30 centtel.
A Goldman szerint a font a hétfői 1,34 dolláros szinten áll majd az év végén, és előrejelzése szerint a következő három hónapban a font erősödhet a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva. A Goldman elemzői szerint nem valószínű, hogy a Brexit olyan hatást váltana ki, mint például a Lehman Brothers összeomlása. Jelenleg ugyanakkor azzal számolnak, hogy a brit gazdaság recesszióba kerül 2017 első felében. (MTI)
Az EasyJet majdnem húsz százalékot gyengült a londoni tőzsdén, miután a cég szerint a brit kilépés csökkentheti a bevételeiket. A Barclays bank 12 százalékot esett (arról, milyen óriási gondokat okozhat a kilépés a pénzügyi szolgáltatásokból élő Citynek, itt írtunk). Az ingatlanokkal foglalkozó Taylor Wimpey és Barratt Developments részvényei 15, illetve 13 százalékot veszítettek az értékükből. (BBC)
Az Il Fatto Quotidiano című napilap értesülései szerint a kormány 40 milliárd eurót önthet a rossz hitelekkel küzdő bankokba, cserébe részvényeikért. A terv megvalósításához Olaszországnak pótlólagosan államkötvényeket kellene kibocsátania. A Matteo Renzi vezette olasz kormány már el is kezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a lehetséges intézkedésekről.
Bár az olasz pénzügyminisztérium szerint a Brexitnek korlátozott hatása lesz a gazdaságra, az olasz bankok és befektetési vállalatok borúlátóan értékelik a helyzetet, mivel jelentősen visszaeshet a Nagy-Britanniába irányuló export. Az olasz pénzintézetek közül az UniCredit és az Intesa Sanpaolo részvényei több mint 20 százalékot veszítettek értékükből a milánói tőzsdén pénteken, és a hét első kereskedési napján, hétfőn az UniCredit 7,80 százalékos, az Intesa Sanpaolo pedig 6,95 százalékos mínuszban állt délben. (MTI)
Big Mistake, azaz Nagy Hiba néven fut egy dublini bárban a Brexit-ipa.
Várhatóan kilenc uniós külügyminiszter, illetve egy magas rangú külügyi tisztségviselő részvételével tartják meg a nagy-britanniai népszavazás következményeivel foglalkozó hétfő délutáni varsói egyeztetést - írta az MTI a lengyel közszolgálati televízió hírcsatornája nyomán.
A TVP Info úgy tudja, hogy a visegrádi négyeken (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kívül a görög, a spanyol, a román és a szlovén külügyminiszter, valamint David Lidington, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára erősítette meg részvételét. A tizedik részt vevő államot a közszolgálati televízió tudósítója nem említette, de Rafal Sobczak külügyi szóvivő a PAP-nak nyilatkozva Bulgáriát nevezte meg.
A Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter által kezdeményezett megbeszélésre azon európai uniós tagországok diplomáciai vezetőit hívták meg, amelyek nem vettek részt az Európai Unió elődjét megalapító hat tagállam szombati berlini külügyminiszteri megbeszélésén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az EU-ból kilépés mellett döntött az a tagállam, amelyik
Gyorsan jöjjön is ide egy angol szuperklasszikus a megalapozott elégedetlenkedésről.
Nem lesz informális kilépésről szóló megbeszélés addig, amíg a brit kormány nem jelenti be hivatalosan is kilépési szándékát – írta twitteres bejegyzésében Angela Merkel szóvivője, nem sokkal azelőtt, hogy Berlinben találkozni fog a német kanecellárral Francois Hollande francia elnök, Matteo Renzi olasz kormányfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Az Igenis, miniszter(elnök) úr! szatírasorozat 1980 és 1988 között mutatott görbe tükröt a brit politikának. Az egyik részben azt fejtegetik, hogy a szigetország évszázadok óta egyensúlypolitikával osztotta meg a kontinenst, mindig biztosítva, hogy ne jöjjön ott létre egy erős központi hatalom. Éppen ezért léptek be az EU elődjébe, az Európai Gazdasági Közösségbe is: hogy tönkretegyék azt. „Darabokra kellett törnünk, ezért be kellett lépnünk” – magyarázza egy kormánytag, mert hiába próbálták kívülről tönkretenni, az nem jött be (ezzel valószínűleg a britek „ellen-EGK-jára”, az Európai Szabadkereskedelmi Társulásra gondol, amit riválisként hoztak létre). Tagként az egészből egy felesleges és impotens dolgot csinálhatnak.
A részletet eléggé felkapta az internet népe a Brexit után.
Oroszország jól járhat a britek esetleges kilépésével – bár az újra csökkenő olajáraknak nagyon nem örülhet – a Die Welt azonban egy másik nyertesét is megtalálta az EU-szkeptikus brit népszavazási győzelemnek: Orbán Viktort.
A magyar miniszterelnök az MTI által idézett cikk szerint „szinte úgy beszél, mintha saját győzelme lenne a Brexit-szavazás”. (Ez köszön vissza Szijjártó Péter nyilatkozataiban is, amikor a magyar kormány által kritizált jelenségeket adja meg a Brexit-pártiak győzelme okaként.) A lap szerint az EU-t évek óta hevesen bíráló Orbán Viktor tűnik az események "logikus nyertesének". Magyarországgal az élen a visegrádi országok gyakorta bírálják az EU-t, több nemzetállamot és kevesebb európai integrációt akarnak – írta a cikk szerzője, Boris Kálnoky.
Prőhle Gergely korábbi berlini magyar nagykövetet idézve a lap azt írta, ha a visegrádi országok továbbra is az eddigihez hasonlóan működnek együtt, sokkal több befolyásra tehetnek szert az EU-ban. Egyetértett ezzel a véleménnyel egy magas rangú, Budapesten élő német forrás is: lehetőség ez a visegrádiak számára, főleg, ha más közép- és délkelet-európai országokkal is elmélyítik a viszonyukat. Úgy vélte, ha még Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy több teret kell biztosítani az egyes tagállamoknak, akkor "egy kicsit olyan irányba tartanak a dolgok, amilyennek Orbán Európát elképzeli".
A Die Welt szerint a kelet-európai országoknak az EU jövőjéről folytatott vitában nagyobb befolyásuk lehet, mint a belépésük óta bármikor. Prőhle úgy vélte, a Brexit következményeként nem csupán kevésbé "angol EU", hanem kevésbé "német szövetség" is keletkezhet, mivel az egyre mélyülő integrációról szóló német projektet lefékeznék. A politikus Mark Rutte holland kormányfőnek azt a mondatát idézve, miszerint jobban kellene hallgatni a polgárokra, úgy vélte, "ha még Rutte is azt mondja, akkor talán tényleg egy lépéssel távolabb kerülünk az egyre több Európától, pontosan, ahogy a polgárok mondják".
A jogi katyvaszok sorát gyarapítja, hogy hiába mondott le szombaton Jonathan Hill, a brit tag az Európai Bizottságban, ettől az országot még ugyanúgy megilleti egy hely az uniós végrehajtó-javaslattevő testületben. Magyarul elvileg kijelölhetnének valakit, aki kap valamilyen területet (Hill eredetileg a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelt, most ideiglenesen ezt Valdis Dombrovskis alelnök kapta meg). A lemondás július 15-én lép hatályba, de a hivatalos bizottsági nyilatkozat szerint a testület elnöke, Jean-Claude Juncker „készen áll arra, hogy megvitassa a brit miniszterelnökkel a biztosi tisztség lehetséges egyesült királyságbeli jelöltjeinek személyét, illetve a számára kijelölt portfóliót.”
Érdekes lesz látni, visszakapják-e a kezdetektől vágyott és fontos területet arra a pár évre, amíg ki nem lépnek, (Juncker nyilatkozata arra utal, hogy ez korántsem lenne automatikus). Akár az is lehet, hogy ideiglenesen valamilyen kevésbé fajsúlyos portfóliót találnak ki nekik, mint például a románoknak és bolgároknak 2007 és 2009 közöttre.
A britek mindig is kilógtak az EU-ból, közismert, hogy a francia elnök, De Gaulle kétszer is megakadályozta hogy az amerikaiak trójai falovának tartott britek bekerüljenek. Kilépésük – ha megtörténik, ez ugyanis a népszavazással még korántsem dőlt el – akár az európai integráció elmélyítését is eredményezhetné. Erről bővebben itt.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy elköltözteti Londonból az Európai Bankhatóságot (EBA) a brit uniós tagságot elutasító népszavazást követően – írta az MTI brüsszeli uniós források nyomán.
Úgy fogalmaztak, hogy a banki szabályokat megszövegező és koordináló intézmény valamennyi alkalmazottja "hamarosan költözik".
A brit referendum előtt Andrea Enria, az EBA elnöke is utalt a 2011-ben alapított intézmény költözésének lehetőségére, amennyiben a brit népszavazás a kilépéspártiak győzelmével végződik.
A 159 embert foglalkoztató, az egységes uniós pénzügyi piacot értékelő, a bankszabályozást egységes európai keretbe foglaló, a pénzügyi rendszer gyenge pontjait feltárni hivatott Európai Bankhatóság új székhelyeként szóba került a kontinens két legnagyobb pénzügyi központja, Párizs és Frankfurt, de emlegetik az olasz pénzügyi központot, Milánót is.
Az uniós tagság feladásával veszélybe kerül London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a londoni City pénzügyi központjában megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy-Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.
A pénzügyi szolgáltató iparág 2,2 millió embert foglalkoztat Nagy-Britanniában, ideértve az amerikai befektetési bankok európai személyi állományának 90 százalékát, emellett a többi 27 uniós tagország tőkepiaci tevékenységének 78 százaléka is ide koncentrálódik.
A vasárnapi 12 után újabb hat vezető mondott le az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányában betöltött miniszteri posztjáról.
Jeremy Corbyn pártelnök nehéz helyzetbe került, hiszen az általa képviselt EU-párti oldal vereséget szenvedett a népszavazáson. A párt ifjúsági szárnya hétfőn levélben lemondásra szólította fel a politikust, aki ezt elutasította. Ígérete szerint 24 órán belül újjáalakítja árnyékkormányát.
Brüsszel bevándorláspolitikája veszélybe sodorja Európa egységét, ezért azzal véglegesen le kell számolni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a négy visegrádi ország, valamint Németország és Franciaország diplomáciai vezetőinek hétfői prágai tanácskozása után az MTI-nek.
Szijjártó szerint a népszavazás „talán a legfontosabb tanulsága”, hogy „le kell végre számolni Brüsszel bevándorláspolitikájával“. „Brüsszel bevándorláspolitikája egyértelműen veszélybe sodorja az európai egységet, tehát Brüsszel bevándorláspolitikájával végleg le kell számolni”.
A külügyi és külgazdasági miniszter következetesen a bevándorláspolitikát jelöli meg a Brexit népszavazási győzelme okaként, ám ő egész más bevándorlásról beszél: a szíriai, közel-keleti migrációs hullámot érti alatta, miközben a britek az EU kelet-európai tagjaiból, így Magyarországról érkező munkaerő ellen tiltakozva szavaztak. Miközben a magyar kormány Brüsszel elleni kritikájára használja fel a brit népszavazást, eltekint attól, hogy a brit kritika az EU azon vívmányait érinti – például a szabad munkaerő-áramlást –, amelyek védelmét Orbán Viktor is fontosnak tartja.
Angela Merkel és François Hollande mély egyetértésben vannak a Brexitről szóló brit népszavazás utáni helyzetben: a német kancellár és a francia elnök szerint nincs vita közöttük a brit kilépés levezénylését illetően – írta a BBC.
A két vezető hétfőn találkozik Berlinben, az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal és az olasz kormányfővel, Matteo Renzivel.
Navracsics Tibor szerint nem lesz Huxit – de hát szakítsunk az EU-t megrengető politikai korrektséggel, nevezzük nevükön a dolgokat, a Huxit magyarul Maki –, sőt a magyar EU-biztos szerint Nagy-Britannia a kilépés után – már ha kilép, mert a Brexitről szóló népszavazás csak a kilépéshez vezető út kezdetének előfeltétele – akár újra kérheti tagfelvételét az EU-ba. Az EU kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a Magyar Nemzetnek adott interjút. Szerinte most az EU legfontosabb feladata a stabilizáció megteremtése. A dominóhatás elkerülésének szándékával magyarázható, hogy a kilépési tárgyalások minél gyorsabb megkezdésére szólította fel a brit kormányt több uniós szervezet is.
A kilépéspárti Boris Johnson szerint nem változik az országban dolgozó EU-s állampolgárok helyzete. A volt londoni polgármester szerint Nagy-Britannia Európa része, és mindig is az marad, együttműködése az Európai Unióval „élénk lesz és még tovább élénkül” a legkülönfélébb területeken. Johnson szerint az egyetlen változás az lesz, „és ez sem lóhalálában történik”, hogy Nagy-Britannia megszabadítja magát az EU „homályos” törvényalkotási rendszerétől.
A brit gazdaságnak alkalmazkodnia kell az új helyzethez, de az ország felkészült bármire – ezt állította George Osborne brit pénzügyminiszter a Brexit-népszavazás utáni első nyilatkozatában hétfőn. A jegybank, a Bank of England például 250 milliárd fontot tervez fordítani a pénzügyi szektor és a piacok megnyugtatására, problémamentes működésének biztosítására.
David Cameron pénteki lemondó beszédében – a brit kormányfő legfeljebb októberig marad hivatalban – már jelezte, hogy szerinte utódjának kellene megkezdenie a kilépési tárgyalásokat az EU-val. Szerdán az EU-tagállamok ülésén sem valószínű, hogy benyújtja a kilépési kérvényt Cameron, de uniós diplomáciai források szerint
- írt az MTI egy névtelenül nyilatkozó magas rangú brüsszeli diplomatára hivatkozva. Az európai intézmények vezetői eddig hiába szólították fel arra, hogy az ország Európai Unióból való kilépését (Brexit) eredményező népszavazást követően hivatalos bejelentésével indítsa meg az elválási folyamatot.
