16:00, December 05.
Japán 1
Horvátország 2
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az utcára vonultak az emberek Thaiföld fővárosában, Bangkokban. A demonstrálók a kormány járványkezelése miatt tiltakoztak, valamint politikai reformokat (a miniszterelnök lemondását, az alkotmány és az államforma módosítását) követeltek. 

    Az esemény eredetileg egy békés autóstüntetésnek indult, de a demonstrálók közül néhányan a rendőröknek is nekimentek. Ők a demonstrációt biztosító rendőröket kövekkel és petárdákkal dobálták meg, valamint egy rendőrbódét is felgyújtottak. 

    A rendőrök válaszul vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatták őket. 

  • Az egészségügyi hatóságok már készülnek a harmadik oltás beadására, a következő hónapban meg is kezdik – jelentette be Sajid Javid brit egészségügyi miniszter. Hozzátette:

    Szeptemberben megkezdik az influenza elleni védőoltás beadását is.

    Az Egyesült Királyságban eddig 86 millió 800 ezer dózist adtak be. A mai adatok szerint 39,7 millió ember már mindkét adagot megkapta, amivel elérték azt, hogy a felnőtt lakosság több mint 75 százaléka védetté vált. 

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt kérte, hogy szeptemberig sehol ne adjanak be harmadik oltást.

  • Romániában az oltásra jogosult, azaz a 12 éven felüli lakosság csaknem harminc százaléka kapott koronavírus elleni vakcinát, írta a Transindex.ro portál. Bukarestben a legnagyobb az átoltottság, 48 százalékos.

    Az országos oltási kampány koordinátora, Valeriu Gheorghiţă elmondta azt is: jelenleg mintegy ötven százalékra tehető azoknak az aránya, akik akár a védőoltás, akár a fertőzésen való átesés miatt védettséget szereztek.

  • Lettországban oltási igazolványt, a gyógyulást igazoló hivatalos iratot vagy negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk a tantermi oktatásban részt vevő diákoknak az új tanév kezdetétől – írja az MTI.

    A  kormány keddi döntésének célja, hogy járványügyi szempontból biztonságos közegben kezdődhessen meg szeptember elsején az új tanév, folyjon az oktatás.

    A diákoknak augusztus 23. és 30. között kell elvégezniük az első szűrővizsgálatokat, a további tesztelés pedig az egészségügyi minisztérium által kidolgozott ütemterv alapján fog történni. A tervek szerint rendszeressé tennék az állami költségen végzendő szűrővizsgálatokat az oktatási intézményekben, de egyelőre még nem világos, milyen gyakorisággal.

    A rigai vezetés korábban kötelezővé tette a oltást az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások és az oktatásban dolgozók számára. A munkáltatók ebben a körben október elsejével felmondhatnak azoknak a munkavállalóknak, akik nem rendelkeznek oltási igazolvánnyal.

  • Fel kell gyorsítani az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) elleni oltási kampányt Németországban, hogy a delta-variáns terjedése miatt ne terhelődjön túl az egészségügyi ellátórendszer – mondta Angela Merkel az MTI tudósítása szerint.

    A német kancellár kedden Berlinben a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélés után nyilatkozott. Kiemelte: az utóbbi hetekben nagymértékben lassult az oltási kampány, ami „rossz hír”.

    Oltóanyagból van elég, és nemcsak saját magát, hanem az egész közösséget védi, aki beadatja a vakcinát

    – mondta Angela Merkel, aláhúzva, hogy a jelenlegi 55,1 százalékról jóval hetven százalék fölé kell emelni az átoltottsági arányt ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. 

    Az értekezleten megállapodtak arról is, hogy október 11-től megszüntetik a SARS-CoV-2 gyorstesztszolgáltatás ingyenességét az oltástól elzárkózóknak. Markus Söder bajor miniszterelnök mindeközben hangsúlyozta: az oltás továbbra is önkéntes, de aki nem él a lehetőséggel, annak felelősséget kell vállalnia a döntéséért,

    AMI AZT IS JELENTI, HOGY NEM HÁRÍTHATJA TARTÓSAN AZ ADÓFIZETŐKRE A TESZTELÉS KÖLTSÉGÉT – MONDTA SÖDER.

  • A London School of Hygiene & Tropical Medicine (LSHTM) és az Indiai Ájurvédikus Intézet (AIIA) megvizsgálja, hogy az Indiában gyakran alkalmazott álombogyó (asvaganda) segíthet-e a poszt-covidos tünetek leküzdésében – írja a Guardian.

    A szert az ájurvédikus orvoslás keretében jellemzően az energiaszint növelésére, a stressz csökkentésére és az immunrendszer megerősítésére használják. Az orvosi kutatások már bizonyították, hogy a szorongás és a stressz oldásához, a depresszió csökkentéséhez, az izmok ellazításához és a fáradékonyság kezeléséhez tényleg jó lehet a növény,

    most pedig megnézik, hogy a poszt-Covidos tünetek ellen is hatékony segítséget nyújt-e. 

    A kísérletbe összesen kétezer embert vonnak majd be, akiknek a fele három hónapig 500 milligrammnyi álombogyó-tablettát fog kapni naponta kétszer, míg a többieket placebózzák.

    A kutatást az indiai kormány AYUSH-minisztériuma (Ayurveda, Yoga, Naturopathy, Unani, Siddha) finanszírozza, amely a természetes gyógymódokkal, így az ájurvédikus orvoslással is foglalkozik. 

  • Dél-Koreában rekordot döntött a koronavírussal fertőzöttek napi száma: az utóbbi 24 órában több mint kétezer esetet diagnosztizáltak, írta a távirati iroda. A dél-koreai egészségügyi miniszter beszámolt arról, hogy az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat kevesebb mint felét szállítja le majd az augusztusra ígért 8,5 millió védőoltásnak. Az 52 milliós ázsiai országban eddig a lakosság csupán 15 százaléka kapta meg a védőoltás mindkét dózisát, illetve 45 százalék az első adagot.

  • Már a delta-variáns dominál Szlovákiában. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter elmondta: a tárca szándéka alapján kötelezővé tennék a koronavírus elleni védőoltást a rendőröknek, a katonáknak, a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak – írta az Újszó.com. A tárca adatai szerint az egészségügyi alkalmazottak csaknem hetven százaléka már védett a vírussal szemben.

  • Összesen 252 alkalommal alkalmazott erőszakot az orvosokkal szemben vagy fenyegette meg őket a mianmari hadsereg a februári katonai puccs óta egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint. A dokumentumban azt írták: 

    Legalább 25 orvost megöltek a katonák. 

    Összesen 190 egészségügyi dolgozót pedig őrizetbe vettek, miután mintegy 86 kórházban akcióztak. Ezen belül legalább 15 alkalommal megzavarták a koronavírus-fertőzöttek ellátását, a legtöbb alkalommal a védőfelszerelést, illetve az oxigénpalackokat foglalták le a hadseregnek, de arra is volt példa, hogy egy kórházat bezárattak.

    Az egészségügyi dolgozóknak rejtőzködniük kell, máskülönben letartóztatják őket

    – áll a Reuters által ismertetett jelentésben, amely szerint ha a dolgozókat nem sikerül elkapniuk, a családtagjaikat viszik el helyettük. 

     

  • Szeptember 25-én jótékonysági koncertet tartanak, amelyben a vakcinaeloszlás egyenlőtlenségére, a klímaváltozásra és a szegénységre hívják fel a figyelmet.

    A Global Citizen nevű szervezet koncertjét több helyszínen, New York, Párizs és a nigériai Lagos városaiban fogják megrendezni, és világszerte közvetítik majd. 

    Fellép a Coldplay, Ed Sheeran, Jenifer Lopez, Billie Eilish, a black eyes Peas, Shawn Mendes és Camila Cabello is.

    Többségük New Yorkban zenél majd, de Sheeran és a Black Eyed Peas például Párizsból jelentkezik be. 

    Az eseményt az ENSZ szeptemberi közgyűlése idején rendezik meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. 

    A Global Citizen korábban azt követelte, hogy világszerte ültessenek egymilliárd fát, adjanak egymilliárd vakcinát a legszegényebb országoknak, és  biztosítsák 41 millió éhező ember ellátását. A szervezet korábban már rendezett egy hasonló eseményt, ott Joe Biden és Harry herceg volt a sztárvendég. 

  • Romániában több mint kétezer fertőzöttnél mutatták ki a koronavírus aggodalmat keltő változatainak egyikét múlt vasárnapig.

    Az esetek döntő többségében, 1700 alkalommal az alfa-, csaknem háromszáz esetben a delta-változatot azonosították. A gamma- és a béta-mutáns elenyésző arányú volt – írta a Maszol.ro.

    A Covid okozta halálesetek közül mintegy félszáz köthető a vírusváltozatokhoz: többségüket az alfa-variáns fertőzte meg, majd a delta-mutáns következik.

  • A betegek közel harmada döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt megszakítja kezeltetését, elhalaszt valamilyen tervezett beavatkozást, gyógykezelést, rehabilitációt. Az esetek harmadában pedig az orvos vagy a kórház halasztott el valamilyen kivizsgálást, tervezett műtétet – tájékoztat róla az Új Szó a Betegjogokért Társulás (AOPP) felmérése alapján. 

    Nagy mértékben hatott az emberek orvoshoz járási szokásaira a koronavírus-járvány második hulláma, állapította meg AOPP Szlovákiában. Ritkábban keresték fel orvosukat az ambuláns ellátásra szorulók; a körzeti orvosoknál ez a betegek 66,7 százalékára, míg a szakorvosi kivizsgálásoknál az 59,3 százalékukra volt jellemző.

    Mind a kezelések, mind a vizsgálatok csúszása, elmaradása a későbbiekben súlyos problémákhoz vezethet. 

    Ha sikerül időben megtalálni a bajt, az a beteg életét mentheti meg, vagy az életminőségét javíthatja, emellett anyagi megtakarítást is jelent, ha időben kezdődik a kezelés, és nem romlik tovább a páciens állapota

    – foglalta össze Dominik Tomek, az AOPP alelnöke.

  • Romániában ismét lendületben van a koronavírus. Nő a napi esetszám, ahogyan az intenzív terápiára szoruló fertőzött betegek száma is, írta a Transindex.ro portál. Az utóbbi 24 órában 312 új koronavírusos beteget diagnosztizáltak. Hétfőn négy fertőzött életét követelte a Covid–19. Jelenleg 664 pácienst kezelnek kórházban a kór miatt, közülük 86 beteget intenzív osztályon kell ápolni.

  • Szerbiában 792 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak az utóbbi 24 órában. Hétfőn három beteg lelte a halálát a vírus szövődményeiben, írta a Magyar Szó. Kórházban 733 beteget kezelnek, közülük 17 páciens szorul lélegeztetőgépre.

  • Többet ad az Európai Unió a keleti partnerségéhez tartozó hat ország koronavírus elleni harcához. Az EU negyvenmillióról 75 millió euróra emelte meg az összeget Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna számára, írta a távirati iroda. Brüsszel a globális oltóanyaghiány közepette jelentősen növelni kívánja az oltóanyagok elérhetőségét.

  • Kanada megnyitotta határait az amerikai állampolgárok előtt. A koronavírus-járvány kezdete óta ez az első ilyen alkalom, írta a BBC. Az Amerikai Egyesült Államok polgárai közül azok léphetnek Kanada földjére, akit beoltottak Covid–19 ellen.

  • Egyre szigorúbb  korlátozásokat  vezet be Kína a delta-variáns rohamos terjedése miatt. Mostanra több nagyvárosban azonosították az egyik legagresszívebb mutánst, az állami média pedig már úgy beszél a vuhani helyzetről, hogy  a járvány kitörése idején nem volt ilyen rossz a helyzet

    Az új járványhullámot nagy valószínűséggel megsínyli a kínai gazdaság, a vírus terjedésének megfékezésére hozott szigorú lezárásokra, tesztelésre és kontaktkutatásra alapuló megelőző intézkedések visszavethetik a gazdasági növekedést, és csapást mérhetnek a kínai tőzsdére. 

    Bővebben>>>

  • Az ukrán egészségügyi miniszter az javasolja a kijevi kormánynak, hogy hosszabbítsa meg az augusztus végén lejáró karantént. Az ok a Nyugat-Európában romló járványhelyzet, írta a Kárpáthír.com. A tárcavezető megjegyezte: ha nem rosszabbodnak a mutatók, korlátozások nélkül indul majd az új tanév. A pedagógusok legkevesebb nyolcvan százaléka felvette a védőoltást.

  • Egy hét leforgása alatt meghalt koronavírusban az a brit pár, valamint egyik felnőtt fiuk, akik mindannyian oltásellenesek voltak. A család összes tagja – a 73 éves apa, a 65 éves anya, valamint negyvenéves fiuk – krónikus betegségben szenvedett, de így sem akarták felvenni a vakcinát. 

    A családom elhitte az oltásellenes propagandát

    – mondta a Wales Online-nak a pár másik fia, Francis Goncalves. 

    Francis szerint édesapja valószínűleg akkor kapta el a vírust, amikor a veseköve miatt kórházba ment július 6-án. Két nappal később, július 8-án másik fiukkal, Shaullal összeültek egy vacsorára, és mindannyian megbetegedtek a következő napokban.

    Július 12-én a szülőket már kórházba kellett szállítani.

    A fiukat, Francis testvérét otthon ápolták, annak ellenére hogy súlyos tünetek jelentkeztek nála. Végül július 17-én hirtelen őt is beszállították a kórházba,

    de másnapra így is életét vesztette. 

    Testvére szerint a férfi rendszeresen járt edzeni, egészségesen étkezett és 15 éve nem fogyasztott alkoholt. 

    Három nappal később Francis apja is meghalt, az anyja pedig már kómában feküdt. Végül július 24-én ő is elhunyt.

    Francis azóta eltemette a családtagokat, de elmondása szerint még mindig nem tudta feldolgozni a történteket. 

    Hozzátette: az eset tanulságaként mindenkit arra kér, hogy oltassák be magukat, és ne dőljenek be az összeesküvés-elméleteknek. 

  • A volt elnök tavaly év végén kapta el a fertőzést, amelyből viszonylag hamar felépült, annak is köszönhetően, hogy különleges kezelést kapott a Regeneron nevű anyaggal. Betegsége idején tett közzé egy videót, amelyben azt mondta: a fertőzést elkapni valójában „egy álcázott isteni áldás” volt.

    Most azonban az unokahúga azt mondta, hogy az elnök valójában sokkal jobban tartott a vírustól, mint ahogy kimutatta. Mary Trump azt írta: az elnök erőltetett arckifejezéséből kiolvasta, hogy miközben próbált pozitív maradni, valójában nagyon is félt a vírustól. 

  • Február 3. óta először ismét Szentpétervár vette át a vezetést Moszkvától az egy nap alatt diagnosztizált új koronavírusos fertőzöttek számát tekintve Oroszországban – adta hírül az MTI. 

    Az igazolt új fertőzöttek száma országosan az elmúlt egy napban 21 378-cal, 6 491 288-ra emelkedett. Szentpétervárott 1811 új esetet, Moszkvában 1639-et mutattak ki. Mindemellett az „északi fővárosban” jegyzett napi növekmény július 4. óta most volt a legalacsonyabb.

  • Október 1-jétől nem utazhatnak vonaton azok, akik nem lesznek addig beoltva az új típusú koronavírus ellen. Iszlámábád ezzel az intézkedéssel is arra akarja ösztönözni az embereket, hogy oltassák be magukat, ugyanis a hajlandóság erre még mindig nem elégséges az országban, miközben pedig elkezdődött a járvány újabb hulláma.

    Az nem világos, hogy az autóbuszos utazásra mi vonatkozik, mindazonáltal a szárazföldi tömegközlekedésből a vasúti teszi ki a legnagyobb részt: felmérések szerint negyvenmillió ember utazik vonaton a 225 millió lakosú országban. A belföldi légi közlekedésben már augusztus 1-jétől bevezették ezt az korlátozást – teszi hozzá az MTI.

    Az oltás tömeges elutasításának több oka van Pakisztánban. Az egyik, hogy a közösségi médiában számos poszt jelenik meg a járvánnyal kapcsolatos alaptalan összeesküvés-elméletekről. Az egyik visszatérő mítosz, legyen szó bármilyen típusú oltásról, hogy:

    Izrael ezzel akarja kinyírni a muszlimokat. 

    A Gallup Intézet januári felmérése szerint a válaszolók 49 százaléka elutasította a koronavírus elleni oltást, mert úgy gondolta, hogy eltúlzott a fertőzésveszély. A helyzet azóta sokat változott, és egy közelmúltbeli felmérés szerint már 66 százalék lenne hajlandó beoltatni magát.

    A tömeges oltás februárban kezdődött el, kezdetben lassú volt, de mostanra felgyorsult; naponta csaknem egymillió embert oltanak be. Több mint 37 millióan már megkapták a kétadagos oltás legalább egyik adagját. A terv az, hogy az év végéig nyolcvanmillió embert beoltanak.

  • Ugrásszerűen megnőtt a koronavírus-fertőzöttek száma Izraelben, hétfőn ugyanis 6275 új vírushordozót találtak, és február óta először lépte át az ötezret az új fertőzöttek száma – írja az MTI.

    Az elvégzett több mint százezer teszt csaknem öt százaléka volt pozitív, amelyre szintén nem volt példa az elmúlt hónapokban.

    Jelenleg összesen 35 406 aktív fertőzött van Izraelben, augusztusban eddig nyolcvanan haltak meg a járvány miatt, míg a megjelenése, vagyis tavaly február óta 6559-en haltak meg az országban.

    A fertőzőbb delta-variáns megjelenése miatt gőzerővel oltják a hatvanéves vagy annál idősebb lakosokat a vakcina harmadik adagjával.

  • A BioNTech német gyógyszercég, amely a Pfizerrel közösen alkotta meg a legnépszerűbb nyugati vakcinát, 2021 második negyedévében 2,8 milliárd eurós (811 milliárd forintos) tiszta nyereséget ért el.

    A német–amerikai konzorcium eddig több mint egymilliárd adag oltóanyagot exportált mintegy száz országba. Ez pedig a bevételeiken is meglátszik: 2021 második negyedévében 5,3 milliárd eurót forgattak az előző évi 41,8 millióhoz képest – írja a Tagesschau

  • A Premier League első fordulóiban véletlenszerűen ellenőrzik a szurkolókat a járványhelyzet miatt – írja a BBC.

    A liga a pénteki Brentford–Arsenal-nyitómérkőzés előtt közölte a koronavírusra vonatkozó protokollját, amely szerint a szurkolóknak bizonyítaniuk kell a stadionokban, hogy teljesen be vannak oltva, vagy az elmúlt 48 órában negatív volt a Covid-tesztjük.

    Ennek érdekében a liga együttműködik a klubokkal, hogy fokozatosan bevezessék az új rendszert, és idővel mindenki számára kötelező legyen az ellenőrzés a megfelelő biztonság miatt.

    A szurkolóknak emellett be kell tartaniuk a többi óvintézkedést is, így például a maszkviseletet a beltereken.

    A stadionok kapacitására vonatkozó korlátozásokat július 19-én oldották fel, jelenleg pedig helyszínenként változik, milyen szabályok érvényesek a szurkolókra. A Chelsea volt az első klub, amelyik jelezte, kizárólag úgy léphetnek be az emberek a Stamford Bridge-re, ha igazolják a védettségüket.

  • Nem mindennapi propagandaposzter látott napvilágot a Kínai Kommunista Párt szócsövében, a Global Times című lapban. Az alkotás címe: 

    Az Egyesült Államok, a vírus eredetkutatásának terroristája.

    A festmény tükrözi a párt elégedetlenségét afelől, hogy az amerikai retorikában egyre nagyobb teret kap a laborszökevény-elmélet, amely szerint mégiscsak mesterséges körülmények közül szökött meg a koronavírus Vuhanban

    A poszteren az olvasható: 

    A vírus eredetének átpolitizálása, Kína befeketítése a „laborszökevény-összeesküvéssel”, a CIA bevetése a tudományos kutatásban – az USA mindezt megtette már.

  • A Pfizer mRNS-oltása kevésbé hatékony, mint a Moderna a koronavírus delta-változata ellen – írja a CNBC egy vasárnap publikált szakértői jelentés alapján. A Mayo Clinic Health System több mint ötvenezer beteggel végzett vizsgálatában a kutatók megállapították, hogy mindkét vakcina továbbra is hatékonyan megelőzi a Covid kórházi kezelését, de a Modernával oltottak szignifikánsan ellenállóbbak lettek a delta-variánssal szemben. A Modernával kétszer beoltottak védelme 76 százalékra csökkent 86 százalékról, míg a Pfizer–BioNTech-vakcinával oltottaké 76 százalékról 42 százalékra csökkent.  

    Venky Soundararajan, a tanulmány szerzője szerint 

    hamarosan MINDAZOKNAK szükségük lehet egy emlékeztető Moderna-oltásra, akik az év elején megkapták a Pfizer- vagy a Moderna-vakcinát.

    Egy másik vizsgálatban egy ontariói idősotthon lakói erősebb immunválaszt produkáltak a Moderna-, mint a Pfizer–BioNTech-vakcina után. Anne-Claude Gingras, a torontói Lunenfeld-Tanenbaum Kutatóintézet munkatársa azt mondta, hogy az idősebbeknek nagyobb oltóanyagadagokra, erősítőszerekre és egyéb megelőző intézkedésekre lehet szükségük. Amikor a Pfizer szóvivője arra kérte, hogy véleményezze mindkét kutatási jelentést, Anne-Claude Gingras azt mondta, hogy 

    az oltottaknak 6–12 hónapon belül szükségük lehet a harmadik oltásra a legmagasabb szintű védelem fenntartása érdekében.

  • Bangladesben a hatóságok és több segélyszervezet elkezdte kedden beoltani a szomszédos Mianmarból elmenekült, a buddhista többség által üldözött – amúgy a Nobel-díjas Aung Szan Szú Kjí által sem kedvelt – rohingjákat a koronavírus ellen, különösen amiatt, hogy a járvány gyorsan terjed a zsúfolt menekülttáborokban. Több mint egymillió muszlim rohingja él Bangladesben.

    Általában is Bangladesben a nagy fertőzőképességű delta-vírusvariáns terjed gyorsan a Mianmarral határos, déli Cox’s Bazar nevű körzetben, ahol 34 menekülttábor van,

    már húszezer körül jár a regisztrált fertőzöttek száma, és kétszázan vesztették életüket a betegségben

    – írja az MTI. 

    A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közölte: a harminc százalék körüli országos pozitivitási arány arra utal, hogy a vírus gyorsan terjed az amúgy is sűrűn lakott országban, de még inkább a még sűrűbben lakott menekülttáborokban.

    A bangladesi állami egészségügyi szolgálat alkalmazottai mellett a helyi Vörös Félhold mintegy ötszáz alkalmazottja és önkéntesek végzik a tömeges oltást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködésben.

    A Magyarországnál másfélszer nagyobb, ám 166 millió lakosú Bangladesben 1,3 millió a regisztrált fertőzöttek száma, és keddig 22 897-en haltak meg Covid–19-ben.

    A rohingja menekültek zöme – mintegy hétszázezer ember – 2017-ben menekült el Mianmarból, miután a hadsereg jogvédő szervezetek szerint etnikai tisztogatásba kezdett Arakán államban, válaszul arra, hogy lázadó szervezetek támadást indítottak a hatóságok ellen.

    Rohingják kisebb csoportjai már korábban elmenekültek a mianmari üldöztetés elől Bangladesbe.

  • Sydney-ben két valóság létezik a koronavírus-járvány miatt. A gazdagabbik, keleti részében mintha nem létezne a vírus: emberek tolonganak a tengerparton, a sétányokon sétálók élvezik a napsütést és a szabadságot. 

    Eközben a nyugati, multikulturálisabb, bevándorlók lakta, 1,8 milliós lélekszámú városrészben tombol a járvány, és ennek megfelelően szigorú korlátozások vannak életben: az utcák üresek, a lakók nem hagyhatják el indoklás nélkül az otthonukat, szinte mindenki home office-ra van kényszerítve, akinek pedig engedélyezett a munkába járás, azt háromnaponta tesztelik.

    Az is különbség Kelet- és Nyugat-Sydney között, hogy előbbiben nem kötelező a maszkviselés, és az emberek lassan visszatérnek a régi kerékvágásba, nyitnak az iskolák, az üzletek és a vendéglátóhelyek. Ennek ellenkezője igaz a nyugati városrészre. Hab a tortán, hogy a járványügyi szabályok betartatására egy külön háromszáz fős kontingenst vezényeltek a bevándorlók lakta városrészekbe – írja a Reuters

  • A szlovák pénzügyminisztérium elemzőinek számításai szerint egy oltatlan személy társadalmi költsége átlagosan 4384 euró, ami nagyban függ az illető életkorától – olvasható az Új Szó oldalán. 

    A szakemberek arra jutottak a Magyarországgal szomszédos országban, hogy az, aki nem veszi fel az oltást, jelentős anyagi terhet ró az államra, hiszen ha egy fertőzött kiesik a munkából, táppénzre kerül, ehhez adódnak az esetleges kórházi kezelések vagy akár az elhalálozás költségei és így tovább. Ebből az jött ki, hogy egy fertőzött személy átlagosan 4384 euróba (másfél millió forintba) kerül. 

    A konkrét összeg változhat, hiszen egy fiatal, egészséges szervezet másképp reagál a fertőzésre, ebből kiindulva egy húsz év körül állampolgárnál csak 190 euró (68 ezer forint) a költség, míg egy nyolcvanévesnél akár 15 466 euró (5,5 millió forint) is lehet.

    Az elemzők mindenre gondoltak, azt is számításba vették, hogy a vakcinák sem adnak teljes védelmet, ezért úgy kalkuláltak, hogy egy beoltott személynek az esetleges újrafertőződés esetén csak tíz százalék eséllyel kell táppénzre mennie.

    Összességében egy beoltott személy jóval kevesebbe kerül a társadalomnak, mint egy oltatlan, aki összehasonlíthatatlanul nagyobb eséllyel fertőződik meg.