Ez a poszt a következő Percről percre része:

Janukovicsot akarja elnöknek Putyin?

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Egyelőre kisebb számban, de már Horvátországba és Szlovéniába is érkeztek ukrán menekültek – közölte a két ország belügyminisztériuma.

    Davor Božinović horvát belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: Európa olyan menekülthullámmal néz szembe, amelyre a második világháború óta nem volt példa. Ezt egyetlen ország sem tudja egyedül kezelni.

    A politikus azt is elmondta: a legfrissebb adatok szerint Horvátországban 545 ukrán menekült tartózkodik, főleg rokonoknál, ismerősöknél és barátoknál. A menekültek közül 39-en vannak befogadóközpontban.

    A szomszédos Szlovéniában a hivatalos adatok szerint tíz ukrán menekült tartózkodik, szerdán pedig további két családot, öt felnőttet és három gyermeket várnak.

    Matej Tonin szlovén védelmi miniszter szerdán elmondta: a közép-szlovéniai Logatecben háromszáz helyet készítettek elő az ukrajnai menekültek számára, a munkaügyi minisztérium pedig nyolcvan különböző helyet jelölt ki azoknak a gyerekeknek, akik szüleik nélkül érkeznek – adta hírül az MTI.

  • Papp Károly belbiztonsági államtitkár 31 ország Magyarországra akkreditált nagykövetét tájékoztatta a Belügyminisztériumban az orosz–ukrán háború kitörését követő magyar rendvédelmi feladatokról – közölte a Belügyminisztérium.

    Az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül közzétett közlemény szerint az államtitkár az informális megbeszélésen elmondta: a háborús helyzet elől menekülők segítését a Belügyminisztérium részéről műveleti törzs koordinálja, a feladatok végrehajtásában a rendőrség, a katasztrófavédelem és az idegenrendészeti hatóság vesz részt a területi védelmi bizottságokkal együttműködve.

    A belbiztonsági államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország felkészült a háború elől menekülők fogadására, a beléptetések a nap 24 órájában gördülékenyen történnek. A menekülők elhelyezése, élelmezése és egészségügyi ellátása biztosított, ahhoz minden humán- és anyagi erőforrás rendelkezésre áll – tette hozzá.

  • Evakuálta kijevi nagykövetségét Szlovákia, a konvoj már hazafelé tart – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

    Ivan Korčok külügyminiszter a pozsonyi kormány szerdai ülése előtt elmondta: a döntést a biztonsági részleg helyzetértékelése alapján hozták meg, a kivitelezéssel vártak a megfelelő biztonsági helyzetre.

    A hazaszállítást kivitelező diplomáciai konvoj tíz autóból áll és 26 személyt szállít, köztük a szlovák külképviselet dolgozóin kívül brit és német újságírókat, illetve ukrán állampolgárokat is – számolt be az MTI.

    Korčok egyidejűleg bejelentette: Szlovákia megszünteti az orosz diplomaták vízummentességét. Ez esetben egy, az Európai Unió (EU) többi országával egyeztetett lépésről van szó – tette hozzá.

  • Március 2-án, szerdán folytatódik Harkiv támadása. A délutáni órákban az orosz erők rakétatámadást indítottak a harkivi városi tanács ellen, és kilőtték a tanács épületét.

    A videók és a szemtanúk beszámolója szerint az orosz hadsereg ezúttal a város egyik terét, az Alkotmány teret vette célba – jelentette az Unian ukrán hírportál. Itt található a városi tanács épülete is.

  • A háború miatt bizonyos szupermarketek teljesen bezártak, több egység pedig rövidített nyitvatartással üzemel Ukrajnában – számolt be a Kárpáthír a Hvlya.net alapján.

    Kijevben és Cserhinyiben nem nyitnak ki az ATB nevű üzletlánc boltjai, bár egyes információk szerint a fővárosba a cég sok olyan teherautója jutott be, amely élelmiszert szállított.

    A Silpo, illetve más kereskedelmi egységek rövidebb ideig vannak nyitva, ráadásul előbbi egyedüli üzletláncként tette lehetővé a vásárlóinak, hogy készpénzt vegyenek le a számlájukról.

  • Akár már a héten új kézbe kerülhet a Bajnokok Ligájában címvédő angol Chelsea futballcsapata, miután egybehangzó brit médiaértesülések szerint a klub tulajdonosát, Roman Abramovicsot a napokban több ajánlattal kereshetik meg potenciális vásárlók.

    Vlagyimir Putyin szövetségeseként tekintenek az orosz milliárdosra, emiatt különböző szankciókra számíthat.

  • Az ENSZ szerint eddig már több mint 870 ezer menekült hagyta el Ukrajnát a szomszédos országokba február 24. óta – írja a Sky News.

    Közülük

    • 453 982-en Lengyelországba,
    • 116 348-an Magyarországra,
    • 79 315-en Moldovába,
    • 67 000-en Szlovákiába,
    • 44 540-en Romániába,
    • 42 900-an Oroszországba,
    • 341-en Belaruszba menekültek.

    Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint 69 600-an menekültek Európa más országaiba.

  • Az ukrajnai háborúról dokumentumfilmet készítő Sean Penn a saját Twitterén számolt be arról, hogy gyalogosan, az orosz katonai invázió elől a lengyel határ felé tartó menekülőkkel együtt hagyta el az országot.

    A 61 éves színész-rendező képet is csatolt, ami bemutatja menekültek áradatát. A fotón gyalogosan, hátizsákkal és gurulós bőrönddel halad az országúton a messze kígyózó autóoszlop mellett.

    Sean Penn az előző héten, az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió első napján részt vett egy kijevi sajtóértekezleten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalában. A színész-rendező az ukrajnai háborúról készít dokumentumfilmet – közölte az elnök hivatala, kiemelve az Ukrajnát támogató amerikai filmes bátorságát és tisztességét.

  • A heves orosz rakétatámadások egyik célpontja a Novo Nordisk gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalat központi raktára volt, amelyben a cég többek között inzulinkészleteit tárolta. Az épületben jelentős károk keletkeztek helyi beszámolók szerint.

    Ha a helyiek nem tudják rövid időn belül újra birtokukba venni a raktárat, akkor az ukrán patikákból napokon belül elfogyhat az inzulin. 

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy minden országot „de facto barátságtalannak” tekintenek, amely szankciókat szavazott meg Oroszországgal szemben. A kormányszóvivő szerint ebbe beletartozik az Európai Unió összes tagállama, így Magyarország is.

    Hozzátette, hogy nem tesznek elhamarkodott válaszlépéseket a korlátozások miatt.

    Elemeznünk kell a válaszlépéseket a barátságtalan, ellenséges intézkedésekre, nem akarjuk lábon lőni magunkat, hogy kárt okozzunk másoknak. Azt tesszük, amit kell, ami megfelel számunkra, és mindezt józan fejjel

    – mondta Dmitrij Peszkov, aki arról is beszélt, hogy a barátságtalan” országok listája, amelyet tavaly kezdtek el írni, most másodlagos. Az orosz hírügynökségek szerint a listán eredetileg két ország szerepelt, az Egyesült Államok és Csehország – írja a CNN.

  • A nyugat-ukrajnai Lvivben szinte mindennap megszólal a légiriadó, ám ennek ellenére sem uralkodik egyelőre pánikhangulat a városban. Helyszíni riport a háború sújtotta Ukrajna egyik legnagyobb településéről.

  • A záhonyi vasútállomáson várakozó, Ukrajnából menekülő külföldiek egy csoportja kérte Németi Béla rendőr főtörzsőrmester és Márta József címzetes rendőr törzszászlós segítségét 2022. március 2-án hajnalban, mert egy nyolc év körüli fiú miatt aggódtak, aki felnőtt kísérő nélkül tartózkodott az épületben, és kétségbeesetten sírt – tájékoztat róla a Police.hu

    Az egyenruhások gyorsan kiderítették, hogy a gyermek édesanyjával és testvéreivel együtt menekült el Ukrajnából. Néhány órája vonattal érkeztek Záhonyba, és lepihentek a váróteremben. A gyerek elaludt, és amikor felébredt, sehol nem találta édesanyját és testvéreit, hiába kereste őket a tömegben. A két rendőr igyekezett megnyugtatni, hogy nem marad egyedül, emellett emlékeztek az édesanyára, aki több gyerekkel érkezett, és az alig egy órával korábban Budapestre induló vonattal továbbutazott. Felvették a kapcsolatot a Budapestre tartó vonatot kísérő kollégáikkal, akik megtalálták az édesanyát, és tájékoztatták, hogy a fia biztonságban van.

    A segélyszervezet munkatársai a záhonyi segítségpontról azonnal elindultak a kisfiúval Budapestre, és néhány órán belül a Nyugati Pályaudvaron megtörtént a családegyesítés. 

  • A Magyarországgal szomszédos ország fegyverszállítmányokkal, egyéb katonai eszközökkel és menekültek befogadásával is segíti Ukrajnát, illetve nyíltan elítéli Oroszországot az agresszió miatt – adta hírül a Főtér

    A Duna partján, az ukrán határ mentén fekvő Galacon február 1. óta esténként lekapcsolják a világítást a város jelentősebb létesítményeiben. Ennek következményekén sötétbe borul a Dunán átívelő függőhíd, a hajógyár és a folyami kikötő, illetve a tévétorony és a kompkikötő kivilágítását is lekapcsolják. 

    Ezzel az a település célja, hogy az orosz bombázópilóták az éjszakai hadműveleteikben ne tudják tájékozódási pontként használni a létesítményeket, melyek a magasból segítik a repüléseiket.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy ha egy harmadik világháború kitörne, az atomfegyverekkel járna, egyúttal pusztító hatású lenne – írja az ABC News a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

    Lavrov szerint Oroszországot valós veszély fenyegetné, ha Ukrajna atomfegyverhez jutna, egyúttal mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

    Kapcsolódó

    Putyin a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat

    Az Egyesült Államok máris elítélte a döntést.

  • Versenyezhetnek a pénteken kezdődő pekingi téli paralimpián az orosz és a fehérorosz sportolók, de csak függetlenként, a paralimpiai zászló alatt.

     A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) szerdán közölte a döntését, melyet azért hozott meg, mert Oroszország – belarusz támogatással – háborút indított Ukrajna ellen.

    A paralimpiai zászló alatt fognak versenyezni, az éremtáblába pedig nem számítanak bele az eredményeik

    – írta közleményében az IPC.

    A paralimpia jövő vasárnapig tart. A magyar színeket egy versenyző képviseli Pekingben: a monosíző Dumity Richárd jövő csütörtökön óriás-műlesiklásban, két nappal később pedig szlalomban indul.

  • Három nyerges vontatónyi humanitárius segély érkezik a szomszédos Magyarországról – jelentette be Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Bacskai József ungvári magyar főkonzullal tartott megbeszélését követően a Kárpát Igaz Szó tudósítása szerint.

    A Magyarországról érkező humanitárius segélyek közvetlenül a »forró pontokra« és az agresszor által bombázott területekre kerülnek

    – mondta Mikita.

    A tárgyaláson a segély fogadásának és továbbküldésének részletei mellett gyógyszerkészítmények biztosításában is megegyeztek.

    Kárpátalja kormányzója elmondta azt is, hogy Magyarország kormánya 592 millió forintot különített el a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részére, ami Kárpátalja támogatását és a humanitárius válság megelőzését szolgálja majd.

    Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket  itt találja.

  • A katolikus egyházfő arra kérte az embereket világszerte, hogy emlékezzenek azokra az ukránokra, akiknek a föld alá kellett menekülniük az orosz bombázások elől, emellett Lengyelországnak megköszönte, hogy a több százezer menekültből ők fogadták be eddig a legtöbbet.

    Ferenc pápa hamvazószerdán szólt a hívekhez, a szerdai napot az ukrajnai békéért folytatott ima és böjt napjává nyilvánította. Ezt követően a beszéde protokolljától eltérően egyszer csak közölte, hogy a lengyel fordítója, Marek Viktor Gongalo atya ukrán.

    Szülei jelenleg föld alatti menedékhelyeken vannak, hogy megvédjék magukat a bombáktól egy Kijev melletti helyen

    – mondta a római püspök, aki ezután azt kérte, hogy mindenki emlékezzen szívében azokra az emberekre, akik óvóhelyekre, a föld alá kényszerülnek.

  • Pedro Sánchez miniszterelnök jelentette be, hogy Spanyolország is küld fegyvereket az ukrán ellenállásnak” amellett, hogy tagállamként részt vesz az uniós fegyverszállításban Ukrajna számára.

    A parlament ülését azért hívták össze, hogy a kormányfő beszámoljon a kialakult háborús helyzetről, és ismertesse az európai, valamint a spanyol válaszlépéseket.

    A miniszterelnök elmondása szerint Spanyolország 150 fővel növeli a Lettországban NATO-missziót teljesítő katonáinak számát.

    Pedro Sánchez felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy

    azonnal engedje szabadon a háború ellen tiltakozó oroszokat, és szolidaritását fejezte ki az orosz népnek is,

    amely szerinte elnökének birodalmi törekvései miatt” szintén elszenvedője a háború következményeinek.

  • Egy március 1-jén végzett közvélemény-kutatás szerint az ukránok 86 százaléka támogatja az ország EU-hoz, míg 76 százaléka a NATO-hoz való csatlakozást. Ez a legnagyobb támogatottság az Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását támogató közvélemény-kutatások történetében – írja az UNION ukrán hírügynökség.

    A lap megjegyzi, hogy 

    a háború előtti időszakhoz képest az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás támogatottsága több mint 20 százalékponttal nőtt.

    A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy Ukrajna a közeljövőben (1-2 éven belül) az Európai Unió tagjává válik, míg 13 százaléka gondolja azt, hogy ez öt éven belül válik valóra, és mindössze 6 százaléka véli úgy, hogy ehhez hosszabb időnek kell eltelnie. A megkérdezettek mindössze mindössze 4 százaléka nem hiszi, hogy Ukrajna az EU tagjává válik.

    Az UNION cikkírója megjegyzi, hogy a tavalyi évhez képest jelentősen csökkent azoknak a száma, akik nem hisznek Ukrajna európai integrációjában – ez az arány 2021 novemberében még 26 százalék volt.

  • Az orosz műhold-infrastruktúra elleni esetleges kibertámadásokat casus bellinek, azaz háborús oknak nevezte Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója.

    Figyelmeztetni akarok mindenkit, aki megkísérli, hogy ez alapvetően bűncselekmény, amit szigorúan meg kell büntetni. Mert bármely ország szatellitcsoportjának letiltása általában casus belli, vagyis ok a háborúra.

    Az Interfax orosz hírügynökség a Rosszija 24 televízióban Rogozin elhangzott nyilatkozatát idézve arról ír, hogy a Roszkozmosz minden szükséges anyagot elküld a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, a Nyomozó Bizottságnak és a Legfőbb Ügyészségnek, hogy azok szükség esetén megtegyék a vonatkozó büntető lépéseket.

    Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

  • Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és David Malpass, a Világbank-csoport elnöke közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját – írja az MTI.

    Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal látjuk az ukrajnai háború emberi és gazdasági áldozatokkal járó pusztításait. Emberek halnak meg, sebesülnek meg és kényszerülnek menekülésre, az ország infrastruktúrájában pedig óriási károk keletkeznek

    – írták közleményükben, hozzátéve, hogy az ukrán nép mellett állnak a szörnyű napokban.

    Az IMF és a Világbank szerint a háború más országokra is jelentős hatással lesz: a nyersanyagárak emelkednek, és fennáll a veszélye, hogy tovább fokozzák az inflációt, amely a szegény rétegeket sújtja leginkább.

    A Világbank hárommilliárd dolláros támogatási csomagot készít elő a következő hónapokra, míg az IMF megvizsgálja Ukrajna sürgősségi finanszírozás iránti kérelmét, és dolgozik az ország készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amely keretében további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre június végéig.

  • Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán tette közzé azt az üzenetet, melyet a kárpátaljai bajtársaiktól kaptak, akik hálájukat fejezték ki a magyarországi adományokért. 

    Olyan eszközöket, kötszert, fájdalomcsillapítót, fertőtlenítőket kértünk, amit a mentés során használhatunk majd. A főigazgató azonnal reagált, és az OMSZ partnereivel, (Baptista Szeretetszolgálat, Mazsihisz, Ökomenikus Segélyszervezet, Református Szeretetszolgálat, Johannita Segítő Szolgálat, Országos Szamaritánus Társaság) rendkívüli segélyszállítmányt készítettek össze nekünk, ami a szükséges engedélyek beszerzését követően már érkezik hozzánk 

    – írták a Beregszászi Mentőállomásról, akik a város mellett 39 faluban szolgálatot látnak el.

    A kárpátaljai életmentők kihangsúlyozták, hogy a magyar mentők a szeretteinkről is gondoskodnak, hiszen befogadták őket az OMSZ üdülőjében.

  • A cseh kormányfő, Petr Fiala szerdán közölte, hogy mintegy 20 ezer ukrán menekült érkezett eddig Csehországba, és úgy látja, ez a szám a következő napokban csak növekedni fog.

    Kihangsúlyozta, hogy

    minden csehországi régióban speciális információs központokat hoznak létre, amelyek segíteni fogják a menekültek nyilvántartásba vételét és eligazítását.

    A kormány rövidesen a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megkönnyíti az ukránok betagozódását a cseh munkaerőpiacba. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy Csehország célország, és az is marad. 

    A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Csehország határozottan elítéli az ukrajnai orosz beavatkozást, és minden humanitárius segítséget megad Kijevnek.

    Twitter-oldalán hozzátette, hogy az eddigi cseh fegyveradományok értéke mintegy 600 millió koronára tehető.

  • Ukrajna szerint az orosz erők az odesszai repülőteret lőtték. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes elmondta, hogy a hatóságok rakéta- és tüzérségi támadással kapcsolatos információk után kutatnak – írja a Sky News.

    A Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros stratégiailag rendkívül fontos, számos teherhajó tartózkodik a térségben.

  • Az ukránok 80 százaléka kész fegyverrel a kezében megvédeni országukat – adja a hírül az UNIAN ukrán hírügynökség egy március 1-jén végzett felmérésre hivatkozva. A harcra való készséget az ukrán férfiak 90, míg a nők 70 százaléka fejezte ki.

    A háború előtti időkhöz képest ez a szám jelentősen nőtt (2020-ban 59 százalék vállalta volna a fegyveres harcot).

    A legmagasabb szintű készség a nyugati és a központi régióban figyelhető meg, kissé alacsonyabb készenléti szintet mértek délen és keleten. De még a délkeleti régiókban is rendkívül magas szintű az elszántság az anyaországért való fegyveres küzdelemre (délen közel 80 százalék, míg keleten csaknem 60 százalék) – áll a felmérés eredményeiben.

  • Technikai okokkal magyarázta a Debreceni Egyetem, hogy miért nem tekinthető Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin a magyar felsőoktatási intézmény díszpolgárának. Emlékezetes, hogy 2017. augusztus 18-án döntött az egyetem szenátusa, hogy Civis Honoris Causa kitüntetésben részesíti az orosz vezetőt.

    Az egyetem sajtóirodája azonban most arról tájékoztatott, hogy nyilvános ünnepélyes szenátusi ülésen kell átvenni a kitüntetést.

    Akinek az oklevelét az egyetem nem adta át, az nem birtokosa a címnek, így nem jogosult annak viselésére.

    Az egyetem szenátusa következő ülésén napirendre is tűzi a kitüntetés odaítéléséről szóló határozat hatályon kívül helyezését.

    Amint arról beszámoltunk, múlt héten vasárnap a DK nyílt levélben fordult a Debreceni Egyetem rektorához, hogy az intézmény azonnal vonja vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét.

  • Az Ukrajnából Magyarországra érkező háborús menekültek orvosi ellátásra is szorulhatnak. Erről nyilatkozott az InfoRádiónak Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító elnöke.

    Az egészségügyi szakember elmondása szerint a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyek ellátására esetenként eddig is sor került a háziorvosi rendelőkben, tehát van annak szabályrendszere, hogy ilyen esetekben milyen módon kell jelenteni az ellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé, illetve az is pontosan meghatározott, hogy milyen „sürgős szükség” fogalomkörébe tartozó ellátásokat kell ilyenkor nyújtani, amire a háziorvosok fel vannak készülve. 

  • A záhonyi vasútállomáson várakozó, Ukrajnából menekült külföldiek egy csoportja fordult rendőri segítségért, amikor ma hajnalban egy kétségbeesetten síró nyolc év körüli fiút találtak, aki felnőtt kísérő nélkül tartózkodott az épületben.

    A Záhonyi Rendőrkapitányság állományába tartozó rendőrök tolmács közreműködésével megtudták a kisfiútól, hogy édesanyjával és testvéreivel menekültek el Ukrajnából, és vonattal érkeztek Záhonyba, ahol lepihentek a váróteremben.

    A gyerek elaludt, és amikor felébredt, édesanyját és testvéreit sehol nem találta. 

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrök emlékeztek az édesanyára, aki több gyerekkel érkezett, és korábban egy Budapestre induló vonattal utazott tovább.

    A járőrök felvették a kapcsolatot a Budapestre tartó vonatot kísérő Készenléti Rendőrség munkatársaival, illetve a Nyugati pályaudvaron tartózkodó segélyszervezetekkel, így találták meg az anyát, majd a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai a záhonyi segítségpontról elindultak a kisfiúval Budapestre, és néhány órán belül a Nyugati pályaudvaron megtörtént a családegyesítés.

  • Az EU francia elnöksége megerősítette, hogy új szankciókat hagytak jóvá az unióban Fehéroroszországgal szemben, az ukrajnai invázióban játszott szerepe miatt – számolt be a The Guardian. Ez nem sokkal azután történt, hogy a fehérorosz fegyveres erők Csernyihivnél behatoltak az ukrán területre. 

    A közlemény szerint a szankciók „egyes gazdasági ágazatokat is érinteni fognak, különösen a fa-, acél- és káliumterméket”. Egy uniós tisztviselő a héten azt mondta, hogy a Minszk elleni új szankciók egyik célja az volt, hogy leállítsák a további fehérorosz áruk exportját az EU-ba. 

  • Azonnali hatállyal felfüggesztette elnöki tevékenységét Aliser Uszmanov, a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke. Az orosz–üzbég kettős állampolgárságú üzletember a szövetség honlapján megjelentetett közleményében azzal indokolta lépését, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően az Európai Unió szankcióinak célpontjává vált.

    Úgy gondolom, hogy a döntés igazságtalan, és a szankciókat igazoló okok hamis és rágalmazó állítások halmazából állnak, amelyek veszélyeztetik a becsületemet, a méltóságomat és az üzleti hírnevemet. Minden jogi utat használni fogok azért, hogy megvédjem a becsületemet és a jó híremet. Ezennel a Nemzetközi Vívószövetségben betöltött elnöki pozícióm gyakorlását azonnali hatállyal felfüggesztem az igazságszolgáltatás helyreállásáig

    – idézte a magyar szövetség honlapja a FIE oldalán megjelent elnöki nyilatkozatot. A 68 éves üzletember 2008 óta irányítja a vívószövetséget.