Vegyi fegyvereket vetett be Moszkva Bahmutnál

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Vegyi fegyvereket vetett be Moszkva Bahmutnál.
• Lezuhant egy orosz MiG–31-es vadászgép Kamcsatkánál.
• Támadó drónokkal vehették célba Moszkvát.
• Lengyel védelmiminiszter-helyettes: Nem valószínű, hogy Oroszország atomfegyverhez nyúl.
• Sátrakban lakhatnak a Wagner zsoldosai Belaruszban.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottja kedden bejelentette, hogy jelenleg megoldást keres arra, miként térhetnének haza az ukrajnai háborúban Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek − közölte az MTI. 

Meglátjuk, hogyan tudjuk elindítani a gyermekeket érintő mechanizmust és segítséget nyújtani a humanitárius fronton, különösen azoknak a gyermekeknek, akik bizonyosan visszatérhetnének Ukrajnába

− mondta Zuppi egy római könyvbemutatón, hozzátéve, hogy Ferenc pápával is személyesen megvitatta a kérdést.

A bolognai érsek, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, a múlt héten Moszkvába látogatott, korábban pedig Kijevben is járt. Ferenc pápa május végén bízta meg Zuppit, hogy vezesse a Vatikán békemisszióját. A vatikáni sajtóiroda szerint a látogatás célja, hogy „humanitárius hozzájárulást nyújtson a jelenlegi tragikus helyzetből kivezető út megtalálásához, az igazságos béke elérése érdekében”.

Zuppi a RAI olasz közszolgálati televíziónak nyilatkozva vasárnap hangsúlyozta, hogy nem béketerven vagy közvetítésen dolgozik Kijev és Moszkva között, hanem „humanitárius szempontokra” összpontosít.

Az ukrán ellentámadás „különösen eredményes” volt az utóbbi napokban − jelentette ki kedden Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok teljesítik kitűzött feladataikat.

Az aktív harctevékenység ezen fázisában az ukrán védelmi erők teljesítik legfőbb feladatukat, a lehető legtöbb veszteséget okozva az orosz hadseregnek élőerőkben, felszerelésben, üzemanyagraktárakban, katonai járművekben, parancsnoki állásokban, tüzérségben és légvédelmi erőkben

− írta a Twitteren Danyilov.

Valerij Serseny, a délkeleti országrészben szolgálatot teljesítő ukrán erők szóvivője szerint az ukrán erők mintegy két kilométert nyomultak előre a déli Berdjanszk irányába − közölte az MTI. 

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes még hétfőn közölte, hogy az ukrán erőknek sikerült egyheti harcok árán visszafoglalniuk 37,4 négyzetkilométer területet Bahmut határában.    

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pedig elmondta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is nyomás alatt tartja az orosz csapatokat Bahmuttól északra és délre, és heves harcok árán „részleges sikereket” is elértek. Hozzátette, hogy erőiknek sikerült visszatartaniuk az orosz csapatok támadásait a keleti Avgyijivka, Liman és Marjinka települések irányában.

Herszonban a helyi ügyészség szerint két ember vesztette életét orosz tüzérségi támadásban.

Az ukrán erők tíz támadását sikerült visszaverni Donyeck térségében az orosz déli harccsoportnak az utóbbi egy napban − közölte a keddi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz hadsereg szóvivője.

A tábornok szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége mintegy 280 fő volt, közülük 200-an Donyeck környékén estek el − közölte az MTI. 

Mint mondta, a donyecki Georgijevka térségében és a zaporizzsjai Orehov település mellett az orosz légvédelem lelőtt két ukrán Szu–25-ös típusú csatarepülőgépet, a szintén donyecki Novohrodivka mellett pedig egy Mi–8-as típusú katonai szállítóhelikoptert. A frontvonalak mentén megsemmisítettek öt HIMARS-rakétát és 14 ellenséges drónt egyéb harcjárművek és tüzérségi eszközök mellett, amelyek között nyugati típusokat is említett.    

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója szerint naponta mintegy ötven ukrán katona esik el azon próbálkozások során, hogy csónakkal szeljék át a Dnyeper (Dnyipro) folyót. Mint mondta, az ukrán erők kis csoportokban próbálnak beszivárogni az antonyivkai híd térségében a szigetekre és a folyó bal partjára, amely térségét az orosz egységek megerősítették.

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése elismerte Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként, a Wagner-csoportot pedig terrorszervezetként – közölte Jevhenia Kravcsuk, a Nép Szolgája parlamenti frakcióvezető-helyettese. A zárónyilatkozat kimondja, hogy az EBESZ-tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a Wagner-csoporttal és a hozzá kapcsolódó vagy utódszervezeteivel szemben.

Az EBESZ Közgyűlése továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg azokat a nemzetközi normákat, amelyek

1. egyértelműen elismerik a Wagner-csoport és tevékenységeinek terrorista jellegét,
2. az Orosz Föderáció felelősségét e terrorszervezet állami támogatójaként, valamint
3. az ilyen szervezetek államközi kapcsolatokba való bevonásának elfogadhatatlanságát.

Kravcsuk szerint ez az első alkalom, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos dokumentumában ilyen megfogalmazás szerepel.

20 év börtön várhat arra az orosz állampolgárra, akit az FSZB hazaárulás vádjával vett őrizetbe – írja a TASZSZ. 

A lefortovói bíróság megerősítette az orosz hírügynökségnek, hogy az FSZB olyan beadványt adott át a bíróságnak, amely szerint Andrej Viktovorics Naukhatszkij letartóztatását kérte. A férfit hazaárulással vádolják. 

Naukhatszkij 2020 márciusáig egyéni vállalkozó volt, vállalkozása a krími Csornomorszkij járás Mezsvodnoje falujában volt bejegyezve, magánnyomozóként tevékenykedett.

Oroszország ellenáll a nyugati szankcióknak és „provokációknak” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) virtuális ülésén.

A vezető megfogalmazása szerint „az orosz nép egységesebb, mint valaha” a Wagner-lázadást követően.

Az orosz politikai körök és az egész társadalom világosan megmutatta egységét és a haza sorsa iránti emelkedett felelősségérzetét, amikor egységes erőként reagált a fegyveres lázadási kísérletre

– tette hozzá.

Vlagyimir Putyin ezután megköszönte a szövetséges országoknak a lázadáskor nyújtott támogatásukat.

További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.

Július 4-én robbanás történt a Harkivi régióban található Pervomajszkij városában. A robbanás miatt tűz keletkezett, autók és lakóépületek rongálódtak meg. 31 ember köztük 9 gyermek sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás miatt 4 autó kigyulladt, 1 autó pedig megrongálódott, a tűz maga egy parkolóban keletkezett. 

„Boldog Függetlenség Napját! A ti fegyvereitek a mi győzelmünket jelentik” – írja Twitter-bejegyzésében az ukrán haderő. A köszöntő bejegyzésben egy olyan videót is közzétettek, amelyen egy tüzérségi löveg látható, amelynek csövére azt írták: 

Amerikából sok szeretettel.

Az Egyesült Államokban július 4-én ünneplik a függetlenség napját. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi nyilatkozat 1776-os kihirdetését, amelyben a formálódó ország kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.

A krími híd bejáratánál kialakult kilométeres dugók miatt az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy katonai erőkkel szállítják az embereket a megszállt ukrán félszigetre.

Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszter egy találkozón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett, elmondta, hogy reggel beszélt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, aki megígérte, „szükség esetén 2 nagy, egyenként 40 autót szállító partraszálló hajót biztosít”.

Harry Styles világhírű brit énekes varsói koncertjén magára terítette az ukrán zászlót.  A sztár már korábban is többször kiállt Ukrajna mellett.

A tavalyi évben reklámbevételeinek egy részét is Ukrajna támogatására költötte el. 

Az Antonivszkij hídnál folytatott harcok megteremtették az első előfeltételeit az Ukrán Fegyveres Erők nagyobb szabású akcióinak a Herszon régió bal partján – írja az ukrán média.

Amíg a kialakításának folyamata nem fejeződik be, legalábbis Oleszkij felszabadításával, addig elmondhatjuk, hogy csak a kezdeti fázison vagyunk túl. Hosszú távon lehet, hogy valami többet eredményez, de most még biztosan nem az ellentámadás szintjén van

– mondta Olekszandr Kovalenko katonai és politikai megfigyelő az RBC-nek. Megjegyzi továbbá, hogy túl korai lenne még  az ukrán fegyveres erők ilyen erős csapására számítani a térségben, amely után orosz csapatok özönlenek majd az ideiglenesen megszállt Krímbe.

Az ukrán meleg katonák azt remélik, hogy Ukrajna elismeri LMBTQ-katonái háborús hozzájárulását – írja a The Telegraph.

A lap két katonával beszélgetett a témáról. Az egyik a Kijevbe vezényelt, 27 éves Borisz Gracsov volt, akit szerint az Ukrajnáért küzdő, nyíltan meleg katonák növekvő száma ahhoz vezetett, hogy az egynemű kapcsolatokat jobban elfogadja az ukrán társadalom.

A katona úgy véli, az ilyen kapcsolatok elismerése „fontosabb, mint valaha.”

Mariupol ukrán polgármesterének, Petro Andrijcsenkónak a tanácsadója osztott meg egy felvételt a Twitteren, amelyen az Azovsztál acélmű látható.

Az ukrán harcosok tavaly 87 napig tartották az üzemet az orosz bombázások kereszttüzében. Ez volt az utolsó nagy védekező akció az orosz invázió ellen a déli kikötővárosban – írja a Sky News.

Mariupol városa tavaly május óta Oroszország irányítása alatt áll.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) a Twitteren jelentette be, hogy őrizetbe vett egy férfit, akit árulással vádol.

A férfi orosz rakétatámadást készített elő a biztonsági szolgálat és a védelmi üzem mikolajivi épületei ellen

– írta az SBU.

Az SBU az elmúlt hónapokban számos embert letartóztatott, miközben az oroszok beszivárgása és az Ukrajnán belüli együttműködés visszaszorítására törekszik – olvasható a Sky News oldalán.

Vlagyimir Putyin megköszönte a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjainak, hogy a Wagner-csoport fegyveres lázadása idején „támogató lépéseket tettek Oroszország alkotmányos rendjének védelmében” – írja a RIA orosz állami hírügynökség.

A szervezet virtuális csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin azt is mondta, hogy Oroszország továbbra is ellenezni fog minden, a Nyugat által bevezetett szankciót.

A szervezetnek tagja a világhatalom Kína és India, Putyin rendszerének két közeli szövetségese – számolt be a Sky News.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda felszólította a NATO-tagországok vezetőit, hogy merészebben lépjenek fel Ukrajna tagságának kérdésében jövő héten az országában tartandó csúcstalálkozón. Mint kifejtette, szerinte ez fokozná az ukránok harctéri teljesítményét; mindenfajta óvatoskodást Moszkva gyengeségként ítélne meg.

A Reuters hírügynökségnek adott interjújában az államfő azt tanácsolta a NATO-hoz tartozó országoknak, hogy hagyják figyelmen kívül azon félelmeiket, miszerint Ukrajna felvétele provokálná a Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszországot.

Ne habozzunk merészebb döntéseket hozni, különben a Putyin-rezsim úgy fogja értékelni, hogy a nyugati szövetségesek túl gyengék, akiket félre lehet állítani és megadják magukat. Az erőteljesebb szóhasználat Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban biztosan növelné az ukrán katonák harci kedvét a csatatéren

– idézte a litván elnök szavait az MTI.

Mindehhez hozzátette, hogy a kedden és szerdán tartandó csúcstalálkozón egészen bizonyosan nem születik döntés Kijev felvételéről.

Az ideiglenesen megszállt Zaporizzsja megyei Akimovkában július 4-én, kedden „tűzbemutatót” tartottak az orosz erők – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Az oroszok már második napja »ünnepelnek valamit« – ma Akimovkában és Vasziljevkában hangosan, tegnap pedig különösen Tokmakban robbant fel valami

– írta Ivan Fedorov Melitopol polgármestere Telegram-csatornáján.

Akimovka városi jellegű település Zaporizzsja régió Melitopol kerületében. Az orosz hadsereg tavaly márciusban foglalták el a falut.

Megtámadtak egy orosz újságírót és egy ügyvédet Csecsenföldön kedden, miután több maszkos férfi megállásra kényszerítette az autójukat – írja a Reuters.

Az újságírónak leborotválták a fejét, több ujját is eltörték, valamint zöld festékkel öntötték le őket. Jelena Milasina, a Novaja Gazeta tudósítója az ügyvédjével, Alekszandr Nyemovval utazott a helyi repülőtérről a Csecsen fővárosban, amikor rájuk támadtak.

A jelentések szerint Nemovot lábon szúrták, és a támadók világossá tették, hogy mindkettőjüket az aktivizmusukért és tudósításaik miatt büntetik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóbeszédében méltatta hazája légvédelmi csapatainak teljesítményét, Németországnak pedig külön megköszönte, hogy segített fejleszteni Ukrajna légvédelmén.

Zelenszkij megerősítette, hogy hétfőn Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetést, melyben megköszönte neki, hogy Németország segített Ukrajna légvédelmében.

A kiváló német IRIS-T típusú (légvédelmi) rendszerek nagyon hatékonynak bizonyultak az égboltunk védelmében. Rendelkezünk továbbá nagyon hatékony amerikai Patriot légvédelmi rendszerekkel is, amelyeket Németországtól kaptunk. Ukrajna hálás értük, csakúgy, mint a többi létfontosságú segítségért!

 – mondta az elnök az MTI híradása szerint.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnának sokkal több segítségre van szüksége a Nyugattól, hogy megvédje magát, mivel Moszkva kihasználja a gyengeségüket.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint a teljes körű invázió kezdete óta az oroszok már körülbelül 231 030 katonájukat veszítették el, amelyről az Unian ukrán hírügynökség számolt be.

Hétfőn az ukrán védők megsemmisítettek:

• 2 tankot (összesen – 4059),
• 9 páncélozott harci járművet (összesen – 7908),
• 32 tüzérségi rendszert (összesen – 4252),
• 6 rakétarendszert (összesen – 647),
• 3 légvédelmi berendezést (összesen – 394),
• 29 hadműveleti-taktikai szintű drónt (összesen – 3602),
• 9 személygépkocsit és tartálykocsit (összesen – 6843).

Független elemzők szerint az elmúlt 24 órában az Ukrán Fegyveres Erők a front legalább négy szektorában ellentámadást hajtott végre, és előre tudtak lépni.
Videók és fotók igazolják az ukrán hadsereg sikereit Bahmuttól délnyugatra és Orekhovtól délre, a Zaporizzsja régió nyugati részén.

Az elmúlt napon több mint 40 összecsapásra került sor Limansky, Bahmutsky, Avdeevsky és Maryinsky irányában. Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt állítja, hogy minden támadást visszavertek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter élesen bírálta a grúz hatóságok eljárását az ukrán állampolgársággal is rendelkező Miheil Szaakasvili ügyében, akinek Tbiliszi nem engedélyezi, hogy külföldre menjen gyógykezelésre.

A külügyminisztérium vezetője kifejtette, hogy Kijev „drasztikus, de igazságos lépésre” szánta el magát: Kuleba bejelentette, hogy kedd reggelre beidézték Grúzia nagykövetét, hogy „megfelelő beszélgetést folytassanak” vele.

Voldimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn felszólította a georgiai hatóságokat, hogy adják át Szaakasvilit gyógykezelésre. Az ukrán elnök szerint Kijev partnereinek Szaakasvili védelmére kell kelniük. Úgy vélekedett, hogy Georgia volt elnökének az élete veszélyben forog.

Szaakasvili 2004 és 2013 között volt a kaukázusi köztársaság elnöke. Nyolc évet töltött száműzetésben az Egyesült Államokban, illetve Ukrajnában, ahol egyebek között Odessza kormányzója és Zelenszkij reformokért felelős tisztségviselője volt. 2018-ban távollétében hatévi börtönre ítélték hazájában, 2021 októberében vették őrizetbe, amikor az önkormányzati választások előtt titokban visszatért Georgiába.

Az egykori elnök tagadta az ellene felhozott vádakat, és elítélését politikai megtorlásnak tartja – írta az MTI.