Kyrylo Budanov nyilatkozata szerint
Ukrajna irányt mutat, Oroszország pedig vesztésre áll az információs háborúban.
Az orosz kémfőnök szerepét tekintve szokatlanul nyilvános, újságírók előtt pisztolyt viselve jelent meg, miközben a háborús hírszerzésről beszélt.
A 37 éves férfi azt állította, hogy Vlagyimir Putyinhoz közeli forrásai vannak, akiktől úgy tudja, egy kémfőnök nem maradhat tovább az árnyékban. Az összes következő háború így fog kinézni a kémfőnök állítása szerint.
Mi itt teljesen másképp kezdtük. És most az oroszok elveszítik az információs csatát
– fogalmazott Budanov a Sky News szerint.
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A China Times szerint az Egyesült Államok azt tervezi, hogy visszavásárolja a Tajvannak eladott, leszerelt MIM-23 HAWK légvédelmi rakétákat, és egy katonai segélycsomag részeként Ukrajnába küldi azokat – írja a Sky News.
A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állítja, Washington és Tajpej már tavaly megállapodott a visszavásárlásról.
Az orosz rendőrség közölte, hogy egy karatemester végzett azzal az orosz parancsnokkal, akit pár napja lőttek le a Dél-Oroszországban lévő Krasznodarban – írja a Newsweek.
Mint korábban megírtuk, a város mozgósításért felelős osztályának helyettes vezetőjét, Sztanyiszlav Rizsickijt agyonlőtték. Ő volt a Krasznodar tengeralattjáró parancsnoka, és azzal vádolták, hogy Kalibr rakétákat indított Ukrajna területére (az édesapja viszont azt állította, hogy fia még a háború kezdete előtt nem sokkal otthagyta az orosz hadsereget, tehát nem vett részt harci cselekményekben).
A parancsnokon egy ismeretlen személy ütött rajta az Olimp sportkomplexum közelében (ahol Rizsickij éppen kocogott), és négyszer hátba és mellkasba lőtte. Ezután elmenekült a helyszínről.
A Newsweek szerint azóta az orosz hatóságok közölték, hogy elfogták a gyanúsítottat. Állításuk szerint a férfit Szerhij Gyeniszenkónak hívják, 1959-ben született, és az ukrajnai Szumi városából származik. Fekete öves karatemesterként tartották számon, és az ukrán shotokan karateszövetség vezetője is volt korábban, valamint azt is feltételezik róla, hogy az ukrán hadseregnek szervezett pénzgyűjtő akciókat korábban.
Sergey Denysenko has confessed to the murder of the ex-captain of the Krasnodar submarine, Stanislav Rzhytsky, whom he shot dead in Krasnodar on the instructions of Ukrainian security services, while Rzhytsky was jogging.
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) July 12, 2023
It draws attention to the fact that according to his… pic.twitter.com/1eH6rCLfY7
Az elfogására Krasznodartól közel 200 kilométerre került sor, egy másik településen. A Gyeniszenkónál végzett házkutatáson találtak is egy pisztolyt és egy hangtompítót. Úgy tudni, hogy a férfi be is vallotta a rendőröknek, hogy valóban ő követte el a gyilkosságot, és azt feltételezik, hogy a Sztrava nevű fitneszalkalmazáson keresztül tudta meg, hogy az áldozata milyen útvonalon szokott futni napról napra.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken közölte: Törökország már megkezdte az előkészületeket arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban az országba utazik.
Arra készülünk, hogy Putyin urat augusztusban Törökországban fogadjuk. Egyetértünk a gabonaalku meghosszabbításában is
– mondta Erdogan újságíróknak.
A RIA Novosztyi szerint korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a látogatás pontos dátumát még nem jelölte ki a két fél. Egyesek viszont azt is felvetették: elképzelhető, hogy Putyin helyett csak a dublőre utazik külföldre, mert az orosz elnök rossz egészségi állapotban lehet.
Ha valóban sor kerül a látogatásra, akkor a háború kezdete óta ez lesz az első alkalom, hogy az orosz elnök a NATO egyik tagállamába utazik.
Az ukrán hadsereg offenzívára készül a Herszoni területen – közölte az ukrán nemzeti gárda.
Az rbc.ua szerint a nemzeti gárda ezredese, Nikolaj Ursalovics beszélt erről egy sajtótájékoztatón. Elmondása szerint az ukrán egységek abban a térségben már most „aktív felderítést” végeznek, és rajtaütésszerű csapásokat hajtanak végre az oroszok ellen, hogy előkészítsék a terepet egy nagyobb offenzíva előtt.
Az ezredes azt is hozzátette, hogy az ukrán tüzérek más területeken, Limannál, Bahmutnál és Orihivnél is csapásokat hajtanak végre, és több célpontot is sikeresen megsemmisítettek.
Herszonban a Dnyeper egyik oldalát még mindig az orosz csapatok ellenőrzik. Nemrégaz ukránok videót posztoltakarról, hogy a Dnyepernél miként hajtottak végre rajtaütést.
Ukrajnában a parlament első szavazásán jóváhagyták az orvosi kannabisz legalizálását – írja a francia Le Figaro.
Az ukrán elnök néhány hete kérte a törvényhozókat arra, hogy támogassák az erről szóló javaslatot. Volodimir Zelenszkij a háborúval indokolta ennek szükségességét. Az elnök azt mondta, hogy mindez segíthetne az embereknek elviselni a fájdalmat, a stresszt és a háború következményeit.
A Le Figaro szerint a 344 képviselőből 268-an támogatták a javaslatot pár napja, az első parlamenti szavazáson. A lap szerint egy hasonló törvényjavaslatot 2021-ben még elutasítottak a képviselők. Arra is emlékeztettek, hogy a WHO adatai szerint az ukrán katonák nagyjából 60 százaléka szenvedhet depresszióban vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) amiatt, amit a fronton átéltek.
Ezek kezelésében segíthet az orvosi kannabisz. Mint a Le Figaro írta, a parlamentben még egy második szavazásra is szükség lesz a legalizációhoz, és ha az is átmegy a törvényhozáson, akkor utána írhatja alá Zelenszkij a törvényt.
Az amerikai képviselőház elfogadta a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó, a Pentagon politikáját meghatározó és 886 milliárd dollárnyi kiadást engedélyező nemzetvédelmi felhatalmazási törvényt (National Defense Authorization Act, NDAA).
Az intézkedés további 300 millió dollárt tartalmaz Ukrajna támogatására az orosz invázióra adott válaszlépések során.
A szenátus várhatóan még ebben a hónapban elfogadja az NDAA saját változatát, majd a két kamara tárgyalni fog egy kompromisszumról, amely még ebben az évben szavazásra kerülne.
Az NDAA, amely az egyetlen jelentős jogszabály, amelyet a kongresszus évente elfogad, a hajó- és repülőgép-vásárlásoktól kezdve a katonák fizetésemelésén át a geopolitikai fenyegetések kezelésének módjáig mindent meghatároz – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Sz–400-as orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszerek radarjaival segíthetett megvédeni Litvánia fővárosát a vilniusi NATO-csúcs idején – írja az rbc.ua.
A város a csúcstalálkozó idejére rendkívüli védelmet kapott, felkészülve bármilyen esetleges fenyegetésre. Az ukrán portál szerint fotók is bizonyítják, hogy a törökök Vilnius védelmére használták fel a rendszer radarjait.
Az RBC-nek egy ukrán katonai szakértő, Konsztantyin Krivolap azt mondta erről:
Erdogan politikájának a lényege az, hogyaz oroszoknak és az amerikaiaknak egyaránt megmutassa: ő irányítja a Boszporuszt és a Dardanellákat, bármit megtehet. A pozíciója és a lehetőségei nagyon érdekesek.
Korábban az is felmerült, hogy a törökök az ukránoknak is átadhatják a légvédelmi rendszert, de ezt végül elutasították. A törökök és az Egyesült Államok miatt az utóbbi években is konfliktus volt amiatt, hogy az előbbiek megvették az Sz–400-at az oroszoktól.
Lettországban 15 500 euróra (kb. 5,8 millió forint) büntették Marat Kasemet, a Szputnyik nevű Kreml-közeli orosz kiadvány litvániai kiadásának főszerkesztőjét – írja a NEXTA hírcsatorna.
The former editor-in-chief of the #Russian propaganda publication Sputnik #Lithuania, Marat Kasem, has been fined 15,500 euros in Latvia for supporting Russia. He fully admitted his guilt and repented.
— NEXTA (@nexta_tv) July 14, 2023
Latvian citizen Marat Kasem provided intellectual and physical support to… pic.twitter.com/fwI55MhCre
A Politico című lap korábban azt írta, hogy Kasem az év elején a lett hírszerzés vette őrizetbe amiatt, hogy megsérthette az EU által Oroszország ellen hozott szankciókat. Kasemet azzal vádolták, hogy gazdasági erőforrásokat biztosított „a Kreml propagandaeszközének”.
A NEXTA szerint a bíróság azt állapította meg, hogy Marat Kasem „intellektuális és fizikai támogatást” nyújtott Oroszországnak személyes okokból 2017 és 2022 november közt. Mint írják, Kasem emiatt 4 hónapig börtönben is volt már, és csak óvadék fejében engedték el.
Kasem elismerte bűnösségét a bíróságon, és azt mondta, hogy megbánta, amit tett. Előzőleg még kémkedéssel is megvádolták, de ezt nem tudta bizonyítani a bíróság.
A Szputnyikot és a Russia Today (RT) című kiadványt az Európai Unió tavaly márciusban betiltotta amiatt, hogy dezinformációt terjesztenek a háborúról. Emiatt a két oldal tartalmai nem elérhetőek az Unió területéről.
A Dél-afrikai Köztársaság tisztviselői azt kérték Oroszországból: ne Vlagyimir Putyint, hanem Szergej Lavrov külügyminisztert küldjék el az augusztus BRICS-csúcsra.
Nemrég kiderült, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS következő csúcstalálkozója személyes találkozó lesz, és emiatt az orosz elnöknek is oda kellene utaznia. Ha ez megtörténne, akkor viszont a dél-afrikai hatóságoknak a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa értelmében le kellene őt tartóztatnia.
A The Moscow Times szerint ezért kérhették a dél afrikaiak azt, hogy Oroszország Lavrovot küldje Putyin helyett. Paul Mashatile, a dél afrikai elnök helyettese pénteken azt közölte, hogy Oroszország ezt a kérést elutasította.
Tudjuk, hogy a Római Statútum kötelez minket, de azt mégsem lehet megcsinálni, hogy meghívunk valakit, aztán letartóztatjuk. Szerintem megérhetik a dilemmánkat
– mondta erről Mashatile a Mail & Guardian című lapnak.
Mindemellett orosz tisztviselők korábban is arról beszéltek a The Moscow Timesnak: közel sem biztos, hogy Putyin elutazik.
Csak néhány centin múlott, hogy egy orosz rakéta ne semmisítse meg az ukránok drónját. A nem mindennapi felvételt az ukrajnai háborúval foglalkozó OSINTtechnical Twitter-oldalára töltötték fel.
A bejegyzés szerint egy kisebb ukrán kvadrokoptert próbált meg eltalálni az orosz légvédelmi rendszer egyik rakétája, de elvétette.
Footage of a Russian Tor SAM system attempting to engage a Ukrainian quadcopter, with a close miss. pic.twitter.com/pJi27QXZzI
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) July 14, 2023
A belorusz védelmi minisztérium szerint a Wagner orosz magán katonai csoport tagjai fehérorosz harcosokat képeznek ki Oszipovics város közelében, a fővárostól, Minszktől mintegy 90 kilométerre délre – írja a CNN.
A sorkatonák megtanulják a harctéren való mozgást és a taktikai lövészetet, ismereteket szereznek a mérnöki kiképzés és a taktikai orvoslás terén
– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy a Wagner harcosai számos katonai szakterületen oktatóként működnek közre.
A Wagner-csoport sikertelen lázadása után a zsoldos harcosok lehetőséget kaptak arra, hogy szerződést kössenek az orosz védelmi minisztériummal, Fehéroroszországba menjenek, vagy hazatérjenek.
Az orosz sajtóban jelent meg egy fotó, amelyen Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője látható.
Russian media publish a reportedly recent photo of Prigozhin in a field tent in (allegedly) Belarus. pic.twitter.com/MNXSBhffui
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 14, 2023
A zsoldosvezér állítólag ezzel a fotóval igazolta azt, hogy épen megérkezett Belaruszba, a Wagner-csoport ottani katonai táborába. Pár napja írtunk arról, hogy valóban visszatért a gépe Oroszországból.
Prigozsinról korábban is vicces fotók láttak napvilágot, akkor valószínűleg az orosz titkosszolgálat tette közzé a szelfijeit.
Oroszország közölte: lelőtt két, az Egyesült Királyságból származó Storm Shadow rakétát – írja a Sky News.
A rakétákat Ukrajna lőtte Melitopol és Bergyanszk városokra – közölte Jevhen Balicki, Zaporizzsja orosz megbízott vezetője a Telegramon.
„Az orosz légvédelmi erők lelőtték a rakétákat. Nem voltak áldozatok, és az infrastruktúra sem sérült meg" – tette hozzá Balicki, aki azt is mondta, hogy szerinte Ukrajna „meggyengült, és teljesen inaktív volt az elmúlt 24 órában”.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte, hogy Ukrajnának 2-3 századnyi F–16-os vadászgépre lenne szüksége. Egy repülőszázad 12–18 gépből áll – írja az rbc.ua.
Ihnat azt mondta, hogy Ukrajnának ma 2-3 századra lenne szüksége, viszont hosszú távon nagyjából 150 F–16-os lenne elég ahhoz, hogy megfelelő védelmit biztosítsanak az országnak bármilyen külső veszéllyel szemben.
Az F–16-osok Ukrajnának való átadásáról egyelőre nem született hivatalos döntés, de sokak szerint ez csak idő kérdése. Az pedig biztos, hogy az ukrán pilóták kiképzését megkezdik a közeljövőben a vadászgépekre.
Oroszországban, a Brjanszki területen meghalt egy idős nő egy ukrán tüzérségi csapásban – közölte Alekszander Bogomaz brjanszki kormányzó.
Állítása szerint Belaja Berezka települést érte a csapás, amelyben három ember megsérült, egy 1939-es születésű nő pedig meghalt. A többiek viszonylag könnyű sérüléseket szenvedtek, köztük van egy 16 éves kamasz is, őket kórházban ápolják – tette hozzá.
A kormányzó szerint a csapásban három lakóház is kigyulladt, ezek eloltásán már dolgoznak a tűzoltók.
Az orosz elnök pénteken ülésezik az Orosz Biztonsági Tanács tagjaival – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi szerint.
Elmondása szerint a megbeszélést a Kreml épületeinek egyikében tartják. A szóvivő azt ígérte, hogy a részletekről később beszámolnak.
Az orosz állami hírügynökség egy másik cikkben azt írta, hogy Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács vezetőhelyettese közölte: hamarosan egy jelentést fog ismertetni Putyinnal arról, hogy miként képzik ki az ukrajnai hadművelet résztvevőit a jövőben, miután látogatást tett az egyik kiképzési helyszínen.
Hogy mi van, mi hiányzik, mi minden kellene javítani. Ezek fognak szerepelni végső soron a hadsereg legfőbb parancsnokának átadott jelentésemben
– mondta Medvegyev.
Az ukrán határrendészet jelentette pénteken, hogy Oroszország kivonta az erőit Belarusz területéről – írja a Sky News.
Az orosz katonák még az invázió kezdete előtt vonultak át Belarusz területére (akkor még azzal az indoklással, hogy közös hadgyakorlatot tartanak a beloruszokkal).
Az invázió kezdetekor azonban az oroszok onnan is támadást indítottak, így foglalták el a csernobili atomerőművet, valamint közelítették meg Kijevet is északról. Utóbb, tavaly tavasszal viszont minden egységet kivontak Ukrajna északi részéről, és egy részüket Belaruszba vonták vissza.
Ehhez képest az ukrán határrendezést jelentette, hogy Oroszország mostanra szinte az összes egységét kivonta. Közleményük szerint az utóbbi időben azt figyelték meg, hogy a csapatok létszáma jelentősen csökkent. Az utóbbi napokban a becslésük szerint még 2000 katona lehetett az országban, de mostanra „majdnem minden orosz katonák kivontak.
A kivonulásnak ahhoz is köze lehet, hogy Oroszország korábban közölte: taktikai atomfegyvereket adnak át Belarusznak. Azt ígérték, hogy a nukleáris fegyverek tárolására szolgáló létesítmények még az idén nyáron elkészülnek.
Az oroszok azután vonták le ezt a következtetést, hogy a hatóságok beszámoltak egy atomerőművel rendelkező orosz kisváros elleni ukrán csapásról – fogalmaz a Sky News.
A jelentésekben az állt, hogy egy kijevi drón csapást mért egy lakótelepre, Krucsatov városában, ami a kurszki atomerőmű hűtőtójának partján épült.
Roman Sztarovoit helyi kormányzó azt mondta,
Kritikus létesítmények nem sérültek meg a drón lezuhanása időpontjában és az azt követő detonáció következtében sem.
Mivel a drón közel volt egy atomerőműhöz, így nem csoda, hogy becsapódása az orosz külügyminisztérium haragját váltotta ki.
A NATO-országok embereinek rá kellene jönniük, hogy kormányaik a kijevi rezsim által szponzorált nukleáris terrorizmust támogatják
– jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A Kreml szóvivője úgy fogalmazott:
Át kellene gondolni a Wagner–csoport jogi státuszát.
Dmitrij Peszkov megjegyzése alig egy nappal később érkezett, mint hogy Vlagyimir Putyin azt mondta volna, hogy a „zsoldoscsapatnak″ nincs jogalapja – írja a Sky News.
A szóvivő meglehetősen bonyolultnak nevezte a Wagnerhez hasonló cégek státuszát, ezért gondolják jogosnak a vizsgálat indítványát. A kérdésben egy új jogszabály is megfontolás tárgyát fogja képezni Peszkov szerint.
A Wagner-csoport az ukrajnai háború leghevesebb harcait vívta Oroszország nevében, de a csoport múlt hónapban indított fegyveres felkelése óta bizonytalanság övezi sorsát és vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinak a sorsát is.
Igor Girkin volt orosz katonatiszt és népszerű kritikus nacionalista hadiblogger értékelte az orosz elnök és a Wagner-vezér közötti találkozót – írja az Unian.
Girkin szerint az, hogy Vlagyimir Putyin kénytelen volt „lenyelni a békát”, és elfogadni, hogy Prigozsin és emberei nem csatlakoznak az orosz fegyveres erőkhöz, csak látszat.
Girkin rávilágított arra is, hogy a Wagner-zsoldosok univerzumában csak Prigozsin létezik, az Orosz Föderáció és annak elnöke csupán a domborzat része. Miután rájött erre a tényre, hogy egy nem létező szervezetet sem tud megbüntetni, gondolkodóba esett (Putyin – a szerk.)
– tette hozzá az orosz hadiblogger, aki szerint Putyin szokásos „szadomazó módszerét” vetette be, „panaszkodni kezdett a nyilvánosság előtt, hogy megint becsapták, megalázták és nem értékelik, hogy egy vén bolond”.
Az ukrán katonák megosztottak egy videót, amelyen az látható, hogy egy különleges műveletet hajtanak végre a Dnyeper folyó szigetén – tájékoztat a Sky News.
Állítólag az ukrán különleges erők motorcsónakok és drónok segítségével az oroszok által tartott sziget felé tartottak, és ahogy közeledtek, fegyverekkel lőttek.
A drón kamerája ráközelít katonákra, feltehetően oroszokra, akik egy megfigyelőállásból futnak el.
A támadásban három orosz katona meghalt, öt másik pedig megsebesült
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek Parancsnoksága.
Mint kiderült, egy ellenséges hajót is megsemmisítettek. Az ukrán média arról számolt be, hogy a meg nem nevezett sziget Herszon régióban van.
A Dnyipro folyó egyik szigetének légi felderítése után ellenséges állásokat és egy ismeretlen tárgyat fedeztek fel, ami jelentősen akadályozta a védelmi erők légi felderítésének működését
– írta a parancsnokság a Facebookon.
Döntés született a körzetbe való előrenyomulásról és a személyi állomány megsemmisítéséről, majd ezt követően a meghatározott körzet ellenőrzésének átvételéről is.
Kyrylo Budanov nyilatkozata szerint
Ukrajna irányt mutat, Oroszország pedig vesztésre áll az információs háborúban.
Az orosz kémfőnök szerepét tekintve szokatlanul nyilvános, újságírók előtt pisztolyt viselve jelent meg, miközben a háborús hírszerzésről beszélt.
A 37 éves férfi azt állította, hogy Vlagyimir Putyinhoz közeli forrásai vannak, akiktől úgy tudja, egy kémfőnök nem maradhat tovább az árnyékban. Az összes következő háború így fog kinézni a kémfőnök állítása szerint.
Mi itt teljesen másképp kezdtük. És most az oroszok elveszítik az információs csatát
– fogalmazott Budanov a Sky News szerint.
Ukrajna azért tud a Kreml terveiről, mert az ukrán hírszerzésnek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli forrásai vannak – mondta Kirillo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó hírszerzési főigazgatóság vezetője a Reutersnek.
Vannak saját forrásaink. Úgymond, a legközelebbi irodákban. Így általában tudjuk, hogy mi történik
– mondta Budanov, aki ugyan nem szolgált bizonyítékkal szavaira, de megjegyezte, hogy még a tavalyi teljes körű háború kitörése előtt pontosan megjósolta az orosz inváziót.
„Kinek lett igaza? Nekünk” – jelentette ki Budanov. Elmondta, hogy az ukrán hírszerzés elfogott egy orosz belügyminisztériumi felmérést, amelyből kiderült, hogy a Wagner-csoport irányítójának, Jevgenyij Prigozsinnak Oroszországon belül is volt támogatója.
Budanov azt is elmondta, hogy Ukrajna levonta a következtetéseket 2014-ből, amikor Moszkva meglepte a világot az ukrajnai Krím félsziget elfoglalásával és „a keleti háború megindításával”.
2014-ben teljesen elvesztettük az információs háborút. De a 2022-ben kezdődött háborút teljesen másképp kezdtük el. És most az oroszok elveszítik az információs csatát
– fogalmazott.
Az orosz mentőszolgálat szóvivője arról tájékoztatta a RIA Novosztyi hírügynökséget, hogy több kilométert zuhant egy drón, amely Kurcsatovban egy lakóház közelében robbant fel.
A kurszki atomerőműnél történt drónbaleset hátterében a Roszatom vezetője elmondta, minden fontos intézkedést megtettek az orosz atomerőművek biztonsága érdekében, „a helyzetet kontroll alatt tartják”.
Korábban, áprilisban a kurszki atomerőmű elleni dróntámadást az orosz légvédelmi erők visszaverték.
Vészhelyzet alakult ki a novuralszki Urál Elektrokémiai Üzemben, egy ember megsérült − írta meg a Moszkovszkij Komszomolec.
Július 14-én 9 óra 13 perckor az üzem egyik műhelyében nyomásmentesítés történt egy palackban szegényített urán-hexafluoriddal, amelynek térfogata egy köbméter. Ennek következtében egy személy megsérült. A műhely személyzetét evakuálták.
Az üzem közelében a sugárzási helyzet normális. A személyzetre és Novouralszk lakosaira nincs veszély.
Kevesebb mint három héttel azután, hogy a Wagner-zsoldoscsoport által az orosz vezetés ellen elkövetett puccskísérletet csak hajszál híján sikerült megakadályozni, Vlagyimir Putyin rendszerét újabb baj fenyegeti saját soraiból – írja a Bild.
Roman Sapankov haditudósító „a hadsereg morálja elleni szörnyű terrorcselekménynek” nevezte Ivan Popov vezérőrnagynak az orosz vezérkar által szerdán történt elbocsátását. Popov, a Zaporizzsjai terület megszálló erőinek tábornoka és az 58. orosz hadsereg parancsnoka belső panaszt tett Valerij Geraszimov vezérkari főnöknél és Szergej Sojgu védelmi miniszternél a hadsereg hadvezetése miatt az általa vezetett frontvidéken.
Mindketten figyelmen kívül hagyták a katonái körében népszerű tábornok figyelmeztetéseit, így Popov felajánlotta, hogy maga megy el Vlagyimir Putyinhoz, és elmondja neki, mi okoz nehézséget. Ennek eredményeképpen Popovot szerdán felmentették tisztségéből.
Rámutattam a modern háború legfontosabb tragédiájára, a viszonttűz hiányára, a tüzérségi felderítés hiányára, valamint testvéreink tömeges veszteségeire és sebesüléseire az ellenséges tüzérség által
– mondta egy hangfelvételen Popov. „Nyíltan és brutálisan” leírta az orosz hadsereg katasztrofális helyzetét Dél-Ukrajnában, és azonnali irányváltásra szólított fel Moszkvában.
Valószínűleg emiatt a felettesek megéreztek bennem valami veszélyt, és azonnal, egy nap alatt parancsot adtak a védelmi miniszternek, és megszabadultak tőlem
– mondta Popov a Telegramon közzétett hangüzenetében. Másnap azonban egyre több orosz katonatiszt körében düh és felháborodás volt tapasztalható a tábornokkal szembeni fellépése miatt.
Az elbocsátása után Ivan Popov tábornok arra figyelmeztetett, hogy az orosz vezetéssel szembeni alapvető kritikáival korántsem volt egyedül.
Ahogy ma több ezred- és hadosztályparancsnok is mondta, hadseregünket nem a fronton győzték le, hanem a legfőbb parancsnokunk hátba szúrt minket, és ezzel alattomosan lefejezte a hadsereget a legnehezebb órában
– vélekedett Popov. Ez pedig egy olyan kijelentés, amelyet Sojgu és Putyin csak úgy értelmezhet, mint a saját hadseregükből érkező fenyegetést.
Az orosz egészségügyi minisztérium nyilvánosságra hozta a zaporizzsjai atomerőművet ért támadás legrosszabb alternatíváját.
Ihor Kuzin, az ukrán egészségügyi minisztérium helyettes vezetője szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha az erőműblokkot teljes kapacitásra hoznák, majd terrortámadást követnének el egy már működő reaktor ellen.
Ebben az esetben valóban előfordulhat radioaktív jód felszabadulása.
A sugárszennyezés mértéke a környezetbe kerülő izotóp-összetételtől függ. A miniszterhelyettes szerint az átlagos érintett zóna 30 és 50 kilométer között mozog egy atomerőmű körül.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Az ukrajnai konfliktus el fog húzódni, mert „a nyugatiak a háború folytatását akarják” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának péntek reggeli adásában.
A sopronbánfalvai kihelyezett kormányülés ideje alatt készült interjúban a kormányfő arról beszélt, „egészen más feladatai vannak a magyar kormánynak, és másfajta jövő vár a magyarokra, ha nincs háború, mintha van háború”.
Elsöprő továbbra is a háborúpártiak aránya és száma, a béke hangján alig-alig beszélünk néhányan, ezért nekünk arra kell készülni, hogy a háború és a szankciók nem tűnnek el az életünkből
– fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, ha ez megtörténne, abban a pillanatban a gazdasági bajok tekintélyes része megoldódna.
A reggeli interjúról készített összefoglalónkat ide kattintva tudja elolvasni.
Ukrajna legfőbb biztonsági tisztségviselője elutasította Ben Wallace brit védelmi miniszter Kijevet ért kritikáját, arra utalva, hogy Wallace az érzelmeinek túltengése miatt beszélt félre − írta meg a The Guardian.
Én nem fordítanék túl nagy figyelmet arra, amit mondott, az ukrán biztonsági tanács titkára csütörtökön Kijevben a Guardian című lapnak. Mindenki mondhat valamit, amikor elragadják az indulatok, és aztán megbánja… Biztosan tudom, hogy nem ez a tényleges álláspontja.
− mondta Olekszij Danilov.
Wallace szerdán bírálta Ukrajnát, amiért a nyugati szövetségeseket „öszetéveszti az Amazonnal”, „bevásárlólistákat” ad át a szükséges fegyverekről, és nem eléggé hálás a nyugati katonai segélyekért. „Akár tetszik, akár nem, az emberek egy kis hálát akarnak látni” − mondta Wallace.