Ezzel véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Olyan támadást indítottak Oroszország ellen, amire senki sem számított.
• Méregdrága szuperjachtot akar elkobozni az Egyesült Államok egy orosz milliárdostól.
• Észak-Korea húzhatja ki a bajból Oroszországot.
• Megszólalt a Kreml Vlagyimir Putyin betegségéről.
• Téli segélycsomagot készít elő Németország Kijevnek.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!

Moszkva ellenséges lépésnek tekinti az orosz nyelvű források betiltását Moldovában – jelentette ki Marjia Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Ez nyíltan ellenséges lépés Oroszországgal szemben

– hangsúlyozta Zaharova, aki szerint az ország azt akarja elérni, hogy az orosz nyelvű tartalmak kiszoruljanak az ország információs teréből. Nagyobb célként említette, hogy Moldova azt szeretné, ha nem lennének a jelenlegi vezetéssel szembeni kritikus hangok a médiában.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője érdekesnek tartotta azt is, hogy a 22 portál betiltásáról éppen két héttel az önkormányzati választások megkezdése előtt döntöttek.

Paul Whelan, aki már öt éve börtönben van Oroszországban, telefonon beszélt Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével még augusztusban – tudta meg a CNN magától Whelantől. 

Elmondtam neki, hogy amikor először magamra hagytak, akkor gyakorlatilag egy célkeresztet festettek a hátamra, és ha most másodszor is magamra hagynak, az a halálos ítélettel lesz egyenlő

– mondta Whelan, akivel a CNN-nek telefonon sikerült felvennie a kapcsolatot (a férfi jelenleg Mordvinföldön raboskodik  egy elszigetelt börtönkomplexumban).

Állítása szerint arról is tájékoztatta a külügyminisztert, hogy a kora és a börtönben végzett kényszermunka miatt egészségügyi problémai adódhatnak, ha nem mentik ki onnan. Majd azt is hozzátette: reméli, hogy az „egyéb geopolitikai ügyek közepette” nem feledkeznek el róla, és szeretne Joe Biden elnökkel is beszélni.

Whelan neve az utóbbi években több lehetséges fogolycsere-egyezménnyel kapcsolatban is felmerült. A volt amerikai tengerészgyalogost kémkedés vádjával ítélték el Oroszországban.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg RQ–4B Global Hawk típusú felderítődrónja megközelítette „Oroszország államhatárát” a Fekete-tengernél – írja a TASZSZ hírügynökség (ez vélhetően a Krím félsziget lehet, amelyet Oroszország a sajátjának tart, a nemzetközi közösség viszont nem tartja Oroszország részének – a szerk.). 

Közlésük szerint az orosz légvédelem egy Szu–27-es vadászrepülőt küldött a drón ellen, még azelőtt, hogy azonosították volna az eszközt. A drónt még az államhatár elérése előtt elfogta a gépük, és az orosz gép közeledését látva a Global Hawk megfordult. 

A NATO felderítőgépei a háború kezdete óta állandóan figyelik a Fekete-tenger térségét. Az előző héten például szintén egy Global Hawkot észleltek a Krímtől délre.

A FlightRadar24 adataiból jelen esetben annyi látszik, hogy a FORTE11 hívójelű drón haladt el a Krímtől nagyjából 150 kilométerre délre (hogy ennél közelebb ment-e később a drón, azt már nem tudni). 

Két ember megsérült az ukrajnai Herszon régiót ért legújabb orosz csapásokban – írja a Sky News.

Egy tűzoltóállomás tetőszerkezete és ablakai megsérültek egy légicsapásban, de a benne lévő berendezések sértetlenek maradtak, és senki sem sérült meg – közölte az ukrán állami sürgősségi szolgálat.

– közölte a herszoni regionális katonai közigazgatás. Kozacke faluban egy 63 éves nő és egy másik, 66 éves lakos megsebesült.

Az orosz erők könyörtelenül lövik Herszon városát és környékét a város novemberi felszabadítása óta.

Két frontszakaszon 17 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 655 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 235 fős emberveszteséget az ukrán fél a donyecki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el. Liman irányában 11 támadással próbálkoztak az ukránok. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tengerészgyalogosok Herszon megyében szabotálják a Dnyeperen való átkelésre vonatkozó parancsot, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen kísérleteket tettek hídfőállások létesítésére a folyam bal partján.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, két MiG–29-es és L–39-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, öt JDAM irányított légibombát, öt HIMARS rakétát, valamint három tengeri és 44 légi drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.

A Donyecki területen lévő Avgyijivkában mintegy ezer civil él. Most nekik is el kell hagyniuk a várost. A helyi katonai közigazgatás szerint gyerekek nincsenek a területen, de mindenkit arra buzdítanak, hogy hagyják el a város.

Adjanak lehetőséget az ukrán fegyvereseknek, hogy megtisztítsák a területet az ellenségtől

– mondta Irina Verescsuk, a reintegrációs minisztérium vezetője.

Elon Musk amerikai milliárdos, aki szerint az emberiség a harmadik világháború felé tart, „egy családnak” nevezte Ukrajnát és Oroszországot, és fegyverszünetet sürgetett.

„Szerintem abba kellene hagynunk az ukrán fiatalok felesleges feláldozását a lövészárkokban, tűzszünetet kellene kötnünk, és el kellene kezdenünk a kapcsolatok normalizálását Oroszországgal. Oroszország és Ukrajna szó szerint unokatestvérek. Az ukrajnai embereknek vannak rokonaik Oroszországban, az oroszországi embereknek vannak rokonai Ukrajnában. Sok éven át egy ország részei voltak. A legjobb rakétatechnológia akkor volt, amikor Ukrajna és Oroszország együtt dolgozott. És amikor nem dolgoztak együtt, az űrtechnológiájuk nagyot szenvedett. Tehát bárki bármit is próbál mondani, nem természetes ellenfelek. Vannak sérelmek, de szó szerint egy családot alkotnak” – mondta az X közösségi hálózat (korábban Twitter) tulajdonosa.

És úgy gondolom, hogy mi nyugaton egyfajta nyomás alá helyezzük őket, hogy megöljék a fiaikat, és szerintem helytelen ezt tenni

– tette hozzá.

Az ukrán elnöki hivatal nem hagyta szó nélkül az amerikai milliárdos szavait. Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal szerint az, amit Musk mond, „katasztrofális tévedés”.

Az Ukrajnától való támogatás megvonása biztosan nem fogja megszüntetni a háborút, de elkerülhetetlenül a konfliktusok drámai növekedéséhez vezet világszerte, a nemzetközi jog korszakának végéhez, a nemzetközi gazdaság összeomlásához és a gonosz erőinek diadalához. Nem lesznek többé szabályok

– fogalmazott a közösségi oldalán.

Az ukrán elnök aláírt egy törvényt, amelyben megszüntették a „városias települések” korábban létező kategóriáját Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lépés közvetve a háborúhoz is kapcsolódik, ugyanis a törvényt az úgynevezett deszovjetizációs lépések részeként hozták meg, amelyeknek célja az, hogy Ukrajna szakítson a szovjet-orosz múlttal.  Jaroszlav Zelezsnyak ukrán kormánypárti parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy ez esetben az 1981-óta érvényben szovjet közigazgatási adminisztrációs szabályozásokat írják felül.

Az új törvény értelmében a „városias települések” eddigi kategóriája megszűnik, és minden, legalább 10 ezer lakossal rendelkező település városnak számít majd. Az 5 és 10 ezer fő közötti települések nagyközségnek, a 5 ezer fő alatti települések pedig falunak számítanak majd.

Az ukrán Nova Posta vállalat közölte, hogy úgynevezett „biztonsági kapszulák” létrehozását fontolgatják azt követően, hogy pár napja több alkalmazottjuk meghalt egy postafiókot ért orosz támadásban.

A vállalat egyik társtulajdonosa egy interjúban beszélt erről. Mint mondta, az biztos, hogy az eset után valamilyen változtatást be fognak vezetni, de a részleteket még nem árulta le. Azt viszont igen, hogy valamiféle menedékhelyek létrehozását fontolgatják, olyanokét, mint amilyenek például Izraelben is találhatóak.

Pont azokban az esetekben lenne ezekre szükség, amikor nincs idő eljutni a menedékhelyig

– fejtette ki.

Még szombaton, a Harkivi területen érte rakétatámadás a Nova Posta egyik épületét. A dolgozóknak nem volt idejük a menedékhelyre eljutni, mert a légiriadós szirénák alig pár másodperccel a becsapódás előtt szólaltak meg. A csapásban legalább 6 ember meghalt és 16-an megsérültek. 

Az ukrán erők súlyos veszteségeket szenvedtek, miközben megpróbálták elfoglalni a Dnyeper folyó bal partján fekvő hídfőket – írta a Ria orosz hírportál.

„Az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett a Dnyeper bal partján lévő hídfők elfoglalására tett sikertelen kísérletei során, amivel összefüggésben az ukrán fegyveres erők tengerészgyalogos dandárjai nem tudtak partra szállni” – áll a jelentésben.

Hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában az orosz csapatok tüzet nyitottak az ukránokra, megsemmisítve legalább 55 katonát, három járművet és egy D–20 tarackágyút.

A Fekete-tengeri flotta rakétarendszerei az Ukrán Fegyveres Erők személyzet nélküli hajóit találták el a Fekete-tengeren. 

Október 24-én moszkvai idő szerint 4 óra körül az ukrán haditengerészet három személyzet nélküli hajóját észlelték a Fekete-tenger északi részén. A területen, ahol a legénység nélküli hajókat észlelték, tűz alá vették őket

– közölte a haditengerészet sajtószolgálata.

Korábban Mihail Razvozsajev szevasztopoli kormányzó azt mondta, hogy a Fekete-tengeri flotta visszaveri a víz alatti szabotázserők és -eszközök esetleges támadását a külső útszakaszon – írja a TASZSZ.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ma Berlinben egy üzleti fórumon elmondta, a múlt héten hivatalosan bejegyezték a Rheinmetall német fegyvergyártóval közös ukrán vállalatot.

A Rheinmetall még májusban jelentett be stratégiai együttműködési megállapodást az ukrán állami tulajdonú Ukroboronprommal – írja a Sky News.

Az egyezség célja, hogy „Ukrajnát hatékony partnerré tegye, újjáépítse egykor erős védelmi ágazatát, és biztosítsa stratégiai autonómiáját” – mondta a Rheinmetall a bejelentéskor.

Oroszország hétfőn több mint 150 csapást mért Zaporizzsja régióra – jelentette be a régió kormányzója. „Az oroszok 152 csapást mértek a zaporizzsjai régió 22 lakott területére” – közölte Jurij Malasko.

Ez magában foglalt ágyúzást, dróntámadásokat és légvédelmi rakétacsapásokat – tette hozzá.

17 jelentés érkezett lakóépületek és infrastrukturális létesítmények pusztulásáról, áldozatok nem voltak

– írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni

– jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót

– mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását.

Az ukrajnai akciócsúcs ma folytatódik az Egyesült Államokban a harmadik és egyben utolsó napon – az amerikai politika viharos időszakában az érdekvédők arra kérik a választott tisztségviselőket, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát.

A vasárnap kezdődött csúcstalálkozó több mint 500 résztvevője vett részt a kongresszusi találkozókon, az érdekérvényesítő műhelymunkákon és a választópolgárok és az ukrán–amerikai közösség szervezetei számára szervezett panelbeszélgetéseken – írja a Sky News.

Joe Biden még a hétvégén kérte Ukrajna és Izrael további támogatását – miközben a republikánus párt jobboldalán egyre nagyobb az ellenállás, és azt javasolják, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatásokat szüntessék meg.

Az orosz erők egy megfigyelőállomás és egy lőszerekkel ellátott raktár megsemmisítéséről is beszámoltak az Alekszejevszkij-sziget környékén – írja a TASZSZ.

Az orosz alakulatok által okozott tűzkárok következtében két hajó megsemmisült. Az Ukrán Fegyveres Erők ezenkívül tizenkét fegyveresüket is elveszítették a hadműveletben.

Két ember meghalt és tizennégyen megsebesültek, köztük egy gyermek, az orosz erők tüzérségi támadásában a herszoni régióban – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

A civil áldozatokkal járó támadást az orosz erők az éjjeli órákban hajtották végre.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország több mint 400 000 katonát állomásoztatott Ukrajnában. Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés szóvivője szerint a frontvonal egyes területein Oroszország elegendő erőt állomásoztat különböző műveletek elvégzéséhez. 

Juszov szerint Oroszországban folytatódik a mozgósítás, ami egész nyáron át tartott – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére október 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 5881 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4411 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

A nehéz biztonsági helyzet miatt Herszon régióban 802 gyermek erőszakos kitelepítéséről döntöttek – írja az Ukrajinszka Pravda.

A gyerekeket a Beriszlav, Kahovka és Herszon járásokból evakuálják. A kötelező evakuálásról szóló koordinációs központ tagjai egyhangúlag támogatták a döntést.

Az evakuálást ingyenesen, vasúton és autóbusszal fogják végrehajtani. A tervek szerint mintegy 100 gyermeket szanatóriumban helyeznek el.

Az evakuált gyermekek, akiket valamelyik szülőjük vagy törvényes képviselőjük kísér, ingyenes szállást, humanitárius segítséget és pszichológiai támogatást is kapnak. 

Az oroszok erősítésbe kezdtek a Herszon régióban, mivel felismerték a Dnyipro-csoport tehetetlenségét – írja az Unian.

Ezt a véleményét az információs ellenállás csoport katonai és politikai megfigyelője, Olekszandr Kovalenko fejezte ki. Feltette a kérdést, hogy vajon hogyan erősítik meg magukat az oroszok, ha az egységek egy részét a Zaporizzsjai területre vonták vissza, és a legharcképesebb ejtőernyőseik augusztus óta elvesztették hatékonyságukat?

Az orosz megszálló erők parancsnokságának jelenlegi akciói csak szemmel láthatóan képesek megoldani a bal part problémáját, amelyen nagyon furcsa és érthetetlen dolgok történnek. Fizikailag a helyzet valami gyökeresen ellentétesnek bizonyul azzal, amit az orosz megszálló erők parancsnoksága el akar érni

– összegezte Kovalenko.

Legalább 361 ukrán sportolót öltek meg azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát – idézi Gjunduz Mamedov, Ukrajna korábbi helyettes főügyészének X-en közzétett bejegyzését a Sky News.

Hozzátette, hogy több mint 3000 sportoló és edző harcol továbbra is Ukrajnáért.

„A sportolók halála súlyos veszteség Ukrajna és jövője számára” – írta Mamedov.

A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij nem volt hajlandó elhagyni a celláját, és elmulasztott egy bírósági meghallgatást – írja a Sky News.

A 19 éves börtönbüntetését töltő Navalnijnak ma videókapcsolaton keresztül kellett volna részt vennie egy bírósági meghallgatáson, amely a bebörtönzése ellen indított számos ügyének egyike volt.

Szövetségese, Ivan Zadnov elmondta, hogy Navalnij nem volt hajlandó elhagyni a celláját, miután a börtönőrök elvették az írószereit. Az orosz Mediazona független hírportál arról számolt be, hogy miután nem jelent meg, a bírósági tárgyalást november 2-ra halasztották.

Navalnij a korrupció ellen kampányolt és nagy Kreml-ellenes tüntetéseket szervezett. 2021-ben tartóztatták le, miután visszatért Moszkvába Németországból, ahol a Kremlnek tulajdonított idegmérgezésből lábadozott.