Ez a poszt a következő Percről percre része:
Izrael mostantól naponta négyórás tűzszüneteket tart
-
Azonosítatlan drón csapódott be egy épületbe a dél-izraeli Eilat városában − közölte a hadsereg.
Izrael általában bejelenti, ha a támadások Gázából érkeznek, ami arra utal, hogy a drón máshonnan érkezhetett − írta meg a The Guardian.
Az izraeli hadsereg a hónap elején közölte, hogy erősítésként rakétahajókat telepített a Vörös-tengerre, egy nappal azután, hogy az Iránnal szövetséges húti mozgalom közölte: rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen, és továbbiakat is ígért.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról. A nap főbb történései az alábbiak voltak:
- Az Iszlám Dzsihád hajlandó elengedni két izraeli túszt
- Izrael mostantól naponta négy órára leállítja a harci cselekményeket
- ENSZ: Izrael és a Hamász is elkövetett háborús bűnöket
- Izrael szerint 50 Hamász fegyverest öltek meg egy kórház közelében
- Felgyorsítaná a háborút az izraeli védelmi miniszter
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
-
A Nemzetközi Vöröskereszt ideiglenesen szüneteltette a betegszállításokat, miután konvoját tűz alá vették Gázában − írta meg a The Guardian.
William Schomburg, a szervezet gázai irodájának vezetője a Reutersnek adott nyilatkozatában „mélyen aggasztónak” nevezte az incidenst.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) tegnapelőtt célba vették, és ez elfogadhatatlan
− mondta Schomburg.
Schomburg megerősítette, hogy a szervezet szerdán szüneteltette a betegkísérést, de azóta újraindította a betegek szállítását az egyiptomi határátkelőhöz.
-
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az izraeli Moszad kémügynökség vezetői csütörtökön találkoztak a katari miniszterelnökkel, hogy megvitassák a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását − közölte egy forrás a Reuters hírügynökséggel.
David Barnea, az izraeli Moszad hírszerző szolgálat vezetője, William Burns CIA-igazgató és Mohammed Bin Abdulrahman al-Thani sejk katari miniszterelnök azt követően találkozott, hogy szerda este katari közvetítők találkoztak a Hamász politikai hivatalának tisztségviselőivel, és megvitatták az alku lehetséges paramétereit − közölte a The Guardian.
Egy amerikai tisztviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy „találkozóra került sor” Burns, Barnea és a katari miniszterelnök között, de további részletekkel nem kívánt szolgálni.
A megbeszéléseken szó volt arról is, hogy engedélyezzék a humanitárius üzemanyagimportot a Gázai övezetbe − mondta a forrás.
-
Rövid időre megnyílt a rafahi átkelő, amelyen át kórházi kezelésre szoruló palesztinokat engedtek át Egyiptomba, illetve olyanokat, akiknek külföldi útlevele volt, több tucat emberről szóltak a jelentések - írta a Guardian.
A rafahi átkelőn november 1-én hétezer embert engedtek ki a Gázai övezetből és ez az az átkelő, amelyen át az ENSZ bejuttatja az ostromlott térségbe segélyszállítmányait. Szerdán egyébként több 100 élelmiszert, gyógyszert és vizet szállító teherautót engedtek be a Gázai övezetbe.
-
Ez a katonai része az al-Kudsz Brigádok nevű palesztin csoportnak, és a szóvivőjük jelezte, amennyiben a helyzet lehetővé teszi, elengednek két embert Gáza meg nem nevezett részén. A szóvivő azt mondta, humanitárius és egészségügyi okokból engednek el egy nőt és egy fiút, amint a körülmények ehhez megfelelők lesznek.
-
Yoav Gallant védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael „egy elhúzódó háborúban” van − írta meg a The Guardian.
Gyorsan meg kell oldanunk a dolgokat, még ha nem is tökéletesen
− mondta Gallant a Times of Israel hírportál szerint a kormány minisztériumainak főigazgatóival és helyi tisztviselőkkel tartott találkozón.
Elmondta, hogy a hadsereg terve a Hamász rakétatüzének leállítása, hogy a Gázai övezet közelében folytatódhasson Izrael mindennapi élete.
Elhúzódó háborúban vagyunk, és az izraeli civil gazdaság kérdése a háború irányításának egyik fő tényezője
− fogalmazott.
-
Az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Izrael megkezdi a napi négyórás szüneteket Gáza északi részén − közölte újságírókkal John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.
Az izraeliek pedig azt mondták nekünk, hogy a szünet időtartama alatt nem lesznek katonai műveletek ezeken a területeken, a folyamat ma kezdődik
− tette hozzá.
Korábban az izraeli hadsereg azt mondta, hogy „taktikai, helyi szünetek vannak a gázai civileknek nyújtott humanitárius segélyek érdekében”, és egyértelművé tette, hogy „nincs tűzszünet” − írta meg a BBC.
-
Azonosítatlan drón csapódott be egy épületbe a dél-izraeli Eilat városában − közölte a hadsereg.
Izrael általában bejelenti, ha a támadások Gázából érkeznek, ami arra utal, hogy a drón máshonnan érkezhetett − írta meg a The Guardian.
Az izraeli hadsereg a hónap elején közölte, hogy erősítésként rakétahajókat telepített a Vörös-tengerre, egy nappal azután, hogy az Iránnal szövetséges húti mozgalom közölte: rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen, és továbbiakat is ígért.
-
Az egyiptomi külügyminiszter szerint a Hamász október 7-i támadására adott válaszlépés „túlmutat az önvédelmen” − írta meg a Sky News.
Egy párizsi segélykonferencián felszólalva Sameh Shoukry elmondta, hogy elutasítja Izrael minden olyan kísérletét is, amely a palesztinok Gázából való kitelepítésére irányul.
Egyiptomnak mind a Gázai övezethez, mind Izraelhez fűződő kapcsolatai kulcsfontosságúak abban, hogy az enklávéba áramolhassanak a szükséges segélyek, mivel jelenleg a rafahi átkelő az egyetlen összeköttetés a Gázai övezet és a külvilág között.
-
Több mint 50 ország és nemzetközi szervezet találkozik csütörtökön Párizsban, hogy megvitassák, hogyan nyújtsanak segítséget az ostromlott Gázai övezetben élő civileknek Izrael és a Hamász közötti háború idején − írja a DW.
A konferenciát megnyitó Emmanuel Macron francia elnök gyors humanitárius szünetet sürgetett, hozzátéve, hogy az országoknak a Gázai övezetben tűzszünetre kell törekedniük.
A civileket meg kell védeni, ez elengedhetetlen, nem tárgyalás kérdése, és azonnali szükségszerűség
− mondta Macron.
Emanuel Macron a franciaországi Gázai Segélykonferencián 2023. november 9-énFotó: Bloomberg / Getty Images HungaryA konferencia, amely egy humanitárius tengeri folyosóra és úszó tábori kórházakra vonatkozó javaslatokat is tartalmaz, a november 10–11-i éves párizsi békefórumot előzi meg.
Az elképzelés az, hogy megkeressük az összes nagy adományozót, és felgyorsítjuk a Gázának nyújtott segélyeket
− közölte a múlt héten a francia külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a konferencián az adományozott árukra, például élelmiszerre, üzemanyagra és orvosi felszerelésekre, pénzügyi támogatásra és humanitárius hozzáférésre vonatkozó szekciók üléseznek majd.
-
Izrael és a Hamász is háborús bűnöket követett el a konfliktusban − mondta az ENSZ emberi jogi biztosa.
Volker Turk azonnali tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására szólított fel, mondván, a Hamász fogva tartja az embereket, és Izrael „kollektív büntetése” háborús bűncselekménynek minősül − írta meg a Sky News.
A jelenlegi helyzet még az 56 éves megszállással összefüggésben is az elmúlt évtizedek legveszélyesebb helyzete, amellyel az emberek Gázában, Izraelben, Ciszjordániában, de a régióban is szembesülnek. A nemzetközi közösségnek részt kell vennie abban, hogy igazságos és méltányos jövőt találjunk a palesztin és az izraeli nép számára
− mondta Turk a rafahi átkelő egyiptomi oldalán.
Izrael intézkedéseinek kritikusai szerint a Gázai övezet bombázása, valamint az áram, a víz és az élelmiszer elzárása kollektív büntetésnek minősül.
A kollektív büntetés a nemzetközi jog szerint illegális, mert közvetlenül a civileket érinti.
A kollektív büntetés tilalma a nemzetközi humanitárius jogban az 1899. évi II. hágai egyezményre nyúlik vissza.
-
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt állítja, hogy „körülbelül 50” Hamász-harcost ölt meg, miután rajtaütéseket hajtottak végre Gáza város „katonai negyedében” − a Shifa kórház közelében.
A kórház sok vita tárgyát képezte − Izrael azt állította, hogy a Hamász fegyvereket halmozott fel az épület alatt, hogy maximalizálja az esetleges civil áldozatok számát − amit a terrorcsoport tagad − írja a Sky News.
A 162. hadosztály az elmúlt napokban Gázaváros központjában, a Hamász katonai negyedének területén tevékenykedett; a Givati dandár erői mintegy 50 terroristát számoltak fel − áll az IDF frissítésében.
A gyalogság, a harckocsik, a mérnökök, a különleges erők és a légierő összehangolt támadásában az IDF szerint „a terület megtisztításán és a terrorista infrastruktúra semlegesítésén dolgoztak... beleértve egy széles földalatti alagúthálózatot”.
Az IDF azt is közölte, hogy a Hamászhoz tartozó katonai hírszerzési dokumentumokat foglaltak le.
Elmondásuk szerint a terület „a hírszerzési és operatív tevékenységek központja” volt, ahol a Hamász az október 7-i támadásokat tervezte.
A katonai negyed a Hamász terrorista szervezet stratégiai fontosságú helyszíneiből áll, beleértve a központi hírszerző központot” − áll a közleményben.
-
Hivatalos személyek és diplomaták tárgyalásokat folytatnak egy napokig tartó tűzszünetről a Gázai övezetben, cserébe a túszok, köztük gyermekek, nők, idősek és betegek szabadon bocsátásáért − értesült a The Guardian.
A megbeszélések egy egy-három napos tűzszünet lehetőségét is tartalmazzák, bár még semmiben nem állapodtak meg − mondták a források.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is kijelentette, hogy addig nem lesz tűzszünet Gázában, amíg a túszokat − akiknek száma a feltételezések szerint meghaladja a 240-et − nem engedik szabadon. A Hamász szerint a túszokat addig nem engedik szabadon, amíg nem születik tűzszünet.
Netanjahu szerda este azt mondta, hogy
szeretnék megcáfolni mindenféle üres pletykát, és megismételni egy világos dolgot: nem lesz tűzszünet a túszaink szabadon bocsátása nélkül.
Katar régebb óta közvetít Izrael és a Hamász között.
-
A francia rendőrség úgy véli, hogy a Dávid-csillagokat ábrázoló graffitikampány az orosz hírszerzés műve lehetett − írta meg cikkében a BBC.
Az elmúlt 10 napban mintegy 250 kék Dávid-csillag jelent meg Párizs és elővárosainak épületein. Ezek felháborodást váltottak ki a francia politikusokból, akik antiszemitizmust láttak mögötte.
Míg a politikusok a náci korszak graffitijeivel hasonlították össze, a nyomozók rámutattak, hogy a Dávid-csillagokat véletlenszerűen festették fel, és az épületek kiválasztásában nem volt nyilvánvaló zsidó kapcsolat.
A kampány üzenete is zavaros volt. Elképzelhető, hogy egy kék izraeli zászlót, vagy ami azonnal arra emlékeztet, zsidóbarát jelnek lehet tekinteni. Minden bizonnyal minden valódi antiszemita talált volna világosabb módot gyűlöletének kifejezésére.
Miután elfogtak és kihallgattak két moldovai állampolgárt, a francia rendőrség és a hírszerző szolgálatok most azt gyanítják, hogy az akció az orosz dezinformatszia (dezinformáció) klasszikus esete lehet.
Az ügyészség szerdai közleménye szerint a graffitiket két különálló házaspár helyezte ki október végén két éjszaka. A telefonos nyomkövetés alapján úgy vélik, hogy mindkét pár ugyanattól a személytől kapott utasításokat.
Azon francia médiumok szerint, amelyek hozzáférhettek a nyomozás anyagaihoz, a szálak egy moldovai oroszbarát üzletemberig vezetnek.
A Le Monde napilap szerint a graffitiakció a Doppelganger nevű, régóta működő orosz propagandahálózathoz kapcsolódik. Júniusban a Le Monde cikksorozatot írt a Doppelgangerről, amely állítása szerint számítógépes botokat használ arra, hogy elárassza a közösségi médiát álhírekkel. Akkor a fő cél az volt, hogy aláássák a nyugati Ukrajna-politikába vetett hitet. A Le Monde szerint mindkét páros, akik a Dávid-csillag-graffitit festették, egy fotós kíséretében tették ezt, akinek az volt a feladata, hogy a képeket azonnal felrakja a netre. A lap szerint a képek először csak a Doppelganger hálózathoz kapcsolódó fiókokon jelentek meg.
Ami a Dávid-csillag-hadművelet célját illeti, úgy tűnik, mint minden orosz dezinformációnak, ennek is az volt a célja, hogy zavart és aggodalmat keltsen. Az a tény, hogy a szimbólum lehetett Izrael-párti vagy Izrael-ellenes, még érdekesebbé tette az egészet: így mindkét oldal gyanúba kerülhetett.
-
Yoav Gallant védelmi miniszter szerint a hadsereg Gázai övezetben végrehajtott szárazföldi offenzívájának egyik célja az, hogy megállítsák a Hamász izraeli városokra irányuló rakétatüzeit, és hogy a lakosság visszatérhessen napi rutinjához – közölte a The Times of Israrel.
„Elhúzódó háborúban vagyunk, és a polgári gazdaság kérdése a fő tényező a háború kezelésében. Gyorsan meg kell oldanunk a dolgokat, még ha nem is tökéletesen – mondta Gallant a minisztériumok főigazgatóival, helyi tisztviselőkkel és az IDF Hazai Front Parancsnokságának vezetőjével folytatott megbeszélésen.
Kibővített költségvetési politikával kell működnünk, és le kell rövidíteni a hosszadalmas adminisztratív munkát
– mondta.
Yoav Gallant 2023. október 25-énFotó: Anadolu Agency / Getty Images HungaryGallant szerint az IDF gázai szárazföldi hadművelete „elnyomja a hazai frontot fenyegető veszélyek jelentős részét. A Hamász manapság indított rakétatüzeinek fő célja az élet rutinjának megzavarása.”
Gondoskodnunk kell arról, hogy a polgárok biztonságban legyenek, és folytathassák megszakítás nélkül a napi rutinjukat
– tette hozzá Gallant.
-
Két korábbi nemzetközi ügyész felszólította a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Izrael és a Hamász politikai és katonai vezetői ellen – írja a The Guardian.
Carla Del Ponte a volt Jugoszlávia és Ruanda törvényszékeinek főügyésze volt, Graham Blewitt pedig a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék helyettes ügyésze.
Több ezer élet lett már oda, és rengeteg mindent megsemmisítettek. A nemzetközi jog tiszteletben tartása hiánycikk, a civilek elleni támadások, a túszejtés és a városi területek válogatás nélküli bombázása zajlik. Az ilyen cselekmények nemzetközi bűncselekménynek minősülhetnek.
Korábban is eljárást indítottunk ilyen háborús és emberiesség elleni bűnökért, valamint a népirtásért. Ez nem könnyű feladat, de létfontosságú – áll a közleményben.
-
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megöltek hét palesztint, 13 másikat pedig megsebesítettek a ciszjordániai Dzsenin városában és menekülttáborában végrehajtott rajtaütés során – közölte a The Guardian a palesztin egészségügyi minisztériumra hivatkozva.
Palesztinok 2023. november 9-énFotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary -
Két férfi csütörtök este megpróbálta eltávolítani az izraeli zászlót a grazi városházáról – közölte a Kronen Zeitung. A rendőröknek éppen csak sikerült megakadályozniuk, most az Alkotmányvédelmi Hivatal intézkedésén múlik a folytatás.
Hajnali 2 óra körül két sötét ruhás férfi felmászott a grazi városháza előtti állványzatra, ahol egy kés segítségével megpróbálták leszerelni a nemrég kirakott izraeli zászlót, és közben megrongálták azt.
A rohamrendőrök a jelenlegi fokozott védelmi intézkedések részeként hamar észlelték az incidenst. Amikor a két férfi észrevette a rendőröket, észak felé menekültek, ekkor azonban több grazi rendőrjárőr is üldözőbe vette a férfiakat. Egy közeli utcában végül elfogták az egyik gyanúsítottat, és a rendőrőrsre vitték. A bűncselekmény helyszínétől nem messze a rendőrök lefoglaltak egy feltekert palesztin zászlót, emellett egy kést is lefoglaltak.
A gyanúsított egy 17 éves szíriai férfi. Az éjszaka folyamán hallgatták ki először, még nem tett vallomást. A másik, egyelőre ismeretlen gyanúsítottat érintő nyomozás is folyamatban van.
-
Emmanuel Macron francia elnök szerint azonnali humanitárius békére és tűzszünetre van szükség Gázában.
Meg kell védenünk a civileket, ehhez pedig nagyon gyorsan humanitárius békére és tűzszünetre van szükség
– fogalmazott Macron a The Guardian szerint.
Franciaország nemzetközi humanitárius konferenciát rendez, amelynek célja a civil lakosság megsegítése, bár az áttörést illetően csekély a remény.
-
Az izraeli hadsereg Nahal egységének katonái tízórás csata után elfoglalták a Hamász iszlamista terrorszervezet újabb erődítményét Dzsabálija menekülttáborban, az övezet északi részén – jelentette be az izraeli katonai szóvivő csütörtök reggel.
Egész éjjel harcok folytak Dzsabálija nyugati részén, melyek végén az izraeli erők átvették az irányítást a Hamász 17-es számú támaszpontján. „A Nahal Brigád harcosai befejezték a hadműveletet a terrorszervezet katonai fellegvárának számító 17-es erődítmény elfoglalására a Gázai övezet északi részén” – közölte a katonai szóvivő.
Az erőd elfoglalásánál a harcosok a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristái ellen küzdöttek, akik a föld feletti és alatti létesítményből lőtték őket
– tájékoztatott a szóvivő.
Körülbelül 10 órás harccal számolták fel az iszlamista fegyveresek ellenállását, sok fegyvert lefoglaltak, és megtalálták a Hamász alagútrendszerének kiterjedt föld alatti útvonalakhoz vezető több lejáratát, az egyiket egy óvoda közelében.
„Az erődítmény elfoglalása során a Nahal-erők jelentős hadműveleti anyagokat találtak és gyűjtöttek össze az ellenség katonai terveiről” – tudatta a katonai szóvivő. A hadsereg azt is bejelentette, hogy a légierő terroristacélpontok százait támadta az utóbbi órákban a Gázai övezetben.
Az izraeli katonák a Gázai övezet északi részén található Sejk Radván negyedben olyan raktárt találtak egy lakóházban, amelyben a Hamász fegyverei és drónjai voltak. A hadsereg közleménye szerint robbanószerkezetekre, robbanóanyagokra és a Hamász hírszerzési anyagaira bukkantak az épületben lakó civilek lakásainak közelében.
Az utóbbi órákban két újabb izraeli katona elestét és öt katona súlyos sebesülését jelentette be a hadsereg.
A háború október 7-i kitörése óta 352, a szárazföldi hadműveletek október 28-i megindítása óta 35 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.
Az izraeli rendőrség arról számolt be, hogy holttest-azonosító központjában további két ember földi maradványait sikerült azonosítani a Hamász október 7-i terrortámadásának áldozatai közül.
Eddig 845 meggyilkolt civil nevét tudták meghatározni.
Csütörtökre virradóra Ciszjordánia két különböző pontján két palesztint öltek meg a biztonsági erők terroristainfrastruktúra felszámolását célzó razziák során a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint.
Harcok voltak a dzseníni menekülttáborban is, ahova a hadsereg közleménye szerint azért hatoltak be, hogy megsemmisítsék az ott felhalmozott, házi készítésű robbanószerkezeteket.
Az éjjel kilenc körözött személyt tartóztattak le Ciszjordániában, ahol a háború kezdete óta több mint 1430 palesztint vettek őrizetbe. Közülük mintegy kilencszázan a Hamász tagjai.
Egy huszonegy éves férfi súlyosan, egy huszonhárom éves nő pedig közepesen megsérült egy lövöldözésben Ciszjordániában, a Jordán-völgyében, Gitti település közelében. A velük utazó öt hónapos kislány nem sebesült meg a járművükre leadott lövésekben. A mentők a helyszínen ellátták, majd kórházba szállították a sebesülteket, az izraeli hadsereg erői pedig lezárták a környező utakat, és megkezdték a gyanúsítottak felkutatását.
Az izraeli parlament, a knesszet éjjel második és harmadik olvasatban elfogadta a Vaskardok háború gazdasági segélyprogramját. A több mint 15 milliárd sékelt (mintegy 1400 milliárd forint) együtt szavazták meg a kormányzó és az ellenzéki pártok. Segélyeket kapnak a mezőgazdaság, a vállalkozások, a turizmus kárvallottjai, a tartalékos katonák házastársai, a Gáza környéki és az északi határvidék evakuáltjai – írja az MTI.
-
Egy szállítmány orvosi felszerelés és gyógyszerek érkeztek a Gázai övezet északi részében lévő Sifa kórházba – közölte szerda este az ENSZ, kiemelve, hogy még többre van szükség.
A világszervezet palesztin menekülteket segítő szervezete (UNRWA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői közös nyilatkozatban számoltak be arról, hogy „a könyörtelen bombázások által a személyzetünket és partnereinket fenyegető hatalmas kockázatok ellenére” a segélyek elérték Gáza legnagyobb kórházát.
Hangsúlyozták, hogy a háború több mint egy hónappal ezelőtti kezdete óta ez a létfontosságú szállítmány csak a második volt, amely a Gázavárosban található kórházba érkezett.
Bár üdvözlendő, az általunk szállított mennyiség messze nem elegendő a Gázai övezet hatalmas szükségleteinek kielégítésére
– hangoztatta Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Közleményükben leírták a „katasztrofális” körülményeket, amelyek között a kórház működik.
Az orvosok kénytelenek a folyosókon, a padlón vagy a szabadban operálni, „miközben a betegek a gyógyszerek és az altatószerek hiánya miatt kínzó és szükségtelen fájdalmaknak vannak kitéve”.
A két vezető elismeréssel adózott a Sifa kórház orvosainak, ápolóinak és személyzetének, akik „hősiesen reagáltak a kétségbeejtő helyzetre”. Hozzátették ugyanakkor, több támogatásra van szükségük a helyi egészségügyieknek.
A Gázai övezet északi részét nem lehet és nem szabad elszigetelni, és nem szabad megfosztani a humanitárius segélyektől
– hangsúlyozták. Kiemelték, hogy Sifa és más kórházak hiányt szenvednek az orvosi ellátásban, a gyógyszerekben és mindenekelőtt az üzemanyagban, amelyet Izrael a harcok kezdete óta nem enged be Gázába.
Üzemanyag nélkül a kórházak és más alapvető létesítmények, mint például a vízsótalanító üzemek és a pékségek, nem tudnak működni, ami minden bizonnyal sok ember halálához fog vezetni
– állapították meg.
Egy palesztin tisztviselő beszámolója szerint nem menekítettek ki sebesült palesztinokat és nem evakuáltak külföldi állampolgárokat szerdán a Gázai övezetből Egyiptomba a rafahi határátkelőn keresztül, ami november elseje óta a második ilyen eset.
Orvosok a gázai kórházban 2023. november 9-énFotó: Anadolu Agency / Getty Images HungaryAz átkelő azért maradt zárva, mert Izrael nem hagyta jóvá a szerdán evakuálandó sebesültek listáját, amelyet a Hamász iszlamista terrorszervezet hatóságai küldtek Egyiptomba – közölte az AFP francia hírügynökséggel az átkelőhelyek igazgatásáért felelős tisztviselő.
A terminált november 3-án és 4-én már bezárták hasonló okok miatt.
A Gázai övezetet Egyiptommal összekötő rafahi átkelő november 1-jén nyílt meg újra, hogy lehetővé tegye a kis palesztin területen rekedt külföldiek és kettős állampolgárok evakuálását. Ez az egyetlen olyan be- és kilépési pont a Gázai övezet határán, amelyet nem Izrael ellenőriz – írja az MTI.
-
A jemeni húszi lázadók lelőttek egy amerikai drónt Jemen partjainál – erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint szerda este.
A Pentagon egy magas rangú tisztviselője az AFP francia hírügynökségnek elmondta: „A húszik egy amerikai MQ–9-es (típusú) távirányítású katonai légi járművet lőttek le Jemen partjainál.”
A húszik, akik elismerték, hogy a jelenlegi gázai háború során Izrael ellen légitámadásokat hajtottak végre, közleményükben azt írták:
Légvédelmünknek sikerült lelőnie egy amerikai MQ–9-es repülőgépet, miközben az ellenséges, megfigyelési és kémkedési tevékenységet folytatott a jemeni felségvizek légterében, az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás részeként.
Az Egyesült Államok gyors katonai támogatást nyújtott Izraelnek és megerősítette erőit a térségben a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i támadása után, amelyben az izraeli hatóságok szerint több mint 1400 ember vesztette életét.
Az izraeli hadsereg több mint egy hónapja szünet nélkül bombázza a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet, a támadásokban a palesztin terület egészségügyi minisztere szerint eddig mintegy 10 600 ember halt meg.
Az amerikai haditengerészet a gázai háború kitörése óta a húszik által indított több rakétát is elfogott – írja az MTI.
-
Megszólaltak a szirénák a gázai határon lévő izraeli településeken a rakétaveszély miatt – írja a The Guardian.
Ezeket a településeket a háború kezdete óta nagyrészt kiürítették, az izraeli hadsereg pedig zárt katonai övezetet hozott itt létre.
-
„Minél több civilt gyilkolnak meg az izraeli erők a gázai konfliktusban, annál nagyobb a kockázata egy szélesebb körű háborúnak a Közel-Keleten” – mondta a BBC-nek adott interjúban Naim Kasszem sejk, a libanoni fegyveres szervezet, a Hezbollah második embere.
Kasszem úgy látja, Izrael fokozza a civilek elleni agresszióját: egyre több nőt és gyereket ölnek meg. Mint mondta, ezt nem folytathatja úgy Izrael, hogy ne jelentene valódi veszélyt – a fegyveres konfliktus eszkalációját – a térségre.
Rengeteg támogatója van a Hezbollahnak
A sejk azt vallja, hogy a Hezbollah „Isten pártja” és rengeteg lehetősége van.
A síita iszlamista csoport – amelyet egyébként az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Arab Liga terrorszervezetnek minősít – a legnagyobb politikai és katonai erő Libanonban.
A gázai háborúra adott eddigi válaszai többnyire már ismert figyelmeztetések voltak, azonban amikor vasárnap egy izraeli csapás megölt egy nőt és három gyereket Dél-Libanonban, a Hezbollah a konfliktusban először vetett be Grad rakétákat (BM-21/23y-as rakétasorozatvetőt), amellyel megölt egy izraeli civilt.
A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah azzal fenyegetőzött, hogy minden libanoni civil haláleset újabbat arat a határon túl, azonban nem fenyegette meg Izraelt totális háborúval.
A militáns csoport eddig a határokon átnyúló támadásokra szorítkozott, és főleg katonai célpontokat támadott. Több mint 60 harcosát ölték meg eddig, azonban rengeteg a harcedzett támogatója, akik segítségével pótolhatják a katonai veszteséget.
A támadások mozgósítják a palesztinokat
Kasszem az interjú alatt a Hezbollahot mindvégig egy védekező szervezetnek próbálta beállítani – noha a szervezet elkötelezett Izrael elpusztítása mellett, és 2006-ban háborút robbantott ki Izraellel, amikor egy határokon átnyúló támadás során elrabolta két katonáját. Hangsúlyozta, hogy az október 7-i, Izrael elleni támadás szintén válaszreakció volt a palesztin területek izraeli megszállására.
Naim Kassem 2023 október 13-ánFotó: Zohra Bensemra / ReutersA Hamász támadásait „a palesztin ellenállás nagyszerű eredményének” nevezte, és állítja, hogy az izraeli támadások egyre inkább mozgósítják a földjükhöz ragaszkodó palesztinokat.
Elismerte, hogy
Irán „támogatja és finanszírozza” a Hezbollahot, de mint mondta, parancsokat nem adnak.
Szakértők szerint azonban Teheránon múlik, hogy totális háború robban-e ki.
Senkinek nem jönne jól a totális háború
Ha pedig az izraeli erőknek egy második fronton kell háborúzniuk a Hezbollahhal, akkor olyan ellenséggel kell szembenézniük, amely több fegyverrel rendelkezik, mint a legtöbb ország. A militáns csoport a Hamászt is maga mögé utasítja, becslések szerint csaknem 150 000 rakétájával.
Nicholas Blanford, egy bejrúti biztonsági tanácsadó szerint, aki évtizedek óta tanulmányozza a Hezbollahot,
a szervezetnek akár 60 000 harcosa is lehet.
Libanon azóta válságról válságra sodródott – a 2020-as bejrúti kikötőben történt pusztító robbanással, a gazdaság összeomlásával és a politikai rendszer szétesésével. Nem csoda, hogy itt keveseknek van kedvük a háborúhoz.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a Hezbollah határokon átnyúló támadásai olyan háborúba sodorhatják az országot, amelyet nem engedhet meg magának.
Minden libanoninak joga van félni a háborútól. Ez normális. Senki sem szereti a háborút. Mondja meg az izraeli erőknek, hogy fékezzék meg katonai agressziójukat, hogy a harcok ne terjedjenek ki
– figyelmeztetett.
A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a Gázában történtek sétagaloppnak fognak tűnni, ahhoz képest, amit egy totális háború hozhat.
-
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint a palesztinoknak „meghatározó hangnak kell lenniük” annak eldöntésében, hogy ki fogja kormányozni a Gázai övezetet a háború befejezése után – írja a The Times of Israel.
Arra a kérdésre, hogy a kormány azt akarja-e, hogy a Palesztin Hatóság – mely jelenleg Ciszjordánia egyes részeit irányítja – felügyelje Gázát is, Kirby azt válaszolta, a Biden-adminisztráció szerint „a palesztinoknak kell irányítaniuk a jövőjüket”.
„Hogy pontosan hogyan néz majd ki az irányítási struktúra, mikor kerül bevezetésre, és milyen szereplők adaptálják majd”, az Kirby elmondása szerint még a jövő zenéje.
-
Jelentősen csökkentette működését szerdán az egyik nagy gázavárosi kórház az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború és a Gázai övezet izraeli blokádja miatt fellépett üzemanyaghiány következtében – írja az MTI.
Az Al-Kudsz kórházban le kellett állítani a műtéteket, a röntgenvizsgálatokat és a mágneses képalkotó vizsgálatokat (MRI) – közölte a palesztin vöröskereszt az X mikroblogportálon.
A humanitárius szervezet szerint ki kellett kapcsolni a központi áramfejlesztőt is, csak egy kisebbet használnak.
Naponta mindössze két órán át van áram a kórház három épületében, amit arra tud felhasználni az ott tartózkodó mintegy 14 ezer menekült, hogy főz és feltölti a mobiltelefonját.
A Hamász vezette egészségügy-minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra szerint 120 egészségügyi intézményt ért találat az izraeli hadjárat során, 18 kórház és 40 rendelőintézet működésképtelen.
-
A gázai gyerekeket – ha túl is élik a bombázásokat – az éhhalál, betegségek és a kiszáradás veszélye fenyegeti – mondta Alexandra Saieh, a Save the Children humanitárius szervezet munkatársa Washingtonban.
A helyzet katasztrofális. A civilek, különösen a gyerekek, továbbra is a legsúlyosabb árat fizetik a folyamatos erőszakért
– idézi Saieh-t az al Dzsazíra.
Múlt héten a Save the Children arra figyelmeztetett, hogy a Gázában mindössze néhány hét alatt megölt gyermekek száma magasabb, mint a 2019 óta az összes fegyveres konfliktusban megölt gyermekek száma. A szervezet bejelentése óta további 1000 gyermeket öltek meg.
„Tudjuk, hogy több mint 1000 gyermek eltűnt vagy csapdába esett a romok alatt Gázában, és szinte semmilyen eszköz nincs a mentésükre” – mondta Saieh.
Ha nem lesz tűzszünet, a számok tovább fognak romlani
– jelentette ki.
-
A Hamász október 7-i támadása segített meghiúsítani Izrael közel-keleti kapcsolatainak normalizálását – jelentette ki a palesztin iszlamista szervezet libanoni irodavezetője, a politikai bizottság tagja a dpa hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában.
Oszama Hamdán hangoztatta azt is, hogy „ellenállási mozgalomként” harcukat addig folytatják, „amíg az izraeli megszállás tart”.
A tisztségviselő azt mondta, hogy október eleji izraeli behatolásakor a Hamász csak katonákat szándékozott foglyul ejteni, a polgári személyeket szerinte mások ejtették túszul.
Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében kötött megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalásban állt Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael Gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szüneteltetni akarja az egyeztetéseket.
Korábban Izrael csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot – adta hírül az MTI.
-
Az Egyesült Államok légicsapást mért egy kelet-szíriai létesítményre, amely az Irán által támogatott milíciákhoz köthető, megtorlásként az elmúlt hetekben egyre több támadás érte az amerikai csapatoknak otthont adó bázisokat a térségben – közölte a Pentagon.
A két amerikai F–15-ös vadászgép által végrehajtott csapás egy olyan fegyverraktárra irányult, amely az iráni Forradalmi Gárdához kapcsolódik.
Kevesebb mint két héten belül ez a második alkalom, hogy az Egyesült Államok olyan létesítményeket bombázott, amelyeket a militáns csoportok használnak,
amelyek közül sokan az Iraki Iszlám Ellenállás égisze alatt működnek, és amelyek amerikai tisztviselők szerint október 17-e óta legalább 40 ilyen támadást hajtottak végre.
Szerdán késő este a szíriai média külön csapásokról számolt be Szíria déli részén, amelyeket állítása szerint Izrael hajtott végre. Egy katonai forrásra hivatkozva az államilag ellenőrzött Sana hírügynökség jelentette: szerdán 22 óra 50 perc körül az izraeli ellenség légitámadást hajtott végre a libanoni Baalbek irányából, amely a déli régió néhány katonai pontját vette célba, és anyagi veszteségeket okozott.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Ezzel a poszttal indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az izraeli eseményekről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Joe Biden ellenzi a Gázai övezet hosszú távú megszállását;
- Megölték a Hamász egyik legfontosabb vezetőjét;
- „A Hamász vezetői halott emberek” – közölte az izraeli szóvivő;
- A CIA segítségével szabadíthatják ki a túszokat Gázából;
- Izrael egy fontos célpontot semmisíthetett meg.
Tartsanak velünk ezúttal is!