Az ukrán védelmi miniszter megszólalt a kárpátaljai dandár elleni tragikus csapásról

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kijev bejelentette, mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások a Kremllel.
• Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna tisztában van az orosz tervekkel.
• Az ukrán főparancsnok robothadseregről szóló terve még az ukrán elnököt is meglepte – mondta egy parlamenti képviselő.
• Az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta, hogy a konfliktus évtizedekig is elhúzódhat.
• Az ukrán elnök később arról beszélt, hogy Oroszország fokozza a támadásokat több frontszakaszon.
• Az ukrán védelmi miniszter tájékoztatást adott a kárpátaljai dandár elleni tragikus csapás ügyében zajló vizsgálatról. 

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukrajnai háború és a mianmari konfliktus miatt több mint 50 százalékkal, 414-ről 628-ra emelkedett tavaly a világszerte elhelyezett taposóaknák halálos áldozatainak száma – tette közzé kedden éves jelentésében a Taposóaknák és Kazettás lőszerek Megfigyelőközpontja Genfben.

Az MTI beszámolója szerint Mark Hiznay, a jelentés egyik szerzője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy noha az előző évi 5544-ről 4710-re csökkent 2022-ben a taposóaknák és robbanóanyag-maradványok felrobbanása miatt meghalt vagy megsérült emberek száma, a csak a taposóaknák miatt meghalt vagy megsérült személyek száma viszont úgy is nőtt, hogy a jelentés adatai az afganisztáni adatgyűjtés akadozása miatt nem is teljesek.

A jelentésből kiderült, hogy a taposóaknák legtöbb áldozatát már a harmadik egymás utáni évben Szíriában regisztrálták 834 fővel.

Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor kiemelték, hogy a háborús viszonyok nem teszik lehetővé a halálozási és a sebesülési adatok pontos okainak teljes körű beazonosítását. A halottak száma Jemenben és Mianmarban is meghaladta az 500-at, miután Mianmarban is jelentősen emelkedett a taposóaknák alkalmazása. 

Az adatok szerint tavaly a világ 60 országában voltak telepítve taposóaknák. A taposóaknák megfigyelőközpontja összesen 164 olyan országot és földrajzi területet tart nyilván, amelyek aláírták a taposóaknák betiltását célzó és vállaló nemzetközi egyezményt.

Az éves jelentés ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az új aknákat elhelyező országok közül Ukrajna tagja, Oroszország és Mianmar viszont nem tagja az egyezménynek.

Továbbra is az a cél, hogy egymillió darab tüzérségi lőszert szállítsunk Ukrajnának, ez egy ambiciózus cél, de azon dolgozunk, hogy teljesítsük, minél hamarabb – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben.

Korábban többször is írtunk arról, hogy az Unió el van maradva ezzel a programmal. A Bloomberg hírügynökség még pár napja is úgy értesült, hogy az Unió valószínűleg nem tudja időben leszállítani a lőszereket. 

Az MTI szerint Borrell – ezzel szemben – az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón azt mondta: a megcélzott mennyiség mintegy 30 százalékát már sikerült elérni, ez a mennyiség a készletekből, illetve a megrendelések átirányításából származik, mivel az európai ipar sokat exportál harmadik országokba.

Ezért arra kérjük a tagállamokat, hogy irányítsák át a megrendeléseket, változtassák meg a prioritást, hogy elsőbbséget biztosítsanak az Ukrajnának szánt termelésnek

– hívta fel a figyelmet.

Borrell kedden elmondta továbbá, hogy a közös uniós beszerzés révén jelenleg 120 ezer darab lőszert rendeltek meg, amelyeket idén és jövőre kell leszállítani. „Az iparnak világos előrejelzésre van szüksége, hogy hány darab lőszerre számítunk” – tette hozzá.

A főképviselő arról is beszélt, hogy az EU kiképzési missziója nagyon jól halad előre, már 30 ezer katona részesült a megfelelő képzésben. „A jó kiképzés életmentést is jelent. Az elkövetkező időszakban pedig további 10 ezer katonát fogunk kiképezni. Pontos dátumot nem tudnak mondani, de azzal a sebességgel, ahogyan a 30 ezret kiképeztük, ez a 10 ezer is nagyon gyorsan meglehet” – jelentette ki.

A német kormány 32 Leopard harckocsi beszerzéséről egyezett meg a Rheinmetall fegyvergyártó vállalattal Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésének támogatására – írja az MTI.

A védelmi iparban érdekelt vállalat kedden Düsseldorfban bejelentette, hogy a Leopard 1A5 típusú járműveket – amelyek nem tartoznak a legmodernebb páncélozott járművek közé –  jövőre adják át Ukrajnának.

A német vállalattól korábban már Hollandia és Németország is rendelt 14 darab újabb típusú, 2A4-es Leopard harckocsit Ukrajnának – ezeket szintén jövőre szállítják le.

Ukrajna a német hadseregtől (Bundeswehr) és más NATO-tagállamoktól is kapott Leopardokat. Kedden előzőleg 25 átadott Leopardról érkeztek hírek a német sajtóból. 

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, és nem támogatja, hogy további pénzek menjenek Ukrajnába – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az uniós tagországok védelmi minisztereinek tanácskozása alkalmával az MTI-hez eljuttatott közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy az európai államok nem változtatnak az álláspontjukon: továbbra is Ukrajnának történő fegyverszállításról értekeznek.

Kijelentette, Magyarország elkötelezett amellett, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Magyarország nem támogatja Ukrajna folytatódó pénzügyi támogatását, miközben az egyik legnagyobb magyar bankot alig akarták levenni a feketelistáról. A bankot valótlan információk alapján tették listára az ukránok, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ez nem következik be ismét – figyelmeztetett.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy közösségi médiás bejegyzésben írt arról, hogy megkapta a jelentést annak a vizsgálatnak az előzetes megállapításairól, amely a munkácsi (128.) hegyivadász dandár elleni csapás ügyében zajlik.

A novemberben eleji eset megrázta az ukrán közvéleményt, és legalább 19 katona meghalt a dandárban. A történtekrőltöbb cikkben is írtunk az utóbbi bő másfél hétben.

Most a védelmi miniszter azt írta, hogy a vizsgálat még zajlik, de azt már tudják, hogy mi és hogyan történt percről percre a csapás idején. 

Megtudtuk, hogy mi vezetett a tragédiához, és hogyan lehetett volna elkerülni

 – írta Umerov, majd azzal folytatta, hogy valóban egy kitüntetési ceremóniára hívták össze a dandár katonáit egy udvarra, és eközben semmiféle, a rejtőzködésre vonatkozó szabályzatot nem vettek figyelembe.

Elmondása szerint a közelben több mint tíz gépjármű is parkolt (ezeket látni lehetett az esetről készült videókon is), valamint arra is kitért, hogy az ukrán haderő már a csapás előtt észlelte azt az orosz felderítődrónt, amely felvételt készített a történtekről. Emiatt figyelmeztetést is kiadtak az egész régióban, valamint a katonaságot külön is értesítették arról, hogy melyik szektorban hajt végre műveleteket a drón.

A rakétaindításról is kiadtak figyelmeztetést később, de mindezek ellenére a kitüntetési ceremónia helyszínének semmilyen „központi biztonsági intézkedést nem tettek” – írta Umerov.  A miniszter a bejegyzése végén leszögezte, hogy a vizsgálat még folytatódik.

Mindenkit, aki felelős ezért a tragédiáért, a törvényeknek megfelelően fogunk elszámoltatni

– fogalmazott, majd végül közölte: utasította az ukrán vezérkart, hogy ellenőriztessék a biztonsági intézkedések betartását minden egységnél, és ugyanerre szólította fel a parancsnokokat is.

Négy ukrajnai frontszakaszon 20 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők, amelyekben mintegy 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint. 

A tárca szerint az ukrán fél a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek mellett az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandár egy megfigyelő- és vezetési pontját a donyecki régióban, továbbá egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két páncélozott személyszállítót, két páncélozott járművet, három lengyel gyártmányú Krab és egy amerikai M119-es önjáró, valamint egy M777-es vontatott löveget, két HIMARS rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 23 drónt.

Az orosz statisztika szerint ezzel a háború eleje óta a hadszíntéren lelőtt ukrán, pilóta nélküli repülőszerkezetek száma 8900 fölé emelkedett.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi tárca szerint keddre virradóra Brjanszk, Orjol, Tambov és Moszkva megye légterében lőttek le egy-egy távirányítású repülőszerkezetet.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) eközben közölte, hogy Cseljabinszkban elfogott egy helyi illetőségű férfit, aki gyújtóbombával készült támadást intézni közigazgatási intézmények ellen. Az FSZB szerint a gyanúsított egy ukrán nacionalista szervezet ideológiájának híve.

Előzetes letartóztatásba helyezték kedden Olekszandr Dubinszkij ukrán parlamenti képviselőt azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedett – közölte az MTI kedden az ukrán állami nyomozó iroda közleménye alapján.

A nyomozó hatóság közleménye szerint a képviselőt azzal gyanúsítják, hogy olyan bűnözői csoport tagjaként tevékenykedett, amely az orosz titkosszolgálat megrendelésére 2019 óta próbálta lejáratni Ukrajnát a nemzetközi politikai színtéren. A vád szerint a korábban újságíróként dolgozó és korrupcióval megvádolt Dubinszkij szerepe az volt a folyamatban, hogy médiakampány szervezésével segítse elő az említett célokat.

Dubinszkij a Telegram közösségi oldalon megjelent keddi üzenetében megerősítette, hogy legalább két hónapot kell őrizetben töltenie, mint mondta, „az ukrán vezetéssel szemben megfogalmazott kritikája miatt”.

Már kedd reggel is azt pletykálták az orosz sajtóban, hogy az orosz Roszboronexport vállalat egy jelentős fegyverüzletet köthet Indiával. A híresztelést azóta hivatalosan is megerősítették – írja a Sky News.

A portál szerint a TASZSZ állami hírügynökség megerősítette, hogy az egyezséget már alá is írták kedd reggel. A megállapodás értelmében

A sajtóban megjelent információk szerint az Igla típusú, vállról indítható rakétákból Oroszország egyrészt szállíthat is Indiának, másrészt pedig a megállapodás értelmében engedélyezhetik nekik, hogy az országban gyártsanak belőlük. 

A megállapodás pontos részletei azonban még nem ismertek, így az sem, hogy pontosan mekkora összértékű üzletről van szó, vagy hogy más fegyvereket is átad-e Oroszország Indiának. 

A Wagner-csoport korábbi zsoldosai közül sokan visszautasították az ajánlatot, hogy álljanak be az orosz hadseregbe – írta legutóbbi jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) a Sky News szerint. 

A jelentésben emlékeztettek arra, hogy az orosz védelmi minisztérium az utóbbi hónapokban igyekezett toborozni a volt wagneresek körében. Egyik forrásuk szerint szeptember óta még az Afrikában zajló orosz műveletekhez is próbáltak toborozni, de nem sok sikerrel.

Az ISW szerint a védelmi minisztérium havi 110 ezer rubelnyi (kb. 422 ezer forint) fizetésért ajánlott állást a korábbi zsoldosoknak, akikből egy olyan egységet hoztak volna létre, mely „Líbiában, Szíriában, Maliban és Burkina Fasóban” lett volna bevethető. Az ajánlatot azonban legalább 120 volt zsoldos elutasította. 

Az Európai Bizottság 110 millió eurót különített el Ukrajna humanitárius támogatására, mivel a tél beállta további kihívások elé állítja a háború által amúgy is sebezhető közösségeket – közölte kedden a brüsszeli testület az MTI szerint. 

A pénzügyi segélyből 100 millió euró jut az Ukrajnában maradt civil lakosság megsegítésére, 10 millió pedig a moldovai ukrán menekültek és az őket befogadó közösségek támogatására szolgál.

Ez az új finanszírozás segíteni fogja az EU humanitárius partnereit abban, hogy olyan alapvető szolgáltatásokat nyújthassanak, mint a készpénzsegély, az élelmiszer- és  vízellátás, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, továbbá a pszichoszociális támogatás és védelem – olvasható a testület sajtóközleményében.

Az ukrajnai háború kezdete, 2022 februárja óta az Európai Bizottság 843 millió eurót különített el humanitárius segélyprogramokra a háború által érintett civilek megsegítésére, ebből 785 millió eurót Ukrajna, 58 millió eurót pedig a szomszédos Moldovába menekültek számára.

Az EU által finanszírozott humanitárius segítségnyújtás az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveivel összhangban zajlik. A segítségnyújtás az ENSZ humanitárius ügynökségein, a nem kormányzati szervezeteken és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán, valamint a velük együttműködő számos helyi segélyszervezeten keresztül történik – közölte az Európai Bizottság.

Az ukrajnai konfliktus jogi rendezése évtizedekig is elhúzódhat – idézte az MTI Kirilo Budanovot, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetőjét, aki Oroszország és Japán konfliktusára utalt, amelyek 1945 óta nem írtak alá békeszerződést Tokiónak a déli Kuril-szigetekre támasztott követelése miatt.

Ez a területi probléma [a Kuril-szigetek tulajdonjogának problémája] több mint 70 évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv itt is nagyon valószínű

– fogalmazott Budanov az NV holland hetilapban megjelent kommentárjában.

Szerinte megállapodások aláírása és jogi lezárás nélkül az ukrajnai konfliktus sokáig elhúzódhat, és továbbra is fennmaradhat, de a mostanihoz hasonló intenzív ellenségeskedés nélkül.

A finn hatóságok úgy döntöttek, hogy megkezdik az előkészítő munkát az orosz határ forgalmának korlátozására – közölte Marie Rantanen, az ország belügyminisztere egy  sajtótájékoztatón. Helsinki az illegális migránsok számának esetleges növekedésétől tart – írja a TASZSZ. 

Mint a határőrszolgálat megjegyzi, a többség a Közel-Keletről érkező bevándorló. Helsinki azt állítja, hogy tárgyalt a problémáról Moszkvával.

A Határőrség törvénykönyvének 16. cikkelye alapján vezetik be a korlátozásokat, amelyek csupán bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók.

 – írják. 

Egyelőre ugyan csekély a határon vízum nélküli próbálkozó migránsok száma, de ennek jelentős növekedésétől tartanak. Ugyanakkor, mint írják, inkább a jelenség miatt aggódnak, nem a határsértők számától. 

A legszigorúbb intézkedéseket nem tudjuk azonnal meghozni, de a kormánynak joga van élni a törvény adta jogával a védekezésre

– közölték. 

A Rheinmetall a német kormány megbízásából 25 Leopard harckocsit szállít Ukrajnának, és a katonák kiképzésében is részt vesz. A német védelmi miniszter szerint az Európai Unió késésben van az Ukrajnának szánt lőszerszállításokkal.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy véli, fordulópont közeledik a háborúban. A 2024-es év véleménye szerint döntő lesz – írja az Ukrajinszka Pravda.

Jermak arról is beszélt, hogy az ukrán ellentámadás folytatódik, és az ukrán fegyveresek már megvetették a lábukat a Dnyeper bal partján.

„Németország továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Köszönettel tartozunk német partnereinknek” – tette közzé a Bundeswehr a Defense of Ukraine nevű, X-en található közösségi oldalán.

Boris Pistorius, a német védelmi miniszter vasárnap este az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva jelentette be, hogy megduplázza az Ukrajnának a jövő évre szánt katonai segély eddig tervezett összegét, vagyis 8 milliárd euróra növeli.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely az Orosz Föderáció elnökének megválasztására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. A dokumentum meghatározza a szavazóhelyiségek fénykép- és videófelvétel készítéséhez kapcsolódó szabályokat, valamint a média munkatársainak hatáskörét – közölte a TASZSZ. 

Csak azok készíthetnek majd fényképeket és videófelvételt, akik az orosz jogszabályok értelmében erre jogosultak, ugyanakkor kötelesek ellenőrizni a szavazás és a személyes adatok titkosságát.

Emellett korlátozásokat vezetnek be azokra a forgatásokra is, amelyeket katonai egységek szavazóhelyiségeiben tartanak. OTT csak az előre egyeztetett média képviselői forgathatnak az egységparancsnokkal együttműködésben.

Ez a választási bizottságok üléseire is érvényes.

A dokumentum továbbá tiltja a választási kampányt azokon az oldalakon, amelyekhez a Roszkomnadzor elektronikus hírközlés korlátozta a hozzáférést, továbbá lehetővé teszi a kérelmek elektronikus nyilvántartásának összeállítását, hogy a választópolgárok a szavazás napján a szavazóhelyiségen kívül is szavazhassanak.

Megállapítást nyert az is, hogy ha a nyilvántartott jelölt büntetlen előéletű, akkor erről írásban köteles tájékoztatást adni a választási bizottságnak.

Egyúttal írásba foglalták azt is, hogy a közigazgatási eljárás alatt álló személyek mandátumuk lejártáig nem lehetnek a választási bizottságok tagjai.

Szavazás külföldön

A törvény meghatározza a külföldi szavazóhelyiségekben történő szavazás menetét is. Így a szavazás kezdete, vége és időtartama a dokumentum szerint a diplomáciai vagy konzuli képviselet vezetőjének döntésével módosítható, ha a szavazás veszélyt jelent az Orosz Föderáció állampolgárainak életére és egészségére.

Ezen túlmenően a törvény rögzíti azt a szabályt, hogy a jelöltek meghatalmazottjainak jogköre a kampányidőszak lejártával megszűnik, és a kampányanyagok előállításának maximális költségét az egy főre eső oroszországi minimálbér 2 százalékában határozza meg. 

A törvény a hivatalos közzététel napján lép hatályba.

Az orosz légvédelmi rendszerek négy ukrán drónt semmisítettek meg hétfő este – írja a RIA Novosztyi orosz állami híroldal az ország Honvédelmi Minisztériumára hivatkozva.

A drónokat Moszkva, Tambov, Brjanszk és Orjol régiók felett lőtték le.

David Cameron volt miniszterelnököt nevezték ki Nagy-Britannia külügyminiszterévé. Cameron hivatalba lépése után először Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos megbeszélést – írja az Eurointegration. 

A brit külügyminisztérium közölte, hogy Blinken gratulált Cameronnak kinevezéséhez, és hangsúlyozták, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges kapcsolatot ápol, és ez fontos a regionális és globális biztonság szempontjából.

Hivatalosan is megnyitották Romániában azt az európai kiképzőközpontot, amely az ukrán pilótákat az F–16-os harci repülőgépek kezelésére oktatja – írja a Politico. 

A központ az F–16-os pilóták kiképzésének nemzetközi központja lesz, és elősegíti a szövetségesek közötti fokozott együttműködését

– közölte a román védelmi minisztérium. A központot Angel Tilvar román védelmi miniszter és holland kollégája, Kajsa Ollongren nyitotta meg egy Bukaresttől keletre fekvő légibázison.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint a kiképzőközpont jelentősen hozzájárul országa légierejének képességeihez. 

Hétfő este ismét orosz drónok támadták meg Ukrajnát – írja az Unian ukrán híroldal az Ukrán Fegyveres Erők parancsnokságára hivatkozva. Helyi idő szerint fél kilenc környékén a katonaság arra figyelmeztette az embereket, hogy Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk területét iráni gyártmányú, Shahed típusú drónok vették tűz alá.

Később kiderült, hogy a dróncsoportok Pavlohrad felé tartanak, ezért a helyieket arra szólították fel, hogy vonuljanak fedezékbe. Fél tízkor már Harkiv déli részén is jelentették a drónok közeledését.

Az ukrán Keleti Légi Parancsnokság fél órával később arról tett jelentést, hogy három Shahed–131/136 drón és egy SuperCam megsemmisült Zaporizzsja, Harkiv és Dnyipropetrovszk régiókban.

Az ukrán kormány növelni akarja a dróngyártásra szánt támogatásokat, miközben a hadsereg igényeit messze alulmúlják a jelenlegi gyártási kapacitások. A Business Telegraph arról kérdezte Maxim Szubbotint, az UA Dynamics egyik vezetőjét, hogy mi hátráltatja a gyártást Ukrajnában. Az UA Dynamics az újrafelhasználható, ultrakönnyű Punisher támadódrónjairól ismert.

Ha nem tudjuk megrendelni a szükséges számú alkatrészt, akkor nem tudjuk legyártani a szükséges számú drónt az ukrán fegyveres erők számára. A drónjaink iránti kereslet háromszor nagyobb, mint amennyit jelenleg készek vagyunk legyártani, figyelembe véve az alkatrészek importjával kapcsolatos nehézségeket. Háborúban vagyunk, nincs időnk. Többre van szükségünk, gyorsabban

– fogalmazott Szubbotin.

Erősen csökkent Ukrajnában az őszi gabona vetésterülete a háború miatt – közölte Denisz Marcsuk, az ukrán agrárkamara elnökének helyettese Kijevben hétfőn.

Az őszi búza 3,8 millió hektáros vetésterülete nagyjából feleakkora, mint a háború előtt. Ennek hátterében az áll, hogy a harctevékenység miatt sok termőföldet nem lehet hasznosítani, másrészt a mezőgazdasági termelők a nyári terméssel nem kerestek annyit, hogy most elegendő vetőmagot tudjanak vásárolni.

Marcsuk hangsúlyozta, hogy jövő tavasszal és nyáron ennélfogva kisebb termésmennyiség várható. Ugyanakkor leszögezte, hogy Ukrajna élelmiszer-ellátása nincs veszélyben, bár kevesebb gabona jut majd exportra.

Mindemellett az ukrán agrártermékek fő tengeri exportútvonala az esetleges támadások veszélye miatt csak korlátozottan használható, miután a Kreml a nyáron bejelentette, hogy nem újítja meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt.

Az ukrán gazdák ezért csak nehézségekkel tudják termékeiket értékesíteni a világpiacon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetéhez intézett videóbeszédében kijelentette, hogy a hírszerzési munkának köszönhetően Ukrajna tisztában van azzal, hogy Oroszország mit tervez – írja az Ukrinform.

Ukrajna tisztában van és tisztában lesz azzal, hogy mit tervez az ellenség, és hogyan kell válaszolnunk

– hangsúlyozta Zelenszkij.

Korábban az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy Oroszország mintegy 870 rakétát halmozott fel az Ukrajna elleni jövőbeli csapásokhoz.

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy november 15-én benyújtja jóváhagyásra az oroszellenes szankciók 12. csomagját.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez a csomag tartalmazni fogja a szankciókról szóló határozatot, valamint az unió tanácsának javaslatait, amelyeket az uniós országoknak el kell fogadniuk ahhoz, hogy a 12. szankciós csomagot alkalmazni tudják – írja a TASZSZ.

Befejezzük a 12. szankciócsomaggal kapcsolatos munkát. (...) Ez a szankciócsomag új exporttilalmakat fog tartalmazni, többek között az [orosz] gyémántok exportjára, az olajárplafon szigorítására irányuló intézkedéseket, hogy csökkenjenek azok a bevételek, amelyeket Oroszország az olaj eladásából szerez

– mondta Borrell.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4852 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3741 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.