Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Amerika válaszlépéseket fontolgat Moszkvával szemben Navalnij halála miatt;
• Elesett Avgyijivka, Ukrajna Amerikát okolja érte;
• Stábja is megerősítette Alekszej Navalnij halálának hírét;
• NATO-főtitkár: Nyilvánvaló gondok vannak a fegyverkészleteinkkel.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

A Joe Biden amerikai elnök által Ukrajna számára ajánlott katonai segélycsomag washingtoni képviselőházi elfogadását sürgette Münchenben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton.

Számítunk a kongresszus pozitív döntésére. Számunkra létfontosságú ez a csomag

– hangsúlyozta Zelenszkij a Kamala Harris amerikai alelnökkel a biztonságpolitikai fórum keretében lezajlott tárgyalás után közösen tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, Ukrajna a legfontosabb szövetségesének további támogatásától függ, és hozzátette, hogy nagyon hálásak az eddigi segítségért.

Zelenszkij szerint Ukrajna stratégiai partnereként az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy ne támogassa országát. Hozzátette, hogy az amerikai–ukrán szövetség fennmaradására számít – adta hírül az MTI.

Ukrán ágyúzás következtében megsebesült a Zvezda orosz állami tévécsatorna újságírója, Danyiil Pjontkovszkij.

A TASSZ beszámolója szerint a lábát lőtték meg a Donyecki Népköztársaság területén. Azt írják, az Ukrán Fegyveres Erők HIMARS-rendszerrel támadtak.

Az orosz választópolgárok csaknem 80 százaléka a hivatalban lévő elnökre, Vlagyimir Putyinra szavazna, ha most vasárnap rendeznék a választásokat – tette közzé friss felmérésének eredményét honlapján szombaton az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM).

Az 1600 fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérés eredményeinek közzétételét az oroszországi elnökválasztás kampányának hivatalos kezdetére időzítették.

A felmérés eredményei szerint a független jelöltként induló Vlagyimir Putyinra 79 százalék szavazna, míg vetélytársai közül Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek párt) 4, Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) szintén 4, Leonyid Szluckij (Oroszországi Liberális Demokrata Párt) pedig 2 százalékot szerezne.

Választási részvételi szándékát a megkérdezettek 77 százaléka jelezte, közülük 63 százalék biztosan, 14 valószínűleg elmegy szavazni.

Az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács március 17-re írta ki az elnökválasztást. A központi választási bizottság úgy döntött, hogy a választást március 15. és 17. között rendezik meg. Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás. A szavazólapon az említett négy jelölt neve fog szerepelni – számolt be az MTI.

Már több mint 340 embert vettek őrizetbe az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról való megemlékezéseken – írja a Sky News. 

A független emberi jogi szervezet korábban közölte, hogy Oroszország 21 városában tartanak őrizetben embereket.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter közölte, hogy Olaszország további katonai segítséget készül felajánlani Ukrajnának – írja a Sky News.

Az olasz külügyminiszter a szombaton tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián úgy fogalmazott, hogy „készek többet tenni” Ukrajnáért. Tajani szerint Olaszország már nyolc támogatási csomagot hagyott jóvá Kijevnek, így a következőről akár a napokban dönthetnek.

Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról elmondta, hogy Ukrajna biztosan tagja lesz az Európai Uniónak, és már dolgoznak rajta, hogy NATO-tag lehessen. Megjegyezte, fontos, hogy körültekintőek legyenek az ügyben, mert egy teljes jogú NATO-tag háborúja „a harmadik világháborút jelentheti”.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter a müncheni biztonsági konferencia után kijelentette, hogy a nyugati országok a felelősek azért, hogy az Ukrán Fegyveres Erők  feladták Avgyijivkát – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az észt külügyminiszter szerint minden nyugati ország felelősséggel tartozik  Avgyijivkáért. A Fox News csatorna mindeközben „Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentős győzelmének” nevezte az ukrán csapatok kivonását. 

Mint írtuk, az ukrán csapatok szombat reggel kezdték meg csapataik kivonását  Avgyijivka területéről. Indoklásuk szerint ennek fő oka az akut lőszerhiány, amit Kijev az amerikai kongresszus felelősségének tart. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok úgy látja, hogy tavaly május óta nem volt ilyen nagy változás a frontvonalon, amikor is az oroszok elfoglalták Bahmutot.

A Donyecki területi Avgyijivkából történt kivonulásukat követően új védelmi vonalat építettek ki az ukrán csapatok a várostól nyugatra – közölte Dmitro Licsovij, a frontszakasz katonai szóvivője szombaton az ukrán televízióban.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka elmondta, hogy a kivonulás közben néhány ukrán katona orosz fogságba esett.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegram szolgáltatáson arról adott hírt, hogy az ország keleti részén három orosz vadászgépet – két Szu–34-es vadászbombázót és egy Szu–35-ös vadászrepülőgépet – lőtt le a légvédelem.

Az orosz csapatok október óta ostromolták az egykor több mint 30 ezer lakosú várost. Az elmúlt napokban egyre nehezebbé vált az ukrán védők helyzete. Az ukrán hadsereg Avgyijivkában állomásozó 110. dandárjának sajtószolgálata pénteken a Facebookon arról írt, hogy az ukrán katonák „embertelen körülmények között” védekeztek – írja az MTI.

A G7-ek külügyminiszterei követelik, hogy Oroszország tisztázza Alekszej Navalnij halálának körülményeit – írja a The Guardian.

A lap szerint Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Franciaország, Kanada, Olaszország és az Egyesült Államok külügyminiszterei szombaton Münchenben találkoztak.

Olaszország egy közleményben ismertette, hogy felháborodást váltott ki a G7-ek képviselőiből Alekszej Navalnij halála, akit igazságtalanul ítéltek el törvényes politikai tevékenységei miatt. 

Mint írtuk, a 48. életévében járó, börtönbüntetését töltő politikus halálhírét pénteken közölte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN). A közlemény szerint Navalnij séta után rosszul lett, és eszméletét vesztette a Harp településen lévő 3. számú büntetőtelepen, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben.

Alekszej Navalnij sajtószóvivője szombaton az X közösségi portálon megerősítette az orosz ellenzéki politikus halálhírét a Navalnij anyjának küldött hivatalos értesítésre hivatkozva.

Február 17-én reggel az ukrán légierő keleti irányban egyszerre három orosz vadászgépet is megsemmisített – írja az RBC Ukraine. 

A légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy kilőttek két Szu–34-es vadászbombázót, valamint egy Szu–35-ös vadászgépet.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij szerint a vadászgépeket akkor lőtték le, amikor az oroszok megpróbáltak légitámadást indítani csapataik ellen. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az Egyesült Államok kongresszusát, hogy mielőbb hagyja jóvá a kiegészítő finanszírozást Ukrajnának, hangsúlyozva, hogy a szövetség többi tagjának katonai támogatása már meghaladja az amerikait – írja a European Pravda Jens Stoltenberg müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzott beszédét idézve.

A főtitkár elismerte, hogy a NATO európai tagjai valóban nem fektetnek be eleget saját védelmükbe, de a katonai segélyek tekintetében Kanadával együtt több forrást juttattak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.

Hozzátette, hogy az Ukrajnának szánt segélycsomaggal kapcsolatos amerikai kongresszusi döntés hiánya közvetlenül érinti a harcteret.

Nem csak a helyes döntések meghozataláról van szó, hanem arról, hogy azokat hamar és mihamarabb meg kell hozni. Mert sürgős. Minden egyes héten, amely várakozással telik, egyre több ember hal meg az ukrajnai harctéren. Nem az én dolgom, hogy tanácsokat adjak az Egyesült Államok kongresszusának a törvények elfogadásával kapcsolatban. De azt kell mondanom, hogy létfontosságú az USA sürgős döntéshozatala az Ukrajnának szánt segélycsomagról, mert Ukrajnának szüksége van erre a támogatásra

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A szövetség főtitkára kijelentette, hogy eddig Európa és Kanada vállalta az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás terhét, „így most itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljesítse ígéretét”.

Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, jelenleg egyetlen európai állam sem áll készen az Oroszországgal vívott háborúra. Az ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencián beszélt a lehetséges háborúról – írja az Ukrajinszka Pravda.

A kongresszusban blokkolt amerikai segélyek fogadásának kilátásairól szólva az államfő az előző nap – amikor a biztonsági együttműködésről szóló kétoldalú megállapodásokat írták alá – Franciaország és Németország vezetőivel folytatott tárgyalásairól számolt be.

Világosan és őszintén elmondtam nekik, hogy az ukránok nem voltak felkészülve arra, ami 2014-ben a Krímmel és a Donbásszal történt. Aztán csaknem nyolc éven keresztül az emberek elkezdtek felkészülni egy ilyen agresszióra

– tette hozzá.

Az elnök kitért arra is, hogy az európai országok lakossága sem pszichológiailag, sem a tömegtájékoztatás miatt nincs felkészülve a lehetséges konfliktus lehetőségére.

Megértem, miért: ezt senki sem akarja

– érvelt.

A dán kormányfő, Mette Fredriksen azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, hogy az északi országok is mielőbb csatlakozni kívánnak az Ukrajnával kötött, biztonsági kötelezettségekről szóló megállapodásokhoz – írta meg a European Pravda.

Úgy tűnik, egyetlen találkozónk sem telt el anélkül, hogy ne érkezett volna hír az új szállítmányokról... És meg kell értenünk az ön igényeit

– vázolta a megbeszélések témáit a dán kormányfő.

Dánia – a fegyveres erők egyik fontos fegyverszállítója – miniszterelnöke arról számolt be, hogy Dánia új fegyvercsomagot készített elő átadásra Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij elnök abban bízik, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek minden orosz rakétát le tudnak lőni, így ha lesz elegendő ilyen rendszer, ukránok milliói térnek vissza Ukrajnába – írta az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnök müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédére hivatkozva.

Néhányan azt állították, hogy nincs hatékony védelem az orosz rakéták ellen. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a Patriot és más nyugati légvédelmi rendszerek bármilyen orosz rakétát le tudnak lőni.

És ha lesz elég légvédelmi rendszer Ukrajnában, akkor több millió ukránt, több millió emberünket, menekültünket tudjuk hazahozni

– jelentette ki beszédében Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondott a müncheni biztonsági konferencia második napján Münchenben 2024. február 17-én, szombaton – írja a The Kyiv Independent.

Az ukrán elnök beszélt a hadsereg kivonulásáról Avgyijivka városából, és további biztonsági segítséget sürgetett Ukrajna szövetségeseitől.

Kritikus időszakra esett az elnök konferenciabeszéde: az ország hadserege kénytelen volt kivonulni a donyecki Avgyijivka városából, és egyre növekvő lőszerhiánnyal néz szembe az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek zsákutcába kerülése miatt.

Ha Ukrajnát a fegyverek mesterséges hiányában, különösen a tüzérségi és a nagy hatótávolságú képességek hiányában tartják, Putyin (Vlagyimir orosz elnök) képes alkalmazkodni a háború jelenlegi intenzitásához

– kommentálta Volodimir Zelenszkij az Avgyijivkából való kivonulást, ahol a cél az volt, hogy a „katonák életét megmentsék”.

Az elnök megállapítása szerint Avgyijivkában az oroszok veszteségei hétszer nagyobbak, mint az ukrán erőké – idézi az Ukrajinszka Pravda. Egy ukrán katonára hét orosz katona jut.

Az orosz erők négy különböző területen, köztük az ukrajnai Donyecki területen javították pozícióikat a frontvonalakon – közölte az orosz védelmi minisztérium a The Guardiannel.

Mindez azt követően történt, hogy az ukrán csapatokkivonultak Avgyijivkából akut fegyverhiány miatt, így az orosz kézre került.

Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport munkájának részeként hivatalosan is elindult a drónkoalíció – közölte Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Ukrajna Védelmi Minisztériumának Facebook-bejegyzése szerint.

Az ukrán védelmi miniszter aláírta a megfelelő szándéknyilatkozatot, és köszönetét fejezte ki a koalíció társvezetőinek – Lettországnak és Nagy-Britanniának – a fontos kezdeményezésért. A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a koalícióhoz való csatlakozás nyitva áll más országok előtt is.

Ez egy mérföldkő az ellenséggel szembeni technológiai fölény eléréséhez vezető úton. Az UAV-k sorozatgyártása és szállítása jelentősen bővíti az ukrán fegyveres erők képességeit

– mondta Rusztem Umerov.

A Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a koalícióhoz Lettország, az Egyesült Királyság és Ukrajna mellett már csatlakozott Svédország, Dánia, Németország, Litvánia, Észtország és Hollandia is.

Az Egyesült Államok új technikai segélycsomagot adott át az ukrajnai nyomozóegységeknek, amely 66 járművet, 250 drónt, 9 3D-s földi lézerszkennelő rendszert, szoftverrel és DNS-laboratóriumokat tartalmaz – közölte az ukrán Interfax. 

Az ukrán nyomozók részt vettek az igazságügyi orvosszakértők képzésén, hogy megfelelően tudjanak dolgozni a nagy sebességű DNS-profilozó laboratóriumokkal.

Vannak már sikeres esetek olyan személyek azonosítására, akik a városainkat ért orosz rakétacsapások következtében haltak meg

– mondta Igor Klimenko ukrán belügyminiszter, hozzátéve, hogy az átadott eszközök felhasználása lehetővé teszi az oroszországi bűncselekmények minőségi és gyors felderítését.

Az egyik átadott DNS-profilozó laboratórium például másfél óra alatt teszi lehetővé a DNS-profil felállítását. Az átadott technikai segítséget mindenekelőtt a fronton lévő régiókba küldik, amelyek mindennap ellenséges tűz alatt állnak.

A segélycsomag átadási ünnepségén Igor Klimenko és Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is részt vett. Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok több mint 287 millió dollár segélyt utalt át a belügyminisztérium szerveinek.

Az orosz elnöki adminisztráció egyik vezetője, Szergej Kirijenko 2023 eleje óta kampányt szervez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lejáratására, hogy befolyásolhassa Ukrajna katonai és politikai vezetését – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A lap azt írja, hogy Szergej Kirijenko az ukrán erők sikeres offenzívája után kezdte el a dezinformációs kampány kidolgozását Harkiv és Herszon régiókban.

Két fő célja volt: az egyik Európa ellen irányult, a másik pedig közvetlenül Ukrajna destabilizálására – állítja a lap a Kreml dokumentumaira hivatkozva. Ezek szerint a kampány fő céljai a kijevi katonai és politikai vezetés lejáratása, az ukrán elit megosztása, az ukrán csapatok demoralizálása és az ukrán lakosság „dezorientálása” voltak.

A Kreml stratégái mindenekelőtt arra törekedtek, hogy csökkentsék Zelenszkij követőinek számát, rontsanak a kormány és az Ukrán Fegyveres Erők parancsnokságának a megítélésén, valamint hogy növeljék a lemondások és a konfliktusok számát az ukrán kormányban. Javasolták továbbá az ukrán erők veszteségeiről szóló hírek eltúlzását is.

A kampány „európai” vonala pedig elsősorban arra irányult, hogy nyugati médiaszereplőkről szóló hamis cikkeket juttassanak el Ukrajnába – derül ki a dokumentumokból. Ennek a Doppleganger nevű műveletnek egy részét – amelyben Oroszország európai kormányzati és médiaoldalak másolatait hozta létre – tavaly leplezték le.

Ugyanakkor még a Kreml saját felmérései sem mutatták ki eddig, hogy a kampánynak jelentős hatása lett volna:

 Egy európai hírszerzési forrás azonban azt mondta a The Washington Postnak, hogy „a legnehezebb időszak még hátravan”.

Az orosz légvédelmi rendszerek péntek éjszaka elfogtak és megsemmisítettek 33 ukrán drónt az oroszországi Belgorod, Voronyezs, Kurszk, Brjanszk és Kaluga régiókban – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A szolgálatban lévő légvédelmi eszközök Belgorod (4 drón), Voronyezs (4 drón), Kurszk (1 drón), Brjanszk (18 drón) és Kaluga (6 drón) régiók területe felett elfogták és megsemmisítették  – idézte a minisztériumot a TASZSZ  orosz állami hírügynökség.

Kirilo Budanov altábornagy azt mondta, hogy mára az ukrán pilóták a világ legképzettebbjei közé tartoznak, hiszen valódi harci tapasztalattal rendelkeznek – írta meg a Kárpátalja.ma. 

Az ukrán pilótákon kívül még soha senki nem találkozott orosz negyedik generációs vadászgépekkel az égbolton, nekik sikerült ebben is tapasztalatot szerezniük

– mondta Kirilo Budanov.

Véleménye szerint a CEASAR tüzérségi rendszerek és a Scalp_EG rakéták kiválóan beváltak, a pilóták pedig könnyen beletanulnak a Mirage-2000 vadászgépek irányításába.