Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Franciaország hamarosan 78 Caesar tüzérségi eszközt ad át Ukrajnának. Ezt az ország védelmi minisztere, Sébastien Lecornu jelentette be – számol be az AR.
Egy sajtótájékoztatón hozzátette, hogy Franciaország, Ukrajna és Dánia olyan finanszírozási megállapodást kötött, amely lehetővé teszi, hogy az ország „gyorsan szállítson” az ukrán félnek. Elmondása szerint Franciaország emellett növelni fogja a lövedékek szállítását, hogy kielégítse Kijev sürgős lőszerigényét a teljes körű orosz invázió elleni küzdelemhez.
Megjegyzik, Párizs célul tűzte ki, hogy 2024-ig 80 ezer lövedéket biztosítson Ukrajnának a 155 milliméteres lövegekhez. A teljes körű háború 2024. február 24-i kezdete óta 30 ezer lövedéket szállítottak.
Több mint két évvel az orosz–ukrán háború kirobbanása után a brüsszeli Politico is kezdi kritikusan vizsgálni az egyoldalú nyugat-európai háborús narratívát, a lap szerint beszélni kellene már a békéről – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán.
Zsigmond Barna Pál bejegyzése szerint a lap felveti, hogy mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét és nem volt hajlandó elismerni a közelgő háborús veszélyt. Most pedig, a háború harmadik évében ugyanígy nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek. Szerinte ez még hosszabb, még nagyobb háborúhoz, akár világháborúhoz vezethet.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter elmondta, hogy a Prága által vezetett, mintegy 800 ezer lövedék megvásárlására irányuló kezdeményezés Ukrajna részére meghozza a gyümölcsét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az eredetileg bejelentett 800 ezer darabnál sokkal többet is átadhatunk
– mondta Lipavsky, 1,5 millió lövedéket nevezve meg lehetséges mennyiségként. Szerinte a cseh kezdeményezés önmagában nem lesz elegendő Ukrajna támogatására, ezért az első szállítások finanszírozását kérte az Európai Uniótól.
Amint látjuk, ez már most segít Ukrajnának jobban harcolni, mert tudják, hogy friss lőszert kapnak, és ez megváltoztatta a hozzáállásukat a meglévő készletek felhasználásához
– mondta a külügyminiszter. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy mennyi időbe telik, amíg a szállítmányok a frontvonalhoz jutnak.
Szlovákia érdekelt abban, hogy „minden hozzáférhető eszközzel” támogassa Ukrajnát, de nem fog fegyvereket szállítani oda – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Pozsonyban, miután találkozott Christopher Cavolival, a NATO európai erőinek főparancsnokával.
A találkozón Robert Fico ismételten megerősítette kormánya azon álláspontját, hogy nem küldenek fegyvereket Ukrajnának.
Az MTI szerint a miniszterelnök és az észak-atlanti szövetség európai erőinek főparancsnoka egyetértettek annak szükségességében, hogy a NATO-tagállamok védelmi erőit tovább erősítsék.
Szlovákia számára ebben az összefüggésben egyéni jelentősége van annak, hogy újfent bebiztosítsa területének lég- és rakétavédelmi lehetőségeit
– jelentette ki a kormányfő, akinek szavait a szlovák hírügynökség idézte.
Robert Fico kedden, a szlovák államfőválasztás nem egészen két hét múlva esedékes második fordulója kapcsán kitért az előző kormány Ukrajnával kapcsolatos hozzáállására is, és bírálta a voksolás első körében győztes Ivan Korcok korábbi külügyminisztert, mivel szerinte Korcok részt vett a szlovák hadsereg képességeinek leépítésében azzal, hogy Ukrajnának ajándékozott „mindent, ami értékes”.
Szlovákia az előző kormányzat idején egyebek mellett teljes – MiG–29-esekből álló – vadászrepülő-állományát, valamint S–300-as légvédelmi rendszereit is Ukrajnának adományozta.
Robert Fico háborús uszítónak nevezte Ivan Korcokot, és bejelentette, hogy az államfőválasztás második körében is Peter Pellegrinit, a pozsonyi törvényhozás elnökét támogatja, aki megfogalmazása szerint „érzi a béke értékét”.
Ha esetleg valakinek nem is tetszik valami Pellegrinin, itt most arról van szó, hogy egy olyan háborús uszító kerülhet az állam élére, mint Korcok, aki gondolkodás nélkül támogatni fog mindent, amit a Nyugat parancsol neki, beleértve azt is, hogy belevonná Szlovákiát a háborúba
– fejezte be mondandóját a szlovák kormányfő.
A Rusztavi bűnözői klán vezetőjét, Georgij Hmelidzét a külföldiek és hajléktalanok ideiglenes befogadóközpontjában helyezték el: Ukrajnából való kiutasításának kérdésében most döntenek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatával személyi és egyéb korlátozó szankciókat szabtak ki a 63 éves hivatásos bűnöző Hmelidzére.
A rendőrség emellett anyagokat gyűjtött össze arról, hogy a férfinek fiktív indokokat szolgáltattak az ukrán állampolgárság megszerzéséhez. A grúz származású férfit 2024 márciusában megfosztották az ukrán állampolgárságtól.
A Nemzeti Rendőrség Állami Nyomozó Főosztályának munkatársai az Ukrán Állami Migrációs Szolgálathoz vitték, ahol a tisztviselők közigazgatási jelentést készítettek ellene a külföldiek és hajléktalanok ukrajnai tartózkodására vonatkozó szabályok megsértése miatt.
Az ukrán csapatok Neptun rakétával csapást mértek az oroszok által 2014-ben elfoglalt Kosztyantin Olsanszkij nevű nagy partraszálló hajóra, amelyet az orosz erők még 2014-ben foglaltak el – idézi Dmitro Pletencsukot, az ukrán haditengerészet szóvivőjét az MTI.
A szóvivő elmondta, hogy miután az oroszok elfoglalták az ukrán hajót, a vízi jármű kilenc évig a Szevasztopoli-öbölben állt.
Alkatrészekre bontották, egyszerűen kifosztották. A tizedik évben pedig rájöttek, hogy kifogytak a partraszálló hajókból, és úgy döntöttek, hogy helyreállítják, amit egy éven belül meg is tettek
– fejtette ki, hozzátéve, hogy a hadihajót Ukrajna elleni műveletekben készültek felhasználni. Indoklása szerint ezért döntött úgy az ukrán hadsereg, hogy támadást intéz a hajó ellen. Kijelentette, hogy a hajót harcképtelenné tették. Szerinte vannak sérültek is az orosz legénység tagjai között, de az okozott veszteség felmérése még folyamatban van.
Az eredetileg a TASZSZ állami hírügynökség által közzétett hír szerint Alekszendr Bortnyikov, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) feje azt állítja, hogy a nyugati és ukrán szolgálatok segítettek a radikális iszlamistáknak a moszkvai koncertterem elleni támadás megszervezésében.
Bortnyikov arra kérdésre, hogy szerinte a nyugatnak és Ukrajnának köze van-e a támadáshoz, úgy felet, hogy „lehetséges, azt hiszem, igen”.
Mindenesetre mi most azokról a tényekről beszélünk, amelyekkel rendelkezünk, ez általános információ, de vannak bizonyos fejlemények
– tette hozzá.
Bortnyikov azt állította, hogy Ukrajna megpróbálta bizonyítani képességeit – jelentette a TASZSZ a Sky News szerint. „Várhatóan szabotázs- és terrorcselekményeket hajtanak végre a hátországban. Ez az, amit mind az ukrán, mind a brit különleges szolgálatok vezetői célul tűztek ki. Az amerikai különleges szolgálatok is többször említették ezt” – mondta.
Szerinte nagy mennyiségű információ van a köztérben, „amely azt mutatja, hogy a Nyugat és Ukrajna arra törekszik, hogy nagyobb kárt okozzon országunknak. Voltak dróncsapások, a tengeren személyzet nélküli hajókkal végrehajtott csapások, szabotőrcsoportok és terrorszervezetek behatolása a területünkre”.
Elárulok egy kis titkot: a túloldalon hősként akarták őket üdvözölni
– mondta Bortnyikov a jelentés szerint.
Megismételte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint a támadók az ukrán határon át akartak menekülni, amit Kijev tagadott.
Ukrajna pénzügyminisztériuma elárulta, hogy mennyit költöttek az elmúlt két hónapban az ország védelmére, amelybe beletartozik a sorkatonaság, a katonai állomány, a rangidős tisztek és a rendvédelmi tisztek fizetése, a védelmi felszereléseik és a fegyverek, lőszerek is.
Februárban 159,8 milliárd hrivnyát költöttek erre, míg az elmúlt két hónapban összesen 235,1 milliárd hrivnyára rúgtak a költségek. Ez az államháztartási költségvetés több mint fele.
Ez a kiadások teljes összegének 55,4 százaléka
– írták közleményükben. Azt is közölték, hogy az államháztartási költés januárban 150,2 milliárd hrivnyát, míg februárban 278,6 milliárd tett ki a Kárpáti Igaz Szó szemléje alapján.
Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Olekszij Danyilovot Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkárát – írta meg az Ukrajinszka Pravda egy kedden megjelent rendelet alapján.
Később megjelent egy másik rendelet is, amelyben megnevezik Danyilov utódját; az elnök Olekszandr Litvinenkót, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt vezetőjét nevezte ki erre a posztra.
Olekszij Danyilov 2019. október 3-tól töltötte be a Nemzetbiztonsági és Védelmi Szolgálat titkári pozícióját.
Az ukrán és a magyar rendőrség vezetői az együttműködésükről tárgyaltak, különös tekintettel Budapest jövőbeni segítségnyújtására a háború áldozatainak azonosításában – írja az Ukrajinszka Pravda Ukrajna Nemzeti Rendőrségének sajtószolgálatára hivatkozva.
Azt is megírták, hogy a magyar rendőri küldöttség Balogh János rendőrfőkapitány vezetésével Ungvárra látogatott, és találkozott Ivan Vivszkijjel, Ukrajna Nemzeti Rendőrségének vezetőjével.
A magyar és ukrán rendőrség vezetői a további együttműködésről és kölcsönhatásról tárgyaltak az illegális fegyverkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint Magyarország jövőbeni segítségnyújtásáról az orosz–ukrán háborúban elhunyt személyek azonosítására irányuló DNS-kutatások elvégzésében.
Ukrajna Nemzeti Rendőrségének sajtószolgálata hangsúlyozta, a magyar rendőrség Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdete óta segíti az ukrán bűnüldözőket.
Kiemelték a magyar rendőrség által szolgáltatott, robbanószerkezetek hatástalanításáról, a pilóta nélküli légi járművek használatáról, valamint a sugárzás, vegyi és biológiai fenyegetések elhárításáról szóló 12-féle tanfolyamot és képzést, melyeken részt vehettek az ukrán tűzszerészek.
Emellett Budapesten víz alatti aknamentesítési tanfolyamokat is tartottak ukrán rendőrök számára. Magyarország az ellenséges csapdák felszámolásához szükséges felszerelést is biztosította – sorolták.
Hálásak vagyunk a segítségéért, amelyet Magyarország már eddig is nyújtott, és személyesen köszönöm önnek, hogy meglátogatta sebesültjeinket a magyarországi kórházban való ellátásukkor
– idézi az Ukrajinszka Pravda Vivszkij magyar kollégájához, Balogh Jánoshoz intézett szavait.
Mindent megteszünk, ami tőlünk telik. A robbanószerkezetek megsemmisítésére irányuló humanitárius segítségnyújtás tekintetében Magyarország kész minden segítséget megadni Ukrajnának
– jelentette ki válaszában a magyar rendőrfőkapitány.
Ukrajnában őrizetbe vettek két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbáltak felrobbantani egy fegyverszállításra használt vasútvonalat – írja az MTI az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleménye alapján.
A korábban őrizetbe vett személyek, akiket csak kijevi és harkivi lakosokként azonosítottak, a Poltava régióban lévő központi vasútvonal mellett robbanószerkezetet helyeztek el, és azt tervezték, hogy távirányítással felrobbantják, de az SZBU tisztjei tetten érték őket.
A megszállók azt remélték, hogy tönkreteszik az ukrán fegyveres erőknek szánt fegyver-, lőszer- és üzemanyag-szállítmányok logisztikai útvonalait
– közölte az SZBU.
Az őrizetbe vettek telefonjait lefoglalták, és kapcsolattartójukat Oroszország legfőbb belföldi hírszerző ügynöksége, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) egyik tisztjeként azonosították.
A pokolgépet március 21–22-én a létfontosságú ukrán infrastruktúrát sújtó orosz légicsapások alkalmával akarták felrobbantani.
A migrációs helyzetet ellenőrzés alatt kell tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a főügyészség igazgatótanácsának kibővített ülésén.
Az orosz elnök a bűnözésellenes intézkedések rendszerének áttekintését kérte a migrációs szférában.
Beszéde elején Putyin kitért a közelmúltbeli moszkvai terrortámadásra. Kijelentette: elvárja, hogy az ügyészek mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a terroristák megkapják jogos büntetésüket.
Igor Krasznov főügyész a maga részéről biztosította, hogy az elkövetőket „mindenképpen meg fogják büntetni”.
Hozzátette, hogy a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma 2023-ban 75 százalékkal nőtt Oroszországban – idézi a ria.ru orosz hírportál.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Politicónak adott interjújában kijelentette, hogy „elégedetlenkedő megjegyzéseket” kap Németországtól, miután Kijev felszólította a nagy hatótávolságú Taurus rakéták biztosítására – írja az Unian.
Arra a kérdésre, hogy ezek a rakéták „prioritást élveznek-e Kijev kívánságlistáján”, Kuleba azt mondta, már belefáradt a megválaszolásába.
Idézhetnek engem, nem bánom. De minden alkalommal, amikor erre a kérdésre válaszolok, ingerült visszajelzést kapok Berlinből. Ők hozták magukat ebbe a helyzetbe
– mondta Kuleba.
Az Egy Igazságos Oroszország párt népszavazást javasol a halálbüntetés visszaállításáról – közölte Szergej Mironov, a párt elnöke. Mironov szerint a párt azt javasolja, hogy a népszavazást szeptember 8-án, egyetlen szavazási napon tartsák meg.
Ma világosan ki kell mondanunk, hogy a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, amelyet 1996-ban az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor fogadtak el, meg kell szakítani
– fogalmazott Leonyid Szluckij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke.
Az Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin szerint „nincs is szükség semmilyen népszavazásra, elég az Alkotmánybíróság döntése” – idézi az Unian.
A NATO állítólag fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy orosz rakétákat lőjön le, ha azok túl közel kerülnek a határaihoz, mondta Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes – írja a The Kyiv Independent.
Lengyelország kénytelen volt vadászrepülőgépeit bevetni, hogy megvédje légterét Oroszország március 24-i, Ukrajna elleni drón- és rakétatámadásakor, amikor egy orosz cirkálórakéta 39 másodpercre belépett Lengyelország légterébe. Oroszország lengyelországi nagykövetét, Szergej Andrejevet a lengyel külügyminisztérium behívta az incidens miatt, de ő elutasította a kérést.
Szejna elmondta, hogy Oroszország tudta, hogy ha a rakéta tovább halad Lengyelország területére, akkor azt lelőnék. Ellentámadásra kerülne sor.
A NATO-n belül különböző koncepciókat elemeznek, többek között azt, hogy az ilyen rakétákat lelőjék, ha nagyon közel vannak a NATO-határhoz
– mondta, és hozzátette, hogy egy ilyen javaslatot az ukrán félnek jóvá kellene hagynia.
A moszkvai városi bíróság június 30-ig meghosszabbította az oroszországi kémkedéssel vádolt amerikai újságíró, Evan Hershkovich letartóztatását – közölte a bíróság sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
Az ülést zárt megbeszélés keretein belül tartották, mivel az ügy titkos anyagokat tartalmaz.
Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának Közkapcsolati Központja szerint Gershkovich „az amerikai fél megbízásából eljárva államtitoknak minősülő információkat gyűjtött az oroszországi hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről”.
Az újságírót március végén vették őrizetbe Jekatyerinburgban, és az Orosz Föderáció kémkedés vádjával indított büntetőeljárást ellene.
„Az oroszok folytatják a támadást Ivanivszke elfoglalása érdekében. Csapataik Csaszovij Jar irányában próbálják a frontvonalat kiegyenlíteni” – mondta a 92. különálló rohambrigád egyik zászlóaljának parancsnoka, Jurij Fedorenko az Espreso adásában.
Elmondása szerint egy hónappal ezelőtt az oroszok taktikai sikert értek el, és elfoglalták Ivanivszke első utcáit, de nem sikerült a település fölötti ellenőrzést megszilárdítaniuk.
Pontosította, hogy az elmúlt két hétben az ukrán védelmi erők egyetlen pozíciót sem veszítettek, és az oroszok csak Ivanivszke egy részét ellenőrzik – idézi az Unian.
Három ember megsebesült, amikor az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) lőtték Golovcsino falut – közölte Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó a Telegram-csatornáján.
A katasztrófavédelem információi szerint három ember megsérült: az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának két tűzoltója és egy nő repeszsérüléssel került kórházba.
Az orvosok minden szükséges ellátást megadnak az áldozatoknak.
A kormányzó hozzátette, hogy a faluban négy magánházban – amelyek közül az egyik kigyulladt –, egy szociális létesítményben és egy tűzoltóállomás épületében keletkezett kár. Hat gépkocsi rongálódott meg az előzetes becslések szerint – írja a ria.ru.
Az Ukrajna elleni legutóbbi masszív orosz támadások után Dmitro Kuleba külügyminiszter felszólította a Nyugatot, hogy biztosítson Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszereket, mivel ez az egyetlen fegyver, amelyre Ukrajnának égető szüksége van a védekezéshez – írja az Ukrajinszka Pravda a Politicóra hivatkozva.
Adjátok nekünk azt az átkozott Patriotot. Ha lenne elég légvédelmi rendszerünk, nevezetesen Patriot, akkor nemcsak a népünk életét, hanem a gazdaságunkat is meg tudnánk védeni a pusztulástól
– mondta Kuleba.
Az elmúlt napon 770 megszállót likvidáltak, és ezek után az összes ellenséges veszteség 438 160 megszálló – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-oldalán.
Az oroszok 24 páncélozott harcjárművet, hat harckocsit, 27 tüzérségi rendszert, egy többszörös rakétavető rendszert és egy légvédelmi járművet is elvesztettek.
Ezenkívül 14 operatív-taktikai drónt, négy cirkálórakétát, 44 darab gépjármű-berendezést és tartálykocsit, valamint négy darab speciális járművet is sikerült elpusztítania az ukrán erőknek – idézi a bejegyzést az Unian.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4964-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3496-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Március 22-én, péntek este lövöldözés történt a moszkvai Crocus City Hall bevásárlóközpontban.
Az Institute for the Study of War (ISW) friss jelentése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem utalnak semmilyen kifinomult összeesküvésre Oroszország ellen. Az azonban, hogy a Kreml és az ultranacionalisták Ukrajnát okolják a támadásért, amelyet az Iszlám Állam hajtott végre, az ország belbiztonságának és a civil lakosságnak az ISW szerint sokba kerülhet – írja az Unian.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy a Kreml és „ultranacionalista propagandistái” figyelmen kívül hagyják azt az egyértelmű iszlamista fenyegetést, hogy ehelyett a propagandát helyezzék előtérbe, és hamis vádakat terjesszenek Ukrajna érintettségéről.
Oroszország nagyszabású támadásai miatt jelentős mértékben megrongálódtak az energetikai létesítmények Ukrajnában, ami az áram tarifájának emelkedéséhez vezethet – írta a Kárpátalja.ma Oleg Popenko, a Közüzemi Fogyasztók Szakszervezetének vezetője közleménye alapján.
Popenko kifejtette, a tönkrement létesítmények helyrehozatala sok pénzbe fog kerülni, és mivel az országban hadiállapot van, nem tudják kizárólag állami pénzből finanszírozni a helyreállítást.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora Kreml propagandájának nevezte Oroszország azon állítását, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncerttermében történt terrortámadás Ukrajnához kapcsolódik – írja az Ukrinform.
Kirby szerint az Oroszország moszkvai régiójában történt terrortámadásnak „nem volt kapcsolata Ukrajnával”.
Ez egy támadás volt, amit az ISIS-K emberei hajtottak végre, pont
– tette hozzá március 25-én az újságírókkal tartott telefonos tájékoztatón.
A Fehér Ház képviselője azt mondta, nem lepte meg, hogy a Kreml információkat terjesztett az ukrán szolgálatok állítólagos részvételéről a terrortámadásban.
Ez csak egy újabb megnyilvánulása a Kreml propagandájának. Ez minden, amit megtehetnek annak érdekében, hogy kapcsolatba lépjenek azzal, amit Ukrajnában csinálnak, hogy legalább valami igazolást találjanak folyamatos erőszakosságukra és rablásukra
– hangsúlyozta Kirby, aki emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok előre figyelmeztette az orosz hatóságokat az ISIS terrortámadási terveire.
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője újabb különleges műveleteket jósol, amelyek még nagyobb kárt okoznak majd Oroszországnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mi soha nem ismételjük meg magunkat, és ha ők valahol változtatnak a tengeri drónjaink elleni védekezésükön, mi egy lépéssel előttük járunk. Mindennek eljön az ideje, mindent látni fognak
– mondta Maljuk.
Hozzátette, hogy a drónoknak már sikerült 11 orosz hajót eltalálniuk és feloldaniuk a Fekete-tenger blokádját.
Az Iszlám Állam is magára vállalta a moszkvai Crocus City Hallban történt terrortámadás végrehajtását.
Ennek ellenére az orosz sajtó Ukrajnára és a Nyugatra akarja hárítani a felelősséget. Hogy miként, arról itt írtunk részletesen.
A moszkvai terrortámadást követően az EU azt hangoztatta, hogy bizonyos feltételek mellett megengedheti a közös terrorizmusellenes együttműködést Oroszországgal – írja az European Pravda.
Peter Stano, az EU külügyi és biztonságpolitikai vezető szóvivője egy brüsszeli tájékoztatón válaszolt arra a kérdésre, hogy az oroszországi, 139 ember halálát okozó lövöldözést követően az EU–Oroszország-együttműködés lehetőségéről lehet-e szó a terrorizmus elleni küzdelemben. A támadást az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.
A vezető szóvivő emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni illegális agresszióját követően az EU lényegében felfüggesztette az Oroszországgal való együttműködés minden formáját, mert az sérti a humanitárius és a nemzetközi jogot.
Ugyanakkor azt állította, hogy az EU egyértelműen elítéli a Moszkvában történteket. Véleményük szerint ez kétségtelenül terrortámadás volt.
Stano szerint: ha Oroszország hiteles, racionális indokokon alapuló és a nemzetközi joggal összhangban lévő javaslatot terjeszt elő, az EU nagy valószínűséggel nem utasítaná el.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU jelenleg egy olyan rezsimmel van szemben, amely illegális háborúba vonja az országot, és elnyomja helyi lakosságát, így nehéz elképzelni, mi lenne az együttműködés alapja.
Stano azt is kijelentette, hogy a mai napig egyetlen orosz területet ért terrortámadást sem vizsgáltak ki alaposan – hangsúlyozta: ez sok kérdést vet fel az orosz hatóságok hozzáállásával kapcsolatban. Semmi sem utal Ukrajna részvételére a Moszkva melletti terrortámadásban, amelyhez a Kreml mégis ragaszkodik.
Évekbe fog telni az orosz rakétatámadás következtében megsérült zaporizzsjai Dnyeperi Vízerőmű helyreállítása – közölte március 25-én az ukrán állami tulajdonú Ukrhidroenergo energiavállalat vezetője, Ihor Szirota a The Kyiv Independent szerint.
Ukrajna legnagyobb vízerőművét március 22-én legalább hat orosz rakétával találták el, az ország energetikai infrastruktúráját ért egyik legnagyobb támadás során a teljes körű invázió kezdete óta.
A zaporizzsjai Dnyeperi Vízerőmű két állomásának egyike, a hidroelektromos erőmű–2 (HPS–2) kritikus állapotban volt, mivel több orosz rakéta közvetlenül találta el, megsértve a darutartókat és egy tartóoszlopot
– mondta korábban Szirota. A szomszédos gát is megsérült, de az Ukrhidroenergo vezetője szerint nem állt fenn az átszakadás veszélye.
A Dnyeperi Vízerőmű hosszú időre kiesik... Az általunk végzett vizsgálat alapján egyértelmű, hogy az állomás helyreállítása sok pénzt és időt vesz igénybe
– mondta Ihor Szirota, aki szerint az erőmű termelési kapacitásának elvesztése jelentős veszteséget okozott az ukrán energiarendszer számára.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!