Erzsébet
EUR 407,15 Ft USD 385,42 Ft GBP 486,98 Ft BUX 78 363 OTP 21 340 Ft MOL 2 680 Ft
0 °C
6 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Az orosz védelmi tárca szerint Ukrajna bevetette a most kapott amerikai rakétákat

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Domján Anikó

    Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna az Amerikai Egyesült Államok által szállított ATACMS rakétákkal támadta Oroszországot – idézi a Sky News az orosz állami médiát. 

    A minisztérium azt írja, hogy ukrán csapatok éjszaka hat darab ATACMS rakétát lőttek ki egy célpontra Brjanszk térségében.

    Közölték továbbá, hogy a légvédelmi rendszerek személyzete öt lövedéket kilőtt, egy másikat pedig sikerült megrongálni, de a rakéták szilánkjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak, és tüzet okoztak.

    A közlemény szerint nincsenek áldozatok, és a rakéták nem okoztak károkat sem.

    Mindez azután történt, hogy a Kreml korábban arra figyelmeztetett, hogy a Vlagyimir Putyin által ma reggel jóváhagyott új doktrína értelmében Ukrajna nukleáris választ válthat ki, ha nyugati eredetű rakétákat vet be Oroszország ellen. 

  • Domján Anikó

    Videót tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az oroszok ukrajnai inváziójának ezredik napja alkalmából, amiben az ukránok harcának kulcsfontosságú pillanatait gyűjtötték össze.

    A videó Zelenszkij 2022. február 24-i bejelentésével kezdődik, amikor kirobbant a háború, és így szólt: „Ma Putyin elnök bejelentette egy különleges katonai hadművelet megkezdését a Donbászban.” Hozzátette: „Ne essünk pánikba, erősek vagyunk, készen állunk mindenre. Mindenkit legyőzünk. Mi vagyunk Ukrajna.”

    A videóban bemutatják a háború és az ukránok ellenállásának legfontosabb pillanatait, városok felszabadítását, a Kígyó-sziget visszaszerzését, a foglyok hazatérését, külföldi állami vezetők, nemzetközi szervezetek vezetőinek látogatásait, valamint az ukrán sportolók győzelmeit.

  • Domján Anikó

    Oroszország 724 050 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 19-én.

    Ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt napban elszenvedett 1610 fős élőerő-vesztesége is.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 9382 harckocsit, 19 092 páncélozott harcjárművet, 29 548 járművet és üzemanyagtartályt, 20 632 tüzérségi rendszert, 1252 rakéta-sorozatvető rendszert, 999 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 111 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – összegzi a jelentést a The Kyiv Independent. 

  • Molnár Gergő

    „Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, amellyel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, világos célja van: a béketárgyalások ellehetetlenítése vagy elodázása” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök egy, a közösségi médiában közzétett videófelvételen hétfőn.

    Az Aki Joe Biden döntését támogatja, a harmadik világháború kitörését támogatja című videóban Robert Fico élesen elítélte Joe Biden vonatkozó döntését.

    A szlovák miniszterelnök a „feszültség példátlan mértékű eszkalációjának” minősítette Biden döntését, amely – mint fogalmazott – semmissé tesz bármiféle, a béketárgyalások megkezdésébe és a kölcsönös vérontás beszüntetésébe fektetett reményt. Elmondta, hogy egyértelmű utasítást adott kormánya külügyminiszterének és a védelmi miniszternek is, hogy semmiféle fórumon, semmiféle módon ne támogassák ezt az amerikai döntést.

    Meglepő, hogy az Európai Unió egyes tagállamai milyen gyorsasággal üdvözölték az Egyesült Államoknak ezt a militáns lépését. Ez csak annak bizonyítéka, hogy az EU nem képes arra, hogy önállóan megfogalmazza külpolitikai álláspontjait, és annak is, hogy a Nyugat mindenáron az Ukrajnában zajló háború folytatását akarja

    – jelentette ki Robert Fico. Megjegyezte, hogy a távozó amerikai elnök döntése leendő utóda, Donald Trump azzal kapcsolatos terveit is befolyásolni fogja, hogy az kinyilvánítsa, tárgyalni akar az ukrajnai háború befejezéséről.

    Robert Fico leszögezte, hogy Szlovákiának elemi létérdeke, hogy Ukrajnában béke legyen, aki pedig a háború folytatását akarja, az szembemegy a nemzeti érdekkel. Felszólította a szlovákiai ellenzék képviselőit, hogy ahelyett, hogy „a tereken üvöltözve követelik a kormány bebörtönzését”, foglaljanak egyértelműen állást, utasítsák el Joe Biden döntését, és álljanak a béke oldalára.

  • Bereznay István

    Mint az előző nap írtuk, elég nagy kommunikációs zűrzavar alakult ki annak következtében, hogy a Le Figaro vasárnap azt írta, hogy a francia és a brit vezetés Joe Biden amerikai elnök döntése után jóváhagyta, hogy Ukrajna az ő nagy hatótávolságú rakétáikat (Storm Shadow/SCALP EG) is felhasználja Oroszország területe elleni csapásokra. 

    A francia lap utóbb megmásította a közlését ezzel kapcsolatban, törölték cikkükből az erről szóló mondatot, és a sajtónak nyilatkozó politikusok sem voltak hajlandóak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy történt-e változás a fegyverkorlátozásokat illetően.

    Azóta viszont megszólalt egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő is, aki (névtelenséget kérve) azt mondta az RBK Ukrajina hírportálnak:

    a britek és a franciák valóban engedélyezték az Oroszország területe elleni csapásokat, de csak részlegesen,

    ugyanis ahogy Joe Biden, úgy ők is csak egy régióban hagyták jóvá az általuk szállított fegyverek használatát.

  • Bereznay István

    Vlagyimir Putyin orosz elnök még szeptemberben húzott egy vonalat, amikor arra figyelmeztetett: ha Ukrajnának engedélyezik a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország területe ellen, akkor az a NATO-országok „közvetlen részvételét” jelentené az ukrajnai háborúban – emlékeztetett a BBC.

    Ugyanakkor azt is megjegyezték: az orosz elnök több alkalommal is húzott már efféle vonalat, és a Nyugat ezek egy részét később figyelmen kívül hagyta, amire aztán az oroszok nem reagáltak érdemben (a fenyegetőzéseken kívül).

    A téma azért lett aktuális, mert Joe Biden végül az előző hét végén meglépte ezt – bár utólag kiderült, hogy egyelőre csak Oroszország egyetlen régiója, a Kurszki terület elleni csapásokra kapott Ukrajna engedélyt. 

    A BBC emlékeztetett arra, hogy még 2022 februárjában – amikor Oroszország megkezdte invázióját Ukrajnában – Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy „azok, akik esetleg kísértésbe esnek, hogy kívülről beavatkozzanak”, olyan következményekkel fognak szembenézni, „amilyeneket még soha nem láttak az egész történelmükben”.

    Ennek ellenére a nyugati országok jelentős támogatást nyújtottak Ukrajnának az utóbbi években, és a brit Challenger 2-es harckocsikat Ukrajna még a kurszki betöréshez is felhasználta, vagyis még közvetlenül Oroszország területén is alkalmazták az eszközöket.

    Justin Bronk professzor, a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet munkatársa (szintén a BBC szerint) megjegyezte Joe Biden lépésével kapcsolatban, hogy a megtorlásról szóló orosz fenyegetések nem valószínű, hogy „jelentős” elrettentő erőt képviselnének a brit kormány szemében. 

    Oroszország a háború során többször is, minden egyes szakaszban szörnyű következményekkel fenyegetőzött, amikor nyugati felszerelést szállítottak  

    – mondta Bronk, majd hozzátette: e fenyegetések dacára egyetlen esetben sem érkezett „jelentős” orosz válaszlépés akkor, „amikor a fegyvereket ténylegesen elküldték”. Megjegyezte azt is, hogy szerinte Joe Biden lépésének következtében végül a britek is engedélyezni fogják a Storm Shadow rakéták használatát Ukrajnának. 

  • Hegyi Letícia

    Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát, amely szerint Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás éri.

    Az Oroszország hivatalos nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról szóló döntés már hónapok óta folyamatban van, ám Putyin e heti aláírása válasznak tűnik arra, hogy a Biden-kormányzat engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki mélyen Oroszországba.

  • Domján Anikó

    Kereken ezer napja, 2022. február 24-én indított teljes körű inváziót Oroszország Ukrajna ellen, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök reményei szerint lezárhassa a már 2014 óta folytatott, ám befagyott konfliktust Kelet-Ukrajnában, valamint megállítsa Ukrajna nyugati integrációs terveit.

    Mi vezetett idáig? Milyen hatása van annak, hogy a második világháború óta ekkora inváziót hajtott végre egy nagyhatalom egy másik szuverén ország ellen Európában? Valamint mi lehet a háború vége?

    Az évforduló alkalmából készült írásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

  • Domján Anikó

    Ukrajna számos pontján tobábbra sincs áram és vezetékes víz, miután az orosz hadsereg újabb nagy erejű csapást mért az energiahálózatra a hétvégén – írja az Euronews. 

    A déli kikötővárosban, Odesszában már harmadik napja nincs áram, az intézmények átálltak generátorokra, a városban különböző fogadópontokon biztosítják a helyieknek az ivóvizet és a megfelelő hőmérsékletet. Az állami segélyszolgálat helyi szóvivője szerint mindent megtesznek, amit tudnak. Rengetegen keresik őket vasárnap reggel óta, miközben jelenleg 45 telephellyel tudnak segíteni Odesszában és a régióban a tűzoltóállomásokon. 

    A tél közeledtével az orosz hadsereg energetikai infrastruktúra elleni támadásai egyre súlyosabb helyzetet teremtenek Ukrajnában. Az Európai Unió 160 millió eurós célzott támogatást ajánlott fel szeptember végén a mostanihoz hasonló helyzetek áthidalásához.

  • Molnár Gergő

    Négyezer csúcstechnológiájú drónt szállít Ukrajnának Németország – jelentette be hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter az MTI beszámolója szerint.

    Mesterséges intelligenciával vezérelt drónokról van szó, amelyek képesek üzemen kívül helyezni elektronikus védelmi rendszereket és ellenséges drónokat

    – hangoztatta a tárcavezető újságíróknak nyilatkozva. Kijelentette, hogy „a négyezer egység, amely igen gyorsan leszállítható, képes lesz orosz területen 30-40 kilométeres hatótávolságon belül működésbe lépni, harci állásokat, logisztikai csomópontokat és más célpontokat támadni”.

    Berlin már júniusban bejelentette, hogy több ezer drónt szállít Ukrajnának, de nem tért ki a műszaki jellemzőikre. A csúcstechnológiával készült eszközöket a védelmi célú mesterséges intelligenciára szakosodott európai vállalat, a német Helsing gyártja, amely szeptemberben kötött szerződést az ukrán védelmi tárcával.

    A mesterséges intelligencia vezérelte drónokat „mini Taurusnak” is becézik, utalva a több mint 500 kilométeres hatótávolságú német Taurus rakétára, amelynek a szállítását Ukrajna több alkalommal is kérte, de hiába.

    A védelmi tárca ezúttal is elutasította az összehasonlítást. A drónok korlátozott hatótávolságú harcászati eszközök, és semmi közük a Taurushoz – közölte Natalie Jenning, a tárca egyik szóvivője. Olaf Scholz német kancellár korábban az Oroszország és a Nyugat közötti esetleges eszkaláció veszélyére hivatkozva utasította el a Taurus rakéták szállítását. Szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a kancellár álláspontja azután sem változik, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetését Oroszország ellen.

  • Domján Anikó

    Magyarország területére 2024. november 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 4033 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3262 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

  • Bereznay István

    Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki képviselő – Joe Biden fegyverhasználati döntésére reagálva – közölte: itt az ideje, hogy a nyugati országok eggyel tovább lépjenek, és elkezdjék megvitatni a katonák Ukrajnába küldését.

    Úgy gondolom, hogy a következő vita a csapatok Ukrajnába küldéséről kellene hogy szóljon

    – fogalmazott a BBC szerint Honcsarenko újságíróknak nyilatkozva. 

    A törvényhozó arra hivatkozott, hogy nemrég Oroszország szövetségese, Észak-Korea is beküldte a saját katonáit a konfliktusba, majd megkérdezte: miért ne tehetnék meg ugyanezt Ukrajna szövetségesei? Ugyanakkor megjegyezte, hogy elképzelése szerint a szövetséges katonákat „nem a frontvonalra”, hanem Ukrajna többi területére küldhetnék. Elmondása szerint ezzel „ukrán katonák ezreit szabadítanák fel” azoknak a területeknek a biztosítása alól, akik így mehetnének a frontra harcolni. 

    Ha az Egyesült Királyság és Franciaország megadná ezt a segítséget, akkor véleménye  szerint a külföldi katonák az ukránok kiképzésében, a légvédelemben vagy a kiberbiztonságban is segíthetnének nekik – fejtette ki. 

  • Molnár Gergő

    Boris Johnson volt brit miniszterelnök 500 milliárd dolláros kölcsönt kért Ukrajnának, hogy segítsen a háború befejezésében és sürgette Ukrajna NATO-tagságának időpontjának bejelentését – derül ki a politikus hétfői X-bejegyzéséből, amelyet az orosz–ukrán háború ezredik napjához közeledve posztolt közösségi oldalán.

    A volt brit kormányfő üdvözölte a hírt, hogy Joe Biden amerikai elnök végül jóváhagyta az ATACMS rakéták ukránok általi használatát az orosz célpontok ellen. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak haladéktalanul „szimmetrikus álláspontot kell képviselnie” a Storm Shadow/SCALP cirkálórakéták alkalmazásával kapcsolatban.

    Itt az ideje továbbá, hogy az ukránoknak megadjuk a pénzügyi támogatást, hogy túléljék és megnyerjék ezt a konfliktust, egy 500 milliárd dolláros kölcsönnel, amelyet bőségesen vissza tudnak majd fizetni

    – jelentette ki közösségi oldalán Boris Johnson, hozzátéve, hogy „bátornak és logikusnak kell lennünk ahhoz, hogy megadjuk az ukránoknak a szükséges biztonsági garanciát, és a közeljövőben be kell jelentenünk egy olyan időpontot, ameddig Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz”. A brit politikus szerint ezek az intézkedések meggyőzik Vlagyimir Putyint arról, hogy súlyos hibát követett el a háború elindításával, és hogy „soha nem lesz képes leigázni az ukrán népet”.

  • Bereznay István

    Kijev és Moszkva lakosait is megszólaltatták Joe Biden döntésével kapcsolatban. A BBC szerint az ukrán főváros egyik lakosa azt mondta, hogy túl későn érkezett a döntés. Olga Korovjacsuk úgy vélekedett, hogy „Biden számára ez szerezhet némi pluszpontot az amerikai szavazóknál, de az ukránok számára már túl késő”.

    Egy másik helyi lakos úgy látta: „furcsa”, hogy most hozta meg az amerikai fél ezt a döntést, de azt is hozzátette, hogy szerinte nem is lenne szükségük semmilyen „engedélyre”, merthogy nekik kell megvédeniük magukat, nem másnak. 

    Mindeközben Moszkvában egy Diana nevű nő azt mondta: félti a barátait, és attól tart, hogy Biden döntése „veszélybe sodorja az emberek életét, és ezeket a rakétákat ellenük fogják felhasználni”. Egy másik helyi lakos, Alekszandr ennél harciasabban beszélt, ő azt mondta, hogy „természetesen” válaszcsapásokat kell végrehajtani azok ellen a központok ellen, amelyek a rakétákat működtetik, „az Egyesült Államok és a NATO bázisai ellen”. Egy nő, Nagyja viszont abban bízik, hogy az orosz kormányzat észnél lesz, és megpróbál kommunikálni, tárgyalni a „szélsőséges” lépések helyett.

  • Bereznay István

    Az orosz invázióval szembeni hosszú ellenállás után (kedden van az 1000. napja a háborúnak) Ukrajna szövetségesei arra ösztönzik Volodimir Zelenszkijt, hogy a harcok befejezésére törekedve új módszereket fontoljon meg azért, hogy „a tárgyalóasztalhoz csalogassa Vlagyimir Putyint” – írta cikkében a Bloomberg.

    A hírügynökség ezzel kapcsolatban megemlítette azt, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök a háború gyors befejezését ígéri-sürgeti, miközben Olaf Scholz német kancellár az előző héten telefonon beszélt Putyinnal, és Emmanuel Macron francia elnök is azt mondta vasárnap, hogy beszélni fog az orosz vezetővel, amikor eljön az ideje.

    Két európai tisztségviselő azt mondta Bloombergnek: egyre többen ismerik el azt, 

    hogy Zelenszkijnek kompromisszumot kell kötnie Putyinnal, mert világossá vált, hogy egyik fél sem tud döntő győzelmet aratni.

    Ukrajna szövetségesei azért is sürgetik a rendezést most, mert attól tartanak, hogy Donald Trump visszatérése után drasztikusan csökkenhet az Ukrajnának nyújtott hadisegély mértéke – miközben Oroszország oldalán észak-koreai csapatok is belépnek a harcba, és egyes jelentések szerint akár százezer katonát is küldhet Kim Dzsongun Vlagyimir Putyinnak.

    Putyin azonban a hatalmas orosz katonai veszteségek ellenére is kevés tényleges hajlandóságot mutat a fegyverszünetre. Az orosz vezető az előző héten azt mondta Scholznak, hogy mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, de bármilyen megállapodásnak figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági aggályait és területi nyereségeit. És a Kreml valószínűleg úgy értelmezi a Zelenszkijre helyezendő, egyre nagyobb mértékű nyomást, mint annak bizonyítékát, hogy a (Nyugat és Ukrajna kifárasztására irányuló) stratégiája kifizetődött – összegzett a Bloomberg, amely a minap az egyik NATO-tagállam konkrét, Oroszországgal szembeni engedményekre irányuló béketervét is ezzel összefüggésben ismertette. 

  • Bereznay István

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a csapatokat a frontvonalon. A látogatásról több videórészletet is megosztott a Telegram-oldalán (ezek egyike látható alább). 

    Az ukrán elnök egyrészt a donyecki területen, Pokrovszk városában járt, ahol kitüntetéseket adott át azoknak a katonáknak, akik (a BBC szerint) mindössze 8 kilométerre lévő orosz erőkkel szemben védik az országot. 

    Csak a katonák erejének köszönhető, hogy a Keletet nem foglalta el teljesen Oroszország. Az ellenség naponta választ kap. Köszönet a katonáknak a bátorságukért!

    – írta Zelenszkij Pokrovszkkal kapcsolatban, amelynek elvesztésével akár az egész Donbász orosz kézre kerülhetne, miután fontos logisztikai csomópontról van szó. 

    Pár órával később Ukrajna elnöke már egy másik frontközeli városból, a harkivi területen lévő Kupjanszkból jelentkezett be, ahol az őrmesterek napja nevű ünnep alkalmából méltatta katonáit, és szintén kitüntetéseket adott át. 

    „Beszéltem a katonákkal. Ez mindig megtiszteltetés” – írta, majd köszönetet mondott nekik a szolgálatért és mindenért, „amit hazánk védelmében tesznek”. 

    „Az őrmesterek azok a harcosok, akik nélkül a tisztek és általában az egységeink hatékony munkája elképzelhetetlen lenne. [...] Ma abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy állami kitüntetéseket adhattam át harcosaink legjobbjainak, azoknak, akik kitüntették magukat a harcban. Emellett tájékoztatást kaptam parancsnokainktól, valamint friss híreket a Donyecki és a Harkivi régió biztonsági és szociális helyzetéről. Tartjuk a pozícióinkat! Köszönöm, harcosok!” – összegzett később Zelenszkij egy újabb videóban. 

  • Molnár Szabina

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kommentálta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az Egyesült Államok Atacms, míg az Egyesült Királyság Scalp és Storm Shadow rakéták bevetését engedélyezte Ukrajna számára orosz területekkel szemben.

    Zaharova válaszában mindenekelőtt tisztázta, egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek a jelentések hivatalos forrásokon alapulnak-e, azt azonban kijelentette, hogy „semmilyen csodafegyver, amelyért Zelenszkij és a sleppje imádkozik, nem képes befolyásolni a különleges művelet menetét”. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyedül nem tudna ilyen csapásokat végrehajtani műholdak és a NATO-országok katonáinak légi támogatása nélkül.

    Ha Kijev nagy hatótávolságú rakétákkal támadná területünket, az az Egyesült Államok és műholdjainak közvetlen részvételét jelentené az Oroszország elleni ellenségeskedésben, valamint a konfliktus lényegének és természetének radikális megváltozását. Oroszország válasza ilyen esetben megfelelő és kézzelfogható lesz

    – fogalmazott Marija Zaharova.

  • Fekete-Szalóky Zoltán

    Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!