Az ukrán hadseregnek az oroszországi brjanszki régióra ATACMS-rakétákkal mért csapása az Egyesült Államok részvétele nélkül nem valósulhatott volna meg – jelentette ki Szergej Lavrov kedden Rio de Janeiróban, a G20-csúcs alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok hozta meg a döntést az ATACMS-rakétákkal Oroszország belsejébe mért csapások ügyében.
Az, hogy az ATACMS-ot ma éjjel nem egyszer bevetették Brjanszk megyében, természetesen annak a jele, hogy eszkalálni akarják a helyzetet. És lehetetlen ezeket a csúcstechnológiai rakétákat az amerikaiak nélkül használni, ezt (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már sokszor elmondta
– állapította meg.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Nyugat teljes egészében „elolvassa” Oroszország aktualizált nukleáris doktrínáját. Mint mondta, Moszkva ennek megfelelően reagál az amerikaiaknak az orosz terület belsejébe mérendő csapásai ügyében hozott döntésére.
„Meggyőződésünk, hogy a nukleáris fegyverek elsősorban az elrettentés, a megelőzés, a nukleáris háború megakadályozásának eszközei. Mi így közelítjük meg ezt a helyzetet” – mondta.
Hangsúlyozta, Oroszország amellett száll síkra, „hogy ne következzen be nukleáris háború”. Felidézte, hogy annak idején Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan amerikai elnök közösen jelentették ki, egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és azt soha nem szabad kirobbantani.
A frissített orosz doktrína értelmében egyébként egy atomfegyverrel nem rendelkező államnak egy atomfegyvert birtokló állam támogatásával Oroszország ellen intézett támadása olyan oknak minősül, amely miatt Oroszország atomfegyvert vethet be.
Ha egy ország hagyományos fegyverekkel, de egy nukleáris állam segítségével támadja meg hazánkat, azt közös támadásnak tekintjük
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ANI indiai hírügynökségnek, arra figyelmeztetve, hogy a következmények „megfelelőek” lesznek. „Ez nagyon fontos üzenet” – hangsúlyozta az elnöki szóvivő.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerdán közzétett tanulmánya szerint a tagállamoknak a menekült ukrajnai gyermekek számára biztosított oktatás estében ideje áttérniük a vészhelyzeti intézkedésekről a hosszú távú megoldásokra.
Az MTI információi szerint a 46 tagországot számláló Európa Tanács a Gyermekek Világnapja alkalmából közzétett tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnából érkezett menekült gyerekek milliói szembesülnek nyelvi akadályokkal a befogadó államban biztosított oktatásban. A menedéket nyújtó országok számára a legjelentősebb kihívást pedig a korlátozott iskolai kapacitás és az iskolát nem látogató gyermekek számon tartása jelenti.
Kiderült, hogy a tagállamok területén menedéket kapott ukrajnai gyermekek mintegy 50 százaléka nem jár iskolába. A fogadó országokban iskolába beiratkozott gyerekek 60 százaléka még mindig Ukrajnából közvetített online órákon vesz részt. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború elől elmenekült gyermekek gyakran szenvednek traumától, pszichés szorongással küzdenek, vagy az instabilitás érzésével szembesülnek.
Oroszországban a termelői áremelkedés éves szinten lassult októberben, havi összevetésben pedig csökkenést mértek az orosz statisztikai hivatal szerdán ismertetett adatai szerint.
Októberben éves szinten 2,7 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ami lassulás a szeptemberi 5,6 százalékos növekedés után. Októberben – szeptemberhez képest –0,6 százalékkal csökkentek a termelői árak, amikor még 0,5 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Az idei első tíz hónapban a termelői árak 6,4 százalékkal emelkedtek, a kilenchavi 7 százalékos éves növekedést követően. Tavaly átlagban 19,2 százalékkal nőttek a termelői árak Oroszországban a 2022. évi 3,3 százalékos csökkenés és a 2021. évi 28,5 százalékos emelkedést követően, ami 2004 óta a leggyorsabb volt – közölte az MTI.
Hollandia szerdán az utolsó két, amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépet is leszállította Ukrajnának, így immáron mind a 18 vadászrepülőgépet megkapta Kijev – számol be róla többek között a Sky News.
Az utolsó két F–16-os egy romániai kiképzőlétesítménybe érkezett, ahol ukrán pilótákat és a gép működtetéséhez és karbantartásához szükséges személyzetet fogják betanítani.
Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök F–16-os vadászrepülőgépeket kért a nyugati országoktól, Hollandia volt az első, aki jelentkezett, és próbálta előrevinni Zelenszkij vadászrepülőgép-koalícióját.
Ugyanakkor ezen fegyverek használatának elsajátításához idő kell, így hiába adott engedélyt az Egyesült Államok már tavaly nyáron, korlátozott számuk miatt e vadászrepülőgépeknek eddig túl sok hatása nem volt a háború menetére.
Az F–16-osokról és azok ukrajnai háborúra gyakorolt lehetséges hatásairól korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az amerikai, görög és spanyol nagykövetség után szerdán Írországé és Olaszországé sem nyitott ki, alkalmazottaik ugyanis otthonról dolgoztak – számol be róla a brit The Guardian.
Micheál Martin ír védelmi miniszter szerint elővigyázatosságból döntöttek így, és a döntés előtt több kijevi nagykövetséggel konzultáltak.
Ez óvatosság, de nyilvánvalóan a helyzet eszkalálódik, és úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak le kell állítania ezt a háborút
– jelentette ki Martin, aki hozzátette, hogy ugyan a háborúban zajló vérengzés mértéke akkora figyelmet nem kapott, de az már teljességgel elfogadhatatlan.
Mint arról beszámoltunk, először az Egyesült Államok jelentette be, hogy ideiglenesen bezárja nagykövetségét, mivel attól tart, Oroszország nagy légi támadást tervez, amiért a napokban az Egyesült Államok, valamint több nyugati ország is engedélyezte Ukrajnának, hogy oroszországi célpontok ellen vessenek be nagy hatótávolságú rakétákat.
A nagykövetségek ideiglenes lezárására az ukrán külügyminisztérium sajtóhírek szerint úgy reagált, hogy felhívta a nagykövetségek figyelmét, az ukránok számára az orosz támadás veszélye már ezer napja fennáll, valamint a lehetséges biztonsági veszélyekről folyamatos tájékoztatják külföldi partnereiket.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „semmilyen stratégiai célt” nem ért el a már több mint 1000 napja tartó ukrajnai háború alatt – számol be róla a CNN.
Európa legnagyobb hadserege megtámadta a szomszédját, amelynek sokkal kisebb készlete volt, sokkal kevesebb képességük volt, és 1000 nappal később még nem voltak sikeresek
– mondta a jelenleg Laoszban tartózkodó Austin a jelenlévő újságíróknak.
Lloyd Austin szerint Ukrajna bebizonyította a világnak, hogy „egy kisebb, kevésbé alkalmas ország meg tudja védeni szuverén területét, ha az emberek elkötelezettek, és ha rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal”, valamint szerinte Ukrajna védekezése minden agresszornak megmutatta, hogy nem olyan egyszerű elfoglalni egy másik országot.
Az amerikai védelmi miniszter ezenkívül arról is beszélt, miért engedélyezte a Biden-adminisztráció, hogy immáron taposóaknákat is adjon Kijevnek. Az amerikai védelmi miniszter szerint erre azért van szükség, mert Oroszország taktikát változtatott – szerinte ugyanis az utóbbi időben az orosz hadsereg Kelet-Ukrajnában nem gépesített erőkkel halad előre, így a taposóaknák hasznosak lehetnek az orosz katonák előretörésének lassítására.
Az amerikai védelmi miniszter emellett hangsúlyozta: Ukrajnának a feladata feljegyezni, hova telepített taposóaknákat, azt azonban hozzátette, hogy az amerikai aknák jóval biztonságosabbak, mint amit az ukránok gyártottak, mert ezek önaktiválását jobban lehet kontrollálni.
Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője a Telegramon közölte, hogy az ukrán erők megtámadtak egy gyárat az oroszországi Belgorod régióban, ami többek között drónokat gyárt az orosz hadsereg számára, valamint egy, az oroszországi Novgorod régióban lévő fegyverraktárr is csapást mértek – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A Belgorodi régióban megtámadták az EFKO vállalat egyik üzemét, amelyről nyilvánosan azt tudni, hogy élelmiszeripari termékeket gyárt, de valójában az orosz hadsereg által katonai célokra használt drónokat is” – írta Andrij Kovalenko.
Egy videót is közzétett az üzemben keletkezett tűzről.
У Росії "прилетіло" у завод, який виготовляє вантажні БПЛП – Центр протидії дезінформації. Відео з Telegram-каналу керівника ЦПД Андрія Коваленка pic.twitter.com/tUyfk1QGuZ
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) November 20, 2024
Újabb ukrán állampolgár holttestét találták meg a határőrök a Tiszában – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán határőrszolgálat jelentése alapján.
A tájékoztatás szerint a holttestre a Munkácsi Határőr-parancsnokság aknaszlatinai kirendeltségének, valamint a román határrendészet embereinek közös járőrözése közben bukkantak. Az elhunyt férfi személyazonosságát még nem tudták megállapítani.
Eddig összesen 42 ukrán állampolgár fulladt bele a Tiszába, miközben megpróbálták elérni a túlpartot.
Egyelőre nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverek bevetésére készülne Ukrajnában – ezt nyilatkozta Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára.
Ez ugyanaz a felelőtlen retorika, amelyet már korábban is hallhattunk
– fogalmazott Singh, aki hozzátette, továbbra is kiemelt figyelemmel követik az eseményeket.
A szóvivő megjegyezte továbbá, hogy Oroszország részéről egy harmadik ország csapatainak (Észak-Korea – a szerk.) bevonása egyértelmű eszkalációt jelent. Elmondása szerint a kormányzat figyelmeztette Moszkvát, hogy ha bevetik a koreai csapatokat, az Egyesült Államok segíteni fog Ukrajnának a válaszlépésekben, és „ellátja Ukrajnát azzal, amire szüksége van”.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin kedden frissítette Oroszország nukleáris doktrínáját, amely így lehetővé teszi Moszkva számára, hogy a jövőben nukleáris fegyvereket is alkalmazzon. Az orosz elnök döntéséről és annak hátteréről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Ukrajna a háború kezdete óta először lőtt ki Oroszországra brit gyártmányú Storm Shadow rakétákat – írja a The Guardian.
A hét elején volt szó arról, hogy az Egyesült Királyság hamarosan jóváhagyja ezen rakéták Oroszországon belüli használatát, miután az amerikai elnök, Joe Biden beleegyezett, hogy az amerikai ATACMS-fegyverrel így járjon el Ukrajna.
A csapások jóváhagyásáról szóló döntés válasz volt arra, hogy több mint 10 ezer észak-koreai katonát telepítettek Oroszország ukrán határára.
A Telegramra feltöltött képeken a rakéta darabjai látszanak egy Kurszk környéki helyszínen. Az egyik fegyverszakértő, Trevor Ball, az amerikai hadsereg korábbi munkatársa szerint a felvételeken valóban Storm Shadow-törmelékek láthatók, bár azt nem tudta ellenőrizni, hogy ezek jelenlegi vagy régi képek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy az amerikai és brit gyártmányú rakéták bevetése Oroszország határain belül egyenértékű lenne azzal, hogy a NATO közvetlen konfliktusba lép Moszkvával.
Február 15-én előrehozott elnökválasztást tartanak Abháziában – írja a RIA Novosztyi az abház központi választási bizottság egyik forrására hivatkozva.
„Célunk a február 15-i dátum” – mondta az orosz állami hírügynökség forrása, aki arról is beszélt, hogy a folyamatban lévő egyeztetések miatt az időpont még változhat, de arról a parlament fog dönteni.
Mint ismert, kedden lemondott tisztségéről a Georgiától 1992-ben elszakadt miniállam, az „Abház Köztársaság” elnöke, Aszlan Bzsanija, miután egy, a köztársaságban az orosz üzleti vállalkozások terjeszkedését lehetővé tevő megállapodás tömeges tüntetésekhez és a kormányépületek ellenzék általi elfoglalásához vezetett.
Bzsanija hetek óta növekvő feszültségekkel nézett szembe; az ellenzék a lemondását és új választásokat követelt, valamint épületeket és hidakat foglalt el egy olyan megállapodás elleni tiltakozásként, amely megnyitná a fekete-tengeri régió ingatlanpiacát a gazdag oroszok előtt.
A 61 éves Aszlan Bzsanija, az állambiztonsági szolgálat volt vezetője 2020-ban lett államfő, 2008 óta már a harmadik abház vezető, akit hasonló módon buktattak meg.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva ír arról a The Times, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök el szeretné érni, hogy Ukrajna saját belátása szerint használhasson fegyvereket önvédelemre, és Nagy-Britannia már hónapok óta nyomást gyakorol az Egyesült Államokra ebben a kérdésben.
A lap szerint az Egyesült Államok eddig azért óvakodott a fegyverek bevetésének engedélyezésétől, mert tartott a háború eszkalálódásától. A fordulópontot az informátor szerint az hozta, hogy Oroszország bevonta az észak-koreai katonákat is, amit Washington eszkalációnak tekintett.
Meg kell adnunk Ukrajnának azt, amire szüksége van ahhoz, hogy megnyerje ezt a háborút. De nem fogok belemenni a műveleti kérdésekbe, mert ha ezt teszem, akkor csak egy ember fog nyerni – Putyin
– fogalmazott Keir Starmer az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette Nyikolaj Gaiduk német állampolgárt, akit a Kalinyingrádi régió energetikai infrastruktúrája elleni terrortámadások elkövetésével és tervezésével vádolnak – tájékoztatott az esetről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az oroszok a 2024 márciusában, egy kalinyingrádi kisnyomású gázelosztó állomáson elkövetett robbantással is a hamburgi Gaidukot vádolják. A Kalinyingrádi régió Oroszország erősen felfegyverzett exklávéja a Balti-tenger partján, ami a NATO-tag Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el.
Az FSZB állítása szerint Gaidukot azután vették őrizetbe, hogy Lengyelországból megérkezett a Kalinyingrádi régióba, hogy állítólag további szabotázsakciókat hajtson végre. Járművének átvizsgálásakor a hírek szerint fél liter folyékony robbanóanyag került elő. Az FSZB szerint Gaiduk utasításokat és alapanyagokat kapott Olekszandr Zsorovtól, egy Hamburgban élő ukrán állampolgártól a robbantásokhoz.
Gaiduk ellen terrorizmus és robbanóanyag-csempészet vádjával büntetőeljárás indult. Az Agentstvo független orosz hírügynökség 57 éves, ukrajnai származású állampolgárként azonosította Gaidukot, aki a Szumi megyei Konotopban élt, mielőtt Németországba költözött.
A német külügyminisztérium nem kommentálta a vádakat.
A Kreml szerint abszurd azt feltételezni, hogy köze lenne a Balti-tengeren két távközlési kábelt ért meghibásodáshoz – számol be róla a Sky News.
Több európai ország azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fokozza Ukrajna nyugati szövetségesei elleni hibrid támadásait – bár közvetlenül Moszkvát nem vádolták meg szabotázzsal, még a meghibásodás legnagyobb kárvallottja, Finnország hírszerző és biztonsági szolgálata is azt mondta, elhamarkodott lenne kijelenteni, mi okozhatta a hibát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az üggyel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy egyrészt abszurd feltételezés, hogy továbbra is Oroszországot hibáztatják mindenért, miközben az Északi Áramlat 2 elleni, 2022. szeptemberi robbantásra utalva elmondta, nevetséges, hogy nem reagáltak, amikor Ukrajna folytatott szabotázstevékenységet a Balti-tengeren.
Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden adásba került interjúban.
Az MTI szerint az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.
Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott:
Nem lesz egyszerű, de ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin.
Hozzátette, az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye és a fegyverei”.
Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.
Beszámolt arról is, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről is. Az ukrán elnök elmondta, akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki, mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.
„Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút” – szögezte le az ukrán elnök. „Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin diplomáciai elszigetelésével.
Amerikai és ukrán kormányzati tisztviselők is megerősítették a Reutersnek, hogy Ukrajna valóban bevetette kedden az amerikai ATACMS-rakétarendszert Oroszország területe ellen.
Ugyanakkor a hírügynökségnek nyilatkozó források egyikének nyilatkozata szerint
hamis információk szerepelnek az orosz védelmi minisztérium erről szóló beszámolójában.
Az oroszok azt állították, hogy hat rakéta érkezett, amelyből ötöt semlegesített a légvédelmük, és csak az egyik okozott tüzet a helyszínen. Ezzel szemben a Reutersnek az amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a csapás részeként összesen nyolc rakétát lőttek ki, amelyekből csak kettőt fogott el az orosz légvédelem.
A tisztviselő is megerősítette, hogy a célpont egy lőszerraktár volt. A Reuters szerint a támadás másodlagos robbanásokat okozott, vagyis sikerült berobbantani a muníciót. Több másik amerikai lapnak tisztviselők szintén megerősítették azt, hogy nyugati rakétákkal hajtották végre a támadást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem erősítette meg, hogy az oroszországi Brjanszk melletti orosz lőszerraktár elleni támadást az amerikai ATACMS-rakétarendszerrel hajtotta végre az ukrán hadsereg, de biztosított afelől, hogy Ukrajna rendelkezik nagy hatótávolságú képességekkel, amelyeket bevet.
Felesleges részletek nélkül: Ukrajnának vannak saját gyártású nagy hatótávolságú drónjai, van nagy hatótávolságú Neptun rakétánk, több is. Van ATACMS-rakétánk is. Mindezeket bevetjük
– jelentette ki az ukrán államfő az MTI szerint keddi, Mette Fredriksen dán miniszterelnökkel tartott közös kijevi sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva.
Az ukrán vezérkar kedden megerősítette, hogy előző éjjel ukrán erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai arzenáljára a Brjanszki régióban található Karacsev városnál. Az orosz védelmi minisztérium erről a csapásról közölte azt, hogy az ukránok hat rakétával hajtották végre az ATACMS-rakétarendszer segítségével. Az ATACMS használatát egyébként két ukrán lap, az RBK és Forbes is megerősítette saját forrásaik alapján, és utóbb több olyan videó is megjelent a közösségi médiában, amelyeken állítólag ez a csapás látható.
Mette Frederiksen a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az ukrán hadiipar 130 millió euró támogatást kap Dániától. Szerinte az ukrán tapasztalat nagyon fontos, és más európai országoknak is tanulniuk kell belőle.
Zelenszkij hangsúlyozta, Dánia Ukrajna egyik legmegbízhatóbb védelmi partnere lett. „A dán modellnek köszönhetően a partnerországokból már több mint egymilliárd dollárt vonzottak az ukrán védelmi iparba” – emelte ki Zelenszkij, hozzátéve, Ukrajnának meg kell nyitnia védelmi iparát a partnerekkel való teljes körű együttműködés előtt.
A jelenleg Laoszban tartózkodó amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin arról beszélt riportereknek, hogy a Fehér Ház további katonai támogatásokat jelent be szerdán, összesen 275 millió dollár értékben – számolt be róla a CNN.
A védelmi miniszter szerint Ukrajna számára kritikus eszközöket adnak át, példaként a légvédelmi rendszerekhez, tüzérségi és páncéltörő fegyverekhez használt lőszert említette.
Az elmúlt hét napban ez már a harmadik komoly bejelentése lesz a Fehér Háznak: miután hétvégén Joe Biden zöld utat adott a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni használatának, a héten bejelentette, hogy az Egyesült Államok taposóaknákat is ad Ukrajnának.
A Nyugat elismeri, hogy Oroszország felülvizsgált nukleáris doktrínája jelentősen meggyengítette az Egyesült Államok és a NATO azon erőfeszítéseit, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, így a hagyományos hadviselésben elérhetetlen a győzelem – mondta Szergej Nariskin, az Orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója egy interjúban a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Nariskin szerint ezzel Oroszország nukleáris elrettentő stratégiája rendkívül megnőtt, emiatt reagáltak rá a nyugati országok óvatosan.
Tisztában vannak azzal, hogy a Putyin által felvázolt revíziók nagymértékben aláásták az Egyesült Államok és a NATO azon törekvéseit, hogy nemzetünk stratégiai vereségét érjék el. Ezenkívül a nukleáris fegyverek alkalmazásának kiterjesztett kritériumai lényegében kizárják az orosz fegyveres erők legyőzésének lehetőségét csatatéren
– fogalmazta meg véleményét az Orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden írta alá az ország nukleáris doktrínájának frissítését, amely jóval lentebb húzta meg a vonalat, amiért cserébe Oroszország az atomfegyverek bevetéséről dönthet.
Újabb két ország, Görögország és Spanyolország döntött úgy, hogy az Egyesült Államok után ideiglenesen ők is bezárják a kijevi nagykövetségeiket – számolt be róla az amerikai CNN.
Mindkét európai ország nagykövetsége szerdán nem nyit ki – a görög az indoklás szerint biztonsági okokból, míg spanyol lapok arról írnak, Spanyolország azután döntött, hogy nem nyit ki a nagykövetsége, hogy információik szerint szerdán Oroszország komoly légitámadást indíthat az ukrán főváros ellen.
Az éjjel egyébként többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák a fővárosban.
Oroszország az éjjel 122 drónt indított Ukrajna ellen, amiből az ukrán légvédelem 56-ot lelőtt – számolt be róla az ukrán hadsereg nyomán a Sky News.
A hadsereg közleménye szerint 58 orosz drón sorsa nem ismert, miután a követését elvesztették a radaron – közülük öt visszatért Oroszországba, egy pedig Belaruszba.
A közlemény szintén megjegyzi, hogy Oroszország hat rakétájából kettőt elfogtak.
Az ukrán közmédia, a Suspline beszámolója szerint egy 43 éves férfi akár kilencéves börtönbüntetést is kaphat, miután segített Moldovába szökni egy olyan férfinak, akit akár besorozhattak volna – számol be róla a The Guardian.
A most letartóztatott férfi pénzt is kapott azért, hogy Moldovába átcsempészte a férfit.
Jean-Noel Barrot francia külügyminisztert nem ijesztette meg a döntés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megváltoztatja az orosz nukleáris doktrínát, amivel immáron Oroszország jóval alacsonyabb szinten határozta meg, mit tart vörös vonalnak, ami után Moszkva atomfegyverek bevetéséről dönthet.
Barrot szerint a döntés csak retorika, amely kormányát nem ijesztette meg.
Oroszország a háborúban korábban is többször felvetette, hogy taktikai atombombát vetne be, viszont eddig erre nem került sor – a legtöbb elemző szerint Putyinnak az atombombával való fenyegetéssel az a célja, hogy elriassza a nyugati országokat Ukrajna további támogatásától.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok úgy döntött, ideiglenesen bezárja kijevi nagykövetségét, mert attól tartanak, a következő időszakban megnőnek az ukrán fővárost érő légitámadások.
Azonban az amerikai példát eddig nem sokan követik: a Sky Newsnak a brit nagykövetség közleményben jelentette be, ez idő alatt a brit nagykövetség továbbra is nyitva lesz, azonban azt hozzátették, alkalmazottaik biztonsága a legfontosabb, és folyamatosan ellenőrzik a jelenlegi helyzetet.
Az Egyesült Államok azért tart a Kijevet ért légitámadások növekedésétől, mert Joe Biden a hétvégén engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai nagy hatótávolságú rakétákat oroszországi célpontok ellen is bevesse. Ezután több állam is bejelentette, hogy ők is engedélyezik – Franciaország mellett például az Egyesült Királyság is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, a háború befagyasztása a meglévő frontvonalak mentén továbbra is elfogadhatatlan lenne Oroszországnak – számol be róla a The Guardian.
Napi sajtótájékoztatóján ezen kívül Peszkov nem kívánta kommentálni, hogy a fővárost érő komoly támadásoktól tartva az Egyesült Államok úgy döntött, bezárja a kijevi nagykövetségét, helyette arról beszélt, hogy szerinte Joe Biden és adminisztrációja teljes mértékben elkötelezett az ukrajnai háború folytatásában.
Peszkov arról is beszélt, Putyin tervét nem változtatta meg, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának a nagyobb hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetését, azonban az orosz elnök elrendelte a kritikus infrastrukturális létesítmények, például a Krími híd védelmének megerősítését.
Orbán Viktor szerda reggelre összehívta a Védelmi Tanács ülését az ukrajnai háború legújabb fejleményei, valamint a konfliktus eszkalációjának fokozott veszélye miatt. A miniszterelnök Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli döntései miatt lépett így.
A teljes cikket ezen a linken olvashatják el.
Svédországban, Norvégiában és Finnországban is figyelmeztetéseket adtak ki egy lehetséges háború, valamint válsághelyzet miatt – nagyjából egy időben azzal, hogy Vlagyimir Putyin változtatott Oroszország nukleáris doktrínáján. A skandináv országok néhány tisztviselője azt is elismerte, hogy Oroszország fenyegetése miatt tettek így.
A teljes cikket ezen a linken tudják elolvasni.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége ideiglenesen zárva tart, miután konkrét információkat kaptak arról, hogy szerdán jelentős légitámadásra kell számítani – számolt be róla a Sky News.
Az amerikai nagykövetség az X-en közzétett bejegyzésében arra kérte a dolgozóit, hogy menjenek biztonságos helyre. Az amerikai állampolgároknak szintén azt javasolták, hogy légitámadás esetén mielőbb keressenek menedéket.
Mint írtuk, a Joe Biden által vezetett amerikai kormány engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszország területére. Moszkva kedden közölte, hogy Ukrajna hat, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú ATACMS-rakétával találta el Oroszországot.
Ukraine: The U.S. Embassy in Kyiv received specific information of a potential significant air attack on Nov 20. The Embassy will be closed and recommends U.S. citizens be prepared to immediately shelter in the event an air alert is announced. https://t.co/ah0bpDfULK pic.twitter.com/m8cWXCXT2V
— Travel - State Dept (@TravelGov) November 20, 2024
Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajnának a gyalogság ellen használható taposóaknákat szállítson az Egyesült Államok – mondta egy amerikai tisztviselő a Reutersnek (hasonló értesülést osztott meg a The Washington Post című lap is, ugyancsak névtelenséget kérő tisztviselőkre hivatkozva).
A hírügynökség beszámolója szerint az amerikaiak úgy kalkulálnak, hogy
az eszközök segíthetnek lelassítani az orosz előrenyomulást kelet-ukrajnában – különösen, ha az Egyesült Államoktól származó más lőszerekkel együtt használják őket.
„Oroszország katonák hullámaival támadja az ukrán vonalakat keleten, függetlenül a veszteségektől, amelyeket elszenvednek. Tehát nyilvánvalóan az ukránok veszteségeket szenvednek, és több város és település veszélyben van. Ezeket az aknákat kifejezetten azért készítették, hogy pontosan ezzel vegyék fel a harcot” – fejtette ki a The Washington Postnak nyilatkozó tisztviselők egyike.
Az Egyesült Államok elvárja, hogy Ukrajna saját területén használja az aknákat, és azt is, hogy civilek által lakott helyre ne telepítsenek belőlük. Az amerikaiak tankelhárító aknákkal már eddig is ellátták Ukrajnát, de taposóaknákat mostanáig nem szállítottak.
A Reutersnek nyilatkozó tisztviselő szerint az amerikai aknák abban is különböznek Oroszország aknáitól, hogy előre meghatározott idő után automatikusan hatástalanná válnak – miután a robbantáshoz működőképes akkumulátorra is szükségük van, és ha ez lemerül, akkor nem robbannak fel (ez azért is lehet fontos, mert egyes becslések szerint már így is 100 évig elhúzódhat Ukrajna teljes aknamentesítése).
Az előző hétvégén megjelent sajtócikkek szerint az amerikai elnök már azt is jóváhagyta, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal mérjen csapást Oroszország területére. Vlagyimir Putyin a nukleáris doktrína módosításával reagált Joe Biden döntésére.
Az orosz fél szerint kedden meg is történtek az első csapások az amerikai rakétákkal orosz területen (ezt egyébként két ukrán lap, az RBK és Forbes is megerősítette saját forrásaik alapján). Utóbb több olyan videó is megjelent a közösségi médiában, amelyen állítólag ez a csapás látható.
Az M1117, M113 és M2A2 Bradley által támogatott ukrán katonák sikeresen támadták az orosz állásokat Pokrovszk irányában – jelentette a Defense of Ukraine az X-en. A támadásról felvételek is készültek.
Ukrainian warriors, supported by M1117, M113, and M2A2 Bradley, successfully attacked russian positions in the Pokrovsk direction.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) November 19, 2024
📹: 225th Assault Battalion pic.twitter.com/hWeBIcQu12