László Róbert, a Political Capital választási szakértője az MTI-nek azt mondta, szerinte általánosságban elmondható, hogy az indulók közül a Fidesz mozgósító ereje a legnagyobb, majd a Jobbik következik, a baloldali pártok pedig gyengébb hatékonysággal tudják urnákhoz hívni támogatóikat. Az elemző szerint az alacsonyabb részvételi arány mellett kevesebb szavazattal érhető el az ötszázalékos bejutási küszöb. László úgy vélte, a baloldal pártjainak kedvezhet a magasabb budapesti részvétel, amely az előző EP-választáshoz képest kisebb mértékben esett vissza, mint az országos átlag.
Brüsszelben a nagykövetségen regisztrált 887 szavazó állampolgárunkból - a legnagyobb létszámú külképviseleti szavazók - a szavazás lezárásáig 779-en adták le a szavazatukat. Ez 87,82 százalékos részvételt jelent. Persze lehet, hogy más országok átszavazói ennél is nagyobb arányban szavaztak. Ergó lehet, hogy Brüsszelben is leégtünk, csak könnyen lehet, hogy ezt sosem fogjuk megtudni. Ha Ön tud erről adatokat, írja meg ide: tema@mail.index.hu.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az MTI-nek leginkább az ellenzéki szavazók motiválatlanságával magyarázta az alacsonyabb részvételi adatokat, szerinte ugyanis a baloldali szavazókat az áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett vereség, valamint a pártjaik közötti küzdelem is távol tartja a voksolástól. A Fideszt ezzel szemben a győzteshez húzás effektusa is erősítheti, vagyis az a jelenség, amelynek részeként egy-egy választás után nő a voksoláson nyertes támogatottsága. Lánczi Tamás mindezekből arra következtet, hogy a Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választásnál is nagyobb arányú győzelmet arathat.
Nagyon röviden beszélt. Összesen annyit mondott, hogy nagyon köszönik azoknak, akik elmentek szavazni, különösen mivel ennyire alacsony volt a részvétel. Külön megköszönte az aktivisták munkáját is.
Csak nem EP-helyet. Nagy-Britanniában ugyanis önkormányzati választások is voltak az EP-választással együtt. A legtöbben nálunk általában egyetlen északír indulót ismernek, de most nem az, nem a Sinn Féin nyert. Leginkább onnét lehetnek ismerősök, hogy ez az a párt, aminek soha semmi köze nem volt az IRA nevű lanyhuló aktivitású terrorszervezethez.
Egészen pontosan még csötörtökön voltak a választások, csak most számolták ki az eredményeket. Az esélyesebb protestáns jobboldali DUP nyert egyébként a Sinn Féin előtt, de egy helyet kapott a helyi Haza Nem Eladó (People Before Profit Allience) párt is, adta hírül a jó nevű Raidió Teilifís Éireann.
A hivatalos eredmények beérkezése előtt a szavazóköri delegáltjaiktól kapott információk alapján próbálja megtippelni az LMP, hogy hogyan szerepelt a választáson. Mivel a pártnak nincs sok delegáltja, elég szórványosak ezek az információk, de egyelőre úgy tűnik, a párt még az országgyűlési választásokon elértnél is jobban teljesített.
Bár arról fogalmunk sincs, hogy ezek az információk honnan származnak, az eredményvárón olyan pletyka is kering, hogy mindkét baloldali kispárt, az Együtt és a DK mandátumhoz fog jutni. Azt is hallottuk már, hogy Szolnokon a Jobbik nyert, a Belvárosban pedig a DK megverte az MSZP-t.
A szlovákokat nem érdekelte az EP-választás, viszont az MKP és a Híd-Most is bejuttatott egy-egy jelöltet. A nem hivatalos adatok szerint a befutó Robert Fico pártja, a baloldali Smer.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy nagyarányú Fidesz-győzelemre következtet a részvételi adatokból, „bár nem akkorára, mint a tegnapi Real Madrid-siker volt”. Gulyás szerint:
A magyar külképviseleteken 96 helyen volt szavazás. Ezek az urnák szerdán érkeznek meg az NVI-hez, így aznap lesz meg a végeredmény.
Kovács Béla nincs itt. Kórházban van még mindig. Balczó Zoltán az Indexnek azt mondta, hisznek neki, szerinte nem kémkedett, nem igaz, amit a sajtó ír.
A Jobbik egyik alelnöke (aki nem mellesleg az EP-listán a 2. helyen áll) láthatóan ingerült, nem is titkolta, hogy megviselte a Kovács-ügy. Nehezményezi például, hogy a sajtó nem volt kíváncsi a párt programjára, mert mindig csak Kovács Béláról kérdezték.
A Jobbik a Kongresszusi Központban várja az eredményeket, a párt politikusai elkülönülnek a sajtó munkatársaitól. Az ismertebb arcok közül eddig Balczó Zoltán aktív csak, interjúkat ad. De az elkülönített részben van már Szabó Gábor pártigazgató, Z. Kárpát Dániel, Szávay István, Novák Előd is. 2009-ben még rengeteg, Jobbik-közeli szimpatizáns és gárdista is feltűnt az eredményváráskor, most ilyeneket nem látni.
A jobboldali, csak 2006-ban alapított Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megőrizheti vezető helyét (28,3 százalék, 5 mandátum), a Bolgár Szocialista Párt Koalíció Bulgáriáért néven lehet a második (20,5 százalék, 3 mandátum). A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért nevű, a török és muzulmán kisebbséget képviselő párt 3 mandátumot jelentű 15 százalékkal a harmadik. Egy újonnan alapított, Bulgária Cenzúra Nélkül nevű párt lett a negyedik, 10,9 százalékkal, ami két mandátumot jelenthet.
Megkérdeztem Szelényi Zsuzsától, ők is az órás-stopperes vita ötletét támogatták-e az elkészítés közben. „Ezt a vitát nem lehetett volna máshogy megcsinálni, hat résztvevő mellett szükség volt a szabályokra” – válaszolja, és hozzáteszi, hogy ez is óriási eredmény, hisz az országgyűlési választások előtt „sikerült a Fidesznek elérnie, hogy sehol ne legyen vita.”
Azt mondja, az sem igaz, hogy az Együtt ne kampányolt volna a választás előtt, és például látványosan mást mondtak a Jobbikkal való szóbaállás kérdéséről, mint a többi baloldali párt. Sőt, a vitát is ők kezdeményezték.
A Fidesz eredményváró VIP-részlegében szalonzene mellett, büfésátrakban várják az eredményt a Millenáris parkban a nagyon fontos emberek.
Az LMP EP-listájának második helyén szereplő Csiba Katalin az m1-nek úgy nyilatkozott, hogy százalékos arányban jobb eredményt érhetnek el, mint áprilisban, így akár két képviselőjük is kijuthat Brüsszelbe.
Megérkeztek az első előzetes eredmények Finnországból, ahol korábban úgy tűnt, a nacionalista Finnek Pártja lehet az egyik sikeres befutó. Most, a szavazatok 39 százalékának megszámlálása után úgy tűnik, ez a jóslat kissé túlzó volt. A Nemzeti Koalíciós Párt (KOK, Európai Néppárt) vitt 22,7 százalékot, ami 4 képviselői helyre lesz elegendő. Ez közel áll a 2009-es eredményükhöz.
A harmadik helyezett szociáldemokraták és a zöldek kicsit gyengültek, a Finnek Pártja pedig 12,8 százalékra erősödött a 2009-es 9,79 százalékról, így most a korábbi egy két képviselői szék helyett kettőt is megkaparinthatnak a nacionalisták. Az eredmény természetesen még megváltozhat.
Szanyi Tibor az MSZP listavezetője egyelőre nem szeretne semmilyen esélylatolgatásba bonyolódni, csak annyit mondott, hogy a lottószámokat is könnyebb eltalálni, mint az eredményt.
Szanyi azt azért hozzátette, hogy felháborítónak találja a kormány hozzáállását az EP-választáshoz, mert míg az országgyűlési választásokon százmilliókkal támogattak mindenféle kamupártokat, most sem a pártoknak nem adtak pénz mozgósításra, sem a kormány nem tett azért, hogy a választópolgárokat tájékoztassa a választás jelentőségéről. Szerinte ezért is volt ilyen alacsony a részvétel.
Javában folyik az eredményváró előkészítése a Millenárison, a Fidesz helyszínén. Még a terrorelhárítók is átvizsgálták az épületeket - mondta az m1 helyszíni tudósítója.
Az előzetes eredmények alapján Görögországban az EU-t erősen kritizáló, szélsőbalos pártszövetség, a Sziriza 26-30 százalékot is szerezhetett, míg a kormányzó Új Demokrácia csak 23-27-et. A szélsőjobbos Arany Hajnal 8-10 százalékot szerzett, ami négy százalékos javulást jelentene az előző eredményhez képest.
Este hétig 44 százalék ment el szavazni, pedig öt éve a nagy országok között Olaszországban volt messze a legnagyobb részvétel (65 százalék). Most ennél valószínűleg jóval alacsonyabb lesz a részvétel, igaz, ők még késő estig szavazhatnak.
Szelényi Zsuzsa a lista első olyan együttes jelöltje, aki ki is menne Brüsszelbe. A közmédia valamelyik adójának nyilatkozik, szerinte azért alacsony a részvétel, mert nem sikerült elmagyarázniuk az embereknek, milyen közvetlenül érinti a mindennapjainkat az unió. A budapesti magas részvételnek örül.
Itt talán jobban érezni Európa közelségét
– mondja.
A 2010-ben alapított párt a horvát balközép és középpártok szövetsége, nevüket az étteremről kapták, ahol 2009 júliusában először találkoztak a pártok képviselői. Az exit poll eredmények szerint a mókás nevű párt a horvát szavazatok negyedét vitte el.
Csakúgy mint öt éve, a hatórás adatok szerint, Spanyolországban is 34 százaléknyi szavazó fáradt az EP-választásra, igaz, ők 8 ig még erősíthetnek. Katalóniában jelentős, 9 százalékos növekedést regisztrálhattak, közel 35,41 százalék ment el szavazni (ott 2009-ben 26,77 százalékos volt a részvétel).
40,7 százalékuk ment el szavazni, ami jóval több, mint az országos átlag. Szép volt, Felcsút!
Hiszen csak a szavazók 6,7 százalékát érdekelte az EP-választás. Az előzetes adatok szerint itt volt a legalacsonyabb a részvételi arány.
Beszterecen sem hozott túl sok embert lázba az európai döntéshozók megválasztása, itt a szavazók 12 százaléka járult az urnákhoz.
Az Európai Parlament frakciója, ami ellenzi az Európai Uniót, így lehetne legjobban jellemezni a Szabadság és Demokrácia Európáját, amiben euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők ülnek. A frakciót szinte egyedüliként a föderalizmus elutasítása tartja össze, egyébként meglehetősen sokszínű ideológiailag, a folyton cserélődő tagság miatt nem alkot olyan erős pártcsaládot, mint a többi EP-frakció. Az EFD mellett létrejöhet majd egy új szélsőjobboldali frakció a francia Nemzeti Frontot (FN) vezető Marine Le Pen és a holland Szabadságpárt (PVV) alapítójának, Geert Wildersnek a vezetésével.
Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitteren jelentette be, hogy náluk magasabb volt a részvételi arány, mint az előző EP-választáson. Büszke erre az eredményre, mert országa demokratikus elkötelezettségét jelzi.
Az aprócska északkelet-magyarországi faluban rekordmagas volt a részvételi arány: a szavazásra jogosultak 76 százaléka adta le a voksát az EP-választáson, ami több mint kétszerese az országos részvételnek.
A választásra jogosultaknak csak 22,86 százaléka szavazott.
Egyértelműen Budapesten a legmagasabb a részvétel. Vasárnap este fél hétig 36,42 százalék szavazott. Komolyabb részvételt a következő megyékben mértek:
