Történelmi csúcsot döntött az előszavazók száma az ohiói Columbus városában: vasárnap délután 2 óráig több mint 123 ezer választópolgár adta le voksát – jelentette be Aaron Sellers, a Franklin megyei választási bizottság szóvivője.
A Franklin megyei választási bizottság épülete, amely Columbus egyetlen előszavazási helyszíne, vasárnap este zárta be kapuit, miután délután 1 és 5 óra között fogadta a szavazókat. A választópolgárok rendkívüli elszántságról tettek tanúbizonyságot:
sokan akár három órát is hajlandóak voltak sorban állni, hogy leadhassák a szavazatukat.
Az NBC News helyszíni riportjából kiderült, hogy voltak olyanok is, akik a hosszú várakozási idő miatt úgy döntöttek, inkább a keddi hivatalos választási napon keresik fel szavazókörüket. A választási bizottság tájékoztatása szerint hétfőn zárva tartanak a szavazóhelyiségek Franklin megyében.
A rekordszámú előszavazás jól mutatja az amerikai választók fokozott érdeklődését és aktivitását a 2024-es elnökválasztás során.
A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros lesz az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Ugyanakkor az elektori kollégium miatt a jelöltek számára egyáltalán nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon – a jelöltek két-két módon ugorhatják át a győzelemhez szükséges 270 elektori küszöböt. Térképen ábrázoljuk, hogy milyen eredmények kellenek a két jelölt győzelméhez.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Ma már nyilvánosan is közölt dokumentumok alapján tudni lehet, hogy az előző két amerikai választást Oroszország különféle dezinformációk terjesztésével megpróbálta befolyásolni. Úgy tűnik, a mostani voksolás sem képez kivételt.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Kamala Harris kampánycsapata arra számít, hogy Georgiában, Észak-Karolinában és Michiganben már a választások éjszakáján végeredményt kaphatnak. Amennyiben mindhárom államban nyernének, akkor a demokraták adhatnának a következő amerikai elnököt − írta a Sky News.
A többi billegő állam esetében szerda előtt nem várható eredmény. Georgiai választási tisztviselők szerint már helyi idő szerint este tíz órára eldőlhet a verseny. Jen O'Malley Dillon demokrata kampányfőnök úgy véli, hogy nyugodtnak és magabiztosnak kell maradniuk, amíg teljesen le nem zárul a szavazatszámlálás, és hivatalos végeredményt nem hirdetnek.
Amennyiben Donald Trump vereséget szenvedne az elnökválasztáson, két dolog biztos: Trump először csalást kiált, utána pedig a republikánus elnökjelölt sikerességétől függően a pártban elindulna egy hosszú, kemény belső harc, amely már évek óta zajlik a trumpista és a moderált republikánusok között. Ugyanakkor egy választási vereség során az eddig Trumphoz lojális, ám maguk is elnökjelölti célokkal rendelkezők is megpróbálhatnák letaszítani az egykori elnököt a trónról.
A teljes cikkünket ezen a linken tudják elolvasni.
Kamala Harris a kampány utolsó napját sztárfellépőkkel zárta, amelyen Oprah Winfrey, Lady Gaga és Katy Perry is részt vett. Utóbbi nem jó ómen a demokratáknak, mert 2016-ban Hillary Clinton kampányának himnusza az énekesnő Roar című dala volt. Akkor az eredményvárón kellett volna fellépnie, de amikor látták, hogy nem a demokrata jelölt áll győzelemre, sokan összetörtek − írta meg a The Guardian.
Ennek ellenére most az énekesnő már mosolyogva készített közös videót Kamala Harrisszel, miután leadta szavazatát, melyről X-en közzétett bejegyzésében számolt be.
This is @KamalaHarris. She’s gonna be… well… We’re the only ones who can finish this sentence 🗳️🇺🇸 VOTE! pic.twitter.com/zrEcSH1fah
— KATY PERRY (@katyperry) November 4, 2024
Az NPR/PBS News/Marist hétfőn közzétett utolsó, választások előtti közvélemény-kutatása szerint Kamala Harris demokrata alelnök országos szinten 51-47 arányban vezet Donald Trump volt elnökkel szemben − írta a CNN.
A felmérés szerint a valószínű szavazók 55-44 arányban úgy vélik, hogy Trump elsősorban olyan javaslatokat tesz, amelyeket végre is akar hajtani, nem pedig olyanokat, amelyekkel szavazatokat akar szerezni; ezzel szemben ugyanannyian osztoznak abban a kérdésben, hogy Harris valóban meg akarja-e valósítani javaslatait.
A felmérésben részt vevő valószínű szavazók nagyjából egyenlő arányban osztoznak abban a kérdésben, hogy melyik jelölt tudja jobban kezelni a gazdaságot (Donald Trump: 50, Kamala Harris: 49), viszont a demokrata jelölt személyét pozitívabban értékelik, mint a republikánusét (50-45 Harris javára).
Az új felmérés eredményeinek beépítésével a CNN legfrissebb közvélemény-kutatási átlaga szerint országszerte a valószínű szavazók átlagosan 49 százaléka támogatja Harrist és 47 Trumpot. A bevont öt felmérésből kettő előbbi előnyét mutatja, míg három szerint nincs egyértelmű vezető a versenyben.
Donald Trump győzelme esetén egy agresszívebb gazdaságpolitikával és egy agresszívebb vámpolitikával szembesülhet a világ az Egyesült Államok részéről – jelezték az MBH Elemzési Centrum szakértői.
A régión belül – Lengyelország mellett – Magyarország az egyik legkitettebb az Egyesült Államok felé: 2023-ban a magyar kivitel az Egyesült Államok felé közel 11 milliárd dollár volt, míg a behozatalunk alig haladta meg a 3 milliárdot.
Republikánus győzelem esetén emellett magasabb inflációval, ezáltal magasabb kamatszinttel lehet kalkulálni, és így erősebb dollárárfolyamra lehet számítani. A feltörekvő devizáknak általában nem tesz jót a dollár erősödése, így ez a forintra nézve is igaz. Tekintve, hogy a forint már most is sokat gyengült, elképzelhető, hogy tartósan a 410-es szint fölé menne az árfolyam − állapították meg a szakértők.
Bármelyik elnökjelölt nyeri meg a választásokat, a felvázolt programjaik magasabb deficit- és adósságszintet hozhatnak, ugyanakkor a költségvetés kihívásai és a hosszabb távú adóssághelyzet alakulása valamelyest háttérbe szorultak a tengerentúlon a választási kampányidőszak során.
Részletes elemzésünk az alábbi linken olvasható.
Az NBC News népszerű politikai elemzője, Steve Kornacki a TODAY műsorában elemezte a legfrissebb országos közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek szerint Kamala Harris és Donald Trump támogatottsága gyakorlatilag azonos szinten áll.
Különösen figyelemreméltó fordulat következett be Iowában, ahol Harris új lendületet vett, ami jelentős változást jelezhet a tradicionálisan republikánus államban, amely az elmúlt két választáson meggyőző fölénnyel szavazott a republikánus jelöltre.
Kornacki elemzése szerint a 2024-es elnökválasztás kimenetelét döntően befolyásolhatja a nemek közötti különbség.
A szakértő rámutatott, hogy a női szavazók preferenciái kulcsfontosságúak lehetnek, különösen azokban az ingadozó államokban, ahol szoros eredmény várható.
Iowa esete azért is érdekes, mert az állam politikai irányváltása jelezheti a vidéki területeken élő választók gondolkodásának átalakulását, ami országos szinten is hatással lehet a végeredményre.
Donald Trump újabb bejelentést tett észak-karolinai kampánygyűlésén: amennyiben megválasztják, azonnali vámokat vetne ki Mexikóra, ha déli szomszédjuk nem állítja meg a határain átkelő migránsokat – írja tudósításában a The Guardian.
A volt elnök Claudia Sheinbaum mexikói államfőnek üzent:
Még nem találkoztam vele, de az első naptól, vagy akár még előbb tudatni fogom vele, hogy ha nem állítják meg ezt a bűnözői és drogáradatot, amely az országunkba ömlik, azonnal 25 százalékos vámot vetek ki minden amerikai importjukra.
Donald Trump magabiztosan állítja, hogy terve „százszázalékos" sikerrel járna, és ha mégsem, akkor tovább emelné a vámokat: „Ha ez nem működik, felemelem 50 százalékra, ha az sem elég, akkor 75-re. A keménykedőknek pedig akár 100 százalékra is.”
A republikánus elnökjelölt szerint Mexikó erre válaszul katonákat vezényelne a Guatemalával és Belizével közös déli határára, hogy megállítsák az észak felé tartó migránsokat.
Donald Trump volt amerikai elnök hétfői kampánygyűlésén Raleigh-ben arra buzdította támogatóit, hogy mindenképpen menjenek el szavazni a keddi választáson. „Ha mindenkit sikerül mozgósítanunk a szavazásra, semmit sem tehetnek ellenünk” – hangsúlyozta Trump, aki kemény szavakkal bírálta a Demokrata Pártot:
Egy szörnyen veszélyes pártról van szó, amely tönkre fogja tenni az országunkat.
Az egykori elnök szerint a választás tétje óriási: „Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen. Ezért is vagyok ma itt: hogy mindenkit arra kérjek, menjen el szavazni” – fogalmazott Trump az ABC News tudósítása szerint.
A volt elnök észak-karolinai látogatása jól mutatja az állam stratégiai jelentőségét a 2024-es elnökválasztáson, hiszen a billegő államok közé tartozó Észak-Karolina döntő szerepet játszhat a végeredmény szempontjából.
Történelmi csúcsot döntött az előszavazók száma az ohiói Columbus városában: vasárnap délután 2 óráig több mint 123 ezer választópolgár adta le voksát – jelentette be Aaron Sellers, a Franklin megyei választási bizottság szóvivője.
A Franklin megyei választási bizottság épülete, amely Columbus egyetlen előszavazási helyszíne, vasárnap este zárta be kapuit, miután délután 1 és 5 óra között fogadta a szavazókat. A választópolgárok rendkívüli elszántságról tettek tanúbizonyságot:
sokan akár három órát is hajlandóak voltak sorban állni, hogy leadhassák a szavazatukat.
Az NBC News helyszíni riportjából kiderült, hogy voltak olyanok is, akik a hosszú várakozási idő miatt úgy döntöttek, inkább a keddi hivatalos választási napon keresik fel szavazókörüket. A választási bizottság tájékoztatása szerint hétfőn zárva tartanak a szavazóhelyiségek Franklin megyében.
A rekordszámú előszavazás jól mutatja az amerikai választók fokozott érdeklődését és aktivitását a 2024-es elnökválasztás során.
Donald Trump republikánus elnökjelölt ismét kemény hangon bírálta Joe Biden jelenlegi elnök és Kamala Harris alelnök bevándorláspolitikáját egy észak-karolinai kampányrendezvényen.
Az egyesült államokat korábban már elnökként vezető trump szerint Harris azonnal „megnyitná a határokat", ha hatalomra kerülne.
Donald Trump egy óriáskivetítőn szemléltette állításait, bemutatva az amerikai–mexikói határon történt illegális határátlépések számának alakulását. A grafikon szerint hivatali ideje alatt történelmi mélypontra csökkent az illegális bevándorlás, míg Biden elnöksége alatt jelentősen megugrott.
Az én időmben volt a legalacsonyabb az illegális bevándorlás szintje, és ezt a szintet stabilan tartottam is. Minden este megcsókolom ezt a grafikont. Annyira sokat jelent nekem
– mondta Donald Trump a Sky News tudósítása szerint, majd hozzátette: „Még ha rosszak lennének is a számok, akkor is ugyanúgy megcsókolnám. De ezek a legjobb számok a határ történetében.”
Érdekesség, hogy Trump korábban azt állította, hogy épp ennek a grafikonnak köszönheti az életét: júliusban egy pennsylvaniai kampánygyűlésen állítása szerint pont akkor hajolt a grafikon felé, amikor egy merénylő rálőtt, így a golyók elkerülték.
Az amerikai gazdaság helyzete továbbra is a választók első számú prioritása – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásokból. A George Washington Egyetem politikai menedzsment programjának igazgatója, Todd Belt szerint
az első számú kérdés ugyanaz, mint mindig: a gazdaság,
amely több dimenzióban is vizsgálható, beleértve a növekedési rátát, a munkanélküliséget, a fogyasztói bizalmat és természetesen az inflációt. Az ABC News és az Ipsos legutóbbi közös felmérése aggasztó képet fest:
az amerikaiak 44 százaléka érzi úgy, hogy rosszabbul él, mint Joe Biden hivatalba lépésekor.
Ez a negatív megítélés 1986 óta a legrosszabb eredménynek számít. Bár az infláció mérséklődött és a foglalkoztatottság erős, ezek a pozitívumok nem érik el a választók ingerküszöbét. A megkérdezettek 59 százaléka szerint a gazdasági helyzet romlik, és csupán 23 százalék látja úgy, hogy javul.
A számok Trump volt elnöknek kedveznek: a romló gazdasági helyzettel elégedetlen regisztrált szavazók körében 53 százalékpontos előnnyel vezet Kamala Harris alelnökkel szemben (74–21 százalék) – írja az ABC News. Az 538 elemzőcég kutatása is megerősítette: gyakorlatilag minden ingadozó államban a gazdaság a legfontosabb választói kérdés.
A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) minden eddiginél agresszívebb kampányba kezd: mozgó óriásplakátokat vezényel a kulcsfontosságú csataállamok utcáira a választási részvétel növelése érdekében – írta az NBC News.
A párt közleménye szerint ez az akció koronázza meg azt a 7 millió dolláros médiakampányt, amit a mostani választási ciklusban indítottak.
Az I Will Vote (Szavazni fogok) című többmilliós, multimediális kampányunk bizonyítja a demokraták elkötelezettségét, és befektetését azokba a közösségekbe, amelyek erős szavazói koalíciónkat alkotják
– nyilatkozta Jaime Harrison, a DNC elnöke. A kezdeményezés jól mutatja, hogy a demokraták minden követ megmozgatnak a választási mozgósítás érdekében, és a hagyományos kampányeszközök mellett innovatív megoldásokkal is próbálkoznak a szavazók elérésére.
A 2024-es elnökválasztás győztese nem a választások éjszakáján derül ki, hiszen a csatatérállamokban rendkívül szoros a verseny. Jennifer Agiesta, a CNN közvélemény-kutatási és választási elemzési igazgatója azt taglalja egy TikTok-videóban, hogy egyes államokban miért húzódhat el a szavazatszámlálási procedúra.
@cnn Ever wonder why it can take so long to know who won? CNN’s Director of Polling and Election Analytics Jennifer Agiesta explains why the way some states count votes can stretch Election Day into Election Week. #cnn #cnnnews ♬ original sound - CNN
Az igazgató kiemelte, Michiganben és Wisconsinban az a fő kérdés, hogy a nagyvárosok mikor küldenek eredményt, mert általában a választás napját követő reggelen végeznek a szavazatszámlálással, ezen eredmények nélkül pedig nem lehet hivatalos adatokat közölni.
Pennsylvaniában, Arizonában és Nevadában a levélszavazatok okozzák a legtöbb gondot, mert előbbi államban a választás napjáig nem kezdhetik el a voksokat feldolgozni, míg a másik kettőben egyszerűen nem végeznek velük.
Az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában drámai fordulatok rajzolódnak ki a The New York Times és a Siena közös közvélemény-kutatásának legfrissebb adataiból. A hét kulcsfontosságú „csatatérállamban” váratlan elmozdulások történtek a korábbi mérésekhez képest – számolt be a Sky News.
A felmérés szerint Kamala Harris négy államban (Nevada, Észak-Karolina, Wisconsin és Georgia) vezet, míg Donald Trump Arizonában őrzi előnyét.
Pennsylvania és Michigan továbbra is döntetlen – ami alapjaiban rengetheti meg a választási matekot.
A lap vezető politikai elemzője, Nate Cohn kiemelte a meglepő változásokat: „A fiatal, fekete és hispán szavazók körében Harris erősödött, míg Trump a diploma nélküli fehér szavazóknál tudott javítani” – írta elemzésében. Az elmozdulások azonban ellentmondásos hatással voltak Harris esélyeire.
„Harris összességében valamivel jobban szerepelt, mint a korábbi felméréseinkben, de javulása főként azokra az államokra koncentrálódott, ahol korábban gyengélkedett” – magyarázta Cohn.
Közben az úgynevezett „Kék Fal” államai – Michigan, Wisconsin és Pennsylvania – már nem tűnnek olyan leküzdhetetlen akadálynak Trump számára, mint korábban.
Az elemző hangsúlyozta, hogy mindezek eredményeként Harris elektori kollégiumbeli pozíciója nem feltétlenül javult, és felhívta a figyelmet a közvélemény-kutatások természetéből fakadó bizonytalanságokra is.
Az amerikai elnökválasztás előestéjén különös események borzolják a kedélyeket a tengerentúli médiában: a The Washington Post történelmi döntést hozott, amikor egyik elnökjelöltet sem támogatta nyíltan a kampány idején. A nagy múltú és presztízsű kiadvány fennállásakor mindig is a demokraták mellett voksolt, Kamala Harris mögé azonban nem álltak be.
A lap demokrata olvasótábora ezt árulásként élte meg, tömegesen mondták fel előfizetéseiket
– világított rá elemzésében a MediaFuture. Kifejtették, hogy egyrészt furcsának tűnhet ez a heves visszajelzés, másrészt akár érthető is. „Egy köztudottan demokrata kiadvány fogyasztói is demokraták, akiknek elvárása, hogy a lap velük azonos politikai nézeteket valljon. A The Washington Post jelenleg ezt nem tette meg.”
De vajon létezik-e egyáltalán független média? És mi a helyzet Magyarországon?
Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint a hazai helyzet merőben más, mint az amerikai:
Amíg az Egyesült Államokban a médiumok, sőt az egyetemek is nyíltan egy-egy politikai párt mellett teszik le a voksukat, addig Magyarországon csak következtetni lehet az egyes, még meglévő nyomtatott sajtótermékek, rádió- vagy televíziócsatornák, internetes portálok hírmagyarázatából, hogy melyik magyar politikai pártot támogatják. Habár minden médium azt hangoztatja, hogy nem áll politikai irányítás alatt, nagyon kevés sajtótermék mondhatja el Magyarországon, hogy valóban független
– mondta a szakértő a MediaFuture portálnak. Szűts szerint a valódi függetlenséghez átláthatóságra és ellenőrizhető információkra lenne szükség. A történelmi visszatekintés azt mutatja, hogy már az első magyar nyelvű sajtótermék, az 1780-ban indult Magyar Hírmondó sem volt mentes a politikai befolyástól – a Habsburg-cenzúra erősen meghatározta tartalmát.
A szakértő szerint az online térben sem jobb a helyzet. Hiába volt nagy remény a közösségi médiában, a 2020-as évekre kiderült, hogy ez sem lehet a független nyilvánosság terepe.
Még az influenszerek is politikai narratívákba ágyazzák mondanivalójukat, még ha ezt nem is vallják be nyíltan.
A konklúzió meglepő: talán nem is a függetlenség a kulcs, hanem a hitelesség.
Álljon ki egy kiadvány egy ideológia mellett, de valós tényekkel támassza alá érveléseit. Vállalja fel az újságíró, milyen eszmében hisz, de ezt ne úgy tegye, hogy egy másik, számára nem tetszőt álhírekkel aláaknáz
– fogalmazta meg a MediaFuture. „Az olvasók számára ugyanis az igazság a legfontosabb, médiamunkásként pedig a hiteles tájékoztatás a mérvadó – vagy legalábbis az kellene, hogy legyen.”
Az amerikai elnökválasztás előestéjén minden szem Pennsylvania államra szegeződik, ahol az előrejelzések szerint gyakorlatilag fej fej mellett halad Donald Trump és Kamala Harris támogatottsága.
A New York Times/Siena College legfrissebb közvélemény-kutatása szerint mindkét jelölt 48 százalékon áll a valószínű szavazók körében.
A csatatér államnak számító Pennsylvania 19 elektori szavazatával kulcsfontosságú lehet a végeredmény szempontjából.
Mindkét jelölt óriási energiát fektet az állam megnyerésébe. Kamala Harris hétfőn három nagyvárosban – Allentownban, Pittsburghben és Philadelphiában – tart kampánygyűlést. Trump vasárnap Lititzben szólította meg támogatóit, ahol vakcinakritikus gondolatokat is megfogalmazott.
A kampánycsapatok szerint a pennsylvaniai szavazók mintegy háromnegyede kedden, a választás napján adja le voksát. Harris stábja bizakodó a korai szavazatok alapján, és erős választási napra számít.
A feszült kampányhajrában Trump továbbra is választási csalásra figyelmeztet, míg Harris arra kéri a még nem szavazókat, ne dőljenek be ezeknek a taktikáknak, amelyek szerinte csak arra szolgálnak, hogy eltántorítsák őket a szavazástól.
„Akárki is nyeri [a választást], Magyarországnak nem szabadna mindent egy lapra tenni Trump győzelmére” – figyelmeztet Jeszenszky Géza. A korábbi külügyminiszter az ATV Híradónak hangsúlyozta: „Nincs arra esély, hogy ha Donald Trumpot elnökké választják, akkor rögtön vége lesz a háborúnak”.
Még azt sem lehet kizárni, hogy Trump keményebb politikát folytat Oroszországgal szemben, hiszen Amerika nem engedheti meg magának a vereséget. Márpedig hogyha Putyin felülkerekedik, az az egész nyugati világnak a veresége, egy újabb háború veszélyét hozza magával
– fogalmazott Jeszenszky. Emlékezetes, hogy vasárnap Dmitrij Medvegyev Telegram-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, nem tudja megállítani az ukrajnai háborút. Szerinte Trump elfáradt és közhelyeket mond.
Nem tudja megállítani a háborút egy nap, három nap és három hónap alatt sem. Kénytelen lesz betartani minden előírást
– írta, majd hozzátette, hogy amennyiben mégis megpróbálná, „ő lehet az új JFK”, vagyis John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke, akit 1963-ban meggyilkoltak.
Az NBC televíziós társaság vasárnap este kénytelen volt hivatalos „equal time” (egyenlő időkeretre vonatkozó) bejelentést tenni az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnál (FCC), miután Kamala Harris demokrata elnökjelölt szombat este felbukkant a népszerű Saturday Night Live műsorban. A show-ban való másfél perces szereplése azonban komoly vitát robbantott ki.
Az 1934 óta érvényben lévő szabályozás szerint a televíziós társaságoknak azonos műsoridőt kell biztosítaniuk minden versengő politikai jelölt számára.
Brendan Carr, az FCC vezető republikánus biztosa élesen bírálta az NBC döntését, szerinte a csatorna tudatosan próbálta megkerülni a szabályokat azzal, hogy a választások előtti utolsó SNL-adásban szerepeltette Harrist.
Ez minden jel szerint azt mutatja, hogy az NBC és az SNL vezetősége egyértelműen állást kívánt foglalni egy jelölt mellett a választások előtt
– nyilatkozta Carr a Fox News Digitalnak.
A Trump-kampány vezető tanácsadója, Jason Miller közölte:
az SNL meg sem kereste Donald Trumpot szereplési lehetőséggel.
A kampányszóvivő Steven Cheung szerint Harris szereplése „a kétségbeesés jele, ahogy kampánya a jelentéktelenségbe süllyed”.
Az NBC bejelentése alapján a többi jelöltnek most lehetősége nyílik hasonló műsoridőt igényelni a csatornától, bár a szoros határidők miatt ez különösen nehéz feladat elé állítja őket. A szabály alól egyébként kivételt képeznek a híradók, dokumentumfilmek és politikai viták.
A volt amerikai elnök, Donald Trump vasárnap az NBC Newsnak adott telefoninterjúban nem zárta ki egyes védőoltások esetleges betiltásának lehetőségét, amennyiben újra elnökké választják. A döntésben Robert F. Kennedy Jr. véleményére is támaszkodna, aki korábban független elnökjelöltként indult, majd visszalépett, és Trumpot támogatja.
Beszélni fogok [Kennedyvel] és másokkal is, és meghozom a döntést. Ő egy nagyon tehetséges fickó, határozott nézetekkel
– nyilatkozta Trump.
Az NBC News szerint Kennedy az elmúlt években több, tudományosan megcáfolt állítást is megfogalmazott a védőoltásokkal kapcsolatban, többek között azt, hogy összefüggés lehet a vakcinák és az autizmus között.
Trump egy csütörtöki arizonai eseményen már jelezte, hogy számít Kennedy közreműködésére: „bármit csinálhat, amit akar”. Az NBC News információi szerint Kennedy a krónikus gyermekkori betegségek elleni küzdelem területén kaphat jelentős szerepet.
A volt elnök az ivóvíz fluoridozásának kérdésében is nyitottnak mutatkozott Kennedy felvetéseire.
Még nem beszéltem vele erről, de számomra jól hangzik. Lehetséges
– reagált Trump arra a felvetésre, hogy Kennedy első napi intézkedésként betiltaná a fluorid használatát az ivóvízben. Kennedy szerint a fluorid „ipari hulladék”, ami egészségi problémákat okozhat, bár a vezető egészségügyi szervezetek a gyakorlatot biztonságosnak tartják.
A Trump-kampány az utóbbi időben többször is Kennedy nézetei felé közeledett. Howard Lutnick, Trump átmeneti csapatának társelnöke a múlt héten méltatta Kennedyt, míg J. D. Vance ohiói szenátor, Trump alelnökjelöltje a Covid-oltásokkal kapcsolatos fenntartásairól beszélt egy podcastben.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió műsorában adott interjút az orosz–ukrán háború állásáról, a veszteségekről és az amerikai választás háborút érintő hatásáról.
A háború alakulását Kaiser számos szempontból az első világháború anyagcsatájához tudja hasonlítani, mivel mindkét fél tízezres nagyságrendben „égeti el” az embereket. Oroszország jóval többet, ellenben ez nekik jobban belefér. Ettől függetlenül az orosz elnök nem akar elrendelni általános mozgósítást, mert feltehetőleg tömegek menekülnének el az országból. Oroszország már régóta alkalmazza azt a stratégiáját, hogy – a két-háromszoros veszteségeik ellenére – csökkentse Ukrajna hadra fogható katonaállományát.
Hozzátette, hogy az oroszok 8-12 ezres városokat tudtak csak elfoglalni az elmúlt hónapokban. A városok döntő részét pedig kiürítették, és felkészültek az orosz csapatok érkezésére. Ezáltal hatalmas veszteségek árán sikerült elfoglalni a településeket.
Megjegyezte, hogy az Ukrajna által elfoglalt kurszki területek 60 százalékát Oroszország már visszafoglalta, és feltételezése szerint ki fognak vonulni onnan az ukrán katonák, mivel az orosz vezetés régóta azzal fenyegeti őket, hogy teljesen körbezárja a területet az ott tartózkodó katonákkal együtt.
Az amerikai választásokról beszélve elmondta, hogy
amennyiben a republikánus párt lesz a befutó, a fókusz Oroszországról Kínára helyeződik át.
Trump Kína-ellenes külpolitikát kíván folytatni, ami azzal járhat, hogy az amerikai vezetés megegyezik Moszkvával Ukrajna feje fölött.
Donald Trump, az Egyesült Államok egykori elnöke minden eddiginél bizarrabb kampánybeszédet tartott vasárnap a pennsylvaniai Lancasterben, két nappal a keddi elnökválasztás előtt. A republikánus politikus olyan kijelentéseket tett, amelyek még a legedzettebb nézőket is megdöbbentették.
Az AP hírügynökség tudósítása szerint a beszéd során Trump többek között arról értekezett, hogy a számára biztosított golyóálló üveg mögött álló újságírókra akár lőni is lehetne.
Van ez az üveg itt… de ott igazából csak az álhírgyártók vannak. És hogy eltaláljanak, valakinek át kellene lőnie az álhírgyártókon. És ez engem nem is zavar annyira
– fogalmazott az elnökjelölt.
A kampánycsapat később megpróbálta finomítani a botrányos kijelentést, azt állítva, hogy
Trump valójában az újságírók biztonságáért aggódott.
De a politikus más megnyilvánulásai is aggodalomra adtak okot. „Romlott ország ez” – jelentette ki, majd hozzátette: „Börtönbe akarnak zárni, mert rendbe akarod hozni a dolgokat. Gondolj bele! Csalnak a választásokon, és amikor felhívod erre a figyelmet, börtönbe akarnak dugni.”
A The New York Times friss közvélemény-kutatása szerint rendkívül szoros verseny várható a kulcsfontosságú államokban. Trump láthatóan frusztrált amiatt, hogy nem tud jelentős előnyre szert tenni, és kampánya egyre inkább kezdi elveszíteni azt a fegyelmezettséget, amit az év nagy részében sikerült megőriznie.
A beszéd végén Trump azt ígérte támogatóinak, hogy két nap múlva „megmentik az országot”, és hogy „az amerikai történelem négy legnagyszerűbb éve előtt állunk”. Ugyanakkor hozzátette: „Néha csúnya lesz, különösen az elején. De nagyszerű lesz.”
Szokatlanul hosszú időre, négy hónapra lezárták a Fehér Ház előtti Lafayette teret és környékét Washingtonban. A hivatalos indoklás szerint az elnöki beiktatás előkészítő munkálatai miatt van szükség a biztonsági intézkedésekre, amelyek 2025 februárjáig maradnak érvényben – számolt be a helyszínről Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója egy Facebook-posztban, amelyhez képeket is csatolt.
Valami azt súgja nekem, hogy a kerítések és a lezárások valódi célja nem a beiktatás, hanem a választások utáni helyzet – nehogy a polgártársak az egyik vagy a másik oldalról a Fehér Ház ostromára induljanak a választások eredményétől függően, mint 2021-ben a Capitolium ostrománál
– írta a szakértő. Megjegyezte, hogy „annyira polarizált az amerikai társadalom, hogy a sokak által prognosztizált polgárháborús helyzet sem teljesen lehetetlen”.
Szombaton megírtuk, hogy Washington államban Jay Inslee kormányzó már aktiválta a Nemzeti Gárdát a választások biztosítására. A kormányzó döntését konkrét fenyegetésekkel kapcsolatos információkra alapozta, az intézkedés pedig a választások időszakára vonatkozik.
A washingtoni állami kormányzói hivatal hangsúlyozta, hogy ez „csupán elővigyázatossági intézkedés”, amelyet az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának figyelmeztetései alapján hoztak meg.
Chloë Grace Moretz amerikai színésznő és modell egy Instagram-posztban írt arról, hogy a korai szavazásban leadta voksát Kamala Harris demokrata elnökjelöltre. A posztban először írt nyíltan arról, hogy leszbikus.
Annyi minden forog kockán ezen a választáson. Hiszem, hogy a kormánynak nincs joga [rendelkezni] a testem felett nőként, és hogy a testemmel kapcsolatos döntéseket CSAK nekem és az orvosomnak kell meghoznia. Kamala Harris meg fogja ezt védeni számunkra. Hiszek abban, hogy meleg nőként szükség van az LMBTQ+-közösség jogi védelemére
– írta, majd arra buzdította több mint 24 millió követőjét, hogy ők is adják le voksukat a választáson.
A People magazin megjegyezte, hogy korábbi híresztelések szerint Chloë Grace Moretznek Kate Harrison modellel lehet kapcsolata, kettejükről több bensőséges fotó is készült az elmúlt években.
A CNN egy rövid írást közölt arról, hogy mikorra várható az elnökválasztás végeredménye, figyelembe véve az előző voksolásokat.
Mint írták, 2020-ban ők maguk csak az elnökválasztás után négy nappal jelezték azt, hogy valószínűleg Joe Biden lehet a választás győztese, miután akkor több államban is hihetetlenül szoros eredmény született. Szerintük 2024-ben is eltarthat egy ideig, mire győztes lehet hirdetni.
2016-ban más volt a helyzet: akkor Hillary Clinton már a választás másnapján elismerte a vereséget, noha több államban még mindig zajlott a szavazatszámlálás (de többé-kevésbé már borítékolható volt, hogy nem fognak fordulni az erőviszonyok). Ugyanakkor azt is felidézték, hogy
2000-ben, az Egesült Államok történetének egyik legszorosabb választásán a győztes csak 36 nappal a választás után vált nyilvánvalóvá, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága véget vetett a floridai szavazatok újraszámlálásának.
A dolgokat abban az évben néhány floridai megyében a hibás papíralapú szavazólapok bonyolították meg – ez idén legalább már nem jelenthet problémát. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a végül nem lesz olyan szoros a választás, mint ahogy arra sokan számítanak, és az amerikai híroldalak már a választás éjszakáján prognosztizálni tudják, hogy ki lehet a győztes.
Mint a CNN megjegyezte, Donald Trump esetében (a 2020-as választást figyelembe véve) még az is elképzelhető, hogy soha nem fogja elismerni a vereséget, ha alulmarad. Ha a csatatér államokban szoros lesz a különbség, akkor napokig is eltarthat, mire megállapítják a győztest. Jó hír azonban, hogy 2020 óta sok államban változtatásokat vezettek be azért, hogy a választási tisztviselőknek könnyebbé tegyék azoknak a levélszavazatoknak a feldolgozását, amelyeknek a megszámlálása hosszabb időt vett igénybe az előző voksoláson is.
A CNN-nek, Kamala Harris melletti kampánykörútja kellős közepén, a buszon nyilatkozott Bill Clinton volt amerikai elnök arról, hogy mire számít az elnökválasztással kapcsolatban.
Az Egyesült Államok negyvenkettedik, demokratapárti elnöke elmondta: úgy véli, hogy Kamala Harris győzni fog, és hogy az amerikai gazdaság „robbanásszerűen” fog fejlődni a következő években, köszönhetően a Joe Biden által hozott döntéseknek, amelyeket szerinte az emberek egy elkerülhetetlen késés után végre elkezdenek majd érezni.
Ugyanakkor azt is megjegyezte:
aggódik amiatt, hogy Donald Trump politikára gyakorolt hatása mit fog jelenteni a következő időszakban, függetlenül attól, hogy ki nyer az elnökválasztáson.
Clinton – aki 30 évvel ezelőtt a „Híd a 21. századba”szlogen mentén kampányolt –azt mondta: tudja, hogy a rosszindulat, a megosztottság és az az érzés, hogy a politika minden irányból folyamatosan püföli őket, nem az volt, amit az amerikaiak ennek a hídnak a másik oldalán vártak volna.
A volt elnök beszélt arról is: elgondolkodott azon, hogy Barack Obama, Joe Biden, Tim Walz és mások mire gondoltak, amikor azt mondták, hogy Amerika talán nem éli túl egy Trump-elnökség újabb négy évét.
Azt hiszem, meg kell nézni, mi a »túlélés« definíciója. Ma este lélegeztetőcsőre tehetnek, de az nem olyan értelemben, mint amilyet most túlélek. És ugyanez igaz a politikára is. Nem tudom, hogy túlélhetjük-e vagy sem – szerintem paródia lenne, ha újra elnök lenne belőle
– fogalmazott Bill Clinton.
Később úgy összegezett Trump esetleges győzelmével kapcsolatban: „Nem tudom, mit fogok gondolni, de azt hiszem, hogy mindent megteszek, hogy megmentsem az alapítványomat a munkánkhoz, a feleségem és a lányom érdekében pedig visszamegyek dolgozni. Hogy hagyják-e, hogy megtegyem, vagy sem, azt nem tudom.”
Másrészről, ha Harris lesz az elnök, akkor készen áll a további munkára. „Az a meggyőződésem, hogy mindig segíteni kell, ha az elnök megkér rá. Azt mondtam neki: »Segíthetek a természeti katasztrófáknál, segíthetek néhány problémában, de soha nem fogom felhívni őt«” – fogalmazott.
Szombaton megjelent egy közvélemény-kutatás, amely szerint Donald Trump vesztésre állhat Iowában – abban a tagállamban, amelyet 2016-ban és 2020-ben is magáénak tudhatott a volt elnök.
Mint írtuk, Trump egy beszédben a minap hamisnak nevezte a felmérés adatait. A CNN szerint azonban az elnökjelölt belső körében is nagy felfordulást okozott a közvélemény-kutatás, amelyet a Des Moines Register és a Mediacom közösen végzett.
A híroldalnak mindezt több, Trumphoz közel álló forrás is megerősítette. Ők azt mondták:
A felmérés megjelenése után a volt elnök dühöngött a számok miatt, és azt mondta, hogy ezt a felmérést soha nem szabadott volna nyilvánosságra hozni.
Mindeközben Trump tanácsadói igyekeztek biztosítani őt arról, hogy a felmérés bizots nem pontos, elrugaszkodottnak titulálták azt, és azzal nyugtatgatták, hogy mindig van egy-egy olyan felmérés, amelynek az adatai elrugaszkodnak a valósághoz képest.
A volt elnök ezzel együtt sem nyugodott le, és a Truth Social nevű közösségi oldalán egy posztban adta ki magából a dühét a minap.
Egyetlen elnök sem tett többet a GAZDÁKÉRT és Iowa nagyszerű államáért, mint Donald J. Trump. Sőt, még csak közel sincsenek ehhez! Minden közvélemény-kutatás, kivéve egy erősen a demokraták felé torzítottat, amelyet egy Trump-gyűlölő készített, aki legutóbb teljesen tévedett, az én előnyömet mutatja, SOKKAL
– írta a posztban, majd arra is hivatkozott, hogy egy másik felmérés szerint 10 százalékos előnye van Iowában.
Ezzel szemben Ann Selzer közvéleménykutató, a Des Moines Register elnöke megvédte a felmérést, és azzal érvelt: előzőleg pontosan megjósolták Trump 2016-os és 2020-as iowai győzelmét is ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket most használtak.
„Az ilyesféle kommentárokat gyakorlatilag minden közvélemény-kutatásnál lehet látni, beleértve az enyémet is. A Des Moines Register minden egyes cikkhez csatol egy módszertani nyilatkozatot. Ez ugyanaz a módszertan, amellyel Trump iowai győzelmét mutattuk ki a 2016-os és 2020-as végső felmérésekben” – mondta a Newsweeknek.
Oroszország titokban Donald Trump győzelméért szorít az amerikai elnökválasztáson, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei mégis elfogadhatatlanok lehetnek az orosz vezetés számára – írta cikkében a The Washington Post. A lap szerint, bár Trump külpolitikai programja jobban megfelel a Kreml szájízének, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei még így is sem lehetnek elegendőek Vlagyimir Putyin számára.
A lap amerikai tisztviselőket idézve többek közt arról is ír,t hogy az orosz katonai hírszerzés számos dezinformációs kampányt szervezett Harris és szövetségese, Tim Walz ellen, valamint már most megkérdőjelezték a szavazás érvényességét.
Továbbá emlékeztettek, 2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik (miután Trump 2016-os megválasztása sem hozott érdemi változást a kétoldalú kapcsolatokban).
Természetesen Trumpot akarják – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem lesz sorsfordító Oroszország számára. A helyzet valóban szörnyűvé vált. Az amerikai-orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És mindenki ennek a foglya – még Putyin is
– mondta egy volt Kreml-tisztviselő a lapnak, aki még mindig kormányzati körökben dolgozik. Azt viszont megjegyezte, hogy a választások utáni esetleges belpolitikai káosz még nagy hasznára válhat Moszkvának. „Minél rosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, annál jobb” – összegezte.
Az orosz elitben mégis egyre nagyobb a várakozás, hogy Trump győzni fog, és ha ez megtörténik, akkor esély nyílik arra, hogy az Ukrajnával folytatott háborút Moszkva feltételei szerint fejezzék be, és potenciálisan átrajzolódhat a globális biztonsági térkép. Szergej Markov, egy Kreml-közeli politikai elemző azt mondta, hogy nemcsak Trump győzelmére számít, hanem arra is, hogy „november 7-én Trump várhatóan felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedések beszüntetését”.
A The Washington Post ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump győzelme kockázattal is járhat Oroszország számára,
mivel nem világos, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen, Trump által javasolt megállapodásba a háború befejezéséről, ami ellenségeskedéshez vezethet kettejük között.
Lehet, hogy lesz némi lehetőség a tárgyalásokra, „de eznagyon törékeny” – mondta Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Russia-Eurasia Center vezető munkatársa.
Az utóbbi hónapokban több javaslat is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára a békéért cserébe. E javaslatokat heves bírálatok érték, és sok elemző azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország elfogadná-e ezeket a feltételeket.
Putyin számára ez egy nagyon rossz forgatókönyv [lenne]. Putyinnak nincs szüksége területre. Neki Ukrajnára van szüksége
– foglalta össze véleményét Tatjana Sztanovaja, aki szerint valószínűsíthető, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, Ukrajnáról szóló potenciális jövőbeli találkozók és megbeszélések sorozata zsákutcába fog jutni. „Trump soha nem fogja felajánlani Putyinnak azt, amit Ukrajnában akar” – összegezte.
Tim Walz, a demokraták alelnökjelöltje vasárnap Georgia államban kampányolt.
A minnesotai kormányzó Atlanta körzetében a választókhoz szólva azt mondta, hogy két nappal a választás előtt „elég optimista”, de arra számít, hogy a verseny nagyon éles lesz − írja a BBC.
Körzetenként egy-két szavazaton múlhat a győzelmünk
– mondta.
A verseny valóban rendkívül szoros. A felmérések a hét ingadozó államban a hibahatáron belül vannak.
Rovataink a Facebookon