Bringa

A mezőnyre pénteken a Sanremo és Cuneo közötti 150 kilométeres, kétcsillagos nehézségű táv várt, harmadánál egy harmadik kategóriás emelkedővel és 1450 méter szintkülönbséggel.

Az összetett negyedik helyén álló, eddig kiválóan teljesítő 31 esztendős francia bringás pénteken a Sanremo és Cuneo közötti 150 kilométeres etapon harminc kilométer után hasát fogva szállt be váratlanul a DSM csapatkocsijába.

Csütörtökön a Parma és Genova közötti 204 kilométeres, a szervezők által háromcsillagos nehézségűnek ítélt etap várt a mezőnyre 2600 méternyi szintkülönbséggel és három, egyaránt harmadik kategóriás emelkedővel. Az első közülük az a Passo del Bocco volt, amelynek lejtmenetében 2011-ben a belga Wouter Weylandt egy falnak csapódott és életét vesztette. A csütörtöki rajtnál az úton nagy méretben volt látható visszavonultatott 108-as rajtszáma, a szurkolók molinókkal emlékeztek rá, a baleset helyszínén emelt emlékműnél pedig Mauro Vegni versenyigazgató helyezett el virágokat.

Az ausztrál sportoló belga csapatának közlése szerint a visszalépés előre tervezett volt, a második hét közepétől ugyanis sok hegyi szakasz vár a mezőnyre, ami nem kedvez a sprinternek.

A hétfői szünnapot követően kedden a Pescarából induló 196 kilométer várt a mezőnyre, a szakaszt a 2011-es Giro-győztes Michele Scarponi emlékének szentelték, aki a befutó helyszínén, Jesiben született, öt évvel ezelőtti halálos balesetének helyszínén, Filottranóban pedig gyorsasági hajrát rendeztek. Egykori csapata, az Astana Qazaqstan különleges papagájos kulacsokat használt – a bringást edzéseire is elkísérő kék-sárga madarára, Frankie-re utalva –, Filottranóban pedig a bringások tiszteletére felhívó molinót és számos hatalmas Scarponi-ábrázolást helyeztek el.

Egykori csapattársa és jóbarátja, a szezon végén visszavonuló Vincenzo Nibali 500. szakaszát teljesítette háromheteseken.

A 22 éves bringás arról is mesélt, hogyan néz ki egy versenynapja. 

Mindig előre tudjuk, hogy mikor kell felkelnünk. Az orvosnál kezdünk egy reggeli vizittel, ahol például súlymérés, pulzusmérés, véroxigénszintmérés, vérnyomásmérés vár ránk. Még reggeli előtt kitesszük a nagy bőröndünket a szobánk elé, ami majd a következő szálláson az ágy mellett vár ránk

– fogalmazott Fetter egy lapunknak eljuttatott közleményben.

Reggeli után – naptól függően – marad még 15-20, maximum 30 percünk készülődni és pihenni az indulásig. A buszon átbeszéljük az aznapi taktikát és a feladatokat. Megérkezés után következik a csapatbemutató, majd elrajtol a verseny. Verseny után tusolunk a buszon, majd egy kis evés után indulunk a következő szállásra, ahol masszázs, vacsora vár ránk. Utóbbi általában elég későn van, fél 10-10 felé fejezzük csak be, így ezt követően már mindenki megy aludni.

Az Isernia és Blockhaus közötti 191 kilométeres kilencedik etapon kilencfős szökevénycsoport alakult ki, amelyből Diego Rosa annyi pontot gyűjtött a hegyi hajrákban, hogy átvette a kék trikót Koen Bouwmantól. Az esélyeseket magában foglaló mezőny azonban nem engedte el messzire az élbolyt, amelyet így már a hajrá előtt utolért.

Az 1665 méter magasan fekvő célba vezető kaptatón az INEOS Grenadiers diktálta a tempót, a nagy esélyesek közül pedig korán leszakadt Simon Yates. A 2019-es bajnok Richard Carapaz öt kilométerre a céltól váltott ritmust, s csupán ketten tudták tartani vele a lépést, méghozzá Romain Bardet és Mikel Landa. Mögöttük egy szintén hármas csoport küzdött a hátrány minimalizálásáért, sőt, nem sokkal a cél előtt összeért a két csoport, így hatan sprinteltek a győzelemért. 

Jai Hindley (jobbra) bírta a legjobban a végét

Fotó: Tim de Waele / Getty Images Hungary

Véget ért minden idők legnagyobb neveket felvonultató magyar körversenye. Az első négy szakasz a sprintereknek kedvezett, Fabio Jakobsen és Dylan Groenewegen is tudott etapot nyerni, az utolsó szakasz azonban már keményebb diónak bizonyult.

A versenyzőknek 184 kilométert kellett megtenniük, a szintemelkedés pedig 2751 méter volt. A miskolci rajt előtt az összetettet a már említett Jakobsen vezette, legjobb magyarként Dina Márton a 10. helyen állt 22 másodperc hátránnyal.

Pénteken a Diamante és Potenza közötti 196 kilométeres, a szervezők által négycsillagos nehézségűnek ítélt etap várt a mezőnyre, benne négy kategorizált emelkedővel, köztük másodikként az első kategóriás Monte Sirinóval.

A szakasz első harmadában több sikertelen szökési kísérlet volt, a mezőny csak későn, 70 kilométer elteltével nyugodott meg, amit kihasználva előbb négyfős szökevényboly alakult ki, amelyhez később még hárman csatlakoztak.

A sárospataki rajt előtt az elmúlt napi meleghez képest lényegesen hűvösebb idő várta a kilátogatókat és a mezőnyt, ráadásul a rajt előtt röviddel az eső is megérkezett.

Karl az MTI érdeklődésére előzetesen úgy fogalmazott: sok erőt kivett belőle a csütörtöki sprintnél a helyezkedés és az, hogy az utolsó mintegy negyven kilométerre innivaló nélkül maradt, de ennek ellenére is bízott az újabb jó eredményben. Hozzátette: a nedves burkolatnak a befutónál a féktávok miatt lehet jelentősége, de a cél előtt három kilométeren át szinte nyílegyenes lesz az út.

A szerdai nyitányon győztes, így csütörtökön az összetett éllovasaként sárga trikóban tekerő holland bringás érintett volt abban a hatalmas tömegbalesetben, amely a célegyenesben történt a Karcag és Hajdúszoboszló közötti 192 kilométeres etapon.

A Palmi és Scalea közötti 192 kilométeres távot kétcsillagos nehézségűre minősítették a szervezők, az etap elején egy negyedik kategóriás emelkedőt kellett megmászniuk a kerékpárosoknak. Ezúttal magányos szökés alakult ki, azaz Diego Rosa személyében egyetlen versenyző lépett el a mezőnytől, amely így végig nyugodt maradt.

A célhoz közeledve a várakozásoknak megfelelően utol is érték az EOLO-Kometa bringását, így mezőnyhajrá döntött. 

Az összetettben élen állónak járó sárga trikó gazdát cserélt, mivel a szerdai nyitányon győztes holland Olav Kooij belekeveredett a bukásba, így nem is ért célba. Helyette a belga Jens Reynders ölthette magára a megkülönböztető trikót.

** Terrible chute sur le sprint de la deuxième étape du Tour de Hongrie, Olav Kooij est touché ! #lequipeVELO

La 3e étape à suivre demain 16h sur #lequipeLIVE > https://t.co/cUlISgLwxt pic.twitter.com/dAzrUpS1if

— L'ÉQUIPE (@lequipe) May 12, 2022

Minden eddiginél erősebb mezőny állt rajthoz a magyar körön, ez pedig leginkább a Giro magyarországi Nagy Rajtjának köszönhető. A 11 World Team mellett nyolc Pro Team, két kontinentális csapat, illetve a magyar válogatott indult el a viadalon.

Soha nem vártam a versenyt annyira, mint most, ez a mezőny bennem is megmozgatta a bringás szurkolót

– fogalmazott az MTI-nek a főszervező, Eisenkrammer Károly.

Az idei öt szakaszból az első négy inkább a sprintereknek kedvez, nem csoda, hogy igazi világsztárokkal, Grand Tour-szakaszgyőztesekkel neveztek a csapatok.

A Catania és Messina közötti 174 kilométeres, a szervezők által kétcsillagos nehézségűnek ítélt etap a táv fele előtt egy második kategóriás emelkedőt, az 1125 méteres Portella Mandrazzit is magában foglalta.

Ezúttal hamar kialakult egy ötfős szökevénycsoport, de a mezőny végig kontrollálható távolságon tartotta a különbséget. 

Olaszország egyik legdélebbi pontján, Avolából indult a mezőny, amelyre ezúttal 170 kilométer és hegyi befutó várt.

Kisebb emelkedővel kezdődött a szakasz, így a szökést tervezőknek alaposan meg kellett dolgozniuk azért, hogy elmenésbe kerüljenek. Nem sokkal a rajt után előbb egy hatfős csoport indult meg előre, őket követte még egy hatos csoport.

Az gyakorlatilag borítékolható volt, hogy miután Valter Attila tavaly felvehette a rózsaszín trikót, egyre nagyobb népszerűségnek kezdett örvendeni itthon is a sportág.

„A verseny a legszebb álmainkat is felülmúlta, legalább negyedmillió ember biztatta a mezőnyt a versenyútvonalak mentén, mindenhol szenzációs hangulat uralkodott. Az olasz szervezők minden várakozását felülmúlta a hangulat, az egyik csapat azt nyilatkozta, hogy igazából nem értették, miért kell Magyarországra hozni a Nagy Rajtot, de egészen elképedtek attól a végtelen szeretettől és lelkesedéstől, amit itt tapasztaltak. Ez a verseny biztos, hogy emelte hazánk megbecsülését a világban. A siker közös, e mögött a verseny mögött végre egy igazi nemzeti összefogás alakult ki. Ezúton én is köszönöm mindenkinek: a szervezőknek, a budapesti és a vidéki önkormányzatoknak, a rendőrségnek, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, az önkénteseinknek, a szurkolóknak és a lakosságnak” – nyilatkozta Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

Vasárnap véget ért a 2022-es olasz kerékpáros körverseny magyarországi része, Valter Attila a Balatonfüredre érkezést követően remek hangulatban nyilatkozott az itthoni szakaszokról.

A holland Mathieu van der Poel várta rózsaszín trikóban a harmadik szakaszt, a mieink közül Valter Attila állt a legjobban, ő a 40. helyen várta a vasárnapi etapot.

A Filippo Tagliani, Mattia Bais, Samuele Rivi alkotta trió már a rajt után gyorsan megszökött a mezőnytől, nem sokkal később pedig már öt perccel vezetett.

A Kicsi, a Nagy, a Pókember és az Indián

A Hősök teréről rajtoló Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny első szakaszát a holland Mathieu van der Poel nyerte, a második Peák Barnabás csapattársa, Biniam Girmay lett. Valter Attila legjobb magyarként a 29. helyen ért célba, mindössze 4 másodperc hátránnyal. Az utolsó kilométereken Fetter Erik bukott, de enyhe sérülésekkel megúszta. 

Budapestről rajtolt el a 105. Giro d'Italia kerékpáros körverseny, a mezőny Székesfehérvár és Esztergom érintésével Visegrádon ért célba a 195 kilométer hosszú etap végén. Budapest eredetileg 2020-ban adott volna otthont a Grande Partenzának, azaz a Nagy Rajtnak, ám a koronavírus-járvány miatt erre nem kerülhetett sor. Hazánkban további két másik szakasz indul: május 7-én (szombaton) egy 9,2 kilométeres budapesti időfutam lesz, május 8-án (vasárnap) pedig Kaposvárról Balatonfüredre tekernek a versenyzők, közben érintik Nagykanizsát, a Badacsonyt és Tihanyt is. 

’A 22 éves, pilisvörösvári Fetter Eriknek duplán csodás napja van ma, hiszen szülőhazájában készül élete első háromhetes versenyére, a Giro d’Italiára, amikor csapata, az EOLO-Kometa Cycling Team bejelentette, hogy újabb két évre számolnak vele. Ezzel a csapattal folytatódik tehát a három éve kezdődött kalandja a profi kerékpározás világában.

Az EOLO-Kometa mindent megadott nekem: megadta a lehetőséget, hogy profi kerékpáros legyek, és hogy megéljem ezt a tündérmesét, most pedig vissza kell adnom nekik valamit. Talán ezektől a napoktól kezdve. Könnyű volt igent mondanom, mert azonnal megértettem, hogy hisznek bennem, és hogy azt akarják, hogy felnőve nagyszerű versenyzővé váljak. Együtt fogunk fejlődni

– mondta Fetter Erik.

A tavalyi esztendő után idén is lesz magyar versenyzője az Eolo–Kometának a Girón. Miért Fetter Erikre esett a választás?

Fontos megjegyezni, hogy a Tour de Hongrie egybeesik a Giro d'Italiával. Mindkét verseny fontos számunkra, egy közös szakmai megbeszélés alapján döntöttünk úgy, hogy Erik indul a Girón, Marci pedig a magyar versenyen. Úgy gondoljuk, most ez a legmegfelelőbb döntés, remélem, mindkét srác kihozza magából a maximumot.

A rózsaszín mágia

A Giro d'Italia az egyik legtradicionálisabb kerékpáros körverseny. Az első viadalt 1909-ben rendezték meg, a mostani a 105. lesz. A Giro egyike a három nagy Grand Tour-versenynek, a Tour de France után pedig a második helyen rangsorolják a szakértők.

Eleinte a legendás olasz sportnapilap, a La Gazzetta dello Sport volt a szervező. Az újságot azóta is rózsaszín papírra nyomtatják, a versenyben az összetett élén álló kerékpáros viselheti a rózsaszín trikót, a Maglia Rosát, amelyet most már mi, magyarok is jól ismerhetünk, hiszen tavaly Valter Attila három szakaszon át tündökölhetett a dresszben.

A Giro eleinte az olaszok „házi versenye” volt, aztán amikor egyre népszerűbb lett az esemény, úgy kezdett növekedni a külföldi bringások száma.

Mivel a Gazzetta székhelye Milánó, ezért sok-sok évtizedig a verseny innen indult, és itt is ért véget. 1911-ben azonban – Itália egyesítésének 50. évfordulóján – Róma volt a kezdő- és célállomás is egyben. A Giro „elnemzetköziesedése” az 1960-as években kezdődött, 1965-ben rendezték meg először külföldön a rajtot, akkor éppen San Marinóban. Egy évvel később Monte-Carlóban indult a viadal, a Nagy Rajtnak azóta pedig már többek között Athén, Nizza, Amszterdam és Jeruzsálem is otthont adott. Most 14. alkalommal nem Olaszországban lesz a Grande Partenza.

Izgul?

Nem annyira, nem kifejezetten.

Minimálisan sem? Azért csak vágta már a centit.

Nagyon várom a versenyt, a visegrádi szakaszt főleg, de ha a balatoni etappal vagy időfutammal indulnánk, akkor egyáltalán nem izgulnék, mert a csapat taktikája és az én egyéni célom sem az összetettre irányul idén, így felesleges is lenne izgulni. Felkészültem, természetesen egy egészséges drukk van bennem az első szakasz előtt, igyekszem a legjobbat nyújtani.