Néha egészen furcsa dolgok vannak a városok központjában, pontosabban azon a helyen, ahol a navigációs szoftver szerint a város központja van. Persze jó kérdés, hogy mit nevezünk városközpontnak? Azt a helyet, ahová a legtöbb ember jár? Mert akkor a teszkó-spár-lidl aranyháromszöge simán belefér. Ezzel a külföldi turista is jól jár: olcsón vehet parizert és még ingyen parkolóhelyet is talál.  

Négy év után is vannak nyomai annak, hogy Pécs az EU kulturális fővárosa volt:  a hostelben megszervezett nemzetközi koncert után az utcai Youtube-diszkóhoz stabil megabiteket adnak a szolgáltatók, de gyanús, hogy a Vodafone nagy válaszideje némiképp lassította a keresést.

Pakson a hálózatok tulajdonságai mellett az derült ki, hogy mi a leglényegesebb különbség egy Google vagy Bing Térkép, illetve egy komolyabb autós navigációs szoftver között. Amíg az okostelefonokon futó térképek csak A-ból B-be tudnak útvonalakat ajánlani, egy jó autós navi köztes pontot is fel tud venni. Ha például Dunaföldvár felől megyünk - esetünkben - Szekszárd felé, és közben beiktatunk egy útvonalkérést egy benzinkúthoz - például Pakson -, akkor nem a cég módosul, csak az útvonal. A legjobb az egészben, hogy az általunk kipróbált beépített navigációt a budapesti NNG készítette.

Mentem hűtlen nehéz fejjel, mint a ballagó katona, izé, szóval áttörtünk a Dunántúlra, és megtettük az út felét, több mint ezer kilométert. Ennyi idő alatt aludtunk összesen 8-9 órát, a maradékot pedig - vasárnap délután 5 óta - nagyjából végig az autóban töltöttük.

Az 52-es út három dologra jó: menni, meghalni, kurvázni. Mi pedig csak menni akartunk, Dunaföldvár felé, de a Kunsági Nemzeti Park táblájánál meggondoltuk magunkat, mégiscsak félrehúzódtunk. Nem a védett pillangók miatt, hanem hogy egy komolyabb próbát tegyünk a mobilhálózatokkal.

Kaptunk ugyanis kritikákat. Tök jó, hogy végigmérjük az egész országot, de mi a francot csináljon az ember az elméleti maximumokkal meg az általunk néhány helyen megmért sebességgel, ha az a rohadt Youtube nem képes menet közben betöltődni, vagy ha el is kezd lejátszani egy klipet, akkor megakad a közepénél.

Úgyhogy fogtuk a három mobilt, beállítottuk ugyanarra a félórás videoklipre, amit garantáltan soha nem játszottunk le egyik mobilon sem. Pillanatok alatt megnyomtuk mindegyiken a play gombot, láttuk ahogy a kijelző tartalma átvált a videók listájáról a lejátszóra, majd tövig nyomtuk a gázpedált és sikító kerekekkel elindultunk. Mint írtam, nemcsak kurvázni, meghalni sem akartunk az 52-esen, és gázfröccs nélkül nem lehet besorolni a száguldó kamionok közé. A saját egykettes Opel Corscámmal valószínűleg ott aludtam volna, de ebben a kölcsön Mazdában bőven van erő, kettesben kihúzza kilencvenig, hármasban már büntet a rendőr.

Már öt éve itt fut a Telekom nagyszabású kísérleti projektje, a T-City és a Home Lab, amelyben máshol még nem bevezetett újdonságokat tesztelnek. Például van elektronikus tömegközlekedési bérlet, diákkártya, IP-videó a sportcsarnokban, virtuális idegenvezető. A MobilTárca okostelefonba épített pénztárcájába is először itt kerülhet be a virtuális bérlet. Magyarán a Telekom nagyon sok olyan szolgáltatást, tartalmat bevezetett, amellyel az okostelefon hasznosabbá válik. Letöltési sebességben is első.

Meglepetés: a Vodafone kivételesen egyszer sem produkált három számjegyű pinget!

Soha nem fogunk eljutni Szolnokra. Pont ezt az utat javítják több szakaszon is, és persze a fedélzeti navigáció erről semmit nem tud, az építőmunkás szavaiból meg csak azt a szót értettük meg, hogy balra. Aztán a navigációs szoftver is lefagyott, az autót meg nem úgy indítja újra az ember, mint a pc-t, hogy nyom egy resetet és jól megrugdossa. Nyom egy satuféket, vészvillogót, motor ki, motor be, és akkor megint rendesen fut. Mentségére, már majdnem ezer kilométert levezettünk, ez az első hibája, és olyan extrák vannak hozzá, mint a headup display (HUD), ami nemcsak azt írja ki, hogy milyen baromi gyorsan megyünk, hanem még a következő csomópont vagy javasolt sávváltás grafikáját is elénk vetíti. Így nem kell levenni a szemünket az útról, és biztonságosabban vezethetünk.

Vagy mindenki letölt Kecskeméten, és elfogyott a letöltési kapacitás, vagy szándékosan arra készítették fel a helyi hálózatot, hogy gyorsan lehessen feltölteni dolgokat az internetre. Ha a Telenor nem hozott volna össze egy 78 megabites eredményt, akkor nála is gyorsabb lenne a felfelé irányuló kapcsolat. Még a Vodafone is kimaxolta a 3G-ben lévő lehetőségeket, talán mert fontos partnere a Mercedesnek, akinek itt vagy gyára. 

Már kezdtünk aggódni, hogy mi lehet a Vodafone-nal, mert egyre többször mértünk a hálózatán rövid válaszidőket. De nem kell aggódni, most kétszer egymás után is 500 ezredmásodperc fölötti értéket mértünk. Ez egy 160 ezres város kellős közepén nem túl biztató.

Közben muszáj volt még egy kört futni, hogy a cellahatáron is megmérjük a sebességet. Úgy látszik a híres Csillag Börtön közelében szabadabban lehet netezni, mint a városközpont tágas terein.

Az autóból nem estünk ki a meglepetéstől, de azért érdekes, hogy a Telekom hálózata nemcsak a többiekénél gyorsabb, de még saját magát is sikerült elvernie: feltöltésben jobb, mint letöltésben.

Nyilvánvalóan azért, hogy gyorsan a helyükre kerüljenek a törvénytervezetek, közbeszerzési kiírások és feljelentések.

Egyébként Hódmezővásárhelynek viszonylag kevés lakosa ellenére hatalmas a területe, elég nyugis helynek tűnik, és tele van szép templomokkal.

Éjfélre értünk Orosházára, amikor már az utolsó kocsma is bezárt. Mi viszont addig nem nyugszunk, amíg el nem jutunk Beaverfieldmarketplace-re. Az úton kipróbáltuk a Concorde.hu menetrögzítő kameráját, és ha jól állítottuk be, akkor lesznek nyuszis videóink. Legalább egy tucat nyulat láttunk, úgyhogy az orosháziak jobban teszik, ha vigyáznak!

Gyula a jogaira hivatkozva nem egyezett bele, hogy lefotózzuk, pedig elég nagy itt az éjszakai élet. Kénytelenek voltunk a főtér szökőkútjáról készült fotót elhomályosítani, amit sajnálunk, mert egyébként nagyon jól sikerült. Íme:

Gyula védi a jogait

A mobilnet sem túl penge errefelé, de mi már annak is örülünk, hogy nem a román hálózatra jelentkeztek fel a készülékek.

Békéscsabán megint rekord közeli sebességet produkált a Telenor, és erről jutott eszembe egy eset, amikor majdnem lemondtam az előfizetésemet, hogy átmenjek egy riválishoz. 

Pedig csak annyi történt, hogy tavaly előfizettem egy komolyabb mobilnetes csomagra, amiben van LTE és több mint 40 megabites hozzáférés. Ki is használtam, például rendszeresen hallgatok online zenét, nézek videókat, feltöltök képeket. Hozzászoktam a jóhoz. Januárban viszont azt vettem észre, hogy alig látok LTE-jelet a mobilon, és ha már háromnál több app fut, akkor ki kell kapcsolnom néhányat, mert különben iszonyúan belassul a telefon. Egy top Xperia Z1, aminek nem kéne belassulnia.

Szerencsére a szolgáltatóváltás előtt megkérdeztem, hogy változott-e az előfizetésem, erre kiderült, hogy a céges flottatender után mindenki visszakerült egy 10 Mpbs-re. Próbaként megint előfizettem egy komolyabb több tíz megabites előfizetésre, és meglepődtem: nemhogy három futó appnál, de általában tíznél sem kell kilőni egyet sem.

Szinte mindegyik app kommunikál a neten (ha másért nem, akkor a reklámokat tölti le), és minél gyorsabban végeznek a kommunikációval, annál hamarabb lesznek megint szabad kapacitásai, egyéb feladatok elvégzésére. Érdemes belegondolni, hogy nemcsak a futó appok használják a netet, nagyon sok alkalmazás - messenger, facebook, skype, viber, hangouts, email - a háttérben is tartja a kapcsolatot a szerverekkel.

Persze a méréseink azt bizonyítják, hogy nemcsak a készülékünkkel és a díjcsomagokkal lehetnek gondok, hanem a hálózatokkal is.

Vajon stabilabban jönnek a megabitek, ha az antenna jól ki van kötve?

Berettyóújfalun elvégzett mérésünk nem ezt mutatja, de nem is ezért van kikötve a pózna. Viszont azt is megmondjuk, hogy mi lehet a lassúság egyik oka.

Az Ericsson júniusban kiadott mobilitási jelentésében volt benne, hogy még a lassú hálózaton is jobban teljesítenek a modernebb, felső kategóriás okostelefonok, mint az olcsóbb és régebbi modellek. Tehát ha a hálózat csak - tegyük fel - 3,6 megabit per másodpercet tud biztosítani, és pont ugyanennyit tud a régi készülék, a modernebb mobil akkor is gyorsabb lesz nála. Ahogy a 100 méteres futásban világbajnok Usain Bolt valószínűleg már 25 méteren leelőzi a hobbikocogókat.

Ez még mind semmi! Ha a szomszédnak, vagy az utcánkban lakók egy részének régi telefonja van, az csökkenti a hálózat hatékonyságát, a régi készülékek kihatnak az összes felhasználóra. 

Debrecenben nemcsak a mobilnetet sikerült kipróbálni, hanem a nemfizetős pakolást is. Ugye még mindig mikuláscsomagot kap a szélvédőre, aki nem fizet parkolási díjat? Mire végeztem a méréssel, addigra el is felejtettem, hogy fizetős helyen állok, és halál nyugodtan elindultam betolni egy Station burgert a vasútállomásnál. Az utolsó öt falat már olyan gyorsan csúszott le, mint a Telenor hálózatán a megabitek; szerencsére semmi nem volt az ablaktörlő alatt. A városban a riválisok is elég jól szerepeltek, csak a Voda feltöltési irányú kapcsolata gyengélkedett.

Konteo-hívők megnyalnák mind a tíz ujjukat azt látva, hogy a vörös szolgáltató átlaga pont 1956 lett (plusz egy tizedesvessző, de ezen nem szoktak fennakadni). Letöltésben megint a Telenor győzött, feltöltésben azonban a Telekom mindenkit nagyon agyonvert. Már csak találni kéne itt valamit, amiről érdemes képet feltölteni. Az igazat megvallva ennél is fontosabb, hogy végre együnk is valamit, mert a mai fogyasztás eddig csak néhány pogi és energiaital volt, pedig már 5 óta autóban ülünk. 

A 33 fokos hőmérsékletben úgy érzem magam, mint a fröccsöntött lego kockák mielőtt megszilárdulnának a nyíregyházi gyárban (onnan is mindjárt jönnek adatok) . 

Óriási torony.

A képek egyébként Sony QX10 lencsével készülnek, amit wifin lehet távirányítani az okostelefonokról, és rá lehet szerelni háromlábú állványokra. Csak sajnos nem kicsit gyenge a wifije, nagyjából 8-9 méterről már eldobja a jelet. Mégis hasznos, mert így nincs szükség fotósra, aki úgyis csak még jobban felfűtené az autót. 

Egy ilyen város duplázást érdemel: egyszer a belváros közepén, utána az egyetemi városban mértünk, hiszen a diákoknak muszáj a Facebookon lógniuk, kellenek a megabitek.

Miskolc felé félúton megálltunk a kukoricás mellett, mert csak, és ha már így alakult, a Galaxy S5-öket is elővettük. Elég gyászos eredmények születtek.

Az adatok jól szemléltetik, hogy a Vodafone mire ment a 900 Mhz-es frekvenciasávban működő 3G HSPA szolgáltatással: nevetséges válaszidő, viszonylag jó letöltési sebesség. A 900 Mhz-nek ugyanis az a lényege, hogy nagy terület lefedhető vele, és ebből az is következik, hogy az adótornyok messze vannak a felhasználótól. Kíváncsiak vagyunk, hogy egy vodás flashmob mit mérne, ha egyszerre 5-10 júzer kezdene ugyanott letölteni.

De az igazi lúzer a Telenor volt: ismeretlen kommunikációs hiba miatt nem tudott csatlakozni a Speedtest.net szerveréhez. Az Index.hu sem jött be, szóval általános hibajelenségről van szó.

Persze a T-Mobile-t (tudják, a Matáv, aki már Telekom néven fut) sem kell félteni: először azt hittük, hogy a 0,09 megabites feltöltési sebesség durva, arre kaptunk egy 0,03-as értéket is. Ami a gyakorlatban nagyjából semmire nem használható.

Heves megye keleti csücskében továbbra is a telenoros mobilnet a nyerő, a Voda pingje konkrétan katasztrofális.

Füzesabonyban mérjük a megabitet.

Te jó ég! Éppen csak elindultunk, és máris megvan az országos rekord? Jól látszik, hogy a 3G-n nyomuló Vodafone és T-Mobile jócskán lemaradt Egerben a 4G-t kínáló Telenor mögött. A letöltési sebességen nem is lepődtünk meg annyira, mert láttunk már hasonlót Budapesten (a túra mérésein kívül, privát előfizetésen) ilyen komoly feltöltési sebességgel azonban ritkán találkozunk. Hogy örülnének ennek a terepen dolgozó fotósaink!  

Még vasárnap este érkeztünk Salgótarjánba, hogy ne a hétfő reggeli csúcsforgalomban kelljen kikeverednünk Budapestről, és legyen időnk végigjárni a vidéket. Salgótarjánban egészen meglepően viselkedett a T-Mobile: nagyobb feltöltési sebességet kínált, mint letöltésit.

Nógrád megye északi részén már sokszor azt tapasztaltuk, hogy könnyebb befogni a szlovák hálózatot, mint a magyart, és ha manuálisan a sajátunkra állítjuk a hálózatot, akkor meg könnyen leszakadunk minden hálózatról.

Hajnali 5-kor Salgótarján közelében, bár nem álltunk át szlovák toronyra, a magyar mobilnet sem adott elég sávszélességet ahhoz, hogy a Spotify-t online hallgassuk. 

Egészen véletlen, hogy Hatvanban a Mikes utcában végeztük el a méréseket. Az biztos, hogy a mesebeli 60 megabit, ami az előfizetéseink elméletileg elérhető maximuma, itt nem találtuk meg.

A Budapesthez közeli kisvárosban próbaképpen végeztük el az első méréseket. Diósd tetejéről, a Fácános utcából nagyszerű a kilátás, de aki a világhálón akar körülnézni, az nem mindegy, hogy melyik szolgáltatót választja. Ami meglepő, az a Vodafone alacsony pingje, mert ez a 4G LTE-re jellemző, és ők még nem alkalmazzák ezt a technológiát. De biztosan fogják: úgy tudjuk, hogy a Belvárosban már kísérleteznek a 4G-vel.  

Négymillió magyarnak van mobilnete és állítólag a mi hálózataink a leggyorsabbak a régióban. Vajon tényleg így van? Őrült akciót viszünk véghez, hogy kiderítsük: pár nap alatt kétezer kilométert autózunk az országban, hogy a lószaros legelőkön és a városi főtereken is megmérjük a térerőt. Utunkat online közvetítjük itt a Cellanapló blogban a 4G_túra címke alatt. A végén ki fog derülni, hogy a Telenor, a T-Mobile vagy a Vodafone-e a jobb, és hogy miben.

Korábban is vállalkoztunk hasonlóra, négy, hat és hét évvel ezelőtt is bejártuk az országot a megabitek után. 2007-ben még csak pár százezer juppi hobbija volt mobilnet, az országos átlagsebesség alulról nyaldosta az 1 megabitet. Ezt egy év alatt sikerült 2 megabit fölé tornázni, 2010-ben pedig már a 4 megát is meghaladta a letöltési átlag. Szép eredmény, és azóta sok minden változott.

Idén megjelenik az Android L (5.0) operációs rendszer, aminek az egyik újítása az lesz, hogy már a telefonokon is több felhasználói profilt tudunk majd bejegyezni, akárcsak a tableteken.

Ezt onnan lehet tudni, hogy egy felhasználó panaszkodott az Android hivatalos hibabejelentő oldalán a többfelhasználós üzemmód hiánya miatt, és néhány órán belül a Google egyik fejlesztője lezárta a hibajegyet. "Ezt a megoldást már implementáltuk, a következő nyilvános verzióban elérhető lesz" - írta a rendszer fejlesztésén dolgozó Google-dolgozó.  

A mikroblog-szolgáltató Twitter az elektronikus kereskedelemben akar valamilyen közvetítői szerepet kiharcolni magának. Most az Androidra kiadott alkalmazásában jelent meg egy "fizetés és szállítás" menüpont, ami egyelőre inaktív. 

Júniusban a Re/Code hírportál munkatársai vettek észre egy "most megveszem" gombot a Fancy kereskedőportálra mutató blogbejegyzésekben, és ugyanez az online újság korábban megszerzett olyan dokumentumokat, amelyek a Twitter kereskedelmi terveit tartalmazták. Állítólag pénzügyi szolgáltatókkal is tárgyal a blogszolgáltató, hogy kezelni tudja a felhasználók kártyás vásárlásait.

Egyetlen olyan okosórát tudunk mondani, amit mindenképpen szeretnénk legalább egy kis ideig a karunkon hordani: ez a kerek kijelzős Moto 360. De nem mi vagyunk azok a szerencsések, akik ezt máris megtehették, hanem Luca Viscardi, aki több napig játszott a Motorola kütyüjével, és egy rakás képet osztott meg róla.

Íme a legfontosabb tudnivalók:

• vezeték nélküli töltője olyan, mint a Nexus 4 dokkolója,
• nincs a hátlapon töltőcsatlakozó,
• Viscardi szerint 2,5 napot kibír az akkuja,
• vízálló, 30 percet kibír egyméteres mélységben,
• optikai pulzusmérő van beleépítve.

Pár nappal azelőtt, hogy az Apple bemutatja az iPhone 6-ot, az ősrivális Samsung is tart egy-egy sajtóbemutatót Berlinben, Pekingben és New Yorkban, a meghívókat a napokban küldték ki. Az Unpacked nevű rendezvényen valószínűleg a Note 4 óriástelefont fogja leleplezni. 

A Samsung évente két Unpacked nevű rendezvényt tart meg: az egyiket februárban, a barcelonai Mobile World Congress előtt, a másikat pedig ősszel, a berlini IFA kezdetén. Ezeken a bemutatókon több ezer meghívott újságíró és kereskedelmi partner vesz részt, és a nagy konferenciáktól távol eső helyszíneken tartják meg, hogy jobban magukra vonják a figyelmet. Legfeljebb azon lehet bosszankodni, hogy az amerikai újságírók (egy külföldi kolléga epés megjegyzése szerint: akik rendszeresen jókat írnak a Samsungról) már hetekkel a bejelentés előtt megkapják az új modelleket tesztelésre.