Az Android platformja a legnépszerűbb mobil operációs rendszer a felhasználók és a vírusírók körében egyaránt, és az utóbbi miatt a Google idén bevezette a Bouncer nevű víruskereső alkalmazást. A Google Play szoftverbolt kínálatának folyamatos ellenőrzése jó lépés, de két kutató szerint nem, elegendő. Jon Oberheide és Charlie Miller bebizonyította, hogy viszonylag egyszerűen kijátszható a Google védelmi rendszere.

A két kutató úgy vágott bele a Bouncer tesztelésébe, hogy annak mechanizmusairől keveset tudtak. Létrehoztak néhány kamu Google-felhasználót, és elkezdtek alkalmazásokat feltölteni a Google Playre. Az egyik beküldött alkalmazás kommunikált a kutatók szerverével, és megnézték, hogy a különböző parancsok kiadására miként reagál a Bouncer. A kutatók hamar rájöttek, hogy az alkalmazásuk egy emulátorban fut. Ezzel olyan információkhoz jutottak, amelyek segítségével úgy alakították ki az alkalmazást, hogy az rejtse el a kártékony kódokat, amikor emulátorban fut.

Persze a Google is megváltoztathat dolgokat, de a felfedezés jól mutatja, hogy a mobilokon is olyan macska-egér játék alakulhat ki a bűnözők és a vírusirtók között, mint a pc-s környezetben. Mivel a vírusírók együttműködnek, megosztják egymással a felfedezéseiket, hamarosan megjelenhetnek azok az eszközök, amikkel megkerülhető a Bouncer – véli a két kutató, akik a Summercon rendezvényen mutatják be a munkájukat.

Oberheide és Miller arra is rájött, hogy bankkártya regisztrálása nélkül is tudnak programokat feltölteni, ami igencsak meglepte őket, hiszen ez is a védelem része lehetne. A kártékony kódok szerzői persze használhatnak lopott bankkártyát is, de ezzel is növelik a lebukás veszélyét. A kutatók természetesen megmutatták a Google-nek a felfedezéseiket, és arra számítanak, hogy a vállalat kijavítja a hibákat. Ez persze nem akadályozza meg a bűnözőket, hogy újabb módszereket keressenek, ezért az Android nyílt rendszere folyamatos kutatói ellenőrzésre és állandó javítgatásra szorul.

A jó luxustárgyak időtálló értéket képviselnek, ugyanakkor tökéletesen illeszkednek a modern életvitelünkhöz. Mérföldkövek ebben a rohagó világban. Még hosszasan sorolhatnám azt a tömény bullshitet, amiket el lehetne sütni a Mobiado Grand Touch GCB mobil, vagy bármilyen más tárgy esetében, aminek az árcédulája csak a hozzáadott nemesfémek miatt hét számjegyű.

Az egymillió forintos okostelefon még áprilisban volt nálam két napig a hazai forgalmazó jóvoltából. Utóbb kiderült, hogy ezt a modellt tavaly augusztusban mutatták be, és egyébként is a másfél éves Nexus S telefonra épül, így hát én sem siettem el a teszt megírását. A luxusmobilról szóló cikk fél év elteltével is maradandó érték, nem igaz?

A Nexus S okostelefon egyébként nagyszerű eszköz, ez jó választás volt Peter Bonac, a Mobiado fődizájnere részéről. A fejlesztők például szeretik a Nexus S-t, mert ez a Google referenciamobilja, amin hamar megjelennek a rendszerfrissítések, és nincs sajta fölösleges sallang. Négyhüvelykes kijelzőjén 480*800 pixel jelenik meg, processzora 1 gigahertzes, a RAM 512 megabájt, a belső tárhely 16 gigabájtos, hátsó kamerája pedig 5 megapixeles. Kezd ugyan ez kicsit elavulni, mert a tárhelyet leszámítva mindenből legalább kétszer többet raknak a mai csúcskészülékekbe, de a Mobiado nem a technológiában akar az élen járni. A Grand Touch GCB annyiban különbözik a Nexus S-től, hogy leszerelték róla a műanyag borítást, hogy rácsavarozzanak a helyére egy vastag aranyozott tokot.

Műszaki szakközépben végzett kollégám azt mondja, hogy a műhelygyakorlaton gyenge hármast kapott volna ezért a produktumért, de szerintem csak régi sérelmei miatt ilyen lekicsinylő, mert tanárai gyűlölték a számtech szakosokat, és fémreszeléssel meg szegecseléssel szívatták őket. Az mindenesetre tény, hogy a Grand Touch GCB formája nem túl kifinomult, emiatt valószínűleg nem kellett hetekig a tarvezőasztal fölött görnyedni. Sokkal nehezebb lehetett kitalálni, hogy hány deka arannyal rakják meg. Nyilván nem érdemes túl sok aranyat elpazarolni, mert akkor csökken a gyártó profitja, de így is sikerült majdnem kétszeresére növelni a Nexus S súlyát. Aki nem bírja el a negyedkilós mobilt, menjen gyúrni, vaze.

Ezt a telefont biztosan nem öltöny- vagy farmerzsebbe szánták, de a susogós tréning sem passzol hozzá, hacsak nem az a célunk, hogy a ruhánk féloldalasan lógjon rajtunk. Leginkább a balatoni Hummer-jégrevün tudom elképzelni, vagy egy szettben, amihez centi vastag lánc és kilós aranykereszt is tartozik.

A Mobiado luxusmobilja nyilvánvalóan annak szól, akinek pénze sok van, de más egyebe nem. Akinek viszont ötlete is van arra, hogy mihez kezdjen a rengeteg pénzével, az valószínűleg a rivális Vertut választja, amihez az aranyon és a precíz forgácsoláson túl számos szolgáltatás is tartozik, legyen szó akár egy különleges ajándék beszerzéséről, vagy exkluzív klubok meglátogatásáról, és egy kiszolgáló csapat várja a gazdag felhasználók kérdéseit. Ezek nélkül a Mobiado csak egy közönséges telefon, amit bearanyoztak.

A telefont a Mobiado Hungary biztosította számunkra.

Bonyolult ez a telefonmentes élet. Ha össze akarunk futni valakivel a városban, akkor az illetőnek le kell parkolnia az autójával, hogy online csevegve megbeszélje a részleteket. Az elmúlt napokból kedvencem az alábbi Google Talk-os üzenetváltás volt, amiben még egy, telefonjától megfosztott ember vett részt: a kollégám, aki riportot írni ment az Akadémiára, de véletlenül otthon hagyta a mobilját.

- Hejj, kéne egy kis segítség, küldj egy sms-t légyszi a 06208100501-re, azzal a szöveggel, hogy [a kocsija rendszáma]
- Nagyon vicces vagy
- Ne, komolyan, nincs nálam apró, de valahogy parkolást kéne fizetnem.
- Mégis, milyen telefonról küldjek sms-t? Skype-ról?
- Ó, bocs, elfelejtettem.

A vak vezet világtalant tipikus esete, ugyanakkor jó példa arra, hogy a mobilunkkal milyen hasznos és kényelmes szolgáltatásokat érünk el. Nem véletlenül vetettem fel az ötletet egy másik kollégámnak, hogy próbáljuk lottónyereménnyel pótolni a Facebook-részvényünk veszteségét. A mobilmentes élet ugyanis megfosztott az sms-ben való lottózástól, és nem volt kedvem elmenni szelvényt venni, így viszont kollégám önként lottózott helyettem (mondjuk, nem sokat nyertünk).

De nekem még csak nem is a mobilos vásárlás hiányzik a legjobban, hanem az, hogy egyszerre csak egy emberrel tudjak kommunikálni. Most már annyian vannak a csevegőprogram partnerlistáján, hogy csak keresővel találom meg rajta az embereket, és az elmúlt héten többször előfordult, hogy egyszerre öten írtak rám. Ilyenkor eléggé oda kellett figyelni, hogy mindenki a neki szánt választ kapja.

Persze a telefon sem tökéletes, és ha végre visszaszerzem a SIM-kártyámat, egészen biztosan hiányozni fog a státusz megjelölésének lehetősége. Amikor este belépek csetre, és beírom az állapotmezőbe, hogy ügyeletes vagyok, akkor mindenkinek egyértelmű, hogy akár este 10-kor is zavarhat munkaügyben. A csevegőhálózatok e jó másfél évtizedes technológiája 2009-ben elérhetővé vált a mobilcégek előtt, de a társaságok valamiért nem akarják bevezetni. Óriási lehetőséget hagytak ki, hiszen akkoriban még csak 250 millióan használták a Facebookot. És milyen praktikus lenne néhány gombnyomással jelezni, hogy mikor tudunk telefonálni, mikor csak sms-t fogadni, és mikor menjen mindenki a fenébe.

Kőmíves rakja a falakat

Térjünk át az előző cikk ígéreteire, mert nagyon nagyszájú voltam. Azt mondtam, hogy saját internetes (Voice over IP, azaz VoIP) telefonközpontot indítok, ami ingyenes programokkal valóban megoldható lenne. De rájöttem, hogy túl sokat kell vacakolni a Linux parancssorában, bonyolultak a konfigurációs fájlok, és nagyon sok szabványt, protokollt és egyéb technikát kellene előbb megismerni. A szakértők is alaposan rám ijesztettek. Egy felhasználónak 800 ezer forintja bánta, hogy a szerverén meghagyta a gyári jelszavakat, amivel idegenek léptek be a rendszerére, saját mellékeket hoztak létre, és vígan telefonáltak.

Tegyük fel, hogy mégis saját szervert indítok. Ezzel nem érnek véget a feladatok, hanem éppenséggel megsokszorozódnak. Az ingyenes programok rendszeresen frissülnek, mert folyamatosan javítják a hibáikat, és emiatt minden nap figyelni és/vagy telepíteni kell a javítócsomagokat. Minden biztonsági rés nyilvánosan dokumentált, programjaink pedig készségesen elárulják a verziójukat, amiből a rosszindulatú hekkerek következtetni tudnak a szerverünk kihasználható hibáira.

A saját szerverek feltörésének nagy százaláka brute force módszerrel történik és akkor okoz igazán nagy kárt, ha a telefonhálózatot nemcsak vállalaton vagy családon belül, hanem kimenő hívásra is használják. A támadók végigpróbálják az 1-es melléktől egészen a 999999-esig, majd ahol a „rossz jelszó” választ adja a központ, ott jelszóadatbázissal mennek neki a rendszernek – mondta Dobrasi Krisztián, a VoIP Network Magyarország informatikus munkatársa. Ezzel a módszerrel százból egy-két szerver megtörhető.

Felhasználóként sokkal egyszerűbb a helyzetünk, ha előfizetünk egy VoIP-szolgáltatásra, és a hibák javítását a távközlési cég szakértőire bízzuk. Így az övék a felelősség, és nekik kell lenyelniük a pénzügyi veszteséget, ha hibáznak egy beállítással. Persze felhasználóként is be kell tartani néhány egyszerű szabályt. Dobrasi úgy foglalta össze a védekezési taktikát, hogy „pont úgy kell tenni a VoIP vonalak védelmében, ahogyan a bankkártyánkkal is tennénk”. Azaz:

• Ne adjuk oda senkinek a szolgálatótól kapott jelszót és hozzáférési azonosítót.
• Ne tároljuk együtt ezt a kettőt.
• Érdemes korlátozni a hívások hosszát.
• Ha PIN-kódot rendelünk a hívásindításhoz, összetett kódot válasszunk. Az 1234 nem az.
• A végberendezés nagyobb biztonságban vannak hardveres tűzfal (router) mögött.
• Jelszóval védjük a végberendezésünket, a gyári adminisztrációs jelszót változtassuk meg.

A VoIP főleg az ára miatt vonzó, de az is előnyös, hogy nem kell teljesen megváltoztatni szokásainkat. A készülékek pont úgy néznek ki, mint a hagyományos kagylós telefonok, és a hangminőség sem rosszabb. A VoIP rugalmasabb is, mert használhatunk szoftveres klienseket. Ezek közül a számítógépen futó program váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, a mobilos kevésbé. Munkaidőben leültem a laptopom elé, bekapcsoltam az X-Lite 4 programot, fogadtam és indítottam hívásokat, majd 9 órával később kikapcsoltam. Érdemes jobb minőségű headsetet venni, mert a kollágám Cool Sound márkájú gagyi fülesétől 3 perc után viszketni és égni kezdett a fülem.

Percenként két forint spórolás

A Samsung Galaxy Tab 2.0 táblagép kitűnően bevált szöveges üzenetek küldésére és fogadására, mert nagy méretű kijelzőjén jól lehet gépelni. Telefonként viszont eléggé kompromisszumos. Az ingyenes Sipdroid nevű app wifin és mobilneten is jó hangminőséget biztosított, de az okos kütyü a kijelző lezárásakor energiatakarékossági okból lekapcsolta a wifit. Ha folyamatosan elérhetők akarunk lenni a VoIP hálózaton, akkor állandóan bekapcsolva kell tartani a wifit, és emiatt számítani kell az akku gyorsabb lemerülésére.

Dobrasi néhány tippet is adott a VoIP használatához. Nem érdemes fájlokat letölteni, mert az elveheti a teljes sávszélességet, és akkor nem tudunk telefonálni. A szakértő elmondta, hogy a VoIP hang pufferelődik, de néhány (általában 2) másodperc kimaradás után a szerverek bontják a kapcsolatot. A sávszélesség hiányát arról lehet felismerni, hogy ismerősünk szavai helyett makogást hallunk, mássalhangzók vagy magánhangzók nem érkeznek meg, és az is előfordul, hogy tíz másodperc beszédet négy másodpercbe sűrítve kell végighallgatnunk.

A VoIP csak körülbelül 80 kilobit per másodpercet igényel, ami eltörpül a mai internetelérések több megabites sebessége mellett. Azt azonban tudni kell, hogy az Index.hu nyitóoldala 1-2 megabájtos, vagyis 8-16 megabitnyi forgalmat generál. Tehát még egy viszonylag gyorsnak számító, 8 megabites internetelérést is 1-2 másodpercre 100 százalékosan leterhelhetünk egyszerű böngészéssel.

Milyen szolgáltatót válasszunk? Dobrasi azt javasolta, hogy lehetőleg magyart, pusztán technikai okokból. „A VoIP technológia arról szól, hogy a telefonbeszélgetés adatcsomagjai a nyilvános interneten közlekednek, és nagyon fontos, hogy közel legyen hozzánk a szerver, amihez csatlakozunk. Ha külföldi a szerver, akkor a hangnak hosszabb utat kell bejárnia, több eszközön megy át, és emiatt több a hibalehetőség” – mondta.

Persze a magyar VoIP szolgáltatók között is vannak különbségek. Igen nagy részük csak vállalati megrendelőkkel foglalkozik, mert sok felhasználval nagyobb bevételre tehetnek szert. Mások pedig csak az adsl-jük mellé adnak telefont. Én két ismertebb vállalat, az Ephone és az Invitel tulajdonában lévő Neophone szolgáltatását próbáltam ki. Előfizetési díj és hűségszerződés nélkül, ingyen adnak egy kívülről elérhető 0621-es számot, és hálózaton belül ingyen telefonálhatunk.

A Neophone a helyi vezetékes számok hívásáért percenként 5,2 forintot, mobilszámokért 35 forintot számláz ki, míg az Ephone a vezetékes irányba 4,9 forintot, a mobilok hívásáért 29,9 forintot kér. Sávszélesség hiánya miatt egyszer esett szét a beszélgetés a fent részletezett módon, több tucatszor volt sikeres és élvezhető a hívás.

Alig akad olyan vezetékes szolgáltató, amely árban versenyezni tudna a VoIP-pel, a magyar előfizetők több mint kétharmadának mégis hagyományos telefonvonala van. Várhatóan váltani fog, aki nem akarja lenyelni a telefonadót, ami idén magánszemélyeknek legfeljebb havi 400 forint, cégeknek 1400 forint, jövő évtől pedig 700 illetve 2500 forint a maximuma. Percenként két forintot simán megspórolhatunk azzal, ha normál telefonról VoIP-re váltunk.

Kíváncsian várom a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság májusi vezetékes gyorsjelentését, amelyben talán már látható lesz a telefonadó hatása. A most elérhető adatok szerint a 2010 októbere és 2012 áprilisa között eltelt másfél évben, amikor még szó sem volt telefonadóról, de javában tombolt a válság, nagyjából 230 ezerrel nőtt az IP-alapú telefont használók köre, ha ide számoljuk a helyhez kötött kábeltévés telefonokat is. Ennél sokkal többen, 277 ezren mondták le a hagyományos kapcsolt vonalukat, a különbözetet talán felszippantották a mobilszolgáltatók és más alternatív szolgáltatók, mint a Skype és a Viber. Magyarországon 2012 áprilisában 2,11 millió vezetékes szélessávú internetelérés volt, tehát ennyien biztosan át tudnának váltani VoIP-telefonra, hiszen ahhoz csak internet szükséges.

Visszajöhet a vezetékes

A harmadik hét elteltével úgy érzem, hogy telefonadó nem elég ok a mobil nélkülézéséhez. Szerintem ebben a hónapban rosszabbul teljesítettem a munkahelyemen, mert élőszóban sokkal könnyebb lett volna érvelni, az elutasító válaszra azonnal tudtam volna reagálni, hogy kicsikarjak egy pozitív választ. A magánéletben is túl sok előnnyel jár a mobil, mint a parkolásos példa is mutatja, de a túlárazott sms-t egészen biztosan kiváltom majd online csevegéssel. A vezetékes szolgálatók aggódhatnak a legjobban, mert gyakrabban fogom elővenni a céges asztali telefonomat, és bár rég kiköttettem a vezetékes telefonomat, egy otthoni VoIP-előfizetésen erősen elgondolkoztam.

Már csak egy hét van hátra a kísérletből, a gyakorlati előnyök és nehézségek zömével már szembetalálkoztam. A következő részben ezért a távolabbi jövőről lesz szó, azokról az új technológiákról, amik talán zökkenőmentesen fogják megváltoztatni telefonálási szokásainkat.

„Ha lenyelnénk a telefonadó költségeit, akkor gyakorlatilag minden fejlesztést le kellene állítaniunk” – mondta Diego Massidda, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója a társaság csütörtöki sajtótájékoztatóján. Massidda szerint most tucatnyi olyan informatikai fejlesztés van náluk folyamatban, összesen több százmillió forintos költséggel, amik kizárólag a jogszabályi változások lefedéséről szólnak.

A vezérigazgató szerint az iparágnak összesen százmilliárd forintos terhet jelent a válságadó és a telefonadó együtt, és ebből várhatóan 8-10 milliárd forint lehet a Vodafone-ra jutó összeg. Már amennyiben azt feltételezzük, hogy a megnövekedett tarfiák semmilyen hatással nem lesznek a forgalomra. Massidda elmondta, számítanak a forgalom esésére, és ennek hatására csökken majd az államnak befizetett áfa összege is.

A Vodafone már elkezdte értesíteni az ügyfeleit a változásokról, június 1-től hatályos a tarifaemelés. A társaság a számlás előfizetések esetében az alapdíjat emeli meg, attól függően, hogy az adott csomagban mennyi lebeszélhető perc és sms van. Előfizetés esetében a tarifanövelés garantáltan nem haladja meg a kormány által említett felső határt, ami magánelőfizetők esetében 700, vállalatok esetében SIM-kártyánként 2500 forint lesz havonta.

A feltöltőkártyás ügyfeleknél viszont a percdíjat növelik meg. E két változtatás együttes hatása akár az is lehet, hogy többen választják majd az előfizetéseket, mint a feltöltőkártyát, ahol minden egyes percen rajta van az adó, függetlenül attól, hogy az ügyfél mennyit telefonál. Persze a Vodafone azt mondja, hogy számítása szerint csak az prepaid ügyfelek 1 százaléka éri el a 700 forintos határt, de az emberek szemében biztosan elrettentőbb hatású, hogy minden perc drágul.

Beck György, a Vodafone elnöke elismerte, hogy az általuk bevezett megoldás igencsak hasonlít a kormánynak betejesztett a javaslatukra, amiben a perc alapú adóztatás helyett az előfizetésenkénti átalánydíj bevezetését javasolták. Elmondta, hogy ez a módszer fejlesztési szempontból is jelentősen megkönnyítette a helyzetüket, mert nem kell figyelniük, hogy az ügyfél mikor éri el az adómentes 10 perc, illetve a 700 forintos maximum határát.

Az alaptarifa emelése olyan szempontból is előnyös lehet a társaság szempontjából, hogy a Vodafone mindenképpen beszedi az előfizetőre jutó adóterhet, még akkor is, ha az ügyfél valamiért kevesebbet telefonál. (Mondjuk elmegy két hétre nyaralni, és nem viszi magával a telefonját.)

A kisvállalati ügyfelek komolyabb kedvezményeket is kapnak. Esetükben SIM-kártyánként 2500 forint lenne a telefonadó felső határa, de a Vodafone ennek csak a felét, legfeljebb 1250 forintot emel a tarifájukon, és itt is érvényes a lakossági ügyfeleknél alkalmazott sávos díjemelés. A vállalatok így könnyebben kiszámíthatják költségeiket, és nem kell az ingyenes hívások miatt aggódniuk, korlátlanul beszélhetnek egymással.

Radioaktív sugárzást mérő okostelefont dob piacra hamarosan Japánban a Softbank nevű cég több mint egy évvel azután, hogy a szigetországot földrengés és szökőár, utána pedig a természeti katasztrófa okozta fukusimai nukleáris baleset sújtotta.

Japán északi vidékének egyes részein még mindig magas sugárzást mérnek, az atomerőmű súlyos károkat szenvedett. Az ázsiai országban erős atomenergia-ellenes hangulat uralkodik, aktivista csoportok Tokióban és más városokban a sugárzás mérésére szólítottak fel az iskolákban és más nyilvános helyeken.

A nukleáris balesetből eredő veszélyek nem láthatók, de sok embert töltenek el aggodalommal, különösen a kisgyerekes anyákat – mondta Szon Maszajosi, a Softbank alapítója és elnöke. A cég Pantone nevű szériájában megjelenő új okostelefont nyolc élénk színben vásárolhatják meg azok, akik ilyen különleges készülékre vágynak. A benne lévő IC csipet a Sharp gyártotta, ez méri a sugárzást.

Szon Maszajosi a tavaly márciusi katasztrófa óta hevesen bírálja a nukleáris energiát, helyette a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, az új okostelefon könnyebben hordozható és inkább felhasználóbarát, mint a hagyományos Geiger–Müller-számláló. A Softbank – Japán harmadik legnagyobb mobilcége – még nem határozta meg a készülék árát, de az elnök szerint olyan összegről lesz szó, amelyet a japánok megengedhetnek maguknak.

Az okostelefonok piacán a gagyinál egy-két fokozattal jobb és az abszolút csúcskategóriás modellek fogynak a legjobban, a középkategóriás darabok szerény százalékokon osztozkodnak – mondta a Galaxy S III bemutatóján a Samsung egyik prominense. A készülék a csúcsmobilok közé tartozik, és már most biztos, hogy az év egyik slágerterméke lesz: 9 millió előrendelést adtak le rá.

A Samsung valószínűleg nagyban épít az első Galaxy S vevőire, akiknek mostanában jár le a kétéves hűségnyilatkozatuk, és bizonyára vágynak már valami újra. Az első Galaxy S ma is vállalható minőségű telefon, de nyomába sem ér a jelenlegi erőgépeknek, amikben négyszer több processzormag másfélszer nagyobb órajelen (1,4 gigaherzen) kergeti a biteket.

Talán éppen a várható generációváltás miatt hasonlít a Galaxy III az egyes számú modellre. Ugyanolyan lekerekített formája van, csak a színe nőiesebb. A Samsung azt mondja, hogy a természetből vette az inspirációt, egy kollégám szerint a fehér modell meglékelt hangyatojásra hasonlít. A fantáziátlan geekek biztosan szeretnének egy fekete modellt, de csalódniuk kell, mert a másik választható szín kék. A telefon nagyon műanyag hatású, de nem a kopogós fajta, jó minőségű anyagból készült, és pontosak az illesztéseki. Sajnos a csillogó felület pillanatok alatt begyűjti az ujjlenyomatokat.

Bölcs döntés volt, hogy levehető a hátlap. Egyrészt lehetőséget ad bővített kapacitású akku használatára, ha a gyári 2100 milliamperóra nem lenne elegendő. Márpedig ez csak a megszokott egy-másfél napos használatot bírja, érdemes magunknál tartani a töltőt. Még fontosabb érv a levehető hátlap mellett, hogy a véletlenül földre ejtett mobil az ütközés energiájának nagy részét levezeti azzal, hogy két négyzetméteres körzetben szétszóródnak az alkatrészek. Ugyanez nem mondható el az egy blokkból álló mobilokról. Láttam már teljesen ép külsejű, de belül tönkrement monoblokk okostelefont, ugyanakkor a Galaxy S-em legalább ötször megtekintette az aszfaltot, és a néhány kis benyomódáson kívül semmi baja nincs.

A Galaxy S III kijelzője óriási, a 4,8 hüvelyk közelebbi rokonságban van a tabletekkel, mint a telefonokkal. Ezt a mobilt csak két kézzel érdemes használni, mert ha csak az egyik kezünk szabad, akkor a hüvelykujjunkkal nem tudjuk biztonságosan (a telefon leejtése nélkül) végigjárni a kijelző teljes felületét. Kézben tartva nem éreztem vékonynak, de a zsebemben szinte eltűnt, és sokszor odakaptam, hogy megvan-e még.

Természetes hullámok

Ha a Galaxy S III sikere kizárólag az első benyomáson múlna, akkor ezek a készülékek lerepülnének a polcokról, bele a felhasználók zsebébe. A kijelző gyönyörű, a 309 ppi-s (képpont per hüvelykes) felbontással közel jár az iPhone 4S-hez. A zárolás feloldását kísérő képhatás pedig egyenesen zseniális: a kijelző érintésére hullámok jelennek meg, mintha egy feszített víztükör felszínét piszkálnánk. A Samsung ellesett néhány trükköt a HTC-től, és interaktívvá tette a képernyőzárat: az ide tett ikonokat megragadva egy mozdulattal elindíthatjuk az adott alkalmazást. A főmenü is nagyon színes, de közönségesebb. Az órához tartozó időjárásjelző widget engem a kínai éttermekben előforduló feng-shui képekre emlékeztet.

Alapos ráncfelvarráson ment át a Touchwiz felhasználói felület, az átláthatóságot segíti, hogy az alkalmazások menüjében két lapon elférnek a gyári appok. Sokkal kevésbé érzem zsúfoltnak, mint a hasonló méretű és képességű HTC One X menüjét, amelyben több mint ötven gyári alkalmazás van, míg a Samsungon csak harminchat. Persze a Galaxy S III-on is szívesen eltávolítanék vagy összevonnék egy-két appot, a Youtube például elférne a videólejátszóban, a Gmail az Email ikon mögött, illetve a ChatOn, a Google Csevegő és a Google+ Messenger alkalmazásoknak is egységes felületet kéne adni, fölösleges fenntartani három csevegőinterfészt.

Az értesítési mező, amit a kijelző tetejéről kell lehúzni, kicsit kaotikus, sokat javítana az összképen, ha az elválasztó vonalak valamivel világosabbak lennének.

Látlak, hallak, akarlak

Szerintem a HTC One X kinézetre szebb, de a csúcskategóriás okostelefonok mezőnyében nem csak a külcsín számít. A Samsungnak muszáj volt olyan újdonsággal előállnia, amit más nem tud. Már azon túl, hogy a telefonhoz tartozó ingyenes Dropbox tárhellyel jócskán rálicitált a HTC-re: a tajvani cég 25 gigabájt tárhelyet ad a One X-hez, míg a Samsung 50 gigabájtot ad két évre.

Intelligens alkalmazások tucatjai segítik a felhasználót, kiegészítve az olyan alapszintű funkciókat, mint a korábbi modellekben is megtalálható intelligens ébresztés, ami nyugis hangeffektekkel kelt fel minket.

Az egyik legszórakoztatóbb újítás az Apple iPhone 4S-ben bemutatott Siri hangvezérlő szoftver egyszerűbb másolata. Az S Voice jelenleg csak angolul, spanyolul németül, franciául és olaszul használható, és néha meglepően jól működik. Arra a kérdésre, hogy „is there anything in my schedule for tomorrow?”, simán elődobta, hogy holnapra egy bejegyzett esemény van, ami egyébként pont a Galaxy III visszaszolgáltatásának sajnálatos dátuma. De jól működött a „play album The Resistance” és a „tell me the weather” parancs is.

Egy alkalommal elmérgesedett a viszonyunk, a sorozatos félreértései után kiadott „fuck off” parancsomra bosszúból kikapcsolta a drive módot, majd egy halkan elnyomott „hi, Galaxy” után csak annyit írt ki, hogy „sex”, de szerencsére nem tett konkrét lépéseket. A feleségem viszont sértődötten rám szólt, hogy már többet beszélek a telefonnal, mint ővele.

A Galaxy III látja is a felhasználót, ha bekapcsoljuk az intelligens állás funkciót. Ez letiltja a kijelző kikapcsolását, ha a szemközti kamera felismeri az arcunkat, és nagyon jól jön, amikor munkaidő után már csak bamba fejjel nézünk a mobilra, hogy mit is akartunk rajta nyomkodni. Legalább nem kell újra bekapcsolni a kijelzőt, amikor nyikorogva beindulnak a fogaskerekek. A mostani szürke időben, buszon zötykölődve is jól működött az arcfelismerés, elég volt néha a kijelző felé kukkantani, hogy a fényerő automatikusan visszaálljon maximumra.

Tárol, rögzít, összeköt

Az AllShare Play programmal a multimédiás fájljaink megosztására jó, illetve a telefonon tárolt dolgainkat tudjuk kivetíteni az általunk is használt wifi hotspotra csatlakozó többi Galaxy S III készülékre. Ezt sajnos más Galaxy S III híján nem tudtam kipróbálni. Az a furcsa, hogy az AllShare Play fájljainak 5 gigabájtos tárhelyét a SugarSync adja, noha a készülék indításakor regisztrálhatunk egy tízszer nagyobb Dropbox-tárolót.

Tárhelyproblémától egyálátalán nem szenved a Galaxy S III, az alapváltozatban 16 gigabájtos a háttértár, de választhatunk 32 és 64 gigabájtos verziót is, illetve mindegyiket bővíthatjük legfeljebb 64 gigabájtos microSD kártyával.

A névjegyalbumban nem nagy újdonság, hogy a telefonszámokat összeköthetjük a Facebookkal, de az S3 azt is megtanulja, hogyan néznek ki az ismerőseink, és képes ez alapján felcímkézni a fotóinkat. Ez egészen jól működik, már a második, kicsit más szögből készült képnél felismerte kollégámat, Stökit, pedig úgy rázta a fejét, hogy mindig csak homályos képet tudtam róla készíteni. A fényképező egyébként gyönyörű képeket készít, pedig csak 8 megapixeles a kamerája. Nem is a megapixelekkel lesz gond, hanem azzal, hogy semmi sem védi a lencsét, ezért egészen hamar össze fog karcolódni.

Az viszont jó, hogy az S III gyorsan fotóz, és a sorozatból kiválaszthatjuk a legjobban sikerült képet. Állítólag másodpercenként háromszor tudunk exponálni és összesen húsz kép lehet egy sorozatban. Van látványos képeket eredményező HDR, amitől midenki fotóművésznek képzelheti magát, egészen közeli felvételeket készítő makró, amivel lencsevégre kaphatunk egészen parányi élőlényeket is, és a kihagyhatatlan mosolyfelismerő mód, ami az elmúlt borús napokon a szerkesztőségünkben egyszer sem kattintott.

Pénzért is lehet

Mivel a Samsung nemcsak a világ vezető mobilgyártója szeretne lenni, hanem bevételben is az Apple közelébe kerülne, a dél-koreai cég a tartalomiparban is szerencsét próbál. Az Amazonnak is bejött a szoftverbolt és a Kindle Fire kombinációja. Egyre komolyabb lesz a Game Hub kínálata, amely közösségi és professzionális játékokat árul, a Samsung Apps egyéb programokat tesz elérhetővé, a Music Hub pedig zenéket.

Másfajta vásárlásra is lesz majd lehetőség, ha elterjednek a mobilba épített pénztárcák, a Galaxy S III-ban ugyanis van NFC, ami ennek az alapja lesz. Ez a rádiós technológia bolti fizetésre még nem jó, de ha a szintén Galaxy S III-as haverjainkkal összeérintjük a telefonunkat, akkor ezzel a mozdulattal fájlokat küldünk át egymásnak 300 megabites sebességgel.

Az S III a Galaxy sorozat új ékköve, a legjobb okostelefon, ami jelenleg kapható, csak a HTC One X említhető vele egy lapon. Aki megengedheti magának és nagy szüksége van ilyen játékszerre, annak jó befektetés, mert a 4,8 hüvelykes és 720*1280 pixeles Amoled kijelzővel, négymagos 1,4 gigahertzes processzorral és 1 gigabájt RAM-mal, nagy tárhellyel és 21 megabites letöltési sebességel rendelkező mobil a következő 2-3 évben is erősnek számít majd. Egyelőre csak becsülni tudom, hogy mennyi lesz az ára; külföldi kiszivárgások alapján a 16 gigabájtos modell nagyjából 165 ezer forintot ér, tehát áfával  együtt akár 200 ezer forint is elképzelhető.

A Nokia már a 2012-es CES-en bemutatta a WaterBlocknak elnevezett technológiát, amellyel az elektronikus eszközök lepergethetik magukról a vizet, így nem károsodnak. Nokia Beta Labs elkészített egy videót, amiben bemutatnak egy olyan megoldást, ami hamarosan bekerülhet az okostelefonokba.

Conor Pierce, a Nokia kelet-európai alelnöke egy Lumia 710-esen mutatta be a nanotechnológiával létrehozott Superhydrophobic nevű anyag működését. Az anyag úgy pörgeti le a vízcseppeket, mint a tavirózsa. A nanométerű rücskökön gömb alakú lesz a vízcsepp, így egyszerűen legördül a felületről.

Az Androidon egy éve lehet szoftvereken belül is vásárolni, ami lehetővé tette a demó programok terjesztését. A Google most egy lépéssel tovább megy, és bevezeti az előfizetéseket, amivel a fejlesztők éves vagy havi tarifát kérhetnek a szoftverek bizonyos funkcióiért. Mindegyik előfizetés automatikusan megújul. A fejlesztő határozza meg az árat és a számlázás intervallumát, míg a Google Play kezeli a fizetési tranzakciókat.

Ez a módszer jól használható a saját alkalmazással rendelkező magazinok, az újabb és újabb pályákkal bővíthető játékok, valamint a professzionális szoftverek esetében. Az utóbbi esetben gondoljunk például az Adobe-ra meg a Microsoftra, akik így rendszeresen pénzt kérhetnek az alkalmazásaikhoz tartozó felhőszolgáltatásért, vagy az újabb funkcióiért. Így nem kell azzal bajlódniuk, hogy a felhasználókat rávegyék az új, kibővített szoftververzió letöltésére.

A Google Play vásárlás előtt részletesen közli a felhasználóval az árat, és hogy milyen időközönként vonják le az előfizetés összegét a bankszámlájáról. Kifizetés után a Google Play minden számlaterhelésről emailben értesíti a felhasználót. Az előfizetéseket bármikor le lehet majd mondani.

Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy most az ingyenes programok közt szép számmal akadnak olyanok, amelyekért fizetni kell. Vannak ugyanis olyan appok, amelyek csak látszólag igyenesek, valójában csak korlátozott funkcionalitású demók, amelyeknek a hasznos funkciói (vagy például egy játék pályáinak a többsége) pénzbe kerülnek.

Áprilisban 2 millió 399 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív – a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő – ügyfeleké 1 millió 860 ezerre emelkedett. A forgalmazásban részt vevő aktív előfizetések alapján a Telenor piaci részesedése 29,17 százalék, a T-Mobile-é 47,11 százalék, a Vodafone-é 23,72 százalék.

A három mobilszolgáltató együttműködésén alapuló gyorsjelentés szerint az előfizetők az előző havi 1 millió 964 ezer után áprilisban 1 millió 986 ezer gigabájt adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom 1,07 GB volt.

Rendhagyó teszt következik a Huawei Ascend Y 200 nevű okostelefonról. Mások azt írják, hogy ez egy belépő szintű készülék a kezdőknek, és bele kell menni bizonyos kompromisszumokba. A készülék olcsó, kétéves hűséggel 22 ezer forintért megkapjuk, és méretes érintőkijelzője van, mint általában az okostelefonoknak. Engem elsősorban az érdekelt, hogy ezen az okostelefonon miként fut az Angry Birds, amit világszerte egymilliárdszor töltöttek le.

De az Angry Birds már az installálásnál elbukott, részemről ennyi is volt, kérem a következőt.

Senkit nem akarok a lényegtelen részletekkel untatni, de a kötelező kört nem hagyhatjuk ki: a telefon 3,5 hüvelykes és 480*320 pixeles kijelzője mögött 800 megahertzes processzor és 256 megabájt RAM van, meg 802.11n-es wifi, gps, gyorsulásmérő, és a mobilneten 7,2 megabit a letöltési sebesség elméleti maximuma (ami a valóságban pár megabites sebességet jelent). Közepes hardvernek tűnik, nem akadozik a menü, majdnem minden rendben fut. Kivéve a hivatalos Facebook-alkalmazás, ami néhányszor belefagyott a sima szöveges státuszfrissítésekbe.

A gond az, hogy nem mindenki szeret kompromisszumot kötni, én például szívesen falhoz vágtam volna az Ascend Y200-at, amikor néhány óra használat után elfogyott a háttértár. Ez gyanús volt, úgyhogy egy gyári helyreállítás után megnéztem, miért tűnnek el a megabájtok.

Indulásnál 87,96 megabájt áll a felhasználó rendelkezésére, ami elegendő lenne egy nagyon gyatra minőségben tömörített zenei album tárolására. Miután bejelentkeztem Gmailbe (és a biztonság kedvéért kikapcsoltam a fényképek szinkronizálását, ami nem kezdő felhasználóra jellemző magatartás), a tárterület 84,82 megabájtra apadt. A csökkenés mértéke egyre durvább volt, és a Google Play által jelzett frissítések telepítése után már csak 34 megabájt állt a rendelkezésemre.

Miután minden programot legalább egyszer elindítottam, és elvégeztem egy frissítést a beépített Facebook-kliensben, 29,97 megabájtra csökkent a tárhelyem. Egyetlen képet sem fotóztam, és még egy csengőhangot sem töltöttem a mobilra.

Game over

Na ekkor jött el az a pillanat, hogy telepíteni kéne már azt az Angry Birds-öt, hiszen mindenki úgy odavan érte. A telefon azt mondta, hogy nincs elég tárhely, szóval ezt elbuktam, game over.

Kicsit zavaró, hogy a Huawei Ascend Y 200 és a hozzá hasonló képességű készülékek a piacelemzésekben az okostelefonok közé kerülnek, mert erősen torzítják a gyártókról alkotott képet. Javaslom, hogy hozzunk létre egy külön kategóriát, mert az Ascend Y 200 nem is okos, hanem egyenesen géniusz! Rögtön vásárlására készteti a felhasználót, ilyen zseniális bevételi forrást még a megboldogult Steve Jobs sem tudott kitalálni.

Az Androidon egyébként ingyenes Angry Birdsöt tehát a kispórolt hardverek miatt csak 2-4 ezer forintos felárral érhető el. Ennyibe kerülnek ugyanis az alap memóriakártyák. Ha kezdő felhasználóként ezt nyomták volna a kezembe, három napon belül visszavittem volna, hogy becseréljem valami másra – vagy egy drágább okostelefonra, vagy egy jól bevált Nokiára.

Kevesebb helyett többet

Ha már szóba került a Nokia, muszáj megemlítenem az Asha 303-as modellt, mert bizonyos szempontból a Huawei Ascend Y200 ellentétének tekinthető. Nem ígér fűt-fát, hiszen bevallottan nem okostelefon, a finn gyártó régimódi S40-es operációs rendszere fut rajta. Belső memóriája gyárilag 30 megabájt, ami fél óra múltán nem esik nullára néhány rendszerfrissítés miatt. Ha ez nem lenne elég, alapból rajta van az Angry Birds demó változata, és a teljes fizetős verzió is csak 1,8 megabájtos.

Nem állítom, hogy az Asha 303 minden tekintetben pótolni tudna egy valódi okostelefont, de rengeteg olyan funkció van benne, amiket ma főleg az okostelefonoknak tulajdonítunk. Legfőbb előnye, hogy egy töltéssel kibír majdnem egy hetet, a Facebook óránkénti frissítése, átlagos telefonálási szokások és néhány FourSquare-bejelentkezés mellett. A másik nagy előnye a mechanikus, qwertz kiosztású billentyűzet. Bár nagyon apró gombokból áll, mégis sokkal jobban használható, mint az érintőkijelzős virtuális billentyűzetek többsége. Még prediktív segítség is van benne. A telefonálás hangminőségét is jobbnak érzékeltem, mint a saját százezer forintos mobilomon. Ahol korábban mindig megszakadtak a hívásaim (ott, ahol a HÉV 5 lemegy az alagútba), egy pillanatnyi akadás sem volt.

Talán meglepő, de van a készüléken szoftverbolt, amiben a legelterjedtebb közösségi szolgáltatások és játékok is elérhetők, és rajta van a készüléken a Nokia térképszolgáltatása is, ami mobilhálózat alapján lövi be a tartózkodási helyünket. Persze az akku lassú lemerülésében annak is nagy szerepe van, hogy a szolgáltatások közepes minőségűek, ezért tutira nem akarjuk órákon át mániákusan nyomkodni a mobilt.

A Nokia Asha 303 érintőkijelzője 2,6 hüvelykes és 240*320 pixeles, kamerájával 3,2 megapixeles képeket lőhetünk, a VGA minőségű videókkal azonban nem érdemes bajlódni. A letöltési sebessége 10,2 megabit per másodperces, a feltöltés 2 megás, és a wifi a 802.11b/g/n szabványú hálózatokra tud csatlakozni. Gyárilag 2 gigabájtos microSD memóriakártya jár hozzá.

Az Asha 303 egy régimódi mobil, és nagyon nehéz eldönteni, hogy a jól megépített, hosszú élettartamú, jó hangminőségű, viszont csak közepes online szolgáltatásokat nyújtó mobil megér-e 35-40 ezer forintot. Abban azonban biztos vagyok, hogy aki egy okostelefon szolgáltatásaira vágyik, annak húszezer forintnál sokkal többet kell elköltenie, hogy ne érje csalódás.

Elemzők szerint az Apple meglátta a nagy lehetőséget a fejlődő országokban, amelyekben körülbelül 14-szer több fiatal vásárló él, mint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Ezt a piacot lehetetlen bevenni több százezer forintos készülékekkel, ezért stratégiai fontosságú lehet az idén hároméves iPhone 3GS modell.

Az Apple Insider azt írja, hogy a telefonnal a feltöltőkártyás felhasználókat akarják elérni. Peter Misek, a Jefferies elemzője szerint a most 375 dolláros készülék ára akár 250-300 dollárig is lemehet, természetesen előfizetés nélkül.

Az olcsó modell bemutatkozása ősszel várható, amikor az Apple bemutatja a iPhone hatodik generációját. Ezzel egy időben a jelenleg csúcsmodellnek számító iPhone 4S előfizetéses ára 99 dollárra csökken, míg az iPhone 4 két éves előfizetéssel ingyen elvihető lesz. Legalábbis az USA-ban, ahol a magyarnál valamivel kedvezőbbek az árak.

A mobilcégek a telefonadóról szóló törvénytervezet megjelenése után nekifeszültek a gazdasági tárcának (NGM), miután látták, hogy a korábban megbeszéltekkel ellentétben nem az előfizetők, hanem a szolgáltatók lesznek az adó alanyai. A Telenor azzal rukkolt elő, hogy ő bizony áthárítja az adó terheit az előfizetőkre, míg a Vodafone a beruházások csökkenését jósolja. Közben a mobilcégek lobbiznak az érdekünkben, hogy havi 700 helyett csak 400 forint legyen ez előfizetőkre kivetett sarc.

Előfizető nem kapcsolható

Ebben a bizonytalan környezetben folytattam a telefonmentes élet tesztelését, ami a vártnál nehezebb volt. A Vodafone sajtószóvivője elsőként jelezte, nem ér el a Skype-on, ami nem fricska volt a részéről. A menzán nem volt wifi, és így hiába volt nálam a SIM-kártyától megfosztott mobilom, ebédidőben a Skype csak az irodában hagyott laptopon csörgött. Nem baj, legalább nyugodtan tudtam étkezni, és egy órával később cseten megbeszéltük a dolgot.

Az első napon nem tudtam uralkodni magamon, három hívásra elpazaroltam 0,995 eurót, de azóta egy fillért sem költöttem. Ezt ellensúlyozza, hogy a héten körülbelül 38-40 percnyi ingyenes beszélgetésem volt, azt pedig képtelenség kiszámolni, mennyit percdíjat spóroltam meg emailekkel, online csevegéssel. Ráadásul nemcsak a költésemet fogtam vissza, hanem még gazdagabb is lettem nyolcvan olvasói javaslattal, hogy miként kellene ingyen telefonálnom.

A rakparton száguldó 86-os buszon fel sem tűnt, hogy mobilneten telefonálva magyarázom a főnökömnek, miért érek be később. Jó volt a Skype minősége, csak a főnököm zsörtölődött kicsit, de ahhoz már hozzászoktam. A mobilneten futó Skype-hoz jó készülék kell, a HTC One S például gond nélkül vitte a hívásokat, míg a szuperolcsó Huawei Ascend Y200 néha üresjáratban is leesett az internetes telefonhálózatról. Az elérhetetlen mobil semmit sem ér, ezért a Huaweit inkább hanyagoltam. Persze a Skype vezetékes netre kötött laptopon, headsettel volt a legjobb.

Fogalmam sincs, hogy az elmúlt héten mennyien nem tudtak elérni, de nem is érdekel, mert a nap 16 órájában emailkliens közelében vagyok, a címem pedig nyilvánosan elérhető az Index impresszumában. Az mondjuk hamar kiderült, hogy nem mindegyik sajtószóvivő látta a cikkemet, és hogy teljesen rá vannak gyógyulva a telefonra. Képesek felhívni azért, hogy megkaptam-e az emailjüket, és vannak olyan furfangosak, hogy a kollégáimon keresztül próbálnak elérni. Ahelyett, hogy küldenének még egy emailt, ami ingyen van.

Majd visszahív, ha akar

De térjünk rá az olvasói levelekre. A jó tanácsok mellett a felszínre került a telefongyűlölők összes indulata, mint az alábbi, szó szerint idézett levélben:

A családunkban már évek óta sikerrel működik egy általam felállított szabály-együttes.

1.) A mobiltelefon kizárólag vészhelyzetek elhárítására szolgál.

2.) Abban a kivételes esetben, amikor valami azonnal továbbítandó, sürgős hír adódik, mobiltelefonon csakis a konkrét hírt közöljük tőmondatok formájában.

3.) Minden más esetben megvárjuk, míg mások hívnak, ha nincs annyi eszük, hogy ne dőljenek be a szolgáltatók pénzelvonási hadműveleteinek.

4.) SMS-t csak korlátolt agyú, buta emberek küldenek azért, hogy másokat zaklassanak.

Nos ezzel a módszerrel több legyet is lehet ütni 1 csapásra. Egyfelől, minden este van miről beszélgetnünk egymással, és a megspórolt összegből egy-egy jobb üveg borra is futja. Másfelől, egész nap tehetjük, amit akarunk, nem kell folyton a mobiltelefonon lógnunk, ugyanis egy idő után a barátaink, ismerőseink is tisztelni fogják azt, hogy mi nem telefonon keresztül éljük az életünket.

Hát így is lehet, de ilyen ultraracionális gondolkodásmóddal valószínűleg születni kell, nem lehet csak úgy rátévedni erre a szigorú léptekkel kitaposott ösvényre. Mások inkább csak elszabotálják a telefonálást, mint az alábbi olvasónk:

Bevezettem (anélkül hogy bárkinek szóltam volna) azt, hogy nem hívok vissza senkit. Van 2-3 ismerősöm, akik előszeretettel megcsörgetnek, egyszerűen nem hívom őket vissza. Ha fontos, vagy rászánják a hívásdíjat, vagy írnak mailt. Nem hívom vissza a nem fogadott hívásokat sem, majd csörög még egyszer. Akivel lehet, Viberen beszélek, azon az sms is ingyen van, és nekem valamivel kényelmesebb, mint a Skype.

Ez egy kicsit puhább megoldás, de a telefonadó elkerülését megoldja. A fent említett Viber mobilos telefonkliensét sokan ajánlották a Skype helyett, és valóban egyszerűbben aktiválható. Megadjuk a telefonszámunkat, majd az sms-ben megérkező kóddal aktiváljuk a mobilra telepített appot. Ezzel a szoftverrel most még csak iPhone-on és Androidon tudunk telefonálni, a Windows Phone-on és Blackberryn elérhető béta verziók még csak üzeneteket küldenek.

A Viber azonban csalóka, a telefonomon például felhasználók listáján megjelent a feleségem száma is, pedig én magam töröltem a mobiljáról a szoftvert, amikor kiderült, hogy az lefagy és megakadályozza a telefonálást. Jó tudni, hogy a Viber hónapokig megőrzi az adatainkat, még akkor is, ha töröltük a programot. A fagyást egyébként egy gyenge androidos készüléken tapasztaltam, erősebb telefonokon, mint például iPhone 4-en és a HTC One S-en nem volt problémám vele.

Nagyon sokan említettek különféle internetes telefonszolgáltatókat (VoIP), köztük a Voip-a-lot, Rynga, Actionvoip és a SmartVoip nevűeket, amikben az a közös, hogy vagy a Betamax/Dellmont cégekhez tartoznak, több tucat más márkanévvel együtt. Árulkodó jel az is, hogy a szolgáltatások ugyanazokkal a Finarea által gyártott kliensekkel érhetők el. Ezek a cégek ingyenes helyi és olcsó nemzetközi hívást kínálnak, de nagyon oda kell figyelni rá, hogy miként használjuk.

A SmartVoip például a használati feltételek közt leírja, hogy változhatnak az árai. Egy blog szerint az Indiába irányuló hívások percdíja korábban 0,005 cent volt, de ezt szép csendben a kétszeresére emelték, most 0,011 a tarifa. Érdemes rendszeresen ellenőrizni a percdíjakat, illetve az egyenleg fogyását. Persze így is alig néhány forintos a hívás, és csak a fél-egy másodperces késleltetést kell elviselnünk telefonálás közben.

Más fórumon a Betamax/Dellmont számlázási problémáiról írnak, ezért érdemes bankkártya helyett PayPal segítségével feltölteni az egyenleget, nehogy hekkerek lopják el a kártyaszámunkat. Emellett csak a hivatalos kliensben bízzunk meg, mert egy hamis vagy vírusos programmal könnyen póruljárhatunk, ha az titokban elkezd emelt díjas számokat hívogatni.

Txt rulz 4 eva !!4!

A telefon pótlásánál sokkal egyszerűbb a sms kiváltása. Az a tervem nem jött be, hogy keresek egy központi felületet, amin koordinálhatom az eseményeket. Telefonhálózat csak egyféle van és mindenki ugyanúgy telefonál, a szoftvereknél sokkal változatosabb felhasználói szokások alakulnak ki. Van, akivel Skype-on mindig csak csevegek, mással Google Talkon vagy Facebookon tudok érintkezni.

Mindegyik szöveges csethálózat ilyen: legyen szó akár a többféle rendszeren elérhető WhatsAppról, a Microsoft Live Messengerről és az üzleti felhasználóik körében terjedő Lyncről, a Blackberry fizetős csevegőhálózatáról vagy az Apple Facetime-ról, mindegyik csak egy szűkebb csoportot köt össze. Azokat, akinek tetszik az adott szoftver és megfelelő operációs rendszer futtatnak.

Reszkess, Matáv!

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten egy előadásában azt mondta, kell a tehetség és a kreativitás, ezért úgy döntöttem, hogy a teszt következő hetében alaposabban megnézem a hazai innovatív VoIP-szolgáltatók kínálatát, és közben – egy olvasónk tanácsát követve – elindítom a saját VoIP szerveremet. Találkozunk egy hét múlva.

A Portfolio.hu ismerteti azt, az OECD által készített tanulmányt, amelyben a szervezet 34 ország mobil- és vezetékes tarifáit hasonlította össze. Magyarország több kategóriában is megszerezte a kétes dicsőségnek számító világbajnoki címet, vagyis bizonyos kritériumok alapján a vizsgált országok közül nálunk a legdrágább a mobiltelefonálás. A megkérdezett szakértők szerint a tanulmány mögött álló módszertan miatt az anyag megállapításait érdemes fenntartásokkal kezelni.

Egy koreai gazdasági napilap forrásai szerint eddig kilencmillió Galaxy S III-at rendeltek világszerte. A lap egy nem nem nevezett magasrangú Samsung-tisztviselőre hivatkozik.

A Samsung új mobilját még nem lehet megvásárolni, egyelőre csak előrendeléseket fogadnak a kereskedők. Ebbe a számba az összes szolgáltatót beleértik, akik csak árusítják a mobilt, ez egészen pontosan 290 szolgáltató 145 országban.

A Galaxy S II-höz hasonlóan az új mobilt is több változatban árusítják majd, a helyi viszonyoknak megfelelően más lesz benne a processzor és a RAM nagysága. A mobilt május 29-én kezdik el árulni Európában, és júniusban Észak-Amerikában.

Egy budapesti irodaház ablaktalan tárgyalójában ülök, de a terem végében élőben látom Dallast. Nem a Ewingok farmját, hanem egy másik irodát, ahol ugyanilyen videokonferenciás kijelző előtt ül Arun Bhikshesvaran és a kérdéseimet várja. Megigazítja az iPadját, egy pohár kávé gőzölög az asztalán. Itt véget ért a munkanap, ott most kezdődik. Az Ericsson globális marketing-igazgatójával a távközlés trendjeiről beszélgetek.

„Az elmúlt 125 évben folyamatosan romlott a kommunikáció minősége. A beszélgetés legtermészetesebb formája a látásra épül, mert a gesztusok nagyon könnyen értelmezhető jelek. Már a telefonálással sokat veszítettünk, mert csak egymás hangját halljuk, az sms pedig 140 karakterre redukálja az üzenetet" - mondja Bhikshesvaran. De a technológia nagy kulturális változást hoz, mert egyre többen jönnek rá, hogy a videós eszközökkel megint izgalmassá tehetjük a távbeszélgetéseket.

COCOM-jumbo, a modern távközlési ipar első tánclépései

Hogy lássuk milyen messziről jutottunk el a nemzetközi videós beszélgetésekig, menjünk vissza a rendszerváltás környékéig, amikor Magyarország a keleti blokk tagjaként még nem használhatott nyugati technológiákat. Akkoriban évente csak néhány tízezer vonalat építettek ki hazánkban, de voltak kísérletek az exporttilalom kijátszására. A magyar cégekkel jó kapcsolatot ápoló Northern Telekom csak nagy nehézségek árán tudott kiépíteni mintegy százezer vonalat modern, digitális telefonközpontokkal a központok gyártására specializálódott BHG közreműködésével a Magyar Postának. A COCOM-tilalom miatt a kulcsfontosságú vezérlő egy ideig fennakadt a vasfüggönyön – mondta Istvánffy Miklós, akinek az Ericsson menedzsereként az elmúlt húsz évben számos fontos távközlési termék bevezetésében szerepe volt.

Rendszerváltás után a Matáv (a mai Magyar Telekom elődje) rögtön belevágott a modernizálásba, és a két kiválasztott szállítót – a Siemenst és az Ericssont – évente versenyeztette egymással.,A jelenlétük még ma is meghatározó, részben azért, mert gyártást is ide kellett telepíteniük, mégpedig magyar partnerrel: a Siemens megvette a Telefongyárat, amit lassan leépített, míg az Ericsson a számítógépek összeszerelésével foglalkozó Műszertechnikát választotta, amit fokozatosan kivásárolt. „Az volt az elvárás, hogy igazi gyárat építsünk, és volt is ilyen üzem, de drága volt a fenntartása. Öt év után kihátráltunk, és nagy nehezen sikerült megértetni az emberekkel, hogy az ezredforduló gyárában monitor előtt ülnek az emberek" – mondta Istvánffy.

Volt pár magyar származású ericssonos Svédországban, akik úgy gondolták, érdemes lenne idehozni fejlesztéseket is, ami nagyon korán, 1992-ben meg is történt. Istvánffy úgy emlékszik, hogy az emberek felkészültsége nagyon jó volt, mert a BHG-nél már a 80-as években is volt sok dokumentáció az Ericsson termékeiről, hozzáfértek a nyugati szakirodalmhoz. Aki mégsem, azt felültették egy repülőre, és hat hónapra kivitték Írországba továbbképzésre.

A legnagyobb meglepetés az volt, hogy milyen hatékonyan dolgoznak – idézte fel a szakember a multinál eltöltött  első éveit. „Teljesen más volt, mint amiben szocializálódunk, és a sebesség nagyon izgalmas volt. Minden évben bejött valami korszakalkotó újdonság, és magasak voltak a követelmények" – mondta Istvánffy. Ugyanakkor az is látszott, hogy a keleti blokkból származó mérnökök, akik korábban nem fértek hozzá a korszerű eszközökhöz, sokkal kreatívabban dolgoztak, mint a nyugatiak. Ugyanabból a technológiából többet tudtak kihozni.

Földet körülölelő kapcsolati háló

A szolgáltatókkal kötött szerződések miatt sohasem lehet késlekedni a javítással. Ha beérkezik egy hibaüzenet, akkor gyakran előfordul, hogy azzal három kontinensen foglalkoznak – mondta Kerekes István kutatási-fejlesztési fõosztályvezetõ. „Az első ügyfélszolgálatos azonosítja a hibát, és megkeresi az érintett hardveres modul felelősét. Ez legyen mondjuk Budapesten. A javítást gyorsan le kell tesztelni, és könnyen lehet, hogy az indiai Bangalore-ban találnak erre szabad kapacitást. Kiadják a munkát egy ottani csapatnak, amely véglegesíti a megoldást, de ezt még egyszer felülvizsgálják, esetleg megnézi még valaki a kaliforniai San Joséból is."

Ebben a körforgásban az a jó, hogy amikor az egyik mérnök lefekszik aludni, a másik rögtön folytatni tudja a munkát. Nem lehet mulasztani, mert egyetlen elfelejtett email 12 vagy 24 órás csúszást eredményezhet.

„Az Ericsson önmagában egy világ, sokat lehet utazni és sokféle kultúrát lehet megismerni" – mondta Kerekes. Volt olyan év, amikor az Ericsson Magyarország körülbelül 4700 repülőjegyet vett, négy ember folyamatosan ezek nyomtatásával volt elfoglalva. A legizgalmasabb talán a hálózatépítők élete, a magyarok is sok veszélyes küldetésen jártak. Esetenként fegyveres őrséget kellett biztosítani a munkájukhoz, és már előfordult, hogy helikopterrel mentek ki a bázisállomásokhoz, hogy elkerüljék az útonállókat.

Bizonyos mértékben Magyarországon készült

„Szokták kérdezni, mekkora a magyar rész a termékben, de ezt lehetetlen megmondani. Mit számoljunk, a szoftver sorainak számát, vagy a fejlesztéssel eltöltött mérnöki órákat? Kérdezhetnénk azt is, hogy mennyit futnak a magyar kódok. Lehet, hogy a teljes szoftvernek csak az egy huszonötöd részét teszi ki, de a nap 95 százalékában futnak" – mondta Kerekes István.

De vannak azért olyan mutatók is, amik kézzel foghatóvá teszik a hazai sikereket. A napokban volt húszéves az Ericsson és a BME első közös fejleszőközpontja, a nagysebességű hálózatok laboratóriuma (HSN Lab), ahol eddig 1600 hallgatóból 80 doktort képeztek ki. Az itt dolgozó szakértők 600 publikációt tettek közzé rangos nemzetközi lapokban és 30 szabadalom kifejlesztésében vettek részt. Az elmúlt években pedig fokozódott az aktivitás, évente 60-80 tudományos cikk születik.

Közelebb kerülnek a technológiához

Ma már a rendszerváltás óta távközlésben dolgozók gyermekei is mérnöki pályára léphettek, de ők már nyugati technológiák környezetében nőttek fel, nem tapasztalták meg azt a nélkülözést, ami az előző generáció kreativitását fokozta. De ez nem baj, mert cserébe számos kutatólabor és egy kiforrott innovációs környezet várja őket, ahol minden azt segíti, hogy a felfedezéseikből végül termék álljon elő.

Sőt mit több, Arun Bhikshesvaran elárulta, hogy a következő évek egyik fontos technológiája készül részben a budapesti fejlesztőközpontban. A magyar csapat amerikai és indiai kollégákkal közösen fejleszti azokat a routereket, amelyek a felhőben lévő tárhelyet és számítási kapacitást közelebb viszik a felhasználóhoz. Ha most egy budapesti futballmeccsről valaki feltölt egy videót a Youtube-ra, akkor az adatok valószínűleg több ezer kilométert utaznak a szerverig, majd még egyszer ugyanennyit, ha a feltöltő szomszédja megnézi az adott videót. Bhikshesvaran szerint a következő évek nagy előrelépése lesz, ha ezeket a videókat helyi szinten kezelik, megspórolva a nemzetközi sávszélességet.

A szakértő szerint a következő 5-7 év a most bevezett negyedik generációs LTE hálózatok finomhangolásával, a teljes lefedettség kiépítésével, valamint a szabvány részét képező megoldások fokozatos bevezetésével telik majd el. Eközben persze megtelik a hálózat tartalommal, például videókonferenciás beszélgetésekkel, amelyek egy gombnyomásra összekötnek minket Dallasszal, Szingapúrral vagy Stockholmmal, hogy ne kelljen fölöslegesen kerozint égetnünk, ha élményteli beszélgetést akarunk folytatni az ismerőseinkkel.

A Nokia elindította a Windows Phone alapú okostelefonjain működő e-könyvesboltját. A Nokia Reading néven futó szolgáltatást a február végi Mobile World Congress szakkiállításon harangozta be a cég. Jelenleg hat országban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban és Spanyolországban érhető el, de még az idén további piacokon is elstartol.

A bolt használatához szükséges app a Marketplace Nokia Collection gyűjteményéből tölthető le. Az alkalmazásban a könyvolvasó és az áruházi modul mellett egy külön hírolvasó szekció is megtalálható, ahol az előfizetett digitális magazinok tartalmait érhetjük el. A cég hangsúlyozza: a már nem jogvédett munkákból álló ingyenes gyűjtemény mellett jelentős angol és helyi nyelvű könyvrepertoárból lehet válogatni, de hogy pontosan hány könyvet takar a jelző az egyes országokban, azt nem közölték.

A Nokia az indulás bejelentésében hatalmas újításként mutatja be azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket a hasonló e-könyves alkalmazások és boltok már jó ideje kínálnak. Ilyen a gépelés közben javaslatokat feldobó és műfaj szerint szűkíthető kereső, a betűk nagyíthatósága, illetve az éjszakai mód, ami sötétben invertálja a képet: fekete háttéren fehér betűkkel ír, hogy kevésbé vakítsa el a felhasználót.

A Nokia azt ígéri, a könyváruház erőssége a helyi nyelvű kínálat lesz, azt ugyanakkor nem tudni, hogy Magyarországon egyáltalán elindul-e a szolgáltatás. A Nokia Reading jelenleg Lumia 610, 710, 800 és 900 típusú készülékeken működik.

Újabb fázisához érkezett az Európai Unió törekvése, hogy egységesítsék és olcsóbbá tegyék a külföldi, más hálózatokba történő mobilos hívások, vagyis a roaming díját: az Európai Parlament csütörtökön megszavazta, hogy július elsejétől a jelenlegi borsos árak megváltozzanak, és csökkenjenek a díjak.

A szavazás eredménye elsöprő támogatottságot jelez, mivel 10 tartózkodás mellett 578:10 arányban fogadták el a díjcsökkentést, ami azt jelenti, hogy a hanghívásokért, az emailzésért, illetve az internethasználatért is kevesebbet lehet csak számlázni az unió országaiban. Véget vetettünk annak a gyakorlatnak, amikor lenyúlták azokat, akik utazás közben használták mobiltelefonjaikat – kommentálta a döntést Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.

Ezzel elindult az a folyamat, ami több év alatt felszámolja a fogyasztók számára rendkívül előnytelen helyzetet, ugyanakkor az igazi megoldásra még várni kell. A tervek szerint 2014-ben lesz majd arra lehetőség, hogy a felhasználók szabadon, a felkínált lehetőségekből a legolcsóbbat választhassák az addigra teljesen megnyíló roaming-piacon, ahol a versenytől radikális árcsökkenést várnak. De már az első fázis is jelentős könnyítéseket kínál a mostani állapotokhoz képest: július elsejétől egy megabájt adat letöltése nem kerülhet többe a roaming keretében, mint 70 eurócent + áfa (2014-től ez legfeljebb 40 cent + áfa lehet). Ez a korlát hatalmas előrelépés, mivel jelenleg átlagosan 3 eurót számláznak ki a szolgáltatók ezért a mennyiségért. Hanghívás esetén 35 helyett maximum 29 cent, sms-nél 11 helyett maximum 9 cent lesz a felső korlát.

Hétről hétre változik, hogy kitől mennyi távközlési adót szedne be a kormány, és valójábana tegnapi kormánydöntés után is csak abban lehetünk biztosak, hogy a telefonálást érintő adóterhek már idén növekednek. Ha a már megerősített, korábban csak becsült havi 700 forintos plafonnal számolok, abból is kijön egy napi ebéd. Persze szerényen, köret nélkül, de akkor is jól mutatja, hogy érdemes spórolni. Az új adónem azért zseniális, mert telefon nélkül ma már élni sem lehet. A magánéletben meghatározó, hogy el tudjuk érni egymást, és rögtön a legrosszabbra gondolunk, amikor a másik oldalon kicsöng, de senki sem veszi fel. A vállalatok hatékonyságát is növeli, hogy a dolgozók bárhol fogadni tudják az ügyfelek hivását.

Csakhogy a kormány elszamította magát, mert a leleményes magyarok úgyis megtalálják a kerülőutakat. A kütyük egyre okosabbak, és az internet sok alternatívát kínál. Hogy ezek mennyire működőképesek, az kiderül a most induló kísérletemből. Május 8-án éjfélkor kikapcsoltam a mobilomat, és legközelebb június 8-án kapcsolom vissza. Egy hónapon át telefonadó-kerülő állampolgárt szimulálok, aki mobiltelefon és sms nélkül él.

Percdíjak helyett

Vezetékes telefonom évek óta nincs, mert csak telemarketingesek hívogattak rajta, és igazából azt remélem, hogy ezt az idegesítő népséget külön megadóztatják. Mert hiába mondom neki, hogy nem hallgatok rádiót, akkor is kíváncsi, hogy melyik a kedvenc csatornám. Vasárnap, ebédidőben. De térjünk vissza a kísérletre: a SIM-kártyámat elzárom egy fiókba, mert csalás lenne, ha látnám a nem fogadott hívásokat. Megszabadulok minden elavult távközlési szolgáltatástól, és csak ingyenes vagy nagyon olcsó online szolgáltatásokat használok.

Némi előnnyel vágok bele a kísérletbe, mert jól el vagyok látva eszközökkel. Van munkahelyi wifi, 20 megabites otthoni adsl, valamint egy hasonlóan gyors mobilnet havi 10 gigabájtos adatforgalmi kerettel. Az utóbbi egy zsebhotspotból osztja szét a biteket, tehát egyszerre akár öt eszközzel is tudok netezni, ha nagyon muszáj. Hardverből sem lesz hiány, laptoppal, netbookkal, táblagéppel, okostelefonnal és okostévével felszerelkezve vágok neki az ismeretlennek, és már beszereztem néhány tesztkütyüt, hogy kiderüljön, mire jutunk a legolcsóbb eszközökkel.

Átlagos telefonáló

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből az derül ki, hogy 2011 második negyedévében a 2,886 millió vezetékes fővonalon egy ember 141 hívást kezdeményezett és összesen 461 percet beszélt. Azért választottam a második negyedévet, hogy 2011 hasonló időszakát vegyük alapul, ne a hiperaktív karácsonyi szezont, amikor mindenki többet telefonál. A mobilhálózaton 11,704 millió előfizető 180 hívást indított és 389 percet beszélt. A KSH statisztikája negyed évre vonatkozik, tehát az átlagos magyar egy hónap alatt nagyjából 100-105 telefonhívást bonyolít le és 280 percet beszélt. Sms-ből az átlagos magyar havonta tizenhatot küld.

Fogyasztási szokásaim megfelelnek a statisztikának, azzal a különbséggel, hogy a vezetékes perceket is mobilon használom el. Legutóbbi számlám szerint 83 telefonhívással 268 percet beszéltem és 16 sms-t küldtem. A forintokat nem számolom ki, mert a céges flotta díjszabása alapján nem érdemes következtetéseket levonni. De vajon az ingyenes telefonálás lehetősége hosszabb beszélgetéseket generál majd?

Mélyvízbe vetem magam

Először is attól tartok, hogy anyagilag nem járok jobban, mint az adó megfizetésével, mert út közben is szükségem van internetelérésre. Az ingyen wifi ritka, a mobilnet pedig drága. Az is kétséges, hogy ilyen rövid idő meg tudom változtatni a velem kapcsolatban álló emberek kommunikációs szokásait, ezért a biztonság kedvéért előfizettem egy Skype hívószámra, ami 17,25 euróért 3 hónapig aktív.

Eleinte hatalmas lesz a káosz. Rendet kell raknom a Google Mail címtárában, és lehet ott néhány elavult névjegy, mert Baja Ferenc például már egészen biztosan nem MEH-államtitkár. A következő feladat a fő kommunikációs platform kiválasztása, mert kell egy központi hely, ahol minden információ összefut. Ha összevissza használom az eszközöket, abból semmi jó nem sül ki. A Facebookon megbeszélt dolgokra nem tudok rákeresni a Gmailben, a Skype-on lebonyolított csevegésnek nem lesz nyoma a Live Messenger archívumában.

A Facebook persze nem jó, mert egy vicces faliújságon nem lehet komoly dolgokról beszélgetni, míg a LinkedIn túlságosan szakmai, és csak fejvadászok használják. Szerintem a Google lesz az egyik befutó, mert úgyis ott van a legtöbb névjegyem és nagyon sok extra szolgáltatás jár hozzá, de azért adok egy esélyt a Skype-nak is, mert az mindegyik eszközömön elérhető.

Ha van más ötletük, hogy miként lehet túlélni egy hónapot telefon, sms és extra adó nélkül, akkor emailben küldjék el a tapasztalataikat! Egy hét múlva én is beszámolok arról, hogyan boldogulok.

Az Egyesült Államokban idén piacra dobnak egy hordozható üzemanyagcellát, amivel többször is feltölthetjük a mobiltelefonunkat és más eszközeinket. Az eszköz egy vastagabb okostelefonra hasonlít, és az üzemanyaggal megtöltött patron akkora, mint egy öngyújtó. A technológiát a Lilliputian Systems fejlesztette ki, amely tíz éve vált ki az MIT-ből.

Az üzemanyagcellára bármilyen usb-n tölthető eszközt ráköthetünk. Az árát még nem közölték, de a patronok körülbelül annyiba kerülnek majd, mint egy kávé a Belvárosban.

A Lilliputian szerint eleinte csak az új technológiákra fogékonyak vesznek majd ilyen töltőt, de az elektronikus kütyük energiaigénye miatt arra számítanak, hogy sok lesz az érdeklődő, különösen az egyetemi hallgatók, a turisták, illetve az út közben is videojátékokat gyűrő tinédzserek köreiben.

Már sokan megpróbálkoztak a hordozható üzemanyagcellák kifejlesztésével, de ezek a próbálkozások többnyire el is buktak. A Lilliputian azonban egy speciális membránt helyezett egy szilíciumostyára, amit az Intel gyárt le neki egy kimondottan erre a célra átépített üzemben. Az egyedülálló technológia hosszabb üzemidőt biztosít, mint a korábbi rivális megoldások – mondta Mouli Ramani, a vállalat üzletfejlesztési igazgatóhelyettese.

„Az összes korábbi eszközzel az volt a probléma, hogy metanol vagy nátrium-borohidrid volt az üzemanyaguk. Amikor megépítették a terméket, az semmiben nem volt előnyösebb az akkori lítiumion akkumulátoroknál" – mondta Ramani. A Lilliputian üzemanyagcellája 10-14-szer fel tud tölteni egy iPhone 4-est egyetlen patronnal, tehát a felhasználónak hetekig nem kell konnektor közelébe kerülnie. A patronokat pedig úgy gyátják le, hogy azokat repülőgépre is fel lehessen vinni.

A hetven éven felüliek generációja idősen találkozott először a mobillal, így nehezebben tanulja meg használni a készüléket, de az igény bennük is megvan, hogy így tartsák a kapcsolatot a családdal, unokákkal.

Sokféle egyszerű mobilt lehet vásárolni, a kifejezetten időseknek készült készülékek azonban olyan kényelmi funkciókkal vannak felszerelve, amelyek igazodnak a speciális igényekhez, életkörülményekhez. Ezekben a mobilokban nincs nagy felbontású kamera, érintőkijelző, nem fontos a gyors internet. Arra valók, hogy telefonáljanak velük, érthető legyen a kezelőfelület, lehetőleg minél kevesebb menüponttal.

Az időseknek készült mobilokban van néhány kiegészítő funkció, ami megkönnyíti a használatukat. Ilyen például hogy alapból hangosabbra vannak állítva a készülékek, nagyobbak a gombok, nagyobbak a kijelzőn a betűk, nem használnak sok színt, és általában van rajtuk valamilyen segélyhívó gomb. Kinézetre elég egyszerűek, de illeszkednek a tenyérbe, rájuk lehet markolni és elég masszív anyagból vannak, így ha többször földre ejtik őket, akkor sem történik nagyobb baj.

Idősekkel fejlesztik

Az Emporia egy linzi székhelyű osztrák családi vállalkozásként indult. Egyszerű mobiltelefonokat gyárt, a célcsoport az idősebb korosztály. A cég képviselői elkezdtek idősotthonokba járni, hogy megtanítsák az idősebbeknek, hogyan használhatják mobiltelefonjaikat. Több országban megfordultak az idősotthonokban, az ott tapasztaltakat pedig továbbították a fejlesztőknek. Így derült ki, hogy mit szeretnek az idősebbek a mobilokban, mit nem, mit tudnak használni, mi könnyíti meg a telefonálást és hogy milyen javaslataik vannak. A cég kutatópartnere, a Cambridge Egyetem dizájközpontja az összegyűjtött javaslatok alapján készítette el a mobilokat, majd azokat fókuszcsoportokon is tesztelte.

A cég nyílt online innovációs napokat tart Németországban, Svájcban és Ausztriában, ahol a versenyzők megalkothatják a tökéletesnek tartott mobilt. A legjobb ötletek díjat kapnak, de az összes ötletet felhasználják a fejlesztés során. Az innovációs napok alatt idősek részvételével fókuszcsoportok állítanak össze egy-egy mobilt. A legújabb projektjük pedig a „fogadj örökbe egy időst", a fejlesztési és kommunikácós részlegekből rendszeresen meglátogatnak idős embereket és a mobiltelefonjukról beszélgetnek. Arra kíváncsiak, hogy milyen funkciókat használnak, mik a problémák, mire van szükségük – ezeket az ötleteket is felhasználják a fejlesztések során.

Minél kevesebbet legyenek a menüben

A cég képviselői Magyarországon is végeznek kutatásokat, már második éve működnek együtt az egyik legnagyobb idősszervezettel, az Életet az éveknek mozgalommal. Itthon már három éve árulják a mobilszolgáltatók az Emporia készülékeit. Kettőt próbáltunk ki ezek közül, az TalkComfortot és az ElegancePlust.

A TalkComfort az egyszerűbb készülék, telefonhívásokra és sms-ekre koncentrál. Alapbeállításként hangosra van állítva a hangszóró és nagyméretűre a betűk – de mindkét beállítást néhány gombnyomással meg lehet változtatni. Erősen rezeg a készülék, sokkal erősebben, mint a hagyományos mobilok és az összes fény villog rajta, hogy még ezzel is felhívja a figyelmet, ha bejövő hívás van. A hangszóró hallókészülék-kompatibilis. Nagyok a gombjai, van rajta beépített ledes lámpa, a számológép alkalmazás pedig egy gombnyomással elindítható. A telefonkönyvében nagyjából 250 telefonszám tárolható el, azt is meg lehet határozni, hogy melyik az öt legfontosabb szám, ezek kerülnek a lista elejére. Egyszerű a telefonkönyv, egy névhez egy szám tartozik, nem lehet emailcímet vagy másodlagos mobilszámokat menteni.

Az ElegancePlus alapfunkciói hasonlóak az előző mobilhoz, a pluszt itt a segélyhívó jelenti. Öt különböző telefonszámot lehet beprogramozni és ha a felhasználó megnyomja a nagy piros gombot, a mobil elkezdi egymás után hívni az öt számot egészen addig, míg valaki fel nem veszi. Ebben a mobilban már bluetooth és rádió is van, előbbivel például autós kihangosítóhoz lehet kapcsolni.

Mindkét mobilra jellemző, hogy nagyon sok gombot tettek a készülékek oldalára. Ennek oka az, hogy a felhasználó minél több funkciót el tudjon érni egy-két gombnyomással, és minél kevesebbet tartózkodjon az amúgy jól átlátható menüben. A billentyűzet is lezárható így, a lámpa is elérhető, a hangerő szabályozható, itt van a kikapcsológomb, de innen állítható be az ébresztő is. A mobilok nagyon sokáig, több napig is kibírják egy feltöltéssel – ez is fontos az idősebbeknek, nem kell naponta tölteni, mint a nagy kijelzős új mobilokat.

A célközönség a legidősebb korosztály, akiknek a telefonáláson túl plusz funkciókra is szüksége van. Egyre népszerűbbek az egyszerű mobilok, igény is van rá, mert a legidősebbek már nem tudják használni az érintőkijelzős csodatelefonokat. Az Emporia tapasztalatai alapján nemcsak a családtagok vesznek idősebb rokonaiknak telefonokat, hanem maguk az idősek is, tehát az igény megvan a mobilozásra.

Jól teljesített a Telenor Magyarország az idei első negyedévben, hiszen a kamat és adófizetés előtti eredménye (EBIT), illetve az egy előfizetőre jutó átlagos havi árbevétele (ARPU) is nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, a pozitív trendet azonban megtörheti a tervezett új, percalapú telefonadó. A társaság közleményében Christopher Laska vezérigazgató elmondta, hosszú idő után először a hangalapú és a nem hangalapú árbevétel is nőtt.

A jelenleg ismert elképzelések szerint a telefonadó rendkívüli módon befolyásolhatja a felhasználói szokásokat, és negatív hatással lehet a Telenor árbevételére is, továbbá csökkenti a távközlési szolgáltatásokból származó előnyöket Magyarországon. Ezenfelül az adó bevezetése erőforrásokat vonhat el a szolgáltatások bővítését célzó, más fejlesztésektől.

A vezérigazgató szerint sokkal kiszámíthatóbb piaci környezetre van szükség ahhoz, hogy a válság előtti növekedési pályára visszatérhessen a cég. „Csak így tudunk a szolgáltatásaink révén optimális módon hozzájárulni Magyarország versenyképességéhez” – hangsúlyozta a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A közlemény szerint az első negyedévben az EBIT 9,209 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 6,092 milliárd forinttal, az ARPU egy év alatt 3.279 forintról 3.342 forintra nőtt. A bevétel gyakorlatilag szinten maradt: az idei első negyedévben 37,670 milliárd forint volt, míg tavaly ilyenkor 37,555 milliárd forint.

A társaság kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 13,695 milliárd forint volt, aminek egyszeri tételek nélküli nominális értéke 0,5 milliárd forinttal haladta meg a 2011 első negyedévi adatot a hangalapú és nem hangalapú árbevétel növekedésének köszönhetően.
A beruházások (CAPEX) a hálózatmodernizáció miatt 0,7 milliárd forinttal, 2,812 milliárd forintra nőttek 2012 első negyedévében az egy évvel korábbihoz  képest. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a magyarországi mobil frekvenciaárverésen elnyert blokkokért fizetett 7,3 milliárd forintos díjat.

A Telenor előfizetéseinek száma 38 ezerrel, 3 millió 510 ezerre csökkent a negyedév során. A csökkenés elsősorban a kártyás szegmenst érintette: itt 130 ezres visszaesést regisztráltak, ami főként az inaktív SIM-kártyák miatt következett be. A használatban lévő kártyák száma alapján a Telenor 31,87 százalékos piaci részesedéssel zárta az első negyedévet, ami némileg elmarad a 2011. negyedik negyedévitől, amikor ez az arány 31,98 százalék volt.

Életre kelt az Android, és egészen úgy viselkedik, mint az emberek. A csütörtökön Londonban bemutatott Samsung Galaxy III válaszol a kérdésünkre, érzékeli, hogy figyelünk rá, és egészen új módszerekkel tud kapcsolatot teremteni a felhasználók között. Magyarul sajnos nem tanították meg, ami hazánkban eléggé csökkenti a vonzerejét. Ha kivesszük a hangvezérlést - ami elég lényeges funkciója -, jelentősen csökken a különbség a Galaxy III és a hasonló méretű HTC One X között. Bizonyos szempontból még hátrányban is lehet a Galaxy S III, mert a lekerekített formája eléggé nőies, és a csillogó fehér vagy sötétkék műanyag borítás messze nem olyan stílusos, mint a HTC One X egy darabból kimart polikarbonát háza.

Más tulajdonságokban is nagy a hasonlóság, ilyen például a 4,8 hüvelykes és 720p felbontású kijelző, valamint a 8 megapixeles kamera, ami 0,99 ezredmásodperc alatt lövi el az első képet, és sorozatfelvétel módban 3,3 képet készít másodpercenként. A rendszere is Android 4.0, de nem Sense felülettel, mint a HTC One X-nek, hanem TouchWiz 4.0 interfésszel. A beépített háttértár 16 vagy 32 gigabájtos lehet, amit microSD kártyával bővíthetünk, a mobilnet HSPA+ hálózaton akár 21 megabites letöltési sebességet is el tud érni, a wifi pedig egyszerre két adatcsatornát (összesen 40 megahertznyit) használ, vagyis gyorsabb, mint ami a korábbi készülékekben van. A Galaxy III processzora egy négymagos Exynos 4 csip, az akku pedig 2100 milliamperórás, amire szükség is van a nagy kijelző miatt.

Az mindenképpen elismerésre méltó, hogy a Galaxy III a 136.6x70.6x8.6 milliméteres méretével és 133 grammos súlyával alig nagyobb az elődjénél, mégis belefért ilyen sok minden. A négymagos processzornak hála gyorsan indulnak a programok, szépen gördülnek a menük, az óriási kijelzőn pedig gyönyörűen jelennek meg a tartalmak.

Bár a Samsung hihetetlen profi módon, egyszerre 145 ország 296 szolgáltatójánál dobja piacra a Galaxy III-at, nem lehet figyelmen kívül hagyni a készülék funkcióinak korlátozott elérhetőségét. A beépített játék-, film- és zenebolt eleinte csak hat országban kínál tartalmakat a felhasználóknak. A nagyszerűen hangzó e-egészségügyi modul, ami a bluetooth-on mobilra kötött vérnyomás- és vércukor-mérő eszközök illetve más diagnosztikai kütyük adatait dolgozza fel, csak néhány kiválasztott országban lesz elérhető. A többször említett hangfelismerő modul pedig ugyan 8 nyelven ért, de ezek között nincs ott a magyar.

Hé telefon! Kell ma esernyő?

Először az Apple jött rá, hogy az okostelefonok irányításában fontos szerepet lehet adni a hangnak, mert a felhasználók nagyon gyakran nem tudják kézzel nyomkodni a készüléket. Ez különösen fontos az USA-ban, ahol az emberek szinte elválaszthatatlanok az autóiktól. Az Apple iPhone 4S hangvezérlő rendszere azzal keltette fel az érdeklődést, hogy nemcsak egy előre definiált utasításkészletet tudott értelmezni, hanem élő szóban feltett kérdésre is választ adott, és ugyanezt kínálja most a Samsung Galaxy III is.

Ha mondunk valamit a telefonnak, a telefon elküldi a szöveget egy szerverre, ami kis idő elteltével visszaigazolja, hogy mit hallott, és küldi a választ is. A londoni bemutatón egészen jól működtek a kiadott parancsok, a “Hi Galaxy” felélesztette a mobilt, és a “Do I need an umbrella today?” kérdésre néhány másodperc múlva megjelent a mobil kijelzőjén a napi időjárás-előrejelzés, amiből kiderült, hogy Londonban mindig jól jön az esernyő. Hangutasítással tennivalókat, találkozókat rögzíteni, hívást és appokat indítani is tudunk. Persze a Galaxy III hangos irányításához nem elég angolul tudni, a kiejtésünknek is jónak kell lennie. Néhányan egyáltalán nem boldogultak a készülékkel. De mindegy is, mert nem hiszem, hogy a magyar felhasználók a munkába indulva tömegesen kezdenek majd angolul társalogni a készülékükkel.

Akadnak azért Magyarországon használható funkciók is, mint például az éberségünket figyelő rendszer, ami csak akkor engedélyezi a kijelző elsötétülését, ha a szemközti kamera nem látja a figyelő tekintetünket. Sok apró trükk került a készülékbe, nekem azt tetszett a legjobban, hogy egyetlen gombnyomás nélkül is tudunk hívást kezdeményezni. Ha például sms írása közben rájövünk, hogy túl hosszú vagy bonyolult lenne leírni a mondanivalónkat, elég a fejünkhöz emelni a készüléket, és a Galaxy III automatikusan tárcsáz. Ez megbízhatóan működött, az viszont még nem derült ki, hogy más programok is kihasználhatják-e ezt a lehetőséget.

A londoni demón jól működött az NFC-s azonosításon alapuló fájlmegosztás is: ez a technológia azt teszi lehetővé, hogy az egymás egy centiméteres közelségébe helyezett mobilok az NFC-csip segítségével felismerik egymást, és közvetlen wifi-kapcsolaton átküldhetünk egy fájlt az egyik készülékről a másikra. Ennél a műveletnél jön jól a 40 megahertz széles wifi csatorna, amin egy gigabájt tartalom nagyjából 3 perc alatt átmásolható. A médiafájlok sokféleképpen megoszthatók, az AllShare Cast segítségével a telefon kijelzőjének tükörképe azonnal megjeleníthető egy kompatibilis tévén, míg a Group Cast a kollégák hasonló típusú mobiljára sugározza át a kijelző tartalmát.

A Samsung képviselői sokszor ismételték el a Galaxy III népszerűsítésére kitalált reklámszlogent (designed for humans, magyarul: embereknek tervezve), legalább az kiderült, hogy ez nem teljesen üres szöveg. Kíváncsian várom a magyar piacra szánt készüléket, ami elméletileg május végén már a boltokba is megérkezik, és lehetőséget ad majd egy alaposabb tesztre.

Váratlan segítséget kaptunk a mobilszolgáltatók lefedettségével foglalkozó cikksorozatunk folytatásához egy magyar navigációs cégtől. Molnár Miklós, az Egérutat fejlesztő AntaresNav Kft. ügyvezetője keresett meg azzal, hogy ők minőségbiztosítási okokból folyamatosan gyűjtik a felhasználóktól az anonim hálózati adatokat, ezért egyre tisztább képet kapnak a három magyar mobilszolgáltató lefedettségéről. Az Egérút egy olyan navigációs alkalmazás, amelyben az útvonaltervezés nem a mobilon, hanem központi szerveren történik, ezért folyamatos mobilnetes lefedettségre van szüksége, hogy letöltse az útvonalat, a mögötte megjelenő térképelemeket, és folyamatosan információt biztosítson a szerverek felé a forgalmi viszonyokról.

Mérési módszerük azért előnyös a mi szempontunkból, mert független, és a valóságos felhasználói élményt mutatja. A mobilszolgáltatók speciális telefonokkal és külső antennákkal felszerelt mérőkocsikkal járják az országot, ezzel szemben a felhasználók a saját készülékükkel mérnek. Az Egérút mérései kevésbé pontosak, mint a professzionális eszközöké, de több tízezren mérhetnek egyszerre, és az eredmények szinte azonnal térképre rakhatók.

Nem is kellett messzire menni, hogy lássuk vannak különbségek a térerőben. Az Index.hu szerkesztősége környéken, amely ország egésze szempontjából belváros, szinte mindenki 3G-t használ, csak egy-két autós maradt 2G-n (valószínűleg bekapcsolták, hogy csak 2G-s hálózatra csatlakozzanak fel). Ezzel a viszonylag egyszerű méréssel is látszik különbség a térerőben, még akkor is, ha autóban vagyunk, és mindig jól működik a telefonunk. A képen a sárga a négyzetek jelzik a legjobb lefedettséget, a zöld a közepest, a kék, magenta és piros színek pedig egyre rosszabb térerőt mutatnak.

Dinamikus helyismeret

Öt-hat évvel ezelőtt kezdődött az Egérút projekt, és az első változat hagyományos,érintőképernyő nélküli Nokiákon futott. Hamar kiderült, hogy kis kijelzőkön, beépített GPS nélkül kevesen akarnak navigálni. Az androidos változat már nagyobb sikert ért el, eddig tizenötezren töltötték le. A fejlesztők Mándi-Nagy Péter vezetésével már készítik az iPhone-os és Windows Phone-os változatokat.

Az Egérút ingyenes, a fejlesztőcég helyfüggő reklámokkal próbálja fenntartani magát. A jelenlegi felhasználói létszámmal már elkezdhetnek házalni a hirdetőknél, akik úgy is leadhatják a megrendelést, hogy csak egy adott környéken jelenjen meg az ajánlatuk, így a belvárosi cukrászda nem hirdet tök fölöslegesen a zalaegerszegi mobilokon. A reklámok egyébként menet közben nem zavarják a sofőrt, csak a pirosnál állva jelennek meg, és azonnal eltűnnek, amikor elindul az autó.

Miért telepítené fel bárki is az Egérutat az okostelefonjára, a beépített térkép mellé? Molnár Miklós azt mondta, hogy a részletességben van nagy előnyük, a GeoX Kft. által szállított térkép ugyanis 230 ezer kilométernyi úthálózatot tartalmaz, így nemcsak a településeken belül, és az azokat összekötő utakon lehet navigálni, hanem a külterületeken lévő talajutakon is.

A mobilokkal folytatott kommunikációnak – a folyamatosan beérkező sebességi adatoknak  – hála jól ismerik a forgalmi helyzetet is. Ha egy útszakaszról nincs nagyon friss adatuk, korábbi statisztikák alapján számolják ki a várható menetidőt. Az utazást befolyásoló eseményekből – futóversenyek, lezárások, útfelújítások – egyszerre nagyjából 200-300 van azországban, és ezeket is dinamikusan kezelik. A térképre csak az aktuális napi eseményeket rakják ki.

Az autósokat nemcsak a program jó tulajdonsága miatt buzdítom az Egérút kipróbálására, hanem azért is, mert Molnár Miklóstól ígéretet kaptunk arra, hogy néhány hét múlva részletesebb információkat, egy interaktív térképet is kapunk a lefedettségről. Minél többen használják a programot, annál több adat áll majd a rendelkezésünkre.

A jelenlegi térképen még csak azt látni, hogy a nagyobb településeken belül és a főútvonalakon használják a programot, de reméljük, hogy a növekvő felhasználó szám következtében színesbe borul az ország, lesznek mérési eredményeink a kisebb településekről is.

Korábbi 3G-s tesztek során felmerült bennünk, hogy egy lefedettséget mérő célszoftverrel gyűjtsünk adatokat, de ezt elvetettük, mert az idő múlásával egyre többen felejtenék el bekapcsolni. Navigálni azonban egyre többen akarnak, és a lehetséges felhasználói bázis hatalmas: körülbelül hárommillió autó van az országban, és az emberek 25 százaléka használ okostelefont.

A szervadományozók és a transzplantációra váró betegek közti kapcsolatteremtés megkönnyítésére jelentett be kezdeményezést kedden a Facebook internetes közösségi portál.

A közösségi portál amerikai és brit felhasználói a jövőben az egészség rovatban bejelölhetik magukat szervdonorként, és erről értesíthetik barátaikat is. Az oldal felkínálja a lehetőséget a hivatalos donorlistákra való feliratkozásra is.

Az Egyesült Államokban 114 ezren, szerte a világon pedig milliók várnak szívre, májra, vesére, amely megmenthetné az életüket - indokolta az újítást Mark Zuckerberg, a cég elnök-vezérigazgatója, aki elsőként jelölte be magát szervdonorként.

Zuckerberg elismerte, hogy a kezdeményezéshez egy, a barátnőjével való beszélgetésen kívül ösztönzést adott barátsága is az Apple informatikai óriáscég társalapítójához, a tavaly elhalálozott Steve Jobshoz, aki 2009-ben májátültetésen esett át.

A Donate Life America nevű civil szervezet adatai szerint az Egyesült Államokban naponta átlagosan 18 ember hal meg azért, mert nem kap időben új szervet. "Le akartuk egyszerűsíteni a dolgokat. Nincs egyéb teendő, mint megjelölni az országot vagy államot, amelyben lakunk, és máris átirányítanak bennünket az illetékes hatósághoz" - mondta Zuckerberg.

A Nokia eladná a luxustelefonokat gyártó Vertu részlegét kétszázmillió dollárért. A Financial Times értesülései szerint a Permira magánbefektetői csoport lenne a vevő.

A Nokia 1998-ban alapította leányvállalatát, a Vertu mobilokat a világ több mint hatvan országában árulják, Magyarországon is. A luxusmobilok Oroszországban, Ázsiában és a Közel-Keleten fogynak a legjobban.

Azzal, hogy a Nokia a Windows Phone-ra koncentrál, nem tud már annyira a luxusmárkára figyelni. A Vertu mobilok több tízezer euróba kerülnek, nem is a csúcstechnológia miatt, inkább azért, mert drágaköveket tesznek a házra.

Nem először merül fel, hogy a Nokia eladná a Vertut tavaly év végén is felröppentek hasonló hírek.

Az új mobiltelefon-szolgáltató vette az első akadályt, ugyanis a Fővárosi Törvényszék nem függesztette fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 900 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatának lezáró határozata azon passzusát, amellyel nyertessé nyilvánította az új telefontársaságot, az MPVI Mobil Zrt.-t – tudta meg a Napi Gazdaság.

A Magyar Telekom és a Telenor Magyarország Zrt. az árverési eljárásban és a határozatban levő jogi hibák miatt fordult a bírósághoz. Azt kérték, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül a pályázati határozatnak azt a passzusát, amely a konzorciumot nyertessé nyilvánította, egyben azt is el akarták érni, hogy amíg nincs jogerős döntés, függesszék fel a végrehajtást. Ez pedig a Magyar Posta Zrt. 10, valamint az MVM Zrt. és az MFB Invest Zrt. 45-45 százalékos részesedésével megalapított MPVI Mobil Zrt. indulásának tolódását okozta volna.

Márpedig a vállalat intenzív fejlesztési időszak előtt áll, az év végére Budapest belső kerületeiben már saját hálózatán kell sugároznia. Egy hosszas előkészítési időszak után az MPVI Mobil Zrt. nemrég lépett a nyilvánosság elé, s bár sok mindent továbbra sem lehet tudni stratégiájáról, Kalmár István, az MPVI igazgatóságának elnöke azt mondta, a cég egyik fő célja a verseny fokozása, megalakulásával az elmúlt tíz év legjelentősebb mobilpiaci változása várható.

Az ügyfelek megszerzése az érett és telített piacon innovációt igényel az új szereplő részéről, ezért az MPVI olyan új megoldásokat fejleszt majd, amilyeneket a versenytársak egyelőre nem kínálnak. A cég alapvetően azokra számít, akik váltani szeretnének – tette hozzá korábban Schmidt Pál, az MPVI igazgatóságának tagja.

Szorult helyzetben vannak a távközlési cégek: az iparág egészében a bevétel 1-2 százalékos visszaesését vagy hasonló mértékű növekedést jósolnak az üzleti elemzőcégek. Különösen rossz év vár Európára, ahol a J.P. Morgan szerint 6 százalékkal is csökkenhet a bevétel. A probléma egyik oka a fogyasztói szokások átalakulása, a telefonáláson ugyanis csökken a nyereség, az adatforgalom esetében pedig úgy kellene növelni a felhasználók számát, hogy közben a szolgáltató haszna se legyen túlzottan alacsony.

Ha kommunikálunk, az a baj

Az Ericsson szerint most a világ mobilozóinak alig tíz százaléka használja internetezésre a telefonját, de a gyors növekedés miatt ez évtized végére négymilliárdra nőhet a menet közben mobilozó száma. Világszerte naponta 850 ezer új okostelefont aktiválnak, ami nagy kihívást jelent a szolgáltatóknak. Bár a telefonok kisebb adatforgalmat generálnak, mint a laptopok, a felhasználók háromszor többen vannak, ezért jelentős növekedéssel számolhatunk – mondta Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. Szerint azonban nem az adatforgalom okoz gondot, hanem a jelgenerálás robbanásszerű növekedése. Egy mobilon futó Facebook-alkalmazás akkor is folyamatosan kommunikál a hálózattal, amikor a telefon a zsebünkben van.

A folyamatos adatkommunikáció speciális kezelést igényel. A YouTube ikonja mindegyik mobilon nagyjából ugyanúgy néz ki, a videók is hasonló minőségben látszanak, de a videót lejátszó kliensek teljesen másképp viselkednek az egyik telefonon, mint a másikon. Az Ericsson ezért az összes telefonon elemzi az alkalmazások viselkedését, hogy javaslatokkal tudja ellátni a megrendelőit, milyen hálózati technológiával érdemes kiszolgálni a videót letöltő készülékeket.

Ali Shah szerint azonban nem a mobilok kiszolgálásal a legnehezebb feladat, hanem a megfelelő üzleti modell kialakítása. A szolgáltatóknak elő kell állniuk olyan vonzó ajánlatokkal, amikért a felhasználó hajlandó többet adni. A vállalati partnerek, például tartalomgyártók prioritást kaphatnak, ami lehetővé teszi, hogy a weboldaluk vagy a szolgáltatásuk az átlagosnál nagyobb sebességen jusson el a fogyasztókhoz. Ez általában azt jelenti, hogy egy nemzetközi szolgáltató – mondjuk egy zenebolt – a tartalmait átmásolja egy helyi szerverre, hogy csökkenjen az elérési idő. Ez javítja a felhasználói élményt, és növelheti az eladásokat.

A szolgáltatók a fogyasztók oldalán is hasonlóképpen növelhetik a bevételeiket, ami Magyarországon is bevett gyakorlat. Az alapcsomagok sebessége arra elegendő, hogy a mobilon böngészni tudjunk, az igazán jó letöltési élményt nyújtó több tíz megabites letöltési sebességért drágább díjcsomagra kell előfizetni. Ez tulajdonképpen igazságos rendszer, hiszen elsősorban azokkal fizettetik meg a gyors mobilnet beruházási költségét, akiknek ez valóban fontos.

Naponta egy gigabájt

A Nokia Siemens Networks (NSN) arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a felhasználók száma nő, hanem a mobilinternetezők által generált adatforgalom is. Jelenleg a világátlag tizenöt megabájt fejenként, Magyarországon azonban (az NMHH által jelentett a havi 1,1 gigabájtos átlag alapján) ennek több mint a kétszerese. Ésik Róbert, az NSN ügyvezetője szerint 2020-ban már naponta 1 gigabájt lesz az átlagos adatforgalom. „Ennek 64 százaléka lesz videó, 21 százaléka böngészés, a maradékot pedig a többi online szolgáltatás viszi el" – mondta a szakértő.

HD videóval számolva a napi 1 gigabájt körülbelül 2 óra streamingnek felel meg, de a következő években elterjedő nagyobb felbontásokon (ilyen például 4K és 8K) rövidebb videókkal is jelentősen nő majd az letöltött adatmennyiség.

Ésik Róbert szerint kiszámíthatatlan, hol keletkezik felhasználói igény, ezért nagyon fontos lesz a szolgáltatóknak, hogy a meglévő kapacitásaikat térben és időben mindig oda tudják csoportosítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az NSN a londoni olimpia egyik beszállítójaként például olyan aktív antennákat telepít a brit fővárosba, amelyek jelnyalábja függőlegesen és vízszintesen is irányítható. A cellakapacitás ráirányítható egy kis helyen lévő nagyobb embertömegre, amikor arra van igény, de ha eloszlik a tömeg, akkor ugyanazzal az antennával nagyobb területet is le tudnak fedni.

Az NSN másik megoldása az alapsávok összevonása, amivel 100 gigabitesre növehető egy bázisállomás kapacitása. Budapest lefedéséhez körülbelül nyolcszáz állomás kell, ebből száz sorba kapcsolható, és úgy lehet elosztani a kapacitást, hogy például egy demonstráló tömeg haladás közben mindig jó sávszélességet kapjon, folyamatosan tudjon telefonálni és internetezni.

A fenti technológiákon kívül azért még egy dologra biztosan szükség van ahhoz, hogy a mobilnet a jelenleginél sokkal több felhasználóval is megbízhatóan működjön: elegendő frekvenciára. Ha nem elég nagy a spektrum, akkor egy adott cellában kevesebben tudnak egyszerre mobilozni, vagy a vártnál lassabb lesz a szolgáltatás. Az viszont már az állam dolga, hogy elegendő frekvenciát juttasson az üzleti szereplőknek, és ne álljon a műszaki fejlődés útjába.

A kormány ugyan kihirdette a telefonadót, de az iparági lobbinak köszönhetően és néhány technikai probléma miatt borítékolhatjuk, hogy nem vehetjük szó szerint a percenként és üzenetenként 2 forintos díjat. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Hír TV-nek arról beszélt, hogy lesznek kedvezmények és eltérések.

A távközlési piac nagyon bonyolult, és a mobilok fele kártyás, vagyis a felhasználó előre fizet. Ez esetben csak előre lehet befizetni a telefonálás adóját, anélkül, hogy egy percet is beszélgettünk volna. Lehetetlen forgalom alapján meghatározni az adótartalmat, mert senki nem tudhatja előre, hogy a feltöltőkártya összegét mire költjük el. Beszélhetünk tíz percet külföldi számmal, vagy húszat belföldivel.

A Nemzetgazdasági Minisztérum még dolgozik a részleteken, de elképzelhető, hogy eltérően adóznak majd a vezetékes és a mobil számok. Valamit kezdeni kell a nulla percdíjas csomagokkal is, mert rengetegen vesznek igénybe ilyesmit. A családok az extra díj megfizetésével spórolnak, a cégek pedig a flottás díjcsomaggal növelik versenyképességüket.

Egy közepes vállalatnál, ahol cégen belül akár havi ezer percet is ingyen beszélnek, másfélszeresére is nőhet a telefonálás ára, míg a mikrovállalatok jelentős versenyhátrányba kerülhetnek, ha nem tudják ingyen átirányítani a kollégákhoz a bejövő hívásokat. A nagy vállalatokkal szemben nincs pénzük ügyfélszolgálatra, ahol mindig fogadni tudnák a potenciális ügyfelek hívását.

Ha túl sok az sms, az a legnagyobb baj?

A mobilszolgáltatóknál jelentős eltérések vannak a hasonló árú díjcsomagok jövőbeni adótartalmában, ha a kormány eredeti elképzelésével, 2 forint per sms és perc alapon számolunk. A Vodafone, a Telenor és a T-Mobile két-két tarifacsomagját hasonlítottuk össze, amelyekben van mobilinternet is, mert ezek adómentes online kommunikációra is lehetőséget adnak.

Azt feltételeztük, hogy az emberek maximálisan kihasználják a havidíjat, tehát igyekeznek annyit beszélni és üzenni, amennyi percet és sms-t a díjcsomag tartalmaz, és kiszámoltuk, hogy ez esetben mennyit visz el az állam. A legjobb esetben a befizetett díj 30-31 százaléka csorog az államkasszába, a legdurvább esetbenazonban 41 százalék. (A T-Mobile esetében csak megsaccolni lehet, hogy mennyi sms-t vagy percet haszál el az ügyfél. A Vodafone esetében is a legkisebb és legnagyobb lehetséges bónusszal számoltunk.)

	Vodafone Matrix 1	Telenor Okostarifa 90	T-Mobile Mozaik XS
Havidíj	3300	2990	3000
perc/sms	110-190	90/0	80-90
adatforgalom	150 MB	90 MB*	200 MB
telefonadó	+220-380 forint	+180 forint	+160-180 forint
havidíj áfája	891 forint	807 forint	810 forint
állami rész (áfa+adó)	31-34,5%	31 %	30-31%
	Vodafone Matrix 5	Telenor Okostarifa 600	T-Mobile Mozaik L
havidíj	10400	11990	11000
perc/sms	800-1300	600/0	366-407
adatforgalom	1 GB	600 MB	1 GB
telefonadó	+1600-2600 forint	+1200 forint	+733-814 forint
havidíj áfája	2808 forint	3237 forint	2970 forint
állami rész (áfa+adó)	36-41%	33%	31-32%

A díjcsomagok közül a Telenoré a leginkább jövő- és adóálló. A díjban lévő adatforgalmon kívül korlátlan emailezés és böngészés van a csomagban, és ez határozottan az újfajta kommunikációs eszközök felé tereli az ügyfeleket. A Vodafone előfizető a legtöbb percet vagy sms-t vehetik igénybe, de az új adó miatt nem érdemes kihasználniuk a díjcsomagjukat, mert rengeteget fognak adózni.

Több távközlési vállalat is próbálja elérni a kormánynál, hogy forgalomalapú díjazás helyett inkább előfizetésenként vesse ki a tervezett telefonadót. Ez jelentősen megkönnyítené az elszámolást, hiszen csak meg kell számolni az előfizetéseket, és számot meg kell szorozni egy másikkal, az adó mértékével.

Feltételezhető, hogy a kormány egy árva forintról sem akar lemondani, és ismert, hogy ezzel az adóval idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a költségvetés bevételeit. Ez alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra, mivel körülbelül 11,5 millió mobilelőfizetés és 2,9 millió vezetékes vonal létezik az országban.

Az előfizetésalapú adó felvetése azonban több szempontból is problémás. Amint az előfizetések száma is mutatja, a magyar lakosság létszámát bőven meghaladja a SIM-kártyák és vonalak száma, mert sok embernek van céges, magán és vezetékes telefonszáma. Ezek az emberek így két- vagy háromszorosan fizethetik majd a távközlési adót, akkor is, ha mindegyik vonalon teljesen átlagos a fogyasztásuk. Ez még talán lenyelhető – majd legfeljebb lemondanak néhány százezer előfizetést.

Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a havi 300 forintos emelés a kis keresetűeknek túlságosan nagy teher lenne. Egy alap díjcsomag 1000-1100 forintos árához képest ez brutális drágulást jelentene. Azt pedig a kormány nehezen magyarázná meg a nyugdíjasoknak – akiket a fogyasztás alapú adó kevésbé érint –, hogy ezentúl többe kerül az unokák és gyermekek hívásainak fogadása.

Nyártól egy híváslista is elegendő lesz hazafiságunk bizonyítására, hiszen a telefonszámla világosan megmutatja majd, hogy az adott hónapban hány ezer forinttal támogattuk az állam működését. Akinek ez sovány vigasz, az új távközlési adó hatására tovább faraghat kiadásain, javíthat hatékonyságán. Összegyűjtöttük néhány nem ortodox kommunikációs módszert, amikkel ki tudjuk váltani megadóztatott telefonbeszélgetéseinket – bár mindegyik megdoldásnak vannak komoly korlátai.

Virtuális kommandósok nap mint nap kiélezett helyzetben használják videojátékokban a Teamspeak technológiáját, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a rendszer az átlagos vállalati igényeket is ki tudja szolgálni. Ha igazán szórakoztató beszélgetést akarunk, érdemes feltelepíteni mellé egy Counter-Strike-ot is. A telefonálás soha nem volt olyan szórakoztató, mint egy jó CS-parti közben, és a Dust 2 pályán egy jól irányzott lövéssel tárgyalópartnerünk tudtára adhatjuk, nem vagyunk vevők az ajánlatára. Jó tudni, hogy a Teamspeak a telefonklienst nemcsak játékosoknak szánja, hanem valódi katonáknak is.

Magas presztízsű iparágakban inkább a Facetime és az iMessage kombinációja ajánlott, mert ezekkel rögtön ki lehet szűrni a komolytalan beszédpartnereket. Akinek nincs pénze az Apple termékeire, az ne is álljon szóba velünk! Nem kell sokat bajlódni a telepítéssel és a beállítással, mert az iPhone, az iPad és a Mac gépek legújabb verziói alapból tartamazzák ezeket a kommunikációs eszközöket.

Percek helyett kilobájtok

Térjünk át a komolyabb online telefonszolgáltatásokra, ilyen például a Skype és a Viber. Ezek közül a Viber némiképp korlátozottabb, mert csak iPhone-on és Androidon fut, míg a Skype az előbbi két platformon kívül Symbianon is elérhető, és Mac OS X-re, Windowsra meg Linuxra is van kliens. Sőt, a Microsoft már készíti az Xbox 360-on futó verziót, és nagy erőkkel dolgozik egy böngészőben futó html5-ös változaton, hogy ne kelljen szoftvert telepítenünk a telefonáláshoz.

A Skype és a Viber a tesztünkben körülbelül 440-460 kilobájt adatforgalmat generált percenként és telefononként. A háttérforgalom ehhez képest elenyésző, egy óra alatt körülbelül 70 kilobájt. Nem tudjuk kiszámolni, hogy megéri-e mobilneten alapuló appokra váltani a 2 forinttal dráguló telefonálás helyett, mert ez túl sok változótól függ. Ha van wifi otthon és az irodában, akkor valószínűleg a telefonszámla nagy része megspórolható. Telefonálási szokásainktól is függ, hogy érdemes-e belevágni a váltásba, és attól, hogy milyen mobilnetes díjcsomagunk. Nem biztos, hogy évente pár ezer, esetleg tízezer forintnyi spórolás érdekében érdemes okostelefont venni 60-80 ezer forintért.

Nincs ingyen garancia

A mobilcégeket kiveri a víz a hálózatukat kihasználó megoldásoktól, mert úgy nyomják lefelé az árakat, hogy közben nyolcvanas évekbeli szolgáltatási színvonalat nyújtanak. A távközlési cégek igyekeznek 99 százalékos rendelkezésre állást biztosítani (a pontos vállalás benne van az általános szerződési feltételekben), míg a webfejlesztők és alkalmazásgyártók az „igyekszünk, de semmit nem garantálunk" hozzáállással viszonyulnak az ügyfelekhez.

Éppen ez az, ami miatt – függetlenül attól, hogy havi 100 vagy 1500 percet telefonálunk – nem érdemes teljesen átállni appokra és webes alkalmazásokra. Nincs ügyfélszolgálat, így ha valami nem működik, legfeljebb fórumokon tombolhatunk mérgünkben. Ha túlterhelt a cella, akkor arra a mobilneten futó telefonalkalmazások sokkal érzékenyebben reagálnak, mint a hagyományos mobilhívás.

Az online telefonálással máris vannak rossz tapasztalataink, például egy beszélgetés közben beérkező email bontotta a vonalat, és volt olyan is, hogy a Viber megakasztott minden hívásfogadást. Az is előfordult, hogy amíg nem töröltük a programot, az okostelefon ostoba volt, mint egy kődarab – valószínűleg a középkategóriás hardver nem bírta a terhelést, talán elfogyott a memória.

A telefonadó végső kikerülése az lehet, ha belátjuk, hogy teljesen felesleges telefonálni, sőt veszélyes is. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben ki hisz szóban megkötött megállapodásoknak? Már belefutottunk olyan problémába, hogy egy bank ügyfélszolgálatosa rettenetes minőségű vonalon próbálta ránksózni az ajánlatát – hogy mit, arról fogalmunk sincs, mert csak minden második szavát értettük. Küldjünk csak minden írásban, emailben vagy cseten (ezzel az sms-ezést is elkerüljük), és csak végső esetben tárcsázzunk.