Elkezdődött a Samsung és az Apple kulcsfontosságú szabadalmi pere, és kedden mindkét fél másfél órát kapott arra, hogy előadja álláspontját. Az Apple azzal kezdte, hogy hátrányos helyzetbe került a mobiltelefonok világában, és megvádolta a Samsungot az iPhone lemásolásával. A Samsung pedig azzal válaszolt, hogy komoly fejlesztéseket végzett el, ráadásul ő gyártja az Apple eszközeiben lévő kulcsfontosságú alkatrészeket, például a memóriákat és a processzort.

Az Apple egyik ügyvédje azt mondta a bíróság előtt, hogy 2007-ben, miután Steve Jobs egykori vezérigazgató bemutatta az iPhone-t, a rivális Samsungnak két választási lehetősége maradt: újítani vagy másolni. Az ügyvéd ezután kijelentette, hogy a Samsung a másolást választotta, és az okostelefonjai az Apple népszerű termékeinek az illegális másolatai. Harold McElhinny szerint a Samsung lemásolta a dizájnt és a felhasználói felületet.

Jobs bemutatta, ők jobbá tették

Az iPhone mindenkinek inspirációkat adott, a versenytársaknak is – mondta Charlie Verhoeven, a Samsung ügyvédje. Szerinte az nem másolás, hanem verseny, amikor egy termék inspirál másokat, akik megpróbálnak annál jobbat készíteni. Verhoeven érvelése szerint az Apple és a Samsung termékei közt fellelhető hasonlóságok abból fakadnak, hogy mindketten elektronikus eszközöket gyártanak.

A Samsung jogászcsapata megmutatta a bíráknak, hogy a cég telefonjai miben különböznek az iPhone-tól, például közeli képeket vettek elő a készülékek lekerekített sarkairól, és rámutattak, hogy a telefonok elindításakor milyen különbségek láthatók. Az Apple szabadalmaival kapcsolatban Verhoeven számos olyan esetre rámutatott, amikor a kaliforniai céget mások megelőzték: más, korábbi szabadalmakból kerestek elő táblagépeket bemutató képeket, és lejátszottak egy más által levédett szabadalomhoz csatolt videót, amin a felhasználó ujjal gördíti a kijelzőn megjelenő tartalmat, és az ujjai csippentésével zoomol.

Verhoeven arra is utalt, hogy amíg az Apple az érintőkijelzőn való játszadozás szabadalmaival próbálta megszorongatni a Samsungot, addig a dél-koreai cég az ellenkeresetében alapvető telefonos megoldások, például adatátviteli technikák szabadalmával támadt vissza.

Veszélyes játék

  A Samsung szeretett volna bemutatni egy bizonyítékot arról, hogy az iPhone ötlete a Sony egyik tervéből fejlődött ki, de Lucy Koh bírónő többször is elutasította ezt a kérést. Miután nem sikerült meggyőzni a bírákat, a Samsung inkább a nyilvánosság felé fordult, és közzétette az elutasított dokumentumot. Ez nem volt ügyes húzás, mert Lucy Koh nem volt elragadtatva attól, hogy a cég a tárgyalótermen kívül próbálja megtámadni a riválisát.

A két cég csatározása a következő hetekben várhatóan újabb érdekes fordulatokat hoz majd.

Sokat elárul az Apple alkalmazásboltjáról, hogy egy friss felmérés szerint a felhasználók összesen 1899 zseblámpa-alkalmazás közül választhatnak. Ezek a rendkívül bonyolult programok vagy a fényképező melletti ledet kapcsolgatják, vagy a kijelző fényerejét állítják nagyobbra, hogy a telefon segítségével botorkálhassunk a sötétben. Valószínűleg két ilyen alkalmazás is bőven elég lenne.

A berlini Adeven nevű elemzőcég kedden elindított Apptrace szolgáltatása ennél sokkal izgalmasabb adatokat is közzétett az Apple szoftverboltjáról. Például azt, hogy az iOs App Store kínálatának kétharmadát egyáltalán nem használják, a 650 ezer szoftverből 400 ezer gyakorlatilag láthatatlan. Ezeket a programokat még nem töltötték le, nincs értékelésük.

Azért hoztuk létre az Adevent, hogy átláthatóvá tegyük a mobil rendszereket – mondta Christian Henschel, a vállalat vezérigazgatója, aki azt reméli, hogy az alkalmazásfejlesztők hasznosnak találják majd a szolgáltatást. Henschel szerint csak néhány ezer appot töltenek le a felhasználók, és a független, kisebb fejlesztőknek nagyon nehéz a toplistára kerülniük.

Az ingyenes Apptrace jelenleg az iOS boltjának kínálatát vizsgálja 155 országban, az androidos Google Play alkalmazásboltot év végén lesz összekötve az elemző eszközökkel. Hamarosan nemcsak egy-egy szoftver terjedését lehet majd megvizsgálni, a különböző appok teljesítménye egymással is összehasonlítható lesz.

Az Apptrace kritikusai azt hiányolják, hogy a berlini vállalat nem hozta nyilvánosságra a módszerét, hogy miként végzi el az elemzéseit az Apple zárt rendszerén. Arról sincsenek adatok, hogy a felhasználók melyik alkalmazásokat használják napi vagy heti rendszerességel.

A Strategy Analytics piacelemző legfrissebb adatai szerint Amerikában tetőzött az okostelefon-mánia: most először fordult elő, hogy csökkent az eladott készülékek száma. Az idei év második negyedévében 23,8 millió telefon talált gazdára az USA-ban, ami 1,4 millióval kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A nagyobb platformok közül csak az iOS tudott növekedést felmutatni, a Blackberry-piac a felére esett vissza, az androidos telefonok pedig 1,9 millióval produkáltak kevesebb eladást, mint 2011-ben, vissza is esett a piaci részesedésük 60 százalékról 56-ra.

Eközben a mobilos előfizetők száma növekszik, idén tavasszal a szám Amerikában elérte a százmilliót, vagyis az eladások csökkenése azt jelzi, hogy mérséklődik a tempó, amivel az emberek a használt telefonjaikat újra cserélik. A jelenségre ráerősíthetett, hogy az időszak aránylag eseménytelen volt az okostelefonos piacon az új modellek szempontjából, a Nokia nem éppen kirobbanó sikerű Lumia-próbálkozása volt az egyetlen nagyobb dobás a negyedévben, az iPhone 4S-nél már elmúlt az újdonság varázsa, a Samsung Galaxy S3 pedig éppen a negyedév zárása után jelent meg.

A világpiacon eközben továbbra is dinamikus növekedés látszik, amit az amerikai lassulás sem tudott visszafogni: a tavaly ilyenkori 108 millió után idén 154 millió okostelefont adtak el tavasszal világszerte.

Érdeklődés hiányában visszavonja a New York Times a BlackBerry App Worldből letölthető újságolvasó alkalmazását. A lap a napokban üzenetben értesítette a felhasználókat arról, hogy mostantól megszűnik az alkalmazás támogatása, az nem lesz képes frissíteni a híreket. Az olvasókat a lap saját mobil weboldalára irányítják át.

A NYTimes szóvivője, Eileen Murphy azt nyilatkozta, „a cég számára rendkívül fontos kérdés az applikációk kihasználtsága, ezért oda fektetik be a forrásaikat, ahol a legmagasabb szintű a kihasználtság”.

A bejelentés után az újság hozzátette, reméli, hogy a felhasználók bizalma nem csökken más fejlesztők termékei iránt. A lap ugyanakkor nem zárta ki, hogy a következő években a BlackBerry 10 platformon esetleg újra megjelennek, ez a Research in Motion (RIM) következő generációs mobil operációs rendszerének sikerétől függ.

A BlackBerry App Worldje egyébként meglehetősen sikertelennek tekinthető a Google Play és az iOS boltjához képest, ráadásul a RIM a veszteségei miatt június végén már dolgozókat bocsátott el. A kanadai mobilgyártó folyó pénzügyi évének első negyedévében 518 millió dollár veszteséget könyvelt el, jóval nagyobbat az előző negyedévinél. A Gartner piackutató vállalat felmérése szerint a RIM részesedése az okostelefon piacon az idei első negyedévben 6,9 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 13 százalékról.

A Madfinger Games fejlesztőcég jelentősen csökkentette a Dead Trigger nevű játékszoftver árát: most 0 dollárba kerül a korábbi 1 dollár helyett. Lépésének az Androidon egyre nagyobb méreteket öltő kalózkodás az oka. Az emberek nagy része a nevetségesen alacsony 1 dolláros árat sem akarta kifizetni a játékért. A fejlesztőcég az Apple szoftverboltjában megtartja az 1 dolláros árat.

Nem a Madfinger az egyetlen olyan játékfejlesztő, aminek meggyűlt a baja a kalózokkal. A Sports Interactive által kifejlesztett Football Manager Handheld nevű játék esetében 9 illegális letöltésre 1 vásárló jutott. Az Appy Entertainment FaceFighter Gold ennél sokkal rosszabbul járt, Androidon 70:1 az arány a kalózmásolatok javára, míg ugyanennél a programnál az Apple iOS-en csak három lopott szoftver jut egy eladásra.

Tavaly szeptemberben a Yankee Group elemzőcég megkérdezett 75 androidos fejlesztőt a kalózkodásról, amit 27 százalékuk tartott nagy problémának, 26 százalék enyhe gondnak. Magyarán a fejlesztőknek majdnem a felét nem is foglalkoztatja ez a kérdés. De akit érint a kalózkodás, azt nagyon: a megkérdezettek harmada vélte úgy, hogy legalább tízezer dolláros forgalmat veszített az illegális letöltések miatt. Ráadásul a nem fizető ügyfelek is terhelik a fejlesztők szervereit, ha az alkalamazás onnan tölt le bizonyos tartalmakat.

Androidon nincs komoly másolásvédelem, a híresen nyílt platformon nagyon könnyű illegális forrásból származó programokat telepíteni. A Google is felismerte a problémát, és az operációs rendszer legfrissebb, 4.1-es verziójában már rejtjelezhetők az alkalmazások, ami megnehezíti a kalózok dolgát. Sajnos az Android 4.1 még kevés eszközön fut, és ezután sem lehet meggátolni a felhasználót abban, hogy a készülékére feltelepítsen a készülékére egy nem hivatalos Android-kiadást (Cyanogenmodot vagy más hasonlót), amire megint bármit feltelepíthet.

Az Android feltörése, illetve az ismeretlen forrásból származó programok telepítése némi kockázattal jár, hiszen semmi sem garantálja, hogy a kalózmásolat telepítőjében nem rejtettek el kártékony kódot. Nem szeretnénk tippeket adni, de erre is van megoldás. A Samsung és a Sony is gyárt olcsó, pár tízezer forintos androidos médialejátszókat, amikre szintén feltelepíthetők játékok. Ha a felhasználó ezt töri fel, erre telepít kalózmásolatokat, és nem jelentkezik be a Google-fiókjába, akkor nem veszélyezteti a személyes adatait, mégis hozzáfér az ingyenes játékokhoz.

A Guardian szerint a Madfinger nem adja fel az androidos fejlesztéseket, de új üzleti modelleket keres. Ilyen például a játékon belül vásárlás, amikor csak az első néhány pálya ingyenes, a többiért viszont fizetni kell, illetve jól működik a hirdetésekre épülő szoftverterjesztés is. Persze a felhasználó ennek megfizeti az árát: a játék kezelőfelületének egy részére reklámcsík kerül, és ha nincs internetelérésünk (mondjuk egy külföldi nyaraláson), akkor vagy drága roaming tarifáért, vagy körülményesen, wifi hotspot közelében juthatunk hozzá a letölthető kiegészítőkhöz.

Az előzetes felmérések szerint az Apple várhatóan ősszel megjelenő új iPhone-ja iránt nagyobb az érdeklődés, mint a telefon eddigi generációi közül bármelyik körül. A telefont még be sem jelentették hivatalosan (az iPhone 5 nevet is csak a netezők ragasztották rá), de tajvani források szerint már elkezdődött a sorozatgyártás a Foxconn és a Pegatron kínai gyáraiban. Ez arra utal, hogy az Apple a nagy bejelentést követően szinte azonnal piacra akarja dobni az új okostelefont. A pletykák szerint a legesélyesebb dátumnak szeptember 21. látszik erre.

A ChangeWave közvéleménykutató adatai szerint a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy biztosan beruház egy új iPhone-ra, és további 17 százalék, hogy valószínűleg. Ez összesen 31 százalékos arányt jelent, míg tavaly ilyenkor, az iPhone 4S esetében csak 21,5 százalék nyilatkozott pozitívan. A tavalyi modellnél ez eladási rekordhoz vezetett, a premier hétvégéjén 4 millió 4S talált gazdára. Az Apple azóta sem tett közzé hivatalos adatokat a telefon eladásairól, csak annyit, hogy a 4S megjelenése utáni fél évben összesen 72 millió iPhone-t értékesített (hogy ez a szám hogyan oszlik meg az egyes iPhone-modellek között, nem tudni).

A felmérésben más gyártók modelljeire is rákérdeztek, a legnagyobb vetélytársnak számító Samsung Galaxy S3 esetében 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy venni szeretne, és még 10 százalék mondott hasonlót a Samsung valamelyik másik készülékére. A többi mobilos cég elég gyászosan szerepelt, a Motorola 4, a HTC 3, a Nokia kínálata 2 százalék számára volt kívánatos. Szakértők szerint minden jel arra mutat, hogy az okostelefonos piacot kétszemélyes verseny fogja uralni a közeljövőben, ahol az Apple ősszel, a Samsung pedig tavasszal jön elő az új nagy durranásával.

Az új iPhone technikai újításaival kapcsolatban továbbra is csak pletykák és híresztelések keringenek, a nagyobb képernyő tűnik a legbiztosabb értesülésnek, illetve az, hogy új típusú csatlakozót kap a telefon, vagyis a régebbi generációk töltői és dokkolói használhatatlanok lesznek az új családtaggal. Egy másik friss felmérés szerint az Apple nagyjából 80 millió eladott iPhone 5-tel számolhat.

A Samsung Galaxy S3 eladásai túllépték a 10 millió példányt, jelentette be a dél-koreai cég szóvivője. Az álomhatár eléréséhez szűk két hónapra volt szüksége a telefonnak, ugyanezt az előd S2 több mint kétszer ennyi idő alatt hozta össze (és máig a legnépszerűbb androidos telefonnak számít). A május végén piacra került S3 a maga hárommilliós előrendelésével már a premierkor jó úton volt afelé, hogy a Samsung legsikeresebb okostelefonja legyen, és egyben az első készülék, ami megszorongatja az iPhone-család tagjait.

Az S3 legnagyobb riválisáról, az iPhone 4S-ről nem árult el eladási adatokat az Apple a premier hétvégéje óta (akkor egy hétvégén 4 millió eladott példánnyal döntött rekordot a telefon), de a napokon belül megjelenő aktuális negyedéves pénzügyi jelentésében ezt valószínűleg pótolni fogja a cég. Az biztosnak látszik, hogy a Samsung az S3 sikerével végleg az iPhone első számú kihívója lett, és az is, hogy a nyár legnépszerűbb okostelefonja az S3. Az eddigi eladási adatokra még ráerősíthet, hogy az S3 lesz a londoni olimpia hivatalos telefonja, ami rengeteg médiamegjelenést fog hozni az olimpia hetei alatt.

A Samsung agresszív reklámkampánnyal próbál őszig, a következő generációs iPhone megjelenéséig a lehető legtöbbet kihozni az S3-ból. Az új iPhone képességeiről egyelőre hivatalosan semmit nem lehet tudni, a pletykák szerint azonban éppen azokon a területeken erősít, ahol az S3 megverte a 4S-t, mint a nagyobb kijelző, a négymagos processzor vagy az NFC technológia. Arra pedig mérget vehetünk, hogy amint kicsit elül az őszi iPhone-szezon hírverése, a Samsung rögtön elindítja a Galaxy S4 körüli suttogó propagandát.

Kína 538 millió internetezője már többségében a mobiltelefont részesíti előnyben a világháló böngészéséhez - derült ki egy frissen közzétett kínai jelentésből. A felmérését végző internet-hálózati információs központ igazgató-helyettese szerint június végén körülbelül 388 millió kínai kapcsolódott az internethez mobiltelefonjával.

A mobilinternet rendkívül gyorsan terjed az országban, amiben szerepe van az olcsó, szélesebb rétegek számára elérhető készülékeknek, és a tendenciát erősítik az egyre népszerűbb mobilalkalmazások, valamint a csökkenő mobiltarifa is.

Kína 2011-ben óta az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb okostelefon piaca. A piacvezető gyárók ugyan az Apple és a Samsung, de a Huawei és a Xiaomi is jelentős részesedést tudhat magának elsősorban közép és az alsóbb kategóriás készülékeivel.

A mobilinternet népszerűségével, illetve azzal kölcsönhatásban gyors ütemben bővül az online kereskedelem, az online fizetés is Kínában. Immár 44 millió felett van azoknak a száma, akik az internetet használják számlájuk kiegyenlítésére, vásárlásra, szemben a múlt év végi 14 millióval.

A kínai online közösség 2008-ban vált a világ legnagyobbjává, amikor már minden száz internethasználóból 24 kínai volt. Június végére számuk elérte az 538 milliót, ami egy évvel korábbi számukhoz képest 11 százalékos bővülésnek felel meg. Az idei év első félévében az internetezők száma 25 millióval nőtt.

Az összes felhasználó felének - 274 millió embernek - van mikroblogja az ország legelterjedtebb mikroblog-szolgáltatójánál, a vejpónál (weibo). Ma Kínában ugyanakkor még minden tíz emberből csupán négy használja a világhálót.

Mint minden más MLM terméket, az ACN szolgáltatását is üzletkötők terjesztik. Az ACN képviselője elmondta, hirdetni nem szabad a terméket, mert ez teljesen ellentétes az MLM üzleti modelljével. Az MLM cégek ugyanis azt állítják, hogy a hagyományos termékek árában általában a reklámra megy el a legtöbb pénz, és ők inkább alacsonyan tartják az áraikat, illetve az üzletkötőknek adnak juttatásokat. Ami részben igaz is, de előbb egy kis pénzt beszednek tőlük.

Az ACN-t 1993-ban alapították az Egyesült Államokban, a társaság most már két tucat országban van jelen, Magyarországon körülbelül egy éve bukkantak fel – a hírközlési hatóság 2011. január 25-én vette nyilvántartásba, és tavaly év végén körülbelül 40 ezer előfizetője volt. Itthon még csak vezetékes telefonszolgáltatást kínálnak Voice over IP technológiával, míg más országokban tévéelőfizetést és áramot is árulnak ügyfeleiknek. Ebben egészen hasonlítanak a többi, hagyományos szolgáltatóra, gondoljunk csak a Magyar Telekomra, amely szintén tévészolgáltató és jelen van az energiaszaktorban is.

Be nem áll a szája

A cég díjszabása erősen emlékeztet a korlátlan fogyasztást kínáló éttermekére: az ACN a csomagjaiban 3000-4000 perc ingyenes helyi hívás kínál. Ahogy az éttermek is kiszámolják, hogy kipukkadás nélkül úgysem tudunk egy adott mennyiségnél többet enni, úgy valószínűleg az ACN is kiszámolta, hogy a napi kétórányi helyi hívást úgysem fogják sokan kihasználni. Hiszen a Központi Statisztikai Hivatal távközlési statisztikái szerint a magyarok havonta tizedennyit, csupán 287 percet telefonáltak, és ezt nemcsak az árak befolyásolják, hanem a használati szokások is. És ahogy az éttermek az üditőért már plusz pénzt kérnek, úgy az ACN is perdíjat számol fel az extrákért, a belföldi- és a mobilszámok hívásáért.

Az ACN analóg szolgáltatása olcsóbb, de ebben az esetben hozzá kell számolni az eredeti telefonszolgáltató (T-Home, UPC vagy Invitel) nagyjából ezerforintos alapdíját, amit pusztán a vonal fenntartásáért kell kifizetni.  Ezzel a megoldással nem kell lecserélni a telefonkészülékünket, és ha megtartottuk eredeti előfizetésünket, akkor egy előhívószám tárcsázásával arról is tudunk hívásokat indítani.

Digitális előfizetésnek hívják a VoIP szolgáltatást, amihez internetelérésre van szükség. Mielőtt egy percet is beszéltünk volna, kell venni az ACN-től egy adaptert és ki kell fizetni a kezdeti konfiguráció díját, a kettő összesen 17000 forint. Egyedül az aktiválás 11765 forintos díját spórolhatjuk meg, ha egyéves hűségszerződést kötünk. A digitális szolgáltatás előnye, hogy hatvan országban havi 1000 perc erejéig ingyen hívhatunk vezetékes számokat, húsz országban mobilokat is, és csak a 4 forintos kapcsolási díjat kell kifizetni. Az ACN emellett videotelefont is kínál 48 ezer forintért.

Befizetés, kifizetés

Az MLM cégek esetében azonban nemcsak az árak izgalmasak, hanem maga a működési modell is. Az ACN képviselője szerint a többi MLM céggel szemben előnyös, hogy nem terméket kínálnak, hanem szolgáltatást. Az Avon forgalmát például szezonális hatások is befolyásolják, mert nincs mindig szükség napozókrémre, és a kereskedőknek hónapról hónapra a vevőik után kell kajtatniuk. Az ACN-nél egyszer megkötik a szerződést, és utána legalább az egyéves hűségidő lejártáig, vagy akár hosszabb ideig is folyamatos a forgalom.

Úgy lehet valaki üzletkötő, ha először befizet 65 ezer forint plusz áfát, amiért cserébe kap egy átlagos megjelenésű online boltot, és eljárhat az ACN rendezvényeire, ahol még többet megtudhat az MLM-ről, hogy miként tud passzív jövedelmet szerezni. Persze nem kell foglalkozni sem a technikával, sem az ügyfél támogatásával, mert azt megteszik az anyacég műszaki szakértői és ügyfélszolgálatosai.

Utánajártam, hogy mit is jelent ez a passzív jövedelem, mert emiatt szokták az MLM-et a piramisjátékok közeli rokonának tekinteni. A tiltott piramisjátékban a befűzött új üzletkötők befizetését rögtön visszaosztják a piramisban fölötte álló szervezőknek, és mindig azok kapják a legtöbbet, akik a piramis csúcsán állnak. Ezek az illegális szervezetek általában nem is végeznek semmilyen hasznos tevékenységet.

Az ACN rendszere ettől eltérő, hiszen a telefonszolgáltatás valódi, és nem a befizetéseket osztják vissza. Az üzletkötők a saját ügyfeleik és az alsóbb szinten álló kollégák ügyfeleinek forgalmából kapnak részesedést. A közvetlenül alattuk álló üzletkötők ügyfeleinek havidíjából negyed százalékot, a kettővel alattuk állóéból úgyszintén, és ez így megy egészen a hatodik szintig. A hét szinttel lejjebb álló ügyfelek forgalmából már 7 százalékra ugrik a juttatás.

Az eladókat több üzletkötő beszervezésére ösztönzik, amit az ACN nem is rejt a véka alá: a vevőknek szóló bolti oldalon is külön felhívják a figyelmet a jövedelemszerzési lehetőségre. A fenti százalékokkal kiszámoltam, hogy amennyiben mindenki csak két üzletkötőt szervez be maga alá, és összejön a hétszintű struktúra, akkor az összesen 255 üzletkötő közül egyetlennek van havi 300 ezer forintos passzív keresete. De ez is csak akkor igaz, ha mind a 255 üzletkötő beszervezett fejenként 15 ügyfelet, akik legalább egy 1100 forintos alapcsomagra előfizettek.

Mi van a maradék 254 emberrel? Nagy részük a láncolat végén van, így ők csak havonta pár száz forintot visznek haza, míg néhányan már havi pár ezer forintot keresnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy ők nem napi 8 órában dolgoznak ezért a bevételért, az a 15 szerződés néhány hónap alatt összehozható napi fél óra munkaidő utáni fusizással. A láncolat folytonos, tehát elméletileg nincs semmi akadálya annak, hogy bármelyik tag eljusson a magasabb bevételig.

Érdemes annak is utánaszámolni, hogy mennyi pénz jut az ACN-hez az eladóktól, és mennyi a szolgáltatásból. A példámban 255 üzletkötővel számoltam, akiknek fejenként 15 ügyfelük van 1100 forintos alapcsomaggal. Ha mindegyik üzletkötő befizet 65 ezer forint plusz áfát, az 21 millió forint bevételt jelent az ACN-nek. A pár ezer előfizető 50 millió forint éves forgalmat generál, de ennek csak egy szelete az ACN nyeresége. Mivel az ACN magáncég és nincs bejegyezve a tőzsdére, nem lehet tudni, hogy az üzletkötőkből és az előfizetőkből származó bevétele és nyeresége hogyan aránylik egymáshoz.

Magas és széles

Az MLM nem tűnik túl hatékonynak, mert ha kialakul az üzletkötőknek fontos többszintű struktúra, akkor a példámban 255 dolgozóra csupán 3825 ügyfél jut. A Telenor négyszer több alkalmazottal majdnem ezerszer több előfizetést kezel.

Persze az ACN-nél is van lehetőség arra, hogy egy üzletkötőnek több ügyfele legyen. Aki legalább 25 ügyféllel köt szerződést, annak az ügyfelenkénti részesedése 10 százalékra ugrik. Ha azonban azt feltételezzük, hogy az ember más üzletkötők befűzése nélkül is havi pár százezer forintos havi jövedelemre akar szert tenni, akkor az illetőnek egymaga kell 2-3 ezer szerződést megkötnie, ami csak napi több óra munkával érhető el. Valószínűleg a két módszer kombinációja, a kettőnél több közvetlen kolléga és tizenötnél több szerződés megkötése az optimális.

Bizonytalan üzlet

Az ACN üzletkötőknek szóló prezentációja azzal kezdődik, hogy ebből a munkából nem tud mindenki meggazdagodni. Ezt pedig véresen komolyan kell venni. Senki sem tudhatja, hogy az alsóbb szinteken lévő üzletkötők mennyire veszik majd komolyan a feladatot, összehozzák-e azt a bizonyos hét szintet, és megfelelő számban kötnek-e szerződéseket. Biztosan vannak olyan üzletkötők, akik egyszerűen megunják az MLM-et, esetleg megrettennek a feladattól, vagy rájönnek, hogy üzleti antitálentumok, és akkor ugrik a felső szinten álló beszervező passzív jövedelme. Maga a távközlés is gyorsan változó iparág, ahol nehéz előre tervezni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság statisztikái azt mutatják, hogy hiába nő nagy mértékben az internetes és kábeltévés telefon-előfizetések száma, a VoIP technológiával lebeszélt percek száma stagnál. Ennek az lehet az oka, hogy sokan parkolópályának használják a VoIP-szolgáltatást, hogy legyen egy vezetékes számuk, amin elérhetők (esetleg ingyen kapnak telefont az internet + tévés csomaghoz). Ez esetben viszont nem az ACN-féle szolgáltatás előnyös, amely pár ezer forintért ad rengeteg lebeszélhető percet, hanem azok a szolgáltatók, amelyek a vezetékes telefonszámot ingyen vagy nagyon olcsón adják.

Mindet összegezve ez az ACN által kínált munka akkor nem igényel sok erőfeszítést, ha az ember ráér több év alatt visszakeresni a beugró összegét, és nem feltétlenül ebből akar meggazdagodni. Aki viszont az MLM-rendszerű telefonszolgáltatásból akar megélni, annak folyamatosan motiválnia kell az alá tartozó üzletkötőket, és rendületlenül új ügyfeleket kell keresnie az évek során lemorzsolódók helyébe. Ez viszont igen távol áll a passzív munka fogalmától.

Az ACN előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy az MLM-ben bárkinek lehetősége van előre lépni, szemben a hagyományos cégekkel, ahol a tulajdonos, a menedzsment és a beosztottak fizetése közötti különbség állandósult.A fenti példa alapján viszont az MLM esetében is nagy különbségek vannak az piramisban egymás alatt álló emberek között. A hagyományos cégeknél ráadásul havi fix összeget visznek haza a dolgozók, míg az MLM-ben változó az összeg, és ismeretlen kollégák befolyásolják az üzletmenetet. Persze, mindig van lehetőség új szerződések megkötésére, de fennáll a veszélye annak is, hogy a potenciális előfizetők mégiscsak inkább a reklámozott termékeket veszik. Ha nem így lenne, akkor már rég az MLM-cégek uralnák a világot.

Versenytársaihoz képest még mindig nagyon gyenge a Nokia, mert az elmúlt negyedévben csupán négymillió Lumia okostelefont tudott eladni, miközben 30 millió Apple iPhone és 50 millió Samsung okostelefon talált gazdára.

A Nokia 2011 elején jelentette be, hogy Symbian helyett Windows Phone operációs rendszer lesz az okostelefonjain, és novemberben dobta piacra az első ilyen készülékeket, a Lumia 710-es és 800-as modelleket. Az eladások azonban lassan növekedtek, 2012 első negyedévében kétmillió Lumiára volt vevő, míg a csütörtökön kiadott negyedéves pénzügyi jelentésben újabb négymillió eladott Lumia szerepelt. Csak összehasonlításképpen: az első iPhone az eladások ötödik negyedévében lépte át a hatmilliós küszöböt, az androidos mobilokból a rendszer bemutatása utáni évben összesen 6,8 millió fogyott.

Ha nem csak a Lumiákat számoljuk, a Nokia 10,2 millió okostelefont adott el a három hónap alatt, ami jelentős esés a tavalyi második negyedév 16,7 milliós eladása után. A vállalat összesen 83,7 millió mobilt értékesített (egy éve még 88,5 milliót).

Az egykor piacvezető Nokia késve lépett be az új generációs okostelefonok piacára, és a befektetők ezt nem nézték jó szemmel: a Windows Phone-ra épülő stratégia bejelentése után 84 százalékot esett a finn cég részvényárfolyama, ami szerdán 1,37 eurón zárt Helsinkiben. De az árfolyam járt már 1,33 eurón is, ami 18 éves mélypont a cég történetében.

A június 30-án véget ért negyedévben 1,41 milliárd eurós veszteséget könyvelt el a Nokia, szemben a tavalyi 368 millió euróval, ugyanakkor a készpénztartalékát egy év alatt 306 millió euróval növelte. A portfolio.hurészletes elemzése kiemeli, hogy a Nokia készpénzállománya 4,2 milliárd eurót ért el, ami a cég piaci kapitalizációjának 81 százaléka. A vállalat 7,54 milliárd eurós bevétele meghaladta az elemzők 7,37 milliárdos várakozását, a mínusz 327 milliós működési eredmény azonban alacsonyabb, mint a várt mínusz 291 millió euró, írja a Portfolio.

 A Lumia-sorozatban bevezetett drágább modelleknek köszönhetően a Nokia által eladott okostelefonok átlagára a tavalyi 141 euróról 151 euróra nőtt.

A Nokia júliusban felére csökkentette a csúcskategóriás készüléke, a Lumia 900 árát az Egyesült Államokban, ahol ezt megelőzően is elég alacsony áron, 100 dollárért adták a készüléket. A Nokia azt mondta, hogy ez az árcsökkentést a normális stratégia része. Ebben lehet valami, hiszen a rivális Apple is hasonlóan járt el az első iPhone esetében: három hónappal a boltba kerülés után 200 dollárral vitte le a készülék árát.

Csúcsra járatták az okostelefonok a Samsung nyereségét: a cég történetének legjobb, 5,9 milliárd dolláros profitját könyvelhette el az április és június közötti üzleti negyedévben. Mindezt úgy, hogy a cég forgalma elmaradt az elemzők várakozásaitól.  A Galaxy S 3 felfutása miatt a nyári hónapokban újabb csúcsdöntés várható, akár 25-27 százalékkal is lenyomhatják a mostani rekorderedményt.

A cég ugyan piacvezető a tévék és a memóriacsipek gyártásában is, az utóbbi években mégis az okostelefonos üzlet vált a legfontosabbá, mára a vállalat bevételeinek 70 százalékát ez az üzletág hozza. A tavasz különösen szerencsés időszak volt, a konkurensek közül a HTC és a Nokia súlyosan gyengélkedett, az Apple pedig épp félúton volt a tavalyi iPhone-verzió divatjának lecsengése, és az idei bejelentése között. A Samsung közben letarolta a piacot, a Galaxy S 3-ból egymagában 19 milliót adtak el, de a teljes Galaxy-család szárnyalt, egyes országokban 40-60 százalékkal emelkedtek az eladásaik. Az elemzők szerint a Galaxy-sikertörténetet csak az idén őszre várt, hatodik generációs iPhone fogja tudni megállítani, de mivel az Apple telefonjainak a Samsung a legnagyobb alkatrész-beszállítója, várhatóan ez sem fogja annyira érzékenyen érinteni a céget.

A Samsungnál a rekord, és a további bíztató kilátások ellenére sem ünnepelnek, az okostelefonos üzletág mellett ugyanis a cég többi szárnya elég halványan teljesít. A tévék piaca világszerte döglődik, gyakorlatilag csak a Samsung és az LG úszta meg a veszteségesbe süllyedést, ők is csak azért tudták növelni a piaci részesedésüket, mert a japán vetélytársak általános zuhanórepülésben vannak a Sonytól a Panasonicon át a Sharpig. Ezt tetézi a memóriacsipek piacának gyengélkedése, az euró alacsony árfolyama, és az elmélyülő európai válság (Európa a Samsung szórakoztató elektronikai részlegének legnagyobb piaca). Emiatt fordulhatott elő az az abszurdnak tűnő eset, hogy a cég történetének legnyereségesebb időszakában a vállalat részvényárfolyama 15 százalékot csökkent, és ezen a rekordot hozó pénzügyi jelentés bemutatása is csak egy százalékot tudott javítani.

Táblagépének sikere után az okostelefonok piacán is próbára tenné magát az Amazon. A kereskedelmi portál a kínai Foxconnal dolgozik a készülék kifejlesztésén – írta a Bloomberg hírügynökség névtelen forrásokra hivatkozva. A pletykát kiszivárogtató informátorok azért kérték nevük elhallgatását, mert az Amazon tervei nem nyilvánosak.

Olcsóbb okostelefonok segítségével az Amazon szélesebb felhasználói körhöz tudná eljuttatni az online boltjában árult e-könyveket, dalokat és mozifilmeket. A vállalat viszonylag sokat eladott a Kindle Fire táblagépből, és régóta terjed a pletyka, hogy újabb digitális eszközöket tervez piacra dobni. Tavaly novemberben Mark Mahaney, a Citigroup egyik elemzője, egy okostelefon megjelenését jósolta.

Iparági források szerint az Amazon mobiltechnológiákkal kapcsolatos szabadalmakat is vásárolna, hogy azok segítségével hárítani tudja a rivális gyártók támadását. Az Amazon állítólag érdeklődött az InterDigital szabadalmi portfoliója iránt, de azt végül az Intel szerezte meg 375 millió dollárért. Szakértők szerint az Amazon nyitott szemmel jár a világban, hátha adódik egy újabb vásárlási lehetőség.

Két éve még csak kutatási célból építettek biztonsági szakemberek botnetet androidos telefonból, mára azonban a Microsoft tanulmánya szerint a bűnözők ténylegesen használják ezeket a mobileszközözöket. A botnetek olyan illegális, fertőzött számítógépekből álló hálózatok, amelyeket különböző akciókra, például spam kiküldésére, vagy túlterheléses támadásokra használnak.

Terry Zink kutató azt állítja, bizonyítékot talált rá, hogy az androidos készülékek spamet küldtek ki a Yahoo emailszerverein keresztül. (A cég Windows Phone platformja egyébként a Google legnagyobb riválisa lehet.) Az Androiddal kapcsolatban már korábban is felmerültek biztonsági problémák, többször előfordult már, hogy kártevőket távolítottak el az alkalmazásaikat gyűjtő Google Playből. A támadók egyik gyakori módszere, hogy az ismert programok hamis változatát készítik el, mely látszólag ugyanazt tudja, mint az eredeti, a háttérben azonban káros kódokat futtat.

A Microsoft felfedezése viszont változást mutat ezen a területen. „Mindannyian hallottunk már pletykákat, de ez az első alkalom, hogy tényleg láttuk is, hogy egy spammer androidos botnetet irányítson” – írja Zink blogbejegyzésében. A fertőzött eszközök egyszerűen belépnek az áldozat Yahoo-fiókjába, és spamet küldenek szét.

Graham Cluley, a Sophos biztonsági cég szakértője a BBC-nek elmondta, hogy elég valószínű, hogy tényleg androidos készülékekről indultak a spamek, azonban az eddigi támadások alapján azért ezt nem lehet biztosra venni.

A Microsoft felhagyott a válasz lebegtetésével a felhasználók százezreit érdeklő kérdésre, és beadta a keserű pirulát a Windows Phone 7-et futtató okostelefonok gazdáinak: a rendszerük gyakorlatilag halálra van ítélve, nem lehet majd a hamarosan megjelenő Windows Phone 8-ra frissíteni. Ez azt is jelenti, hogy a WP8-ra írt alkalmazások sem fognak futni a WP7-es készülékeken. A mobilos operációs rendszereknél ez a megoldás nem éppen szokványos, az iOS és az Android esetében is biztosra veheti az egyszeri vásárló, hogy jó pár szoftvergenerációig lépést tud majd tartani a telefonja a frissebb verziókkal.

A Microsoft szerint a WP8 egyszerűen túl nagy lépés a most a 7.5-ös verziónál járó régi rendszerhez képest, a legalapvetőbb funkcióktól írtak mindent újra a programban, ezért reménytelen feladat hetesről nyolcasra frissíteni a telefonokat. A hamarosan megjelenő 7.8-as verzió, amit a hetes és nyolcas generáció közti átmenetként hirdettek, valójában csak a felhasználói felületében másolja a WP8-at, a háttérben a régi szoftver fut.

A cég hivatalos álláspontja az, hogy mindez szándékosan így volt tervezve már a kezdetektől, csak éppen a felhasználóknak nem kötötték az orrára, még akkor sem, amikor a drága, és a konkurencia csúcskészülékeit lepipálóként bemutatott Lumia 900-akra telepítették a zsákutca-windowsokat. Mindez azért alakult így, mert a WP8 fejlesztése rögtön a WP7-é után kezdődött, és sokáig párhuzamosan zajlott a jelenleg elterjedt 7.5-ös verzióéval.

A WP8 kiszolgálására épített ökoszisztéma jó néhány funkcióját ki tudják majd használni frissítés nélkül is a régi telefonok, mint a SkyDrive felhőszolgáltatás, az Xbox Live-val való összefonódás, a Bing kereső, illetve térkép fejlesztett verziói. A Microsoft szóvivője szerint egyszerűen túlságosan lemaradtak volna a konkurenciaharcban, ha várnak a moblilos operációs rendszerek között igazi csúcsminőséget képviselő (legalábbis annak ígért) WP8 elkészültéig, ezért dobták piacra a már születésekor halálra ítélt WP7-et – és ezért került kényelmetlen helyzetbe annak teljes felhasználói  tábora. A WP7 százezresre rúgó alkalmazáskínálata viszont továbbélhet, mert a WP8 lefelé kompatibilis lesz.

Gyorsan halad előre a Boot to Gecko nevű projekt, amit a Mozilla szűk egy éve indított el. A Firefox böngészőt fejlesztő alapítvány célkitűzése az, hogy legyen egy nyílt webes szabványokra (például html5-re) épülő mobil oprerációs rendszer. A TechCrunch szerint annyira felgyorsult a fejlesztés, hogy akár hónapokon belül piacra dobhatják a rendszert.

A Mozilla időközben átnevezte a rendszert a könnyebben megjegyezhető Firefox OS-re. Így már nemcsak a műszaki érdeklődésűek fogják megérteni, hogy miről is van szó, hiszen a Firefox böngésző nevét világszerte sok százmillióan ismerik. Az alapítvány új támogatókat is szerzett; a szolgáltatók közül a Telefonica, a Sprint, a Deutsche Telekom, a Telenor és Telekom Italia, míg a gyártók közül a ZTE és a TCL (az Alcatel márkanevű mobilok gyártója) jelezte elkötelezettségét.

A támogatók nevéből a TechCrunch szerint arra kell következtetni, hogy a Firefox OS-t belépő szintű okostelefonokra optimalizálják. Erről azonban egyik érintett sem beszél, a Mozilla is csak annyit árult el, hogy Qualcomm Snapdragon processzor hajtja majd meg a rendszert.

Izgalmas lesz megfigyelni, hogy az Android mellett miként teljesít majd egy újabb nyílt forráskódú operációs rendszer. A Google Android most pont az alsó szegmensben teljesít kiemelkedően. A szolgáltatók viszont abban érdekeltek, hogy élénkítsék a versenyt, és az előfizetőiknek ne csak az Androidot tudják ajánlani.

Alig pár nappal az indulása után a Google böngészője, a Chrome a legnépszerűbb Apple alkalmazásboltjában, vagyis az iPhone-ok és iPadek használói az Apple legnagyobb riválisának a termékét töltik le leggyakrabban készülékükre, írja a PC World.

Napokon belül másodszor is komoly sikert ért el az Apple a Samsunggal folytatott szabadalmi háborújában. Az ügyben eljáró szövetségi bíróság a szabadalmi per végeztéig betiltotta a Galaxy Nexus telefonok árusítását az egész Egyesült Államokban, írja a digitaltrends. Pár napja a Galaxy 10.1 Tab árusítását függesztették fel.

Tisztán emlékszem az első alkalomra, amikor a kezembe vettem az Apple iPhone-t, amit eleinte csak az Egyesült Államokban dobtak piacra. Akkorra már legalább száz Nokiát, Samsungot, LG-t, Motorolát és Sony Ericssont kipróbáltam, és az egyszerű, gördülékeny, látványos kezelőfelület egyszerűen sokkolt. Percekig csak azt motyogtam magam elé, hogy ilyen nem lehet, ez képtelenség.

Abban az évben kezdődött a mobilinternet hódítása a megabites letöltési sebesség megjelenésével, ami megteremtette az igényt a jó böngészővel felszerelt okostelefonok iránt. Az akkori vezető mobilgyártók próbálkoztak, de a wapos örökségből nehezen törtek ki. Hatalmasat tévedtek, hogy a hardveres specifikációra koncentráltak, és nem a telefonok kezelhetőségére. Az első iPhone például szánalmas letöltési sebességet nyújtott, hiszen EDGE hálózaton csak néhány száz kilobittel töltötte lefelé az adatokat, míg a vele egyidőben piacra dobott Nokia N95 már 3,6 megabiten pörgött. A Nokia 2007-ben rekordnyereséget termelt, és arrogánsan lenézte az Apple okostelefonját.

A Nokia akkorban félkész operációs rendszerekkel és közepesen jó táblagépekkel kísérletezett, és nem vette észre, hogy a Symbian nem sokáig lesz versenyképes az iOS mellett. Az üzleti modellje is teljesen felborult. A finn gyártó mesterségesen felosztotta a készülékek piacát: az üzleti Nokiákban külön gombbal nyílt meg a levelezés és a naptár, de vacakabb volt a zenelejátszó, mint a multimédiás mobiljaiban. Az utóbbiak pedig egy gombnyomással indították a zenét, de szándékosan kihagyták az alapszoftverből a legfontosabb üzleti funkciókat.

Külön említést érdemel a készülékek formatervezése, a gyártók ugyanis elképesztő hülyeségekkel rukkoltak elő. Nem véletlenül született cikk az Indexen ezzel a címmel: „Nyomorult az összes zenelejátszós mobil?” Azok voltak. A Nokia N81 különösen izgalmas modell volt, a kijelzője alatt ugyanis 16 gombot sikerült elhelyezni, ami legalább 11-gyel több volt, mint amennyire szükség lett volna. A többi gyártó is csak úgy csinált, mintha utánozni tudná az Apple-t, de az érintőkijelzős mobiljaik egytől egyig vacakok voltak. Másfajta érintőkijelzőt használtak (kapacitív helyett az ódivatú rezisztívet), és az Apple riválisainak láthatóan halvány elképzelésük sem volt arról, hogy mitől lesz egy okostelefon jól használható. Operációs rendszereik lassúak, kaotikusak voltak, böngészőjük leragadt az átkozott WAP-korszakban.

Nem sokkal az iPhone után, 2007 végén érkezett meg a gyártók jövőbeni megmentője, a Google Androidja, az Apple pedig ősszel máris 200 dollárral levitte az iPhone árát. Talán rájöttek a cégnél, hogy az első verzióban túl sok volt a hiba és kevés a funkció. Vagy csak azért tették, mert már kilövésre készen állt a 3G-s verzió, ami a kezelőfelület forradalmi átalakítása után a szoftverek kereskedelemét terelte új irányba.

Kinyílt a világ előtt

Az Apple második csapása a mobiliparra a fejlesztői készlet (SDK) kiadása volt, amit hamarosan követett az App Store nevű szoftverbolt bevezetése. Tulajdonképpen ez utóbbi volt a nagyobb durranás, és a 2008 nyarán bemutatott iPhone 3G volt a világ első olyan okostelefonja, amit néhány gombnyomással teljesen új funkciókkal lehetett kibővíteni. Az App Store kínálatában azóta is megtalálhatók a bugyuta fingóprogramok éppúgy, mint a nyelvtanulást segítő appok, a professzionális képszerkesztők és más üzleti alkalmazások.

Az Apple nagy hangsúlyt fektetett a tömegpiac igényeire, tehát a zeneboltját is elérhetővé tette a mobilon, így az iPod sikerét át tudta menteni a telefonjába. A szoftverboltban pedig a játékok domináltak, és az 1-10 eurós átlagárral sokkal több felhasználót ösztönöztek vásárlásra, mint amennyien hajlandóak venni maguknak egy Nintendo vagy Playstation konzolt. Az eladásokat segítette az is, hogy az App Store megtalálható volt a frissen bemutatott iPod Touch multimédiás lejátszón is, tehát azok is tudtak programokat venni, akik még nem győződtek meg az okostelefonok hasznosságáról.

Az iPhone 3G megjelenésével tetőfokára hágott az Apple körüli hisztéria. Amikor az okostelefon a boltokba került, rajongók ezrei várakoztak az Apple boltjai előtt, hogy elsőként szerezzék be az új modellt. Látványosan megugrott a cég forgalma, év vége előtt eladták a tízmilliomodik iPhone-t, amit hivatalosan még csak két tucat országban forgalmaztak.

Ebben az évben már az első repedések is megjelentek a mobiliparban. A Razr nevű pengemobilok sikerébe belefulladt Motorolát máris ketté akarták vágni. A vállalat elfelejtett reagálni az iPhone-ra, és azt hitte, hogy a hagyományos telefonok még mindig szexik. A Nokia eközben kényelmes tempóban fejlesztgette az érintőkijelzős mobilját, magasról lenézte az Apple próbálkozását. Való igaz, hogy a Symbian alapú okostelefonjaira sokkal hamarabb lehetett szoftvereket telepíteni, mint az iPhone-ra, de ez korántsem volt egyszerű, hiszen akkor még nem volt a készülékein beépített szoftverbolt. A Nokia kínálatának sokszínűsége is visszaütött: még a saját fejlesztésű szoftverei sem futottak mindegyik készülékén.

Válságban is erős maradt

Világszerte tombolt a gazdasági válság 2009-ben, amit a mobilgyártók is megéreztek. Kivéve az Apple, a cég ugyanis rekordnyereséget ért el. Drámaian zuhant viszont a Nokia nyeresége, több egymást követő negyedévben is veszteséges volt a Sony Ericsson, és folytatódott a Motorola haláltusája. A RIM még jól elvolt a Blackberryvel, az üzleti felhasználók még méregették az iPhone-t, hogy az miként passzol majd a vállalati belső rendszerekhez. Az iPhone 3GS ráadásul csak egy szolid hardveres frissítést hozott, és a szoftvere, az iOS 3.0 is csak néhány nagyon kritikus hiányt pótolt. Megjelent például a másolás-beillesztés és az mms.

Ebben az évben a gyártók még csak kísérleteztek az Androiddal, de a Google ingyenes rendszere már akkor jobbnak tűnt, mint amilyen rendszereket a mobilgyártók kitaláltak maguknak. Az akkor még kevésbé ismert HTC volt a Google egyik fő gyártói partnere, és a Hero nevű okostelefonnal nagy sikert ért el az iPhone képességeire vágyó, de az Apple világától irtózó vásárlók körében. A Samsung Spica pedig a középkategóriába is bevezette a Google rendszerét. A koreai cég csúcsmobilja ebben az évben a gyönyörű kijelzővel, HD felbontású kamerával és elavult Symbian rendszerrel felszerelt 8910i Omnia HD volt. A Nokia az N97-tel próbálkozott, illetve piacra dobta az új Maemo Linuxot futtató N900-as zsebszámítógépet, amivel csak mérsékelt sikereket ért el.

Fellendül az Android

Az Android 2010-ben már nagyon erőre kapott, tízszer több telefont adtak el a Google operációs rendszerével, mint az előző évben. A januárban megjelent Google Nexus One referenciatelefont azonban kevés gyártó tekintette mintának, ami teljes káoszhoz vezetett. Voltak szétnyitható, csavarható és hagyományos formájú készülékek, és az Android többféle verziója volt forgalomban, nem volt egységes a felhasználói élmény. Viszont ebben az évben jelent meg az androidos tábor két legfontosabb készüléke, a Samsung Galaxy S és a HTC Desire. A Microsoft pedig nagy csinnadrattával bemutatta Windows Phone 7 nevű operációs rendszerét.

Az okostelefonok oprendszerének rangsorában az iOS a negyedik helyre csúszott vissza, mert az év nagy részében csak az iPhone 3GS volt kapható, és ennek hardvere sokkal gyengébb volt, mint az előbb említett androidos csúcstelefonoké. A Galaxy S grafikus kezelőfelülete volt olyan jó, mint az iOS-é, a hardvere pedig alázta az Apple iPhone 3GS-t. A Samsung a piacvezető pozíció közelébe került, de az Apple is résen volt, és jogászok hadseregét szabadította rá dél-koreai riválisára. Az Apple azt állította, hogy a Galaxy S az iPhone koppintása, és a hasonlóság valóban szembetűnő. De a Samsung volt olyan pofátlan, hogy a Galaxy sorozatot kibővítette még több hasonló készülékkel, amivel szélesebb rétegeknek elérhetővé tette a jól megtervezett interfészt. A két cég azóta is több kontinens bíróságain hadakozik egymással.

Persze az Apple nemcsak a jogászainak adott munkát, de fejlesztési képességeit is megvillantotta. Bemutatta az iPhone 4-et, ami az év végére brutálisan felpörgette a cég forgalmát. Az utolsó negyedévben 14 millió iPhone talált gazdára. Bár az Apple-nek akadt egy kis gondja az iPhone 4 antennájával, úgy tűnik, a nagy felbontású kijelző, a 720p felbontású kamera és az egyedi dizájn többet nyomott a latba a vevőknél.

Az iPhone 4 már az iOS 4-es verziójával került a boltokba. A legfőbb újdonság az volt, hogy egyszerre több programot futtathattunk, és két gombnyomással átléphettünk egyik futó programokból a másikba. Az Apple az iPhone 4-gyel tört be a legnagyobb mobilgyártók közé, ez a készülék már hardveresen és szoftveresen is eléggé rendben volt. Még ma is sokan inkább ezt választják, mint hogy több pénzt fizessenek a 2011-ben bemutatott iPhone 4S-ért, ami mindenben egy kicsit jobb, de nincs benne forradalmi újdonság.

2011 a szoftver tekintetében is csak szerény frissítést hozott. Az iOS már nem diktálta, hanem követte az iparági trendeket. Sok funkciót egyszerűen átvettek az Androidból, ilyen például a fentről lehúzható értesítési mező, a közösségi- és csevegőhálózatok integrációja. iCloud? Ugyan már, az Android régóta szinkronizálta a fényképeket és a fontosabb adatokat. Az iOS 5 egyetlen komolyabb újítása a Siri nevű hangvezérléses rendszer volt, de ez most is csak a legelterjedtebb világnyelveken érti meg az utasításokat. Nem az új iOS-en és az iPhone 4S-en múlt, hogy az Apple megint jelentősen növelni tudta az eladásait. Sokkal fontosabb volt saját üzletekkel megjelenni Kínában, ami megnyitotta az Apple előtt a milliárdos ország piacát.

Az iparági változások az Apple előnyére váltak, de még többet nyertek androidos gyártók. A Samsung markolta a legnagyobbat, és 2012-ben már átvette Nokiától a vezető mobilgyártói címet. A Samsung azonban csak darabszámban vezet, mert a mobilipar nyereségének a legnagyobb részét még mindig az Apple vitte (és viszi most is) haza. A Nokiánál 2011 elején kiborult a bili, mert a vállalat hiába adta el a legtöbb mobilt, folyamatosan csökkent rajtuk a nyeresége. Stephen Elop, a cég új vezérigazgatója égő platformként jellemezte a Nokiát, és sürgősen nekilátott a reformoknak. Kirúgott sok ezer embert, és tett néhány elhamarkodott lépést is, például 2011 elején bejelentette a Symbian leépítését, de csak az év végén mutatta be az új Lumia készülékeket, amiken már Windows Phone 7 fut.

Mindenki támad

Idén még nem frissült az iPhone, pedig a rajongók nagyon várják az ötödik verziót. Már előkerült az ázsiai sufnikból néhány eredetinek tűnő alkatrész, amik arról árulkodnak, hogy az Apple még mindig csak követi a piacot, ahol az Android vezet a technológiai újdonságok tekintetében. Az Androidot használó gyártók csúcskészülékei például 4-5 hüvelykes kijelzővel és négymagos processzorral kaphatók, tehát elméletileg jobbak, mint az iPhone 4S. A kiszivárgások alapján a méretet követi az Apple, az iPhone 5 kijelzője is 4 hüvelykes lesz. A többi alkatrészről viszont még nem tudunk semmit.

Az iOS rendszer is kezd kicsit avasnak tűnni, különösen a Windows Phone mellett. A Microsoft kitalált egy teljesen új grafikus interfészt, és nagyon keményen dolgozik azon, hogy behozza a lemaradását. Mert a Windows Phone-ban vannak még hiányosságok, akárcsak az iOS első verzióiban. A Windows Phone fejlődésén múlik az is, hogy a Nokia időben talpra tud-e állni, vagy beolvad, eltűnik a süllyesztőben. Az Apple pedig leragadt az évtizedekkel ezelőtt kitalált, ikonokra épülő struktúránál, és ha mindig csak átemel újításokat másoktól, akkor sokkal kaotikusabb lesz az iOS, mint a Windows Phone. Ezzel az Apple elvesztené a kezdő felhasználókat, akik éppen azért választották az iPhone-t az Androiddal szemben, mert nem akarnak telefont bütykölni.

Persze nem biztos, hogy ez a lemaradás rövid távon gondot okoz: az Apple ennek ellenére is növelheti az eladásait. Amikor kijön az iPhone 5, százezrek szaladnak majd megvenni. Arra is számíthatunk, hogy ezzel egyidőben lemegy az iPhone 4 ára, ami további százezreket vonzhat, mert ez a modell is van olyan jó, mint egy közepes androidos készülék. Ennél többet nem is szeretnék jósolni, inkább fejet hajtok Steve Jobs, az Apple tavaly elhunyt vezérigazgatója, és Johathan Ive, a cég vezető tervezője előtt, akik öt évvel ezelőtt teljesen átformálták a mobilipart.

A Samsung arra számít, hogy már júliusban átlépi a tízmillió eladott példányt a Galaxy S III, ekkorra már az amerikai és más jelentős piacokon is meg lehet vásárolni a mobilt. A Reuters jelentése szerint a cég telekommunikációs részlegének vezetője, JK Shin becsülte így a szállítási adatok alapján.

A mobil alig két hónap alatt éri el a tízmilliós darabszámot, hiszen május végén kezdték el árulni 28 országban Európában és a Közel-Keleten. Dél-Koreában most kezdte meg az árusítást, az amerikai piacon pedig a hónap végén kerül a boltokba a Samsung csúcstelefonja.

A cég szerint ez lesz a legnagyobb piacra lépésük, júliusra 145 országban szeretnék árusítani a mobilt. A hírek szerint még a Galaxy III piacra árusításának kezdete előtt kilencmillió előrendelés volt, a tízmilliós számot most először mondják hivatalosan a cég tisztségviselői. Ha valóban átlépi a tízmilliós darabszámot a Galaxy S III két hónap alatt, azzal a Samsung tudja bizonyítani a felhajtást, amit volt körülötte.

Összehasonlításként, a Galaxy SII-nél hárommillió előrendelés volt, az SII-ből és a Galaxy S-ből együtt ötvenmillió darabot adtak el világszerte. Ha az SIII-ből sikerült két hónap alatt ennek húsz százalékát eladni, az méltó versenytárssá teszi az Apple iPhone-jával.

Májusban 2 millió 462 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma, a teljes előfizetői táboron belül az aktív, a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő ügyfeleké 1 millió 907 ezerre emelkedett - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken.

Egy hónappal korábban, áprilisban az összes előfizetés száma 2 millió 399 ezer, az aktívaké 1 millió 860 ezer volt, így egy hónap alatt 63 ezerrel nőtt a mobilinternet-előfizetések száma, az aktív ügyfeleké pedig 47 ezerrel emelkedett.

A közlemény szerint a forgalmazásban részt vevő aktív előfizetések alapján a Telenor piaci részesedése 29,17 százalékról 29,59 százalékra nőtt, ugyanakkor a T-Mobile-é 47,11 százalékról 46,90 százalékra, a Vodafone részesedése 23,72 százalékról 23,50 százalékra csökkent. A gyorsjelentés adatai alapján az összes előfizetőt tekintve a Telenor piaci részesedése 28,17 százalékról 28,31 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 23,74 százalékról 23,63 százalékra, a T-Mobile-é 48,08 százalékról 48,06 százalékra csökkent.

Májusban az adatforgalom alapján a Telenor piaci részesedése az egy hónappal korábbi 44,51 százalékról 44,79 százalékra, a T-Mobile-é 38,06 százalékról 38,20 százalékra emelkedett, miközben a Vodafone-é 17,43 százalékról 17,01 százalékra csökkent.

A három mobilszolgáltató együttműködésén alapuló gyorsjelentés szerint az előfizetők az előző havi 1 millió 986 ezer után májusban 2 millió 061 ezer gigabájt adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,08 gigabájtra emelkedett.

A Windows Phone 8 (WP8) alapú okostelefonok megjelenésének idejéről még semmit nem tudunk, de az operációs rendszerben megtalálható újdonságokról már szinte mindent. A Microsoft szerdán részletesen bemutatta a szoftveres és hardveres változásokat. Például támogatást kapnak a többmagos processzorok, míg a pc-kből átvett NT kernel segítségével a fejlesztők könnyebben tudják majd több platformra portolni az alkalmazásaikat. Lesz mobil pénztárca, megváltozik az indítómenü, a vállalatok pedig egy gyűjtőben helyezhetik el az alkalmazottaiknak szánt belsős alkalmazásokat.

Sajnos olyan alapvető változások lesznek, amiket nem lehet csak úgy beépíteni a jelenlegi Windows Phone 7.5 rendszerbe. A Microsoft azonban készít egy köztes, 7.8-as verziót, amiben az új indítómenü biztosan megtalálható lesz. A sajtótájékoztatón olyan alkalmazásokat is bemutattak, amik csak a Nokia Lumia telefonokon lesznek elérhetők. Jövő hétre ígérték a PlayTo nevű szoftvert, amivel a készüléken tárolt képeket végre át lehet majd sugározni a DLNA-s tévékészülékekre. A Nokia Counters segítségével az adatforgalmat mérhetik a szűkebb mobilnetes csomagot használó előfizetők, és az is kiderült, hogy a finn gyártó miért vette meg a Scalado nevű céget. A Scalado által kifejlesztett képszerkesztő algoritmusokkal bővítik a Lumia telefonok kameraszoftverét.

Kernelben az erő

Eddig is sok újítás volt a Windows Phone platformban az iOS-hez és az Androidhoz képest, de a Microsoft egy fontos dologtól még nem tudott megszabadulni: a régi verzióból átvett Windows CE-s örökségtől. A microsoftos Joe Belfiore elmondta, hogy a régi kernelt kidobták, és a WP8 átvette a modern Windows 8 alapszoftverét. Ez azt jelenti, hogy az asztali gépeknek és a mobil eszközöknek azonos fájlrendszere, multimédiás keretrendszere, eszközmeghajtói és hálózati alrendszerei lesznek.

A Microsoft még a nyáron kiadja azokat az új szoftverfejlesztői eszközöket (az SDK-t), amikkel a programozók egyszerre készíthetnek alkalmazásokat a Windows 8-ra és a Windows Phone 8-ra. A Windows Phone-os készülékek beépített szoftverboltján, a Piactéren most elérhető százezer alkalmazás mindegyike fut majd az WP8-as rendszeren. A fejlesztők persze új lehetőségeket is kapnak, például használhatnak natív C és C++ könyvtárakat, SQLite és DirectX támogatást.

Érdemes lesz a játékokat rögtön mindkét platformra megírni, mert a 8-as verziójú rendszerek a tableteken és az okostelefonokon is támogatják majd az NFC-alapú kapcsolat felvételt. Ennek köszönhetően elég lesz játék közben összeérinteni a Windows 8-as tabletet egy WP8-as mobillal, és máris egymás ellen játszhatunk a két eszközön.

Bővül a kompatibilis hardverek köre, és a mobilokra átültetett NT kernel igencsak jövőbiztos: már 64 magos rendszerekben is kipróbálták. Idén ősszel a kétmagos processzorokon lesz a hangsúly, aztán jöhet több processzormag is. A kijelzők is változnak, a jelenlegi 480x800 pixeles felbontás mellett megjelenik 720p és a WXGA. A Microsoft kényesen ügyelt arra, hogy ne változzon meg a képarány, mert biztosítani akarta, hogy a jelenlegi WP7.5-ös alkalmazások módosítás nélkül is fussanak a nagyobb felbontású kijelzőkön. Aki pedig ki akarja használni a nagyobb felbontást, később is átírhatja a kódokat - mondta Belfiore.

A Microsoft végre engedélyezi a kivehető microSD-kártyák használatát, és a memóriakártyára nemcsak képeket, zenéket és videókat, hanem szoftvereket is felmásolhatunk majd. Azért a rugalmasságnak is határt kellene szabni, például nem szabadna megengedni a gyártóknak, hogy használhatatlanul kicsiny tárhellyel dobjanak piacra WP8-as mobilokat.

Üzleti képzés

Az eszközök közötti rövid hatótávú kommunikációt segítő NFC-nek és a biztonságos SIM-kártyáknak hála mobil pénztárca is lehet a WP8-ban. A Wallet Hub nevű menü tárolja majd a hitelkártyák, bankkártyák, számlainformációk és hűségkártyák információit, és amikor a Piactéren veszünk egy új alkalmazást a mobilra, itt választhatjuk ki a fizetőeszközt. Azt is megadhatjuk, hogy csak PIN-kód megadása után lehessen szoftvereket venni. Így nem kell aggódnunk, hogy a telefonnal lenyugtatott gyermek új appokat kezd vásárolni.

A vállalati rendszergazdák is kapnak jó funkciókat: a Microsoft azt állítja, hogy a WP8 teljesen jól illeszkedik majd a céges rendszerekhez. Lesz a készülékeken titkosítás, és ugyanolyan eszközökkel lehet majd a mobilokat menedzselni, mint a windowsos pc-ket. A legjobb újítás azonban a Company Hub, a cégeknek szánt gyűjtőmappa, ahová a dolgozóknak szánt appokat tölthetik fel a rendszergazdák. Itt olyan belső használatra szánt programok is megjelenhetnek, amelyek nem mennek át a Microsoft szűrőjén, nem kerülnek be a nyilvános Piactérre. A fejlécfétisben szenvedő cégeknek pedig mintákat is készítenek, hogy a márkájukhoz igazíthassák a Company Hub felületét.

Színesebb, hangosabb

A demókon mutatták be legszexibb változásokat, és ezek közül a legfontosabb az új indítókijelző. Ez a frissítés a WP7.5-ös modelleken is elérhető lesz, és bízzunk benne, hogy a bevezetésével nem várják meg a WP8 megjelenését. Többféle méretű csempe lesz, a ritkábban használt programoknak kisebb, a fontosabbaknak nagyobb négyzet vagy téglalap alakú indítóikont adhatunk majd.

Az Apple-féle Siri óta nagy népszerűségnek örvendő hangvezérlés a WP8-ban tovább fejlődik, beszéddel lehet majd irányítani a gyári és a telepített appok működését. Ehhez a rendszerhez a külső fejlesztők is hozzáférést kapnak, beépíthetik az alkalmazásukba. Ugyanez a nyitottság lesz igaz a Nokia térképeire is, amit beleintegrálnak a WP8-ba. Az appok fejlesztői nemcsak a GPS által vett földrajzi koordinátákhoz férnek hozzá, hanem a készüléken tárolt offline térképadatokhoz is.

Az Internet Explorer 10 böngésző gyorsabb lesz, mint a jelenlegi WP7-es brózer, mert ugyanazt a JavaScript motort használja, mint a pc-s változat. Továbbfejlődik a programok egyszerre történő futtatását kezelő rendszer, ha például egy navigációs alkalmazás használata közben megnézünk egy sms-t, nem szakad meg az útvonal követése. Amikor végzünk az üzenettel, visszaléphetünk a térképre, hogy lássuk is, merrefelé haladunk.

Az első Windows Phone 8-as okostelefonokat négy gyártó, a Nokia, a Samsung, a Huawei és a HTC gyártja le, és ötven nyelven, 180 országban lesznek kaphatók. A Microsoft azt ígéri, hogy minden telefont legalább másfél évig támogat, vagyis ennyi ideig biztosan mindenki megkapja majd a szoftverfrissítéseket.

Vannak stílusos mobiltelefonok, és vannak a Samsungok. A dél-koreai gyártó mobiljai annyira változatosak, mint egy csapat biztosítási ügynök. A Galaxy Ace 2 például simán lehetne a tavalyi csúcsmodell, de akár egy tíz évvel ezelőtti PDA is. Csupán a gyártó logója és az operációs rendszer árulja el, hogy egy modern készülékkel van dolgunk, az árkategóriát viszont lehetetlen belőni. Az uniformis egységes rendszert takar, a Samsung mindegyik androidos készülékére az általa kitalált Touchwiz kezelőfelületet telepíti fel. Ez nem különösebben szép, de praktikus, jól láthatók a nagy méretű feliratok, és emiatt könnyen kezelhető.

Ezzel szemben a Sony határozott stílusú, és ezt bele is építették készülék árába. Az egész idei Xperia sorozaton visszaköszönön a 2009-es Bravia tévék dizájnja, azokon is volt egy átlátszó sáv a kijelző alatt. Ez a sáv mindig a rendszerben kiválasztott téma alapszínével világít. A rózsaszín és lila mellett vannak semlegesebbek is, kék és zöld, és bár a sminktükör méretű Xperia U inkább női kacsókba való, férfikézben sem vállalhatatlan.

Az Xperia U menürendszere tökéletesen passzol a készülékhez, és ügyesebb, mint a Samsungé. Ha gyorsan el akarunk érni bizonyos programokat, akkor nem kerülhetjük el, hogy a widgetek mellett ikonokat is elhelyezzünk a főmenüben. Abban rejlik a Sony előnye, hogy a főmenüben mappákat is elhelyezhetünk, így több tucat alkalmazás fér el két-három ikonnyi helyet foglalva. A kezelőfelület letisztult marad, és ha háttérképnek beállítjuk gyermekünk/szerelmünk portréját, nem mászik rá az arcára egy Google Maps ikon. A Samsungnál ezt csak úgy tudjuk megoldani, hogy több oldalon terítjük szét az ikonokat, és sokat lapozgatunk. A Samsung azzal szépít, hogy az Alkalmazások menüben engedélyezi a mappákat, azokban elrejthetjük a soha nem használt ikonokat (javítás: a mappákat nem tudjuk elhelyezni a legalsó sávon, mint a Sony-nál, de elhelyezhetjük a widgetek mellett, így viszont azok kitakarják a háttérkép egy részét). A Sony Xperia az alkalmazások menüjében a használat gyakorisága alapján tudja sorrendbe állítani az ikonokat, és ez is nagy segítség.

Új fiú a tömbben

A Windows Phone (WP7) operációs rendszert futtató Nokia Lumia 610 feltűnési viszketegségben szenved, mint a felfúrt kipufogós VW Golfokkal ralizó diszkósok. A ciánkék burkolat és a csillogó keret nagyon vad, rögtön rászegeződnek a tekintetek, ha a mobil előkerül a zsebből. Nagyjából akkora, mint a Samsung Galaxy Ace 2, de egy kicsit nehezebb, és ellenállóbbnak tűnik.  A Lumia operációs rendszere is teljesen összhangban van a kinézettel, de a Windows Phone dizájnja mindegyik gyártónál egységes, csak a színekkel lehet játszani.

A Windows Phone rendszert másképp tudjuk személyre szabni, mint az Androidot. Ha jól ki akarjuk használni a rendszerben rejlő lehetőségeket, előbb le kell ülni saját menüket gyártani. Létre kell hozni fontos névjegycsoportokat (család, kollégák), a Nokia Autóval vagy a Közlekedés programokkal saját útvonalakat kell tervezni, és ezeket kirakni a főmenübe. Illetve érdemes néhány színesebb appot is kihelyezni, hogy ne legyen olyan monoton a menürendszer.

Beír, böngész, talál

Az okostelefonok kritikus része a billentyűzet, mert rendszeresen kell használnunk. A Windows Phone virtuális gombjai viszonylag jók, de nem módosíthatók, mint az Androidon, ahol tucatnyi különféle billentyűzetszoftvert vehetünk a Google Play szoftverboltban. A WP7-ét úgy kell szeretni vagy nem szeretni, ahogyan azt a Microsoft megalkotta.

Androidon nem egységes a billentyűzetek helyzete, hiszen a széles Samsungon férfikézzel könnyebb gépelni, mint a keskeny Xperián. Ugyanakkor nagyon értékelem a Sony igyekezetét, mert egy korábban sokszor kritizált hibát kijavított: ha ékezetes betűt akarunk beírni, akkor a magyar ékezetes betűket érjük el a leggyorsabban. Nem kell végigszántani az ujjunkkal a kijelzőt, hogy elérjük az "ő" betűt.

A Windows Phone böngészője viszonylag jó, például szépen jeleníti meg a weboldalakat, és stabil, de korántsem nem olyan kifinomult, mint a Google brózere. Androidon több beállítási lehetőségünk van, ilyen például az automatikus oldalméretetés, az új ablakok hátérben való megnyitása, az előugró ablakok tiltása, a kezdőlap beállítása és a keresőmotor kiválasztása.

A Nokia által választott Windows Phone-nak pont a Bing webkereső a legnagyobb hátránya, mert az hazánkban gyakorlatilag használhatatlan. A dedikált keresőgomb eleve nem a mobilos változatát nyitja meg, mert a magyar Binghez még nem készítettek, de az is előfordul, hogy egy keresőszóra az égvilágon semmilyen találat nincs. Mivel az alapértelmezett kereső nem módosítható, a készülék keresőgombja tök fölöslegesen foglalja a helyet. Sokat segít, ha a google.com könyvjelzőjét kitűzzük a főmenübe, mert akkor a keresővel nyílik meg az Internet Explorer. Azért a Microsoft jobban tenné, ha összeszedné magát, ha a Google-lel akar versenyre kelni.

A Nokia kellett ahhoz is, hogy legalább a térképek jók legyenek a készüléken, mert a Bing Maps is gyengén teljesít. A Nokia autós navigációja offline is használható, előre lementhetjük magunknak az országtérképeket. Apró bökkenő, hogy a lementett térképet csak az autós navigáció használja, a normál térképszoftver használhatatlan internetelérés nélkül. A Nokiának nagyon jó a tömegközlekedési útvonalakat ajánló szoftvere.

A Google Térkép nem igényel sok magyarázatot, valószínűleg mindenki ismeri, és ez a mobilipar egyik legjobb térképszoftvere, nagyon gyorsan és könnyen kezelhető. Most ehhez is szükségünk van állandó netkapcsolatra, de hamarosan érkezik egy frissítés, aminek a telepítése után előre lementhetünk térképeket. Ez egy újabb megoldás annál, amit most a Labs menüpontban érünk el, mert teljes országtérképeket tárolhatunk majd a készülék memóriájában.

Kép, tár, jel

Hosszúkás alakja miatt kicsinek tűnik a Sony Xperia U kijelzője, pedig a képátlója ugyanúgy 3,5 hüvelykes, mint az iPhone-é. 480x854 pixeles felbontása kiváló, és a kijelző napfényben is viszonylag jól látható. Fényképezésben is kielégítő az Xperia U teljesítménye, 5 megapixeles fotókat és 720p videókat készíthetünk. Van exponáló gomb, és a lezárt készüléket egy másodpec alatt feléleszthetjük vele, ilyenkor rögtön elindul a fényképező app. A fotókat egy gombnyomással át tudjuk jászani DLNA-s tévére vagy számítógépre, amikor az otthoni wifire csatlakozunk, és minden tartalmat megoszthatunk a közösségi hálózatokon.

A Nokián is van exponáló gomb, ami feléleszti a készüléket. A Lumia 610 szintén 5 megapixeles, de a gyengébb csip miatt csak VGA felbontású videót tud készíteni. A fényképek közepes minőségűek. Ennek az okostelefonnak valamivel nagyobb a kijelzője, 3,7 hüvelyken 480x800 pixelt láthatunk, tehát nem állnak olyan sűrűn a képpontok, mint az Xperia U-n. Kijelzője olyan, mintha koptatott lenne, ami a 65 ezer színű lcd-panelnek köszönhető. A másik két készülék 16 millió színt tud megjeleníteni, így a Sony Xperia és a Samsung Ace 2 is lazán lenyomja a Nokiát.

A mobillal készített fényképeinket a Lumia 610 automatikusan elmenti a Skydrive tárhelyre, ha beállítjuk ezt a lehetőséget, és közösségi portálokra is továbbíthatjuk a fotóinkat. A fotókat kicsit feltuningolhatjuk a Nokia képszerkesztő alkalamzásával, és a Microsoft Research sok olyan ingyenes programot készített, amivel vicces hatásokat tehetünk az arcképekre. Egyedült azt nem értem, hogy a Microsoft miért hagyta ki a DLNA-s megosztást a Windows Phone rendszerből, amivel a képeket átsugározhatnánk a számítógépekre vagy a tévékre. Már a pc-s Windows 7-nek is ez volt az egyik legjobb multimédiás funkciója.

A Samsung Galaxy Ace 2 sem egy fotóművész, 5 megapixeles kamerájával közepesen teljesít, és még exponáló gomb sincs rajta. 3,8 hüvelykes kijelzője kicsit nagyobb, mint a Nokiáé, de a pixelek száma ugyanannyi, ezért a három mobil közül ennek a legalacsonyabb a pixelsűrűsége (az Apple szóhasználatával élve ez van a legmesszebb a retinakijelzőtől). A Samsung az Allshare nevű programmal sugároz tartalmakat más eszközökre, és van egy beépített képszerkesztője, amivel egyszerűbb módosításokat végezhetünk el a képeinken. Az Ace 2-re és a Sony Xperiára egyaránt igaz, hogy a Google Play szoftverboltban talicskányi képszerkesztő programot találunk.

Bitek, bájtok, hertzek

Annyira egyívásúak a tesztben szereplő készülékek, hogy a Sony és a Samsung ugyanarra az áramkörre épült, ugyanolyan Mali 400 MP grafikus gyorsítójuk van. Vannak azonban eltérések is: a Samsung kétmagos processzora 800 megahertzes, míg a Sony kétszer 1 gigahertzre gyorsított, ugyanakkor a Samsung 768 megabájt RAM-ot épített a mobiljába, míg a Sony csak 512 megát. Az adatkapcsolat sebessége mindkét mobilnál 14,4 megabites letöltést és 5,76 megás feltöltést biztosít. A Samsung beépített tárhelye 4 gigabájtos, és micro SD kártyával bővíthető, a Sony-nál viszont meg kell elégedni az 5,5 gigabájtos beépített tárhellyel, ami nem bővíthető.

A Nokia jócskán kilóg a sorból az egymagos 800 megahertzes processzorával, 256 megabájtos RAM-jával, valamint a 7,2 megabites letöltési sebességgel, de előnyére válik a 8 gigabájtos belső tárhelye.

Mennyi az annyi?

A három középkategóriás okostelefon közül a Sony Xperia U a legdrágább, a kártyafüggetlen verzió 75-80 ezer forintba kerül. Ugyanakkor ezt a mobilt rakták össze a legjobban, kívül-belül egységes, és a hardvere is erős. A Sony egyedi, de inkább komoly, mint fiatalos, és le kell mondanunk a memóriabővítésről. Jó vétel, de zenerajongóknak kevésbé ajánlott.

A Samsung Galaxy Ace 2 a második, akár a 70 ezer forintos árát, akár a hardverét vizsgáljuk. De ez nagyon hétköznapi eszköz, mint a régi bézs színű pc-k, amiket legszívesebben elrejtettünk az íróasztal alá. Erős, tárhelye kártyával bővíthető. Azoknak ajánlott, akik élnek-halnak az Androidért, azt is tudják, hogy mihez kezdjenek vele, de ennél többet nem adnának egy telefonért.

A Nokia Lumia 610 hardvere és szoftvere a leggyengébb, de 60 ezer forint körüli árával ez a legolcsóbb is egyben. Fiatalos, egyedi, és korlátozott hardvere ellenére egyszer sem fagyott le. Tárhelye nem bővíthető, de alapból jó nagy. A Windows Phone azonban sok hiányossággal küzd, ezért a Lumia 610 annak való, akik csupán egy jó érintőkijelzős mobilt akarnak, néhány szoftvert is telepítenének rá, de nem az okostelefonoktól várják a világ megváltását.

A Facebooknak jó mobilos stratégiára van szüksége, a Nokiának pedig egy megmentőre, mert az iPhone megjelenése óta zuhan a részvényárfolyama. A finn mobilgyártó olyan mély pontra jutott, hogy a Facebook tőzsdei bevezetésével milliárdossá vált Mark Zuckerberg simán felvásárolhatná, ha pénzzé tenné a tulajdonrészét. Még maradna is szerény 6 milliárd dollárja egyéb kiadásokra.

A Nokia pénteken jelentette be, hogy elbocsátja tízezer dolgozóját. A finn cég tőzsdei értéke most 9,3 milliárd dollár, ami nagyon messze van a 2000 közepén elért 269 milliárd dolláros csúcstól. A Nokia nagyon rövid ideig tudta magasan tartani az értékét, és 2005-ben már csak annyit ért, mint az akkor tőzsdére lépő Google. 2008-ban a Google az Androidnak, az Apple az iPhone-nak köszönhetően megelőzte a mobilipar veteránját, és a Nokia már lélegeztetőgépre szorul.

A Microsoft pumpálja is a pénzt a Nokiába, és amióta összeálltak a Windows Phone fellendítése érdekében, rendszeresen felmerül pletykaként a két cég egybeolvadásának lehetősége. Az biztos, hogy a felvásárlás nem lenne nagy kihívás a Microsoftnak, mert az Office és a Windows még mindig rengeteg pénzt termel. Ide kattintva egy szép grafikon is megmutatja a cikkben említett cégek értékét.

Mire véget ért a mobilmentes életem, a kormány és a mobilszolgáltatók nagyjából tisztázták, hogy kinek mennyibe kerül majd telefonadó. A parlament megyszavazta, hogy az egyéni előfizetőknél idén havi 400 forint, üzleti előfizetőknek 1400 forint legyen a telefonadó maximuma. Ezt a limitet jövőre emelik 700 illetve 2500 forintra.

A Magyar Telekom még nem közölte, hogy áthárítja-e a telefonadót az ügyfelekre, a Telenor addig akarja beépíteni az adót az áraiba, amíg egyszerre kétféle távközlési adót kell fizetnie, a Vodafone pedig az alaptarifát emeli meg a díjcsomag lebeszélhető percei arányában.

Kísérletem utolsó hetén majdnem belefulladtam az unalomba, mert már végigpróbáltam minden alternatív szolgáltatást. A Skype és a többi online vonalam mellett lecövekelve vártam, hogy vége legyen, és végre bekapcsolhassam a mobilomat. Hogy újra legyen egy telefonszámom, amin nem egy lakást, nem egy asztalon felejtett számítógépet hívnak fel, hanem személyesen engem. Na jó, a zsebemet, de ne vesszünk el a részletekben.

Kicsit csaltam a teszt érdekében, és június 7-én, egy nappal a határidő előtt visszakapcsolatam a mobilomat. Aznap senki sem hívott, ezek szerint egyetlen hónap elég, hogy megváltoztassuk mások telefonálási szokásait. Persze a sajátomon is változtatok, az asztalomra már visszakerült a vezetékes telefon, amit eddig lenéztem az ódivatúsága miatt.

Percek vannak hátra

Egyetlen általánosan alkalmazható módszer van a telefonadó hatásának csökkentésére: keresni kell egy jobb tarifát. Normál kapcsolt vonal helyett internetes telefont (VoIP), elavult mobiltarifa helyett újat, lehetőleg olyat, amiben mobilinternet is van. A pénzügyi szektorban jól ismerik az OTP-hatást, hogy az emberek ragaszkodnak régi bankjukhoz, még akkor is, ha egy másiktól ugyanazt a szolgáltatást olcsóbban megkapnák. Ez valószínűleg a távközlésben is érvényesül.

Én egy rokonom havidíját tízezer forinttal csökkentettem, amikor a nagyon elavult díjcsomagját újabbra cseréltettem vele, és az új tarifa úgy lett olcsóbb, hogy több száz megabájtnyi mobilinternet is járt a lebeszélhető percekhez. A mobilinternet persze akkor működik, ha az ismerősök is átállnak, különben semmit sem ér az egész. Csak az okostelefon árát kell lenyelni, és a legbénábbnál legalább egy-két fokkal drágább modellt választani, ha nem akarunk bosszantó hibákat elviselni. Az ár csak hosszú távon térül meg, és akkor, ha megtanuljuk kihasználni az okos funkcióit.

Mobilon és táblagépen futó VoIP-kliensekkel, Skype-pal és Viberrel főleg wifin érdemes telefonálni, mert akkor teljesen ingyenesek. Ezek a programok körülbelül 440-460 kilobájt adatforgalmat generálnak percenként, tehát mobilneten az alapcsomagokkal 180-400 plusz percet nyerünk, feltéve hogy nem használjuk a telefonunkat sem böngészésre, sem emailezésre.

	Vodafone Matrix 1	Telenor Okostarifa 90	T-Mobile Mozaik XS
havidíj	3300	2990	3000
perc/sms	90/100	90/0	80-90
adatforgalom	150 MB	90 MB + korlátlan email, web	200 MB
	Vodafone Matrix 2	Telenor Okostarifa 180	T-Mobile Mozaik S
havidíj	5000	4990	5000
perc/sms	200	180/0	147-152
adatforgalom	500 MB	180 MB + korlátlan email, web	500 MB
	Vodafone Matrix 5	Telenor Okostarifa 600	T-Mobile Mozaik L
havidíj	10400	11990	11000
perc/sms	800-1300	600/0	366-407
adatforgalom	1 GB	600 MB + korlátlan email, web	1 GB

Készüljünk a jövőre

Nagyon passzol a telefonadó hatását boncolgató cikksorozathoz egy rövid hír, ami nem ütötte meg a magyar sajtó ingerküszöbét, de nekem olyan volt, mint az elvonókúrán lévő füvesnek a spangli illata. Randall Stephenson, az AT&T amerikai mobilszolgáltató vezérigazgatója szerint két éven belül megjelennek azok az ügyfelek, akik csak mobilinternetre fizetnek elő. Ezt jó hallani egy olyan iparági guru szájából, akinek a cége 100 millió mobilozót szolgál ki.

Vagyis Stephenson szerint az a jövő, amibe én az elmúlt hónapban belekóstoltam. Semmi sms és percdíj, csak internetes megoldások. Nyilvánvalóan azok váltanak először az új technikákra, akik a Facebookkal együtt nőttek fel, de ellenpéldaként felhozhatom az apámat, aki hatvanévesen kezdett netezni, és az első kérése az volt, hogy legyen Skype is a laptopján. A hálózati hatás úgyis behúz mindenkit, ahogy tette azt a Facebook majdnem egymilliárd internetezővel, kinyírva minden rivális közösségi portált.

Egyébként azt vettem észre a telefonom visszakapcsolása után, hogy a hagyományos mobilos hívás nem sokkal jobb, mint a mobilinterneten futó Skype hanginősége, szóval eből a szempontból nem drámai a váltás. Inkább az a nagy akadály, hogy egy hónap után is csak 18 kapcsolatom van a Skype-on, szemben a telefonkönyvem ezer bejegyzésével.

Az AT&T szakértői valószínűleg már készítik azokat az új üzleti modelleket, amikben nem számolnak a túlárazott sms-ek és a magas perdíjak bevételével. Persze könnyű a modern amerikai mobiltársaság helyzete. Magyarországon egyelőre azt próbálják elérni a szolgáltatók, ahogy az emberek vegyenek végre 3G-s mobilokat, miközben az USA-ban már tavaly rápörögtek a 4G-re, aminek elég jó tulajdonságai vannak az online telefonáláshoz: a hálózatnak jó a válaszideje és több tíz megabites a letöltési sebesség.

Telefon plusz valami?

Az elvonót néhány nem ortodox módszer tesztelésével tettem kellemesebbé, például kipróbáltam a butatelefon-okostablet kombinációt. A beugró így drágább, mert többet kell költeni eszközökre, ráadásul mindegyik kütyü akkuját külön kell tölteni, de az előfizetéssel egészen jól járunk.

A mobilszolgáltatók 1600-2100 forintos havidíjért adnak olyan díjcsomagot, amivel szerzünk egy telefonszámot, így elérhetők maradunk. Ezeknél az olcsó csomagoknál persze olyan pocsékok a percdíjak, hogy hívást indítani nem nagyon érdemes. Persze nem is az hiányzott, hogy bármikor hívást tudjak indítani, hanem az, hogy bármikor el tudjanak érni.

Szokatlan módszeremhez még szükség van egy külön mobilnetes előfizetésre is, és ha a fenti táblázat középkategóriás, 5000 forintos csomagjait vesszük alapul, akkor erre már csak havi 2900-3400 forintom maradt. Mivel nem kell ugyanattól a szolgáltatótól megrendelni a netet, könnyen 5000 forint alatt tarthatjuk a havi költségünket.

Telefon:	Vodafone Kontakt 1	Telenor Alaptarifa 1	T-Mobile Eco XS
havidíj	2100 forint	1590 forint	1850 forint
perc/sms	50/20	41	51
adatforgalom	0 MB	0	-*
Mobilinternet:	Vodafone Mobilnet 7	Telenor Hipernet 5	T-Mobile relaxnet M*
havidíj	2790 forint	3090 forint	4050
adatforgalom	2 GB	2 GB	4 GB
sebesség	maximum 7 mbps	maximum 5 mbps	maximum 7,2 mbps

_{*A T-Mobile az Eco SX telefonos csomaghoz alapból bekapcsol egy mobilnetes hozzáférést, aminek viszonylag kezdvezőtlen a tarifája, érdemes inkább kikapcsolni. Az internetes csomagok közé pedig jobban illene a T-Mobile ikon 2 csomag, de azt csak iPadhez lehet megrendelni.}

Az okostelefonokba szánt kombinált tarifák és a telefon + mobilnet csomagok között az a legnagyobb különbség, hogy az utóbbival sokkal több adatot forgalmazhatunk. A telefonos csomagok 180-500 megabájtos limitje helyett 2-4 gigabájt jut egy hónapra.

A telefon és a mobilinternet szétválasztása egyre ésszerűbb megoldás lesz, ahogy csökken a táblagépek ára. Az Nvidia idénre 200 dolláros tableteket ígért, ami itthon legalább hetvenezer forint lesz. Ennyiért most egy közepes okostelefont kapunk. Sajnos az még nem derült ki, ezekben a tabletekben lesz-e mobilnetes modem, vagy csak a wifit használhatjuk.

Az is a táblagép mellett szól, hogy nem egy 9-12 centiméteres kijelző előtt kell gúvasztani a szemeinket, a 18-25 centis képátlón jobban láthatók a webes tartalmak. Ezzel a megoldással a telefonunk kibír majdnem egy hetet, mert nem azon nyomkodjuk naphosszat a Facebookot és a többi webes bigyót, csak a tabletet kell rendszeresen konnektorra kötni.

Ha időközben teljesen hozzászokunk a mobilnethez, akár le is mondhatunk a telefonunkról, az árából pedig vehetünk magunknak még több gigabájtot, beteljesítve Randall Stephenson jóslatát.

Átalakíthatja a  pénzügyi tranzakciókat a mobiltárca szolgáltatás elterjedése; a technológia már készen áll a magyarországi kereskedelmi célú bevezetésre – közölte a Mobiltárca Szövetség kedden. A szövetség kiemeli, hogy Magyarország az elsők között indíthatja el a mobil NFC technológián alapuló szolgáltatásokat.

Az NFC segítségével a pénzügyi tranzakciók mobilizálódhatnak, a plasztikkártyák beköltözhetnek az okostelefonba. Egy év múlva már több mint félmillió ilyen telefon lesz a hazai előfizetők kezében, amelyekkel legalább 20 ezer helyen lehet majd fizetni – jósolja a szövetség. Kiemelik, hogy a fogyasztóknak pedig 2013 első negyedévében válik elérhetővé a szolgáltatás. A mobil NFC megoldások alapjaiban változtatnak vásárlói szokásokon: a technológia segítségével a vásárló érintés nélkül, másodpercek alatt és egy eszközön juthat többletinformációkhoz a termékekről és akciókról, a kuponok gyűjtését és beváltását pedig sokkal egyszerűbben intézheti.

A Magyar Mobiltárca Szövetség 2011 júniusában alakult a Magyar Telekom, a Vodafone, a Telenor, az OTP, a Mastercard és a SuperShop összefogásával. A szövetség célja egyebek között az innovatív, mobil NFC technológiára alapuló fizetési megoldások, rendszerek és szolgáltatások elterjedésének előmozdítása, az ezzel kapcsolatos szakmai irányelvek kialakítása, a szakmai színvonal  folyamatos fejlesztése, valamint a technológia mögött lévő platform egységesítése.

A mobilba épített NFC (Near Field Communication) tulajdonképpen egy rádiós csip, amely fizikai kontaktus nélkül tud kommunikálni a leolvasóval. A pénztárgép titkosított adatkapcsolatot hoz létre a mobil és a bank között, így lehet fizetni az áruért. A Vodafone a 2011-es Sziget fesztiválon már kísérletezett a technológiával.

A mobiltelefon-alkatrészekkel kereskedő ETrade Supply videót tett közzé egy fém hátlapról, ami nagyon úgy néz ki, mintha a következő iPhone-hoz tartozna, van rajta Apple-logó és iPhone-felirat. Az ötperces film megerősíti a széles körben elterjedt pletykákat, amelyek a készülék méretének és csatlakozóinak változásairól szólnak.

A hátlap valamivel magasabb, mint a most kapható iPhone 4S-é, amiből arra következtethetünk, hogy az új okostelefonnak nagyobb, körülbelül 4 hüvelykes lesz a kijelzője. Eddig mindegyik iPhone kijelzője 3,5 hüvelykes volt, amit az Apple azzal magyarázott, hogy ennél a méretnél a hüvelykujjunkkal simán végig tudjuk járni a kijelző nagy részét.

A videó alapján kisebb lesz az iPhone csatlakozója, és a fülhallgatót nem a készülék tetején, hanem az alján kell csatlakoztatni. Az áthelyezésnek az lehet az oka, hogy a hosszúra nyúlt készülékből túlságosan kiállna a fülhalgató csatlakozója, könnyebben beleakadna valami.

Az Apple valószínűleg a jövő hétfőn kezdődő WWDC konferencián leplezi le az új mobiltelefonját, és a szakértők a Macbook laptopok, illetve a Mac Pro gépek megújulására is nagyon számítanak. A videón szereplő hátlapról pedig még az is kiderülhet, hogy csak egy prototípushoz tartozik, vagy valaki azért gyártotta le, hogy szándékosan félrevezesse a pletykákra éhes Apple-rajongókat.

Komoly tartalékok vannak még a Microsoftban, ha hihetünk az IDC négyéves előrejelzésének. A piackutató vállalat szerint az okostelefonokon futó Windows Phone operációs rendszer nemcsak az agonizáló BlackBerry mellett húz el, hanem a stabilan erősödő Apple iOS mellett is. Ez alapján 2016-ban a piac nagy részét uraló Android után a Windows Phone lesz a második.

Ez elég merész jóslatnak tűnik, ha a Windows Phone jelenlegi elterjedtségét vesszük alapul, mert 2012 első negyedévében a Microsoftnak még csak 2,2 százalékos piaci részesedése volt. Ez jócskán elmarad a BlackBerry 9,7 százalékától is, az iPhone 23 százaléka pedig csillagászati távolságban van tőle.

Az IDC szerint 2016-ban a Windows Phone 19,2 százalékon, az iOS 19 százalékon, az Android pedig 52,9 százalékon áll majd, ami visszaesés a jelenlegi 61 százalékról. Az elemzők arra építik fel a jóslatukat, hogy a Windows 8 idei megjelenése megnöveli a Windows Phone vonzerejét is, illetve arra, hogy a Microsoft fő partnere, a Nokia nagyon erős Ázsia, Latin-Amerika és Afrika fejlődő országaiban.

A mobilszolgáltatók is támogatják a platformot, mert azzal egy kicsit sakkban tartható a Google és az Apple, akik most a piac nagy részét uralják. Minél többen versenyeznek a vevőkért, annál jobb árat lehet kialkudni a termékekért.

Az okostelefonok piacán bármi megtörténhet. A Symbian és a Windows Mobile néhány év alatt eltűnt a színről, a Palm-féle webOS is kérészéletű volt, és már nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy az Android előtt is voltak Linuxot futtató okostelefonok. Éppen az Android és az iOS bizonyítja, hogy négy év bőven elegendő a piac teljes átalakításához. 2016-ig ráadásul olyan új szereplők is részesedést szerezhetnek, mint a Mozilla által kitalált Boot to Gecko, vagy a Samsung Tizen.

A magyar nyelvű folyamatos beszédet felismerő, írott szöveggé alakító, és a lejegyzett tartalomban keresni tudó rendszert hozott létre egy magyar cégekből és egyetemekből álló konzorcium. A Gazdasági Operatív Program (GOP) keretében megvalósuló projekt összköltsége 336 millió forint volt, amelynek 65 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kapták a résztvevők.

A fejlesztés a Montana Tudásmenedzsment Kft. irányította, és résztvevő volt még a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete, az AITIA International Informatikai Zrt., a THINKTech Kutatási Központ, valamint a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke is. A Vodafone Magyarország konzorciumi partnerként vett részt a projektben.

Az új ügyfélszolgálat arra is képes, hogy hang, vagyis a telefonáló ügyfél kérdése alapján ránavigálja a képernyőn az ügyfélszolgálatost arra az információra, amelyre szüksége van az ügyfélnek, ezzel is segítve a gyorsabb, egyhívásos ügyintézést. A projekt keretében létrehozott terméket kiviszik a piacra, hogy más cégek is használni tudják – mondta Vadász Pál, a Montana Kft. ügyvezetője.

Az MTA Nyelvtudományi Intézete egy 161 órányi anyagot tartalmazó spontánbeszéd-adatbázissal járult hozzá a projekthez. A beszédet egyrészt lejegyezték, másrészt a hanghoz tartozó akusztikai rezgések is rögzítve vannak. E kettő adja az adatbázist, amely tartalmaz társalgásokat, sztorizásokat, elbeszéléseket, mondatismétléseket, valamint felolvasásokat. Az adatbázis segítségével egy keresőmotor képessé válik a beszéd- és hanganyagok értékelésére.

Az AITIA, a THINKTech és a BME készítette el az MTA adatbázisához kapcsolódó, személyre szabott beszédfelismerő rendszert, és arra építve létrehoztak a Vodafone ügyfélszolgálati beszélgetéseiből egy speciális spontánbeszéd-adatbázist. A cél az, hogy ez az adatbázis adaptálható lehessen újabb és újabb ügyfélszolgálatokra.

Podhorányi László, a Vodafone Magyarország ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy most az ügyek 65-85 százalékát oldják meg egyetlen hívással, és az új rendszerrel ezt az arányt akarják növelni. A Vodafone azt mondja, hogy hatékonyabb munka nem jár majd elbocsátásokkal. Miskolcon körülbelül háromszázan, Budapesten pedig százan dolgoznak a vállalat telefonos ügyfélszolgálatán.

A Microsoft arra számít, hogy az Office irodai programcsomag népszerűvé teszi majd a Windows 8-as táblagépeket, és sok ember inkább azt választja majd az iPad vagy valamelyik androidos tablet helyett. A redmondi szoftvercég éppen ezért elhanyagolja a rivális platformot, amelyekre (eddig) nem adta ki az Office-t. Most a Google adott egy jó okot rá, hogy mégis megtegye: megvette az iPaden és gépeken futó Quickoffice irodai programcsomagot. A szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és bemutatókészítőt tartalmazó program kezeli a népszerű fájlformátumokat, beleértve a Microsoft Officét is.

A Microsoft szóvivője a hírre reagálva azt mondta a New York Times-nak: "a Google Apps kompromisszumos megoldás, nem elégíti ki az emberek és a vállalatok igényeit. A Google fő fókuszában a hirdetések vannak, így nem is meglepő, hogy felvásárlással próbálják pótolni a Google Apps hiányosságait".

A Google friss beszerzése után még maradnak megoldatlan vállalati problémák. Az ipari felhasználóknak nem csupán irodai programokra van szükségük, hanem esetenként arra is, hogy a pc-n futó speciális szoftvereiket hordozhatóvá tudják tenni. Az Android és az iOS esetében új szoftvert kell írni, míg egy Windows alapú, x86-os táblagép nagy eséllyel futtatni tudja az eredeti programkódokat.

Szokatlan módszerrel dolgoznak a Microsoft fejlesztői, akik az ősellenségnek tekintett Google mobil opreációs rendszerén, az Androidon tesztelik az ötleteiket. A Microsoft készített egy on{X} nevű szoftvert, amivel a felhasználók különféle automatizált parancsokat határozhatnak meg. Amire a program neve is utal: ha X dolog megtörténik, akkor arra telefon Y módon reagáljon.

A programban nincs semmi újszerű, hiszen a Motorola Razr okostelefonban is gyárilag van ilyen automatizáció. A bemeneti esemény lehet egy felhasználó által meghatározott időpont, földrajzi hely, időjárás, vagy egy adott wifi hálózat elérhetősége, a kimeneti esemény pedig lehet egy előre legyártott szöveges üzenet. Ha például elhagyjuk a munkahelyi wifi vonzáskörzetét, a telefon magától küldhet egy sms-t a feleségünknek: Vegyek valamit út közben?

A TechCrunch szerint a Microsoft a kevésbé szigorú biztonsági rendszer miatt látja alkalmasnak az Androidot arra, hogy korai fejlesztési stádiumban lévő programokat próbáljon ki rajta. Az Android nagy felhasználói bázisa is alkalmas arra, hogy a Microsoft adatokat gyűjtsön be az általa kitalált programok használatáról. Az így szerzett tapasztalatokkal pedig javítani tudja a saját Windows Phone platformjára megírt programok minőségét.