Semmi meglepő nincs abban, hogy a mobilcégek szabadalmi perekkel támadják egymást. Az okostelefonok piaca 2009-ben körülbelül 61 milliárd dollárt ért, és az iparági elemzők idén 30 százalékos növekedésre számítanak. Ebből a dagadó pénzes zsákból mindenki nagyot akar markolni. A helyzetet bonyolítja, hogy az okostelefonok egyre jobban hasonlítanak a számítógépekre, tehát a pc-gyártók is beszállhatnak a küzdelembe.

Körbejár a pofon

A legfrissebb hír a HTC által indított eljárás. A tajvani cég azt állítja, hogy az Apple megsértette öt szabadalmukat. Ez persze csak válasz az Apple korábban indított eljárására, amelyben az amerikai cég 20 szabadalom miatt akasztott pert a HTC nyakába. Még látványosabb a Nokia és az Apple csatája, a két cég már öt pert és ellenpert indított egymás ellen. A Microsoft is próbálja behajtani a szabadalmak licencdíját, legutóbb a HTC-ből sajtolt kinémi pénzt.

Arra sem kell sokat várni, hogy a pc-s világ nagyágyúi is belépjenek a ringbe, hiszen a HP a Palm felvásárlásával rengeteg mobilos szabadalomhoz jutott. A számítógépgyártó használni fogja a szabadalmait, ha üzleti érdeke ezt kívánja. Most egyébként az okostelefonok processzorait fejlesztő Qualcomm szedi be a legtöbb licencdíjat, negyedévenként majdnem 1 milliárd dollárt.

A Businessweek összeállítása szerint 41 cég kezében körülbelül nyolcezer olyan szabadalom van, amely érintheti a mobilgyártókat. És mindenki más-más területen erős: a Nokia a kommunikációs technológiákban, a Microsoft a szoftverekben, az Apple pedig az iPhone-szerű eszközök piacra kerülését tudja megnehezíteni az érintőkijelzővel kapcsolatos szabadalmaival.

Felszöknek az árak

Jelenleg a mobilgyártók kiadásainak kevesebb mint 10 százaléka megy el licencdíjakra, de a szabadalmi perek miatt ez az arány jelentősen nőhet. Amikor a pc újdonság volt, az eladási ár 15-20 százaléka fedezte a szabadalmi licencdíjak költségét. A gyártóknak most körülbelül 20 százalék hasznuk van a készülékeken, és ebből valószínűleg nem szeretnének túl sokat veszíteni, vagyis a szabadalmi háború költségeit a vevők fizetik ki.

Az Android így az okostelefonok piacán már a második legnagyobb szereplő volt januárban, 28 százalékos részesedéssel az összes új telefon eladásából, a 36 százalékos RIM (a Blackberry gyártója) mögött, és a 21 százalékos iPhone előtt.

Az összes, aktív előfizetéssel rendelkező készülék között persze az Android még nem áll ennyire jól, 9 százalék a részesedése, és messze elmarad a 42 százalékos Blackberry, a 25 százalékos iPhone, és a 15 százalékos Windows Mobile mögött. A Google rendszerének térhódítása ezzel együtt is nagyon látványos, az egyetlen platform volt, ami az év első hónapjaiban növelni tudta az eladásait a karácsonyi szezon után.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy ez az előretörés nemcsak az Android érdeme, inkább a Verizon Wireless amerikai mobilszolgáltató agresszív marketingkampánya (egyet fizet, kettőt kap akcióban árulták az okostelefonokat az egész első negyedévben) állhat a növekedés hátterében.

Emellett most kezd megmutatkozni az Androidnak az az előnye is, hogy többféle készülék futtatja, és minden jelentősebb szolgáltatónál megtalálható, ellenben a Blackberryvel és az iPhone-nal, ahol csak egy-egy készülék különféle verziói léteznek (utóbbinál ráadásul az AT&T az egyetlen szolgáltató, ahol megvásárolható Amerikában).

Csillagászati összegek repkednek Indiában a 3G mobilhálózatra egy hónapja kiírt tenderen. Április elején a licit 35 milliárd rúpiáról indult (166 milliárd forint), jelenleg pedig egy 120,69 milliárdos (567 milliárd forint) ajánlat a legmagasabb, és a várakozások szerint még ezt is felül fogják múlni.

Az aukción kilenc mobilcég vesz részt, köztük India két legnagyobbja, a Bharti Airtel és a Reliance Communications. A 3G szolgáltatások beindításával a tender nyertese óriási előnyhöz jut a félmilliárd mobiltulajdonost számláló, és havi 20 millióval bővülő piacon.

Elemzők szerint a 3G hálózatba és szolgáltatásokba való befektetés 4-5 év múlva kezdhet el pénzt termelni a nyertesnek.

Kedvező hatással voltak a Pannon működésére az átszervezések, a 250 fős leépítés, és a többi hatékonyságnövelő intézkedés. A cég közleménye szerint emiatt jók a pénzügyi mutatóik.

A vállalat az első negyedévben 39,237 milliárd forint bevételt ért el, ami 4,1 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi 43,36 milliárdtól. Az EBITDA-ráta 42,1 százalékos, a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény 18,305 milliárd forintról 16,513 milliárd forintra csökkent.

Az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel 3470 forintra csökkent az egy évvel ezelőtti 3770 forintról, a csökkenés 12 százalékos. A negyedév végén 3,582 millió pannonos előfizető volt, a vizsgált időszakban 29 ezerrel csökkent az ügyfelek száma.

Norvégiában zuhanó eredmény

A Pannon anyacége, a norvég Telenor az első negyedévben 1,036 milliárd norvég koronás adózott eredményt ért el, 36 százalékkal kevesebbet a tavalyi első negyedévi 1,622 milliárdnál. Az elemzők átlagosan 1,29 milliárd koronára számítottak.

A cég szerdai jelentése szerint a bevétel 2,7 százalékkal 23,952 milliárd koronára apadt a tavaly első negyedévi 24,614 milliárdhoz képest. Egy norvég korona 35,35 forintnak felel meg szerdai árfolyamon.

21,7 százalékot nőtt 2009 első negyedévéhez képest az eladott mobiltelefonok száma a világon, derül ki az IDC piacelemző friss jelentéséből. A legnagyobb gyártók listáján a szokásos trió vezet. A Nokia az első: a három hónap alatt a világon eladott 295 millió mobilkészülékből 107,8 milliót a finnek készítettek. A második a Samsung lett 64,3 millió, míg a harmadik az LG 27,1 millió készülékkel.

Öt éven keresztül stabilan az élmezőnyben volt a Motorola és a Sony-Ericsson, de most egyre jobban lemaradnak. Mindkét céget megelőzve az élmezőnybe tört a Blackberry okostelefont gyártó RIM 10,6 millió készülékkel, a 10,5 milliós Sony-Ericssont éppen csak megelőzve. A Motorola, ami 2004-ben még a második legnagyobb gyártó volt, most 8,5 millióra csökkent eladási adattal messze lemaradt az élmezőnytől, még az Apple is megelőzte a maga 8,75 eladott iPhone-jával.

A számok azt mutatják, hogy egyrészt a globális mobilpiac magához tért az ipar legrosszabb hónapjaiként számon tartott 2009 eleji időszak hullámvölgye után, és éves szinten várhatóan 11 százalék körüli növekedést fog produkálni. Másrészt feltűnő, hogy az okostelefonok mennyire agresszív tempóban veszik át a piacot a hagyományos készülékektől: a RIM és az Apple is úgy tud az élmezőnybe kerülni, hogy a kínálatukban mindössze egy telefon néhány verziója található.

A HTC már megállapodást kötött a Microsofttal, hogy licencdíjat fizet a szoftvercég néhány szabadalmának használatáért. Ezek a szabadalmak védelmet nyújthatnak a tajvani gyártó Android-alapú készülékeinek, ami jól jöhet a cégnek, mert az Apple márciusban szabadalombitorlás miatt beperelte.

Ugyanakkor az Android jövőjét beárnyékolja a licencmegállapodás. A Microsoft közölte, hogy más Androidot alkalmazó gyártókkal is tárgyal a licencekről.

A Google nem kér pénzt az általa kifejlesztett, de most már az Open Handset Alliance által kezelt operációs rendszerért. A Google ugyanis abban bízik, hogy az okostelefonok használatával, például a böngészőben futtatott Google-keresésekkel és a szoftverekkel elég pénzt kereshet. Most már viszont nem lehet azt mondani, hogy az Android ingyenes.

Elképzelhető, hogy a Microsoft próbálkozásán felbátorodva más cégek is megpróbálnak majd licencdíjat kicsikarni a Google-ből és az androidos mobilok gyártóiból.

Minden várakozás ellenére nyereséges volt a Motorola első negyedéve. Ezt a sikert azonban nem a mobilgyártói teljesítményének köszönheti, hanem a többi, szkennereket, rádiós eszközöket, set top boxokat gyártó részlegeinek.

A Motorola mobilgyártása 192 millió dolláros veszteséget könyvelt el, ami kellemetlen, de sokkal jobb az egy évvel ezelőtti 545 millió dolláros mínusznál.A cég komoly racionalizálásba fogott, és új típusokat dobott piacra, ezek közt a Droid a legsikeresebb, amit Európában Milestone néven dobtak piacra.

A negyedévben összesen 8,5 millió mobilt adott el a cég, és ebből 2,3 millió volt okostelefon.

A Motorola adózott eredménye az idei első negyedévben 69 millió dollár, részvényenként 3 cent volt. A szakértők részvényenként 1 cent veszteséget vártak. Egy évvel korábban 231 millió dollár, részvényenként 13 cent veszteséget jelentett. A vállalat bevétele 6,1 százalékkal 5,04 milliárd dollárra mérséklődött. A szakértők nagyobb, 5,1 milliárd dolláros bevételre számítottak.

A Blackberry OS 6.0, amely a harmadik negyedévben jelenik majd meg, a tervek szerint könnyebben kezelhetővé és szórakoztatóbbá teszi majd az eszközt, és főként a webes böngészésre koncentrál majd. A Balcberrynek nagy hibája, hogy igen gyenge a netezésben, amin most azzal próbálnak javítani, hogy a WebKit böngészőmotort használják fel a beépített böngészőhöz, ami az Androidos telefonokon és az iPhone-on is működik.

Az új böngésző támogatja majd a tabok, azaz a fülek megnyitását, ezekből egyszerre négyet lesz majd képes kezelni. Átszabják a kedvencek listájának kinézetét, és könnyebbé teszik a nagyítást is. Az új operációs rendszer támogatja a multitouch alkalmazásokat is.

Javítanak a multimédiás alkalmazások megjelenésén is, a Blackberry új zenelejátszót és képnézegetőt kap. Mindkettő támogatja majd az érintéssel történő vezérlést, a képnéző pedig sokat örököl majd az iPhone-on található testvérétől. Az új főképernyő is átalakul, a jövőben a felhasználó úgy rendszerezheti majd alkalmazásait és kedvenceit, ahogy akarja. Az App World nevű alkalmazás-letöltő program alapból telepítve lesz, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi majd a letöltést és a vásárlást. Ezzel az Apple és az Android alkalmazás-boltjainak kihívására válaszolnak.

Az új operációs rendszerről már kiszivárgott néhány screenshot és egy videó is, ami a böngészőt, a multimédiás programokat és a főképernyőt mutatja meg. A hírek szerint a rendszert júliusban teszik majd elérhetővé. A RIM szerint a rendszer minden jelenleg támogatott modellel kompatibilis lesz, ami azt mutatja, hogy más vállalatokkal ellentétben nem szándékuk az érintőképernyős készülékek erőltetése. A régebbi modellek esetében viszont semmi sem garantálja, hogy azokon a rendszer működőképes lesz.

Egy külföldi mobilszakértőtől nem kapott jó kritikát a Nokia N8, de ez nem akadályozza meg a finn céget abban, hogy megmutassa a világnak az új csúcsmobilját. Főleg  a kamerát fejlesztették, 12 megapixeles fényképeket és 720p felbontású videókat lehet vele készíteni.

Azért a mobil operációs rendszere mellett sem mehetünk el szó nélkül, még akkor is, ha számos iPhone, iPad és androidos eszközök kipróbálása után a Symbian kicsit régimódinak hat. A Nokia ugyanis az N8-ra új rendszert rakott, a Symbian^3-at, amiben már lesz multitouch, kétujjas nagyítás, meg többlapos főmenü, mint az Androidban.

A Nokiánál egyáltalán nem újdonság, hogy az okostelefonjain egyszerre több szoftver futhat, és már most is több olyan készüléke van, amelybe beleépítették a Facebookot meg a Twittert - ezeket az N8 is tudja.

Kijelzője 3,5 hüvelykes, beépített memóriája 16 GB, és 2010 harmadik negyedévétől lesz kapható, 370 euróért. Ehhez a mobilhoz is ingyen navigáció jár. A Nokia portálja meg tele van videókkal, amelyek az N8 működését mutatják be.

A Sharp, a Panasonic, a Fujitsu és a NEC újgenerációs telefonjaikban fogják alkalmazni az NTT DoCoMo animáció és zene megjelenítésére fejlesztett szoftvertét. Az egységesített szoftverrel szállított telefonok várhatóan jövő tavasztól kerülnek piacra.

A jelentősebb elektronikai vállalatok saját, egyedi fejlesztésű szoftverkörnyezetet használnak, a szabványosítás bevezetésétől viszont a fejlesztési költségek 50 százalékos csökkenését remélik. Egy új mobiltelefon kifejlesztése általában egy-két évig tart, és 20-30 milliárd jenbe (42-63 milliárd forintba) kerül.

Az egységesítésben részt vevő gyártók azt remélik, hogy a helyi piacok megtartása mellett külföldi jelenlétüket is növelni tudják. A márciusban lezárult gazdasági évben a négy japán elektronikai vállalat összesen 34 millió mobiltelefon értékesített, ezeknek a készülékeknek közel a 70 százaléka japánban talált gazdát.

Hónapokat kell várni a Windows Phone 7-et futtató mobilok megjelenésére, de már elég sokat tudunk a Microsoft új rendszeréről. A holland Tweakers.net hozzájutott egy dokumentumhoz, amelyből újabb részletek derültek ki.

A Microsoft oprendszerét Snapdragon processzorok futtatják, és a gyártóknak muszáj lesz kameraindító és hangerőállító gombokat szerelni a mobiljaikra. Az érintőkijelzőt több ujjal, összetett mozdulatokkal lehet majd irányítani. A csúcskategóriás készülékek felbontása 800x480 pixel lesz, a kisebb teljesítményűek maradhatnak 480x320 pixelen.

Az is kiderült, hogy a Windows Phone 7 használatához szükség lesz Windows Live azonosítóra, vagyis a Microsoft ugyanúgy a saját szolgáltatásai felé tereli a júzereket, mint ahogy az Apple az iPhone OS-be épített iTunes-szal, vagy a Google az androidos mobilokba integrált Gmaillel.

Mivel a Windows Phone 7 már 32 bites operációs rendszer, csak 4 gigabájt RAM-ot tud kezelni - 2 gigabájtot kap a rendszer, 2 gigabájtot a felhasználói alkalmazások. A rendszerben pontosan ugyanaz a Direct3D 11 lesz, ami a számítógépeken is fut.

Két fájlrendszer támogatott, az IMGFS nevű tárolja az operációs rendszer fájljait, míg a TexFAT tárolja a felhasználó adatait. Ez utóbbi partíción 4 GB-nál nagyobb fájlok is lehetnek, tehát nem okoz gondot egy teljes, dvd-minőségű mozifilm tárolása.

Háromnapos fejlesztői találkozót tart Budapesten a Nokia április 27-29. között. Az érdeklődők megismerhetik az Ovi Áruház belső működését, a Qt fejlesztői eszközök funkcióit, és erről nemcsak a nokiások mondják el a véleményüket, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szegedi Egyetem oktatói is.

Azok a fejlesztők, akik előre regisztrálják magukat, megmutathatják készülő alkalmazásukat a Nokia képviselőinek, és tanácsokat is kérhetnek tőlük.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) beperelte a T-Mobile mobilszolgáltatót tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatt.

Közérdekű keresetükben a bíróságtól azt kérték, állapítsa meg, hogy a T-Mobile  tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaz.

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó két társadalmi szervezet szerint azért tisztességtelen a szolgáltató eljárása, mert a fogyasztó hátrányára állapítja meg a feltételeket, mivel egy öt-tíz másodperces hívásért is 30 másodpercet fizettet ki az ügyféllel, vagyis többet, mint amennyit használ.

A fogyasztóvédők diszkriminatívnak is tartják a szolgáltató eljárását, mert míg az üzleti ügyfelek esetében mód van a másodperc alapú számlázásra, addig az egyéni fogyasztóknál ez nem lehetséges.

A közleményben szerepel, hogy a KÖFE korábban levélben fordult a szolgáltatóhoz, hogy módosítsa általános szerződési feltételeit, de a cégtől nem érkezett válasz.

Eredetileg úgy volt, hogy 2009 második felében megjelenik a Flash 10.1 mobilos verziója. Ez a verzió azért nagyon fontos, mert a számítógépes böngészőre tervezett Flash tartalmak nagy részét meg tudja jeleníteni a mobilok kis méretű kijelzőjén.

Az Adobe korábban csak az Androidra és a Palm WebOS rendszerre akarta elkészíteni a lejátszót, és meg is jelent a fejlesztőknek szánt béta verzió. A szoftverfejlesztő azonban úgy döntött, hogy a RIM Blackberry, a Symbian és a Microsoft Windows Phone 7 rendszerekre is elkészíti a Flasht.

Shantanu Narayen, az Adobe vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy az Apple nem műszaki, hanem pusztán üzleti okból nem támogatja a Flasht. Mint az köztudott, az iPhone és az iPad nem tudja lejátszani ezeket a tartalmakat. Narayen állításának viszont ellentmond, hogy ők maguk is képtelen voltak leszállítani egy tökéletesen működő mobilos Flash-lejátszót.

A HTC új csúcskategóriás mobilja, a Desire ugyan lejátssza a Flasht, de azt tapasztaltuk, hogy sok tartalom hibásan jelenik meg, és néhány Flash-alapú webes videolejátszó egyáltalán nem működik a mobilon.

Én vagyok az a hülye, aki megveszi a telefont a felhasználói élményért, a forradalmi kezelőfelületért, meg az előremutató technikai megoldásokért. Ja és persze a telekommunikációs innovációért, vagy miért. Persze előtte fórumozok bőszen, és megnézek pár órányi Youtube-videót, amikben kicsomagolják, és bekapcsolják. Elolvasom az első teszteket, és kétszer visszamegyek a boltba, hogy kipróbáljam. Aztán mindig elcseszem.

A HTC Heróval úgy a második hét végén kezdődtek a bajok, amikor először lefagyott, aztán a földhöz vágásig, hajtépésig, vécébe bezárkózva szentségelésig lelassult. Egy idő után már naponta többször merevedett meg a pillanat, hogy amúgy mátrixosan körbejárjon a kamera: kezemben a telefon, arcomon elkeseredettség, száj dühösen ordításra nyílik, de már nincs erőm kiborulni sem. Lefagytam.

Mert hiába ígértek a reklámok Twitter- és Facebook-integrációt, Gmaillel frissülő címjegyzéket és naptárat, hiába ismételgették a HTC piárosai, hogy a kezembe tartom a világot, az én kezemben csak egy lassú, akadozó, a szoftverek alatt csendben szenvedő hardver volt. És mielőtt még jönnének a jól belőtt sérójú Apple-hívek, hogy ezért nem kell androidos telefont venni, bezzeg az iPhone, inkább gyorsan közlöm, hogy az első generációs iPhone éppen ugyanígy nyöszörgött a kezemben.

Merthogy én beveszem, hogy a legújabb fejlesztések, meg az innováció nem jelent kompromisszumokat. Pedig frászt nem. Az iPhone a 3G megjelenéséig lassú volt a mindennapi használathoz, sőt a 3GS piacra kerülésével kaptuk csak meg azt az élményt, amit a tévéreklámok ígérnek. Ahol persze minden gombnyomás talál, mindenki mosolyog és soha nem akad meg a görgetőrutin.

A HTC Hero az 1.6-os Androiddal és a Sense kezelőfelülettel ugyanazt kínálja mint az első iPhone: forradalmi felhasználó élményt, de inkább csak elvben. És nem a mindennapokban.

Tökéletesítve

Itt van viszont most a HTC Legend, ami leginkább egy Hero 2, csak a HTC-nél mostanában egyre kevésbé rajonganak a számokért. Ráadásul a Legend nem is olyan nagy előrelépés hardveresen a Heróhoz képest, ez nem egy Desire, nincs benne egy gigahertzes csúcsprocesszor. A Qualcomm 528 megahertzes chipje helyett csak egy 600 megahertzeset tettek bele, és kapott még 96 megabátjnyi rendszermemóriát. És ezzel tulajdonképpen le is tudták a fejlesztést a mérnökök.

Nem nagy előrelépés, még akkor sem, ha vadonatúj amoled-kijelző ragyog bele a képünkbe, és a Hero hajlított, teflonnal bevont műanyag háza helyett most már egyetlen darab alumíniumból vágták ki a Legendet, és az 5 megapixeles kamera mellé most már vaku is jár. A Legend csak a Hero-tulajdonosok kívánságlistáját teljesíti, meg persze a vérnyomásukat emeli meg kicsit: „Baszod, ilyet másfél éve nem tudtatok volna?”

A Legend ugyanis nemcsak sokkal szebb, hanem sokkal jobban is használható, mint a Hero. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az Android már nem 288 megabájtot nőhet csak be, de az operációs rendszer is sokat fejlődött (a Legenden már a 2.1-es verzió fut), nem is beszélve a HTC saját fejlesztésű Sense felületéről, ami egyetlen ujjal, több desktopon végigpörgethető, minden információt egyenesen a retinánkra éget, és garantált a váu-élmény. Csak eddig inkább lefagyott, mint nem.

Most viszont pofára esés, sőt remegő lábak nélkül fut a Sense, az asztalon tudunk szörfözni a Facebook-bejegyzések, az emailek és az sms-ek között, megnézhetjük a híreket, az időjárást és a naptárat, hogy mégis hol kéne lennünk, ha nem folyton a telefonunk nyomkodnánk. És ezek még csak a widgetek.

A Sense és az Android fejlesztésével ráadásul megoldódott az idegesítő programhibák többsége: a Gmail kontaktlistája ezentúl nem szemeteli tele a névjegyzékünk egy darab emailből álló nevekkel, sőt a telefonon is össze tudunk vonni névjegykártyákat. A Legend most már kezeli a Facebook telefonkönyvét, úgyhogy az általános iskolai osztálytársainkat is felhívhatjuk, akiket utoljára akkor láttunk, amikor mobilt még csak a pasztellrózsaszín öltönyt viselő termékmenedzserek használtak.

Sőt a Legend már arra a bravúrra is képes, hogy kiírja, hogy pontosan mikor volt nem fogadott hívásunk, hiszen a Hero eddig csak a napot adta meg. Today, hát köszönöm szépen. És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a HTC fejlesztői végre rájöttek, hogy nemcsak név, de mondjuk cégnév, vagy foglalkozás alapján is szoktunk keresni a névjegyzékben. Az Android mindenhol kereső keresője, sőt a HTC saját fejlesztésű névjegyzékprogramja is tudja már ezt, így akár párhuzamosan, két külön programmal is rákereshetünk az állatorvosra, vagy hogy mégis hogy hívják azt a nagy mellű, barna hajú csajt annál a most meg nem nevezett pr-ügynökségnél.

A HTC ráadásul eddig is híres volt az apró ötleteiről, a Legendbe pedig minden eddiginél több geget pakoltak, és most nem a virtuális szélben lengedező animált pázsitra gondolok. Hanem hogy például finom rezgés jelzi, amikor a vonal másik végén végre felveszik a telefont, így nem kell hallgatnunk ahogy búg az átjátszóállomás, vagy hogy elnémul a telefon, ha megfordítjuk, sőt már attól elhalkul, ha felemeljük. Udvarias, és nem akar a pofánkba üvölteni. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Legend jobban illik a Mac Book Próhoz mint egy iPhone, meg hogy amúgy is szép és jól összerakott darab, akkor a HTC új telefonjával már csak két apró baj van: Hogy nem Herónak hívják, és nem tavaly tavasszal dobták piacra, amikor éppen telefont cseréltem.

Pénteken kiadott egy közleményt a Pannon a weboldalán, amiből kiderül, hogy május 18-tól az internetszolgáltatások roamingdíja 0,1 megabájtonként 59 forintra csökken. Mindegyik megkezdett 0,1 MB-os adategységet kiszámlázzák.

Ez jelentős csökkentés, most ugyanis 250 forintot kell fizetni 100 kilobájt adatforgalomért.

Nagyon a háttérbe húzódva készül a Nokia és az Intel a közös új operációs rendszerük, a MeeGo debütálására. Ez egy Linux, ami az N900 okostelefonon futó Maemo és az Atom processzoros netbookokra szánt Moblin összegyúrásával jön létre. A MeeGo az Androidhoz - és egyre inkább az iPhone OS-hez is - hasonlóan több platformos rendszer, amely telefonokon, táblagépeken és számítógépeken is fut.

Az Intel a pekingi fejlesztői fórumán mutatott be egy videót a MeeGo képességeiről. Ebből kiderül, hogy a MeeGo interfésze nagyon hasonlít a Moblinéra, a felső menüsorban lehet elérni a névjegyeket, a közösségi szolgáltatásokat és a szoftvereket. Megkérdeztem a Nokiát, hogy lehet-e tesztelni a rendszert, de azt mondták, hogy az Intel által bemutatott verzió egyelőre nem elérhető kipróbálásra.

Az adózott eredmény 21 millió euró lett a márciussal zárult három hónapban. A Reuters által megkérdezett elemzők 128 millió euró veszteségre számítottak. A tavalyi első negyedévet 293 millió euró veszteséggel zárta a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártója, amely a svéd Ericsson és a japán Sony Corp tulajdona.

A cég 10,5 millió készüléket adott el az idei első negyedévben átlagosan 134 eurós áron. Tavaly ugyanekkor 14,5 millió készüléket értékesített 120 eurós átlagáron. A cég bevétele 1,4 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,74 milliárd euróról. A szakértők nagyobb, 1,63 milliárd eurós bevételre számítottak.

A Sony Ericsson az előző hét negyedévet veszteséggel zárta. A cég komoly költségcsökkentési intézkedéseket vezetett be az elmúlt negyedévekben. A szerkezetátalakítási költség ugyanakkor meglepően alacsony, 3 millió euró volt a márciussal zárult negyedévben, a szakértők által várt 51 millió euróval szemben.

A lap pénteki számában azt írta, hogy a 2005-ben elindított, és akkor technológiai innovációnak számító szolgáltatást május 18-án vezetik ki a szolgáltató rendszeréből. A döntés okát firtató kérdésükre a vállalat annyit közölt, hogy a MobilTV igénybevételéből származó bevétel hosszabb ideje nem érte el a fenntartásának költségeit, ezért döntöttek a leállításról.

A lap saját információira hivatkozva közli, hogy az utóbbi időben már csak százas nagyságrendű volt a MobilTV-felhasználók száma, és a szolgáltatást kipróbáló új felhasználók közül alig akadt visszatérő felhasználó. A döntés szerintük mégis érdekes, mert szembemegy a távközlésben nemzetközileg jelenleg elfogadott három képernyős modellel, amely szerint a tartalomszolgáltatók a tévén, a mobilon és a számítógépen juttatják el a felhasználókhoz a különböző médiatartalmakat.

A Pannonnál azonban az az elfogadott vélemény, hogy a tévécsatornákat a hazai piacon nem igénylik a mobilképernyőn keresztül, arra sokkal inkább otthoni, családi tevékenységként tekintenek.

A dokumentum szerint a világ második legnépesebb országában csak 366 millió embernek, vagyis a lakosság 31 százalékának adatik meg, hogy illemhelyet használjon. A nyilvántartott mobiltelefonok száma viszont jóval magasabb, 545 millió, ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy sok indiainak két, három vagy akár több készüléke van.

Indiában robbanásszerűen ugrott meg a mobiltelefon-használat: 2000 januárjában 100 indiaira még mindössze 0,35 százalék készülék jutott, most pedig 45. „Keserű irónia, India olyan tehetős, hogy lakossága felének van mobiltelefonja, de sokakat még az a legalapvetőbb dolog és méltóság sem illet meg, hogy vécét használhasson” – hangsúlyozta Zafar Adeel, az ENSZ Egyetem illetékese.

Világszerte 1,1 milliárd ember végzi szükségét a szabadban az ENSZ adatai szerint. A világszervezet millenniumi fejlesztési céljai között a tagállamok 2000-ben azt is elhatározták, hogy 15 éven belül felére csökkentik azoknak az embereknek a számát, akik nem jutnak hozzá az elemi higiéniai létesítményekhez. „Úgy tűnik, hogy Indiában inkább az egymilliárd mobiltelefont érjük el, mintsem a célunkat” – olvasható a jelentésben, amely szerint egy vécé mintegy 300 dollárba (körülbelül 58 ezer forintba) kerülne. Világszerte 358 milliárd dollárt kellene költeni ahhoz, hogy a millenniumi cél teljesüljön.

Egy amerikai fogyasztóvédelmi szervezet szerint az új Microsoft Kin mobilok reklámja szexüzenetek küldésére buzdít. Angol nyelvterületen ezt sextingnek nevezik, ami a sex és a texting (üzenetküldés) szavak összevonásával jött létre. Tinik körében elterjedt, hogy erotikus képeket küldenek magukról. Aztán persze jön a pofára esés, amikor kiderül, hogy nemcsak a címzett fiú látta a képet, hanem az összes haverja is, vagy éppen mindenki, mert a kép felkerült valami nyilvános tárhelyre. Valószínűleg az nem tetszik a fogyasztóvédőknek, hogy az egyik jelenetben egy srác a pólója alá villant, és elküldi a fotót a barátnőjének.

Az Intel elkészítette a mobiltelefonokon használt Android operációs rendszer Atom processzorra optimalizált változatát. Legfőbb célja az, hogy a készülő Atom-alapú telefonok is futtatni tudják az egyre népszerűbb Androidot. A mobilok piacán ugyanis a rivális gyártók sokkal erősebbek, az okostelefonok többsége valamilyen ARM processzort használ.

Kipróbáltuk az Androidot netbookon

Bár a Google eredetileg úgy írta meg az Androidot, hogy RISC-processzorokon legyen futtatható (ilyeneket gyárt az ARM is), a nyílt forráskódú rendszert az Intel szabadon átírhatta, hogy az általa gyártott x86-os processzorokon is fusson. Az Intel egyelőre nem árulta el, hogy mely gyártók adnak ki először androidos és atomos kütyüket, de a legfrissebb pletykák szerint a Google nagyon közel áll ahhoz, hogy bemutassa saját érintőkijelzős táblagépét, amely az Apple iPad riválisa lehet.

Egyébként nem az Intel volt az első cég, amely x86-os Androidot készített, hanem az Acer. A tajvani gyártó tavaly piacra dobott egy netbookot, amelyre a Windows XP mellé Androidot is telepített. Noha az Android nem olyan összetett rendszer, mint az XP, de böngészni jól lehet vele. Gyorsabban bútol, mint az XP, vagyis a felhasználó előtt hamarabb megjelenik a Facebook vagy a Twitter.

Index.hu Androidon, netbookon

Nem hivatalos forrásból is beszerezhető az Android x86-os változata. Hekkerek a szabadidejükben dolgoznak azon, hogy a rendszer bármilyen netbookon futtatható legyen. Egy Asus S101 netbookon kipróbáltuk, gyorsan elindult, működött a wifi, kezelte a tapipadot, és az Index.hu szinte tökéletesen betöltődött.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az Android x86 még csak a kínai hekkerek érdeklődését keltette fel. Alapból van hozzá kínai karakterkészlet, de magyar nincs. Aki hozzászokott a magyar qwertz kiosztáshoz, annak szenvedés a rendszer használata. Néhány ékezetes karakter előcsalogatható, pontosan úgy, mint az androidos mobilokon. Ehhez a virtuális billentyűzetet kell használni, például az A betűt hosszan lenyomva előugrik az Á betű is.

Nincs ékezetes betű

Visszatérve az Intelhez: nem az Android az egyetlen rendszer, amit a gyártó a netbookokra akar rakni. A csipgyártó a Nokiával közösen jelentette be februárban, hogy a mobilos Maemo és Moblin Linux egyesítésével létrehozzák a MeeGo nevű rendszert, amit Atom-processzoros telefonokon, táblagépeken és netbookon lehet majd futtatni. A MeeGo várhatóan májusra készül el.

Elképzelni sem tudom, hogy a mobilgyártók mi alapján időzítik a bejelentéseiket, ugyanis a Microsoft után a Nokia és a Sony Ericsson is bemutatott egy rakás telefont. Ráadásul mindegyik csatlakozik a legnépszerűbb közösségi hálózatokra, a Facebookra és a Twitterre. Ez úgy látszik elég hamar általános tulajdonság lesz, mint az, hogy a mobilokkal lehet telefonálni.

C3

A Nokia az alsó kategóriát bővítette a C3, C6 és E5 nevű modellekkel. Mindegyiknek qwerty gombkészlete van, ami ideális a státuszüzenetek frissítéséhez. A C3 különlegessége, hogy ez az első S40 rendszerű qwerty-mobil. A főmenüből eléri a közösségi oldalakat, rögtön lehet kommentálni, fotókat megosztani. Ez áfa és szolgáltatói támogatás nélkül 90 euróba kerül, és bár a mobilhálózaton csak EDGE-et ismer, van benne wifi. A másiodik negyedévben jelenik meg.

C6

Komolyabb eszköz a C6, amelyen Symbian operációs rendszer fut, és a kezelőfelülete az N97-re hasonlít. Érintőkijelzője 3,2 hüvelykes, van rajta GPS ingyenes navigációval, 5 megapixeles a kamerája, és az Ovi Áruházban lehet hozzá extra szoftvereket venni. Ez már 220 euróba kerül, és szintén a második negyedévben érkezik meg a boltokba.

E5

A harmadik mobil az üzleti felhasználóknak szánt Eseries tagja, a Nokia E5. Symbian-alapú, ez az E72 és E63 olcsóbb utódja. Első ránézésre nagyon ronda lett, utoljára a HP kínálatában láttam ehhez hasonló kinézetű üzleti készülékeket. Mentségére szól, hogy a vállalati levelezőrendszerek (Exchange, Lotus stb.) többségét kezeli, 10 megabites letöltési sebességet biztosít, 5 megapixeles a kamerája, ingyenes navigáció jár hozzá, és a közösségi portálokat is beleintegrálták. Mindezért 180 eurót kér a Nokia.

Zenével próbálkoznak a svédek (és a japánok)

Spiro

A Sony Ericsson két új Walkman-mobillal rukkolt elő. A Spiro és a Zylo is kommunikál a Twitteren és a Facebookon, és az utóbbi már támogatja a veszteségmentes FLAC formátumot, ami az mp3-nál jobb hangminőséget biztosít.

Zylo

A Microsoft hétfőn bemutatta a korábban Pink projektnek nevezett fejlesztés eredményeit, a Kin One és Kin Two mobilokat. Mindkét eszközzel a fiatalokat akarják megszólítani, ezért a mobilokba beépítették a legnépszerűbb közösségi szolgáltatásokat, a Facebookbot, a Twittert és a MySpace-et.

One

A négyzet alakú Kin One és a téglalap alakú Kin Two májustól lesz kapható az Egyesült Államokban, kizárólagos forgalmazója a Verizon Wireless. A mobilszolgáltató társtulajdonosa, a Vodafone a főbb európai piacokon – az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban – várhatóan ősszel vezeti be a két mobilt.

Az érintőkijelzős és qwerty billentyűzetes telefonokon a Microsoft operációs rendszere fut, amelyről annyit lehet tudni, hogy a Windows Phone 7 alapelemeire épül. A Kin nem okostelefon, nem lehet rá programokat telepíteni, de a közösségi szolgáltatások alapból elérhetők rajta.

Two

Van a mobiloknak néhány hiányossága, amelyek talán átmenetiek: nincs naptáralkalmazás, és nem lehet a mobilra tölteni az Outlook vagy a Google Calendar bejegyzéseit. Nincs azonnali üzenetküldő, és nem lehet lejátszani az online videókat a YouTube-ról vagy a Huluról, és nem lehet képeket vagy videókat feltölteni a Twitterre.

Az Opera Software bejelentette, hogy böngészőjüket elfogadta az Apple, és az ingyenes program 24 órán belül megjelenik az iPhone App Store kínálatában. A magyarországi szoftverboltból már letölthető.

A Palm eladásának híre múlt héten kezdett terjedni, és ennek hatására egy hét alatt 32 százalékkal nőtt a cég részvényárfolyama. Aztán a cég CEO-ja, Jon Rubinstein azt nyilatkozta, hogy a Palmnak jó terve arra, hogy nyereséges legyen, és mindjárt alaptalan pletykának tűnt az eladásról szóló híresztelés.

Jon Rubinstein

Akkor most itt az alapos pletyka: a Bloomberg a vételben érintett három, magát megnevezni nem kívánó emberre hivatkozva azt írja, hogy a Palm a héten már konkrét ajánlatokat vár, és két befektetési tanácsadó céggel, a Goldman Sachs Grouppal és a Qatalyst Partnersszel dolgozik azon, hogy vevőt találjon. A források szerint a tajvani HTC és a kínai Lenovo ajánlatot fog tenni a Palmnak. A Bloomberg végighívott mindenkit a Palmtól a tanácsadó cégeken át a HTC-ig és a Lenovóig, de egyik cég szóvivője sem kívánta kommentálni az értesülést.

Az 1992-ben alapított Palm úttörő volt a PDA-piacon, de az okostelefonok piacán már nem volt olyan sikeres. 2009 elején mutatta be a CES-en Palm Pre készülékét, az első olyan okostelefont, amin a WebOS futott. A telefon júniusban jelent meg, olcsóbb változata, a Pixi pedig novemberben. A CES-es bemutató után két nap alatt 80 százalékkal, 5,96 dollárra ugrott a cég részvényárfolyama, és szeptemberig 17,46 dollárig kúszott. A következő hat hónapban viszont 79 százalékos volt a visszaesés, ahogy jöttek a hírek arról, hogy a Pre és a Pixi nem fogy jól. A cég értéke jelenleg 870 millió dolláron áll.

Bár egyelőre csak mintegy 100-200 ezer embernek van Magyarországon csúcskategóriásnak számító érintőkijelzős okostelefonja (például amilyen az iPhone, az Android-os készülékek, a Blackberry, vagy a HTC), a nemzetközi trendek és a magyar adatok is azt mutatják, hogy jelentős térnyerés előtt állnak ezek a készülékek.

A legfejlettebb piacokon, például az USA-ban várhatóan öt éven belül az összes eladott mobil okostelefon lesz. Szintén öt éven belül várható az Ipsos szerint, hogy többen fognak a világon mobiltelefonon internetezni, mint számítógépen. Ehhez az egyre gyorsabban terjedő okostelefonok adják a lehetőséget.

Az Ipsos közleménye szerint már 2009 végén új korszak kezdődött a mobilkommunikációban: globális szinten a mobil adatforgalom meghaladta a hangátvitel forgalmát. A 400 millió mobil szélessávú előfizetés jelenleg nagyobb adatforgalmat generál havi szinten, mint a világ 4,6 milliárd mobil előfizetőjének összes beszélgetése.

A magyar felhasználókat azonban nem a telefon operációs rendszere érdekli igazán, 75 százalékuk nem is tudja, mi fut a telefonján. Számukra a használhatóságon van a hangsúly. A felmérés alapján alapvető átalakulás előtt áll a mobiltelefon-használat, jelenleg heti rendszerességgel használja a magyarok többsége a mobiltelefonját telefonálásra, SMS-írásra, ébresztésre, számolásra, naptár nézegetésre - tehát a megszokott klasszikus dolgokra.

Az újfajta, okostelefonokra jellemző alkalmazásmódok még nem terjedtek el, így például a böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, könyvolvasás és blogolás. Ezeket jelenleg csupán az embereknek kevesebb, mint 10 százaléka használja heti rendszerességgel, ám az Ipsos szerint fokozatos térnyerésük várható annak arányában, ahogyan az alkalmazások letöltését lehetővé tévő platformokat használó okostelefonok elterjednek.

Az okostelefonokra való átváltás Magyarországon is elkezdődött: a felhasználók 40 százaléka már érintőkijelzős telefont választ legközelebb, ha megteheti. Ez egybecseng a globális trendekkel is, a Nielsen szerint az amerikai válaszadóknak 45 százaléka állította, legközelebb biztos, hogy nem az egyszerű mobilok közül választ.

A közlemény szerint a telefonok átlagos 1-3 éves lecserélődési idejével számolva tehát hamarosan tömegével használják majd az érintőképernyős okostelefonokat. Az érintőkijelzős okostelefonok magyarországi elterjedésére alapvető hatással lesz a készülékek árazása, jelenleg ugyanis az előfizetők kétharmada 30 ezer forintnál nem hajlandó többet adni egy új mobiltelefonért.

Kizárólag azok tölthetik le az Apple fejlesztőcsomagját, akik elfogadják a hozzá tartozó licencet. Ebben pedig az áll, hogy a programok kódját Objective-C, C vagy C++ nyelven kell megírni, csak közvetlenül ilyen kódól lehet létrehozni az iPhone-on futtatni kívánt szoftvereket.

Szakértők szerint ebből az következik, hogy senki sem használhatja az Adobe Flash Professional CS5-ben megjelenő új funkciót, amellyel a Flash alapú programokat iPhone-on futó programként is el lehet menteni. Magyarán az Apple alaposan pofán vágta az Adobe-ot. Emellett letiltották azon fejlesztőeszközöket is, amelyek C# és .Net programkódból készítenek iPhone-os szoftvereket.

John Gruber, a Daring Fireball blog szerzője szerint az ok nyilvánvaló: az Apple nem akarja, hogy a saját fejlesztőkörnyezete helyett valami más legyen a legelterjedtebb programozási platform. Az idegen fejlesztőkörnyezet fejlődésébe ugyanis az Apple nem tudna beleszólni.

Az Apple elég rendszeresen bemutat hardveres újításokat a készülékein. Ha nem az Apple saját fejlesztőkörnyezete a legnépszerűbb, hanem egy más által fejlesztett programcsomag (mondjuk a Flash CS5) akkor előfordulhat, hogy a szoftverekben jókora késéssel jelenik meg a hardveres újítások hatása. Az Adobe akkor implementálja az újításokat, amikor akarja.

Gruber szerint a fejlesztőknek nem kell szeretniük ezt a szigort. Ő csak azt akarta bemutatni, hogy az Apple szempontjából teljesen logikus a Flash és az idegen fejlesztőeszközök kizárása. Akik az Adobe vagy a Microsoft tanácsát követik abban, hogy miként programozzanak iPhone-ra, azok rosszul járnak, de akik eddig is az Apple tanácsait követték, azoknál semmit nem változtat az új előírás.

Egy kis csapat - élén Biró Balázs marketingvezetővel - elhatározta, hogy markáns, fiatalos, pörgős márkát csinálnak a djuice-ból. Ezt pedig úgy próbálják megvalósítani, hogy a Pannon (nemsokára Telenor) világvégén lévő székházából beköltöznek Budapest közepére, a Nyugati mellé, és bevezetnek egy új üzleti modellt, amilyent Magyarországon még senki sem látott.

Az egyik legfontosabb kritérium a már említett 26 éves korhatár. Ezt azért találták ki, hogy a díjcsomagjaikat és szolgáltatásaikat pontosabban a 15 és 26 év közötti korosztály igényeihez tudják igazítani. Biró Balázs a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fiatalok egyáltalán nem érdeklődnek a tartalomszolgáltatások iránt, nem akarnak zenét vásárolni, viszont olcsón akarnak telefonálni.

A djuice jelenlegi előfizetőiknek nem kell aggódniuk, ha elmúltak 26 évesek, mert megtarthatják meglévő előfizetésüket. Viszont új előfizetést és kedvezményes készüléket már nem vehetnek. Nekik át kell migrálniuk a Pannonhoz.

Négy díjcsomag lesz, a számlás előfizetésnél 20, a feltöltőkártyásnál 29 forint a percdíj. Ezen kívül lesz olyan tarifacsomag, amelyben a MyVIP közösségi hálózat tagjai ingyen felhívhatják egymást.

Van olyan mobilnetes hozzáférésük, amelynél nem havi keret van (amit akkor is ki kell fizetni, ha annak csak a töredékét használjuk el), hanem lehet megabájtonként 5 forintért is netezni. Biró Balázs szerint a fiataloknál ez praktikusabb lehet, mert vizsgaidőben, vagy a nyári szünet alatt sokat neteznének mobilon, máskor viszont egyáltalán nem, mert a koleszban és otthon van vezetékes hozzáférésük.

A djuice egyik újdonsága még, hogy felhasználóik 15-20 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a partner divatüzletekben, sportkereskedésekben, olcsóbban szerezhetnek meg bizonyos koncertjegyeket. A mobilokhoz adnak majd egy RFID-csipet, ez helyettesíti a szokványos csipkártyákat, ezzel lehet majd kedvezménypontokat gyűjteni.

Biró Balázs szerint fontos, hogy a djuice mögött álló csapat mindössze 18-20 fős, mert így gyorsabban, rugalmasabban tudnak dolgozni, mint a nagy mobilcégek. Nemcsak a Vodafone és a T-Mobile lesz a versenytársuk, hanem a Pannon is. Az anyacégüknek is lesznek olyan díjcsomagjai, amelyek ugyanezt a korosztályt célozzák meg.

Most körülbelül félmillió djuice-előfizető van, ezt év végére 100-200 ezerrel akarják növelni.

Az elmúlt három hónapban jelentősen megerősödött az USA-ban az Android operációs rendszer. A ComScore piackutató cég szerint a Google által bevezetett, sok gyártó által támogatott Android piaci részesedése 5,2 százalékponttal 9 százalékra nőtt.

Ha ilyen ütemben folytatja a növekedést, akkor hamar utolérheti a Windows Mobile-t, amely most 15,11 százalékon áll, az 5,4 százalékon megrekedt Palmot pedig állva hagyta a rajtvonalnál. Amerikában még mindig a RIM Blackberry a legerősebb 42,1 százalékkal, az Apple iPhone pedig 25,4 százalékkal második.

A szoftverfejlesztők is felvették a ritmust, januárban 4458 új programot írtak, februárban 5532-őt, márciusban viszont 9331 programot tettek közzé az Andrloid Marketen. Most nagyjából 30 ezer program futtatható a platformon, ami még mindig nagyon messze van az iPhone szoftverboltjának 160 ezres kínálatától. Viszont ha az Androidra fejlesztők is egyre aktívabbak lesznek, akkor a havi növekedés öt számjegyű lesz, és hamar utolérik a nagy riválist.

Fokozhatja a fejlesztők lelkesedését, hogy a februári Mobile World Congress óta szinte hetente megjelenik egy új androidos mobil, azaz folyamatosan bővül a felhasználók köre.