Kiújult rákja miatt ismét kemoterápiás kezelésre szorul Bobby Prince, a Doom ikonikus zenéjének szerzője. Bobby Prince-t tavaly diagnosztizálták először vastagbélrákkal, amivel akkor meg is műtötték. Az orvosok idén azonban újabb daganatot találtak a férfiban, így ismét kés alá kell feküdnie. Emiatt kell újra alávetnie magát a kemoterápiás kezelésnek. Testvére a közösség erejében bízva csütörtökön a GoFundMe-n szervezett gyűjtést Prince számára, hogy fedezni tudja a kiadásokat, ezzel némi megkönnyebbülést nyújtva neki a nehéz időszakban.
A Microsoft megalkotta a népszerű pasziánsz androidos és iOS-es változatát is, vagyis ezentúl mobilon is játszhatnak a rajongók. A kártyajáték első verzióját 25 éve készítették el, azóta csak Windowson lehetett vele játszani.
Ez az első alkalom, hogy más platformon is letölthető a játék. Ráadásul ingyen, a Microsoft ugyanis nem kér pénzt a Solitaire Collection nevű csomagért. Persze fizetni is lehet, a reklámok nélküli változat két dollárba kerül majd.
A csomagban a pasziánsz mellett a Klondike, Spider, FreeCell, Pyramid és Tripeaks játékok találhatók. Megnéztük, már itthon is le lehet tölteni az alkalmazásboltokból. (És persze meg kell jegyezni, hogy attól, hogy a Microsoft paszinánsza eddig nem volt elérhető iOS-en és Androidon, számtalan már pasziánszprogramból válogathattak a júzerek.)
A cég azt reméli, hogy további felhasználókat szerez így a már meglévő 119 millió mellé, akik épp most a Windows 8 és Windows 10 operációs rendszereken pasziánszoznak. Még Xbox Live-ba is integrálja, hogy a játékosok megosszák ismerőseikkel eredményeiket.
Pár kevésbé ismert kivételtől eltekintve a szerepjátékok túlnyomó többségében mi alakítjuk a hőst, vagy hősöket. Ebben nincs semmi meglepő, hősnek lenni alapvetően király érzés. Na, de mi van akkor, ha egy olyan világban kell hőst alakítanunk, ahol már nincs helye a jónak, csak a túlélésnek? Ezt a kérdéskört feszegeti az Obsidian stúdió a Tyranny című videojátékéval.
Idén sem fagyott be a pokol, novemberben megjelent az aktuális év Call of Dutyja. Egész pontosan idén rögtön két játék jelent meg ezen a címen: egy új, nem olyan hű de jó, meg egy régi, ami viszont még mindig üt.
Kezdjük a régivel: ha elég pénzt fizetünk a boltban (vagy még annál is többet a Steamen), megvásárolhatjuk minden idők legjobb CoD-jának, a 2007-es Modern Warfare-nek a felújított, és egy icipicit újraszabott változatát is. Elsőre talán fura, hogy ezt írom, de tényleg: megéri újrajátszani az első és utolsó olyan Call of Duty-t, ahol az esztelen hentelés és a pátoszos hősiességben vastagon megmártott történetszál pont a megfelelő arányban lett adagolva. (Egy apró tipp: az egyik pályán még a történelmet is megváltoztathatjuk, ha a célszemély helyett valaki mást lövünk le.)
És azért érdekes ez az egész, mert az idei Call of Duty, a végtelen háború, minden pozitív előjel és jól odarakott kisebb összetevő ellenére megint pont ugyanolyan, mint bármikor máskor, csak most már picit unalmas is.
Pedig a játék alapsztorijának egész jó hangulata van, a Naprendszert szépen lassan belakó, és a külső bolygókon a földiek ellen fellázadó kolóniák végre hoznak valami újat a már unalomig ismételt náci-orosz-terrorista vonalon túlról is. Na, azért ez a terrorista-dolog nagyon messze nem szalad, van bombaövben felénk futó, öngyilkos merénylőből bőven a játékban.
Sőt, az év legkevésbé polkorrekt dizájneleme díjat is a CoD fejlesztői kapják. A sztorimód közben lehetőségünk van meghekkelni az ellenség sorai közt harcoló robotokat. Két módon lehet ez jó: az egyik, hogy elkezdjük lelövöldözni az eleinte még mit sem sejtő ellenség-társainkat, a másik pedig, hogy keresünk egy helyet, ahol jó sok ellenség áll, és ott
Én leszek az utolsó, aki valaha is felhozza egy gyilkos ámokfutó (vagy épp a körúti robbantó) mentegetésére, hogy biztosan a gonosz videojátékok miatt követett el erőszakos bűncselekményeket, de azért van egy kis fura mellékíze annak, mikor keresgéljük a jó zsíros célpontokat, hogy az önmegsemmisítő bombánkkal cafatokra robbanthassuk őket.
Két év elteltével megint Budapestre látogat a gémerek kedvenc zenei rendezvénye, a videojátékok zenéit nagyzenekari előadással feldolgozó Video Games Live. A koncert november 26-án lesz a Hungexpo G csarnokában.
Már tíz éve, hogy a Playstation 3 megjelent. Ez volt az a korszak, amikor az exkluzív játék fogalma végképp elértéktelenedett; egyre kisebb lett a húzóereje azoknak a szoftvereknek, amikkel el lehetett adni a gépet. A hívószó a multiplatform lett; az előző konzolgenerációban már nem a platform-exkluzív játékok, hanem a több gépre megjelenő címek kapták a legmagasabb értékeléseket, és ők hozták a legjobb eladásokat is.
A konzol megjelenésének tízéves évfordulójára összegyűjtöttük a Playstation 3 tíz legjobb játékát. Csupán néhány feltételt szabtunk. A multiplatform címeket kihagytuk: amit itt látunk, azok a Playstation 3 saját édes gyermekei. Egy stúdiótól csak egy játékot neveztünk, hogy ne álljon a fél lista Naughty Dog-címekből. Próbáltunk széles merítéssel dolgozni, hogy minél több játékstílus teret kapjon. És igyekeztünk olyan címeket kiválogatni, amik valamilyen formában tükrözik a Sony videojátékokról alkotott filozófiáját.
A konzoljátékokat kicsit ismerő játékosok valószínűleg hallottak már róla, hogy Brazília videojáték-piaca egy alternatív valóság, amit a teret és az időt figyelmen kívül hagyó trendek határoznak meg. Nyolc éve egy Playstation 2-játék 120 amerikai dollárba került, a kalózkodás az egekben volt, a hardver- és szoftvereladások meg köszönőviszonyban sem voltak az NPD eladási listáival.
Egy hónapig tartó bétatesztelés után elkészült a Bloxx nevű ügyességi játék, amelyben egy golyót kell végigvinni a pályán, anélkül, hogy leesnénk.
Láttunk már sok ilyen játékot, szebbeket és kifinomultabbakat is, de ezek közül elég kevésről mondható el, hogy egy 14 éves srác iskolába járás közben rakta össze. A Bloxx a miskolci Kiss Dániel műve, aki pár hónapja keresett meg minket a korábbi játékaival, és most elküldte nekünk a legújabbat is, melyben már a Unity 3D motorját használja.
A Bloxx harminc pályája elég szórakoztató, néhol van annyira szívatós a feladat, hogy (nekem legalábbis, alkalmi játékosként) bizonyos pályáknak újra meg újra neki kellett futni, néha viszont azt éreztem, lehetne még egy kicsit keményebb is, hogy igazán szenvedni kelljen, ne érjek túl gyorsan a végére. A játék látványvilága elég egyszerű, gyakorlatilag csupasz objektumok jelennek meg a szemeink előtt, elférne itt egy kis grafikusi utómunka. De akinek a csillivilli körítés nem hiányzik, annak a Bloxx megéri azt a 189 forintot, amennyiért a Play Áruházban kapható.
A Bioware új trailert adott ki a nagy sikerű Mass Effect-sorozat újabb, negyedik fő játékáról, a várva várt Mass Effect: Andromedáról. A korábbiakhoz hasonló mézesmadzag-videóról van szó, kevés konkrét játékmenetes részlettel és még kevesebb információval.
A Google 2014-ben megvette magának pár százmillió dollárért a DeepMind nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, majd a Google AlphaGo megalázóan simán legyőzte Li Szedol govilágbajnokot. Most még nagyobb kihívás elé szeretnék állítani a mesterséges intelligenciát, ugyanis a Starcraft II-re eresztik rá, írja a The Verge.
Demis Hassabis egy amolyan programozó csodagyerek, kedvence területei a kognitív idegtudományok és a mesterséges intelligencia. Ő alapította 2011-ben MI-startupként a DeepMindot, amit 2014 januárjában a Google megvett 400 millió dollárért. Hassabis eközben elkezdett kutatni és több publikációja is megjelent, egyik legérdekesebb területe a deep reinforcement learning, ami egyesít két gépi tanulási módszert: a megerősítéses tanulást és a mélytanulást.
A mélytanulás annyit jelent, hogy különféle típusú adatokat több rétegben, több szinten is feldolgoznak (pl. gerinces->emlős->macska), a megerősítéses tanulás pedig kicsit olyan, mint az embernél a tapasztalati úton való tanulás. A gép megpróbál megoldani egy feladatot, de ha elbukik közben, akkor a következő nekifutásra már mással próbálkozik, egészen addig, míg sikeresen végre nem hajtja. Ekkor megjegyzi, hogy mit csinált jól, egyre ügyesebbé és ügyesebbé válva.
Hassabis és csapata ezt a két tanulási folyamatot felhasználva létrehozott egy olyan algoritmust, ami idővel bizonyos régi Atari-játékokon sokkal jobban teljesített, mint amire ember valaha is képes volt. Ráadásul úgy, hogy az algoritmusba előzőleg semmit nem tápláltak be és pont ugyanannyi adattal rendelkezett, mint amennyivel egy ember rendelkezhet: azzal, amit a játékos a képernyőn lát.
Egy fényen szörföző, drágakőből faragott robotbogár vagyok. Bőröm simára és csillogóra nyalt, hibátlan króm. Egy hideg, végtelen acélpálya tekereg előttem, amit dimenzióntúli szörnyek szülnek a tér hasadékain keresztül. Felfoghatatlan sebességgel suhanok előre, járom a gonosz istenek dübörgő táncát, minden mozdulatom szivárványszínű fényt varázsol a pokoli csápokkal tekergő kaleidoszkópba. Ha egyszer hibázok, darabokra szakadva veszek a semmibe, de még ekkor sem pihenhetek egy percre sem, újra siklok bele ebbe a borzasztó látomásba.
A Thumper egy kegyetlen és tökéletes játék, ami belém kapaszkodik a hideg fogaival és nem ereszt. Egy gonosz pszichedelikus trip, egy ősi, brutális transz, egy meditáció.
A Facebook hivatalos vasárnapi bejelentése szerint elindult a Gameroom béta, a Windows operációs rendszert futtató személyi számítógépekre kifejlesztett játékplatform fejlesztői verziója. A bejelentést hosszú hónapokig tartó bétatesztelés, reszelgetés, névkeresés előzte meg, írja a Techcrunch, hozzátéve, hogy a lépésre azután szánta el magát a Facebook, hogy gyakorlatilag elvesztette a csatát az androidos és iOS-es mobiljátékpiac vezető pozíciójáért.
A Rez arról szól, hogy egy célkeresztet irányítunk, két gombot nyomogatunk – egyet állandóan, egyet nagyon ritkán –, és a háttérben kattogó techno zene ütemére kilövünk minden repkedő ellenfelet a képernyőn.
A Rez eredetileg 2001-ben jelent meg, Dreamcastre és Playstation 2 konzolokra. Sok nem fogyott belőle, sok vizet nem zavart, sok kritikust megosztott, sok cikket írtak róla, sokszor hivatkoztak rá. Sokat játszottam vele, mert ez a világ legjobb játéka.
Sose voltam Gears of War-rajongó, de az érdemeit sose vitattam. A 2006-ban megjelent első rész volt az Xbox 360 első húzócíme, ami megmutatta, mire képes együtt a hardver és az Unreal 3 grafikus motor, és egyúttal lefektette a külső nézetes modern akciójátékok alapjait is. Ez lett a Microsoft egyik húzócíme, az Xbox zászlóshajója. A folytatás grafikailag maga volt a tömör gyönyör, de nekem nem emiatt marad örök emlék. Akkor még nem tudtam, hogy az Insane nehézségi szintet a négy játékos kooperatív kampányhoz találták ki, úgyhogy nekiálltam egyedül. Sikerült végigjátszani, és mellesleg megdöntöttem a szóismétlés nélküli káromkodás világrekordját is (csak azért nem kaptam gamerscore-t). A Gears of War 3-at a Microsoft hazai főhadiszállásán nyomtam végig, a Judgement alcímű folytatást meg egy madridi rendezvényen próbálgattam. És sosem unatkoztam.
Szóval szépen összehozott minket a sors, de nem bántam. Kifoghattam volna egy rossz feleséget, egy lassú lefolyású nemi betegséget, vagy egy romházra fölvett jelzálogkölcsönt is. Akkor már jobban jártam a Gears of Warral. Persze, hogy érdekelt a negyedik rész.
Amerikában éppen két hónapja fut az NFL idei szezonja, és most kapcsolt a média, meg az amerikaifoci-szövetség teljes pániküzemmódra: a meccsek tévés nézettsége ugyanis elég súlyosan megzuhant tavaly óta. A hagyományos hétfő, csütörtök, és vasárnap esti meccsközvetítések tévécsatornától függetlenül 18-24 százalékot buktak a közönségükből, ez pedig nagyon sok. A jelenséget sok mindennel próbálják magyarázni, az elnökválasztási kampány hatásától kezdve addig, hogy idén egyszerűen gyengén játszanak a csapatok, és a tavalyi, minden rekordot megdöntő nézettségek után természetes a visszaesés. Ebben mind lehet is valami, de akad itt még egy elég komoly indok.
A tévés nézettség ügyében első számú szaktekintélynek számító Nielsen szerint az a helyzet, hogy a fiatalok az utóbbi időben egyszerűen megunták a tévét. 2010 óta a 18-24 év közti korosztályban 32 százalékot, a 25 és 34 év köztieknél 23 százalékot csökkent a tévézéssel töltött átlagos idő (miközben 50 felett gyakorlatilag ugyanott maradt). A kérdés az, hogy mit néznek helyette, erre pedig a választ a Newzoo felmérése adja meg, ami a legjellemzőbb sportközvetítés-néző csoportot, az amerikai férfiakat vizsgálta, és a négy nagy amerikai kedvenc csapatsport, az amerikaifoci, a baseball, a kosárlabda, és a hoki mellett rákérdezett az esportra is. Mutatok egy nagyon tanulságos grafikont, ami korosztályokra és sportágakra bontja az érdeklődést a közvetítések iránt:
Kiszivárgott pár új részlet a Nintendo október 20-án bemutatott új konzoljáról, pontosabban főleg az elméletileg jövő tavasszal startoló gép kijelzőjéről.
A Nintendo Switch ugyanis valójában egy kijelzővel egybeépített konzol, és mint azt a héten a Nintendo tisztázta, az állvány, amibe belerakják, nem extra hardverelemeket tartalmazó egység, hanem egy sima, a töltést és a tévével való összeköttetést biztosító dokkoló.
A kijelzőről most az derült ki, hogy a 15,75 centiméteres képernyő 720p, vagyis 1280*720-as felbontású lesz. Ez egyrészt sokkal nagyobb, mint eddig bármilyen kijelző, amit a japán cég a konzoljaiba épített, de nem ez az egyetlen terület, ahol előrelépés van. Ez lesz ugyanis az első, mai értelemben vett érintőképernyőjük is, tíz különböző pontot tud egyszerre kezelni, vagyis a többujjas gesztusok kezelésére is képes, vagy, ami talán fontosabb egy játékkonzolnál, akár zongorázni vagy gitározni is lehet rajta.
Az Eurogamer szerint a képernyőről és az érintésérzékenységről azért nem volt kiemelten szó a bejelentéskor, mert a cég nem akarta összezavarni az embereket. Annak ellenére, hogy a gép tulajdonképpen egy hordozható kézikonzol összes tulajdonságával rendelkezik, a Nintendo teljes értékű, a nappaliba szánt konzolként kezeli a készüléket.
Felmerül a kérdés, hogy hogy működik majd az érintésérzékenyre tervezett irányítás egy-egy játékban akkor, ha a Switch a dokkolóban pihen, a képernyő ki van kapcsolva, a kép a tévén jelenik meg, a játékos pedig az összecsattintható kontrollerrel irányít? Egyelőre úgy tűnik, hogy egy infravörös szenzorral mutathatunk a tévére, amit a kontroller jobbkezes felébe szerelnek majd.
A konzolról január 13-án tudunk majd meg többet, a Nintendo 27-i közleménye szerint egy Tokióban tartott, de a neten élő közvetítésben követhető előadáson „ismertetni fogja a cég az új konzol pontos megjelenési dátumát, valamint bemutatja jelenleg fejlesztés alatt álló játékkínálatát is”.
Egyetlen, nonstop végigjátszott hétvége kevés ahhoz, hogy a Civilization 6 minden apró részletét megismerjem, de éppen emiatt biztos vagyok abban, hogy ez hosszú távú kapcsolat lesz. A körökre osztott stratégiai játék előző kiadása csak több kiegészítő csomag után vált igazán izgalmassá, most viszont a Firaxis remekül indít, minden eszközt megkapunk egy összetett birodalom felépítéséhez. Tovább finomították az előző verzióban megismert, komplex vallási, katonai, diplomáciai, kulturális és technológiai rendszert, és kimondottan élvezetes volt az első végigjátszás, amiben győzelemre vittem a japán Hojo Tokimuna népét.
Szórakoztató belegondolni, hogy a Mafia olyan a cseheknek, mint a Witcher a lengyeleknek. A különbség annyi, hogy ameddig például a Witcher 3-at a modern játéktörténelem csúcsteljesítményei között emlegetik, addig a Mafia 3 legfeljebb egy tisztességes GTA-klón, ami tele van baromi jó ötletekkel, de annyi sebből vérzik, mint főhősünk ellenfelei egy-egy küldetés végén.
Eleve fura persze, hogy miért pont az első világháború az, amin megakadnak az emberek. Merthogy megakadtak, volt is komoly tiltakozás, hogy hát de az a háború tényleg nem szólt semmi másról, csak az értelmetlen pusztulásról, és micsoda tiszteletlenség szórakoztató terméket csinálni belőle, pláne komoly mennyiségű pénzt keresni a dolgon.
Rögtön az elején szögezzük le: a világháborúkat (vagy ha már, úgy általában a háborúkat) értelmük szerint sorrendbe állítani lehetetlen. Ha az első világháborúból nem lehet játékot csinálni, akkor Napóleon hadjárataiból se. De akkor Gárdonyi Egri csillagokát is vegyük le a polcról, a Ryan közlegény megmentését meg pláne. Ez van, el kell fogadni, hogy a háborúk borzalmas valóságával mindig csak akkor foglalkoztak az emberek, ha épp benne éltek, amúgy meg kalandnak és bátorságpróbának tűnik az egész. Szóval a Battlefield 1-gyel nem ez a gond.
Mert nem az, sőt, kifejezetten jó játék. Szokás szerint két részre osztható: van benne egyjátékos küldetésből pár órányi, meg játszhatunk évekig a haverokkal a neten keresztül.
A Nintendo, ígéretéhez híven csütörtök délután négykor bemutatta az új konzolját. A sokáig csak Nintendo NX fantázianéven emlegetett konzol végleges neve Nintendo Switch lesz. A konzol jövő márciustól lesz kapható.
Nincs vége a Samsung legszörnyűbb rémálmának. Nem elég, hogy hosszú hetek óta tart a Not3 7 visszahívási balhéja, egyre több helyen figurázzák ki a mobil gyúlékonyságát. Pár napja a Grand Theft Auto V egy rajongói kiegészítője halálos fegyverré változtatta a Note 7-et.
Több jel is arra utal, hogy a Rockstar Games új részt készül bejelenteni a nagy sikerű 2010-es játéka, a Red Dead Redemption folytatásaként.
Bár a Sony nem olyan régen, 2015 márciusában szántotta be a telefonos játékokért felelős Playstation Mobile nevű részlegét, úgy tűnik, mégis inkább visszatérnének a mobilos platformokra is. A japán Nikkei hírügynökség úgy tudja, a cég öt vagy több játékát is ki fogja adni mobilra 2018 márciusától kezdődően.
Hányingerem van, szédülök, de baromira meggyőzött az egész – nagyjából így lehet összefoglalni a Playstation VR-t kipróbáló munkatársaink véleményét. Itthon a Sony jelent meg először olyan virtuális valóság szemüveggel, amely egyrészt nem annyira iszonyatosan drága, mint a versenytársak (a Microsoft a héten 900 ezer forintnak megfelelő dollárért dobta piacra kiterjesztettvalóság-megoldását, a Hololenst az USA-ban), másrészt már nem fejlesztői változat vagy valami fura félkész hibrid, esetleg azóta már többszörösen meghaladott cucc, hanem használatra alkalmas, kész termék. (Az USA-ban és Nyugat-Európában már elérhető az Oculus Rift és a HTC Vive végfelhasználóknak szánt változata is, de egyelőre kétséges, hogy ezek hivatalosan mikor kerülnek forgalomba itthon is.)
Az első meglepetés akkor ért, amikor nekiálltam összeszerelni a szerkezetet. Valahogy szerintem mindenkinek az él a fejében a VR-szemüvegekről, hogy van valami, amit a fejünkre teszünk, és azt mondjuk egy-két kábellel összekötjük a géppel. Ehhez képest a Sony nyolclépéses összeállítási képregényt mellékelt a készlethez, amelyben számtalan drót, csatlakozó, kis doboz és egyéb izé kapott helyet.
Az ezt-húzza-ki-ezt-dugja-át-ide-azt-meg-amoda jellegű munka leginkább egy karaoke-masina összeszerelésére emlékeztet, és ha végzünk, minimum megkétszerezzük a tévé környéki drótok számát. De a legjobb, és ezt talán csak azok értékelik majd, akik a 80-as és 90-es években ismerkedtek meg a pécék világával, szóval a legjobb, hogy a kilencedik oldalon a Sony
javasol a szerkezethez. Először a tévét, aztán a Playstationt, aztán a VR-szemüveget.
A Microsoft az amerikai konzoleladások terén kezd felzárkózni a Sonyhoz. Az NPD Group adatai szerint az elmúlt három hónapban a vásárlók több Xbox One-t vettek, mint Playstation 4-et.
Jókora sajtócsomag formájában megérkezett hozzánk a Sony virtuálisvalóság-készüléke, a csütörtökön debütáló Sony PlayStation VR. A kötelező kicsomagolós videót egy teljesen fogalom nélküli júzerrel próbáltuk feldobni. Sanyit elvarázsolták a szivacsok.
A kütyüről természetesen hamarosan közlünk egy tesztet, addig is nézzük, mi van a PlayStation VR dobozában:
Philip Klemenov profi videojátékos volt, a Call of Duty sorozattal játszott a H2K profi csapatával. A 24 éves játékosnak hatmillió követője volt a Twitch-csatornáján. Klemenov október 2-án autóbalesetben meghalt, a temetését a játékosok élőben követhették a Twitchen.
A Wasteland-szériát fejlesztő inXile Entertainment néhány napja kampányt indított; arra kérték a játékosokat, hogy dobják össze a Wasteland 3 fejlesztési költségeit. A sorozat történetében ez nem szokatlan: már a második rész fejlesztését is a játékosok adományaiból finanszírozták.
A technológia falat emelt az emberek közé, ahelyett, hogy összehozta volna őket egy kis szórakozásra.
– mondta a 39 éves Francesco Ferrazzino, a Father.io nevű videojáték tervezője. A szoftver közös nevezőre hozza a kiterjesztett valóságot (augmented reality), az online szerepjátékot és a területfoglalós akciójátékokat a lasertaggel, és az egészhez csak egy okostelefonra lesz szükség.
Évtizedes tény, hogy ha sport és videojátékok, akkor Electronic Arts. A világ talán leggyűlöltebb játékstúdiója szinte minden fontosabb sportjátékban dominál. Fociban a FIFA-sorozat (bár a PES máig kitart), hokiban az NHL, amerikai fociban a Madden NFL, nemrég beszálltak a ketrecharcos versenybe is a UFC-vel, de korábban vezették a piacot még baseballban, Forma-1-ben, NASCAR-ban és kosárlabdában is. Mindössze egy ellenfelük van, a 2K, akik viszont évek óta úgy megverik őket kosárlabdában, hogy a palánk adja a másikat.
Rovataink a Facebookon