A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Hát így vagyunk mi ketten: te meg én, két ember az élet szigetén

2016. október 30., 00:47 Módosítva: 2016.10.31 12:00
526
A nyolcasi félsoról, színésznői ambíciókkal induló Záray Márta (1926-2001) és a gyermekkórusban suttogásra intett, gépipari technikumban végzett Vámosi János (1925-1997) az ötvenes évektől alkottak párt a színpadon és a magánéletben is. A közös csaknem 50 év sikerek mellett tele volt hullámvölgyekkel, csalódással és mellőzöttséggel. A hatvanas években az Orsó utcai otthonukban és a stúdióban készült Hunyady József-fotók is egy ilyen válságkorszak képei lehetnek. A beat-forradalom háttérbe szorította a Záray-Vámosiék által képviselt „dallamos tánczenét”, és bár továbbra is koncerteztek és turnéztak – nem ezek voltak a legszebb éveik. Záray Márta a legtöbb, ebből a korszakból származó fotót összetépte, csak mementóként hagyott párat.
Tovább

Girbegurba fejfák a játszótéren

2016. október 23., 23:53 Módosítva: 2016.10.24 12:33
301
Több fotógyűjteményben is maradtak fent felvételek azokról az ideiglenes sírokról, amelyekbe 1956 október-novemberében földelték el a forradalom áldozatait. Szabadságharcosok, civilek, járókelők, nemzetőrök, katonák - a holttesteket sokszor hetekig nem lehetett rendesen eltemetni. Ideiglenes sírok, gyorsan elföldelt halottak: 1956, Fortepan, nagykép.

Már csak közegészségügyi okokból is tenni kellett valamit, de az utcasarkon, parkokban, a gangos házak belső udvarán álló rögtönzött sírok az egyéni és a kollektív gyász és emlékezés spontán helyszínei is lettek. Az azonosítatlan áldozatok fölött név nélküli fejfa nemzeti szalaggal átkötve, másokon név, néhol fénykép is - ha már az örök nyugalom nem adatott meg nekik, legalább arra a néhány hétre, amíg nem exhumálták és temették el őket újra.

A Fortepanra is több ilyen kép került fel különböző albumokból és adományozóktól, de ezek nem csak távoli történelmi emlékek. Segítségükkel némi képet kaphatunk a város valós történetéről is, és arról, hogy mit jelent kicsit konkrétabban például a “véráztatta” kifejezés.


De vannak, akiknek a Fortepan képei sokkoló személyes felfedezést is jelentettek. Amikor Mink András történész (kutatási területe a Kádár-rendszer) meglátta az alábbi fotót, neki ez egészen mást jelentett, mint egy amúgy önmagában is erős kordokumentum. A képen a Petőfi-híd pesti hídfőjét láthatjuk valamikor november elején, a síron virágok és rögtönzött kettős fejfa, rajta girgbe-gurba betűkkel felvésve két név: Metz György és Radó Gyula. A név, a helyszín és az életkor alapján nem lehetett kérdés: az internetes böngészés a kutatót saját nagyapjának ismeretlen sírjához vezette.

Tovább

Az elvtársaknak is jár néha egy kis luxus

2016. október 17., 00:14 Módosítva: 2016.10.17 18:35
642
Gondolom, senkinek nem újdonság, hogy a kádári államszocializmusban az ideológiai ígéretek ellenére nem volt mindenki egyenlő, és ez abban is meglátszott, hogy ki, hol és mit tud vásárolni. És bár elég sok minden változott a 70-es évek óta, ahogy most is, a legdrágább, igazán exkluzív holmikat akkor is a Váci utca és a Petőfi Sándor utca környékén lehetett beszerezni.
Tovább

Szerelmek, megcsalások, házasságok a hatvanas években

2016. október 10., 00:00 Módosítva: 2016.10.26 11:07
1374
Szerelmek, megcsalások, házasságok és válságok, válásokat is túlélő, örök összekapcsolódások az irodalomtankönyvekből (is alig) ismert írók, költők, művészek életéből. Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs túl van már lobogáson, börtönéveken és váláson, Rab Zsuzsa és Csanádi Imre az első férj, Kormos István egykori lakásában kezd új életet, Szántó Piroska és Vas István hatalmas könyvtárral, szinte polgári jólétben Hunyady József újabb fotóin a Fortepanon.
Tovább

Jucika drága, hát kegyed is belép a Minőségi Ktsz-be?

2016. október 2., 13:53 Módosítva: 2016.10.03 08:50
216
Minőségi divatszalon és cukrászda a dolgozói igények kielégítésére, a telepakolt kirakatok fölött golyószaggatta falak. A Vérmezővel szemben sétálunk, másfél évvel a forradalom leverése után, közeledik a húsvét, a játékboltból mereven bámulnak a nyuszifigurák.

A Fővárosi Tanács korabeli fényképei a kora-kádári Budapest utcaképét mutatják nagy részletgazdagsággal. Semmi művészkedés, a Városrendezési és Építészeti Osztály intézkedési terveihez dokumentálták a főútvonalak épületeit. A készülő adatbázisba végül 2737 fotó került, főleg Budáról, átfogó képet nyújtva a megsebzett városarculatról. Utcabútorok, reklámtáblák, homlokzatok, igyekvő járókelők - 58 esztendővel ezelőttről.

Tovább

Agárdiné, egy duplát lesz szíves, de ne zaccból!

2016. szeptember 24., 23:41 Módosítva: 2016.09.26 07:20
3837
A századfordulós Budapest híres kávéházi miliőjét elsöpörte a két világháború, az ötvenes évek közepéig a lakosság az ország helyreállítására koncentrált. 1956 után azonban felpezsdült az élet, a politikai nyomás már kevésbé volt érezhető a mindennapokban. Sorban nyíltak az áruházak, boltok, és a keleti blokk országai közötti munkamegosztásra létrehozott KGST-nek hála, az üzletek polcai kezdtek megtelni árucikkekkel. Szabadabban áramlottak be a zenék, a divatcikkek, a szocialista mérnökök sokszor a nyugati termékeket másolták és gyártatták le. Begyűrűzött néhány újdonság is – köztük a krémkávé.
Tovább

Az embermentő Carl Lutz Budapesten

2016. szeptember 21., 07:55 Módosítva: 2016.09.21 13:29
447
Az alábbi fényképeket Carl Lutz svájci diplomata készítette Magyarországon 1942 és 1949 között. Lutz a "Svájci Követség Idegen érdekeket képviselő osztályát" vezette, és ebben a funkcióban tizennégy, Magyarországgal hadban álló ország érdekeit képviselte Budapesten. Öntevékenységének és bátorságának köszönhetően 1944-ben az embermentés egyik legfontosabb alakja lett. Nevéhez fűződik a "palesztina-cerifikátok" kiadása, amely elvileg arra jogosította fel tulajdonosait, hogy Palesztinába vándorolhatnak ki. Az érintettek kivándorlásukig svájci diplomáciai védelmet kaptak. Lutz hatáskörét túllépve védőokmányokat és kollektív útleveleket is kiadott. Ő vált a budapesti diplomáciai embermentés motorjává, döntő szerepe volt a "védett házak" és a vöröskereszt égisze alatt működő zsidó gyermekotthonok rendszerének kialakításában. Szívós tárgyalási taktikájával még a nyilas kormányzatot is kompromisszumokra tudta kényszeríteni. Lutz nemcsak embermentő, hanem szenvedélyes fényképész volt, emellett erős dokumentarista vénával is rendelkezett. Fotóiból már Svájcban és Magyarországon is rendeztek kiállítást. A Fortepan megkapta a felvételek nyilvánosságra hozásának jogát az örökösöktől és a hagyatékot gondozó svájci archívumtól. Igy mától Carl Lutz 220 budapesti fényképe szabad hozzáféréssel kutatható és publikálható bármilyen célra. A továbbiakban ezekből adunk közre egy válogatást.
Tovább

Összemosódó képek múlt időmből: Csoóri Sándor 1930-2016

2016. szeptember 18., 00:19 Módosítva: 2016.09.18 22:35
141
Csoóri Sándor még a református gimnázium VII. osztályos tanulója volt, amikor 1949-ben a Pápai Néplapban verseket és termelési riportokat publikált. „Én a proletárokkal fejlődöm/ mint anyaméhben a kisgyerek” - írta abban a korszakban, amikor „nem is nagyon fontos az emberi szó: a traktor és a cséplő dalol.” A háború utáni új világ a munkásosztály és a parasztság diadalától harsogott, tömegesen kerültek az oktatásba és a nagyvárosokba az olyan tehetséges parasztgyerekek, mint az „elzárt és elzárkózó” Zámolyon született Csoóri.
Tovább

Pavilonok: fekélyek a város testén?

2016. szeptember 11., 14:10 Módosítva: 2016.09.12 12:01
509
Budapest egyik legidegesítőbb jelenségei a kósza pavilonok, bódék és egyéb tákolmányok. Talán ezek az ideiglenes (vagy ideiglenesnek álcázott) kis építmények, amelyek leginkább balkáni hangulatot tudnak adni a városnak. Bár a harc folyik ellenük, olyanok, mint lernéi Hüdra fejei: minden eltüntetett helyére kettő nő. Hiába adnak át egy szép új parkot vagy teret a fővárosban, néhány hónapon belül már megjelennek rajta az első kelések. Üdítő kivétel a Kossuth tér, ahol a rekonstrukció óta rend van, a lejtő alján pedig az Erzsébet tér van szegény, amely időnként úgy néz ki a sok reklámbódétól, mint egy menekülttábor, ahol minden menekült marketinges. Egyetlen vigaszunk, hogy régen sem volt minden jobb, sőt. Elnézve a Fortepan fotóiból készült bódéválogatásunk, talán még javult is a helyzet.
Tovább

Elhiszed, apu, hogy tudom a legeslegszebbik nevet a világon?

2016. szeptember 3., 22:52 Módosítva: 2016.09.05 08:58
559
A második világháború után a romokat eltakarították, a korszerűtlen tankönyveket bezúzták, a gyerekekből „öntudatos, önérzetes, képzett magyar állampolgárt” akartak nevelni. 1948, vagyis a kommunista fordulat után új falakat húztak, szovjet tanítómesterek és magyar pajtások iránymutatása szerint kellett pontosan és szépen megtanulni a „legeslegszebb nevet.” Az iskolások a nagy kommunista triász hőstettein gyakorolták a hibátlan és kifejező olvasást, aztán a plébániákon megtartott hittanon fejből sorolták a szentek jócselekedeteit és titokban ministrálni jártak. A hatvanas-hetvenes években maradt az úttörőszett, bejött a rakottszoknya és az éltartó nejlonnadrág, meg az ideológiai szélerősségtől független bambulás az évnyitókon. A háború utáni harminc év tanévkezdéseiből válogattunk a Fortepanon.
Tovább

Házasság után hétköznapok: újabb Hámori-fotók a Fortepanon

2016. augusztus 28., 00:27 Módosítva: 2016.08.28 17:03
666
Hámori Gyula (1913-1977) izgalmas, a háborút követő újrakezdés és újjáépítés levegőjében született esküvői képeiből nemrég válogattunk. Mára az is kiderült, hogy Hámori a legendás újpesti Tizian műteremben tanulta a fotózás alapjait. Tizian egyébként nemcsak az üzlete előtt a Váci útig kígyózó, esküvői fotózásra várakozók soráról volt híres, hanem jól kiválasztott reklámszlogenjeiről is: „Poloskának cián, fényképésznek Tizián!” Hámori Gyuláról mindeddig nem sokat tudtunk. Néhány fejléces számla árulkodott róla, hogy műterme a Lázár utca 13-ban volt, a Fortepanhoz került fotók szerint a budapesti templomok "házi fényképészeként" dolgozott és fotózott a Kereszt, illetve a Katolikus Szó c. lapoknak. Fia, Hámori Péter most azzal egészítette ki az életrajzot, hogy az ötvenes években apja iparengedélyét bevonták és üzemi fényképész lett az Egyesült Izzóban. A kádári évek új műtermet hoztak neki: a Király utca 78-ban együtt dolgozott feleségével, Hámori-Skultéty Erzsébettel. Hámori Gyula utolsó sötétkamrája Fehérvári úti lakásán volt.
Tovább

Köd szállt a zuglói véres postarablásra

2016. augusztus 20., 21:29 Módosítva: 2016.08.24 16:14
206
1956-ban, két hónappal a forradalom kitörése előtt kegyetlen rablógyilkosság rázta meg Budapestet. Két nőt ölt meg a zuglói posta revolveres kifosztója, aki a zsákmánnyal együtt kámforrá vált. A gyilkos bíróság előtt soha nem felelt a tettéért. Ha tényleg Bubcsó Jóska volt, mint ahogy egy nyomozó jó okkal megsejtette, öngyilkos lett, még mielőtt igazságot lehetett volna szolgáltatni.
Tovább

Kádár-kori tündérkert: 8264 Szigliget, Kossuth Lajos u. 17.

2016. augusztus 13., 22:39 Módosítva: 2018.06.07 11:57
2978
1953-ban itt, az egykori Esterházy-kastélyban avatták fel a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának alkotóházát. A szovjet mintára létrehozott Irodalmi Alap az ötvenes évek mindennapjaihoz képest jó ellátást és nyugalmat biztosított a népköztársaság szolgálatába állított ceruzáknak és beélesített írógépeknek. Az első beutaltak még szigorú, szinte tábori napirend szerint keltek-feküdtek, távozáskor pedig le kellett adniuk az itt született kéziratok másolatát. A hatvanas évekre eltűntek a szigorú szabályok és „Szigliget nemcsak munkahely, hanem ismerkedési otthon, az írók családi köre” lett, ahol dupla tészta, jégbe hűtött ásványvíz, a vázában szegfű, a társalgóban tévé várta a SZOT-beutalóval érkező írókat. A kéziratot sem kellett leadniuk, ekkor már az állambiztonság beépített emberei jelentettek róluk.
Tovább

Indierocker a Sziget-fesztiválon 2016-ban? Dehogy!

2016. augusztus 7., 16:11 Módosítva: 2016.08.08 09:15
354
Nem viccelünk, a kép 1976-ban készült, akkor kezdődött a farmergyártás Magyarországon, a Levi'st például a Május 1. ruhagyár ontotta. Korszerű volt-e az ex-LMP-s Vágó Gábor bajsza 1959-ben? Hol volt a város leghíresebb vintage retro shopja 1963-ban? Mit gondolt Kádár János a hipszterszakállról? Rengeteget változott a magyar férfidivat, mégis keveset.
Tovább

Tahi Tóth László 50 éve nem tud leérettségizni

2016. július 31., 00:26 Módosítva: 2016.08.22 09:18
491
Ha diák vagy, ne tanulj, vígan élj és ne búsulj! Ha tanulsz is, ne sokat, ölelgesd a lányokat! - szólt a dal az Aranysárkányban, 1966-ban. Kosztolányi Dezső regényéből Ranódy László készített filmet, a forgatáson az a Hunyady József fotózott, akinek képeit nemrég fedezték fel egy budakeszi padlás mélyén.

Hunyady József fotóinak szinte mesébe illő történetét nemrég írtuk meg itt az Indexen: egy fiatal pár házat vásárolt Budakeszin, majd amikor a régi lakóktól megörökölt holmikat selejtezték, a padláson rengeteg a hatvanas évekből származó negatívra bukkantak. Az egészet a Fortepannak adományozták, akik azóta is folyamatosan dolgozzák fel az anyagot. Legutóbb a művészportrékból mutattunk párat, most egy filmforgatás fotóit gyűjtöttük egybe. 

Tovább

Házasság minden időben

2016. július 24., 16:03 Módosítva: 2016.07.25 14:14
1358
A boldog, büszke, mosolygó pár esküvői képe egy idő után már csak a rokonoknak érdekes – de nem akkor, ha a második világháború után újjáéledő Budapest adja a hátteret. Esküvők az újrakezdés és újjáépítés éveiben a Fortepanon.

Hámori Gyula, aki egyébként a Kereszt és a Katolikus Szó című lapok fotóriportere is volt, valószínűleg az összes budapesti templombejáratot és az összes, akkoriban közlekedő taxit lefotózta. Látunk romokat és a képre odakéredzkedő mezítlábas utcagyerekeket, bundás nőket és túlméretezett kölcsönfelöltőben esküdő férfit, zsidó és katolikus násznépet, először házasodót és idősebb párt. Az elmúlt, átélt és túlélt viharos évek nyoma letörölhetetlen az arcokról, és ott bújik a mosolyokban – mégis, ezek az emberek hittek és építettek: új családot és új Budapestet.

Tovább

Mi a fene rajtad ez a szar?

2016. július 16., 23:31 Módosítva: 2016.07.18 12:01
724
Míg anyáink sokszor tökéletesen meg tudták élni nőiességüket a hatalmas trapéznadrágokban, addig nekünk már csak a Burda-szabásminta, a kötött pulcsi, a nadrágszoknya és a komplexusok maradtak. Szocialista divat őszinte vallomással.

Nem tudom, meséltem­-e már, hogy nagymamám egy ideig boltvezető volt Dédestapolcsányban. Vigyázni kell, mert könnyen túlhajt az embert a kanyaron, de a bolt még a kanyar előtt van, balra  régebben fehér volt, ma sárga. Nem tudom, van­-e már benn vécé, amikor én ott nyaraltam, még a kertben volt a budi. De ez nem zavart, mert vita nélkül járt a napi két Leó jégkrém.

Tovább

Miért törtek be Musek Jánosné trafikjába?

2016. július 3., 19:07 Módosítva: 2016.07.04 13:22
249
Mit keres az értékes Scheiber Hugó-festmény a felforgatott irodában? Miért törtek be Musek Jánosné trafikjába? Miért húzta le a redőnyt a szabómester? Ki rejtegette az avar alatt a fegyvereket? Mit jelent a férfi testére tetovált Kümi szó? Ki fosztotta ki a józsefvárosi kápolna perselyét? Mit loptak el a fiúk a könyvtárszobából? Megannyi rejtély az ötvenes-hatvanas évekből, amelyet a rendőrség helyszínelői pontosan dokumentáltak. Rejtélyekkel teli Fortepan-válogatás, nyomozzon velünk!
Tovább

Boldogság és vidámság, magyarok, de csak szépen, megfontoltan!

2016. június 27., 23:26 Módosítva: 2016.06.28 11:38
148
Tömegben másként viselkedik az ember, mint amikor egyedül vagy kisebb közösségben van. Megváltozik a viselkedése, mondhatjuk laikusan, bár sok szociálpszichológiai és politikai pszichológiai elmélet szerint épp ellenkezőleg: akkor, ösztönösen, a közösség elszemélytelenítő hatásának köszönhetően felszabadultan adja az igazi önmagát. Nem csoda, hogy a magyarországi rezsimek az elmúlt száz évben, ha szerették is tömegrendezvényekkel önnön erejüket demonstrálni, féltek a spontán utcai megmozdulásoktól - ilyenek nem is nagyon voltak, vagy ha igen, rendre erőszakba torkolltak.
Tovább

Maléter Péter, Maléter Pál, a Kádár-kormány nem imponál

2016. június 16., 23:44 Módosítva: 2016.06.17 14:57
189
Június 16. Nagy Imre, Gímes Miklós és Maléter Pál 1958-as kivégzése miatt az ‘56 utáni megtorlás jelképes dátuma. A miniszterelnök akkor csak mínuszos hírben közhírré tett meggyilkolásával a nemzeti tragédia kiteljesedett - az itt látható fotók ellenben azt mutatják meg, hogy kezdődött a forradalom utáni “rendteremtés”. Bauer Sándor képein a Kádár-rezsim első és bizonytalan hetei, amikor a hatalom még instabil, az utcákon romok, sírok és sorok, de a falakon már megjelennek a konszolidációs propaganda korai jelei. Bukott forradalom után: Fortepan, nagykép.

A fényképész Bauer Sándor neve két korábbi Fortepanos Index-sorozatból is ismerős lehet, a Vendéglátás című lap fotósaként ő örökítette meg a gulyáskommunista bisztrókat és a létező szocialista értelemben véve modern szállodákat a hatvanas meg a hetvenes években. Itt látható, ‘56-os képei azonban egy számára személyesen is nagyon más időszakban készültek, amikor és azután, hogy a forradalom napjaiban az állás nélküli Bauer fotóriporterként aktivizálta magát. A képeit eleinte nyugatra szerette volna eladni, de amikor ez nem jött össze, a forradalmat eltipró rezsimmel kötött üzletet.

 

Tovább

Tintapaca, gyertyaviasz és egy hajdanvolt óriási hócsata

2016. június 12., 00:28 Módosítva: 2016.06.12 13:00
242
A sok és sokféleképpen izgalmas Fortepan nagykép között csak szubjektív sorrend lehet, de nekem, azt hiszem, ez az egyik kedvencem idáig. Megkapó képek, a szigorú rend és a derűs spontaneitás pillanatainak furcsa, de természetesnek ható keverékei ródlizókkal és gerelyhajító szerzetesekkel, hálóteremben pakoló és gyertyafénynél magoló diákokkal, klerikális láncos ördöggel és vicces élőképekkel. A magyar jezsuiták kínai missziójának fényképei után most a rend itthoni iskoláiról fennmaradt fotókból válogattunk; a képek miatt annak is érdemes végigpörgetnie, aki úgy érzi, nincs sok köze a témához.
Tovább

Magyar térítők a Mennyei Birodalomban

2016. június 6., 01:06 Módosítva: 2016.07.09 23:26
207
Magyar szerzetesek konfuciánus módra vágott ritkás szakállal, kínai gyerekek nevetgélve silabizálják a magyar újságot: a jezsuita misszionáriusok Kínában végzett munkájának páratlan dokumentumai a Jezsuita Levéltárban őrzött fényképek. A két világháború közötti felvételek most a Fortepanra is felkerültek: magyar iskola a Sárga-Folyónál, amikor még nagy kincs volt Kínában a bicikli.
Tovább

Kincsek bújtak a budakeszi padlás mélyén

2016. május 29., 11:23 Módosítva: 2016.05.30 20:11
3718
Egy fiatal pár házat vásárolt Budakeszin, majd amikor a régi lakóktól megörökölt holmikat selejtezték, a padláson rengeteg a hatvanas évekből származó negatívra bukkantak. Az új tulajdonos, Pataki Péter ezután emailben kereste meg a Fortepant, a filmeket nekik adományozta, és mindjárt az átvételkor kiderült, hogy rendkívül értékes anyagról van szó, ami egy Hunyady József nevű írótól származik.

Hunyady 1921-ben született Pécsen, ahol a helyi jezsuita gimnázium kirúgta, miután Ady Endre verseit dicsérte egy írásában. Nem sokkal később Badacsonytomajra került kántortanítóként, majd 1942-től katonai szolgálatot teljesített a második világháborúban, ám Németországban a szövetségesek fogságába esett.

A háború után visszatért Pécsre, ahol a Nemzeti Parasztpárt városi titkára lett, majd Várkonyi Nándor mellett a népi írókhoz kötődő Sorsunk folyóirat prózai és kritikai rovatvezetőjeként, illetve a városi szabadművelődési hivatal munkatársaként dolgozott. Első novelláskötete, a Szerencsétlen emberek 1947-ben jelent meg. Az ebben szereplő nyolc történet helyszínei is a falvak, illetve a városi peremvidékek voltak.

A rá következő évben Budapestre költözött, ahol mintegy hét évet dolgozott a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Közben megjelent első regénye, az Elsüllyedt ország, majd első drámája, a Bányászbecsület is, amit a Belvárosi Színház mutatott be. 1956-tól az Állami Déry Színház dramaturgja, 1960-tól pedig a Képes Újság kulturális rovatának vezetője lett. Innen az úttörőszövetség lapjához, a Pajtáshoz került, majd két évre a Magyar Horgászhoz, innen pedig a Népszavához.

Közben sorra jelentek meg a magyar történelem jeles alakjait bemutató ifjúsági regényei: a Hunyadi Jánost bemutató Hollós vitéz, a Petőfiről szóló Viharmadár vagy a magyar Robinson Crusoe, Jetting Károly kalandjait ismertető Hét tenger vándora. Ezek mellett írt még ifjúsági regényeket az inkákról, a spanyol polgárháborúról, az 1437-es erdélyi parasztfelkelésről, leghíresebb műve pedig talán a nándorfehérvári diadal idején játszódó A fekete lovag.

Az írói, újságírói és fordítói pályája mellett azonban Hunyady fényképészettel is foglalkozott. Az úttörőgyűlések és -szakkörök (Pajtás), illetve a magyar halastavak és holtágak (Magyar Horgász) mellett gyakran fotózott más művészeket. Hunyady ugyan író emberként elsősorban az írókra fókuszált, de alkalomadtán filmeseket, színészeket, zenészeket és képzőművészeket is megörökített. Az írókról készült fülszövegportréi a Magvető és a Szépirodalmi kiadó könyvein jelentek meg, amelyekért képenként 200 forintot fizettek neki.


Az író és fotós Budapesten halt meg 1983 decemberében, örököseit egyelőre nem sikerült felkutatni. A nemrég előkerült Hunyady-anyaggal a jövőben még fogalkozunk az Indexen, és a nyár során a Fortepanra is felkerülnek majd az első képek, ezúttal azonban az író művészportréióból válogattunk.

Tovább

Egy XX. századi családtörténet a kukából

2016. május 21., 23:04 Módosítva: 2016.07.21 14:15
1460
A Fortepan tele van rengeteg olyan családi képpel, amelyet lomtalanításból mentettek meg. Legtöbbször már nem sikerül kinyomozni, kik vannak a fotókon, de néha előfordul, hogy a névtelen családok visszakapják identitásukat. Rothmann Katalin (1924-2000) és családjának története a Fortepan Fórumán született megfejtés nyomán bontakozott ki. Az eredmény egy elfeledett színésznő és egy szerteágazó, izgalmas családtörténet, amelynek kibogozásában a 95 éves, Izraelben élő Egon Philip segített.
Tovább

Profán szentély volt

2016. május 16., 00:34 Módosítva: 2016.05.16 12:29
306
Az Egyetemi Színpad 1957-es megalakulását követő harminc évben legendává vált. A piarista gimnázium Váci utcai épületébe költöző ELTE kultúrteremként kapta meg a kápolnát, ahol a komolyzenei hangversenyek, irodalmi estek, az Universitas Együttes produkciói mellett a csillagászati előadások és filmvetítések, beatkoncertek vagy néptáncbemutatók is jól megfértek. A hely befogadóképességét időnként meghaladta az érdeklődők száma, így előfordult, hogy a rajongók betörték az egyetem és a színpad közti ajtót és a jegyszedőket félresöpörve elfoglalták a színháztermet. Itt tartotta Jancsó Miklós a Még kér a nép filmpremierjét, itt mutatkoztak be a hazai irodalmi-, színházi- vagy jazzélet szereplői – Térey Jánostól Garaczi Lászlóig, Schilling Árpádtól Ónodi Eszterig, Kamondi Ágitól Dresch Mihályig. Kádas Tibor 1970 és '74 között készült képei a Fortepan-válogatásban.
Tovább

Kulturált szórakozásra tervezték a szocialista Csillagok háborúja-bárt

2016. május 9., 00:08 Módosítva: 2016.05.09 14:57
540
Rémülten figyeltem fel a közelmúltban egy fiatal, de tényleg fiatal dizájncsapat fotópályázatára. A 25 év körüli srácok olyan fényképeknek hirdettek pályázatot, amelyek a hatvanas-hetvenes évek retrovilágában mutatták be az általuk tervezett tárgyakat. Az ötlet érthető volt, mert a kor tárgyi világa tényleg szuperizgalmas.
Tovább

Gyönyörű és borzalmas hotelek a szocializmus éveiből

2016. május 1., 17:23 Módosítva: 2016.07.07 10:02
3245
A két világháború közt volt a magyar turizmus fénykora, tele volt az ország szállodákkal, a szállodák meg emberekkel. Aztán jött a háború, lezárult a vasfüggöny, és a többségnek elment a kedve az utazgatástól. Nem véletlen, hogy egészen a hatvanas évekig (addig még a szocialista országok közt is vízumkényszer volt) nem nagyon épültek új szállodák. Akkor viszont szépen lassan kitárult a világ és felpörögtek a fejlesztések. Ebben, az akkor aranykornak tűnő világban készültek Bauer Sándor fényképei a szocialista szállodák világáról.
Tovább

Néhány évtizede még így közlekedtünk Budapesten

2016. április 24., 21:00 Módosítva: 2016.04.25 14:55
2553
Kisgyermekként nagyon szerettem Marék Veronika Játsszunk utazást! című felelgetős könyvecskéjét. Az 1975-ben kiadott mesekönyvben végigkérdezik, mivel lenne érdemes Bandinak átmennie Andihoz. Repülővel? Vonattal? Busszal? A válasz mindegyikre annyi, hogy: "Nem, nem lakunk mi olyan messze!"Az összes ismert közlekedési eszköz felsorolása után végül kiderül, hogy "Akkor legegyszerűbb, ha gyalog megyek, hisz itt laktok a szomszédban!". Bár Görög Júlia rajzaival is imádtam a mesét, a Fortepanra most felkerült (1965 és 1985 között készült) színes közlekedési fényképek mintha kifejezetten ennek az illusztrálására születtek volna. Vegyük sorra, mi mindennel közlekedtünk akkoriban Budapesten.
Tovább

Csókolom, lejöhet a Vera?

2016. április 17., 00:25 Módosítva: 2017.06.06 08:00
6802
Nem volt városi gyerekkor a szocializmusban gömbmászóka, púpos macska, rakéta, horzsoló aprókavics és vasszag, azaz jóféle, igazi, csupa fém és beton paneljátszóterek nélkül. Traumák, szerelmek, bátorságpróbák meg ronda sérülések: Fortepan-képek és nosztalgia indexesekkel.
Tovább

Olyan, mint a szépasszony fűzője

2016. április 10., 20:33 Módosítva: 2016.04.11 12:24
343
Egy hét múlva, április 16-17-én a Nagykörutat ünnepli a Budapest100. Az egész várost megmozgató házünnep az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére indult 2011-ben, azért, hogy különböző társadalmi hátterű embereket és generációkon átívelő közösségeket hozzon közelebb egymáshoz. Ebben az évben 58 nyitott épület, közel 200 program várja a felfedezőket.
Tovább