Csöbörből vödörbe ugrott a kormány

A hét elején kiderült, hogy most már tényleg közel lehet az, amire több mint fél éve várunk : egy parlamenti szavazás után megkezdhetjük a tárgyalásokat az IMF-fel. A szervezet vezetője ugyanis jelezte, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a jegybanktörvény terevezett módosításait, akkor tárgyalnak.

Erre pedig úgy tűnik, a jövő héttől kezdve bármikor sor kerülhet, miután Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős miniszter szerint már a jövő héten lehet új jegybanktörvény, mivel az EKB pozitív reakciója a vártnál korábban érkezett meg. A kedvező fogadtatást előre jelezhette, hogy a magyar jegybank részéről Simor András már korábban azt mondta, hogy elfogadhatóak a módosítások.

Ha pedig júliusban valóban megkezdjük a tárgyalásokat, az Varga Mihály szerint azt jelentheti, hogy legkésőbb október végéig meg is állapodunk, bár még mindig sok a nyitott kérdés. Így például az is okozhat még fennakadásokat, hogy a magyar kormány mást szeretne, mint amit az IMF kínál: míg ők készenléti hitelmegállapodásról beszélnek, addig Varga szerint mi kevesebb kötöttséggel járó rugalmas hitelkeretet szeretnénk.

Hatalmas lyukat ütöttek

Az IMF-hírek ellenére mégsem lehet felhőtlen az öröm: alig egy héttel azután, hogy az EU törölte a kohéziós alappal kapcsolatos szankciót, a kormány máris elkezdte fellazítani a jövő évi büdzsét, és két csütörtöki bejelentéssel összesen 400 milliárdos lyukat ütött.

Pontosabb talán úgy fogalmazni, hogy újra feltárt régi lyukakat. Mérsékelték és módosították a banki tranzakciós adót – így a költségvetés 100 milliárd forinttal kevesebhez jut, más kérdés, hogy eredeti formájában az alig két hónapja bejelentett tranzakciós adót szinte minden elemző kritizálta, többek között azért, mert az olyan csapást mért volna a bankrendszerre, ami a későbbi növekedést is lehetetlenné tette volna.  A módosítás szerint 6000 forint lehet a tranzakciós adó plafonja, de ezen túl Rogán Antal még aznap bejelentett egy 300 milliárdos gazdaságélénkítő csomagot is, ami a tervek szerint jelentősen csökkenti a munkára rakódó terheket. A kisadózóknál egy az evára hasonlító új adó váltja az eddigi terheket, és csökkennek a terheik a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő, fizikai munkát végzőknek is.

A hírre négy forintot ugrott az euró árfolyama, és a befektetőknek lehet is alapjuk az aggodalomra: elemzők szerint a lépés gyakorlatilag azt jelenti, hogy részben már a 2014-es büdzsé terhére lazít a kormány. Bár a lépések Matolcsy és Rogán szerint nem fenyegetik a jövő évi 2,2 százalékos hiánycélt, azok fedezetét részben az adja, hogy a tranzakciós adót kiterjesztik az államkincstári és egyes jegybanki műveletekre is - az ezeknél megjelenő veszteséget pedig csak egy évvel később kell kipótolnia az államnak.

Emellett a lépések fedezetére 100 milliárd forintot „kölcsön vesznek” a költségvetési tartalékokból, de az NGM abban reménykedik, hogy ezt az összeget az év végén vissza lehet pótolni az IMF-megállapodás miatt csökkenő kamatterhek megtakarításaiból.

Pörgetnék

A 300 milliárdos csomagtól Matolcsy György azt reméli, hogy jövőre a kormány által korábban vártnál is nagyobb mértékben pörög föl a gazdaság, és 2 százalékkal nő a GDP – bár ez a várakozás igencsak túlzónak tűnhet annak a fényében, hogy a legtöbb elemző szerint a bővülés üteme nem haladja meg az egy százalékot sem.

Pedig a növekedésre nagy szükség lenne, hiszen idén az MNB és a Világbank szerint is recesszió várható – a visszaesés üteme megközelítheti az egy százalékot is. A GKI szerint ez nem független a kormányzati intézkedésektől, a visszaesést a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozza.

Az mindenesetre biztos, hogy a beruházási adatokból egyelőre nem látszanak a növekedés jelei: nagyon kevés cég jön az országba, Románia és Szlovákia is fényévekkel jár előttünk, ráadásul az is kiderült, hogy Magyarországon megy csődbe a legtöbb cég. Az sem segít, hogy hatalmas csúszásban vagyunk az uniós pénzek lehívásával, az elmúlt négy évben csak minden harmadik forintot tudtuk megszerezni – ha pedig ez így megy tovább, akkor ezermilliárdok úszhatnak el, amik pedig segíthetnének kihúzni a gazdaságot a bajból.

A növekedés pedig új állásokat is teremthetne – ezen a téren pedig szintén nem állunk rózsásan: bár egy év alatt 63 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mégis húszezerrel többen vannak munka nélkül. Ezt a számot növelte a héten a Nokia is, ami újabb 900 embert rúgott ki a februárban közölt 2300 fős leépítés második hullámában.

Európa is a növekedésre figyel

Nemcsak itthon, de a hét végi uniós csúcson is a növekedés volt az egyik fő téma. Elfogadták a növekedési paktumot, és miután a spanyolok és Ciprus is mentőcsomagot kért, Angela Merkel a számos kritika után részben engedett a déliek nyomásának: az EU-s mentőalapok (EFSF, ESM) ezentúl adhatnak pénzt arra is, hogy az EKB-n keresztül állampapírokat vásároljanak – igaz, csak olyan országok esetében, amelyek vállalják, hogy mindent betartanak az Európai Bizottság ajánlásaiból, és szigorú közös felügyelet alá helyezik a gazdálkodásukat.

Olcsóbb benzin, drágább részvény

Amit a kormány és az EU még csak tervez, az a tőzsdéken meg is történt a héten: főként az EU-csúcs pozitív fogadtatása miatt jelentősen emelkedtek az indexek, a budapesti tőzsdén pedig a Magyar Telekom kivételével az összes vezető papír drágult.

	26. heti záró	25. heti záró
BUX	17 341	17 232
OTP	3570	3535
Mol	16 300	16 200
Richter	37 200	36 500
Magyar Telekom	444	451

A forintra is pozitívan hatottak a nemzetközi és az IMF-fel kapcsolatos hírek, bár a költségvetéssel kapcsolatos bejelentések után kicsit megingott, a hetet már kifejezetten erősen zárta, és az euró árfolyama 286 forint körüli szintre süllyedt. Az autósok örömét pedig az is fokozhatta, hogy nem csak az euró, de az üzemanyagok is olcsóbbak lettek: a héten tíz forinttal csökkent a benzin ára.