Sokan esnek abba a hibába, hogy megvesznek egy drága bringát, aztán nem költenek rá, ezzel súlyos összegű alkatrészcserékre számíthatnak. A másik véglet olcsó bringát vesz, majd nem is törődik vele, ez sem a leghatékonyabb hozzáállás. Most megnéztük, hogy miből áll egy olcsóbb és egy drágább bringa tavaszi felkészítése.
A kerékpáros piac jelentősen átalakul, és bizony nehéz eldönteni, hogy nyertesei, vagy vesztesei lesznek-e a vásárlók. A Bikemag.hu kerékpáros portál szakértőjével, Bognár Tamással elemeztük a trendeket.
A folyamat megértéséhez menjünk kicsit vissza az időben. 1990-2000 közt a kerékpáros piacon is hiánygazdálkodás volt, sokszor hónapokat kellett várni egy-egy alkatrészre, vagy komplett kerékpárra. Persze akkoriban nem volt internet, így az egyetlen magyar bringás magazinból tájékozódott, aki nem jutott hozzá a nyugati szaklapokhoz.
Természetes, hogy az ezredforduló után kinyíltak a lehetőségek, de azért a hazai sajátosságok miatt nem lehetett mindent azonnal megvenni. Az előző időszakhoz képest fényévekkel jobb lett a helyzet, de a kialakult gyártó–nagykereskedés–kiskerkereskedés szentháromságban akadtak gondok. A problémák többsége jellemzően az ország helyzetéből adódik, és többrétű.
Olyan monumentális rajzot még egyik magyar kerékpáros és futó sem készített, mint az óriáskecskés ausztrálok, de itthon is készülnek kreatív és fizikailag és agyilag is fárasztó GPS-es ábrák edzés közben. Meg is mutatjuk, milyenek.
"Talán a város egyik legrégebbi bicikliparkolója volt (a Harmincad utca felőli sarok a Gerbeaud irodaház előtti rész), kb. 10 korláttal, ami nagyjából mindig tele volt, még tavaly óta is, amikor áthozták az autóparkolót a József Nádor térről. Aztán kezdett útba lenni, ráépítették a budikonténereket a karácsonyi, húsvéti, őszi vásárok ideje alatt, majd kerítéssel körbekerítették, így gyakorlatilag használhatatlanná vált." - kezdte elkeseredett levelét Ákos, majd hasonlóan szomorúan folytatta.
"A legnagyobb meglepetés aztán január elején, a karácsonyi bazárfalu bontása után jött: ekkor már annyira zavarta a budikonténereket, hogy az összes korlátot tőből kifűrészelték. Az ember még azt gondolta, hogy biztos kihelyeznek majd újakat, de lassan robban a bicikliszezon és még mindig nem történt semmi. Ez annál is inkább zavaró, mert ezen a részen nagyon kevés bicikliparkolási lehetőség van, irodaház, üzlet meg annál több."
Egy térképre anélkül is rajzolhat bárki vicces ábrákat az úthálózatot felhasználva, hogy magukat az utakat bejárná, de egy kerékpárosnak maga a bringája, illetve a magával vitt appja és telefonja az ecsete. A Strava-művészet most érte el az egyik csúcspontját.
Kiben ne ötlött volna fel a kérdés: miért ily ócskák nálunk a kerékpárutak? Miért nyomja fel fagyökér, miért gyűjt tócsát középen az aszfalt, miért van zökkenős szegélykő minden útkereszteződésben, és miért szorulok be a vasúti átjáró korlátjába? Egyszerű: mert fogalmatlanul tervezték a legtöbbet. Néhány napja írtunk a frissen felújított budai bringaútról, amelyen megsüllyedt csatornafedél fölött áll a víz, vagyis a hibahalmozás hagyománya folyatódik.
Azért furcsa ez, mert hét éve létezik pontos útmutató a jól használható, tartós és biztonságos bringautak építéséhez. A Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése és a Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója 2010-óta elérhető, csak nem használják. A legbosszantóbb hibákról és a lehetséges megoldásról szól ez a cikk.
Ha egy képen lehetne megmutatni a magyar útépítést, íme:
Nem a tócsa fontos, az csak következmény. Ellenben jól mutatja – kis képzavarral mintegy kiemeli –, hogy építették be a kerékpárútba a csatornafedelet. A bringautat alig több mint egy éve adták át a fonódó villamos beruházás részeként.
A fotón látható autós rendszeresen a kerékpárúton parkol. Helyszín: Csepel, Szent Imre tér. Most lett elegem belőle, beküldöm, ismerkedjenek meg önök is vele.
- írta az Indexnek olvasónk Csaba.
A beállás láthatóan pontosan úgy sikerült, hogy roppant nehézkes kihajtani az útra kerékpárral. Ennyire még kiszámítani sem lehet. De legalább kapupénzt nem szed a bicikliútra pöffeszkedő autós.
Biciklikesztyűről tesztet készíteni szinte lehetetlen feladat. Ez az a kiegészítő, amelynél a legtöbbet számítanak a viselője testi adottságai, bringázási szokásai. Ezek a szempontok döntik el, kinek mi lesz a megfelelő és miben fog fázni. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi hőt veszít a kezünk, miután a nálunk lévő hat pár kesztyűben bringázunk egy-egy kört.
Az időjárás enyhülésével jó ötletnek tűnt buszozás helyett végre biciklivel betekerni a munkahelyemre. A budai felső rakparton húzódó bringaút Erzsébet híd és Szabadság híd közötti szakasza után azonban biciklim váza és ruházatom jelentős része olyan látványt nyújtott, mintha közvetlenül terepmotorozásról érkeztem volna munkába, írta Miklós.
A kerékpárutat megterepszemléztük, és tényleg így van. A nemzetközi kerékpáros útvonalat hetekkel a hó és jég eltűnése után is centiméteres vastagságban borítja a só-homok-kis zöld kavics (hivatalos nevén síkosságmentesítő anyag) keverék, ami nedves időben csikorgó bevonatot képez a bringa mozgó alkatrészein és a vázon.
Megkerestük a BKK-t, a Budapest Közutat és az FKF-t, hogy kinek a felelőssége letakarítani a bringautat, és mikor kerül erre sor.
Mintegy 216 ezer új kerékpárt adtak el tavalyelőtt, Magyarországon, ami ugyan meg sem közelíti a 2008-as rekordévet, amikor ez a szám több mint 280 ezer volt, mégis jól kifejezi, milyen sokan szánnak pénzt új bringára. Az ország első számú bringás szakkiállítása egyben a szezon kezdete is, ezért nem mindegy, mire számíthat, aki kimegy a Bringaexpóra.
Nyavalygunk itt folyton, hogy mikor csinálják meg végre normálisan a Balaton körüli kerékpárutat, erre tessék. Néhány olvasónk (Almási Zoltán, Barna Imre, Boda Gábor, Czakó Zsolt és Horváth Levente) komolyan vette néhány héttel ezelőtti cikkünket, amiben Karlovitz Kristóf arról írt, miként tekerjünk több száz kilométert fagyban. Fogták magukat és körbetekerték a Balcsit mínusz tíz fokban. Persze ez önmagában még nem lenne akkora szám, de szerencsére írtak belőle egy beszámolót is, amit elküldtek a Kerékagynak, hogy mindenki okulhasson belőle. (Reméljük a gyakorlatban már csak a jövő télen veszitek hasznát.) Köszönjük szépen, át is adjuk a szót Barna Imrének és Hovanyecz Szabinának. A meglehetősen hosszúra nyúlt, személyes hangulatú beszámolót teljes terjedelmében idekopizom, de a lényeget kiemeltem pontokba szedve, félkövérrel, - aki gyakorlati tanácsokra kíváncsi, arra fókuszáljon!
A városi kerékpározásban két fő stratégia létezik: az egyik, hogy mindig minden szabályt betartunk, így sosem tekerünk át a piroson. Aki ezt választja, rengeteget fog értelmetlenül várakozni az autóút-kerékpárút kereszteződésekben, mert több helyen nem a bringásoknak kedvez a lámpák hangolása. A másik stratégia a napi gyakorlat: sokan lerövidítik a várakozási időt, nem várják meg a lámpaváltást, inkább továbbtekernek, ha tiszta a terep. A hollandok köztes megoldása mindkét félnek jó lehet.
Nem is olyan rég mutattuk be a Kerékpárosklub javaslatait, mi mindenben kellene változtatni a KRESZ-t Magyarországon. Az egyik legfontosabb, s talán sokak számára legkevésbé egyértelmű javaslatuk a kerékpáros utcák bevezetése volt. Igaz, talán ez ütközne a legkisebb ellenállásba.
Na de mi is az a kerékpáros utca? A Bicycle Dutch legújabb posztja nyomán gyorsan bemutatjuk.
Tavaly ősszel nagy örömmel adtuk hírül, hogy kerékpáros számlálókat telepít a főváros. Azóta viszont egy árva hangot nem hallottunk felőlük, pedig izgalmasnak ígérkezett, hogy a meglevőkön kívül négy fix és két mobil számlálót pakolnak le a városban, az utóbbi kettőt mindig más helyre. Ez alapján lehet jobban tervezni majd a közlekedés fejlesztését.
Úgyhogy rákérdeztünk a BKK-nál, hogy mi újság. Mint kiderült, nem csak hogy működnek a számlálók, de ráadásul online követheti bárki az eredmények alakulását!
Kapaszkodjanak meg: Párizs külvárosában fekvőrendőrökkel próbálják elérni, hogy a motorosok és az autósok ne hajtsanak fel a bicikliútra. Még elképzelni is fájdalmas, milyen lehet biciklivel végiggurulni a pici, sűrűn rakott döccenőkön, nem meglepő tehát, hogy a környék kerékpárosai a fekvőrendőrök felszedését követelik. A helyi tanács szerint viszont pont az ő biztonságukat szolgálja a döntés, írja a Road.cc.
A közlekedési szabályok megváltoztatásával javítaná a kerékpáros közlekedést a Magyar Kerékpárosklub és a Kerékpáros Miskolc Egyesület. A két szervezet a múlt héten egyeztetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, de javaslataikat részletesen elolvashatjuk a Kerékpárosklub honlapján is. Azért vették elő most a témát, mert miközben Budapest belvárosában, húsz év alatt megtízszereződött a kerékpárral közlekedők száma és milliárdokat kapunk az Európai Uniótól kerékpáros fejlesztésekre, a szabályok nem minden elemükben igazodnak a megváltozott helyzethez.
Ha a bringásoktól elvárjuk, hogy viselkedjenek a közlekedési rendszer részeként és tartsák be a szabályokat, akkor annak meg kell teremteni a feltételeit – érvel a Kerékpárosklub. Az alábbiakban a bringás szervezetek felvetéseit vastag betűvel szedtük, ezek közt pedig állandó szakértőnk, Pető Attila "Kreszprofesszor" KRESZ-oktató véleményét is olvashatják.
Nem is olyan rég mutattuk be az Urbanistán az észak-pesti rakpart látványterveit. Örömmel nyugtáztuk, hogy a Dagályig tartó Moszkva sétányon kerékpárút is lesz, ám a Dráva utca és a Margit híd között az autóforgalom, a szervizsáv, na meg a panorámás parkolósáv miatt – a korábbi tervekkel szemben – nem fért el egy kifejezetten kerékpárforgalomnak kijelölt terület.
No sebaj, a felső rakparton ott a bringaút – gondolták sokan.
Most ne menjünk bele abba, hogy miért élvez elsőbbséget a gépkocsiforgalom a kerékpárossal szemben, meg hogy a felső rakparton vezetett út elég keskeny. Ugyanis egy kedves olvasónk egy egész más, látszólag apró, ám mégis évek óta megoldatlan problémára hívta fel a figyelmet.
A Downmall egy egyszerű ötletre épül: az alapvetően természetes környezetben űzött extrém bringasportot elvitték a plázákba, hogy olyan közönség is láthasson ilyet, aki ritkán jár bringapályák közelében. A cseh Eastern Gravity csapata nyolcadik éve szervezi a kupasorozatot, amely idén három európai nagyvárosban, Frankfurtban, Prágában és Budapesten várja a versenyzőket.
Mivel a pályák szűkek és rendkívül technikásak, csak profi versenyzők vehetnek részt a versenyeken, meghívásos alapon. Az Árkád bevásárlóközpontban rendezett budapesti futamon a cseh Tomas Slavik volt a leggyorsabb, a hegyibringás freestyle trükkversenyt honfitársa, Tomas Zejda nyerte, a BMX freestyle-on viszont a magyar Szabó Konrád volt a legjobb. A versenyről a Live to ride csapata készített képeket.
Észrevették, milyen kitartó az idei első hó? Nem? Akkor biztosan nem bringával közlekednek, mert különben látnák, hogy miközben az autók száraz aszfalton suhannak, addig a járdák, bringautak és bringasávok több helyen nem is látszanak ki a vastag jégpáncél alól. Utána jártunk, kinek kéne takarítania ott, ahol senki nem takarít.
Már többször esett szó arról, hogy bizonyos feltételekkel több európai városban is engedélyezték a kerékpárosok áthajtását a piroson. Párizs, Brüsszel, több holland és német város mellett legutóbb Londonban fontolgatták a bevezetését. A témát akkor alaposan körüljártuk, megszólaltattunk pár szakértőt és elmerengtünk a magyarországi bevezetésről is.
Persze már akkor tisztáztuk, hogy a közlekedési lámpa jelzéseit csak bizonyos esetben hagyhatják figyelmen kívül a bringások:
Szóval csak ennek szellemében ijedjünk meg, hogy Colorado állam is bevezette az úgy nevezett Idaho-stopot.
A járdán nem biciklizünk, de persze vannak kivételek. Mondjuk, ha oda kényszerítik az embert. Ha ugyanis a kerékpárutat a járdán vezetik és nincsen kerékpáros nyom az úttesten, akkor elvileg ott kell tekerni. Ebből persze elég sok galiba támad.
Nem arra gondolok, hogy a gyalogosok beszédelegnek a kerékpárútra (bár ez, tekintve, hogy a kerékpárút mindössze egy többé-kevésbé látható sárga csík a gyalogos lába előtt, elég gyakran előfordul). Hanem arra, amikor keresztezi egymást a gyalogos és a kerékpáros útja. Egymástól függetlenül több olvasó is felvetette már a problémát, más és más helyszíneket jelölve meg, de a valódi megoldást, úgy tűnik senki sem tudja.
Azt hiszem a legkeményebb falon lefele bringázós videó az, amit Primož Ravnik vett fel fejkamerával egy erőmű duzzasztógátján végigszáguldva. Hatvan méter az rengeteg, de azért az a fal nem volt teljesen függőleges.
Sebastian 'Bas' Keep viszont egy valódi házfalon bringázik végig. Vagyis többön. Van, ahol három emeletnyit, hogy az alján aztán egy rámpára érkezzen. Oké, a BMX-legenda csinált pár őrültséget már, de ez mostani Red Bull-projektje, a Wall, túltesz mindenen.
Pető Attila autós oktatóként járja Budapest és az ország útjait és amikor zagyva útfelfestéseket, táblázásokat vagy veszélyes kereszteződéseket lát, készít néhány képet. Felfedezéseiből már több cikket is írt a Kerékagyra. Legutóbb január 6-án, amikor a budapesti Fehérvári út frissen kialakított kerékpársávjainak hibáiról írt. A cikk nyomán biztató levelet kaptunk az útjelzésekért felelős Budapest Közút Zrt.-től. Íme:
Több, mint 2 éve indult a MOL Bubi közbringarendszer. Azóta többször fejlesztették, bővítették, most 112 gyűjtőállomásból és 1286 kerékpárból áll. Bár március 1-jéig a téli üzemmódra álltak át, a jeges mínuszok se riasztották el a felhasználókat, még a leghidegebb időben is napi 200 körüli kölcsönzést regisztráltak. Vajon bővül-e tovább a hálózat, milyen változások várhatók?
Bevallom őszintén, amikor először rápillantottam a Világgazdaság cikkére, hogy több száz kilométer bringaút épül, egy darabig el kellett gondolkodnom, hogy ez most új információ-e. Ugyanis a bevezetőben kiemelt fejlesztésekről évek, sőt évtizedek óta folyton beszélünk, de valahogy csak nem akarnak megvalósulni. Viszont most, ha hinni lehet az ígéreteknek, akkor 11,7 milliárd forintos fejlesztés jön még az idén. Aztán a következő években újabbak következhetnek.
Na akkor lássuk a cikkből kimazsolázva, mi mindenre jut:
Kora hajnali órán kaptatok a hosszú emelkedőn Bőszénfától Kaposvár felé. Felnézek az égre, tízszer annyi csillagot látni, mint városból: a Zselicben Európa-szerte a legcsekélyebbek közé tartozik a fényszennyezés, külföldről is jönnek a csodájára. De mintha kétoldalt is a Tejút ragyogna: LED-lámpám kévéjében csak úgy szikrázik a dér. Mínusz tíz fok lehet.
Tegnap bringáztunk le Pestről a cimborámmal, aki ott maradt disznóölésen, egyedül tartok hazafelé. Vérvörös napkelte után fehérre fagyott tájon haladok, nyílegyenesen száll fel a füst a kéményekből, embert nem látni, behúzódtak a házakba. Ha látnának, és különösen ha tudnák, hogy 440 kilométeres bringatúrán vagyok januárban, tán keresztet vetnének, vagy a homlokukat kopogtatnák. Pedig bringázni télen is jó!
Két éve írtam egy cikket Kerékpáros káosz címmel, a Budapesten egyre több helyen létesített, és messze nem egységes kerékpársávokkal kapcsolatban. Nem gondoltam volna, hogy ismét aggódnom kell majd, amikor kiderült, a Fehérvári úton is nagy bringás fejlesztések indulnak.
Persze jó, hogy Buda egyik forgalmas útján is biztonságosabb körülményeket akarnak teremteni a tekeréshez, de miért így? Miért nem lehet a KRESZ és egyéb jogszabályoknak megfelelően kiépíteni egy ilyen utat, helyesen alkalmazva az előírt táblákat és útburkolati jeleket? Miközben nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy az autósokat apróságokért folyamatosan fegyelmezni akarják, addig mintha az útfenntartóknak nem lenne semmilyen felelőssége.
Lássuk, mi is a probléma ezzel a néhány kilométeres szakasszal.
Sokan könnyelműen tekintenek a kerékpárra mint közlekedési eszközre. Nem kell hozzá jogosítvány, sem drága ruházat és egy régi bringa pár ezer forintért beszerezhető, ezért sokan ülnek nyeregbe pusztán a praktikum miatt. A veszély persze nem csak őket fenyegeti, hanem azokat is, akik életvitel-szerűen vagy munkájuk miatt tekernek. Mivel télen rosszabbak a látási viszonyok és sokkal többször csúsznak az utak, megvizsgáltuk, hogy milyen sérüléseket szereznek a bringások egy balesetben, és adunk néhány tanácsot a megelőzéshez is.
Rovataink a Facebookon