Nem nehéz kitalálni, hogy mi teszi igazán bringabaráttá a világ nagyvárosait, és azt sem, hogy mikor érzik túl veszélyesnek a tekerést a tömegek és ülnek inkább autóba. Egy civil szervezet idén is megmutatja, mely városokban a legjobb kerékpárosnak lenni. Tizennégy szempont, elkötelezett fejlesztések és sok tanulság ebben a cikkben.
Szomorú baleset történt egy hónapja Budapesten, a XI. kerületben. Már a helyszín is mágikus jelentőséggel bír, ha az úton lévők védőszentjére gondolok -, mert a helyszín a Szent Kristóf utca és Budaörsi út találkozása. Egy kerékpáros ütközött egy autóval és a bringás nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de anyagi kár is keletkezett, és még a felelősséget is – 5000 forintos bírság kíséretében – vállalnia kellene. Ebben a cikkben annak próbálok utánajárni, hogy egy harmadik fél hibája mennyire írható a balesetben résztvevők számlájára.
Hivatalosan még át sem adták a felújított Margitszigetet, egy ponton máris sikerült ellehetetleníteni a kerékpáros közlekedést, ráadásul teljesen felesleges és idióta módon.
Posztumusz díszpolgári címet kapott Tarlós István főpolgármestertől László János, a Magyar Kerékpárosklub volt elnöke szerdán. A Kerékpárosklub biciklis tekeréssel fog róla megemlékezni hétfőn.
Olvasónktól kaptuk a fotót, amin az látszik, hogy bizony hosszan feltörték a Népfürdő utca déli szakaszán frissen aszfaltozott kerékpárutat. A környékbeli bringás fejlesztések szerencsére hanyagolják a vörös viacolort, helyette sima aszfaltot terítettek ide is.
Vagyis ez nem teljesen igaz, mert a helyszínre robogva megtudtam, pont azért törték fel ezt a részt, mert hullámos lett, ezért újraaszfaltozzák. Most álljunk meg egy pillantra, és hadd írjam le ezt a mondatot újra:
Furcsa, nem? Egy kicsit délebbre eső másik, kb. 10 méteres szakasszal ugyanez a probléma, és azt is felszedték.
A hullámok amúgy 1 centi körüliek voltak, ami persze a fasorban sincs a körmendihez képest, de ez az egyenetlenség bizonyos sebességnél nagyon zavaró tud lenni. Gondolhatnánk, hogy akkor majd hetekig így marad, de nem, a helyszínen dolgozó szakik szerint akár már holnap új réteg kerülhet az útra. Hurrá!
A bringások az első balesetig, vagy tükörleverésig nem is gondolnak a biztosításra. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy rutinosak már, és amúgy is, az elmúlt 10 évben sem történit semmi, csak feleslegesen dobták volna ki a pénzt. Aztán jön egy benézett jobb kéz, egy „véletlen” piroson áthajtás, és máris változik a kép. Egy biztosítási szakértővel a kockázatokról és a lehetőségekről beszélgettem.
Az Európát több irányból átszelő EuroVelo nemzetközi kerékpáros útvonalakat az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) koordinálja, tanúsítja, és a szervezet vonhatja meg egyes szakaszoktól az EuroVelo státuszt, mondta lapunknak Bodor Ádám. Magyarországon nem túl jó a három áthaladó EuroVelo útvonal állapota, a legnépszerűbb Eurovelo 6-ossal is gondok vannak.
Nyomvonal: Az EuroVelo 6 magyar szakasza mintegy 450 km. Aki részletesen próbál rákeresni, hol is halad majd a nyomvonal, csalódni fog. Egyelőre ugyanis több nem hivatalos, alternatív nyomvonal is létezik, de Bodor szerint hivatalosan még nem választotta ki a kormány, melyik legyen az igazi. A kormányzati Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ korábban kísérletet tett erre egy megvalósíthatósági tanulmány megrendelésével, de a tanulmányt nyilvánosan nem lehet elérni. (Most az NFM rendelkezésünkre bocsájtotta, ide kattintva le lehet tölteni.)
Állapot : Az ECF szerint az EuroVelo 6-nak Rajka és Budapest között kellene első lépésben biztonságosan és kényelmesen kerékpározhatónak lenni. Ehhez képest Bodor Ádám beszámolt róla, hogy a brüsszeli központba rendszeresen küldik a kerékpárosok képekkel illusztrálva, ki és hogy akadt el az EuroVelo szakaszon. A legbotrányosabb állapotban a (vasúti töltés melletti szekérúton haladó) Ács-Nagyszentjános közötti, és a (szentendrei vízbázisok mellett húzódó) Budapest fölötti szakaszok vannak.
Ha az ember Sopron felé veszi az irányt, a környezet érezhetően hasonlítani kezd egy fejlett nyugati országra. Az utak jobb minőségűek, kevesebb az elhanyagolt árokpart, feltűnnek a szélerőművek, olyan, mintha átérnénk Ausztriába. A helyi mentalitás jót tesz azoknak is, akik hobbijukat a természetben űznék, így jöhetett létre Sopronban az ország legjobb bringaparkja.
Kerékpáros alagutat építenek az M1-es autópálya alatt az Etyektől Bicskén keresztül Tarjánba tartó kerékpárútnak, amit várhatóan már a nyár végén át is adnak.
Az alagutat átsajtolásos eljárással építik, vagyis az előre legyártott vasbeton alagút bizonyos elemeit átpréselik az autópálya töltésén anélkül, hogy annak szerkezetében bármilyen változást okoznának. Így a munkálatok alatt az autópályán közlekedők semmit nem érzékelnek majd az egészből.
A bicikliút megépítése a Pannónia szíve nevű térségi turizmusfejlesztési program része, a fejlesztések épülő elemeinek költségvetése 3,716 milliárd forint, amelyet a magyar állam biztosít.
A Róbert Károly körúti bicikliút a második legjobb fejlesztési ötlet, ami budapesti biciklisekkel történhet. A legjobb persze a Nagykörút lenne, ahol a városi biciklisek többsége közlekedik, de ez egyelőre várat magára.
Mindenesetre óriás lelkesedéssel hajtottunk rá a Hungária gyűrű északi végénél elkészült bicikliútra. Izgalmunk érthető volt, hiszen ez az útvonal, amelyen gyorsan át lehet szelni a várost. Már annak a biciklisnek, akit eddig nem zavart, hogy egy éjjel-nappal forgalmas, háromsávos autópályán kell tekernie, kamionokkal, teherautókkal, és idegesen előzgető autókkal versenyezve. Eddig tehát ez a logikus útvonal aláaknázott terepnek számított a legtöbb biciklista számára.
A helyzetet most viszont alapvetően rendezte át, hogy a Hungária felújításával párhuzamosan bicikliutat is kialakítottak, hogy a biciklisek biztonságosan juthassanak el... Nos, ezt a mondatot nem tudjuk befejezni. Hiába jártuk végig az elkészült, nem is rövid szakaszt, nem jöttünk rá, honnan hova szerették volna eljuttatni a bicikliseket a tervezők. A furcsa helyzet azért alakulhatott ki, mert a bicikliutat vélhetően nem kerékpárosok, hanem autós közlekedésben iskolázott mérnökök tervezték.
Ha valaki Ausztriában szeretne bringázni, a legkézenfekvőbb célpont Semmering. Erről a bringaparkról a nem is olyan rég írtunk, de ha egy kicsit távolabbra merészkedünk, hasonló élményekben lehet részünk, és még változatosabb környezetben próbálhatjuk ki a terepbringázást. A Hegymenet túra jó apropó volt arra, hogy még több bringaparkot meglátogassunk Ausztriában, most ezeket mutatjuk be.
Két héttel ezelőtt egy Suzuki Ignisszel és két bringával jártunk végig egy magyar és öt osztrák hegyikerékpáros pályát. Elképesztően szép helyeken jártunk, hihetetlen jókat tekertünk, és most részletesen bemutatjuk az állomásokat. A túra posztjait itt olvashatjátok.
A 32 ezer kilométernyi magyar közút félmillió KRESZ-táblája közül idén 21 ezret lecserélnek, és ez nagy lehetőség a bringások számára, mert végre eltűnhet rengeteg, őket kitiltó tábla is az utak mellől. Aki elavult, értelmetlen tiltótáblával találkozik, maga is bejelentheti. Az okokról és a várható változásokról szól ez a cikk.
Kedden mutattuk be a pesti rakpart látványterveit, melyek aznap kerültek a fővárosi Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság elé. Akkor azt írtuk:
"Nincs egyértelműen leírva az sem, hogy lehet-e majd kerékpárral használni az átépülő rakpartot, és ha igen, melyik felületet: a sétány egy része lesz erre szánva vagy az útfelületen lesz erre kijelölt rész, esetleg 30-as korlátozással és széles útfelülettel teszik vonzóvá a biciklizést a rakparton."
Nos mint megtudtuk sem itt, sem ott nem gondoltak a bringásokra, pedig még a látványterveken is szerepel egy kerékpáros, mert az olyan jól néz ki.
Hűséges olvasónk Eszti K. nagyon érdekes fejtörőt eszelt ki. Öt különös helyszínt fotózott Budapesten, amelyről egyáltalán nem könnyű eldönteni, hogy behajthatunk-e, elsőbbséget kell-e adnunk és hasonlók. Mivel egy-egy ilyen szituáció értelmezésén nem csak az önérzetünk és a vérnyomásunk, de esetenként az életünk is múlhat, egyáltalán nem mindegy, hogyan döntünk. Persze ezzel együtt, ami most következik, az csak játék, de figyelemfelkeltésnek tökéletes, és rengeteget tanulhatunk is belőle.
Az egyszerűség kedvéért olyan problémákat dolgozott fel, amelyek korábban már szerepeltek a Járókelő.hu oldalán, ahol olykor olvasható az illetékes szervek (többnyire Budapest Közút, röviden BK) válasza, valamint a helyzet megoldása is, ha van, és a pontos helyszín is be van jelölve térképen. Egy részük szerencsére mára megoldódott, de tanulságosnak ma is tanulságosak.
Át is adom a szót Esztinek. Válaszait a kattintás után legördülő dobozban olvashatjátok.
Érdemi javaslatokkal és a bringások véleményének kikérése után tolja élhetőbb irányba a Magyar Kerékpárosklub azt az európai uniós forrásból megvalósuló, Budapest nagy részére kiterjedő infrastruktúra-fejlesztési tervet, amelyben a főváros területének huszonegy százaléka érintett. A bringás beruházások nyomán nemcsak könnyebben tekerhetünk majd rengeteg, eddig horrorisztikusan járhatatlan budapesti környéken, de ahol lehetséges, kevesebb alkalommal kell kereszteznünk az autóforgalmat is. A javaslatok nem csak a bringások szempontjait tartják szem előtt, ezek közül szemezgettünk.
Terepen bringázni mindig különleges élmény, nem csak a kihívások, de a természet közelsége miatt is. Itthon viszont kifejezetten problémás, mert bár a Pilisben is van 600 kilométernyi kijelölt bringaút, ám minősége nem az igazi, sehol nem épült ösvény, csupán már meglévő, kijárt utakat jelöltek ki kerékpározásra. A probléma sokrétű, a részleteket ebben az anyagban olvashatjátok.
Két héttel ezelőtt egy Suzuki Ignisszel és két bringával jártunk végig egy magyar és öt osztrák hegyikerékpáros pályát. Elképesztően szép helyeken jártunk, hihetetlen jókat tekertünk, és most részletesen bemutatjuk az állomásokat. A túra posztjait itt olvashatjátok.
Igen, persze tudom. Koppenhága sík, sőt minden irányban egyszerre lejt, és egyébkéntis, ezeknek én nem biciklizem, legfeljebb ha majd nálunk is annyi lesz az átlagkereset, de addig kénytelen vagyok autóval.
Ám akárhogy is nézzük, nagyon-nagyon meglepők a legfrissebb adatok Dánia fővárosából. Ugyan már tavaly ősszel megjöttek az eredmények , hogy több bringa közlekedik a városban, mint gépkocsi, a legfrissebb felmérés tovább árnyalja az ottani közlekedés helyzetét.
A városlakók 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija.
Igen, a világ egyik leggazdagabb, legélhetőbb városáról van szó. A Copenhagenize.com ezzel kapcsolatban mégis egy komoly problémára hívja fel a figyelmet, néhány Flickren megosztott ábrával.
Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy magáncég egyszerűen lekeríti a Kis-Duna mellett futó Eurovelo 6 nemzetközi kerékpáros főútvonalat a Ferencvárosban. Áthaladni lehetetlen lesz, és csak óriás kerülővel lehet az útra visszajutni. A háttérben üzleti vita húzódhat meg.
A ferencvárosi önkormányzat úgy tűnik tehetetlen. Lapunknak elküldött álláspontjuk szerint az Eurovelo távlati nyomvonala a Duna-parton halad a IX. kerület jelentős szakaszán, melynek nem minden része közterület. A magántulajdonú szakaszokat szabályozni kell, mely ez esetben még nem történt meg.
A több éve tartó tervezési folyamat során Ferencváros jelezte a kisajátítás időszerűségét, szükségességét. Forrása viszont nincs rá a kerületnek. A magántulajdon lekerítése így nem ellentétes a magántulajdonhoz való joggal - áll az önkormányzat válaszában.
Olvasónk egészen sajátos, mondhatni magyar történetbe futott bele ma reggel, majdnem szó szerint:
"A XXIII. kerületben élek, onnan a II. kerületbe járok dolgozni, jó időben, ha tehetem ezt biciklivel ejtem meg. Útvonalként Soroksárról indulva az Eurovelo 6-os számú kerékpárútvonalat használom a Közvágóhídig, majd a Lágymányosi hídon megyek át. A mai napon azt tapasztaltam, hogy ezen a már említett IX. kerületi szűk járdás szakaszon egy romos, hosszú idő óta nem használt ingatlan mögött a Duna felé, ahol a kijelölt kerékpárút halad a tulajdonos két helyen (felteszem telkének határain) kerítéstartó oszlopokat kezdett kihelyezni, elég egyértelműen az út lezárása szándékával, valamint egy "Magántulajdon" tábla is kikerült."
Ezt olvasónk finoman szólva is felháborítónak tartja, még akkor is, ha a kijelölt kerékpárút magántulajdonon fut keresztül. Elsősorban azért, mert kerülési lehetőség ott lévő betonkerítések és a Duna miatt egyáltalán nincs."
A nagykorú magyarok 69 százalékának van saját bringája, és hatvanöt százalékuk alkalmanként használja is, derül ki egy friss, reprezentatív felmérésből. A Cofidis Hitel Monitor 18-69 éves korosztály körében végzett országos kutatásának válaszadói közül minden ötödik akár naponta is bringára ül, olcsó gépet hajt, és még többször tekerne, de ehhez néhány dolognak meg kéne változnia. Hogy pontosan mire vágynak a magyar bringások, az kiderül az alábbiakban.
Sokan tartják úgy, hogy bringát, vagy bringázással kapcsolatos kiegészítőt kizárólag bringaboltban érdemes vásárolni. Ez az állítás sokszor megállja a helyét, főleg, ha versenyzőként állunk a sporthoz. De mi van, ha valaki nem élsportoló? Lehet, hogy ő kevesebb pénzt szán a kiegészítőkre, ezért kipróbáltunk néhány olcsóbb terméket a Decathlon és a Lidl kínálatából.
Hé budapestiek! Május 1-én kezdődik, és május 31-ig tart a European Cycling Challenge, amihez idén is csatlakozott Budapest. Az egész akció lényege, hogy minél többen üljenek bringára (tavaly 52 városból 46 ezren körülbelül 4 millió kilométert tekertek), na de ne legyünk álszentek, tök jó lenne megmutatni, hogy milyen tökösek vagyunk. Ez ugyanis egy verseny is, amihez idén is 52 város csatlakozott, Magyarországot pedig a főváros képviseli.
Ha már egyszer kipotyogtunk a Coppenhagenize top 20-as listájából, épp itt az idő megmutatni, hogy bringás nép a budapesti! Regisztrálni kell a Naviki honlapján, letölteni alkalmazást (Androidra, iOS-re és Windowsra is van), a beállításoknál kiválasztani, hogy Budapest, és aztán hajtani a kilométereket. Mondjuk gyanúsan alacsonyra van pontozva a Playben, de majd meglátjuk.
A verseny állása folyamatosan követhető a projekt honlapján, és egy csomó magyar nyelvű információt találtok a BKK oldalán is. Szóval akkor nincs más tenni való, mint izzítani az ismerősöket, barátokat és éjféltől egy hónapon át hajrá Budapest!
*Bár ezzel a vicces brüsszelezéssel ajánlották figyelmembe a versenyt, mint arra kedves olvasónk, Gergely felhívta a figyelmemet, szegények nem is indulnak. Na tessék jól benéztem, bocs. Persze ha azt vesszük, így határozottan jobbak az esélyeink velük szemben.
Neked is van kerékpárod? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!
Nem egy kósza olvasói kommentben, vagy valami elvakult bringás fórumon olvastam a címben leírt őrületet, hanem maga Bécs Városának Külképviseleti Irodája küldött egy sajtóközleményt, hogy aszongya
Hétszáz eurós büntetést is kaphat, aki beviszi a biciklijét néhány bécsi parkba.
És ez még csak a sajtóközlemény címe, amivel kedvet akarnak csinálni a városhoz. Ezzel dicsekednek. 700 euró! Vagyis közel 220 ezer forint! Pedig én életemben először Bécsben láttam bringasávot gyerekkoromban, született pestiként addig azt sem tudtam, mi az. A közlemény idevágó része szerint:
Alig egy hete jelent meg írásunk Hogy kerül szürke rendszám a bringaszállítóra címmel, és azóta megválaszoltunk több tucatnyi telefont, kommentet, illetve levelet, melyben olvasók kérték a segítségünket, miután elakadtak a néhány hete kötelezővé tett rendszám kiváltásakor. Íme a tapasztalatok.
Az előrejelzések szerint hétvégére visszajön a tavasz, és több ezren tekernek a lezárt utakon vezető I Bike Budapest biciklis felvonuláson, áll a Magyar Kerékpárosklub közleményében. A bringás közlekedés népszerűsítéséért és fejlesztéséért rendezett örömtekerést Gajus Scheltema holland nagykövet nyitja meg délután 4-kor a Szabadság téren. Az útvonal az autók elől lezárt rakpart, Petőfi híd, Móricz Zsigmond körtér, Bartók Béla út, Attila út, Alagút, Lánchíd és Andrássy út érintésével vezet a Városligetbe.
Több tömegközlekedési járat nem, vagy terelőúton halad, az utak várhatóan 2-3 órán át le lesznek zárva. Szombaton több útlezárással járó – az I Bike Budapesttől független - tüntetés is lesz a városban. Utóbbiak nem érintik a bringás felvonulást, de ennyi lezárás mellett nem lesz érdemes autóval a belvárosba menni.
Több cikk is megjelent a közelmúltban arról, hogy végre lehet igényelni egy harmadik, az autónkéval megegyező, úgynevezett “szürke” rendszámot azokra a kerékpárszállítókra, amelyek akár egy kicsit is kitakarják az autó hátsó lámpáit és rendszámtábláját. Ilyenek azok a szerkezetek, amelyeket a hátsó ablakkeretre vagy a csomagtérfedélre kell erősíteni, és azok is, melyek a vonóhorogba kapaszkodnak. A tetőcsomagtartós szállítás szabályai tehát nem változnak.
Április elseje óta nagyon sokféle, sokszor téves információ kering a neten az új szabályokkal kapcsolatban, ezért a legkézenfekvőbb megoldást választottuk: elmentünk kiváltani egy szürke rendszámot. Nem mondhatnánk, hogy bonyolult, de hétköznapi bringás-autósoknak lesz néhány új őszhajszáluk.
Tizenegy fontos és problémás budapesti helyszínt érint majd az idei I bike Budapest, kerékpáros felvonulás és piknik. A szervezők szeretnék, ha ezen az egy délutánon a lehető legtöbben ülnének nyeregbe, és a közös tekerésen hívnák fel a figyelmet a főváros bringásokat bosszantó vagy veszélyeztető csomópontjaira. Remélik, hogy az április 22-i demonstrációval sikerül a megoldás felé terelni a városvezetést és a kerületeket.
Sokat lehetett hallani a Rákos-patak menti kerékpárútról mostanában: Rákoscsabánál, Angyalföldön korrekt szakaszokat építettek ki, sőt a tervek szerint 2,3 milliárd forintért a városhatártól egészen a dunai torkolatáig megépítik a bringautat. A patak Dunától az M3-asig tartó szakaszának bejárása egy igazi kalandtúra volt a rozsdaövezetben. A második, Felsőrákosig tartó részben egy zöld folyosóban halad az út. Még sok is a zöld, többször inkább lovasterep, mint bringaút a patakpart.
A sisakviselés az egyik legtöbbet vitatott kérdés az egész bringázásban. Vannak akik szerint életmentő és nagyon fontos, mások szerint nem csak hogy felesleges, de kifejezetten balesetveszélyes, ráadásul elrettent a kerékpározástól. Ennek megfelelően a szabályozás is hol ilyen, hol olyan. Franciaországban múlt héten szigorítottak egyet az előírásokon. A 12 évnél fiatalabb gyerekeknek ugyanis kötelező lesz sisakot hordani. Akin nincs, annak a szüleit 90 euróra (durván 28 ezer forintra) büntetik.
Rovataink a Facebookon