Tombol a járvány, a miniszterelnök inkább új rezidenciát épít

Bezárták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán felépített ideiglenes Covid-központot, miután az derült ki, hogy az itt kezelt páciensek a kórházi fertőzések fokozott veszélyének vannak kitéve – írja a Főtér.

Mariana Cernat, a megyei sürgősségi kórház vezetője ennek ellenére azt reméli, hogy a fertőtlenítés jövő heti végeztével újra megnyithatják az egységet az enyhe tünetekkel beutalt koronavírusos betegek számára.

A kórház tehermentesítésére felhúzott létesítmény tavaly augusztus óta fogadott betegeket.

Fotó: Cesar Manso / AFP

Vasárnap lejár a koronavírus-járvány miatt tavaly október vége óta érvényben lévő szükségállapot, így ismét bárki szabadon utazhat a tartományok között Spanyolországban – írja az MTI.

A szükségállapot fenntartása egységes jogi keretet biztosított az ország 17 tartományában és két autonóm városában ahhoz, hogy az emberek szabad mozgását korlátozni lehessen bírósági jóváhagyás nélkül. Mostantól azonban az egyes régiók kormányainak újból bíróságon kell érvényt szerezniük a korlátozások jogosságának.

A híradásból kiderül, hogy korántsem kezelik egységesen ezt a kérdést Spanyolországban, hiszen több tartomány kért ilyen jogi megerősítést, de eltérő döntések születtek a különböző bíróságokon. 

Közel sem egyszerű a helyzet, hiszen központi kormány korábban rendeletet fogadott el arról, hogy ilyen esetekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes dönteni, sajtóhírek szerint viszont a bíróság kritikus a jogszabállyal kapcsolatban, és egyebek mellett kevesli a határozathozatalra kiszabott öt napos határidőt. Ráadásul a regionális elnökök közül többen is szorgalmazták a szükségállapot fenntartását, amíg nagyobb lesz az átoltottság és kedvezőbbek a járványügyi mutatók, miközben az egészségügyi miniszter szerint a tartományok rendelkeznek kellő eszköztárral ahhoz, hogy kezelni tudják a járványügyi helyzetet.

Fernando Simón a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója az enyhítések ellenére is elővigyázatosságra, az óvatosság fenntartására figyelmeztette az embereket. A járványügyi vezető tart attól, hogy a szükségállapot feloldása hamis biztonságérzetet kelthet, miközben a járvány még mindig tart.

Még bőven van kiket beoltani, hiszen eddig oltóanyagokból több mint 21 millió dózis érkezett Spanyolországba, a vakcina első adagját a teljes lakosság 28 százaléka, 13 millió ember kapta meg. Teljes oltással csak 5,9 millióan rendelkeznek, amely 12,6 százalékos átoltottságot jelent.

Május második felétől tizenkét országból és térségből lehet karanténkötelezettség nélkül Angliába utazni – jelentette be pénteken Grant Shapps brit közlekedési miniszter. A zöld kategóriás országok listájára egyelőre nem került fel Magyarország, amely a sárga, továbbra is karanténkötelezett országok között van.

A brit kormány rendelete alapján május 17-től a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszer határozza meg, hogy Angliába mely országokból lehet beutazni tíz nap karantén nélkül.

Azoknak is koronavírus-tesztet kell végeztetniük indulásuk előtt és érkezésük után, akik a zöld kategóriába sorolt országokból utaznak Angliába.

Az asztalokat takarítja egy alkalmazott egy londoni kocsma teraszán 2021. április 8-án. A brit kormány bejelentette, hogy Nagy-Britanniában április 12-én újranyithatnak a kocsmák, éttermek és üzletek.

Fotó: Andy Rain / MTI / EPA

A pénteki ismertetés szerint egyelőre Portugália, Izrael, Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland, Brunei, Izland, Gibraltár, a Falkland-szigetek, a Faroe-szigetek, az együtt nyilvántartott dél-atlanti Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, valamint a szintén együtt szereplő Szent Ilona, Tristan da Cunha és Ascension szigetei kerültek fel a zöld utazási listára.

Engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai Sinopharm oltóanyag vészhelyzeti használatát a 18 éven felülieknek. Ez azt jelenti, hogy az oltóanyag biztonsággal használható és hatékony.

Az intézkedést Tedrosz Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója jelentette be és kiemelte, hogy a világszervezetnek így már hat oltóanyaga van, amelyet a COVAX-programban használhat. A program az ENSZ égisze alatt elindított kezdeményezés, célja a méltányos vakcinaelosztás, vagyis hogy azoknak az országoknak a lakóit is beoltsák, amelyek nem tudnak önállóan fellépni a gyártók előtt. 

A WHO döntése – írja a The New York Times – nagy győzelem a kínai diplomácia számára, amely a távol-keleti nagyhatalom vakcinájával töltheti be azt az űrt, amelyet a nyugati vakcinák hiánya okoz a fejlődő országokban. 

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon oltanak Sinopharmmal, a kínai oltóanyag még nem kapta meg az európai felügyeleti szerv, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Az EMA ugyan vizsgál kínai vakcinát, de az nem a Sinopharm, hanem a CoronaVac nevű.

Fotó: Bús Csaba / MTI

 A WHO első alkalommal hagyta jóvá olyan oltóanyag használatát, amelyet nem nyugati gyógyszercég fejlesztett ki a koronavírus ellen.

A Sinopharm-vakcinát egyébként már több százmillió embernek beadták az utóbbi hetekben Kínában és a világ más részein. A WHO jóváhagyása jelzés a nemzeti egészségügyi hatóságoknak az oltóanyag biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozóan, illetve ez a lépés lehetővé teszi azt is, hogy a Sinopharm-vakcina használható legyen a védőoltások méltányos elosztására létrehozott COVAX-programban is.

Mexikóváros lakói a jövő héttől korlátozott számban újra részt vehetnek szabadtéri koncerteken, és sporteseményeken számolt be róla a város polgármestere, Claudia Sheinbaum - írja a  The Guardian.

Fotó: Manuel Velasquez / Getty Images Hungary

A május 10.-től életbe lépő enyhítéseket kiterjesztik a mozikra szállodákra is. Befogadásarányosan a szabadtéri sport rendezvényeken május 12.-től 25 százalékos telítettségű lehet a jelenlévők száma, a beltéri eseményeken pedig 30 százalékban a határozzák meg résztvevők számát.

Az egészségügyi tárca arról is beszámolt,  hogy június végétől várhatóan megkezdődik az orosz vakcina gyártása is az országban.

Szlovákia az elmúlt két hét adatai alapján a százezer főre jutó új koronavírus-fertőzöttek számát tekintve, az EU huszonnyolc tagállama közül a huszonharmadik helyre került. Ugyanakkor az ország az egymillió főre eső, koronavírussal összefüggő új halálesetek számát tekintve az ötödik helyet foglalta el – adta hírül az Új Szó az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adtai alapján.

A híradásból kiderül, hogy az EU tagállamainak kérésére ez év március 11-től az ECDC heti szinten frissíti az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen (EEA) belüli új fertőzöttek és halálozások számáról szóló adatokat.

Fotó: Vladimir Simicek / AFP

A legfrissebb statisztika szerint, amelyet május 6-án hoztak nyilvánosságra, az elmúlt tizennégy napos időszakban, a fertőzöttek számát tekintve Cipruson a legrosszabb a helyzet, őket Svédország követi, majd Horvátország a harmadik a negatív listán. 

Az előző kéthetes időszakban a legtöbb koronavírussal összefüggő halálesetet Magyarországon vették nyilvántartásba, ahol egymillió lakosra 259 haláleset jutott. A második helyen Bulgária állt (187), amit Lengyelország (157), Horvátország (152) és Szlovákia (116) követett. A legjobb mutatók Portugáliában (3), Finnországban (4) és Dániában (5) voltak.

Görögország jövő héten egy nappal a hivatalos turisztikai szezon kezdete előtt május 15.-én újra megnyitja a múzeumokat - írja a Reuters. A lazításokkal olyan emblematikus helyek lesznek újra látogathatóak, mint például az Akropolisz.

Az athéni kormány a múlt hónap végén kezdett lazítani a korlátozásokon a javuló járványügyi adatok miatt. Ettől a héttől kezdve újra látogathatóak a bárok, éttermek, szombattól pedig megnyílnak a strandok is. A mozik a tervek szerint május 21-én, míg a szabadtéri előadások május 28-től kezdődhetnek.

Fotó: Milos Bicanski / Getty Images Hungary

Görögország szempontjából kiemelten fontos az idegenforgalom, az ágazat adja ugyanis az ország gazdaságának, és munkaerőpiacának az egyötödét.

A 11 milliós országban eddig 358 116 fertőzöttet regisztráltak, a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben pedig 10 910 haltak meg.

Bocsánatkérést követelt a szlovák állami gyógyszerfelügyelettől pénteken az orosz oltóanyagokat menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI), amiért véleményük szerint félrevezető értesüléseket terjesztett koronavírus ellen kifejlesztett Szputnyik V-ről.

Nyilvános bocsánatkérésre kérjük a szlovák SÚKL szabályozót, amiért valótlan információt tejesztett a Szputnyik V-ről

 – közölte a Twitteren az RFPI.

A közlemény arra emlékeztetett, hogy a szlovák egészségügyi minisztérium megerősítette a Szputnyik V megbízhatóságát, miután a vakcinát bevizsgálták egy Európai Unió által hitelesített magyar laboratóriumban.

Korábban a szlovák hatóság azt állította, hogy a Szlovákiába leszállított orosz vakcina tulajdonságai nem felelnek meg annak az oltóanyagénak, amelynek a teszteléséről publikáció jelent meg a londoni The Lancet tudományos folyóiratban. Az RFPI közölte, hogy a vakcinát eredetileg bevizsgáló szlovák laboratóriumnak nem volt meg az ehhez szükséges uniós minősítése – írja az MTI.

Április elején az orosz szuverén alap sorozatos szerződésszegésre hivatkozva arra kérte Pozsonyt, hogy küldje vissza a Szputnyik V-szállítmányt. Az oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatban Szlovákiában kialakult koalíciós válság következményeként Igor Matovic miniszterelnök március végén kénytelen volt távozni posztjáról.

A madridi tartományi kormány pénteken bejelentette, hogy a vasárnap éjfélkor lejáró rendkívüli korlátozások után feloldják az éjszakai kijárási korlátozásokat – írja a The Guardian.

Az újonnan bejelentett intézkedések mellett az éttermek nyitvatartását kitolják éjfélre, míg az üzletek este 11 óráig fogadhatnak vásárlókat. A kormány emellett arról is döntött, hogy feloldja a zárt körű találkozásokra vonatkozó előírásokat.

Fotó: David Benito / Getty Images Hungary

A lazítás ellenére Spanyolországban továbbra is magas a fertőzöttek száma, különösen Madridban, ahol az intenzív osztályon fekvő betegek mintegy 42 százaléka koronavírus-fertőzött, szemben az országos 22 százalékos átlaggal.

Spanyolországban a Worldometer adatai szerint eddig 3 559 222-en fertőződtek meg, és 78 726-an haltak meg a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben.

A japán miniszterelnök, Szuga Josihide pénteken bejelentette, hogy május végéig meghosszabbítja a rendkívüli állapotot azért, hogy elejét vegye a koronavírus terjedésének – írja a Reuters.

A korlátozások fenntartásával az éttermek, bárok, szalonok továbbra is zárva maradnak, a kormány emellett azt kéri az állampolgároktól, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzanak.

Fotó: Charly Triballeau / AFP

Az intézkedésekre azért van szükség, mert Oszakában és Tokióban még mindig sok a fertőzött, az oszakai prefektúrában pénteken 1005 új esetről számoltak be, Tokióban pedig 907 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak.

A Nomura Kutatóintézet eközben arról ír, hogy a most bevezetett intézkedések miatt Japán több mint 16 milliárd dolláros veszteséget kénytelen majd elkönyvelni, a Dai-Ichi intézet szerint a rendkívüli korlátozások fenntartása miatt 45 ezer ember állása szűnhet meg.

Japánban összesen 618 197-en fertőződtek meg, és 10 585-en haltak meg a koronavírus okozta járvánnyal összefüggő betegségekben.

Horvátországban több mint húsz százalékkal csökkent a fertőzöttek száma a múlt héthez képest, és közel 800 ezren kapták meg valamely oltóanyag legalább első adagját – derült ki a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.

Az országban az elmúlt napon 1435 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta számuk elérte a 342 487-et. Az elmúlt 24 órában 33-an haltak bele a fertőzés okozta Covid–19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 7388-ra emelkedett. Kórházban 2079 beteget ápolnak, közülük 242-en vannak lélegeztetőgépen.

Horvátországban az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokat használják, ezekből több mint 1,3 millió dózis érkezett, amelyből 1 025 701-et használtak fel. 796 909-en kapták meg az első adagot, közülük 228 792-en pedig a másodikat is.

Krunoslav Capak, az ország közegészségügyi intézetének vezetője elmondta: ha ilyen ütemben haladnak, már biztos, hogy június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság felét.

Davor Božinović belügyminiszter, a válságstáb vezetője kijelentette: bár az Európai Unióban még folynak róla a tárgyalások, Zágráb már június elsejétől kiadhat digitális zöldigazolványt állampolgárai számára. A QR-kód-alapú igazolványokat az egészségügyi pénztáraknál lehet majd igényelni.

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő járókelők elvitelre vásárolt kávéval egy zágrábi utcán 2021. január 29-én. Az előző 24 órában 619 új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban MTI / EPA / Antonio Bat

Fotó: Antonio Bat / MTI / EPA

Horvátország részt vesz az uniós zöldigazolvány előzetes tesztelésében, így már júniusban működőképes lesz a digitális igazolás rendszere – mondta a tárcavezető.

Felgyorsulhat az oltási kampány a szomszédos Szlovéniában is, ahol hétfőtől megkezdik az ötven éven aluliak oltását koronavírus ellen.

Az országban péntekre 606-tal nőtt és meghaladta a 245 000-et a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon három beteg hunyt el, és ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 4285-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 538-an vannak kórházban, 141-en közülük intenzív osztályon.

Eddig a védőoltás első dózisát 463 252-en, közülük a másodikat 239 414-en kapták meg. Ez az oltásra jogosult népesség 22,1, illetve 11,4 százaléka.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a brit GlaxoSmithKline és az amerikai Vir Biotechnology vállalatok által közösen fejlesztett, Sotrovimab nevű, koronavírussal  fertőzöttek kezelését célzó gyógyszer vizsgálatát (rolling review) – közölte az uniós ügynökség pénteken.

Az MTI beszámolója szerint az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség közölte: Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) azt vizsgálja, hogy a Sotrovimab nevű, VIR-7831 vagy GSK4182136 kódjelű  gyógyszer alkalmazható-e a koronavírussal fertőzöttek kezelésére.

Nem függesztené fel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) elleni védelemre kifejlesztett vakcinák szabadalmi jogát a német szövetségi kormány – adta hírül az MTI.

Ulrike Demmer

Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

A koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben az oltóanyaggyártási kapacitás korlátossága a fő gond, és nem az, hogy a vakcinák fejlesztőit illeti a készítmények szabadalmi joga – fejtette ki pénteki berlini tájékoztatóján Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő.

A szellemi tulajdon védelme az innováció, az újítás forrása, és ennek így is kell maradnia – tette hozzá a szóvivő Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve.

Az Amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) pénteken megkezdte a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett vakcina engedélyezési eljárását. Az oltóanyagnak jelenleg csupán veszélyhelyzeti alkalmazásra van engedélye.

Az FDA központja a Maryland állambeli White Oakban

Fotó: Sarah Silbiger / Getty Images Hungary

Amennyiben sikerrel befejeződik az eljárás, a Pfizer vakcinája lesz az első, amely teljes körű engedéllyel fog rendelkezni az országban.

Ha nem fékezik meg az országban az új típusú koronavírus járványának súlyos második hullámát, akkor meg fogja tizedelni a lakosságot, de a világot is fenyegeti − mondta Rahul Gandhi, az indiai ellenzék legjelentősebb vezetője. Azzal a kéréssel fordult Narendra Modi miniszterelnökhöz, hogy készítsen elő újabb országos lezárást, és gyorsítsa fel az oltási programot.

Szerinte Indiának ebben a gyors és tömeges utazást lehetővé tévő világban felelőssége van a Covid−19 robbanásszerű terjedésének országhatáron belüli megállításában.

Indiában él minden hatodik ember, és a világjárvány rámutatott arra, hogy a lakosság nagysága, genetikai sokszínűsége és összetettsége termékeny talaj a vírus gyors mutációjához, átalakulásához egy még fertőzőbb, még veszélyesebb változattá

− írta a miniszterelnökhöz címzett levelében az ellenzéki vezető.

Az országban a járvány kezdete óta 1,5 millió fertőzöttet jegyeztek fel, és 234 083 ember halt meg a betegségben. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 3,6 millió.

Romániában jogi vita bontakozott ki arról, hogy diszkrimináció-e a beoltottaknak kedvezményeket biztosítani. Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint is fogas a kérdés, de emiatt aligha beszélhetünk diszkriminációról.

A szakember szerint a fő kérdés az, hogy a tavaly májusban elfogadott, romániai 55-ös számú törvény – amely a világjárvány kezelésére ad felhatalmazást a hatóságoknak – kínál-e elegendő jogi keretet az új intézkedések bevezetéséhez.

Ilyen szempontból viszonylag egyszerű a képlet (de ehhez az egészségügyi szakértők határozott állásfoglalása szükséges): fertőzés, fertőzőképesség szempontjából különböznek-e a beoltottak és a be nem oltottak. Ha igen, akkor nem beszélhetünk diszkriminációról.

Adódik a következő hipotetikus eset: vajon diszkriminációnak minősül-e az, ha valaki, aki visszautasítja az oltást, holott lenne lehetősége az immunizálódásra, nem mehet étterembe, színházba.

Asztalos válasza:

Mégpedig azért nem, mert már bőven van lehetősége bárkinek az oltakozásra, nem úgy, mint néhány hónapja, amikor a vakcinák száma és a lehetőségek korlátozottak voltak.

Bár az oltás nem kötelező, választható a különutasság, tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az oltást fel nem vevő nemcsak önmagát veszélyezteti, hanem azokat az embertársait is, akik koruknál fogva nem kaphatnak oltást, vagy akiknek bizonyos okból ellenjavallott a vakcina.

Szóval a kérdés éppen ennyire összetett, Asztalos szerint így számos peres esetre is lehet majd számítani, amikor bíróság fogja eldönteni, hogy az adott esetben diszkrimináció volt-e, hogy egy be nem oltott személy nem mehetett például étterembe vagy színházba – számol be a kolozsvári Főtér.

Rendőrségi védelmet kapott pénteken a nyugat-lengyelországi Wałbrzych polgármestere, aki fenyegetéseket kapott, miután a helyi önkormányzat kötelezővé nyilvánította a koronavírus elleni védőoltást.

A mintegy 113 ezer lakosú Wałbrzych önkormányzata április végén szavazta meg a határozatot, amely szerint

A még az illetékes vajdasági hivatal jóváhagyására váró, vagyis nem hatályos határozatot a helyi polgármester, az orvos végzettségű Roman Szelemej kezdeményezte. Az intézkedést azzal indokolta, hogy több helyi lakost, valamint általában több lengyelt is gondolkodásra akar késztetni az oltakozás fontosságáról.

A határozat nyomán Szelemej e-mail-címére és közösségi fiókjára számos, gyűlöletkeltő és fenyegető üzenet érkezett, a fiókot emiatt fel kellett függeszteni – közölte a PAP hírügynökséggel a wałbrzychi polgármesteri hivatal szóvivője.

A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michał Dworczyk szerint a wałbrzychi önkormányzat nem egyeztetett a kezdeményezésről a kormánnyal. A járvány kezelésére vonatkozó lengyel jogi szabályozás értelmében az oltakozás önkéntes.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának április eleji ítélete szerint kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban. A döntés nem a Covid–19 elleni vakcinázás, hanem a kötelező gyermekoltások kapcsán született cseh családok keresete után, de egyes értelmezések szerint megerősíti a védőoltás kötelezővé tételének lehetőségét a jelenlegi járvány körülményei között.

A lengyel kormány mellett működő orvosi tanács egyik tagja, Robert Flisiak túl merész ötletnek nevezte a wałbrzychi határozatban foglaltakat. A tanács egy másik tagja, Anna Piekarska viszont nemrég felvetette:

Piekarska ötletét a Rzeczpospolita napilap számára készített felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka elutasította, 23 százalék viszont támogatta. Az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálon pénteken közölt felmérés szerint a még nem beoltott lengyelek 55 százaléka szeretné beadatni a vakcinát.

A lengyel egészségügyi tárca pénteki adatai szerint eddig több mint 12,6 millió oltást adtak be, a teljes, kétdózisú oltásban pedig már több mint 3,3 millióan részesültek a mintegy 31 millió felnőtt, vagyis beoltásra jogosult lengyel közül.

Adam Niedzielski egészségügyi miniszter csütörtök este egy interjúban elmondta: a beoltottakat és a felgyógyultakat is figyelembe véve a lengyel társadalom mintegy 50 százalékánál képződtek Covid–19 elleni antitestek, két hónapon belül pedig 60-70 százalékos védettség, és ezzel nyájimmunitás alakulhat ki.

Lengyelországban jelenleg lassul a járvány, ezért szombattól újabb korlátozást oldanak fel, legfeljebb 50 százalékos foglaltsággal megnyílhatnak a szállodák – tájékoztat az MTI.

A Duna-menti településen az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amikor bandába verődött tizenéves lányok garázdálkodnak a vasútállomás környékén és terrorizálják kortársaikat.

A tinédzserek viselkedése valószínűleg visszavezethető az iskolai szocializáció hiányára, illetve a járványhelyzet okozta feszültségre, ami érthetőbbé teszi a helyzetet, de elfogadhatóbbá aligha.

Még szerencse, hogy az önkormányzat felveszi a kesztyűt, és megpróbál mindent megtenni azért, hogy mindenki biztonságban érezze magát – számolt be a Paraméter.

A múlt évben elmaradt esemény után idén Rotterdamban megrendezik az eurovíziós dalfesztivált annak ellenére, hogy Hollandiát még mindig sújtja a koronavírus-járvány harmadik hulláma.

Az eurovíziós dalfesztivál házigazdáinak bemutatása Rotterdamban 2021. május 3-án

Fotó: BSR Agency / Getty Images Hungary

Csak azok kaphatnak jegyeket, akik megvásárolták azokat a tavalyi eseményre, belépőjegyek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Belépés előtt minden nézőnek egy napnál nem korábbi negatív tesztet kell felmutatnia – írta meg a BBC.

Az indiai Biological E. nevű cég hamarosan megkezdi saját fejlesztésű vakcinájának harmadik, vagyis nagyszámú emberen végzett tesztelési fázisát. Úgy tervezik, hogy augusztustól havonta nyolcvanmillió adagot fognak legyártani.

Képünk illusztáció

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A cég a houstoni Baylor College of Medicine-nel és a Dynavax Technologiesszel közösen fejlesztette az oltóanyagot, és múlt hónapban kapta meg az engedélyt a harmadik tesztfázis megkezdésére az indiai gyógyszerfelügyelettől – írja a Guardian.

Ghánába megérkezett 350 ezer adagnyi AstraZeneca-vakcina, amellyel képesek lesznek elindítani a második dózisok beadását – közölte a helyi egészségügyi minisztérium.

Fotó: Shaul Schwarz / Getty Images Hungary

A nyugat-afrikai ország volt az első, ahová a szegényebb országokat szolidaritási vakcinákkal segítő COVAX-program februárban oltóanyagokat szállított. Ghánában március elején kezdték el az oltási kampányt – írja a Guardian.

Úgy tűnik, a távolságtartási intézkedéseknek és a gyorsuló oltási kampánynak hála jelentősen visszaesett a fertőzöttségi ráta Németországban – mondta az egészségügyi miniszter.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

A harmadik hullám megtörni látszik

– fogalmazott Jens Spahn a Guardian beszámolója szerint.

A Szöuli Nemzeti Egyetem campusán működő, 4S nevet viselő rendszer az első mobil Covid–19-diagnosztikai központ lesz Koreában – olvasható az Országos Sajtószolgálaton megjelent közleményben.

Képünk illusztráció

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A 4S helyszíni diagnosztikai rendszer egy negatív nyomású helyiségeket magába foglaló, saját áramforrással rendelkező berendezésekkel működő, mobil laboratórium, amely fertőző betegségek (mint például a Covid–19) diagnosztizálása révén gyors fertőzésmegelőzést tesz lehetővé. A Covid–19 diagnózisa kevesebb mint egy órát vesz igénybe.