Elsőként a világon kubai, koronavírus elleni vakcina gyártásába kezd Irán – jelentette a kubai állami média nyomán az MTI. Mindkét országot amerikai szankciók sújtják, amelyek akadályozzák őket abban, hogy vakcinát importáljanak, ezért állításuk szerint kénytelenek magukra hagyatkozni. Mindkét ország több kísérleti oltóanyagot állított már elő. Iránban a kubai Soberana 2 vakcinát fogják gyártani.
A havannai hatóságok által bemutatott adatok szerint a Soberana 2 és egy másik kubai oltóanyag, az Abdala hatékonysága is meghaladja a 90 százalékot. Ezt szakértők mindaddig kétkedéssel fogadják, míg nem publikálnak róluk tudományosan ellenőrzött tanulmányt valamelyik nemzetközi szaklapban. A Soberana 2 vészhelyzeti alkalmazását július elején hagyták jóvá Iránban, miután az iráni Pasteur Intézet és a kubai Finlay Intézet, a Soberana 2 kifejlesztője megállapodást kötött, hogy együttműködnek az oltóanyag iráni tesztelésében.
Vicente Verez Bencomo, a kubai Finlay Intézet vezetője az előző héten járt Teheránban, ahol arról beszélt, hogy több millió dózis gyártását tervezik Iránban PastuVac néven.
Általában 15 év kell, mire egy vakcina a nulláról a sorozatgyártásig eljut, de sikerült minden lépést egyetlen év alatt megtennünk, és a bizonyíték azt mutatja, hogy nagyon jól működik
– állította az oltóanyagról Verez Bencomo.
A Kubában alkalmazott védőoltások 80 százalékát jelenleg is a szigetországban gyártják. A Covid–19 elleni kubai oltóanyagok iránt Mexikó, Vietnám, Argentína és Jamaica is érdeklődik. A Kubát és Iránt sújtó szankciók elvben nem vonatkoznak a gyógyszerekre és az orvosi eszközökre, ám a gyakorlatban meggátolják a külföldi cégeket, hogy szerződést kössenek ezekkel az országokkal, a bankokat pedig abban, hogy végrehajtsák az érintett országok tranzakcióit.
A szlovák fővárosban, a pozsonyi Hodža téren lévő elnöki palota előtt tüntetett csütörtökön a tömeg, amely a járványügyi intézkedések és korlátozások ellen demonstrál.
A tüntetők a délelőtti órákban elindultak a térről és akadályozták a forgalmat.
A demonstráció miatt jelentős torlódások alakultak ki az elnöki palotát érintő útszakaszokon, a Paraméter cikke szerint hét tömegközlekedési járat vonalán időszakosan leálltak a járatok.
Az elnöki palota előtt a járványügyi intézkedések ellen, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök, a kormány és a parlament tagjai ellen tüntettek.
Portugália augusztus elsejétől feloldja az éjszakai kijárási tilalmat, illetve az éttermek nyitva tartására vonatkozó korlátozásokat – jelentette be csütörtökön António Costa portugál kormányfő sajtókonferenciáján.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy nagyjából a lakosság fele megkapta a koronavírus elleni védőoltások mindkét adagját, ami a miniszterelnök szerint lehetővé teszi a járvány további terjedésének megfékezését.
Costa kijelentette: a beoltottság rendkívül jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy lehetővé váljon a járványügyi intézkedések feloldása. „De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a vírus továbbra is terjed” – tette hozzá.
A portugál miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a kötelező maszkviselést a zsúfolt köztereken csupán szeptember elején fogják feloldani, a tavaly március óta zárva tartó bárok és éjszakai szórakozóhelyek pedig októberben nyithatnak meg, de akkor is oltási igazolványra, vagy negatív vírustesztre lesz szükség a belépéshez.
Portugáliában a járvány kezdete óta több mint 960 ezer fertőzöttet regisztráltak, a kór halálos áldozatainak száma pedig meghaladja a 17 ezret.
Érdekes jelenséget tapasztal magán egyre több nő, aki arról számol be, hogy a Pfizer-oltás után megnőtt a melle.
A jelenség már nevet is kapott:
Pfizer-mellnagyobbítás.
Egyik érintettje az ismert TikTok celeb, Elle Marshall, aki azt állítja, most, oltás után két mérettel nagyobb melltartót kell viselnie, az ausztrál egészségügyi minisztérium pedig sietve helyretette a jelenséget. E szerint nem arról van szó, hogy a vakcina miatt növekedésnek indulnak a mellek, hanem az oltóanyag egy ritka mellékhatása az oka: megduzzadnak a nyirokcsomók.
A duzzadás átmeneti, az Egyesült Államokban azonban, ahol a Pfizer az egyik leggyakoribb oltóanyag, jelentősen megnövekedett a mellrákszűrésre jelentkezők száma, mivel a megduzzadt nyirokcsomókat sokan daganatnak érzik.
Oroszországban 23 270 új koronavírusos beteget diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. Szerdán 799 fertőzött lelte halálát a Covid–19 kórban, illetve a szövődményeiben. Kedden 798 beteg nem tudott megbirkózni a fertőzéssel – írta a TASZSZ. Csaknem 21 ezren gyógyultak fel a betegségből az utóbbi 24 órában – eddig már 5 millió 568 ezren – Oroszországban.
Szerbiában 292 covid-19 beteget azonosítottak az elmúlt 24 órában. A koronavírus-járvány két beteg életét követelte szerdán – írja a PannonRTV.
Kórházban 364 fertőzöttet ápolnak, lélegeztetőgépen 13 páciens szorul.
Kazahsztánban 7479 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. Ez a legmagasabb napi szám a járvány kezdete óta. Szerdán 81 beteg életét követelte a Covid-19, illetve a szövődményei – írja a TASZSZ hírügynökség.
Eddig 5 millió 275 ezer kapta meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát, mindkét adagot pedig 3 millió 535 ezren, Kazahsztánban.
Ahogyan megírtuk, Angliába karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a teljesen beoltott EU-s és amerikai állampolgárok, pontosabban azok az emberek, akik az Egyesült Államok vagy az Európai Unió területéről érkeznek. Kivéve Franciaországot.
Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter ki is kelt magából, szerinte a brit döntés tudományosan megalapozatlan és diszkriminatív, mivel olyan európai országokból is korlátozás nélkül be lehet utazni, ahol a delta-variáns miatt súlyosabb a járványhelyzet.
Clément Beaune élcesen megjegyezte, hogy tudomása szerint a hírhedt dél-afrikai variáns (béta-variáns) a franciaországi fertőzések kevesebb mint öt százalékáért felel, de az Egyesült Államokból, ahol ez a mutáns igenis jelen van, nyugodtan lehet utazni az Egyesült Királyságba.
A párizsi vezetés azért is rághatott be, mert a britek a béta-variánst emlegetve kötelezik tíznapos karanténra a Franciaországból érkezőket, míg a franciák nem korlátozzák az Egyesült Királyságból érkező, a Covid–19 ellen beoltott utasok szabadságát.
Romániában megszületett az első jogerős bírósági ítélet betegség elleni küzdelem meghiúsításáért. Egy év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy férfit.
Mint kiderült,
az illető nem is volt koronavírus-fertőzött. A 37 éves, Buzău megyei férfi megszökött a megyei kórház udvarán felállított izoláló konténerből még azelőtt, hogy a PCR-tesztjének meglett volna az eredménye, ami végül negatív lett, viszont TBC-s volt, azért köhögött annyira csúnyán, hogy felmerült fele szemben a Covid–19 fertőzésének gyanúja.
Amellett, hogy börtönbe megy, két évre eltiltották köztisztségek viselésétől, továbbá ki kell fizetnie 550 lej (átszámítva negyvenezer forint) perköltséget. A férfi korábban egy fogyatékkal élőket foglalkoztató központban élt.
A betegség elleni küzdelem meghiúsítása mint bűncselekmény régóta szerepel a román btk.-ban, azonban a kormány tavaly tavasszal szigorított a szabályozáson, miután az emberek nem nagyon voltak hajlandók betartani a járványügyi korlátozásokat.
A jogszabály-módosító tervezetet románul ide kattintva lehet elolvasni.
Extrém súlyos esetben, ha valaki meghal az elkövető felelőtlensége miatt, akár 15 évi börtönbüntetés is kiszabható
– írja a Transindex.
Ukrajnában már 3,26 millió embert oltottak be a koronavírus ellen, közülük 1, 817 polgár már a második dózist is megkapta. Júniusban csaknem négyszer több oltást adtak be, mint májusban, ez csaknem másfél millió beoltottat jelent, míg július három és fél hete alatt már több mint kétmillió adagot adtak be – derül ki a Kárpáthír cikkéből.
A csaknem 44 milliós országban felbukkant már a koronavírus új delta- (indiai) variánsa is.
Romániában 170 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. A Covid–19 egy beteg halálát követelte szerdán – írja a Maszol.
Jelenleg 384 fertőzöttet kezelnek kórházban, közülük 49 pácienst intenzív osztályon kell ápolni.
Szlovákiában a koronavírus már csak a nyolcadik leggyakoribb oka volt az elhalálozásnak. Júniusban 4251 személy hunyt el, ami az utóbbi tizenkét hónap legalacsonyabb halálozási mutatója. Az utóbbi fél évben sokkal többen hunytak el Szlovákiában, mint az előző évek azonos időszakának az átlaga. A szomorú növekedés oka egyértelműen a koronavírus-járvány terjedése volt – írja az Új Szó.
Januárban volt a legrosszabb a helyzet, akkor egy hónap alatt 9052 személy hunyt el, ami a megelőző öt év januári átlagához képest csaknem duplaannyi halálesetet jelent.
Izrael megkezdi a hatvan év felettiek harmadik oltását – számoltak be róla helyi források csütörtökökön. A zsidó állam várhatóan az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyását fogja kérni, mielőtt megkezdené az idősek oltását. A Pfizer szerdán arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány elleni biztos védelemhez elengedhetetlen lesz egy harmadik oltás.
A gyógyszergyártó közlése leginkább annak tudható be, hogy a legújabb kutatások szerint a Pfizer vakcinája a korábban mért 96 százalékos hatékonyságáról 84 százalékra esett vissza a vizsgált hat hónapos időszakban.
A Fülöp-szigetek elnöke, Rodrigo Duterte megtiltaná a lakhelyük elhagyását azoknak, akik nem voltak hajlandók beoltatni magukat – írja a Guardian. Jogi szakértők szerint a döntés alkotmányellenes. A lépés – mint ahogyan a portál cikke fogalmaz – ismét jól mutatja a szélsőjobboldali elnök militarista felfogását, aki az állampolgári jogok korlátozását használja fel a pandémia megfékezése érdekében.
Az országot 2016 óta kemény kézzel irányító elnök helyi tisztviselőkkel próbálná keresztülvinni a szigorításokat.
A New York Times szerint a 108 milliós ország lakosainak csupán hat százalékát oltották be teljesen. Eddig összességében már 1,57 millió ember fertőződött meg, és 27 401-en haltak meg.
A dél-indiai Kerala államban ismét bevezették a szigorú korlátozásokat, miután egy hónapon belül megduplázódott a jelentett esetek száma – írja a Financial Times.
Huszonkétezer új esetet jegyeztek fel az államban június vége óta, ami az egész országból jelentett adatok felét jelenti. Szakértők attól tartanak, hogy a terület gócponttá válhat, ahonnan egy újabb járványhullám terjedhet tovább.
Az AstraZeneca jelentése szerint a cégnek az év első felében 1,2 milliárd dollár (362 millió forint) bevétele volt koronavírus elleni vakcinából – írja a Financial Times.
A gyógyszergyár a második negyedévben a tervezettnél többet, kilencszázmillió dollárt forgalmazott, ami még mindig kevesebb, mint amerikai konkurense, a Pfizer 7,8 milliárd dolláros bevétele.
Az AstraZeneca a fejlesztés alatt abban állapodott meg partnerével, az Oxfordi Egyetemmel, hogy a vészhelyzetben számos országnak önköltségi áron adják az oltóanyagot. A Pfizer partnerével, a német BioNTech-kel ötven-ötven százalékos arányban osztozik a bevételen.
Egy, a Center For Global Development honlapján megjelent tanulmány szerint akár tízszerese is lehet a valós áldozatok száma Indiában annak, amelyet eddig hivatalosan közöltek.
A szerzők szerint a pontatlanságok első számú oka, hogy maguk a hivatalos számok nem megbízhatók. Ehhez hozzáadódik, hogy az első hullám tovább tartott és több áldozatot szedett, mint azt általában gondolják. A hirtelen felfutó, látványos második hullámmal szemben lapos volt a görbe, sokáig fel sem tűnt, mekkora a baj.
Nem volt halálos áldozata a koronavírusnak az elmúlt napon a nyugat-balkáni országok egyikében sem, ám a fertőzöttek száma napról napra növekszik – adta hírül az MTI.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 332-vel 720 975-re, Koszovóban 58-cal 107 926-ra, Észak-Macedóniában 47-tel 156 159-re, Montenegróban 144-gyel 101 496-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 43-mal 205 526-ra növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában 7108, Koszovóban 2267, Észak-Macedóniában 5490, Montenegróban 1627, Bosznia-Hercegovinában pedig 9728 maradt.
Texas államban egy nap alatt több mint tízezer új esetet jelentettek, amire február óta nem volt példa – írja a Financial Times.
A második legnépesebb amerikai államban szerdán 10 086 volt az esetszám, míg egy nappal korábban még csak 6600, ami a legnagyobb növekedést jelenti február 9. óta.
Klaus Iohannis államfő a román mentőszolgálat napján tartott beszédében figyelmeztetett, hogy több országba elérkezett már a járvány negyedik hulláma, amire Romániának is fel kell készülnie – írja a KrónikaOnline.
A politikus kiemelte, hogy
a legbiztosabb módja a járvány lelassításának az oltás. Arra biztatom a beoltatlanokat, hogy adassák be bizalommal a vakcinát, mert bizonyítottan védelmet nyújt a koronavírus ellen. Ezáltal személyesen hozzájárulnak ahhoz, hogy véget érjen ez az egészségügyi válság.
Iohannis azt is elmondta, hogy
nemzetünk szolidaritásának gyengítése a célja az álhírek és a hamis információk terjesztőinek. Ne hagyjuk, hogy ezt megtegyék!
Az idősek már jövő héten elkezdődő újraoltásáról, a harmadik adag vakcina beadásáról döntöttek az izraeli egészségügyi minisztériumban − adta hírül az MTI. A koronavírus egyre jobban terjedő delta-variánsa miatt ismét kitört járvány megfékezésére határoztak a 65 év fölöttiek és a veszélyeztetett csoportok ismételt beoltásáról. Az emlékeztető oltásokat már a jövő héttől elkezdik beadni Izraelben.
A szakemberek elsősorban azért bizonytalankodtak, mert nem tudják, hogy érdemes-e néhány hónapot várni az oltás új, a delta-variáns ellen is hatékony változatára, vagy már most oltsanak, harmadszor is a jelenleg rendelkezésre álló vakcinával.
Kedden 2260 új vírushordozót szűrtek ki és regisztráltak Izraelben, az elvégzett több mint százezer teszt 2,38 százaléka bizonyult pozitívnak. A járvány kezdete óta 865 877 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6461-en haltak meg Izraelben.
A WizzAir júliusban és augusztusban már 90-100 százalékos kapacitással repül. Ezzel az első olyan európai légitársaság lesz, amely visszaállítja a járvány előtti működését − mondta Váradi József, a magyar diszkont-légitársaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak.
A vezérigazgató elmondta, hogy a nyári csúcsidőszakra készülve hatszáz új munkatársat vettek fel, és repülőik napi üzemidejét tíz órára emelik. A következő időszakban két 180 üléses Airbust visszaadnak a bérbeadónak, helyettük hat új, 237 üléses A321neo csatlakozik a flottához.
A WizzAir a június végén lezárt negyedévben éves bázison csaknem 120 százalékkal, 199 millió euróra növelte a bevételeit, míg nettó vesztesége hatmillió euróval 114 millióra nőtt.
A közelmúltban a Wizz Air főként az olasz piacon terjeszkedett, ahol két új bázist is létesített. Ígéretes a tiranai desztináció is, ahol az erős keresletnek köszönhetően már az ötödik gép kezdi meg a menetrendszerű közlekedést.
Hivatalosan is megérkezett a harmadik járványhullám Szlovákiába − írja az Új Szó. Az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) járványügyi szakértője, Martin Pavelka elmondta:
Nyíltan kijelenthetjük, hogy Szlovákiában már elkezdődött a járvány harmadik hulláma. Erre már a delta-variáns lesz jellemző, amelyet először Indiában azonosítottak, és amely fertőzőbb, mint a korábbi mutációk.
Ezzel kapcsolatban az egészségügyi minisztérium közölte, hogy az utóbbi két hétben az azonosított fertőzöttek 76 százaléka nem vette fel a koronavírus elleni oltóanyagot.
Az Egyesült Államokban, Észak-Karolinában szeptember végéig minden egészségügyi dolgozónak be kell magát oltatnia – írja a Financial Times. A hatóságok nem tettek említést arról, hogy rendszeres teszteléssel kiváltható-e az oltás. Közleményük szerint az ellen, aki nem veszi fel az oltást, fegyelmi eljárást indítanak, ami akár elbocsátással is végződhet.
A vírus delta- (indiai) variánsának terjedése miatt New York és Kalifornia államban már bevezették a kötelező oltás vagy rendszeres tesztelés rendszerét. Andrew Cuomo, New York városának polgármestere ennél tovább ment, ott nem lehet teszteltetni oltás helyett.
Elsőként a világon kubai, koronavírus elleni vakcina gyártásába kezd Irán – jelentette a kubai állami média nyomán az MTI. Mindkét országot amerikai szankciók sújtják, amelyek akadályozzák őket abban, hogy vakcinát importáljanak, ezért állításuk szerint kénytelenek magukra hagyatkozni. Mindkét ország több kísérleti oltóanyagot állított már elő. Iránban a kubai Soberana 2 vakcinát fogják gyártani.
A havannai hatóságok által bemutatott adatok szerint a Soberana 2 és egy másik kubai oltóanyag, az Abdala hatékonysága is meghaladja a 90 százalékot. Ezt szakértők mindaddig kétkedéssel fogadják, míg nem publikálnak róluk tudományosan ellenőrzött tanulmányt valamelyik nemzetközi szaklapban. A Soberana 2 vészhelyzeti alkalmazását július elején hagyták jóvá Iránban, miután az iráni Pasteur Intézet és a kubai Finlay Intézet, a Soberana 2 kifejlesztője megállapodást kötött, hogy együttműködnek az oltóanyag iráni tesztelésében.
Vicente Verez Bencomo, a kubai Finlay Intézet vezetője az előző héten járt Teheránban, ahol arról beszélt, hogy több millió dózis gyártását tervezik Iránban PastuVac néven.
Általában 15 év kell, mire egy vakcina a nulláról a sorozatgyártásig eljut, de sikerült minden lépést egyetlen év alatt megtennünk, és a bizonyíték azt mutatja, hogy nagyon jól működik
– állította az oltóanyagról Verez Bencomo.
A Kubában alkalmazott védőoltások 80 százalékát jelenleg is a szigetországban gyártják. A Covid–19 elleni kubai oltóanyagok iránt Mexikó, Vietnám, Argentína és Jamaica is érdeklődik. A Kubát és Iránt sújtó szankciók elvben nem vonatkoznak a gyógyszerekre és az orvosi eszközökre, ám a gyakorlatban meggátolják a külföldi cégeket, hogy szerződést kössenek ezekkel az országokkal, a bankokat pedig abban, hogy végrehajtsák az érintett országok tranzakcióit.
Tovább emelkedik az esetszám Ukrajnában, az elmúlt napon 846 új esetet jelentettek. Meghalt 25 beteg − derült ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács csütörtöki adataiból.
A vírus leginkább a fővárosban, Kijevben fertőz, ahol 195 esetet azonosítottak. Kárpátalján tíz új esetről számoltak be, egy ember belehalt a fertőzés szövődményeibe.
Az országban leginkább a delta-variáns terjed, már több megyében is jelentettek a vírusváltozat miatt megbetegedést.
A járvány kezdete óta 2 250 907 esetben mutatták ki a fertőzést, ebből 2 185 849-en felgyógyultak a betegségből. A vírus miatt 52 916-en haltak meg, az aktív betegek száma jelenleg 12 142.
A Netflix kötelezővé teszi az oltást a saját gyártású produkcióinak színészei és a forgatásokon részt vevő stábtagok számára az Egyesült Államokban – írja a The Verge.
Az indiai (delta-) variáns terjedése miatt korábban már a Google és a Facebook is előírta a vakcina felvételét a munkahelyükre visszatérő dolgozók számára. Joe Biden amerikai elnök pedig a várakozások szerint bejelentésre készül a szövetségi dolgozók számára előírandó oltási kötelezettségről.
A fertőzöttek száma világszerte nyolc százalékkal nőtt az elmúlt egy héten, így összesen 3,8 millió esetet tart nyilván az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – írja a Financial Times.
Észak- és Dél-Amerikában a számok harminc százalékkal ugrottak meg ez alatt az idő alatt.
A legnagyobb növekedés az Egyesült Államokban volt, ahonnan több mint félmillió esetet jelentettek.
Csütörtökön 33 lélegeztetőgépet adományozott Magyarország Mongóliának, hogy ezzel segítse a járvány elleni küzdelmet. A szállítmányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adta át.
Most éppen a negyedik hullám támad, ezért a felkészültség kulcsfontosságú mindannyiunk számára
− olvasható a miniszter közösségi oldalán.
Az adományt Szijjártó Péter szállította.
Hónapok óta először új, belföldi fertőzésből eredő Covid–19-esetet jelentettek csütörtökön Pekingben, ahol ezt megelőzően több mint 180 napja nem regisztráltak új megbetegedést − adta hírül az MTI. A betegnél azt követően jelentkeztek a fertőzés tünetei, hogy visszatért a délkelet-kínai Hunan tartományból, ahol a Csangcsiacsie nemzeti parkban tett látogatást.
Az országban az utóbbi hetekben a kelet-kínai Csiangszu tartomány székhelyén, Nankingban azonosítottak a koronavírus delta-variánsa okozta eseteket a város nemzetközi repülőterének dolgozói körében. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság csütörtöki jelentése szerint az ország szárazföldi részén szerdán 49 új esetet jegyeztek fel, közülük húszat Csiangszuban.
A hivatalos adatok szerint a járvány kezdete óta 92 811 ember betegedett meg Kína szárazföldi részén koronavírus-fertőzés miatt, közülük 4636-an váltak a Covid–19 áldozatává.
A világon 195 911 151 ember kapta el eddig a koronavírus-fertőzést, a halálos áldozatok száma 4 186 657 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 195 270 056 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 176 630 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el – számolt be az MTI.