16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Emberre sokkal veszélyesebb, genetikailag módosított koronavírusokat akartak élő denevéreken tesztelni a Vuhani Virológiai Intézet tudósai, mintegy másfél évvel azelőtt, hogy az első Covid-19-es esetet regisztrálták volna.

    A VUHANI INTÉZET PÉNZÜGYI TÁMOGATÁST KÉRT A PROJEKTRE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, DE A DARPA, A PENTAGON TITKOS, FEJLETT HADÁSZATI (VAGY ÉPPEN VÉDELMI) KUTATÁSI RÉSZLEGE VISSZAUTASÍTOTTA AZ AJÁNLATOT.

    A cél jó szándékú volt: azért akartak „kiméra fehérjetüskéket” eregetni denevérbarlangokba, majd embereket is megfertőzni, hogy kielemezzék a koronavírus jelentette veszélyt, a járványkitörés lehetőségének elébe menjenek, és akár még a megfertőzött denevéreket is beoltsák.

    A 14 millió dolláros támogatástól azonban azért esett el a vuhani intézet, mert a DARPA attól tartott, a vuhani funkciónyereség-kutatással – amelynek célja genetikailag megváltoztatni a szervezetet oly módon, hogy fokozza annak biológiai funkcióit – a vírus még fertőzőbb és még veszélyesebbé válna.

    Bővebben>>>

  • Szerdán kiengedték a kórházból Jesse Jackson tiszteletest egy hónappal azután, hogy megfertőződött a koronavírussal. A polgárjogi vezető Parkinson-kór miatt fizikoterápiát is kapott – írja a Guardian

    A 79 éves Jesse Jackson és felesége is kórházba került a múlt hónapban, mindkettejüket a chicagói Northwestern Memorial Hospital-ban ápolták. 

    Jesse Jackson korábban megkapta a vírus elleni védőoltást, 77 éves felesége azonban nem. A tiszteletesnek oxigénre volt szüksége, valamint rövid ideig az intenzív osztályon is kezelték, mielőtt szeptember elején kiengedték volna.

  • Emelkedni kezdett a többségében még beoltatlan lakosság oltakozási hajlandósága Romániában: szerdán 13 748-al nőtt a beoltottak száma, ami az utóbbi hét átlagát 85 százalékkal haladja meg – adta hírül az MTI.  Az oltakozás üteme május végétől több hullámban, a szeptemberi iskolakezdésig – átlagosan napi 6050-re – csökkent.

    Az oltási hajlandóság az utóbbi héten kezdett ismét emelkedni, miután a román kormány bejelentette: belföldön is bevezeti az uniós védettségi igazolvány – a „zöld útlevél” – használatát és e nélkül már nem lehet vendéglőbe, színházba, moziba menni azokon a településeken, ahol a lakosság több mint 3 ezreléke fertőzött.

  • További ötszázmillió adag Pfizer-vakcinát ajánlott fel Joe Biden amerikai elnök a fejlődő világ számára. Így a korábbi felajánlásokkal együtt az Egyesült Államok egymilliárd dózist tervez a szegényebb országok rendelkezésére bocsátani. 

    Szakértők szerint 11 milliárd dózisra van szükség ahhoz, hogy a bolygó lakosságának hetven százalékát átoltsák. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint 2021-re el kéne érni a negyvenszázalékos globális átoltottságot. A legszegényebb országokban átlagosan a lakosság csupán két százaléka kapta meg az első dózist. 

    Biden nagylelkűségének két oka is lehet: az egyik vakcinadiplomácia, amelynek gyakorlatával a Fehér Ház már megvádolta Oroszországot és Kínát, a másik pedig az, hogy Washington túlrendelte magát, mert sokáig abban a hitben volt, hogy hamarosan megkezdődhet a 16 és 65 év közötti korcsoport harmadik oltása. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság azonban áthúzta ezeket a terveket

  • Fokozottan ellenőrzik majd a védettségi igazolásokat Ausztriában, mert az utóbbi hónapokban megszaporodott hamisított igazolások száma − jelentette be Karl Nehammer osztrák belügyminiszter, aki a rendőrség közbiztonsági főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatót szerdán Bécsben.

    Csütörtöktől a rendőrség fokozottabban ellenőrzi elsősorban a vendéglátóegységekben és a rendezvényeken szükséges védettségi igazolások eredetiségét − írja az MTI.

    Az utóbbi hat hónapban négyszáz hamisított védettségi igazolásra derített fényt a rendőrség, túlnyomó többségüket külföldről, az internetes közösségi portálokon keresztül értékesítették a csalók.

    A védettségi igazolások hamisítása nem bocsánatos bűn, hanem okirat-hamisítás és csalás, amely hat hónap és három év közötti szabadságvesztéssel járó büntetést von maga után

    − figyelmeztetett a tárcavezető.

  • A brit kormány szerint azok a beutazók is teljesen beoltottnak számítanak, akik a koronavírus elleni oltás két dózisát különböző oltóanyagból kapták meg, így ők is karanténkötelezettség nélkül beléphetnek külföldről Angliába – jelentette a távirati iroda londoni tudósítója. A beutazási szabályok október 4-től módosulnak.

    Teljeskörűen beoltottként ismerik el azokat is, akik például az első dózist Japánban, Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában, a másodikat pedig az Amerikai Egyesült Államokban, az Európai Unióban vagy Kanadában kapták meg.

    Alkalmazott vakcinapárosítás lehet például az Oxford–AstraZeneca-, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-oltóanyagok bármilyen kombinációja.

  • Németországban 2022 tavaszán érhet véget a koronavírus-járvány a szövetségi kormány egészségügyi minisztere szerint. Jens Spahn azt mondta: addigra alakulhat ki a vírussal szemben közösségi immunitás. Ugyanakkor hozzáfűzte: mindez akkor valósulhat meg, ha nem jelenik meg olyan új vírusváltozat, amely ellen nem hatékony a védőoltás – írta az MTI.

    Azért, hogy az oltási hajlandóságot növeljék, október közepétől nem kapnak ingyen gyorstesztet azok, akik nem akarják felvenni a vakcinát. November elsejétől pedig nem pótolják közpénzből mindazok kieső fizetését, akik azért kerülnek karanténba, mert nem rendelkeznek teljes oltással. Németországban eddig 106 millió adag vakcinát adtak be.

  • Kötelezővé válik a koronavírus elleni védőoltás az oktatási intézmények dolgozói, a minisztériumok, helyhatalmi szervek és helyi állami adminisztrációk munkatársai számára Ukrajnában − jelentette be az ország egészségügyi minisztere szerdán.

    Viktor Ljasko elmondta, hogy az oltási kampány első szakaszában sikerült immunizálni az orvosok, katonák, rendőrök nyolcvan százalékát, azonban más államhatalmi szervek esetében a helyzet sajnos nem ilyen optimista. Ezért javasolják a vírus elleni védőoltás kötelező bevezetését ezekben a munkakörökben − írja a Kárpát.in.ua.

  • Az összeomlás szélén áll az afgán egészségügyi rendszer az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Ahmed al-Mandhari, a WHO kelet-mediterráni igazgatója Kabulban tettek látogatást. Genfbe érkezve elmondták, hogy 

    sürgős intézkedések híján az országot küszöbönálló humanitárius katasztrófa fenyegeti.

    A WHO szerint amiatt, hogy a támogatások folyósítását leállították a radikális iszlamista tálibok augusztusi afganisztáni hatalomátvételét követően, több ezer egészségügyi létesítménynek nem maradt pénze arra, hogy eszközöket szerezzen be vagy kifizesse az alkalmazottait. Számos ilyen intézmény volt kénytelen korlátozni az egészségügyi ellátást, vagy leállni, az elé a nehéz döntés elé állítva az egészségügyi ellátást végzőket, hogy kinek az életét mentsék meg és kit legyenek kénytelenek hagyni meghalni.

    A távirati iroda azt írja, hogy a koronavírus-fertőzötteket ellátó 37 központ közül kilencet be kellett zárni, és csökkent a tesztelési kapacitás, valamint a koronavírus elleni oltási kapacitás is. A beszámoló szerint 1,8 millió adag sürgős felhasználásra szoruló koronavírus elleni védőoltás van az országban, miközben veszélyben van a fertőző gyermekbénulás elleni oltási kampány, és növekszik a kanyaróval fertőzöttek száma is.

    A WHO azonban jelezte, hogy kész partnereivel együtt házról házra járni az országban a fertőző gyermekbénulás, a kanyaró és a koronavírus elleni védőoltás beadása érdekében.

  • Romániában szeptember 28-tól kezdődően bárki megkaphatja a koronavírus elleni védőoltás harmadik adagját, ha legalább fél éve megkapta már a Pfizer, a Moderna vagy az AstraZeneca oltóanyagának második dózisát − jelentette be szerdán Florin Cîțu miniszterelnök.

    A döntést az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) és a kampány lebonyolításában érintett hatóságok képviselői közösen hozták meg − írja az MTI.

    A harmadik dózis minden esetben mRNS-alapú vakcina lesz, tehát azok is a Pfizer vagy a Moderna által gyártott oltóanyagból kapnak, akiket korábban a vírusvektor-alapú AstraZeneca-vakcinával oltottak be

    − mondta a miniszterelnök.

    Romániába eddig 18,5 millió adag oltóanyag érkezett, amiből eddig csaknem tízmillió dózist használtak fel 5,4 millió ember beoltására.

  • Véget vetett a német egészségügyi miniszter, Jens Spahn annak a gyakorlatnak, miszerint állami támogatásban részesítik azokat a munkavállalókat, akik karanténba kényszerültek koronavírus-fertőzés gyanújával. 

    Pontosabban csak azoktól veszik el a pénzt, akik nem oltatták be magukat. 

    Spahn kezdeményezése támogatásra talált a tartományi egészségügyi minisztereknél, közösen döntöttek arról, hogy november elsejétől vakcina nélkül nincs állami juttatás. 

    Jens Spahn szerint a lépés a tisztességről szól, nem a nyomásgyakorlásról. Úgy fogalmazott: pénzügyi következménye van annak, ha valaki úgy dönt, nem oltatja be magát. A szövetségi egészségügy-miniszter hozzátette: azoknak, akik karanténba kerültek az utóbbi időben, a többsége oltatlan. 

    A kompenzációmegvonásról már egyébként egy szövetségi törvény is rendelkezik, csak eddig nem ültették át a gyakorlatba. 

    „Az országos törvény egyértelműen előírja, hogy bárki, aki szándékosan megtagadja az oltást, bár ennek nincsenek orvosi akadályai, és az oltás révén elkerülhette volna a karantént, nem jogosult karantén esetén a keresetkiesésért járó kártérítésre” – idézte a szóban forgó törvény cikkelyét Klaus Holetschek bajor egészségügyi miniszter. 

  • Kötelező a védettségi igazolvány megléte az olasz munkavállalók számára. Az erről szóló rendeletet ma adta ki az olasz kormány. A rendelet október 15-től december 31-ig teszi kötelezővé a dokumentum meglétét.

    Azokat a dolgozókat, akik nem rendelkeznek vele, nem bocsájtják el, csak fizetés nélküli szabadságra küldik őket.

    A rendelet alól csak azok számítanak kivételnek, akik orvosi igazolással bizonyítani tudják, hogy nem vehetik fel a koronavírus elleni védőoltást − írja a Telex a Today cikke alapján.

  • A rendelkezésre álló információk alapján nem volt jelentős hatással a betegség terjedésére Szlovákiában Ferenc pápa látogatása – jelentette ki Vladimir Lengvarský egészségügyi miniszter. 

    Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének igazgatója az aktuális járványhelyzet ismertetésekor azt is elmondta, hány járásban kell szigorítani a járványügyi szabályokat Szlovákiában. 

    Az igazgató megjegyezte, hogy a betegség terjedése inkább a nagyobb családi rendezvények, főleg az esküvők miatt gyorsult fel, ezért mindenkit felelősségteljes viselkedésre szólított fel – írja az Új Szó.

  • Romániában 7045 új koronavírusost diagnosztizáltak kedden. A Covid–19 és szövődményei 130 Covid-beteg halálát okozták az elmúlt 24 órában, írta a Transindex.ro. Ez a legszomorúbb adat ebben az évben. Kórházban 8724 pácienst kezelnek a fertőzés miatt, közülük 1037 beteget intenzív osztályon kell ápolni. 

  • Egyre erőszakosabban lépnek fel és még tovább radikalizálódhatnak az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) létének tagadói Németországban a rendőrség és az alkotmányvédelem szerint – írta a Berliner Morgenpost című lap szerdán egy gyilkossági üggyel kapcsolatban.

    Egy 49 éves férfi a Rajna-vidék–Pfalz tartományi Idar-Obersteinben szombat este egy benzinkúton lelőtte a töltőállomás húszéves pénztárosát, amiért felhívta a figyelmét arra, hogy maszkot kell viselnie. Letartóztatása után azt mondta a rendőröknek, hogy ellenzi a koronavírus-járvány miatti intézkedéseket, amelyek nagyon megviselik, és ezt kifejezésre akarta juttatni.

    Korábban nem volt rendőrségi ügye. Egyelőre nem tudni, honnan szerezte a fegyvert. Az viszont a benzinkút kameráinak felvételei alapján tudható, hogy a pénztárossal történt első szóváltás után távozott, majd másfél óra múlva visszatért, szabályosan felhelyezett az arcára egy egészségügyi maszkot, beállt a kassza előtti sorba, amikor sorra került, lerántotta a maszkot, és fejbe lőtte a fiatalembert, aki a helyszínen meghalt.

    Ennyire súlyos bűncselekmény még nem történt a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Németországban, de tavaly óta érezhető a járvány megfékezését szolgáló intézkedéseket elutasító emberek radikalizálódása – mondta a Berliner Morgenpostnak Jörg Radek, a rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke.

    Főleg a korlátozásokat bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök egyesülése, azaz a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein fordul elő erőszak. Ezeken a megmozdulásokon egyre több támadás éri a rendőröket és az újságírókat – mondta Jörg Radek.

  • A koronavírus szövődményeibe belehaltak 86 százaléka nem volt beoltva Montenegróban − írja az MTI a helyi közegészségügyi intézetre hivatkozva.

    Az oltási kampány május elején kezdődött az Adria-parti államban, ahol azóta 373-an haltak bele a fertőzés szövődményeibe, közülük 320-an nem voltak beoltva.

    A regisztrált fertőzöttek száma Montenegróban 642-vel, a halálos áldozatok száma kilenccel emelkedett az elmúlt 24 órában.

  • Bukarest vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután szerdán meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma, Temesváron pedig korlátozzák a kijárást − írja az MTI.

    A háromezrelékes fertőzési ráta felett a kormány múlt heti határozata értelmében csak az uniós digitális védettségi igazolással lehet belépni a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba és sportlétesítményekbe, de a nagyobb létszámú magánrendezvényeken is csak azok vehetnek részt, akik felvették az oltást, legalább fél éve kigyógyultak a fertőzésből vagy friss teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek.

    Korábban már Szatmár, Temes és a fővárost övező Ilfov megye is vörös besorolásba került.

    Országos szinten is rohamosan emelkedik a járványgörbe: szerdán meghaladta a hétezret az egy nap alatt újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában 130 koronavírusos beteg vesztette életét.

  • A negyedik hullámot nem igazán sikerül kordában tartani, ennek köszönhetően Szlovákiában egy járás kivételével már mindegyikben újra szigorításokat kell bevezetni, sőt öt járásban másodfokú riasztás lesz érvényben – tájékoztat róla az Új Szó.

    Hétfőtől már csak a Dunaszerdahelyi járás tartozik a zöld színnel jelölt, úgynevezett megfigyelési fázisba a szomszédos országban működő Covid-automata (színkód alapján sorolják be a járásokat veszélyességi fokozatokba) alapján. A járások többsége narancssárga és piros besorolást kap, öt járásban másodfokú vészriasztás lesz érvényben. A legrosszabb helyzet a Bárfai, a Korponai, a Rozsnyói, a Szakolcai és az Ólublói járásban van.

  • Egyre több Hargita megyei iskolában térnek át online oktatásra, mivel az utóbbi időben újabb és újabb koronavírusos eseteket fedeztek fel a diákok és a tanárok közt – írja a Maszol.

    A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal keddi közlése szerint aznap 19 diáknál és négy pedagógusnál mutatták ki a fertőzést,

    így öt általános iskola és három középiskola egy-egy osztálya tért át online tanrendre.

    Ez összesen 199 tanulót érint. Ugyanakkor egy óvodás gyermeknél is kimutatták a fertőzést, így az ő csoportjának sem kell bejárnia az intézménybe.

    A hatóságok közlése szerint az érintettek által használt helyiségeket fertőtlenítették, és karanténban, megfigyelés alatt tartják őket. Nyolc nap múlva tesztelnek, negatív eredmény esetén visszatérhetnek az intézményekbe.

  • Október elejétől minden egészségügyben és szociális ellátásban dolgozónak rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel a munkavégzéshez – írta Vili Beroš horvát egészségügyi miniszter szerdai közleményében, amelyet az MTI szemlézett.

    Alapvető célunk és jogi kötelezettségünk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a vírus betörését az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe

     – mondta, hozzátéve, hogy ezzel védeni akarnak mindenkit, nem pedig büntetni. Mint közölte, tiszteletben tartják mindenki választását, ezért az alkalmazottak eldönthetik, beoltatják-e magukat, vagy háromnaponta koronavírustesztet végeztetnek. Azok, akik megtagadják a tesztelést, elsősorban saját maguknak okoznak problémát, de a rendszernek is, amelyben dolgoznak – hangsúlyozta.

    A munkafelvétel lehetetlenné válásával gondot okoznak az intézménynek, amelynek meg kell oldania a helyettesítést, az igazolatlan távolmaradással pedig saját magukat fosztják meg a juttatásoktól

     – mutatott rá a miniszter, és egyben reményét fejezte ki, hogy ilyen nem lesz.

    Kedden 1812 új esetet azonosítottak Horvátországban; a vírus okozta betegségben 13-an haltak meg, közülük senki nem volt beoltva. Kórházban 706 beteget ápolnak, 87-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymillió lelket számláló országban eddig 1 789 718-an kaptak védőoltást, ez a jogosultak 44, a felnőtt lakosság 53 százaléka. Közülük 1 677 846-an már a második adagot is felvették.

  • Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy egymilliárd dózisnyi koronavírus elleni oltóanyagot fog szétosztani, hogy ezzel segítse elő kormánya a globális lakosság hetven százalékának átoltottságát – adta hírül az AP hírügynökség. 

    Az elnök arról is beszélt, hogy hasonló segítséget vár el a gazdag országoktól, hogy meg lehessen szabadulni a koronavírus-járványtól. A politikus kiemelte, hogy az elmúlt évben több mint 5,9 milliárd vakcinát adtak be világszerte, ezzel a világ népességének mintegy 43 százaléka lett beoltva, azonban az eloszlásban óriási különbségek vannak. Leginkább a szegény országokban alacsony a beoltottak száma, akad olyan is, ahol mindössze két-három százalékos az oltási arány. A WHO osztja az elnök nézetét, és arra szólította fel a vakcinával jól ellátott országokat, hogy a harmadik oltások helyett ajánlják fel azokat a COVAX-programon keresztül a nehéz helyzetű országoknak. 

    Az Egyesült Államokban egyébként sikerült már elérni hetvenszázalékos átoltottságot, bár nem július 4-re, ami a cél volt, csak egy hónappal később.

  • Raquel Krähenbühl, a brazil GloboNews fehér házi tudósítója számolt be arról, hogy Marcelo Quiroga brazil egészségügy miniszter – akiről az ENSZ közgyűlésén derült ki, hogy koronavírusos – ugyanabban a hotelben van elszállásolva, mint Joe Biden, nemrég pedig Boris Johnsonnal is találkozott és kezet fogott, amiről videó is készült.

    Boris Johnson és Jair Bolsonaro egy találkozót is tartott, amelyen mindkét fél részéről több kormánytisztviselő is jelen volt. Quiroga itt maszkot viselt, de a többiekre ugyanez nem minden esetben volt igaz. 

  • Ausztrália turizmusért felelős minisztere azt mondta, az ország jó úton van afelé, hogy „legkésőbb karácsonykor” megnyithassa határait. 

    Dan Tehan ugyanakkor hangsúlyozta, ehhez arra is szükség van, hogy minél többen beoltassák magukat, akárcsak ahhoz, hogy az emberek elkezdhessenek külföldre utazni. 

  • Ukrajnában jövő héttől távoktatásra kell áttérnie minden olyan oktatási intézménynek, amelyben a dolgozók közül legalább nyolcvan százaléka nincs beoltva koronavírus ellen – tájékoztat róla a KárpátHír Andrij Hodik, a Lembergi Megyei Állami Közigazgatás első elnökhelyettese nyilatkozata alapján.

    A kormányzóhelyettes kifejtette, hogy az Egészségügyi Minisztérium szabályának egyelőre kevés iskola felel meg, ezért az iskolák kilencven százalékát be kell zárni a megyében és Lembergben.

    Jelen állás szerint 32 kistérségben egyetlenegy iskola sem működhet a sárga karanténzóna bevezetése esetén, mivel az oktatási intézmények alkalmazottainak oltási szintje messze nem éri el a nyolcvan százalékot, a mai állapotok szerint a Lembergi kistérségben az iskolák kevesebb mint négy százalékában folytatódhat a jelenléti oktatás

    – mondta Andrij Hodik.

  • Az elmúlt 24 órában PCR-tesztekkel 1180 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Szlovákiában, míg a halálos áldozatok száma kilenccel nőtt – tájékoztat róla az Új Szó az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adatai alapján. 

    Kedden (szeptember 22.) 10 898 mintán végezték el a tesztelést, ebből 1180 esetben mutatták ki a betegséget PCR-tesztek segítségével, ezzel a járvány kezdete óta igazolt fertőzöttek száma így 404 982-re emelkedett Szlovákiában, ahol 17 534 antigéntesztet végeztek, ezek közül 235 lett pozitív. Eddig összesen 3 525 572 PCR- és 38 115 049 antigéntesztet végeztek a Magyarországgal szomszédos országban.

    A koronavírus halálos áldozatainak száma 12 589-re nőtt, mert kilenc újabb áldozata volt a járványnak. Kórházban 437 személyt kezelnek, 329-nél igazolták a koronavírus-fertőzést, 44 beteg van az intenzíven, ebből 34 lélegeztetőgépre szorul.

  • Jogászok egy egész csapata vizsgálja azt, hogy sérülnek-e a szabadságjogok az oltási igazolványok életbe léptetésével a Magyarországgal szomszédos országban – olvasható a Pannon RTV oldalán.

    Szerbiában is beindult a koronavírus-járvány negyedik hulláma, ezt elősegíti az alacsony átoltottság, illetve az, hogy még nem vezették be az Európa-szerte használt védettségi igazolványokat, mert azt alkotmányellenesnek találták.

    Ezek elsősorban a fertőzés terjedésének megállítását szolgálnák, és többszörös jelentőségük lesz 

    – mondta Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár a védettséget igazoló dokumentumokról, aki arról is beszélt, hogy jogászokat kértek fel arra, vizsgálják ki azt, hogy alkotmányos-e, vagyis fennáll-e diszkrimináció az oltási bizonylatokat illetően.

    Mire várnak az oltatlanok, miért nem gyűrik fel az ingujjukat?

    – fogalmazott a politikus, aki felidézte, hogy ebben a pillanatban a felnőtt polgárok 53 százaléka kapta meg a vakcina első adagját, míg 51 százalékuk a másodikat, ez pedig nem elegendő a kollektív immunitás eléréséhez.

  • Kína elkötelezett a nemzetközi együttműködés mellett – jelentette ki kedden Hszi Csin-ping kínai elnök videoüzenetében, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján.

    Az államok között elkerülhetetlenül fellépő különbségeket és problémákat a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló párbeszéddel és együttműködéssel kell megoldani. […] Párbeszédre és a felek bevonására kell törekedni a konfrontáció és a kiközösítés helyett

     – idézte Hszi Csin-ping gondolatait az MTI.

    Felszólalásában a kínai elnök országa békés szándékait hangoztatta a nemzetközi kapcsolatokban. Állítása szerint Kína sosem támadna meg vagy félemlítene meg más országokat (már amennyiben elismeri az adott ország függetlenségét, Tajvan esetében például ez nem éppen van így – a szerk.), s nem tör egyeduralomra sem.

    A kínai elnök továbbá bejelentette, hogy Kína kétmilliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot tervez felkínálni az idei év végéig a világnak.

    Kína minden erőfeszítést megtesz, hogy az év végéig mintegy kétmilliárd dózis Covid–19 elleni vakcinát átadhasson a világnak. […] Az oltások hatalmas fegyvert jelentenek a Covid–19 elleni harcban. Ismételten hangsúlyoztam annak szükségét, hogy a védőoltásokat globális közjónak kell nyilvánítani, és elérhetővé, illetve megfizethetővé kell tenni őket a fejlődő országok számára is

    – mondta Hszi Csin-ping, a vakcinák méltányos globális elosztásáért emelve szót.

    A klímavédelemről szólva a kínai elnök több erőfeszítést sürgetett a károsanyag-kibocsátás szintjének mérséklésében. „Kína fokozni fogja a fejlődő államoknak nyújtott támogatását a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások kifejlesztésében, és nem fog újabb szénerőműveket építeni külföldön” – ismertette nyilatkozatában Hszi Csin-ping.

    Kína exporthatalomként szénerőművek százait építette fel eddig más államokban. Mindemellett a kínai vezető megerősítette azon ígéretét, hogy a több mint egymilliárd lakosú országát 2060-ig klímasemlegessé teszi.

  • Pozitív lett Brazília egészségügyi miniszterének, Marcelo Quirogának a koronavírustesztje az ENSZ közgyűlésén, nem sokkal azután, hogy az ország elnöke, Jair Bolsonaro felszólalt az eseményen.

    A brazil kormány közleménye szerint a minisztert – az elnökkel ellentétben – már januárban beoltották. Ebből kifolyólag nincsenek tünetei, de karanténban marad az Egyesült Államokban. A közleményben szerint a többi kormánytisztviselő negatív tesztet produkált.

    Marcelo Quiroga hétfőn a New Yorkban működő befektetési alapok vezetőivel vett részt egy munkareggelin, valamint a koronavíruson korábban átesett Bolsonaróval is több alkalommal érintkezett.

  • Továbbra is a delta-variáns a legelterjedtebb fajtája a koronavírusnak. A mutáns vírus már a másik három, aggasztónak tartott variánst (variant of concern) is háttérbe szorította – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). 

    Maria Van Kerkhove, a WHO járványügyi szakértője azt mondta, hogy 

    az alfa-, a béta- és a gamma-variáns aránya – egyenként számolva – egy százalék alatt van világszerte.

    Ebben annak is szerepe van, hogy a delta az összes többi variánsnál gyorsabban terjed és könnyebben fertőz – mondta a szakértő, aki azt is közölte, hogy a mutáns vírus jelenlétét már 185 országban kimutatták.

    Maria Van Kerkhove azt is közölte, hogy a WHO a „figyelemre méltó” variánsok (variant of interest) listáján lévő öt mutáns vírus közül hármat – az étát, az iótát és a kappát – hamarosan el fog távolítani onnan. (Ezzel a lambda- és a mű-variáns maradna a listán.)

    Mindezt a vírus terjedésének folyamata magyarázza. A figyelemre méltó variánsok egyszerűen nem tudnak elegendő teret nyerni az aggasztó variánsok miatt 

    – fejtette ki Kerkhove, hozzátéve, hogy ettől függetlenül ezeket a variánsokat továbbra is figyelni fogják. 

  • A világon 229 517 471 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 707 807 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban 229 044 205 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 699 564 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegségnek

    • az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 42 410 316 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 678 406.
    • Indiában 33 504 534 fertőzöttet és 445 385 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 21 259 122 fertőzöttről és 591 440 halálos áldozatról tudni.
    • Az Egyesült Királyságban 7 531 922 a fertőzöttek száma, és 135 793-an haltak meg a betegségben.
    • Oroszországban 7 208 241-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 196 235-re emelkedett.
    • Franciaországban 7 054 198 fertőzöttet és 116 901 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Törökországban 6 904 255 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 62 065.
    • Argentínában 5 243 231 a fertőzöttek és 114 579 a halottak száma.
    • Spanyolországban 4 935 534 fertőzöttet és 85 901 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 641 890 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 130 421.
    • Németországban 4 162 437 a fertőzöttek száma, 93 129 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 899 008 fertőzöttet és 75 503 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.