Aki szerette A tehetséges Mr. Ripley-t Matt Damonnal, annak a The Two Faces of January is tetszeni fog. Ez a film is Patricia Highsmith egyik regényéből készült, gyönyörű környezetben, ezúttal Görögországban kerülnek bajba szép, de messze nem jó emberek.

A filmet az a Hossein Amini rendezte, aki többek között A gyávaság tollait, a Drive - Gázt! vagy a Hófehér és a vadászt írta. Ez lesz az első rendezése, nyilván a Drive hatalmas sikere is hozzájárult ahhoz, hogy lehetőséget kapott. A főszerepekben Viggo Mortensent, Kirsten Dunstot és Oscar Isaacet láthatjuk. A történet szerint Mortensen egy szélhámos, aki remek életet él feleségével (Dunst), de Görögországban gyilkossági ügybe keverednek.

Az angol premier májusban lesz, a magyarról egyelőre nincs információnk.
Az amerikai Kertvárosi bordély az első negyven percben határozottan érdekes. Ebben a részben leginkább arról van szó, hogy milyen a jó szex általában – a jó szex körüli lelki dolgokról, de azért látszik egy csomó minden a jó szex technikájából is. A másik nagy téma, hogy mitől lesz valaki jó kurva. Erről nagyjából ugyanazt mondják a készítők, mint az összes olyan kurvás film, ami erősen idealizálva közelíti meg a témát. A jó kurva végtelenül türelmes, nagyon önzetlen, és mindig odafigyel a másik emberre, főleg lelkileg.
Vége A Wall Street farkasa hetek óta tartó uralmának a magyar mozikban. Akárcsak Amerikában, nálunk is lenyomott mindenkit az első egész estés legófilm, A Lego kaland. Az első hétvégén több mint 37 ezren nézték meg, ezzel közel 50 millió forintos bevételt termelt. A legófilm tényleg jó, mi itt írtunk róla hosszabban.
A hétvége második legnézettebb filmje a magyar mozikban a Robotzsaru remake-je volt, amit 21 ezren néztek meg. Pedig mi szóltunk: ezt a filmet kár volt megcsinálni, az eredeti nyomába sem ér. A harmadik helyre futott be A Wall Street farkasa, amit összesen már 366 ezren láttak itthon. A film közel félmilliárd forintos bevételt termelt a magyar mozipénztáraknál.
Még egy gyilkossal is jobb élni, mint egyedül. Pláne, ha a gyilkos alaposan takarít, megszereli a kocsit, megjavítja a kerítést, megtanítja a gyereket baseballozni, és olyan barackos pitét süt, mint az álom. Cinikusan ez Jason Reitman új filmjének, a Nyárutónak a tanulsága. Persze ez a film többet érdemel a gúnyolódásnál, még akkor is, ha szinte megbocsáthatatlan véget kreáltak neki.

Jason Reitman szeret olyan nők könyveiből dolgozni, akik kalandosan éltek. Két korábbi filmje, a Juno és a Pszichoszingli forgatókönyvírója, Diablo Cody sztriptíztáncosnőből lett hollywoodi iparos. A Nyárutó alapjául szolgáló könyvet pedig az a Joyce Maynard írta, aki leginkább arról híresült el, hogy 18 éves korától együtt élt az akkor 53 éves J. D. Salingerrel. Ez az élményt meg is írta Otthon a világban című könyvében, az intimitások kifecsegésével jól kiakasztva az író milliós rajongótáborát. Azóta ő is író lett, ez a második könyve, amiből film is készült, az első a Majd megdöglik érte volt Nicole Kidmannel.
Egy félperces rövid (úgynevezett teaser trailer) és egy hosszabb, csak 18 éven felülieknek szánt előzetes is kijött az Schwarzenegger-filmhez, a Sabotage-hoz. Utóbbiban több ember lőnek agyon pár perc alatt, mint általában egy teljes Schwarzenegger-filmben. A nem túl bonyolult sztori szerint adott egy kőkemény DEA-kommandó, akik egy kegyetlen drogkartell ellen küzdenek. Hogy ne legyen annyira egyszerű a dolguk, kiderül, hogy valószínűleg van egy áruló a soraikban.
A filmben Schwarzenegger mellett Josh Holloway és Sam Worthington is játszik, de aminek mi igazán örülünk, az az, hogy a Gyilkosság című sorozat fantasztikus nyomozónője, Mireille Enos is szerepet kapott a filmben.
A 93 évesen meghalt Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt február 22-én, szombaton 12 órakor kísérik utolsó útjára a Fiumei úti Sírkertben - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Filmművészek Szövetsége. A rendezőt a filmes szövetség mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti.
Jancsó Miklós haláláról világszerte megemlékeztek, nekrológot közölt többek között a The New York Times, a Franfurter Allgemeine Zeitung, a Le Monde és a Libération. A 64. Berlinalén pedig a magyar művész munkásságából a berlini filmfesztiválon bemutatott utolsó filmjét idézték fel. Ez a Magyarország 2011 című szkeccsfilm általa rendezett epizódja, amelyet a fesztivál portálján tettek közzé.
Jancsó Miklós hosszan tartó súlyos betegség után január 31-én halt meg. A több rangos fesztivál - Cannes, Velence, Split - életműdíjával kitüntetett, Balázs Béla-díjas rendező nevéhez olyan világhírű filmek kötődnek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es Filmszemlén mutatták be.
A rendezőről szóló hosszabb cikkünket itt lehet elolvasni. Itt pedig megnézhetik Süveg Áron 25 portréját Jancsó Miklósról.
Mi megmondtuk: A Lego kalad sokkal több lett egy másfél órás reklámfilmnél. Most a pénztáraknál is bebizonyosodott, hogy megérte filmet csinálni legóemberekkel. A hétvégén A Lego kaland csúnyán lenyomta az amerikai mozikban George Clooney új filmjét, a Műkincsvadászokat. A legóemberek 69 millió dollárt kerestek a hétvégén, míg a nácikkal szembeszálló kurátorok csak 22,7 milliót. (A filmet a berlini filmfesztiválon láttuk, és mi sem voltunk elájulva tőle, cikkünket itt lehet elolvasni.)
Az amerikai toplista harmadik helyén Ice Cube akcióvígjátéka, a Ride Along végzett, a negyedik pedig még mindig a Jégvarázs, ami elképesztően jó teljesítmény, hiszen ezt a Disney-mesét még karácsonykor mutatták be. Ötödik az új Zac Efron-film, a Csajkeverők lett 5,5 millió dolláros hétvégével. Egy másik kamaszfilm, a Vámpírakadémia futott be a hatodik helyre, 4,1 millió dolláros bevétellel. A top 10-be még A mogyoró-meló, a Jack Ryan és a Nyárutó, Kate Winslet romantikus filmje fért be.
Vágjunk a közepébe: a Berlini Filmfesztivál magyar filmje, a meleg focistákról szóló Viharsarok nem olyan szemérmes melegfilm, mint a férficsókmentes Coming out volt, a szerelmes fiúk csókolóznak egymással, amikor a történet megkívánja. Az együttlétek ugyan kamerán kívül történnek, tehát az arcszex magyar hagyománya folytatódik egy kivétellel: az első, szinte véletlen, bátortalan tapogatózásból kiinduló kézimunkát premier plánban nézzük, és egyáltalán nem bántó vagy hatásvadász. (Mint a később megtudtuk: nem protézist használtak, mint az Adéle életében, hanem hivatásosokra bízták a munkát, akárcsak Lars von Trier A nimfomániásban.)

A Viharsarok főszereplője, Szabolcs (Sütő András) Németországban focizik, ennek megfelelően nagyképű a pályán és az életben egyaránt. Egy szakmai hiba miatt azonban hazaküldik Magyarországra, ami esetünkben egy névtelen falut jelent. Szabolcs egy lerobbant tanyán kezd új életet, az egyik éjszaka megpróbálják ellopni a motorját, ő meg leüti a rablót. Hát így ismerkednek meg Áronnal (Varga Ádám), akivel közösen kezdik felújítani a házat, építeni Szabolcs új életét. Egy részeg motorozás után ők sem tudják pontosan, hogy mi is történt velük, nem is tudnak mit kezdeni a helyzettel, de éppen ettől az érzelmi billegéstől lesz jó a Viharsarok.

Óriási tapsot kapott A nimfomániás című film első részének vágatlan változata a Berlini Filmfesztiválon. Lars von Trier eredetileg egy öt és félórás változatot szeretett volna a filmből, ám a gonosz producerek előbb kettévágták, majd meg is csonkították az epizódokat. A Magyarországon is mozikba került verzió 122 perces, mi a Berlinalepalastban egy 145 perces verziót ültünk végig. Meglepő, de egyáltalán nem éreztem kibírhatatlanul hosszúnak a filmet, nyilván a szexjelenetek explicitebbek, és bizonyos részletek hosszabban, mélyebben ki vannak fejtve, és ettől a film tényleg jobb és összetettebb lett. Amikor először láttam a vágott verziót filmet, kicsit tartottam tőle, mert féltem, hogy az Antikrisztushoz hasonlóan napokra tönkretesz majd, de nem így lett: A nimfomániás egy kifejezetten szórakoztató film, a második megnézésre és vágatlanul még a humora is jobban kijött, dőltek a berliniek a röhögéstől.
Tegnap nyafogtam, hogy nem jönnek a nők Berlinbe, hát most kárpótoltak valamennyire: Charlotte Gainsbourgh ugyan nem kísérte el A nimfomániást, de itt volt az első rész igazi főszereplője, Stacy Martin és az elképesztően nagyot játszó Uma Thurman is. Meg persze Christian Slater és Stellan Skarsgaard is (ő egy norvég filmben is szerepel még a fesztivál programjában). A botrányairól elhíresült rendezőt kitiltották a Cannes-i Filmfesztiválról, amiért azt mondta a Melankólia sajtótájékoztatóján, hogy „Megértem Hitlert mint embert.” A rendező hosszan viccelődött a témán, a végén kijelentette, hogy na jó, „náci vagyok”. A rendező később bocsánatot kért, de azóta tartózkodik minden interjútól.
Az incidensre utalva Persona Non Grata feliratú, Aranypálmával díszített trikóban érkezett meg Berlinbe, de sajnos csak a fotózáson vett részt, a sajtótájékoztatóra már nem ült be. De lehet nem is engedték volna, egy újságíró ugyanis megkérdezte, hogy tényleg Cannes-ban mutatják-e be A nimfomániás második rész vágatlan verzióját, amit már rebesgetnek, de a stáb még mindig nem erősített meg. A moderátor viszont durván ráförmedt az újságíróra, hogy ez itt Berlin és nem Cannes, következő kérdés! A 20 napos visszavonulásából a színészkedéshez visszatért Shia LaBeouf körülbelül öt percig bírta az unalmat, a csámcsogva rágózva motyogott valamit a szardíniára leső sirályokról (röhej, de ezt a beszólást is nyúlta, Eric Cantona, francia futballistától), majd szerencsére elhagyta a termet: olcsón megúsztuk, szombat este a Ritz-Carltonban balhézott, az esti vörös szőnyeges premiervetítésre pedig egy papírzacskóval a fején érkezett.
Csütörtökön még a Grand Budapest Hotel sztárjai őrjítették meg Berlint, de a Műkincsvadászok stábjának sikerült fokoznia a helyzetet: George Clooney a városban van!!!
A két film sztárszereposztásában van átfedés is: míg Bill Murray alig egy percet játszik a Grand Budapest Hotelben, a Műkincsvadászokban fontos szerepe van éppen Bob Balaban oldalán, aki szintén benne volt az Anderson-filmben, így ők maradtak a hétvégére is Berlinben. De elkísérte a filmet George Clooney rendező és Grant Heslov produceren kívül a német Justus von Dohnányi, Dimitri Leonidas, Hugh Bonneville, Bob Balaban, Matt Damon és Jean Dujardin is.
Fájóan hiányoznak viszont a nők Berlinből: nem jött el a Műkincsvadászokkal Cate Blanchett, ahogyan Jennifer Lawrence és Amy Adams sem kísérte el az Amerikai botrányt, így Christian Bale-lel és Bradley Cooperrel kellett beérünk egy meglepően alacsony érdeklődést keltő sajtótájékoztatón, ahol megtudtuk, hogy az Amerikai botránynak eredetileg sötétebb, a valóságot jobban követő befejezése lett volna (amelyben Jennifer Lawrence karaktere felakasztja magát), ám végül nem forgatták le, a rendező David O. Russel inkább egy másik jelenetet írt meg gyorsan a telefonján.
A szombat azonban már Műkincsvadászoké: a Monuments Men nevű csoport valóban létezett, könyv is született róluk, George Clooney és állandó alkotótársa, Grant Heslov pedig azért készítettek belőle filmet, hogy emléket állítsanak ezeknek a csodálatos embereknek. Tehát még egyszer: Clooney csinált egy filmet arról, hogy milyen fantasztikus Amerika, hogy megmentette Európa kulturális bölcsőjét. A Műkincsvadászokat ennek megfelelően az a fajta amerikai patriotizmus lengi be, hogy "igen, itt emberek küzdenek és halnak meg, de ha a művészetből semmi sem marad, akkor miért is küzdünk valójában?" És ezt a kérdést teszik fel újra és újra és újra és újra a filmben. Néha szó szerint.
Nem sokan hittek abban, hogy a dán játékfigurákról valaha lehet majd fimet forgatni, de a hollywoodi blockbustergyárnak más elképzelései voltak. Ezen a hétvégén be is mutatták a Warner Bros. A Lego kaland címre hallgató filmjét és már az első nap jóval több pénzt hozott, mint a sztárszereposztással érkező Műkincsvadászok (George Clooney, Matt Damon, Bill Murray, George Goodman, stb) és a tinilányokra kihegyezett Vámpírakadémia.
Phil Lord és Chris Miller 3D-s animációs filmjének a szakártők előzetesen 35-38 millió dolláros hétvégét jósoltak, de az előzetes jegyeladások, közvéleménykutatások és a péntek esti bemutató eredményét (18 millió dollár) látva már azt mondják, akár 68-70 milliót is összeszedhet három nap alatt, amivel minden idők második legjobb februári nyitánya lehetne a 2007-es Simpsons-film mögött (73 millió dollár). A film a Rotten Tomatoes-on most éppen 97 százalékon áll, a Metacriticen pedig 100-ból 87 pontot kapott - úgy tűnik, mind a kritikusok, mind a nézők odáig vannak érte.
A Warner igen agresszív marketingkampánnyal támogatta meg A Lego kalandot, ami a terméket ismerve nem túl nagy meglepetés. A bemutatóra egyébként 3600-nál is több moziteremben mutatják be csak az USA-ban, ehhez jön mág a nemzetközi piac, szóval a hatvan millióból forgatott film akár az első hét végére elérheti az első 100 milliós bevételt. A filmben a sárga figuráknak többek között Chris Pratt, Elizabeth Banks, Will Ferrell és Will Arnett kölcsönözte a hangját.
A hétvége másik fontos bemutatója a Sony Műkicsvadászok című filmje, aminek berlini premierje félbeszakadt, amikor a nézőtéren valaki infarktust kapott. A háborús filmtől 24 millós bevételt várnak előzetesen, amivel simán befuthat a második helyre. A hétvége harmadik bemutatója, a Vámpírakadémia című timifilm nemigen fogja még a tízmillió dollárt sem elérni, ezzel csírájában fojtva el az esetleges franchise-álmokat.
A Monty Python-társulat egykori tagja tavaly novemberben a Commingsoon.net-nek már egyszer megígérte, hogy amint befejezi a The Zero Theorem nevű filmjét, előveszi a Cervantes-műből írt forgatókönyvet, átdolgozza, és ismét nekilát a The Man Who Killed Don Quixote (Aki megölte Don Quijotét) című filmjének.
Nem adom fel. Ha nem csal a memóriám, ez lesz a hetedik nekifutás, lehet most sikerül megvalósítani. Én legalábbis úgy állok hozzá, hogy most tuti sikerülni fog, de már kezdem unni a dolgot. Túl akarok lenni rajta, és kész.
A filmet 2000-ben kezdték el forgatni Jean Rochefort (Don Quijote) és Johnny Depp (Sancho Panza) főszereplésével, de soha nem fejezték be, mert a produkció állandóan gondokkal küzdött, anyagival és kreatívval egyaránt. A forgatásról készült viszont egy dokumentumfilm, amit 2002-ben Lost in La Mancha, azaz Elveszve La Manchában címmel be is mutattak.

Gilliam az Emipre nevű brit filmes szaklapnak a napokban azt nyilatkozta, hogy a forgatásra a Kanári-szigeteken kerül majd sor, és már azt is tudja, hogy a munkát szeptember 29-én kezdik meg. A film mellett Adrián Guerra (Buried, Red Lights, Grand Piano) lesz az új producer, akiről Gilliam azt nyilatkozta, hogy nagyon okos, filmszerető embernek ismerte meg.
Még nincsenek szereplőink és pénzük sem, de egyébként kösz, jól állunk. Adrián elég fiatal még ahhoz, hogy ne ábrándulhasson ki a filmekből, és ez jó jel. A forgatókönyvet az elmúlt 13 évben vagy hétszer átírtam már, hogy az újabb szereplőknek megfeleljen, így igaz, hogy alapvetően ugyanarról a filmről beszélünk, de a részletek változnak.
Hetente jönnek az újabb infók JJ Abrams Csillagok háborúja-filmjéről, amiben már majdnem biztos, hogy szerepelni fog Harrison Ford, Mark Hamill, Carrie Fischer és a két legendás robot, R2D2 és C3PO. A legutóbbi hírek szerint a producerek felvették a kapcsolatot Gary Oldmannel, bár egyelőre ennél több még nem nagyon történt.

Igen, felhívtak, de elég szkeptikus vagyok a dologgal kapcsolatban, majd ha behívnak meghallgatásra, el is hiszem. Még semmiben nem egyeztünk meg.
Oldmannek nem el lenne az első szerepe egy nagy, sikeres franchise-ban: szerepelt a Harry Potter-filmekben, a Nolan Batman-trilógiájában, a Majmok bolygójában, szóval annyira nem meglepő, hogy Abramsék egy bevált névhez fordulnak. Hogy aztán milyen szerepet kaphatna, arról fogalmunk sincsen, de hősszerelmesen kívül tulajdonképpen bármit el tudna játszani, Jedi-mestert, Sith-lovagot, politikust, császárt, tán még Jabbát is. A filmet jövő december 18-án mutatják be.
Úgy néz ki, a Függetlenség napja 2 még érdektelenebb lesz, mint eddig sejtettük. A "minek ennek folytatás?" filmek élmezőnyébe sorolható, 1996-os scifi második részéből ugyanis kiszállt Will Smith, aki az egyik főszerepet kapta volna, és aki miatt talán be is ment volna a moziba az ember. Nagyon nem lehet csodálkozni Smith döntésén - a közel hat éve készülő filmtervvel kapcsolatban hol azt nyilatkozta, hogy a büdös életbe' nem vesz benne részt, hol meg azt, hogy aláír, csak adják már oda a szerződést.

A színész vacillálása miatt a filmet rendező-producer Roland Emmerich és producertársa Dean Devlin két különböző forgatókönyvverziót íratott: egyet, amiben szerepel Smith karaktere (Hiller százados), és egy másikat, amiben nem. Most, hogy Smith istenbizony kiszállt a projektből, az egyiket lehet sutba dobmi, és megkezdeni a tulajdonképpeni melót. A film bemutatóját 2015-re tervezték, kérdéses, hogy összejön-e.
Különleges lesz az idei indiai filmfesztivál, hiszen az indiai film születésének 100 éves évfordulója alkalmából a szervezők nemcsak ismertebb bollywoodi filmeket, hanem egyedibb alkotásokat is műsorra tűztek. Leginkább azért, hogy eloszlassák azt a tévképzetet, miszerint indiai filmek csak Bollywoodban, hindi nyelven készülnek.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a hihetetlen ütemben dübörgő indiai filmipar alkotásainak csak kevesebb, mint egy ötöde a bollywoodi szuperprodukció, bár kétségkívül ezek a filmek termelik a legnagyobb bevételt, és jutnak el a legtöbb nézőhöz. Ez évente olyan 200-250 filmet jelent, összesen viszont évi 1200-1300 filmet termel ki magából az indiai filmipar, ami jóval több, mint amennyi Hollywoodban készül egy év alatt – mondja Vajdovich Györgyi filmtörténész. India déli részén legalább olyan mértékű filmgyártás folyik, mint Bollywoodban, itt főként a tamil és telugu nyelvű filmek forognak, de emellett további húsz nyelvjárásban készülnek filmek Indiában, hiszen hatalmas, majdnem egy milliárdos piacról van szó.
Ha Peter Berg, a Túlélőben valóban azt a történetet viszi filmre, amit Marcus Luttrell 2005-ben megélt, és minden részlethez ragaszkodik, senki, soha nem hitte volna el neki, hogy ezt így túl lehet élni. Hollywood néha nem túloz, hanem tompít, de érdekes módon pont ilyenkor kötnek beléjük, hogy megint megszalad a színes ceruza a papíron. Pedig a Túlélő a Sólyom végveszélyben óta készült legjobb és leghitelesebb háborús film lett.
2005 június 28-án az amerikai haditengerészet Navy SEAL nevű különleges egységének négy tagja az afganisztáni Kunar provincia hegyeiben felderítésen vett részt, majd összetalálkoztak ötven talibán fegyveressel, és a tűzharc végére csak egyikük maradt életben. Azt, hogy melyikük, a film plakátja és reklámkampánya is lelövi előre, de a spoilerfób olvasók kedvéért jelzem, hogy ha nem akarják tudni, hogy a négy főszereplő (Mark Wahlberg, Taylor Kitsch, Ben Foster és Emile Hirsch) közül ki éli túl a Vörös szárnyak akciót (Operation Red Wings, így két szóban, és többes számban, mivel a Detroit Red Wings jégkorongcsapatáról nevezték el), akkor a film első 5 percét hagyják ki, mert menten megmutatják a Túlélőt.
Ebben a filmben ugyanis rohadtul nem az a lényeg, ki menekült meg a pokolból, hanem az, hogyan. Ezért (is) nem árulnak zsákbamacskát, tessék, Luttrell az, aki túlélte az akciót, ő írta a könyvet is, ami alapján a filmet írtuk, itt van a hordágyon. Igaz, a valóságban a fickó szíve nem állt le, és nem volt drámai összenézés az orvosok között, miközben mi, nézők egy picit azért aggódunk, hogy tényleg ő lesz-e a túlélő. Ez, a film utolsó 10 percéhez hasonlóan színtiszta fikció, mégis, valahogy valósabbnak tűnik, mint amikor az ellenséges golyózáporban menekülő katonák dűlnek-borulnak a bokrok között.
Peter Berg rendező kiváló alapanyagot kapott, és olyan zsigerekig hatoló, izgalmas háborús drámát forgatott belőle, amit látva a hadsereg intézményét vagy az amerikaiak afganisztáni jelenlétét zsigerből elutasító néző is azon veszi észre magát, hogy ökölbe szorított kézzel drukkol a számtalan sebből vérző katonáknak, hogy sikerüljön már elérni azt az ormot, és hazarádiózni a helikopterekért, és legyen már vége ennek a rémálomszerű kalandnak, mert már nekünk fáj. És mindez azért, mert a négy felderítő nem volt hajlandó hidegvérrel lelőni pár kecskepásztort, így a nyakukra vonták a talibán fegyvereseket.
Jövőre lesz százéves az Amerika hőskora, ami annak idején elindította a háborús filmek műfaját. Az első és második világháború, majd Vietnam miatt ez sokáig Hollywood kedvenc zsánere maradt, hogy aztán a '90-es évekre teljesen kifogyjanak az ötletekből, és a háborús filmek érdektelenségbe fulladjanak. De szerencsére jött Steven Spielberg és a Ryan közlegény megmentése, ami életet lehelt a műfajba. Az utóbbi években ezek a művek komoly változásokon mentek keresztül, a most bemutatott A túlélő már egy egészen más világot ábrázol, mint a '80-as, '90-es évek háborús filmjei.
A Budavári Önkormányzat 2014-ben ötmillió forinttal támogatja a december végén bezárt I. kerületi Tabán Mozi működtetését, a támogatásról és a tulajdonos Budapest Film Zrt-vel való együttműködési megállapodásról február végén dönt a képviselő-testület - írja az MTI.
A tervek szerint a Budapest Film Zrt. üzemelteti majd a mozit, amely a szükséges felújítási munkák, valamint a szolgáltatási kör bővítése után tavasszal nyílhat meg újra. Az önkormányzat szándékai szerint a kerületiek jelentős kedvezményekkel látogathatják majd a budai mozit, amely a magyar és az egyetemes filmművészet jeles alkotásaival, meghatározott tematikát követő filmklubokkal, suli-mozival, valamint gyermekprogramokkal várná az idei évben a látogatókat.
A Tabán mozit tavaly december végén zárták be, miután az üzemeltető cég bérleti szerződése lejárt, és a Fővárosi Önkormányzat nem írt ki új pályázatot. Január közepén a Budapest Film Zrt. vezetője Körösvölgyi Zoltán az Indexnek még úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben kiírják a pályázatot, de nem biztos, hogy a Tabán moziként fog üzemelni, mivel a pályázatban csak annyit határoznak majd meg, hogy a helyiséget kulturális céllal kell hasznosítani. Szerettük volna az ügyben újra megszólaltatni Körösvölgyi Zoltánt, de egyelőre nem sikerült elérnünk.
Először április 23-án Belgiumban és Franciaországban mutatják be a december autóbalesetben elhunyt Paul Walker egyik utolsó munkáját, a Brick Mansions című filmet. A Luc Besson forgatókönyvéből készült filmben Walker egy fedett zsarut alakít, aki egy bűnbandába épül be, hogy leszerelje annak atombombával fenyegetőző főnökét. A produkció a 2004-es B13 - A bűnös negyed című francia film amerikai feldolgozása.
Walker másik, halála után elkészült filmjét, az Hours-t decemberi premiere óta alig pár országban vetítették. A kis költségvetésű mozi a Katrina hurrikán idején játszódik, Walker egy apát játszik benne, aki lánya életéért küzd. A színész azt remélte, hogy ezzel a filmmel új fejezet nyílik a karrierjében, amikor végre igazi színészként, nem csak akciófilm-sztárként tekintenek rá.
Mint ismert, a Halálos iramban7 bemutatóját 2015 áprilisára halasztották.
Az sg.hu úgy tudja, hogy a UIP-Duna Film meggondolta magát, és mégis bemutatja a Ride Along című akcióvígjátékot, amiben a rapper Ice Cube és a standupos Kevin Hart játssza a főszerepet. A döntés mögött feltehetően az áll, hogy a 25 millió dollárból készült film három hete uralja az amerikai toplistákat, és már 94 millió dolláros bevételnél tart.
A vígjátékban Cube egy veterán rendőrt alakít, akinek a húgát szeretné elvenni feleségül a Hart által alakított Ben, akit éppen felvettek a rendőrakadémiára. Cube látszólag a pártfogásába veszi a srácot, de valójában örülne neki, ha egy életre megszabadulhatna tőle. A film március 20-án kerül a magyar mozikba.
Idén is lesz ELTE Filmnap a Toldi moziban, méghozzá február 15-én a rémlények és az emberi rémtettek jegyében. A 12 filmből álló, 24 órás vetítéssorozat szombat délben az Isteni műszakkal kezdődik és vasárnap délelőtt fél tizenegykor a Hotel Transylvaniával zárul.
A filmeket négy szekcióba osztották: Állat az emberben (Isteni műszak, Amíg alszol, A bűn éjszakája), Megszállottság (Démoni doboz, R.I.P.D. - Szellemzsaruk, Carrie, Démonok között), Holtak hajnala (Juan, a zombivadász, Z Világháború, Eleven testek) és Vámpírok bálja (Byzantium, Hotel Transylvania). Az ELTE Filmnap mind a 12 filmjére 3 ezer forintért lehet bérletet váltani, ami azt jelenti, hogy filmenként mindössze 250 forintot kell fizetni.
A február 6-án induló 64. Berlinale filmes programjában magyarok is részt vesznek szép számban. Császi Ádám rendezése a Panorama szekcióba kapott meghívást, de így is esélyes díjra, mivel a Viharsarok első film, sőt, a meleg témájú filmeket külön is díjazzák, tehát lesz miért izgulnunk majd a fesztivált lezáró díjátadón.

Bucsi Rékának is szurkolhatunk, Symphony 42 című animációs rövidfilmje a Berlinale Shorts versenyprogramjában szerepel, ahol szintén külön zsűri dönt a fesztivál végi elismerésekről. Ferge Roland El című diplomafilmje a Generationben szerepel, itt ifjúsági és gyermekfilmeket mutatnak be. Bucsi Réka, mint a Berlinale Short minden résztvevője, rajzolt is a magyar kisfilmes cég, a Daazo által kiadott World of Shorts magazinba, sőt interjút is olvashatnak vele.
A fesztivállal párhuzamosan zajló filmvásár, a European Film Market kísérőrendezvénye a Coproduction Market, itt Fliegauf Bence prezentálja majd az űrlényes filmtervét, Rohonyi Gábor pedig az ír gázolóról készülő filmjéhez keres majd partnereket. A berlini Magyar Intézet, a Collegium Hungaricum szervezésében megvalósuló Cinema Total rendezvényre pedig Felméri Cecília, Zomborácz Virág és Szimler Bálint utazik majd.
A Lionsgate stúdió úgy döntött, hogy nem keres új sztárt a február 2-án elhunyt Philip Seymour Hoffman helyére a 2015-ben mozikba kerülő Az éhezők viadala: A kiválasztott - 2. rész forgatásán, inkább a korábban fel nem használt jelenetekkel és egy CGI-vel megrajzolt Hoffmannal keltik életre a diktatúra elleni forradalmat szervező játékmester, Plutarch Heavensbee karakterét.

A producerek ugyanis nem akarnak eltérni az eredeti regény lezárásától azzal, hogy átírják a forgatókönyvet és behoznak egy új karaktert, hiszen így is kaptak elég gyalázkodást a fanatikus Suzanne Collins-rajongóktól amiatt, hogy a fekete Lenny Kravitz alakította az amúgy huszonéves és fehér divattervezőt, Cinnát.
Hoffman az idén novemberben mozikba kerülő Az éhezők viadala: A kiválasztott - 1. rész Heavensbee-jeleneteiből szinte mindent leforgatott. A 2015-ös záróepizódhoz hét munkanapra kellett volna a stábhoz csatlakoznia, de a stúdió most már nélküle is be fogja tudni fejezni a filmet. (via US Magazine)
Már az előzetesek alapján sejteni lehetett, hogy a Robotzsaru-remake pont olyan felesleges, parasztvakító blockbuster lesz, mint amilyen az új Emlékmás volt két éve. Paul Verhoeven 1987-es, cinikus, társadalomkritikus és brutális Robotzsaruja ugyanis ma már kultfilm, akárcsak a Terminátor vagy az Alien, épp ezért semmi szükség nincs arra, hogy megkapjuk újramikrózva, kevesebb vérrel és több CGI-robbanással.
Tény, hogy a régi Robotzsaru, Peter Weller sosem volt egy színészóriás. A kopasz feje, a vasalóálla és a nyikorgós, szögletes mozgása viszont tekintélyt adott a félig ember, félig gép zsarunak, aki a nagy fináléban egy mocskos gyártelepen majd egy nagyvállalati értekezleten állt bosszút Alex Murphy rendőrtiszt gyilkosain. Az új főszereplő, Joel Kinnaman viszont akármilyen jó is a Gyilkosság tévésorozatban, most képtelen volt megbirkózni a szereppel: az ő sírós bádogemberén csak röhögni és elaludni tudtunk.
Kis híján West Balkán-szerű tragédiába torkollott a The Grand Budapest Hotel sajtóvetítése a 64. Berlinalén: az eredetileg a Festivalpalastba tervezett vetítését áttették a tizedakkora Cinemaxx két termébe, így fordulhatott elő, hogy a többszintes mozi lépcsőin a legkülönbözőbb korú és nemzetiségű újságírók tolakodtak és lengették kétségbeesve a sajtóigazolványukat, nehogy lemaradnak 2014 legjobban várt filmjéről. Később kiderült, hogy túlságosan magasak voltak az elvárások, mert a Grand Budapest Hotel nem több, mint egy klasszikus fesztiválnyitó, amiben sok sztár szerepel, akik tuti eljönnek a bemutatóra, de a film maga majdnem teljesen érdektelen.

Ettől függetlenül a vetítés utáni sajtótájékoztatóra sem lehetett beférni, akkora tömeg volt kíváncsi a filmet Berlinbe elkísérő sztárokra: a rendező Wes Anderson és a producer Jeremy Dawson mellett itt volt még a most is szuperlaza Bill Murray, Edward Norton, Saorsie Ronan, Ralph Fiennes, Tilda Swinton, Jeff Goldblum, Willem Dafoe és az újonc Tony Levoroli is. De ez itt Németország: mindent megoldottak, a pótvetítésre mindenki befért, kivetítették a sajtókonferenciát is, senki nem maradt le semmiről. Mármint szó szerint.
Kétségkívül magas volt Wes Anderson saját maga által állított mércéje: a Roman Coppolával közösen jegyzett Holdfény királyság szinte tökéletesre sikerült. A látványtervezés, a zene, a történet, a színészek egy olyan imádnivaló egésszé áltak össze, hogy hirtelen mindenkinek új kedvenc filmje lett. Az évvégi listák megteltek a Holdfény királysággal, a forgatókönyvet még Oscar-díjra is jelölték.
A nő című film valamikor a közeli jövőben játszódik, ezért könnyen gondolhatnánk, hogy ez bizony egy sci-fi, sőt, egyenesen az év sci-fije, de az igazság az, hogy ez az évtized romantikus filmje, amiben igen, egy számítógép operációs rendszere és egy férfi szeretnek egymásba, problem? A nő a szerelemről szól, ami, ahogyan az egyik szereplő meg is fogalmazza, az elmebaj egyetlen társadalmilag elfogadott formája.
Tom Cruise rendkívül sokat dolgozó ügyvédje bizarrnak tartja, hogy egy forgatókönyvíró plágiummal vádolja a Mission: Impossible negyedik részének produkciós cégeit, és egymilliárd dolláros kártérítést követel, írja az MTI. "Tom Cruise sohasem lopott el senkitől semmit" - közölte Bert Fields, aki szerint a keresetet gyorsan el fogják utasítani.
A BBC szerdán közölte, hogy Timothy Partick McLanahan decemberben bírósághoz fordult azzal a váddal, hogy a 2011-ben bemutatott akciófilmet (itthon Mission Impossible: Fantom Protokoll címen futott) az ő 1998-as Head On című forgatókönyve nyomán forgatták. A film hatalmas siker volt, eddigi bevételeire alapozva McLanahan egymilliárd dolláros (228 milliárd forintos) kártérítést követel.
A Paramount Pictures osztott-szorzott, majd úgy döntött, hogy a 3D-re már nem olyan fogékony amerikai közönségnek csak hagyományos, 2D-s verzióban mutatja be a Noét, amiben a nagyon szakállas és még dühösebb Russell Crowe épít majd egy bazinagy hajót, hogy a bibliai özönvíz után is legyen értelme az állatkerteknek - a világpiacra viszont 3D-ben is eljuttatja a nagyszabásúnak ígérkező portékát.

65 országban, köztük vélhetően nálunk is lesz 3D-s verzió, ráadásul IMAX-kópia is, így aki akarja, 3D IMAX-ban is megnézheti a történelem legnagyobb állatmentő akcióját. A stúdió azt reméli, hogy a parasztvakító trükkökkel bőven telepakolt Darren Aronofsky-film a nemzetközi piacon így jobban bejön a nézőknek. Az amerikaiakhoz hasonlóan a britek, az ausztrálok és a 3D ellen még a teljes magyar szaksajtónál is jobban tiltakozó franciák kapnak csak 2D-t. Utóbbi piacon a Paramount azt reméli, hogy a rendező (Aronofsky) és a színészgárda (Crowe mellett Jennifer Connelly, Emma Watson, Nick Nolte, Frank Langella, Ray Winstone, Marton Csokas és Sir Anthony Hopkins is szerepel benne) elég lesz a nézők bizalmának elnyeréséhez.
A Noé költségvetése 125 millió dollárra rúgott, ehhez jön hozzá a 3D-s felkonvertálás díja, ami úgy 10 milliót tesz ki, plusz a marketingbüdzsé, ami biztos lesz vagy 50 millió, szóval tokkal-vonóval 185 millió dollár körüli összeg alatt bukta lesz a film. A Paramount azt reméli, hogy a Noé megismétli a Pi élete sikerét, ami a Foxnak 125 milliót hozott az USA-ban (2D-ben) és 484 milliót a világpiacon (3D-ben).
A két hete bemutatott A nimfomániás első része éppen a legizgalmasabb jelenetnél ért véget, amikor Joe (Charlotte Gainsbourg) ott tart a történetben, hogy életében először szerelmes lesz, de több száz férfi után éppen azzal nem tudja élvezni a szexet, akivel a leginkább szeretné. Mivel a filmet nem a rendező Lars von Trier, hanem a gonosz, profitéhes producerek miatt látjuk két részre vágva, el kéne felejteni, hogy ez két film, csak ez nagyon nehezen megy.
Az első rész feldobott egy csomó labdát, ígért egy rakás izgalmat, nyitva hagyott egy sor kérdést. A folytatás csak részben elégíti ki a felajzott nézőket (bocsánat), mert valahol félúton a rendező betévedt a susnyásba, és nem is nagyon talál ki onnan.
A kivándorló magyarokról forgató Menjek/Maradjak stábja tavaly októberben és decemberben forgatta a sorozat következő, londoni epizódját, amelyet a nyáron mutatnak majd be. Az Anima Sound System, ahogyan a New York-i epizód esetében is, hozzájárult a film zenéjéhez, új számuk, a napokban megjelenő Crossroads videóklipjében néhány képkocka erejéig a Menjek/Maradjak: London szereplői is feltűnnek. A nagyvárosi meditáció témájú klip Londonban forgott és szintén a Menjek/Maradjak filmesei készítették.
A Menjek/Maradjak stábja hat szereplő életét követte nyomon: a négy férfi és két nő között van szakács-vállalkozó, diák, táncosnő, orvos, zenész és egy sofőr. A szereplők kiválasztásában a stáb arra törekedett, hogy minél színesebben, ugyanakkor hűen tudja bemutatni a Londonban élő magyarok mindennapjait, személyes és általános dilemmáit.
Rovataink a Facebookon